Adatok
mirka44
0 bejegyzést írt és 17 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
"Ha a fidesz szerint rendben van hogy komolyan vehetetlen alakok irányítják az országot, én sem fogom komolyan venni őket. Ha szerintük helyénvaló, hogy pártirányítással bábintézményeket üzemeltetnek, ezekre én is pártszervezetként fogok tekinteni. Ha szerintük az új…..
A hír: A kormány meghátrált, mégis kap mindenki családi pótlékot. (A milliós jövedelműektől vették volna el, nevetségesen keveset tudtak volna ezzel spórolni.) Egy színműben: Ifjú fideszes apparátcsik 1. (lelkesen): - Mit szólsz, tovább nőtt a népszerűségünk!? Ifjú…..
mirka44
2010.11.04 16:25:21
@panPeter:
jelenleg ez van:
"Csak a 12 hét alattiakat engedélyezik, a műtétért az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak kell csekken befizetni a kiszabott díjat. Először a nőgyógyász megállapítja tapintással , szükség esetén vizelethormon meghatározással, vagy ultrahanggal a terhességet. Leletet ad és a nő kérésétől függően felkeresi védőnőjét, vagy a Családvédelmi Szolgálat képviselőjét. Ők a területileg illetékes személy, aki meghatározott napokon és órákban érhető el. Megbeszélés után kiállítja a megszakításhoz szükséges formanyomtatványt, mely egyik példányát a nőnek adja, a másikat a választott kórház nőgyógyászatára juttat el. Meghatározza az OEP-nek fizetendő összeget, mely 10 ezer forint, de kedvezménnyel négyezer, illetve 1500 forintra csökkenthető rászorultak esetén. Tájékoztatja a nőt a műtéthez szükséges kórházi bentfekvési időről. Ha még nem szült, akkor kíméletes méhszájtágítás miatt 3 nap szükséges, szülteknél ennél kevesebb. A kiállított engedély után 3 nap gondolkodási idő kötelező a magzatvédő törvény értelmében. A többit már a kezelőorvossal kell megbeszélni."
jelenleg ez van:
"Csak a 12 hét alattiakat engedélyezik, a műtétért az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak kell csekken befizetni a kiszabott díjat. Először a nőgyógyász megállapítja tapintással , szükség esetén vizelethormon meghatározással, vagy ultrahanggal a terhességet. Leletet ad és a nő kérésétől függően felkeresi védőnőjét, vagy a Családvédelmi Szolgálat képviselőjét. Ők a területileg illetékes személy, aki meghatározott napokon és órákban érhető el. Megbeszélés után kiállítja a megszakításhoz szükséges formanyomtatványt, mely egyik példányát a nőnek adja, a másikat a választott kórház nőgyógyászatára juttat el. Meghatározza az OEP-nek fizetendő összeget, mely 10 ezer forint, de kedvezménnyel négyezer, illetve 1500 forintra csökkenthető rászorultak esetén. Tájékoztatja a nőt a műtéthez szükséges kórházi bentfekvési időről. Ha még nem szült, akkor kíméletes méhszájtágítás miatt 3 nap szükséges, szülteknél ennél kevesebb. A kiállított engedély után 3 nap gondolkodási idő kötelező a magzatvédő törvény értelmében. A többit már a kezelőorvossal kell megbeszélni."
mirka44
2010.11.04 16:26:15
mirka44
2010.11.04 16:52:57
@idelle:
"több százezer ember kevesebbet fog hazavinni."
A saját családom, rokonságon is érinti...
Van olyan rokonom, aki nem csak papíron keres minimálbért, hanem valójában annyi a keresete. Nagyon "örül" a minimálmegadóztatásának...
Van olyan, aki nem minimálbéres, papíron sem, de nincs jól eleresztve, épp hogy kijött a fizetéséből, hónapról hónapra élt eddig is, de legalább kölcsönt nem kellett kérnie rokonoktól, eddig ha hó végére nullán is volt, de kijött a béréből. Megtakarítása semmi. Eztán még kevesebbet bért kap.
Engem szerencsére nem érint, sőt, nekünk szűk családi körben összegészében hiába csurranna több az új szabályok szerint, elmegy majd másra, pl. közeli családtagok (szülők) kisegítésére, mert nekik is kevesebb lesz amit kapnak. Viszont szélesebb rokonságot nincs módunk kisegíteni...De nem lesz jó mások totál lecsúszását végignézni...
"több százezer ember kevesebbet fog hazavinni."
A saját családom, rokonságon is érinti...
Van olyan rokonom, aki nem csak papíron keres minimálbért, hanem valójában annyi a keresete. Nagyon "örül" a minimálmegadóztatásának...
Van olyan, aki nem minimálbéres, papíron sem, de nincs jól eleresztve, épp hogy kijött a fizetéséből, hónapról hónapra élt eddig is, de legalább kölcsönt nem kellett kérnie rokonoktól, eddig ha hó végére nullán is volt, de kijött a béréből. Megtakarítása semmi. Eztán még kevesebbet bért kap.
Engem szerencsére nem érint, sőt, nekünk szűk családi körben összegészében hiába csurranna több az új szabályok szerint, elmegy majd másra, pl. közeli családtagok (szülők) kisegítésére, mert nekik is kevesebb lesz amit kapnak. Viszont szélesebb rokonságot nincs módunk kisegíteni...De nem lesz jó mások totál lecsúszását végignézni...
A boltok egy hónapja tele voltak a kétnapos megemlékezési verseny kellékeivel: ízléses tobozkoszorúkkal és olcsóbb, bilikék klónjaikkal; vágott, cserepes, és PET-palackokból készült krizantémokkal; szolid, filléres mécsesekkel, és mindenféle bibliai figurával telikovácsolt,…..
mirka44
2010.11.02 16:03:38
@kovacsguszti68:
"Nem mondom, hogy nem megrázó a halál ténye, de szerintem ezen is túl kell és túl lehet lépni. Nem kell sajnálni, hogy valaki meghalt, inkább - ha valóban szerettük - örülni kell annak, hogy ismertük, hogy velünk volt, és sok szép emlék maradt az együttlétekből...."
Egészen addig hasonlóan vélekedtem magam is, amíg hozzám igazán közel állót nem vesztettem el, addig max. egyéb temetéseken részt vettem, de mondjuk egy nagynéni, nagybácsi elvesztése nem vágott földhöz, viszonylag hamar túllettem rajta és maradt a szép emlék. Amikor nagyon közel állót elvesztettem, totál összetörtem, és akkor értettem meg, hogy mi a valódi gyász, mi az amikor hosszú ideig eltart a szeretett személy elvesztésének feldolgozása, és csak utána jön a megnyugvás.
Ma azt várják el tőlünk, ha valami letaglóz, rögtön keljünk fel, és tegyünk úgy, minth ami sem történt volna. Pedig ez nem ilyen egyszerű.
Ha a gyász szakaszai érdekelnek, ajánlom figyelmedbe ezt a linket:
www.gyaszolok.hu/a_gyasz_folyamata.php
Kicsit hosszú, de megéri elolvasni. Sok temetésen részt vettem már, mire egyszercsak rámtört az igazi gyász. Átmentem a linken lévő szakaszok zömén is, még azon is, hogy látni véltem az elhunyt hozzátartozóm, hallucináció...stb. Mára már feldolgoztam, de nagyon másként viszonyulok a gyászhoz és másként látom a dolgokat, mint valamivel fiatalabb koromban.
Nagyon nem ugyanaz a rtágabb okonságban a "Tildi nénit"elveszteni, vagy egy olyan személyt, akit nagyon-nagyon közel állt hozzánk.
"Nem mondom, hogy nem megrázó a halál ténye, de szerintem ezen is túl kell és túl lehet lépni. Nem kell sajnálni, hogy valaki meghalt, inkább - ha valóban szerettük - örülni kell annak, hogy ismertük, hogy velünk volt, és sok szép emlék maradt az együttlétekből...."
Egészen addig hasonlóan vélekedtem magam is, amíg hozzám igazán közel állót nem vesztettem el, addig max. egyéb temetéseken részt vettem, de mondjuk egy nagynéni, nagybácsi elvesztése nem vágott földhöz, viszonylag hamar túllettem rajta és maradt a szép emlék. Amikor nagyon közel állót elvesztettem, totál összetörtem, és akkor értettem meg, hogy mi a valódi gyász, mi az amikor hosszú ideig eltart a szeretett személy elvesztésének feldolgozása, és csak utána jön a megnyugvás.
Ma azt várják el tőlünk, ha valami letaglóz, rögtön keljünk fel, és tegyünk úgy, minth ami sem történt volna. Pedig ez nem ilyen egyszerű.
Ha a gyász szakaszai érdekelnek, ajánlom figyelmedbe ezt a linket:
www.gyaszolok.hu/a_gyasz_folyamata.php
Kicsit hosszú, de megéri elolvasni. Sok temetésen részt vettem már, mire egyszercsak rámtört az igazi gyász. Átmentem a linken lévő szakaszok zömén is, még azon is, hogy látni véltem az elhunyt hozzátartozóm, hallucináció...stb. Mára már feldolgoztam, de nagyon másként viszonyulok a gyászhoz és másként látom a dolgokat, mint valamivel fiatalabb koromban.
Nagyon nem ugyanaz a rtágabb okonságban a "Tildi nénit"elveszteni, vagy egy olyan személyt, akit nagyon-nagyon közel állt hozzánk.
mirka44
2010.11.02 18:13:44
@kovacsguszti68:
a gyászomnak a valláshoz semmi köze nem volt, én sem vagyok vallásos. Nemcsak felnőttként nem vagyok vallásos, hanem vallásos nevelést sem kaptam, még megkeresztelve sem vagyok, nem hiszek. Vallással nincs összefüggésben, hogy nehéz volt feldolgozni egy szerettem halálát.
A linknél a gyász szakaszai, a legtöbb embernél előfordulnak (mármint aki nem a 20-ik rokon temetésére megy, hanem olyanéra, akit tiszta szívéből szeretett. Akivel nap mint nap együtt élt/hált, avagy lelkileg is nagyon közel állt hozzá...stb.)
Gondolom apukád elvesztésénél, mikor 19 éves voltál a temetés körüli papírokat legalább nem neked kellett intézni., hanem anyukádra hárult..stb.
Nem tudom boncolási jegyzőkönyv volt-e a kezedben, de elég sokkolóaz is. De már mint korábban említettem feldolgoztam már, de nekem egy év volt a gyász, míg visszarendeződött a lelkivilágom a normális kerékvágásba, de csak egyetlen egy temetésnél volt ennyi idő, egyebknél nem.
Vallás nélkül, én mindig megemlékezem ilyentájt is az elhunyt hozzátartozókról úgy is, hogy kimegyek a temetőbe, viszek mécsest, aki közelebb állt hozám, annak virágot, avagy koszorút is.
Nem vallási okokból, nem érdekel Mindenszentek se, az sem, pontosan 2-án, avagy 1-én van halottaknapja...stb. , hanem valahogy lelkiekben más, hogy ott vagyok a sírnál, elmerengek kicsit, mint ha csak otthon gyújtanék gyertyát, füstölőt, akármit. (évközben is kimegyek, de ilyenkor a temető más, "élettel teli", más hangulata van). Egyfajta megemlékezés.
És jó érzés az is, ha véletlen ezer éve nem látott ismerősbe belebotlok. Akik ugyan annyira nem közeli ismerősök, rokonok, hogy rendszeresen tartsam velük a kapcsolatot, de mégis jól esik ilyenkor azért velük is elcseverészni.
Fiatalabbként, pl. iskolás koromban, még kifejezetten nyűg volt a halottak napja körüli temetőbe járás, a kötelező családi program, kerestem hogyan lehet kibújni alóla, ideológiákat gyártottam. Aztán érettebb lettem, megértettem több mindent, illetve közrejátszott benne közeli hozzátartozó elevesztése, mára már gyökeresen átalakult a gondolkodásom e téren.
De kétségem nincs, főként fiatalok esetében, pl. kamaszok, 20-as éveik elején járók számára nyűg, lázadoznak ellene...stb. Viszont ez a korosztály még ideális esetben hozzá igazán közel álló személy elvesztését nem érte meg.
De az nem baj, ha másképp látjuk, te úgy, én meg így. Attól még béke :)
a gyászomnak a valláshoz semmi köze nem volt, én sem vagyok vallásos. Nemcsak felnőttként nem vagyok vallásos, hanem vallásos nevelést sem kaptam, még megkeresztelve sem vagyok, nem hiszek. Vallással nincs összefüggésben, hogy nehéz volt feldolgozni egy szerettem halálát.
A linknél a gyász szakaszai, a legtöbb embernél előfordulnak (mármint aki nem a 20-ik rokon temetésére megy, hanem olyanéra, akit tiszta szívéből szeretett. Akivel nap mint nap együtt élt/hált, avagy lelkileg is nagyon közel állt hozzá...stb.)
Gondolom apukád elvesztésénél, mikor 19 éves voltál a temetés körüli papírokat legalább nem neked kellett intézni., hanem anyukádra hárult..stb.
Nem tudom boncolási jegyzőkönyv volt-e a kezedben, de elég sokkolóaz is. De már mint korábban említettem feldolgoztam már, de nekem egy év volt a gyász, míg visszarendeződött a lelkivilágom a normális kerékvágásba, de csak egyetlen egy temetésnél volt ennyi idő, egyebknél nem.
Vallás nélkül, én mindig megemlékezem ilyentájt is az elhunyt hozzátartozókról úgy is, hogy kimegyek a temetőbe, viszek mécsest, aki közelebb állt hozám, annak virágot, avagy koszorút is.
Nem vallási okokból, nem érdekel Mindenszentek se, az sem, pontosan 2-án, avagy 1-én van halottaknapja...stb. , hanem valahogy lelkiekben más, hogy ott vagyok a sírnál, elmerengek kicsit, mint ha csak otthon gyújtanék gyertyát, füstölőt, akármit. (évközben is kimegyek, de ilyenkor a temető más, "élettel teli", más hangulata van). Egyfajta megemlékezés.
És jó érzés az is, ha véletlen ezer éve nem látott ismerősbe belebotlok. Akik ugyan annyira nem közeli ismerősök, rokonok, hogy rendszeresen tartsam velük a kapcsolatot, de mégis jól esik ilyenkor azért velük is elcseverészni.
Fiatalabbként, pl. iskolás koromban, még kifejezetten nyűg volt a halottak napja körüli temetőbe járás, a kötelező családi program, kerestem hogyan lehet kibújni alóla, ideológiákat gyártottam. Aztán érettebb lettem, megértettem több mindent, illetve közrejátszott benne közeli hozzátartozó elevesztése, mára már gyökeresen átalakult a gondolkodásom e téren.
De kétségem nincs, főként fiatalok esetében, pl. kamaszok, 20-as éveik elején járók számára nyűg, lázadoznak ellene...stb. Viszont ez a korosztály még ideális esetben hozzá igazán közel álló személy elvesztését nem érte meg.
De az nem baj, ha másképp látjuk, te úgy, én meg így. Attól még béke :)
Városban, pláne nagyvárosban kerékpározni nemcsak idehaza, hanem külfödön is veszélyes dolog. Persze nyilván sok tekintetben jobb a helyzet a nálunk fejlettebb biciklis kultúrával rendelkező országokban, de vannak olyan objektív körülmények, amelyek nem az adott nemzet…..
mirka44
2010.11.02 15:02:17
Igen, néha rajtuk múlik a pénzünk Ma a palament eltörli a kontrollt a kormány felett. Elveszi az Alkotmánybíróságtól azokat a jogköröket, amikben megakadályozhatnák a Fidesz alkotmányellenes gazdasági döntéseit.Miért gond ez? Egyrészt, mert ez nem demokratikus lépés.…..
mirka44
2010.11.02 13:30:59
mirka44
2010.11.02 14:07:53
@ca2:
Amennyiben az EU engedte volna, érdemi hiánycsökkentés akkor sem történt volna, hisz az is csak kiadási-bevételi oldal kozmetikázása lett volna, azaz könyvelési szépítés, de az az összeg, az előző időszakhoz képest, nem jelentett volna valós hiány csökkentést.
Véleményem szerint, az, hogy EU nem engedte ezt, és keresztúlhozta Orbán terveit, az az aktuális politikai hatalmon lévőket még nem jogosítja fel arra, hogy akkor válaszként "elrabolják", főleg a mostani fiatalok jövőbeni nyugdíját.
Veszélyesnek tartom, hogy mindezt úgy, hogy lapítanak a hosszú távú következményekről, konkrétumokkal pedig nem állnak elő.
Pedig akik nem óhajtanak átlépni államiba és 14 havi járulékukat elirányízják, nos, ezt a réteget kárpótolni is kell. De erről sem olvastam még semmi megnyugtatót. Remélem kényszer eszközéig nem süllyednek, és nem lesz mindenkire nézve kötelező átlépni.
Kicsit of. A magam részéről azok közé tartozom, akik nem mentek el szavazni, mert úgy véltem nincs alternatíva, egykutya, egyik párt sem alkalmas kormányzásra, -és ezzel voltak rajtam kívül sokan így. Soha nem vettem részt semmiféle tüntetésen, békés ember hírében állok. De előbb utóbb Orbán Viktornak számolnia kell azzal is, mi lesz, ha felbosszantja a hozzám hasonló embereket. Az állítólagos fülkeforradalma helyett, nehogy egyszer igazi forradalommal találja szembe magát :)
AB hatáskörének korlátozásához: a visszamenőleges hatály, nem csak az igazságérzetemet, hanem azt is sérti, hanem felmerül a kérdés, ilyet jogállamban lehet? Hiszen volt módosító indítvány, hogy AB jogkörének csorbításán kívül is lehet módosítani, hogy a kecske is jóllakjon és a káposzta is megmaradjon (egyik alkotmányjogásszal is volt interjú e kapcsán múlt héten).
Egyéb: voltak pofátlan végkielégítések, de pont az a Lázár terjeszt be bármit is erre hivatkozva (látszólag erre hivatkozva, hisz úgysem ez a valós oka a AB jogkör csorbításnak) indítványt/javaslatot, aki 18 millert költségtérítés címen elrakott? Valahogy így elég vicces és szomorú is egyben, totál hiteltelen figura. (De az ellenzék ugyanúgy hiteltelen a szememben).
Sajnos, úgy vélem, politikusaink totál hülyének nézik kollektíven az embereket...
Amennyiben az EU engedte volna, érdemi hiánycsökkentés akkor sem történt volna, hisz az is csak kiadási-bevételi oldal kozmetikázása lett volna, azaz könyvelési szépítés, de az az összeg, az előző időszakhoz képest, nem jelentett volna valós hiány csökkentést.
Véleményem szerint, az, hogy EU nem engedte ezt, és keresztúlhozta Orbán terveit, az az aktuális politikai hatalmon lévőket még nem jogosítja fel arra, hogy akkor válaszként "elrabolják", főleg a mostani fiatalok jövőbeni nyugdíját.
Veszélyesnek tartom, hogy mindezt úgy, hogy lapítanak a hosszú távú következményekről, konkrétumokkal pedig nem állnak elő.
Pedig akik nem óhajtanak átlépni államiba és 14 havi járulékukat elirányízják, nos, ezt a réteget kárpótolni is kell. De erről sem olvastam még semmi megnyugtatót. Remélem kényszer eszközéig nem süllyednek, és nem lesz mindenkire nézve kötelező átlépni.
Kicsit of. A magam részéről azok közé tartozom, akik nem mentek el szavazni, mert úgy véltem nincs alternatíva, egykutya, egyik párt sem alkalmas kormányzásra, -és ezzel voltak rajtam kívül sokan így. Soha nem vettem részt semmiféle tüntetésen, békés ember hírében állok. De előbb utóbb Orbán Viktornak számolnia kell azzal is, mi lesz, ha felbosszantja a hozzám hasonló embereket. Az állítólagos fülkeforradalma helyett, nehogy egyszer igazi forradalommal találja szembe magát :)
AB hatáskörének korlátozásához: a visszamenőleges hatály, nem csak az igazságérzetemet, hanem azt is sérti, hanem felmerül a kérdés, ilyet jogállamban lehet? Hiszen volt módosító indítvány, hogy AB jogkörének csorbításán kívül is lehet módosítani, hogy a kecske is jóllakjon és a káposzta is megmaradjon (egyik alkotmányjogásszal is volt interjú e kapcsán múlt héten).
Egyéb: voltak pofátlan végkielégítések, de pont az a Lázár terjeszt be bármit is erre hivatkozva (látszólag erre hivatkozva, hisz úgysem ez a valós oka a AB jogkör csorbításnak) indítványt/javaslatot, aki 18 millert költségtérítés címen elrakott? Valahogy így elég vicces és szomorú is egyben, totál hiteltelen figura. (De az ellenzék ugyanúgy hiteltelen a szememben).
Sajnos, úgy vélem, politikusaink totál hülyének nézik kollektíven az embereket...
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Viszont én lemaradtam, eddig nem hallottam arról, hogy az új alkotmányban az abortusz tilamának ötlete is felmerül.
Jön az "újabb Ratkó korszak"? Mélységesen ledöbbentem...Ez már nagyon erős.
Ebbe talán már igazán nem kellene kormányhatalmi erővel beleszólni...Ezt a kétségtelenül nehéz döntést minden érintettnek magának kell meghoznia. Remélem ettől azért bölcsebbek lesznek, és nem a személyes nézetüket akarják az állampolgárokra kollektíven kiterjeszteni. Avagy utána az állam a nemkívánt gyerekeket fel is nevelné? Hisz fogamzásgátló mellett is becsúszhat a gyerek, az sem véd 100 %-osan.
Nem volt még aburtuszom, és vélhetően ha nem kívánt gyerek lenne, akkor sem lenne, meg is tartanám. De mélységesen felháborít, ha az abortuszt betiltanák hatalmi eszközzel. Ne Orbán Viktor és a slepje akarja megmondani, kell-e szülni, vagy sem.
Szégyen és gyalázat, miként tervezik az ember választási szabadságát az élet számos területén átírni.
Elég retográd tendenciák zajlanak itt...
Elnézést kérek, ha hirtelen indulatomban elragadtattam magam, de ez már több mint sok volt. Ez most tényleg kiverte nálam a biztosítékot.