Regisztráció Blogot indítok
Adatok
argó

0 bejegyzést írt és 11 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

2010.10.29. óta tag.
Admin Szerkesztő Tag Vendég
Vállgazd Blog Motiváció a munkahelyen 6. kérdés 2011.05.03 13:52:00
Milyen következménye lehet annak, ha egy áruházigazgatóval a beosztottak elégedetlenek, és ez kiderül az „alulról jövő”, anonim javaslatok formájában? Mindeközben tudjuk, milyen nehéz jó vezetőjelölteket toboroznia a cégnek.  ..
argó 2011.05.06 18:12:18
Sziasztok!

Érdekesnek vélem a kérdést, hiszen két oldalról is meg kell vizsgálni. Egyrészt a vállalat fontosnak tartja-e az eladók véleményét és meglátását és így lenne-e ereje a felsővezetésnek azonnal elmozdítani egy áruház-igazgatót – akivel a z eladók nem állnak a szó szoros értelmében közvetlen kapcsolatban, másrészt szabad-e azonnal cselekedni és esélyt sem adni a vezetőnek az eladók szavára hallgatva.
Nem szabad elfelejteni, hogy a vezető is ember, ő is hibázik, bár vitathatatlan, hogy egy apró hiba is végzetes lehet egy vezető esetében. A Dechatlon esetén fiatalabbak töltik be az igazgatói tisztséget. így véleményem szerint járhat nekik még egy esély, azért is, mert sokszor nagyon nehéz jobb vezetőt találni a munkaerőpiacon, másrészt a hibáiból tanuk az ember (természetesen vonatkoztassunk el a végzetes, súlyos következményekkel járó rossz vezetői döntésektől)
Ebben az esetben felmerülhet viszont az a kérdés, hogy milyen lesz ezek után az áruház-igazgató kapcsolata az eladókkal, illetve hogy az eladók nem fogják-e azt gondolni, hogy semmit sem ér a szavuk. Fontos kiemelni, hogy ha valóban egy VEZETŐről van a negatív kritikát is meg kell tudnia becsülni.
Így véleményem szerint a járható út az lehetne, hogy az esetleges észrevételeket az áruház-igazgató elé tárja a felsővezetés, hogy legyen lehetősége változtatni. Ezt az eljárást kommunikálni kell az eladókkal is, hogy ne gondolják azt, hogy mostantól semmit sem ér a szavuk. És ha a következő negyedéves értékelésen is az eladók elégedetlenek, akkor el kell gondolkozni, hogy jó helyen (vállalat, vállalaton belül) van-e az áruház-igazgatónk. Ha viszont az igazgató képes változtatni hibáin, akkor szerintem még nagyobb megbecsülést kaphat alulról és az eladók is bátrabban fogják a negatív kritikákat elmondani.
Ebben az esetben a két legfontosabb tényező, hogy a vezető legyen felkészülve a negatív kritikára és a változtatás lehetőségére, illetve hogy az eladókkal kommunikáljon ő is, és a vezetőség is a dolgok menetéről.
Vállgazd Blog Üzleti gazdaságtan 10. kérdés 2011.04.06 09:28:00
Nemzetközi cégek és ismert üzletemberek, politikusok és cégek off-shore pénzügyeit hozza nyilvánosságra egy svájci bankártól kapott információk révén a WikiLeaks. Ön szerint mennyire szabad/kell tisztelni a banktitkot? Van-e joga egy országnak, szervezetnek ilyen információkat…..
argó 2011.04.08 22:00:29
Sziasztok!

Először egy kicsit elkanyarodva az off-shore cégektől, ebben az esetben fontos kiemelni, hogy a WikiLeaks hozta nyilvánosságra az adatokat. Az a lap, mely magát az oknyomozó és tényfeltáró újságírás éllovasának ítélte meg nem csinált mást, - a többi esetben sem - mint hogy ismeretlen módon szerzett információkat, amiket a közhangulat szítása érdekében az olvasók elé dobott. Elérte célját, mindenki erről beszélt 3 hétig, aztán mindenki azon kezdett gondolkozni, hogy etikus volt-e mindez. Hiszen az újság magánadatokat és magánvéleményeket adott közre, és számomra mid a mai napig ismeretlen, hogy pontosan mi volt ezzel a végső céljuk. És azt a kérdést, hogy mikor mi számíthat olyan adatnak, melyet a nagyközönségnek is joga van megítélni, nagyon nehéz megválaszolni. És nem is kívánok most erre kitérni.

Ebből kiindulva elfogadhatatlan az említett esemény.
Egyrészt, ahogy eper05 említette, ha már a banktitok nem titok, akkor hogyan bízunk meg a bankokban. Másrészt látni kell, és tudatosítani az emberekben, hogy bár az off-shore cégek sok esetben etikátlanok, de a nemzetközi és hazai törvények értelmében is legálisak. Innentől kezdve szerintem semmit sem old meg az információvásárlás és annak nyilvánosságra hozása.
Ha a nemzetek meg akarják állítani az ilyen fajta vagyonmentést és tőkekivitelt más eszközöket kell találniuk, melyek etikusak és a törvényeknek megfelelnek.

Az, hogy egy országnak vagy egy adott szervezetnek mihez van joga egy olyan kérdés mely már-már filozófiai megközelítést igényel és mind a mai napig vita tárgya. Hiszen azt el kell ismerni, hogy az állam szemében a közjó mindenek felett áll, de ne felejtsük, az off-shore cégek alapítása LEGÁLIS. Illetve hogyha elfogadjuk, hogy ezeket az információkat nyilvánosságra hozzák akkor mi lesz a következő adatrengeteg, amihez mindenkinek joga lesz. Hiszen - gondolná a kedves ügyfél (kapcsolódva a második kérdéshez) - a banktitok, azért az ami, mert csak a bankok használhatják fel az adatainkat, hogy mennyi tőkénk van vagy hogy éppen mennyi hitelt kell visszafizetnünk. És azt ne felejtsük, hogy a gazdaság nagyhalainál ez nem pár milliós tétel.
Mindig lesznek olyan adatok, amiket igenis nyilvánnoságra kell hozni. De ki dönt erről? Sok esetben az ilyen cselekedetek csak hatalmi, politikai döntések következményei voltak, melynek etikussága igenis megkérdőjelezhető.

Így véleményem szerint semmilyen körülmények között sem lehet elfogadni az adatvásárlást és információszivárogtatást. Nem azt mondom, hogy az államnak nem kellene fellépnie bizonyos off-shore cégek ellen, de nem ez a helyes megoldás. Talán ez a legkönnyebb, ez veri a legnagyobb hullámot, de szerintem ebben az esetben semmiképpen sem lehet legitimálni ezt az eljárást.
Vállgazd Blog Üzleti gazdaságtan 8. kérdés 2011.03.23 09:26:00
 Milyen stratégiai háttere lehet a szabadalmakon vagy a nyílt innováción nyugvó döntéseknek? Kihívás a versenytárssal szemben vagy biztosra megyünk? Manapság melyik iparágakban javasoltak ezek a lehetőségek? (A 2011. március 25. (péntek) éjfélig megtett hozzászólások…..
argó 2011.03.25 16:08:59
Sziasztok!

Nyitott innováció vagy szabadalom? Ez napjaink kutatásai szempontjából az egyik legfontosabb jogi, stratégiai és gazdasági kérdése, melyet szerintem nem lehet egyszerűen megválaszolni. Ahogy egyiknek, úgy a másiknak is megvannak az előnyei és hátrányai, melyeket iparáganként mérlegelni kell.

Amíg a nyitott innováció esetén nem egy-egy cég, hanem belső és külső erőforrások eredményeként közös munka eredményéről beszélünk, egyértelműen azt mondhatjuk, hogy igen ez a helyes döntés. Hisz mindenki érdeke, hogy a világ közösen megtalálja a jobb és hasznosabb megoldásokat. Illetve sok esetben együtt sikerülhet megvalósítani azt, ami egyedül nem menne. Véleményem szerint a nyitott innováció különösen fontos lesz, hisz az egyre nagyobb költségeket egy-egy cég (vagy állam) egyedül nem bírja viselni.

És eljutottunk a pénzig. Fontos leszögezni, hogy a mai világban egy vállalat a piachoz való gyors alkalmazkodóképességével és innovatív termékeivel tudja életben tartani magát és profitit termelni. Viszont a közös innováció mindenki számára, azaz senkinek sem jelentene előnyt, egyedül a 3. szereplőnek, a fogyasztónak. Gondoljunk bele, hogy ha mi megoldanánk egy x-t érő feladványt, és megmondanánk társainknak, akkor a nyereményből csak x/n-t kapnánk. A közösségnek jobb lett, de nekünk nem származott sok előny belőle. Persze az előbb említett eset, inkább azt modellezi, hogy egy vállalat saját innovációját nem szabadalmaztatja, hanem a piac rendelkezésére bocsájtja.

Így véleményem szerint bár a közös innováció az emberiség érdekét jobban szolgálná, nem biztos hogy olyan hatékony lenne, mint egy potenciális versenyelőnyt jelentő szabadalom.
Ezért iparágtól függ, hogy melyik alkalmazható.
Elképzelésem szerint ilyenkor azt kéne figyelembe venni, hogy az innováció mennyire tekinthető olyan terméknek vagy szolgáltatásnak, ami a társadalom széles széles rétegét szolgálná mindennapi létében. Így az egészségügy területén törekednék nyílt innovációra, amíg pl.: a sport vagy szórakoztató ipar esetén ez nem lenne olyannyira szükséges.
Persze itt is felmerül a filozófiai kérdés, hogy hol húznánk meg a határt.
Így például szimpatikus megoldásnak tűnik, hogy szabadalmak legyenek, de szabványosított termékek, melyekhez mindenki fejleszthetne, persze ez sem kivitelezhető minden iparágban.

Hogy a jövő mit hoz, nem tudhatjuk, de egyre erősebb a nyitott innováció felé az irány, melyet többek között az egyre magasabb költségek is magyaráznak. És talán az emberiségnek a közt és nem az individuumot kell előtérbe helyeznie. De nem lehet ez a piaci verseny jelmondata. Talán épp ezért nehéz-e kérdés. Mert a festeni kívánt kép és a keret egyenlőre nem mindig illik össze.
Vállgazd Blog Üzleti gazdaságtan 5. kérdés 2011.03.08 12:26:00
 Az előadáson elhangzott, hogy a klasszikus win-win szituáció tovább fejleszthető egy win-win-win pozícióba, ahol nem csak a két “szerződő” fél nyer, hanem a mikrokörnyezet is profitál az üzleti tevékenységből. Ön szerint lehetséges ma Magyarországon az, hogy…..
argó 2011.03.11 01:31:51
Sziasztok!

Számomra az előadás egyik kulcsmondata volt a fentiekben megfogalmazott win.win.win pozíció. És bár a kérdés a vállalkozókra irányul, szerintem ez a kérdéskör sokkal általánosabb.

Véleményem szerint akkor beszélhetnénk arról, hogy ez jellemző lesz Magyarországon, ha a mai vagy inkább már a következő generáció nem csak a saját érdekeit tudja szem előtt tartani.
Ezzel ellentétben a mai világban úgy látom, hogy többet ér az, ha 1. vagy, mintha valakinek segítve holtversenyben 2.
Pedig ennek kellene lennie a követendő példának. Figyelembe venni környezetünket is és tudatosítani, hogy ha egy üzleten nem csak mi nyerünk, hanem egy sőt akár több fél azzal mi is jobban járunk.

Véleményem szerint ez a mai fiatalokban ritkán jelenik meg.Ma még az is ritka, hogy a fiatal egy döntésnél megvizsgálja, sőt figyelemebe vegye a TE-t, nemhogy az Ő-t, legyen az a mikrokörnyezete, vagy egy harmadik érintett fő.

Ez a vállalkozások világában, ahol a 'farkas-törvények' uralkodnak még nehezebb ennek eleget tenni. Hisz hiába mondod, hogy a közjó, vagy a környezeted javítása máshogy döntsünk, a XXI. században a vezető erő a pénz, a profitmaximalizálás.

Bár úgy vélem ezt azzal lehetne lassan, de biztosan átalakítani, ha kiemelnénk és mindenki előtt példát állítanánk azokkal a vállalkozókkal, akik megvalósították a win-win-win pozíciót. Sőt tovább megyek, díjazni is lehetne őket, elismerésben részesíteni munkásságukat. Hisz csak úgy lehet elvárni ezt a következő generációtól, ha már mi példát mutatunk nekik.

Végül még annyit szeretnék hozzáfűzni gondolatomhoz, hogy a jövőben elengedhetetlen lesz e pozíció szerint cselekedni, hisz egyre inkább világossá válik, hogy az ÉN és sajnos már az ÉN ÉS TE sem életképes, hiszen ott a mikrokörnyezetünk, melyek keretét adják mindennek.

Így csak tanácsolni tudom, hogy a ma vállalkozói tűzzék ki célul, hogy a 3 győztes, több mint az 1, így sosem csak a saját érdekeit tartsák szem előtt!
Vállgazd Blog Üzleti gazdaságtan 3. kérdés 2011.02.22 12:51:00
Manapság a fogyasztói hatalomátvétel időszakát éljük, ahol a vevő „on-demand” fogyaszthatja a reklámokat, hatással bírhat a legnagyobb cégek marketingjére is. Ugyanakkor a web 2.0 vívmányai egyszersmind a reklámszakembereknek is lehetőséget adnak arra, hogy a…..
argó 2011.02.25 03:22:31
Sziasztok!

Fogyasztói hatalomátvétel - Ez a kifejezés folyik mindenhonnan, és mi, fogyasztók büszkék is vagyunk, hogy a vállalatok végre nem fognak az orrunknál vezetni minket. De valóban így lenne?

Hadd mutassak egy egyszerű analógiát. A leértékeléseknél mindenki meg van győződve, hogy az év üzletét csinálja, és sok esetben olyat is megvesz, amire nincs is szüksége. Pedig valójában még így is profitit termel a vállalat, nem is kicsit, hiszen nagyok az árrések.
Ezt levetítve a web2.0-ra van esély, hogy a látszat csal, és az orrunknál vezetnek minket?!

Azt nézünk és olvasunk az interneten amit mi akarunk. És azt, amit javasolnak nekünk, hiszen nem akarunk lemaradni a rohanó világban. A Youtube-on már sok esetben azért is ráklikkel egy kisfilmre a felhasználó, mert több százezren vagy millióan nézték meg, és mert mindenki arról beszél. És itt a kulcsszó, mindenki beszél róla. Legyen kampány, ellenkampány, paródia,... a reklám az reklám, és a rossz reklám is reklám.

Egy példát szeretnék hozni. Lehet, hogy rosszul látom, de véleményem szerint a Coca-Cola napvilágot látott titkos receptje is csupán egy jó reklámfogás. Minden médium arról beszélt, többen kísérleteztek az elkészítésével, persze mindez már a Youtube-on is nyomon követhető volt. De komolyan elhisszük, hogy a Coca-Colanál csak véletlenül kikerül egy recept? Nem.
A cél megvalósult, 1 hétig ezzel volt tele a média, úgy hogy a Coca-Cola-nak szinte semmibe sem került. /De megemlíthettem volna a Tanár Úr által emlegetett A világ legjobb állása-kampányt./

És elérkeztünk a lényegi ponthoz. Bár a döntés a kezünkben van, az ember még mindig manipulálható. Így ha egy vállalat jól használja fel az internet adta lehetőségeket, hatalmasat nyerhet. Továbbá az internetes felület egy olyan lehetőséget biztosított a vállalatoknak globalizált világunkban, ahol rövid időn belül az egész világhoz eljutnak.

Egy-két jó web2.0-ás marketingfogás, és a vállalat győzött. Gondoljunk csak az Ikea külföld i kampányára, amikor a Facebokon elindult az az akció, hogy aki először bejelöli a bútorokat megnyeri az adott bútort. Az Ikea elérte, hogy mindenki erről beszéljen, mindneki a Facebook-on legyen és mindeni várja, hogy mikor lesz újabb lehetőség a nyerésre. Mi döntöttünk, de úgy ahogy a vállalat akarta.

Azaz valóban a mi kezünkben van a távirányító, de a vállalatok még mindig manipulálhatnak minket, hogy hova kattintsunk legyen szó Youtube-on, Facebook-on,... jelenlévő alkalmazásokról. Így véleményem szerint e tekintetben a fogyasztó és a vállalatok marketingjei közti harc még korán sincs lejátszva.
Vállgazd Blog Pénzügyek 1. kérdés 2010.12.06 14:05:00
A diákhitelt néhány éve azért vezették be, hogy a hallgatók e kedvezményes konstrukcióval támogatni tudják felsőfokú tanulmányaik végzését.Mi a véleménye a diákhitel intézményéről?Inspirációként: http://www.diakhitel.hu/ ;…..
argó 2010.12.10 01:05:43
Sziasztok!

Számos gondolatot megfogalmaztatok már, de én most kicsit védeném a diákhitelt, és eközben reflektálnék pár bejegyzésre is.

Vitathatatlan, hogy a hazai diákhitel, mely már 9 éve működik itthon, az az európai mércével mérve is kimagasló helyen van a hitelkonstrukció, az összeg, az elérhetőség alapján, mely kapcsán talán az egyik legnagyobb elismerés az volt, hogy az egységes európai diákhitel kiépítésére is a magyar szakembereket kérték fel.

Ami fontos, és úgy gondolom, ezt kell mindenkinek mérlegelnie magában, mikor a hitelfelvételről gondolkozik, hogy e pénzösszeget felelősségteljesen fel tudja-e használni.
Nem tartom jó ötletnek azt, hogy a szerint mérlegeljenek a bankok, hogy ki tanul "versenyképes"szakon, hisz jogosan merülne fel a kérdés, hogy például az alkalmazott közgazdaságtan, vagy a jog, ahol hatalmas túlképzés van versenyképes-e.
Úgy vélem mindenki megkaphatná, a fontos az, hogy mi, egyetemisták tudjunk ezzel a lehetőséggel élni. Fel kell nőni ehhez a feladathoz.

Számomra, bár nem vagyok diákhiteles, 2 hatalmas előnyhöz juttatna a hitel felvétele. Egyrészt tankönyveimet, egyetem melletti plusz kiadásoaimat fedezném (nyelvvizsga, albérlet...). Itt leszögezném, hogy igen akár a mindennapi életre, de nem a bulizásra is ivásra is fordítható eme összeg, hisz sok diák azért nem a fővárosi felsőoktatási intézményekben tanul, mert számukra túl drága e pesti lét. Másrészt, mivel akár félévente felvehetjük egy összegbe a hitelt nemzetközi tanulmányaimra fordítanám. Mindkettő egy-egy befektetés, mely feltehetően a munkakeresés és kezdő fizetésem esetén is megtérülne. Megtérülés, a kulcsszó, melynek ott kéne lebegni a szemek előtt, abba fektessek ami megtérül, ez lehet egy hazai költségtérítéses képzés, egy erasmus-félév részbeli finanszírozása stb.

A kérdést egy kicsit más aspektusból is megvizsgálnám;
Azt már az előttem is szólók megemlítették, hogy a visszafizetés nehéz, és rossz érzés, hogy adóssággal indulunk neki az életnek.
Adóssággal, vagy egy hatalmas lehetőséggel? Ne felejtsük, nekünk, magyar diákoknak "arany életünk" van európai vagy amerikai diáktársainkhoz képest. A hazai diákok többsége államilag finanszírozott képzésben vesz részt, emellett kaphat szociális, tanulmányi és egyéb ösztöndíjakat. És még egy kimagaslóan kedvező diákhitelt is felvehet. A kérdés az, - és legyünk kicsit objektívek - nem túlzás ez egy kicsit. Sajnos látható, hogy ez a rendszer sokáig már nem tartható fent, de amíg így van használjuk ki, és értékeljük, becsüljük meg e lehetőségeget. Használjunk ki mindent, amit tudunk ezekben az években. És mi lehet a jövő?

Úgy vélem a diákhitel szerepe felértékelődik, ahogy csökkenni fognak az államilag fin. helyek, és így egy jó konstrukcióval mégis sok diák lehetőséghez jut a továbbtanulás terén. Sőt még azt is megkockáztatnám, hogy az egyetemisták tudása, teljesítménye is nőne. Az tény, hogy ami nem ingyen van, azt jobban megbecsüljük, így talán a saját pénzükön nem biztos, hogy 2 év kéne a matek megtanulásához. De, hogy a rendszer hogyan alakul, az majd elválik.

Összegezve csak azt mondanám, hogy a diákhitel hatalmas lehetőség, de fel kell nőni ahhoz, hogy élni is tudjunk mindezzel.
Vállgazd Blog Értékteremtő folyamatok 2. kérdés 2010.11.29 13:47:00
Egy új zenei CD megjelenése együtt jár népszerűsítő (világkörüli) koncertturnéval. Az egyes helyszíneken, pl. a Papp László Budapest Sportarénában, a produkció sikere megkövetel-e standardizálható esemény-logisztikai tevékenységeket (event-logistics)? Avagy ahány művész…..
argó 2010.12.02 12:37:47
Sziasztok!

Sok jó megközelítést láttam olvasva hozzászólásaitokat.
Ez egy olyan téma, melyet sok szempontból lehetne elemezni, de azt hiszem mindegyikre igaz az, hogy a cél, hogy megfelelő helyen, időben, minőségben, mennyiségben legyen ott minden a fogyasztó számára.
És ki is a fogyasztó? Egyrészt természetesen a közönség, másrészt a logisztika szempontjából maga az énekes is fogyasztó, mivel minden igényét ki kell elégíteni a színpadtól a széles sávú internetig.

Én inkább 2 csoportba sorolnám a turnékat.
A fő kérdés, hogy a koncerthez szükséges "kellékeket" (melybe a színpadtól, a hangosítón át a háttérzenekarig valamennyi pontot beleértek) és az ezeknek a meglétét biztosító személyeket (a színpadot összeszerelő munkástól a kapcsolattartóig) az énekes vagy együttes magával hozza, vagy inkább az adott országban bérli és fizeti meg azt. /Persze a legtöbb esetben ezek kombinációja jön létre./
Számos érv szól mindkettő mellett és ellen, de úgy gondolom, hogy ez az adott énekes profiljától, hírnevétől függ. De egyet ne felejtsünk el, az énekesnek is a célja a profitmaximalizálás (kivételt képeznek a karitatív koncertek, bár néha abban is lehet vitatkozni, hogy ezeknek a célja valóban- e a segítségnyújtás vagy éppen csak az énekes az image-t szeretné növelni), mely az egyik ha nem a legfontosabb ezeknél a döntéseknél.

Hogy egy példával éljek, Lady Gaga vagy Madonna saját csapattal redelkezik, hogy minden jól legyen megszervezve és minden időben, minden igényt kielégítve ott legyen, de mondjuk a Hadouken esetén, mely éppen feltörekvőben van a nemzetközi könnyűzenei világban, kifizetődőbb volt, hogy a Coca Cola Company biztosította számikra a felszerelés nagy részét a Közgáz Gólyabálon.
A profil vagy szemlélet szempontjából, sok esetben megéri az adott ország szimfonikus zenekarával játszani, ahogy említette sirnew15 is Ennio Morricine esetén. De itt nem biztos, hogy csak az számít, hogy költséges 87 embert utaztatni. A másik hatalmas előnye, hogy azért is elmész, mert magyar zenekarral játszik, vagy mert éppen a szimfonikusokra vagy kíváncsi, azaz néha 2 célcsoport egy adott koncerten találja magát.
Tehát hogy ki, melyiket választja sok mindentől függ, de a közös mozgatórugó nem más, mint a profit.

Más szemszögből megközelítve én az élmény logisztikát szerkezetét illetően a Just-in-Time termelési menedzsmenthez hasonlítanám. Hisz mindennek pont akkor és pont ott kell lennie legyen szó bérlésről vagy saját eszközökről. Gondoljunk bele mi történne, ha a hangosítás Budapest helyett Londonba menne, vagy ha a rövid határidejű munkák esetén (mely néha 1-2 nap vagy annál is kevesebb) arra menne el az idő, hogy a csavarokat keressük, vagy hogy a színpadépítés végén derülne ki, hogy kihagytunk egy rudat. Épp ezért szükséges, hogy minden a megfelelő időben, helyen legyen. Ebből a szempontból nincs különbség, hogy bérli-e vagy nem a szükséges erőforrásokat, hogy a csapat saját vagy az adott országból valók. A lényeg az, hogy minden összhangban és folyamatosan, magas színvonalon működjön.

Végül véleményem az, hogy lehet standardizálni egy szintig, de a fontos a mai világban, hogy a logisztika valami pluszt adjon a megrendelőknek. Így például nemcsak felállítják a színpadot, hanem "ki is próbálják" azt, amíg esetleg az énekes a sajtónak nyilatkozik, beállítják a fényt a hangerőt stb.

Összegezve, az élmény logisztikának számos szegmense van, melyeket, mint részeket lehet standardosítani, de minden énekes egyedi, ezért is kihívás mindenkinek megfelelni. De ne felejtsük, a mai világban az nyer, aki minél gyorsabban tud reagálni a megrendelő különleges igényeinek. Ez biztosítja a logisztika folyamatos fejlődését is.
Vállgazd Blog Tudás és információ 2. kérdés 2010.11.22 10:18:00
A Facebook vagy a wikipedia által fémjelezhető Web 2.0 megoldások vállalati alkalmazásai miért és milyen területeken lehetnek előremutatóak a hazai vállalatok tudásmenedzsmentjében? Milyen hátrányai lehetnek e megoldásoknak az alkalmazottakra? Inspirációként:…..
argó 2010.11.25 01:37:33
Sziasztok
Az előttem szóló, BLGMarti hozzászólásában összeszedte mi mindenre lehet a web2.o-t a vállalatok kapcsán felhasználni, hisz a kérdésben valóban erről van szó. Én csak pár gondolattal kívánom kiegészíteni azt, amit Ő összefoglalt.

A mai világban egyre fontosabb olyan biztonságosan működő belső vállalati rendszerek kiépítése, mely elősegíti, felgyorsítja a vállalaton belüli munkát (ami a globalizáció korában sok esetben több kontinenst felölel). Erre az előadáson is látott Cisco is remek példa volt.
Hisz a mai világban a verseny megnyerésére a gyorsaság is elengedhetetlen feltétel, melyet a web2.0 rendszerek segítségével félelmetes méreteket ölt. Az, hogy a web2.0 alkalmazások lehetővé teszik, hogy szinte rögtön, az adott pillanatban orvosoljunk egy problémát, vagy megvitassunk egy kérdést, az felgyorsult világunkban elengedhetetlen.

A Facebook-hoz hasonló lapok vállalaton belüli alkalmazása rendkívül hasznos. Pesze el kell vonatkoztatnunk, a szubjektív véleményeket és családi fotókat tartalmazó változattól. De csak gondoljunk az egyetemünkön működő "telefonkönyvre", melyet az uni-corvinus.hu-ról bármely felhasználó elérhet. Az egyetem tantestületének bármely tagjára rákereshetünk, és a program nem csak elérhetőségét mutatja meg számunkra (telefon, szobaszám), de rövid önéletrajzot, szakterületeit is láthatjuk. Véleményem szerint ezt a programot tovább fejleszthetnék, hogy szakterületek szerint is listázza a tanárokat, hogy egy adott téma, vagy verseny esetén könnyebben lehessen megtalálni a legmegfelelőbb szakembert. Ez bármely intézmény, vagy vállalat esetén fontos, mind belső, mind külső felhasználás szempontjából. Hiszen egyrészt, nem tudhatjuk fejből, hogy mely - akár más megyében, vagy országban dolgozó - munkatársunk tudna egyes kérdéseinkre felelni, ha tudjuk is, sok esetben elérhetőségét nem ismerjük másrészt egy külső felhasználónak is jó, hogy nem kell azokat a tiszteletköröket lefutni, és 3-4 újabb telefonszámot megkapva a nap végére eljutni ahhoz a személyhez, aki tud segíteni neki.

Harmadrészt megemlítette az előttem szóló már, hogy a fogyasztónak és a vállalatnak is hasznos a folyamatos kapcsolat, a személyre szabás. Erre csak egy előadáson hallott példát szeretnék felhozni, hogy egyre fontosabb lesz, hogy a fogyasztó beleszólhasson egyes ügyekbe, és úgy érezze, hogy részese annak az adott termének. Pl.: a Dell internetes honlapján üzemeltet egy fórumot, melyen panaszokkal élhetnek a fogyasztók, és - figyelve, hogy éppen hol tart a probléma megoldása - a vállalat igyekszik orvosolni a problémákat. Nem nagyszerű? A vállalatnak nem kell milliókat beleölteni abba, hogy hogyan lehetne javítani egy adott terméket, mert azt maguk a fogyasztók mondják meg, másrészt a fogyasztó is azt érzi, hogy igenis tett valamit, és talán neki köszönhető valamely megoldás. Ez a példa is azt mutatja, hogy felértékelődik minden ami e, és nagy valószínűséggel mondhatom, hogy ez lesz a jövő

A web2.0 számos lehetőséget biztosít mind a tudásmenedszment, mind az e-business kapcsán, csak tudnunk kell kihasználni, és etikusan, meggondoltan alkalmazni.
Vállgazd Blog Emberi erőforrás 1. kérdés 2010.11.15 10:56:00
Mit gondol, hogyan lehet értékes és kapós munkavállalóvá válni az egyetemi évek során? A tanulmányokra vagy a vállatoknál megszerezhető gyakorlati tapasztalatok megszerzésére kell-e koncentrálni? Hazai vagy külföldi elhelyezkedési lehetőséget érdemes-e szem előtt…..
argó 2010.11.18 18:05:59
Sziasztok!
Látom, sok mindent ki emeltetek, de úgy véle 2 dolog nem kapott kellően nagy hangsúlyt.

Az egyik az a társadalmi-kapcsolati tőke.
A kérdés a bloghoz, hogy melyiket tartjuk fontosabbat a tanulmányokat vagy a gyakorlatot, szerintem attól függ, hogy melyiket tudod jobban hasznosítani. De abban az értelemben is, hogy hol tudsz szélesebb, szorosabb kapcsolatokat kiépíteni. Ma mindenki azt monda, hogy majd apu barátja vagy anyu kollégája segít. És persze, ezzel talán nem is lenne baj, de jobb érzés, ha mi teszünk valamit ezekért a kapcsolatokért. A tanulmányaink során, egy óra vagy verseny keretében megismerkedhetünk olyan előadókkal, tanárokkal, az üzleti életben forgó személyekkel, akik majd bátran ajánlanak minket ismerősüknek. Hisz ennél talán nincs erősebb referencia.
Úgy vélem, mindig meg kell ragadni a lehetőséget, támogatókat szövetségeseket találni, hisz nem tudhatjuk merre visz az élet.Így javaslom, hogy ragadjatok meg minden lehetőséget az ismerkedésre, egy jó téma kapcsán keressetek szakértőket, hisz így ők is fel fognak figyelni rátok.

Másrészt a hazai vagy külföldi munkavállalás kapcsán ne láttam, hogy megemlítette volna valaki, hogy bár etikátlan - és kicsit rosszallok is arra a tényre, ha valaki a magyar adóból fizetett hazai tanulmányai után külföldön 5ször annyit keres - de az EU nem éppen ezért is jó. A munka szabad áramlása. A nemzetközi cégeknél nem az mindenki álma, hogy nemzetközi karriert csináljon? Számomra, ahogy most látom magamat, külföldön szeretnék tapasztalatokat szerezni, hogy itthon hatékonyabban végezhessem munkámat majd szakterületemen. De az a magyar versenyképtelen fizetés eredmény, hogy agyelszívásról beszélünk, és a nyugati eu-s álla,polgárokban sokszor fel sem merül, hogy hozzánk jöjjenek dolgozni. De ami mára szinte általános lett az a globalizáció és az EU célja, nem?
Így persze szeretném, hogy a kiváló magyar munkaerő itthon maradjon, de szerintem a mai világban természetes ez a folyamat, amit csak a versenyképes fizetésekkel lehet csökkenteni.
Vállgazd Blog Innováció 2. kérdés 2010.11.08 11:44:00
Mik a sikeres innováció feltételei Magyarországon? Mondjon egy példát! Inspirációként: http://index.hu/tudomany/2010/08/12/rubik/; http://www.youtube.com/watch?v=pjzGumEP0EQ; http://www.vg.hu/vallalatok/vg_online/vallalatok_-_belfold/071009_kurt_191415;…..
argó 2010.11.12 01:56:30
Sziasztok!
Átfutottam gondolataitokat. Érdekes, hogy a két fő téma az a pénz, és az itthon-tartás kérdése volt. Leszögezhető, hogy mindkettő fontos szerepet játszik, de szeretném arra is felhívni a figyelmet, hogy nem mindig az állami támogatás kell egy innovációhoz.
Hadd említsem meg a Fornetti példáját. Kisvállalatként kezdte, és most már az európai országokban jelenik meg a piacon, sőt ketté kellett választani a hazai és a nemzetközi vállalatrészt. A cikkben is elhangzik, hogy a fejlesztés rendkívül nagy összeget emészt fel, mely nem másból mint a nyereség legnagyobb részének visszafordításából származik. Folyamatosan fejleszt, új termékek és új szolgáltatások jelennek meg a piacon.

Láthatjátok, hogy bár a támogatások fontosak, nem mindig arra kell alapozni, különösen akkor, ,sajnos,amikor hazánk gazdasági helyzete jóval kritikusabb, minthogy a fejlsztések támogatási mértéke legyen napirenden.
A hazai fejlesztéseknek szerintem jelenleg 2 útja lehetséges. Egyrészt a vállalatok (elsősorban a magánszektor) a profiljának megfelelő fejlesztéseket támogatja (lásd: a Richter 2009-ben jelentős összeget fordított a K+F szektorra), másrészt pedig a fejlesztő egyén vagy vállalat nyereségét visszaforgatja az innovációba.
Kérdésem tehát az, hogy biztos, hogy a magas alaptőkét igénylő innovációkkal kell
Magyarországnak foglalkoznia? A golyóstoll, a Rubik-kocka, és számos magyar találmány, nem magas költségű innovációk voltak, és mégis, ahogy a Rubik-kockáról szóló cikkben olvastuk többször lett a termék a világ legsikeresebb játéka.

Szeretném figyelmetekbe ajánlani a Leonor3Do-t, mely a világon teljesen EGYEDÜLÁLLÓ, amelyet Rátai Dániel, BME-s hallgató fejlesztett ki, és becsületére váljék, nem adta el jó pénzért külföldieknek. Erről a termékről azt kell tudni, hogy az eszköz lehetővé teszi a 3D-s számítógépes grafikák térbeli rajzolását. A tervezést a 0-ról kezdte, az állam annyit tett, hogy miután megnyerte a Magyar Innovációs Szövetség versenyét, az állam átvállalta a világszabadalom költségeit. Számos nemzetközi díjat nyert, persze pénzjutalommal, amit visszafordított, hogy tökéletesítse ötletét. A termék 2010 szeptember végétől megvásárolható és hatalmas elismerést aratott a nemzetközi piacon. E szerint nem kell más mint elkötelezett fiatalok, és azok támogatása, de nem felelőtlenül. Mérlegelni kell, hogy mire van hazánkban lehetőség.

A példák számomra azt mutatják, hogy a támogatások mellett fontos a pénzösszegek visszafordítása, és az, hogy olyan innovációkat fejlesszünk itthon, ami megvalósítható. Nem biztos, hogy az a megoldás, hogy építsünk milliárdos laborokat és magas fizetéssel itthon tartsuk a szakembereket, persze ez lenne a legszebb lépés, de a való világban, különösen az EU-ban, ahol régiók, országok fognak össze a fejlesztésekért, hazánknak olyan innovációkban kell elsőnek lennie, ami az ELHIVATOTTSÁGOT és a MAGAS SZAKMAI TUDÁST, TAPASZTALATOT igényli, viszonylag alacsonyabb kutatási alap nélkül. Hisz azt beláthatjuk, hogy az előbbi kettőből hazánk jól áll.
A pénzigényes, kutatási alapot igénylő folyamatok esetén pedig csak arra lehet gondolni, hogy legyünk büszkék, hogy magyar kutatók dolgoznak egy nemzetközi laborban azért, hogy az emberiséget szolgálják. A nevük, nemzetiségük így is fennmarad, ami talán a globalizált világban fontosabb is lesz, minthogy mely ország területén érte el sikereit.
Vállgazd Blog Marketing 2. kérdés 2010.10.25 10:03:00
Milyen marketing megoldásokkal változtatható egy ország imázsa? Mi legyen a célja és kihez szóljon egy Magyarország imázsát formálni akaró országimázs film?http://www.gondola.hu/cikkek/68499http://www.origo.hu/utazas/20100604-egzotikus-utazas-izland-orszagimazs.htmlKedves…..
argó 2010.10.29 00:34:51
Sziasztok!

Pivot említi, hogy először nekünk kéne megtanulni a jó vendéglátást. Ez szükséges, de elég lenne ennyi?
Az országimázzsal mért nem célozzuk meg először magunkat, magyarokat. Általában mindenki külföldre készít imázst, a cél mindig a külföldi vevő megnyerése. És mi van velünk magyarokkal? Mi mennyit tudunk hazánkról? Mi lenne, ha mi lennénk egyes videók célcsoportja. Lehet hogy nincs tengerpartunk, se hegyvidékünk, de nem kell nekünk attól külföldre mennünk. Őszintén, hányan jártak számos külföldi városban úgy, hogy hazájukat, rosszabb esetben még városukat sem ismerik. A jó vendéglátáshoz először el kell hinnünk és belátnunk, mennyi fantasztikus értéke van ennek az országnak.
Egy példát szeretnék felhozni: Panamában a nemzeti ünnepek idején, melyek novemberre esnek, a kormány készítette kisfilmeket vetítettek le a reklámszünetben. Fontos, nem a kormányról szóltak a filmek, hanem az országról, a turisztikai helyeikről, közös történelmükről, a népviseletről, vagy éppen arról, hogy most szervezték meg - az ország közösen - a Közép-Amerikai Játékokat. ( El sem hinné az ember, hogy ez mennyire meg tudja erősíteni a valahová tartozás tudatát, a büszkeséget az országod felé,...)Nem kerül sokba, pár kép összevágása, és egy kellemes zene, akár egy magyar előadótól, azért, hogy mi, magyarok tudjuk, milyen jó magyarnak lenni itthon, Magyarországon. Mi is elkölthetjük a pénzünket pédául Pécs megismerésére, hisz nem mindennap EKF egy magyar város, ahelyett, hogy Salzburgba mennénk (félreértés ne essék, gyönyörű vidék). De az én véleményem az, hogy először saját hazádat ismerd meg, aztán járd be Európát, vagy akár az egész világot.
Mert ha mi magunk elhisszük, hogy Magyarország egyedüli, azt érezni fogja az idejövő, továbbá mi magunk is belföldön nyaralnánk, mellyel szintén hozzájárulnánk a turizmus bevételeinek növelésébe.

Másrészt, félreértés ne essék, fontosnak tartom én is a külföldre irányuló imázsfilmeket, melyekkel elsősorban a 20-40 korosztályt céloznám meg (hisz hosszú távra, visszatérő vendégekre célszerű építeni, akiket hajt a megismerés, a felfedezés és a visszatérés). De ha mi magyarok elhisszük ezt, és mi magunk, akár egy közösségi oldalra feltöltött videóval, ezt szétkiabáljuk a világnak, talán olcsóbb lesz, és hatásosabb. Hisz a célközönség sok esetben már immúnis a különböző marketingstratégiákra. De mi lehet annál meggyőzőbb, ha mi magunk vagy egyszerű idelátogató külföldiek mondanák el személyes tapasztalataikat. És ezt hogy lehetne ösztönözni? Akár egy ingyen hétvégével hazánkban. (Pl.: legjobb házi videóért egy hosszú hétvége XY helyre. Ennyit igazán megér egy jó 'marketing'.) Hatásos, olcsó, és igaz lenne.
felhasználási feltételek adatvédelmi tájékoztató segítség jogi problémák dsa impresszum médiaajánlat süti beállítások módosítása