jugamano 2015.12.28 19:05:32

@Turchi és @ Herr Géza: pontosan így van, ahogy írtátok. Sokkal erősebbek lettetek (még ha sokáig tart is, amíg látszik a hatása), ahogy rájöttetek, hogy másképp lehet boldogulni és neki kell veselkedni a tanulásnak, valamit másképp kell csinálni, mint Magyarországon. Biztos vagyok benne, hogy ez a változás már a magyarországiaknak is szemet szúrt.

jugamano 2015.12.29 18:22:18

@Dragonlady (Bp, Hun): :) A könyv arról szól, hogy döntsd el, szeretnél-e emberek közé menni, vagy jól elvagy otthon, kisvonatokkal játszva. Ha szeretnél emberek közé menni, de valami miatt nem mersz/tudsz, akkor pedig olvashatsz arról, más hogyan csinálta, másnak milyen gyakorlatok váltak be ezeken túllépni.

jugamano 2015.12.30 10:40:16

@Dragonlady (Bp, Hun): Kedves Dragonlady! Sok igazság van abban, amit írtál. Ha valaki Magyarországon is inkább "kilógott a sorból", akkor nagy valószínűséggel külföldön is hasonlóképp fogja megélni a világot, hiszen ezt a mi "rendszerünkből" hozzuk. Ráadásul külföldön könnyű megélni a "másságot", hogy más vagy, mint a helyiek, adja magát az útlevél színűből adódó különbség miatt. Ezért nagy dolog, ha valakinek sikerül kötődéseket, kapcsolatokat kialakítania egy idegen országban, és ott is otthon, de legalábbis otthonosan érzi magát. Néhány embernek ez könnyen megy, másnak nehezebben, megint más ember nem is szeretne az új országba tartozni. És ahogy írtad, ezeket lehet fejleszteni.
Nem csodálkozom azon sem, hogy Magyarországon visszatér a régi mechanizmus, és ismét erőfeszítést kell venned magadon, hogy az emberek szemébe nézz. Ugyan miért tűnt volna ez el? Hiszen ez a magyarországi kapcsolatokról, az ottani élményekről és tapasztalatokról, ahogy te is írtad. Úgyhogy ne haragudj magadra ezért, szerintem. Inkább vedd elő a kíváncsiságodat, és nézd meg, mi az, ami érdekel, mi az, amire ránéznél csak 1 másodpercig (pl. az új szolgáltatások)? Kezd kicsiben, kicsi körben, rövid ideig, nekem ez vált be.