Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Eper05

0 bejegyzést írt és 3 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Nemzetközi cégek és ismert üzletemberek, politikusok és cégek off-shore pénzügyeit hozza nyilvánosságra egy svájci bankártól kapott információk révén a WikiLeaks. Ön szerint mennyire szabad/kell tisztelni a banktitkot? Van-e joga egy országnak, szervezetnek ilyen információkat…..
Eper05 2011.04.08 12:26:19
A kérdést cseppet sem olyan egyszerű eldönteni, mint amilyennek tűnik. Először nyilván az jut eszébe az embernek, hogy egy titkot felfedni elítélendő. Ráadásul hogyan bízzon így meg az ember a többi ígéretben? Ha nem sikerül a banktitkot sem garantálniuk, akkor miért higgye azt az ember, hogy biztonságban van a pénze, hogy valóban visszakapja, hogy nem férnek hozzá illetéktelenek, nem élnek vissza bizonyos lehetőségekkel?
Ugyanakkor más oldalról is meg lehet közelíteni ezt a témát. Ha azt nézzük, az adócsalók más állampolgárok vállára helyeznek nagyobb adóterhet azáltal, hogy ők jól járnak. Ha ezt tekintjük, és a közjót tartjuk szem előtt, akkor nyilvánvalóan azzal, ha utána tudnak járni (a nyilvánosságra jutott adatok alapján) az adócsalóknak, akkor a közjó növekedhet, a társadalomnak előnye származhat belőle. Persze felvetődik a kérdés, hogy valóban így van-e. Hiszen egy ilyen lista, amely hasonló esetben kiszivároghat, még nem arra garancia, hogy valóban érnek is el vele valamit. Ugyanakkor úgy tudom, hogy a németek pl. úgy oldották ezt meg, hogy felkínálták a lehetőséget a „bűnösöknek”, hogy ha egy meghatározott ideig önmaguktól befizetik a csalás összegét, akkor eltekintenek a büntetéstől. Valószínűleg sokkal többen magukra vették, mint amennyi eset ténylegesen kiderült volna…
Annak ellenére, hogy egy ilyen listával a kezében az állam azért mégis csak tud valamit kezdeni, mégsem ítélem meg pozitívan, ha egy ország ilyen eszközhöz nyúl, ha él a lehetőséggel. Valahogy az értékrendbe nem férhet bele, hogy egy (illetve az adócsalások nagy számát tekintve sok) nem éppen etikus cselekedetre szintén etikailag megkérdőjelezhető tettel reagálnak, annak segítségével próbálják megoldani. Ehelyett én úgy gondolom, a szabályozások tekintetében kell jobban odafigyelni, a kiskapuk lehetőségét kell megszüntetni, leredukálni ill. olyan feltételeket szükséges biztosítani, amelyek mellett úgy gondolják az egyes vállalatok, hogy nem éri meg kockáztatniuk, tisztességes viselkedéssel is jó eredményeket tudnak elérni.
Eper05 2011.04.08 12:27:06
A kérdést cseppet sem olyan egyszerű eldönteni, mint amilyennek tűnik. Először nyilván az jut eszébe az embernek, hogy egy titkot felfedni elítélendő. Ráadásul hogyan bízzon így meg az ember a többi ígéretben? Ha nem sikerül a banktitkot sem garantálniuk, akkor miért higgye azt az ember, hogy biztonságban van a pénze, hogy valóban visszakapja, hogy nem férnek hozzá illetéktelenek, nem élnek vissza bizonyos lehetőségekkel?
Ugyanakkor más oldalról is meg lehet közelíteni ezt a témát. Ha azt nézzük, az adócsalók más állampolgárok vállára helyeznek nagyobb adóterhet azáltal, hogy ők jól járnak. Ha ezt tekintjük, és a közjót tartjuk szem előtt, akkor nyilvánvalóan azzal, ha utána tudnak járni (a nyilvánosságra jutott adatok alapján) az adócsalóknak, akkor a közjó növekedhet, a társadalomnak előnye származhat belőle. Persze felvetődik a kérdés, hogy valóban így van-e. Hiszen egy ilyen lista, amely hasonló esetben kiszivároghat, még nem arra garancia, hogy valóban érnek is el vele valamit. Ugyanakkor úgy tudom, hogy a németek pl. úgy oldották ezt meg, hogy felkínálták a lehetőséget a „bűnösöknek”, hogy ha egy meghatározott ideig önmaguktól befizetik a csalás összegét, akkor eltekintenek a büntetéstől. Valószínűleg sokkal többen magukra vették, mint amennyi eset ténylegesen kiderült volna…
Annak ellenére, hogy egy ilyen listával a kezében az állam azért mégis csak tud valamit kezdeni, mégsem ítélem meg pozitívan, ha egy ország ilyen eszközhöz nyúl, ha él a lehetőséggel. Valahogy az értékrendbe nem férhet bele, hogy egy (illetve az adócsalások nagy számát tekintve sok) nem éppen etikus cselekedetre szintén etikailag megkérdőjelezhető tettel reagálnak, annak segítségével próbálják megoldani. Ehelyett én úgy gondolom, a szabályozások tekintetében kell jobban odafigyelni, a kiskapuk lehetőségét kell megszüntetni, leredukálni ill. olyan feltételeket szükséges biztosítani, amelyek mellett úgy gondolják az egyes vállalatok, hogy nem éri meg kockáztatniuk, tisztességes viselkedéssel is jó eredményeket tudnak elérni.
Milyen marketing megoldásokkal változtatható egy ország imázsa? Mi legyen a célja és kihez szóljon egy Magyarország imázsát formálni akaró országimázs film?http://www.gondola.hu/cikkek/68499http://www.origo.hu/utazas/20100604-egzotikus-utazas-izland-orszagimazs.htmlKedves…..
Eper05 2010.10.27 20:13:00
Üdv mindenkinek!
Nagyon jó ötleteket írtatok! Én már csak kicsit kiegészíteni tudom őket. Először is, szerintem is fontos a szegmentáció, és erre is több szempont merült fel a korábbi hozzászólásokban.
Fontos az, hogy milyen életkorúakat célzunk meg, hiszen a fiatalok inkább kalandra, pörgésre vágynak, izgalmas dolgokat szeretnének csinálni, ugyanakkor a finanszírozást tekintve talán inkább a költségbarát megoldásokat kedvelik. Az idősebbek ezzel szemben a kényelemre helyezik a hangsúlyt, pihenni, kikapcsolódni vágynak, viszont az anyagiak tekintetében hajlandóak többet áldozni.
Nemcsak az életkor, hanem a nem is fontos lehet, tetszett Vikingnek az az ötlete, hogy például csinos lányok szerepeljenek- ez tudat alatt is jó hatással van. Az sem mindegy, hogy a tőlünk nyugatra vagy keletre lévő országokból érkező embereket célozzuk.
Szerintem az is fontos, hogy sok embernek, családnak már megvan a jól bevált üdülőhelye, s ezen nem szívesen változtat, fél az esetleges kényelmetlenségektől, vagy már oda köti egy baráti társaság. Ezért egy országimázs- reklámfilmben arra kell választ adni, mi az, ami miatt érdemes minket választani? Miért vagyunk mi jobbak, mint a jól bevált üdülőhely, vagy az összes többi utazási célpont? Tehát azt kellene sugallni, hogy Magyarországon érezné magát a legjobban az illető.
Ebből kiindulva rögtön felmerülhet, hogy nem fontos-e a szegmentálást nemzetek szintjén is elvégezni? Hiszen a különböző nemzetiségűek mást- mást értékelhetnek az üdülési hellyel kapcsolatban. De az is szorosan idekapcsolódik, hogy mennyire fontos az, amit már többen is írtak, hogy nekünk magunknak milyen képünk van az országról, és hogy mennyire figyelünk oda arra, hogy a turisták pozitív képet kapjanak rólunk. Hiszen a személyes tapasztalat rendkívül fontos, és nem mindegy, ismeretségi körükben mit adnak tovább.
Amit még ki szeretnék emelni, hogy szerintem nem feltétlenül kell egy ilyen reklámfilmnek idealizált képet mutatnia. Egyetértek Beiruttal, hogy felmerülhet, hogy valós-e a kép, illetve rossz, ha csalódás éri az ide látogatókat. De a negatívabb dolgokat (pl. nem olyan jó úthálózat, kátyús utak) is elő lehet úgy adni, hogy pozitívnak hasson, ehhez tényleg jó egy kerettörténet, „mese”.
Az is igaz, hogy helyenként furcsa elképzelései vannak a külföldieknek a Magyarországon uralkodó viszonyokról. Nekem is van olyan holland ismerősöm, aki boldogan hozta nekem a kakaót, mert azt hitte, még életemben nem találkoztam ilyennel… Épp ezért én a negatív előítéletek elkerülése végett csak egy izgalmas reklámfilm végén tüntetném fel, hogy mindez Magyarország…