Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Mogyee

138 bejegyzést írt és 191 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Sűrű időszak van. A világ épp egy kollektív traumát próbál átvészelni, amikor a másik oldalon a bolygó újratanul lélegezni. Korszakváltás küszöbén állunk, mert ebből – tetszik vagy sem – nem fogunk ugyanúgy kijönni, mint ahogy belezuhantunk. Változik a világ, változunk mi magunk is benne. Azt még…..
Tulajdonképpen még időben van ez a hálaadás. Hiszen tudjuk, ha nem lenne utolsó pillanat, soha semmi sem készülne el. :D Április brutálisan tömött volt, még májusban is ezt próbáltuk kilihegni… De mindenképpen egy olyan hónapra sikeredett, amire érdemes lesz emlékezni. Egy egész életen át. :) Mit…..
Nem vagyunk túl régóta házasok. Mondhatni, elhanyagolható ideje köt össze az Isten színe előtt tett eskü. Viszont viszonylag régóta – a mi kis rövid földi pályafutásunk során öt év talán már annyinak számít – járjuk együtt az utat, kéz a kézben, hol kicsit jobban bukdácsolva, hol gond nélkül…..
Ha eddig bármikor azt írtam a kissé megcsúszott hálaadás bevezetőjében, hogy mert elfoglalt a hónap, nos… ez áprilisra überbrutálisan hússzor annyira igaz. Tíz nap van vissza az esküvőig, azt se tudom, hány fejem van, nem hogy azt, hol áll… De pánikra semmi ok, igazából tök jól állunk, és nem is…..
Majdnem pontosan egy éve tettem közzé a sorozat első részét. Biztosan azt gondoltátok, hogy már el is felejtettem… Haha, nem én! Ez egy kényes téma, nehéz róla igazán jól beszélni, viszont annál fontosabb. Szóval úgy döntöttem, erőltetni nem lehet semmit, annak még soha nem lett jó vége, ezért…..
Az úgy van, hogy én mindig megpróbálom nem a hónap legvégére halasztani a hálaadásokat, aztán közbeszól az élet. Tuuudom, hogy ez ilyen nagyon mainstream kifogás, de ha egyszer nincs jobb. :D Meg persze, lehet mondani, hogy hálaadást írni biztos nem olyan sok idő. Nos… ezt rajtam kívül senki nem…..
Mostanra talán egyetlen olvasómat sem fogja meglepni a tény - lévén, hogy nem igazán rejtettem véka alá -, hogy esküvőre készülünk. Pardon, akarom mondani, készülök. Én. Egymagam. Hiszen én vagyok a Menyasszony. Igen, így, nagybetűvel. Mert Menyasszonynak lenni nem csak egy állapot, hanem egyenesen…..
Már tornacipő is elég volt, hogy kiszaladjak a boltba, a nyitott ablakon átszűrődik a madárcsicsergés, és felkentem az idei év első pasztellszínű körömlakkját. Határozottan kopogtat a tavasz, szóval azt hiszem, éppen itt az ideje megírni a januári hálaadást. Végtére is, még időben vagyok. Ez egy…..
Nagyon ritkán szerkesztek utólag bejegyzést, most a legnagyobb örömmel teszem meg, ettől a perctől hivatalos: GRATULÁLOK AZ ALKOTÓKNAK, A MINDENKI MEGNYERTE AZ OSCAR--DÍJAT A LEGJOBB RÖVIDFILM KATEGÓRIÁBAN! Talán most már mindenki hallott róla, hogy idén is bejutott egy magyar film az Oscar…..
Az úgy volt, hogy vizsgaidőszak. Igen, igen, minden egyetemista ultimate joker kifogása az elhavazott januárra, de mit tehetnék, ha egyszer igaz. :D De most, hogy már a végét tapossuk, mielőtt még végleg elköszönnék a karácsonyfánktól (igen, még áll :D), még egyszer megidézem azt az igazi, sütemény…..
Január hatodika jeles nap. Vízkereszt néven a napkeleti bölcsek látogatására emlékszünk, akik királynak kijáró ajándékokkal tisztelték meg azt, aki mindent odaadott értünk, emberekért. Értünk, akik gyarlók vagyunk, elbukunk, kétkedünk, átkozódunk, keresünk, hitetlenkedünk, gyűlölünk, elveszünk,…..
Hogy azt mondja, hogy már huszadika van…? Emberek, hová tűnt ez a december? Valaki árulja már el nekem. Évek óta nem éreztem ennyire gyorsan elillanni az adventet, most aztán besűrűsödtek a tennivalók. De hát, ettől szép ez az időszak, nem igaz? :D Meg a közgazdaságtan vizsgától. Az aztán felteszi a…..
Van az úgy, hogy egy hónap minden pozitív életszemléletre tett törekvésem ellenére is csak… nem igazán sikerül. Van az úgy, hogy sok minden összejön, és akkor marad az ok-okozati dolgok kutatása, aztán ha rájövök, hogy nem igazán tudtam volna máshogy tenni, akkor meg még inkább meglőve érzem magam.…..
Nos, mintha egy bolhagondolatnyit belecsúsztunk volna már a következő hónapba… Október idusa számomra mindig egy vízválasztó határ, ezt a dátumot választottam magamnak egyfajta képzeletbeli gátnak, előtte nem kezdhetek fanatikusan készülni az év legszebb ünnepére… Na de most! :D De még mielőtt…..
Az a helyzet, hogy rémesen hangulatember vagyok. Na, nem az az egyszer ordítok, egyszer nevetek fajta, inkább olyan értelemben, hogy borzasztóan kötök hangulatokat, érzéseket bizonyos élethelyzetekhez, szavakhoz, szakaszokhoz. Így szeptember elseje máris színes levelek, sálak, és utcakövön koppanó…..
Így augusztus első hetének a végén úgy döntöttem, ideje összeszednem július említésre méltó mozzanatait, és az olimpiai láz hangzavarában csendben, de magabiztosan felúszom a nyolcason, és tálalnám az újabb Hálaadást nektek. Micsoda aktualitáshoz passzoló szimbolika, hölgyeim és uraim! Mit…..
Kezdünk visszatérni a régi kerékvágásba, azaz Mogyee belecsúszik a hónap közepébe a hálaadásokkal. Mit is mondhatnék, mostanság mindig akadt valami dolgom szerencsére, hiszen úgy szép az élet, ha zajlik. A nyár meg aztán pláne! :) De most itt vagyok, ragyogok, én is, és az előző hó szép pillanatai…..
Kissé maga alá temetett a vizsgaidőszak, de semmi pánik, ez ennek az életszakasznak a velejárója, és csakazértsem fogok róla nyávogni! Csakazértsem. :D És még annyira nem is csúsztam meg, hiszen a hónapok napjai még egy számjegyűek. Király vagyok, kérem szépen, sőt, szinte királylány! :D (Off:…..
Habár az elmúlt héten még gumicsizmában és vastag sál oltalmában róttam az utcákat, valamint elgyászoltam egy újabb esernyőt, aki hősi halált halt a viharos szél frontvonalán, ezt a bejegyzést már a napsütötte teraszunkról írom azzal a boldog tudattal, hogy találkoztam a szezon első…..
Hát eljutottunk idáig is... Már hosszabb ideje tervezgetem, hogy valamilyen formában elindítom ezt az új sorozatot a blog életében. Mint arról már írtam többször is ezen a felületen - de a legbővebb, legjobban összeszedett bejegyzést a témában errefelé találjátok -, jelenleg éppen egy…..
Már megint úgy ért a hónap vége, hogy észre se vettem… Na nem baj, jobb későn, mint soha, állítólag. Meg ami késik, az jön. Meg az összes többi unalomig ismételgetett frázis… Pedig csomó minden klassz dolog történt márciusban, hát ne habozzunk, adjunk hálát! Feltámadt Krisztus! Mit szerettem…..
Kezdek visszatérni a régi önmagamhoz, legalábbis azon a téren, hogy csúsznak a hálaadások… :D Kicsit megkavarodtam, nagyon elröpült a február vége és a március eleje a Papa körüli teendők okán, na meg az egyetem is rendesen ad nekem elfoglaltságot, de azért igyekszem nem végletesen elmaradni a…..
Évek óta tudtuk, hogy egy napon jönni fog a telefon. Az utóbbi két évben már az én gyomrom is összeugrott, amikor a kijelző azt mutatta, hogy a Mama hív. Láttuk minden alkalommal, hogy egyre gyengébb, egyre jobban fogy el. Láttuk, hogy fárad. Láttuk, hogy most már bármikor. Tudtuk, készültünk rá, az…..
Mélyen tisztelt Lord Robert Stephenson Smyth Baden-Powell of Gilwell! Hű. Önt aztán tekintetes névvel áldották meg… Milyen hivatalos, milyen fennkölt, milyen komoly! Nem is tudom, levelem témája méltó-e egy ilyen fontos és rangos ember figyelmére. De talán nem is kell. Mert talán van lehetőségem…..
Bár az irodalomhoz és az írás művészetéhez jóval többet konyítok, mint a filmek világához, azért ezen a téren sem számítok szakértőnek. A kritikáim a saját, egyéni, szubjektív véleményemet tükrözik, az én észrevételeimmel, benyomásaimmal és érzéseimmel, alapul pedig…..
Mogyee 2016.02.10 15:34:14
@RubyL: Nem győzöm megköszönni, hogy nem adtál fel, és nem hagytad, hogy lerázzalak. Köszönöm, hogy a kezembe nyomtad! :)

@Gigi54: Köszönöm, hogy megírtad ezt nekem, nagyon jólesik, ha így látod. Bizonyos értelemben én is így gondolom, de a hivatásom kicsit más jellegű, máshová szólít. De írok, rendszeresen, publikálva is, és nem tervezem abbahagyni. :)