rekmetyütyü 2019.03.08 17:17:44

"Ez a hármasság onnan látható, hogy léteznek három azonos kvarkból felépülő részecskék is (például uuu, vagy ddd), ami a Pauli elv szerint egyébként nem lenne lehetséges, mert két fermion nem lehet ugyanabban a kvantum állapotban."
Azért ez az indoklás (a szín bevezetésének szükségességéről) kissé sántít, ugyanis ezt alkalmazva az atomokra kijelenthetnénk, hogy a Héliumnál magasabb rendszámú atom nem lehetséges, hacsak nincs valami egyéb új kvantumszáma az elektronoknak. Persze nincs neki, mert a Pauli elvben az összes kvantumszámot figyelembe kell venni azaz az energia szint kvantumszámát is vagyis a a Pauli elv atomok esetén csak annyi megkötést ad, hogy azonos energia, impulzusmomentum kvantumszámmal max kettő elektron lehet az atomban (ez adja ugye ki a periódusos rendszert). Vagyis a Pauli elv szín kvantumszám hiányában sem zárja ki pl. uuu konfigurációt csak azt az egy esetet, hogy mindhárom u kvark az (energia és impulzusmomentum) alapállapotában alkossa a hadront. Persze a szín kvantumszám bevezetése tényleg elkerülhetetlen, de az indokok azért ennél bonyolultabbak.

"Ennek oka, hogy a többi elemi részecskétől eltérően a Higgs bozon egyedül nem adhat tömeget a nála nehezebb top kvarknak" - Miért is? A tömeg különbség ( m_t>m_H )nem lehet indok, a fermion tömegek (közvetlenül) nem a Higgs tömegtől függnek, hanem a Higgs mező vákuum várható értékétől (a potenciál minimumának helyétől, vagyis mexikói kalap peremének sugarától), amiről itt egyáltalán nem volt szó.

rekmetyütyü 2017.09.04 12:57:02

@38Rocky:
No most csak az 1-es ponthoz szólnék hozzá. A tömeg (a spec-relben) definició szerint! a részecske négyesimpulzusának hossza és mint ilyen állandó minden Lorentz transzformáció során, tehát pont ez az egyetlen "állandó pont egy részecske életében" amikor a részecske leírásában áttérünk egyik inerciarendszerről a másikra. Szóval ez a kérdés nem lehet vita tárgya, a tömeg ez és kész, az, hogy te más féle tömegről beszélsz azt megteheted (bár sok értelme nincs) de akkor legalább pontosan definiálnod kéne, hogy mit nevezel tömegnek. Valószínűleg a 3--as impulzusvektor p=[m/sqrt(1-v^2/c^2)] v alakjából a [tagot] nevezed te "relativisztikus tömegnek", de ebben v=dx/dt ahol t az időkordináta és nem a sajátidő! a négyes impulzus térbeli része viszont P=mV ahol és V=dX/d\tau ahol \tau az (invariáns) sajátidő és az itt szereplő "m" a részecske tömege (per definition). Persze ez utóbbiak csak m>0 részecskére igazak, a foton esetében nem írhatjuk azt, hogy mv=h\omega !! mert fotonra a nulla tömege miatt éppen hogy E^2-p^2=0 a (tömeghéj) egyenlet amiből persze p=E=h\omega de ezt nem tehetjük tovább egyenlővé mc -vel mert ezek teljesen más dolgok...

rekmetyütyü 2017.09.04 13:04:00

@rekmetyütyü: Még annyi kiegészítés a "relativisztikus tömeg" mítoszához, hogy ez valószínűleg onnan, ered, hogy nézzük csak meg milyen érdekes, hogy az impulzus alakja "csak" annyit változott Newton-hoz képest, hogy a tömeg kapott egy sebesség függő faktor és ezért mondjuk azt, hogy minden oké csak mostantól sebesség függő tömeggel számolni... Hát.. én erre azt mondom, hogy ez az interpretáció lég káros és főként félrevezető mert pont olyan alapvetően hibás gondolatokra sarkal mint amikor felírod, hogy fotonra p=mc=h\omega. Szóval ezt a "relativisztikus tömeg" dolgot jobb lenne már végre valahára elfelejteni...

rekmetyütyü 2010.11.02 20:53:45

Kedves posztoló, csak a pontosság kedvéért:
1.- "olyan egzotikus részecskék is létrejöhetnek, mint például a barionok, kaonok, a szabad kvarkokról már nem is beszélve": a barionok korántsem "egzotikus" részecskék úgy általában. Például a proton és maga a neutron is barion és azért az atommagot alkotó részecskékről mégsem kéne azt mondani, hogy egzotikusak. Mellesleg a hivatkozott cikkben sem szerepel egyetlen szó sem a barionokról.
2.- "Ám a PSR J1614-2230 nem alkalmas ilyen molekulák fenntartására.": itt is sikerült keverned a szezont a fazonnal. A molekulák "hétköznapi" atomokból állnak össze, még véletlenül sem barionokból, kaonokból, kvarkokból stb.