Regisztráció Blogot indítok
Adatok
vang_so

0 bejegyzést írt és 47 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
"Még meg sem indult a tényfeltárás, még egy kommünikét sem adhattam ki, az itt ülő képviselők közül néhányan máris megbélyegeztek, csalónak kiáltottak, és lemondásomat követelték." (Schmitt  Pál lemondási beszédéből, 2012. április 2.)"Mondom mindezt…..
Két fontos döntés született ma – és néhány további ezekből következő. Egyrészt Schmitt Pál eldöntötte, hogy nem mond le. Másrészt Orbán Viktor (és a Fidesz) úgy döntött, hogy nem szólítja fel távozásra az államfőt. Egyik döntés sem nevezhető…..
Sok menő program van mobilra, de általában a nyelvvel kapcsolatos alkalmazások hoznak engem a leginkább lázba. Van például egy app, ami az iPhone kameráját használva egyszerűen lefordítja az előttünk látható idegen nyelvű szöveget: célzunk az optikával, és a kijelzőn már a…..
vang_so 2011.09.15 19:17:56
Na itt azért nagy csomó minden keveredik.

A lényeg:
A gép hang és szövegértés ma már nagyon szép eredményeket produkál, tiszta beszédnél, zajmentes környezetben akár 90% körüli felismerési rátával. Ez persze akkor igaz, ha a delikvens egy stúdióban mikrofonba, hangosan, tisztán artikulálva, egyenletesen „tévényelven” és frissen vasalt ingben mondja el a mondókáját. (Minden ettől eltérő körülmény természetesen ront az eredményen.)

A szöveg szemantikai feldolgozása, értelmezése (pl. melyik jelentésben is áll az adott szó a mondatban) már egy sokkal nehezebb dió. Itt nagyon nagy lehet a szórás a témától, bonyolultságtól, szóhasználattól függően.
Ezt a nehézséget az olyan kezdeményzések, mint pl. a Google fordítója úgy igyekszik áthidalni, hogy a bonyolult szabályalapú nyelvészkedés helyett statisztikai módszerekkel keres megfeleléseket általa már ismert szövegminták között és azokat használja fel a fordításhoz. Elvben ahogy nő a mintaszövegek mennyisége, javul a minőség is. (A legtrendibb megközelítés ma a heterogén szabály- és statisztikai rendszerek együttműködése.)

A hang és beszéd előállítása már nem számít igazán nagy kihívásnak, a hangsúly jelenleg inkább azon van, hogy ez minél természetesebbnek hasson (hangszínre, ritmusra, hangsúlyozás szenmpontjából, szavak közti átkötéseknél stb.)

Attól tehát nem kell félni, hogy hirtelen az összes tolmács-állás megszűnik, és elég lesz lehúzni egy appot. Arra viszont lehet számítani, hogy az eszközök finomodásával egyre hasznosabb segítséget kap az eddig csak szótárral bénázó túrista. Jelenleg ez a megcélozható maximum, de ez egyáltalán nem kevés, és mondjuk úgy 3-5 éven belül egy alapfokú nyelvvizsgával rendelkező ember szintjét már simán fogja tudni hozni egy telefon-app, még 5-10 év és nem lehetetlen a középfok közeli gépi tudás. Majd meglátjuk :)
Twitteren már megírtam, de legyen itt is nyoma. A következőket gondolom a web és a nyelv viszonyáról: A web a magyar nyelv legnagyobb nyelvújítási drive-ja, Kazinczy óta.Ennyi...
vang_so 2011.06.19 17:36:41
A dolog viszonylag egyszerű, a magyar nyelv akkor jár jól, ha képes befogadni és magához idomítani a más nyelvekből érkező elemeket, még jobb esetben ezeknek hazai megfelelőjét is létrehozni.
Már csak azért is, mert mindig ezt tette, és pont ezért tudott fennmaradni.

Álamelnőkünk eben a kérdéssben egyszerüen naív és amatör. Van egy fogadásom, hogy egy nagy rakás olyan szóról gondolja azt, hogy virtigli védendő magyar tősgyökér, amelyek egyébként török, szláv, német, latin, héber, francia, görög vagy más nyelvből lettek átemelve a magyar nyelvkincsbe. A vívó úr megdöbbenne, hogy amit védeni gondol, az már réges régen egy kozmopolita salátástál, és most sem történik más, mint az alkalmazkodás a jelenlegi kulturális környezethez. Ennek belátásához tulajdonképpen elég lenne egy etimológiai szótárat beszereznie (igaz, abban kevés a kép).

Az elnök űr nagy bajban lenne, ha az uráli alapszókincsből kellene összerakni a mondókáját.
A magyar sok más nyelvvel ellentétben éppen azért nem tűnt el, mert nyelvfeladás és nyelvcsere helyett képes volt folyamatosan saját rendszerébe építeni az új elemeket (nem mellesleg minden élő nyelv ezt teszi).

Lehet azon siránkozni, hogy most az angol nyelvnek van a legnagyobb kulturális hatóereje (volt ez már a görög, a latin vagy a francia is), de inkább azt kellene észrvenni, hogy míg az írek például alig egy évszázad alatt elvesztették, illetve lecserélték a saját nyelvüket az angolra (a gaelt ma már alig pár százalék beszéli), épp így az okszitán vagy a baszk is az eltűnés határán billeg 1-2 millió beszélővel, addig a magyar nagyon is virgonc. Annak ellenére, hogy még a magyar államelnök is alig ismeri a szabályait.
 A tapasztalt, öreg és okos emberek be nem bizonyított kijelentéseire és véleményeire éppúgy hallgatnunk kell, akárcsak a bizonyításokra: minthogy a tapasztalat megélesítette a szemüket, jól látnak.Arisztotelész: Nikomakhoszi etikaA Fidesz elmúlt egy éves kormányzása a…..
vang_so 2011.04.03 13:40:57
@midnight coder: A dolog pont fordítva történt, lásd Hazám: "kitántorgott Amerikába másfél millió emberünk" és nem azért mert itt olyan jó volt neki, éppen ellenkezőleg. Társadalmilag úgy fél évszázados csúszásban voltunk (és by the way vagyunk most is). A rendi társadalommal és a nemesi kasztrendszerrel legóztunk még mindig, sőt újra, pedig 1848-ban egyszer már túlléptünk rajta, csak éppen még kicsit visszakéredzkedtünk a feudalizmusba. Horthy szimplán egy gyáva és bizonytalan politikus volt, aki egy avítt és statikus szisztémát próbált reparálgatni, minden sorsdöntő pillanatban gyengén teljesítve, faji törvényekkel, háborúba lépéssel, elkefélt kiugrással. Nincs rajta mit visszasírni. Ha már, akkor a korszakból Bethlen ért valamit.
Ágensblog Zui a táblán 2011.01.14 04:00:00
A Prezi iPad-os verziója 3 nap alatt a letöltési listák élére tornászta fel magát. Az alkalmazás különlegessége, hogy a tableteken általában alkalmazott zoom-olós és pan-neléses navigáció a Prezinek születésétől alapelemei. A Prezi nem csak abban különbözik a hagyományos…..
vang_so 2011.01.14 11:58:19
A kilencvenes-kétezres évek magyar filmterméséből mindenki tud olyan példát mondani, amikor a termékelhelyezést kicsit túlzásba vitték az alkotók, gondolunk itt az egyik mobilszolgáltató matricáival telenyomott taxikra, vagy a dramaturgia szempontjából teljesen megmagyarázhatatlan…..
törökgáborelemez 309. Zsákutca 2011.01.04 18:01:00
Bár úgy tűnik, hogy a kormány a médiatörvény kapcsán tartja magát a „naésakkormivan” irányhoz, sorok között olvasva és háttérbeszélgetéseket folytatva nem olyan nehéz észrevenni, hogy a példátlan nemzetközi kritikák komoly hatást gyakorolnak a Fidesz több…..
vang_so 2011.01.04 21:14:21
Alapvetően rossz a poszt alapfelvetése. Állampolgári megbízóként teljesen érdektelen, hogy az éppen hatalmon lévők részéről mi lehet a „félreértett”, „esetleges”, „feltételezett” szándék.
Amennyiben cselekedetük a demokratikus társadalom közös érdekei ellen hat, úgy működésük káros vagy jobb esetben haszontalan.
Nem lesnünk kell, és hüvelyezgetnünk a hatalom képviselőinek ködös álmait és tétova beszédét. Ez a típusú „biztos nem akarnak rosszat” attitűd személyi kultuszok és az egyén felett túlhatalomban lévő állami diktatúrák esetén virul, ahol az alattvaló downdogoknak nem marad más, mint a fogvatartó jóindulatába vetett remény.

Magyarország bénult állapotát pontosan mutatja az a fajta eszköztelenség, amikor a jog, a nyilvánosság, a civil társadalom egyenként és együtt is gyenge a közösség érdekének képviseletére. (Tulajdonképpen mélyen megalázó, hogy ezt az impotens hazaiak helyett a külföld intézményei képviselik.)

Teljesen érdektelen, hogy valamiféle félrekommunikált „jó szándék” áll-e a demokratikus alapértékeket súlyosan romboló törvények és megnyilatkozások mögött, amennyiben azok mind formai mind tartalmi szempontból a közösség hatalommal szembeni kiszolgáltatottságát erősítik. Ha csupán valamiféle jóindulaton vagy szándékon múlik ennek negatív érvényesítése, akkor a fene megette az egészet. Egészséges társadalomban a demokratikus szabadságjogok nem kegyadományok, vagy szófogadó és engedelmes magaviselet esetén szelektíven osztogatott jutalomfalatok.

A médiatörvény éppen ezt a határt lépi át. Állami kegytől teszi függővé tulajdonképpen minden nyilvános megnyilvánulás törvényi elbírálását. Sőt, az ál-függetlenséget teljesen felszámolva egyértelművé teszi, hogy a nyilvános beszéd megítélésének joga Magyarországon nem egyszerűen a politikáé (ami az eddigi „vegyes” pártok adta médiatestületek esetében is felháborítóan és szerencsétlenül balkáni tempó volt), hanem egyetlen politikai párté.
Ilyen háttérrel végtelen naivitásnak tűnik a szerző azon feltevése, miszerint ez nem tartozott a tulajdonképpeni szándékok közé, és a probléma csupán néhány figyelmetlenségből homályosnak megmaradt ponttal lenne. Frászt.

„Véletlen” benézés lenne a 9 év, egyetlen párt, rendeletalkotói jog, minden intézményt lepipáló korlátlan adatbetekintési jogosítvány, bíróságot ignoráló statáriális bírságolás, hűbéri bizományként osztogatott frekvencviák? (A részletekről lásd:
blog.juditbayer.com/2010/12/27/mi-a-gond-a-m%C3%A9diat%C3%B6rv%C3%A9nnyel.aspx ). Mindezt megfejelve azzal, hogy az oly sokáig mantraként hangoztatott társadalmi és szakmai egyeztetésre, vagy akár csak érdemi érvelésre a leghalványabb szándék sem mutatkozott? Mindez egy kosárban tendenciózus és masszív kontroll-szándék. Aki ezt nem érzékeli az direkt vak. Alkotási szándék? Persze, csak aki így és ilyet „alkot”, az inkább ne alkosson.

Abban egyetértek, hogy a megszokásból kizárólag hazagondoló fiúk nem hitték, hogy ebből ekkora baj lesz. Mint ahogy a fásult, várjobbágyi reflexekkel átitatott hazai posványosban nem is lett. Itthon mindenki számára evidens, hogy a média politikától mocskos, hogy is lehetne másként, nem igaz? Az hogy pl. a köz tévéjébe mindenkori párpolitikai kommiszárok (izé, intendánsok) kerülnek, az évtizedek óta olyan természetes itthon, mint a Gulágon a penészes kenyércsücsök.

A vicc az, hogy másoknak jobban fájt ez a nekünk adott pofon, és jobban a magukénak érezték ezt az izomból, cinikusan lekevert maflást, mint mi magunk. Talán mert még nem fáradtak el képviselni a saját szabadságukat is biztosító basic-alapvetéseket.
vang_so 2011.01.04 21:53:23
@török gábor: Kedves Gábor,
persze, de ha már, akkor a szándékok elemzésénél is nagyon hasznos eszköz Ockham borotvája.

Tehát, a rendelkezésre álló tények alapján melyik verzió a valószínűbb:

A. egypártvezérelt médiakontroll létrehozásának szándéka akár antidemokratikus eszközök árán is

B. egyes (bár folyamatosan, sokak által, nagy hangerővel jelzett) kritikus jelentőségű pontok véletlen és vétlen homályban hagyása, amelyek szerencsétlen körülmények közepette megteremthetik a félreértés lehetőségét

?
vang_so 2011.01.04 22:16:12
@simonmondja.: Épp erre utalok, szeretném megérni, hogy egyszer mi szabadítjuk fel magunkat.
 Az Alkotmánybírósághoz bárki fordulhat, aki szerint egy jogszabály sérti az Alkotmányt. A következő indítvány benyújtását ajánljuk annak az olvasónknak, aki szerint a mától hatályos médiatörvény sérti az Alkotmánynak a vélemény-nyilvánítási és…..
  Először is, egy jóízű ásítás.   Aztán: megszámlálhatatlan alkalommal foglalkoztunk mi már Magyarország nemzetközi megítélésével, sajtójával, különös tekintettel a két évtized alatt szépen kicsiszolódott riadóláncra a budapesti intellektuálisoktól a berlini…..
 "Széttörték a lelkünket" - Tímea, a kislétai túlélő15 éve történt a srebrenicai mészárlás, ahol is bosnyák - főleg - férfiakat és fiúkat végeztek ki a szerb erők. Több mint 8000 embert mészároltak le, amit a Hágai Nemzetközi Bíróság népirtásnak…..
vang_so 2010.08.03 22:06:00
@lac1: Itt van a tévedés: a cél nem szentesíti az eszközt, az eszköz visszahat a célra és magához teszi hasonlatossá. Ha valamit, hát pontosan ezt lehetett megtanulni a történelemből.

Magam részéről tudok választani a tirádák és előadóik közül, és azt is tudom, melyiket tartsam hietelesnek a saját életemre vonatkozóan.
Ez a választási lehetőség mindenki számára adott.
vang_so 2010.08.03 22:38:41
@lac1: Ez nagyon egyszerű, a külső, biológiai jegyek genetikusan öröklődnek, ezért gének, a társadalmi, kulturális viselkedésformák pedig a társadalmi, kulturális örökítőanyaggal (környezet, nyelv, szokások, nevelés stb.) adódnak át, ezeket mémnek is szokták nevezni.

Ha megváltozik a biológiai örökítőanyag egy jellegzetessége, az kihat a külsőre, ha jelentősen megváltozik a külső feltételrendszer, az pedig változást okoz a mém-struktúrában.

Különböző természetüknél fogva viszont a kettő közvetlenül nem hat egymásra. Ha egy kannibál kezdettől fogva college-ba jár, magától nem fogja úgy érezni, hogy kéne ropogtatnia egy kicsit a peddellus lábából. Ezeket tehát csacsiság lenne összekeverni egymással.

A franciáknál is sokat jártam, Párizsban is, Marseille-ben is, és véletlenül foglalkoztam a Magreb-térséggel, az algériai függetlenségi háborúval, sokat mesélhetnék róla, de alapvetően ez egy komment-szekció, és nem igazán erre való.
vang_so 2010.08.04 00:03:48
@lac1: Ezek ugyanúgy genetikus jellegzetességek, biológiai értelemben külsők, mégha belgyógyászatiak is, nyilván érted. Ezt a csomagot az ember készen kapja.

A másikat, a habituálist azonban nem. Azok nem öröklődnek, azokat interiorizálod, azaz elsajátítod, belsővé teszed.

A kannibálnak csak akkor fog gyorsabban verni a szive, ha rátanult, hogy a pedelusból enni faja dolog, egyébként ugyanúgy kidobja a rókát, és ugyanakkora sansszal lehet mondjuk vegetáriánus, mint te, mivel a vérszomj nem genetikusan öröklődik, mégha az olyan faszán hangozna is.

Ha komolyan érdekel téma, utána tudsz olvasni, találsz rendes szakirodalmat.
Az elmúlt években a Facebook legfontosabb stratégiája a növekedés volt. A felhasználószám növelése, minden áron. Ez a korszak azonban lezárul. A Facebook lassan eljut a plafonig ezen a területen. Nincs más hátra, mint a hatalmas ismeretségi hálózatban keletkező információ- és…..
vang_so 2010.04.23 03:54:58
Érdemes picit óvatosabban bánni a fogalmakkal. Ennek a likeolási metódusnak nem a szemantikus webhez, hanem sokkal inkább a klasszikus ajánlórendszerekhez van kapcsolata. Ezek közül pedig pedig a sokadik a sorban (magyar vonatkozásban igen jó eredményekkel ott van pl. a Gravity team). Vagy ugyanilyen likeolásra és ezek feldolgozására épül pl. a getglue.com/ hüvelykujjazós ajánlórendszere. A Facebook tehát nem talált ki semmi újat, csupán a tömegméretet tolja mögé, ami ugye nagyobb súlyt és jelentőséget ad a dolognak.

Ami a problem a dologban, az egyébként éppen Cukorhegy maga, aki roppant lazán kezeli a privacy és egyéb kényes kérdéseket. A saját hirdetési rendszernél egyszer már megégett magát (szinte ugyanaezen témakörben), azután pedig egyszer csak azt üzente a usereknek, hogy a provacy kora lejárt, mert ő azt mondja, és innentől szabad a gazda (www.readwriteweb.com/archives/facebooks_zuckerberg_says_the_age_of_privacy_is_ov.php), a user-infókat tulajdonképpen saját tulajdonának tekinti stb. Na ezek miatt a csávó nagyon Gáz Géza.

Én nem félek attól, hogy a Fészbúk határozná meg ezután a webes informáciős struktúrát, pláne nem a szemantikus webet. A fészbúk egy vékony héjú éppen guruló telezabált kisgömböc, de ebbe a magán-gyártású zárt net dologba már beledöglött az AOL, az MS és mások is. Hálisten a net infostruktúrájának lényegét éppen az adja, hogy nem lehet egy segg alá belegyömöszölni.
És persze lesz jelentősége a közösségi alapú preferencia-kezelésnek, ez is egy elem lesz, kábé olyan, mint a Guglira való seózás.
vang_so 2010.04.23 03:56:09
Érdemes picit óvatosabban bánni a fogalmakkal. Ennek a likeolási metódusnak nem a szemantikus webhez, hanem sokkal inkább a klasszikus ajánlórendszerekhez van kapcsolata. Ezek közül pedig pedig a sokadik a sorban (magyar vonatkozásban igen jó eredményekkel ott van pl. a Gravity team). Vagy ugyanilyen likeolásra és ezek feldolgozására épül pl. a getglue.com/ hüvelykujjazós ajánlórendszere. A Facebook tehát nem talált ki semmi újat, csupán a tömegméretet tolja mögé, ami ugye nagyobb súlyt és jelentőséget ad a dolognak.

Ami a problem a dologban, az egyébként éppen Cukorhegy maga, aki roppant lazán kezeli a privacy és egyéb kényes kérdéseket. A saját hirdetési rendszernél egyszer már megégett magát (szinte ugyanaezen témakörben), azután pedig egyszer csak azt üzente a usereknek, hogy a provacy kora lejárt, mert ő azt mondja, és innentől szabad a gazda (www.readwriteweb.com/archives/facebooks_zuckerberg_says_the_age_of_privacy_is_ov.php), a user-infókat tulajdonképpen saját tulajdonának tekinti stb. Na ezek miatt a csávó nagyon Gáz Géza.

Én nem félek attól, hogy a Fészbúk határozná meg ezután a webes informáciős struktúrát, pláne nem a szemantikus webet. A fészbúk egy vékony héjú éppen guruló telezabált kisgömböc, de ebbe a magán-gyártású zárt net dologba már beledöglött az AOL, az MS és mások is. Hálisten a net infostruktúrájának lényegét éppen az adja, hogy nem lehet egy segg alá belegyömöszölni.
És persze lesz jelentősége a közösségi alapú preferencia-kezelésnek, ez is egy elem lesz, kábé olyan, mint a Guglira való seózás.
vang_so 2010.04.23 04:02:46
Érdemes picit óvatosabban bánni a fogalmakkal. Ennek a likeolási metódusnak nem a szemantikus webhez, hanem sokkal inkább a klasszikus ajánlórendszerekhez van kapcsolata. Ezek közül pedig pedig a sokadik a sorban (magyar vonatkozásban igen jó eredményekkel ott van pl. a Gravity team). Vagy ugyanilyen likeolásra és ezek feldolgozására épül pl. a getglue.com/ hüvelykujjazós ajánlórendszere. A Facebook tehát nem talált ki semmi újat, csupán a tömegméretet tolja mögé, ami ugye nagyobb súlyt és jelentőséget ad a dolognak.

Ami a problem a dologban, az egyébként éppen Cukorhegy maga, aki roppant lazán kezeli a privacy és egyéb kényes kérdéseket. A saját hirdetési rendszernél egyszer már megégett magát (szinte ugyanaezen témakörben), azután pedig egyszer csak azt üzente a usereknek, hogy a provacy kora lejárt, mert ő azt mondja, és innentől szabad a gazda (www.readwriteweb.com/archives/facebooks_zuckerberg_says_the_age_of_privacy_is_ov.php), a user-infókat tulajdonképpen saját tulajdonának tekinti stb. Na ezek miatt a csávó nagyon Gáz Géza.

Én nem félek attól, hogy a Fészbúk határozná meg ezután a webes informáciős struktúrát, pláne nem a szemantikus webet. A fészbúk egy vékony héjú éppen guruló telezabált kisgömböc, de ebbe a magán-gyártású zárt net dologba már beledöglött az AOL, az MS és mások is. Hálisten a net infostruktúrájának lényegét éppen az adja, hogy nem lehet egy segg alá belegyömöszölni.
És persze lesz jelentősége a közösségi alapú preferencia-kezelésnek, ez is egy elem lesz, kábé olyan, mint a Guglira való seózás.
Elindult a magyar fejlesztésű iGlue tartalomszervező és kereső eszköz ingyenesen hozzáférhető verziója.A szöveges tartalomban való keresés hagyományos megoldása a keresett kifejezést reprezentáló karaktersorozat felismerése. Ezzel szemben az iGlue nem szóalakokat azonosít, hanem…..
vang_so 2009.11.16 13:40:55
Kedves Captain!

Az egyik legfontosabb szempont, hogy itt alapvetően nem egy Gugli vagy Bing típusú általános webkeresőről van szó, mint inkább egy információszervező alkalmazásról. Leginkább a Wikipédiához lehetne hasonlítani, a fő különbség, hogy az információk itt nem szabadszöveges formában, hanem adatbázisba rendszerezve találhatóak és kereshetőek. Ha például a kategóriakeresőben foglalkozásként megadod, hogy „költő” a születési időnél hogy pl. „1800 és 1850 között”, a születési helynél pedig, hogy „Magyarország”, akkor 130 magyar költő jelenik meg, akik a 19 század első felében születtek. Ezek a szempontok pedig szabadon variálhatók (pl. amerikai elnökök, akik merényletben haltak meg stb.) Azaz az egyes elemekhez tartozó konkrét tulajdonságok szerint lehet keresni ill. szervezni a találatokat.

Az adatbázisban lévő induló adatmennyiséget (130 ezer ember, 2,5 millió földrajzi hely, 10 ezer intézmény) is innen érdemes megközelíteni. Gondoljunk vissza, a Wikipédia sem 2 millió szócikkel indult. Az adatok, tulajdonságok köre és mennyisége gépi és közösségi úton egyaránt bővíthető (kb. 2 hónapon belül élesedik a közösségi szerkesztési funkció). Alapvetően tehát nem egy késztermékről, hanem egy közösségi palántáról van szó, ami a felhasználói figyelemtől és részvételtől lesz remélhetőleg egyre nagyobb, szebb és okosabb :))

Hogy mi mindenre lehet jó, az reményeink szerint szinte csak a felhasználótól függ majd, lévén az a terv, hogy az általános jellegű informálódáson túl, ezekeből a kis infó-modulokból ki-ki saját érdeklődése, ízlése szerint építkezhessen. Azaz lehet majd belőle építeni óravázlatot, személyes naplót, szakmai életrajzot, prezentációt stb.
Alapvetően tehát nem linkcsokrot összeállító webkeresőről van szó, hanem egy kísérleti jellegű online információszervező alkalmazásról, aminek az adatbázis az első eleme és alapja, és a fejlesztés során egyre több eszköz kerül kifejlesztésre, ami segít az infókkal való legózásban.

Egy kis magyar csapat visszük a fejlesztést és minden felmerülő kérdést, ötletet, javaslatot nagyon szívesen látunk és amilyen gyorsan tudunk, reagálunk rájuk!
Nagyon bízunk benne, hogy az idő előrehaladtával egyre több örömet leltek majd az iGlue-val való játékban :))

Vaskó Péter (iGlue)
vang_so 2009.11.30 21:17:38
A guglit én úgy látom, mint egy nagy előszűrőt, linkmarkoló gépet, aminek kitermelt kupacaiban a userek szorgalmas régészekként még sok-sok keresést, túrást-fúrást, kutatást végeznek, hogy végül előállítsák a számukra szükséges információt.

A tudás-szerzésben a gugli egy hatékony és fontos eszköz. Ugyanakkor egy markoló persze nem alkalmas például villanyszerelésre vagy padlócsiszolásra. Ha például az a házi feladat, hogy Pistike keress 19. századi francia nőköltőket, akkor a gugli leginkább arra jó, hogy közel vigyen egy vagy több céladatbázishoz, információs ponthoz, ahol ez a kérdés pontosabban megfogalmazható, a téma feltárható, mivel a gugli természeténél fogva nem fog névsorral szolgálni.
A kiegészítő, mellérendelő viszony tehát jelenleg is létező gyakorlat.
Ami a a gugli-yahoo-bing-stb. között nagy csörömpöléssel a szemünk előtt jelenleg zajlik, az alapvetően és elsősorban a markológépek csatája. Ilyen helyre az ember természetesen nem nevez be forrasztópákával és tűreszelővel, pláne nem akarja vele elvégezni az exkavátorok munkáját.

Én úgy vélem a következő fontos lépés nem a gigatonnás linktömegekről fog szólni (önnek 23,4 millió találata van). Inkább arról, hogyan lehet feldolgozni úgy ezt a böhöm tömegű nyers ércet, hogy abból a végére csinos, jól szervezett kisautó, krumplinyomó, részecskegyorsító, azaz jóvágású információ kerekedjen.
A guglival a saját funkcióiban harcolni olyan, mintha valaki szkanderban próbálná lenyomni a floridai Terminátort. Az ő pályájuk és szabályaik helyett inkább egy olyan ügyességi sportot próbálunk létrehozni, amit mi jobban élvezünk, és reméljük, velünk együtt még sokan (és persze amiben mi lehetünk a legjobbak :))

Az út pedig éppen az, amit írtál is: a különféle kapcsolati típusok szélesítése, finomítása, okosítása. Most dolgozunk egy olyan modulon, amivel a weblapok szövegéhez lehet lehet hozzárendelni az adatbázis elemeit, mintegy röptében tagelni vwlük az oldalakat, első lépcsőben kézzel, majd később a géppel felismertetni a szövegben előforduló konkrét személyeket, helyeket, intézményeket stb.

Összefoglalva: nem egy gugli-funkciókat utánzó általános keresőt építünk, hanem egy új lehetőségeket teremtő tudás-szervező eszközt, amivel még épp csak megkezdődött a kísérletezés, hogy mi mindenre is lehet alkalmas. Az általad írt ötletek nagyon jók, és másokat is arra bíztatnánk, hogy mondják el, nekik mi hiányzik a jelenleg elrhető eszközökből, amit szívesen látnának, vagy kipróbálnának a jövő online programjaiban.
A VeledUtaztam.hu - mint tudjátok - egy olyan szájt, mely az együtt békávézó ismeretleneknek kínál ismerkedési lehetőséget. Utóbb Emma nevű felhasználójuk találta ki, hogy akkor most ő így fog - tehát tömegközlekedés közben - pasit fogni magának.Ha jól értem, a lényeg,…..
Az elmúlt egy évtizedben sokan próbáltak már idehaza jó webes keresőt fejleszteni, ám sorra kudarcot vallottak. A keresőpiacon azóta nem történt semmi érdemleges, hogy a Google agyonverte konkurenseit a 2000-es évek elején. Pontosabban, most a Microsoft-féle Bing próbálkozik még…..
vang_so 2009.07.21 19:26:25
Csak néhány apró pontosítás:

Agyvihar: a Mindroom egy pazar eszköz, én személy szerint is nagyon drukkolok a sárcoknak! A pontosság kedvéért azonban meg kell említeni, hogy speech to text keresője van a Guglinak is, ez a Google Gaudi(
labs.google.com/gaudi). Amiben a mindroom metalálta a rést, hogy ők magyar szövegre tudják nyomni, amit a gugli csak angolra. Na ez a jó hazai taktika!

laze: a magyar szótövezés nemrégen bekerült a gugliba is. Ha jól tudom, a johu is használja, több ilyen program is van itthon pl. a szószablya vagy a morphologic megoldása, amit fel lehet használni a célra

A guglit igazán nem infótömegben lehet/kell megverni (kinek van olyan vasa, robotja, stb?), hanem információszervezésben, tálalásban, lévén abban tulajdonképpen alig mentek előre. A találati lista ugyanaz a fapados linkömleny mint 7 éve. Na ebben be lehet őket borítani, sőt most már ideje is, hogy eljöjjön az okosabb találatszervezés ideje.
A Mashable összeszedte azt a 19 európai startupot, amit érdemes lesz figyelemmel kísérni 2009-ben. Az első helyen a Prezi.com-ot említik. Véggiböngészve az elmúlt hónapok nemzetközi startup-híreit, azt hiszem, kezd egyértelművé válni, hogy a magyar startupnak momentuma van nyugaton…..
Van abban valami, hogy amikor egy érdekes országról olvasunk, akkor fogékonyabbak vagyunk az utazásra. Ha egy új autó tesztjét nézegetjük, akkor jobban vevők vagyunk egy autós reklámra. Amikor az aktuális pénzügyi helyzetről olvasgatunk, sokkal érdekesebbé válik egy befektetési…..
A Google idén nyáron indította a Google Knol oldalt, ami tulajdonképp egy Wikipedia parafrázis. Két nagy különbség van (szerintem): Az egyik, hogy a Wikipedián érdektelen a szerző, míg a Knolon a szerzők fényképpel és leírással megjelennek szócikkük mellett. A másik, hogy a…..
vang_so 2008.12.01 12:08:18
Júl. 27-én a Knol bejelentése után egy másik poszt kommentjében írtam az alábbiakat, és most is tartom:
„A Knol alapvetően anti web2: nem kollaboratív, inkább olyan, mintha egy minisite-felhő. Mindenki írja a maga kis oldalait és fut a pénze után. A wiki lényege, hogy x számú ember ír egy szócikket, és a közös tudás összeadódik.. A Knol ezzel szemben nem kollaboratív, hanem kompetitív. A résztudások részek maradnak, párhuzamosan futnak a csonkok, nem részesülnek egymás többletéből.

Kérdés, mi van, ha valaki egyszerűen lemásolja valaki másnak a knolját, vagy kopizgat belőle? Lopik ő ekkor magához terelve az adsense-es látogatókat? És mi a lopás a közzétett online tudás esetében? Ez esetben nem beszélhetünk közösségi tartalomgyártásról, legfeljebb sok egyénről egy oldalra terelve.

Másik oldalról: ha a Gugli belenyúl a keresőalgoritmusba, hogy felhozza a Knolt, azzal ki is veheti a szlogenjét a PR-ból. Ezzel tulajdonképpen ugyanazt tenné, ami ellen nagy hévvel tiltakozik a net neutrality vitában: haszonért kedvez bizonyos típusú tartalmaknak, miközben hátráltatja az ugyanolyan vagy relevánsabb tartalmakhoz való hozzáférést.”

Ergo: a Knol nem a netes információáramlás természetére, hanem a gugli profittermelésére lett optimalizálva, és ez még akkor is kontraproduktív, ha egy gigamamut áll mögötte.
Véleményem szerint a gugli erőssége az algoritmikus, automatikus megoldások fejlesztése, túl kocka a virtigli humán közösségi dolgokhoz, azokat kényetelen megvenni a piacukkal együtt (ha tudja). Lemaradt az Orkut, a Google videó helyett hatalmas léért meg kellett venni a Youtube-ot, nem tudta lenyomni a Yahoo Answerst, megdöglött a Lively, életképtelen a Knol. Innovátorként nem ez a pályájuk, ennyi. Talán majd megvesznek egy jól futtatott tartalomkezelő rendszert is, és azzal megint „ők” lesznek az elsők.
Amúgy 320-ban járunk, amikor Róma volt a világ legnépesebb városa, a maga egymillió lakójával. Összesen 6700 épület között mászkálhatunk a virtuális térben.A Google Earth története során először jelenik meg olyan layer, mely egy letűnt kort mutat be. A térhatású ókori…..
vang_so 2008.11.13 12:46:07
Úgy gondolom kezd összekavarodni néhány dolog. A Google innovatív cég, de korántsem mindent ő talál ki, amivel nála találkoznak először az emberek. Sokkal inkább arról van szó, hogy neki van elég gazdasági ereje, hogy széles körben, sokak által látható módon bevezesse, összekösse és megkampányolja ezeket. A térinforamtikát nem a gugli találta ki, a történelmi térképlayerekkel is nagyon sokan sokféleképpen foglalkoztak már, akár magasabb szinten, más fícsörökkel is (csak egy példa: www.timemap.net/ , s persze ugyanez igaz a modellezésre is). Ami a guglinak köszönhető, hogy az üzleti modelljéből fakadóan ezeket (legtöbbször persze egyszerű, lebutított formában) mindenki számára elérhetővé teszi, valamint hogy tőkéjéből fakadóan több önálló eszközt képes egy szolgáltatási platformon belül integrálni.
Ettől ezek még jók, szépek és hasznosak, de a legtöbbjük messze nem vadiúj ötlet, a gugli érdeme legtöbbször másban van.