Adatok
KissGábor
19 bejegyzést írt és 2 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
A mostari, egykori cs. és kir. katonai temetőben még ma is fellelhető a brassói születésű Franz Glass vagy Glass Ferenc, a cs. és kir. mostari 26. helyőrségi kórház gyógyszertára egykori vezetője feleségének és gyermekének sírja. A gyógyszerész budapesti és bécsi helyőrségi szolgálatot követően…..
A Nagy Háború
Katonai furfanggal a győzelemért, avagy röpítsük a levegőbe Calais-t, léggömböt a honvédeknek és méheket az ellenségre…
2023.06.30 07:00:00
A rejtélyes cím két levélre utal, amelyek a Hadtörténelmi Levéltár őrizetében találhatók, az egykori Honvéd Főparancsnokság irattárában. Mindkettő az I. világháború derekán, 1916-ban, illetve 1917-ben íródott, és meglehetősen bizarr, mondhatni észbontó ötletekkel véli megvalósítani a…..
A Nagy Háború
Cs. és kir. egészségügyi intézmények a Török Birodalom területén az I. világháború idején
2023.02.10 07:00:00
A törökországi harcokba ténylegesen csak 1915 decemberétől bekapcsolódó Osztrák–Magyar Monarchia már 1915 januárjától jelen volt a Török Birodalom területén. Ekkor érkezett meg ugyanis az az 5 főből álló síoktató különítmény, amely Kelet-Anatóliába került. Ezt követően a cs. és kir. hadsereg a…..
Különféle népfelkelő alakulatok szervezése az I. világháború első éveiben
Az első világháború idején a népfelkelés rendszerén belül sok fegyveres és fegyver nélküli szakszolgálatra szervezett népfelkelő alakulat is megjelent, amelyek többsége a béke idején kidolgozott mozgósítási tervekben…..
Az elmúlt években az Osztrák–Magyar Monarchia területén létesített mintegy 50 hadifogolytáborról, a hadifoglyok elhelyezéséről, ellátásáról számos, elsősorban osztrák szerzőktől származó mű született. A közelmúltban pedig Magyarországon is elkezdődött a kutatás a témában. Számos publikáció jelent…..
Milyen előzmények vezettek az osztrák–magyar rohamcsapatok megszervezéséhez? Mikor, hogyan, milyen feladattal, fegyverzettel és szervezeti keretek között jöttek létre a rohamalakulatok? Ezekre a kérdésekre keressük a választ a következőkben.
A rohamcsapatok megszervezésének előzményei és…..
Az I. világháború idején a sebesültek hátországba való juttatásának leggyorsabb módja a vasúti szállítás volt. A súlyos betegek részére kórházvonatokat, a könnyű sebesültek számára pedig megfelelően berendezett közönséges vonatokat, ún. betegszállító szerelvényeket…..
Az utóbbi években – közeledve az I. világháború kitörésének 100. évfordulójához – a veszteségi iratok mellett egyre nagyobb érdeklődés mutatkozott a világháborús kitüntetési javaslatok iránt is. Szerencsés esetekben ezek a hősi cselekedetek leírásán kívül a fontosabb…..
Illy Ferenc feltaláló és cégtulajdonos az I. világháborúban
italiano
A kávékedvelők számára alighanem ismerősen cseng az Illycaffè márkanév. Azt azonban kevesen tudják, hogy a trieszti kávékereskedő cég alapítója egy Temesvárról származó magyar volt, aki az I.…..
Hadkötelezettség, sorozás, egészségügyi alkalmasság az osztrák–magyar haderőben az I. világháború idején
Az osztrák–magyar haderő kötelékébe történő belépéshez szükséges egészségügyi, testi alkalmasság alapfeltételeiről törvény rendelkezett. Az alkalmasság a…..
A legtöbben Márton Áronra Erdély püspökeként emlékeznek. Pedig papi tanulmányainak megkezdése előtt harcolt a Doberdón, a román fronton és Dél-Tirolban is, sőt többször megsebesült. A későbbi püspök több kitüntetéssel, tartalékos hadnagyként fejezte be az I.…..
Bepillantás az osztrák–magyar haderő tisztikarának házasságkötési lehetőségeibe 1868–1918
Ma már csak a szakemberek előtt ismert, hogy az osztrák–magyar tisztikar –beleértve a magyar királyi honvédség, valamint az osztrák Landwehr tisztikarát is – csak szigorú…..
Mikor, miért, hol és hogyan került sor az első tömegpusztító fegyverként is ismert vegyi fegyver, a harci gáz alkalmazására a Nagy Háború során? Milyen hatásai vannak ennek mai napig a környezetünkre? Szerzőnk ezekre a kérdésekre keresi a választ a téma áttekintéséről…..
A Nagy Háború
Fertőzéses megbetegedések az osztrák–magyar hadseregben az I. világháború idején
2012.03.21 06:49:00
Vajon a háborúk során a fegyverektől, vagy a fellépő járványok hatására keletkeztek nagyobb emberveszteségek? Mi volt ezek aránya? S mi volt a helyzet az első világháborúban? Milyen fertőző megbetegedések pusztítottak ekkor a hadseregben és hogyan védekeztek ellenük? Mai…..
„A postagalambbal való híradás egyes galambfajok azon tulajdonságán alapszik, hogy – ha megfelelően berepültettük őket – nagyobb távolságokról és hosszabb távollét után is ösztönszerűleg visszarepülnek otthonukba” - írja egy, a postagalamb szolgálat…..
„Weib und Held passen nicht zusammen!” (A hölgy és a hős nem említhető egy lapon!), - tartották a Monarchia katonai vezetői. Nem alaptalanul, hiszen a háború mindig is a különféle nemi betegségek „melegágyának” számított. Katonák ezrei hozták-vitték a…..
A Nagy Háború
Családfakutatás a Hadtörténelmi Levéltárban az Osztrák–Magyar Monarchia időszakára vonatkozóan
2010.11.29 07:27:00
Az 1867-es kiegyezés nyomán létrejött Osztrák-Magyar Monarchia keretében önálló magyar hadügy nem létezett, ezért a Monarchia hadereje részeként létrejött magyar honvédség megalakulását nem követte katonai levéltár létrehozása. 1918 októberében azonban az Osztrák-Magyar…..
Az egészségügyi kutyaként alkalmazott ebek egyik legfontosabb feladata a sebesültek felkutatása volt. Az emberi szem által nem látható rejtett helyeken (erdőben, magas vetésben, földmélyedésben, összeomlott házak romjai alatt) fekvő sebesülteket megkeresték, és az egészségügyi…..
A kutya évezredek óta az ember leghűségesebb társa – tartja a ma már közhelynek számító mondás. A következetes tenyésztés során kialakult fajták közül néhány akár az életét is kockára teszi az emberért. Ezt persze az emberek kihasználják és akár hadicélra is…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
A haditengerészet kiegészítő területe főleg a tengermelléki területekre terjedt ki. Ezért a sok horvát és olasz származású tengerész. Persze magyarok is akadtak köztük. Itt is számított a végzettség, vagyis a tengerészetnél a műszaki dolgokban való jártasság (gépész, fűtő, stb). Ilyen feladatokra a Monarchia minden szegletéből soroztak jelölteket. Érdekes, de úgy tudom, hogy az úszás tudománya nem tartozott a szükséges feltételek közé.
A lovassághoz, vagyis magyar vonatkozásban a huszár csapatnemhez kerülés feltétele leginkább a rátermettség volt. A lovagolni tudók, a lóval bánni tudók előnyt élveztek.
Hasonló volt a helyzet a tüzérség esetében is. A rátermettség és a végzettség döntött.
Tulajdonképpen a válogatás a sorozott "emberanyag" közül ugyanúgy történt, mint manapság. Már, ahol még létezik sorozott haderő. A népfelkelők közt valóban voltak testileg, fizikailag gyengébbek is. Az eredeti tervek szerint ők valóban hátországi, ill. inkább nem harcoló alakulatokhoz kerültek volna. A háború azonban átírta az eredeti elképzeléseket, és őket is harcba küldték. Így számos, fizikailag alkalmatlan, idősebb népfelkelő került a harctérre, akik közül sokan a megpróbáltatások áldozatai lettek.