Adatok
szilvási
3 bejegyzést írt és 31 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Nem lehet eleget beszélni és értekezni az újonnan létesült Momentum Mozgalomról. Ha nem csal az emlékezetem, nagyon-nagyon ritka az a magyar politikai közéletben, hogy
egy addig teljesen ismeretlen szervezkedés akciója maga mögé utasítja a parlamenti ellenzékben politizáló erők nagy…..
A Hír Tv Sznobjektív című műsorát indulása óta nagy érdeklődéssel követem: Puzsér Róbert hozza azt a színvonalat, „odamondós” kritikai szemléletét, amit mindannyian élvezettel hallgatunk – vagy nem. A legkorábbi, a Gang, vagy a Budapest TV-n közvetített Na, mi újság? műsoraiban elkezdett, majd a…..
Nincs mit tenni: a Magyar Nemzet tősgyökeres publicistája, Pilhál György nem régiben a Magyar Időkhöz igazolt – teljesen „váratlanul”. Január 17-én lebegtette meg a PestiSrácok.hu (fiával, Pilhál Tamással az élén, aki az egyik főmunkatársuk); a Magyar Idők sem hagyhatta szó nélkül (értelemszerűen);…..
Voltam, aki voltam, éltem szürke hétköznapjaim mókuskerekében, és akkor jöttél te. Nem kérdezted, hogy akarom-e, készen állok-e rád, érkezésedre, és mindarra, ami veled jár. Ajtómon dörömbölve jöttél, szinte erőszakosan, felborítva magam körül mindent, mit addig gondosan felépítettem. Letaroltál…..
szilvási
2017.01.26 11:12:25
Borzasztó az a morális érték(ítélet), amit ez a szöveg közvetít. Mintha a beszélő Stockholm-szindrómában szenvedne, és élvezné a bántalmazást. Nem normális.
szilvási
2017.01.26 11:29:35
@Ott Réka: Nyilván másképp értelmezünk szövegeket, ez természetes. Csak sok szöveggel találkozom nap mint nap, amiknek a moralitása megkérdőjelezhető - bár alapvetően nem szoktam ezt szóvá tenni, mert ezek csak szövegek, amik végtelenféleképp értelmezhetők. Ám meg kell hagyni, az írás is felforgató épp emiatt, a maga nemében - legalábbis az én értelmezésemben.
Bizony, eljött a pillanat, amire mindenki várt! A nagy bejelentés! Nem, nem vagyok leszbikus, sajnos szerintem már nem is leszek az, elnézve ezt a megdöbbentő mennyiségű Calvin Klein posztert a gépemen... És nem, nem pasiztam be, szerintem ez egy olyan dolog, ami leghamarabb a…..
Ajánló
„Nyelvtörténet: a szociolingvisztika és a pszicholingvisztika keresztmetszetében” – tudományos előadás. (A PPKE Elméleti Nyelvészet Tanszékének és Magyar Nyelvészet Tanszékének „Nyelvelmélet és diakrónia” konferenciája. Budapest. 2013. 11. 19.)
Most egy olyan…..
szilvási
2013.11.29 22:44:45
@ponges: Hát igen, mert például az ilyen naiv válaszok, minthogy az étel melegítése milyen hangváltozásokat idézhettek elő, meg az egyéb technikai változások, egyáltalán nem bizonyulnak relevánsnak. Viszont annál inkább lehet ezeknek is egyfajta szociális hátteret adni, mint például az idegennyelvi hatások. Ha már itt tartunk, nem lehetne-e egy tipikus hangtendenciai változás okaként felhozni a kétnyelvűségből adódó beszéd sajátosságokat? Értem itt a népkeveredést, vegyes házasságokat stb.
szilvási
2013.11.30 09:24:33
@Mária Ivancsó: Hú, hát nem is tudom, kitől hallottam (de mindenképp szociolingvisztika témájú előadáson), és ő is idézett valakit, aki szerint annak következtében, hogy feltalálták az ételmelegítést, és puhább ételeket fogyaszthattak az akkori emberek, a kiejtésük is lágyabbá vált, és a dentális mássalhangzók is inkább artikulálhatóbbá váltak számukra, vagy valami ilyesmi. Hátha valaki pontosabban tudja az itt kommentelők közül :).
Ajánló
„Nyelvelsajátítás és kétnyelvűség I. és II.” – tudományos ismeretterjesztő rádióbeszélgetés. (Takács Tibor szerk., mások közreműködésével: „Tér-Idő. A tudomány világa.” MR1–Kossuth Rádió. Budapest. 2013. 11. 18. és 11. 19.)
Ezúttal egy olyan…..
szilvási
2013.11.29 23:31:05
@Rita Gellért: Ha már a nyelvi gondolkodásbeli különbségek is szóba jöttek, érdekes kérdéseket vethet ez fel a műfordítások szempontjából is, amely hát mégsem egy szigorú értelemben vett nyelvészeti diskurzustéma. Mégis érdekes felvetéseket tartogathat. Hiszen a mai műfordítási gyakorlat is elsősorban nyelvi kulturális szempontokat érvényesít tipikusan a kultúraspecifikus megnyilatkozások, közmondások, frázisok fordítása esetén. Ilyen tipikusan az új Ulysses-fordítás is, melynek egyik fordítója, Gula Marianna ki is emelte, hogy az eredeti szöveg jelentését úgy adhatták vissza a "legeredményesebben", ha az élő nyelvben is megtalálható magyar megfelelőjéhez viszonyítják az adott megnyilatkozást, és például nem szó szerint fordítják le.
szilvási
2013.11.29 23:31:18
@Cservenyák Dia: Gondolom éppen azon a nyelven, amelyet a környezete használ. Másképp családi körben, másképp az iskolában, ha a későbbi példádnál maradunk, a román-magyar kétnyelvűség esetén.
A beszélgetésekben résztvevők a kétnyelvűség alatt két teljesen különböző nyelvet anyanyelvi szinten beszélő emberek leírására alkalmazták. Azonban nem tekinthetünk kétnyelvűként az olyan emberekre, akik egy nyelv két dialektusát beszélik? Nem is kifejezetten a magyar viszonylatokra gondolok.
A beszélgetésekben résztvevők a kétnyelvűség alatt két teljesen különböző nyelvet anyanyelvi szinten beszélő emberek leírására alkalmazták. Azonban nem tekinthetünk kétnyelvűként az olyan emberekre, akik egy nyelv két dialektusát beszélik? Nem is kifejezetten a magyar viszonylatokra gondolok.
Ajánló
„Analógia és hálózatmodell” – tudományos szakcikk. (In: Kádár Edit–Szilágyi N. Sándor szerk.: Analógia és modern nyelvleírás. Erdélyi Múzeum-Egyesület: Kolozsvár. 2013. 66–87.)
Ezúttal egy olyan dolgozatot ajánlok, ami látszólag nem kapcsolódik a…..
szilvási
2013.11.27 16:12:55
@ponges: Szerintem ilyen nem létezik. A kivételekre nem szükség van, hanem elkerülhetetlenek egy nyelv területi és időbeli kiterjedtségét figyelembe véve. Még egy mesterséges nyelv esetében is (aminek már előre le van szögezve minden szabálya), ha hirtelen többen elkezdenék beszélni - az idő elteltével ez esetben is felbomlanának a szabályok az artikulációs és mentális reprezentáció egyéni, közösségi eltérései miatt.
Ajánló
„A morfoszintaktikai szabályok és a pszicholingvisztika” – tudományos szakcikk. (In: Benő Attila–Fazakas Emese–Kádár Edit szerk.: „…hogy legyen a víznek lefolyása…” Köszöntő kötet Szilágyi N. Sándor tiszteletére. Erdélyi Múzeum-Egyesület: Kolozsvár.…..
szilvási
2013.11.19 19:15:20
@Fehér Kriszti: Végigolvastam, igen, viszont az a kérdés is felmerülhet, hogy ez a fajta "hangsormintanyelvtan" melyik nyelvtudományi irányzatba integrálható? Vagy van-e értelme bárhova integrálni, hiszen ez esetben meglátásom szerint nem működik az analógia és a mintakövetés elve, legalábbis a formális, strukturális elméletek alapján.
szilvási
2013.11.25 14:18:00
@Szandi1990: Igen, igen, belátom, nem volt elég alapos az első olvasatom :)
Az újszülöttek, akik anyanyelvük jellegzetes hanglejtés- és nyomatékmintáit már magzati korukban megismerték, ezeket használják vezérfonalakként ahhoz, hogy a beszédfolyam hangsorainak kódját alaposabban is megfejtsék. A meghatározott hangsúlyviszonyokkal rendelkező nagyobb…..
szilvási
2013.11.25 14:17:57
@Szandi1990: Meg lehet a más cikkekben is felvázolt szótag percepció is segíthet nekik abban, hogy egy szóként értelmezzék a ci-ca meg ku-tya szavakat, mint kettőként. Gondolok arra, hogy (persze a magyar nyelvet középpontba állítva persze) a csecsemők felismerhetik, hogy ku szótaggal kezdődő szó az inkább magyar nyelv specifikus, mint a tya. Vagy ci-vel több szó kezdődik, mint ca-val. Meg persze a környezet is hozzásegíti a babát az értelmezéshez.
Ajánló
„Csecsemők és nyelv – Mit tudhat meg a nyelvészkutató a babáktól?” – tudománynépszerűsítő program. (Kutatók Éjszakája 2013. Debrecen. 2013. 09. 27.)
Ha kíváncsi vagy az előadásra, nézd meg a diaanyagot, illetve olvasd el az eseményről készített egyetemi…..
szilvási
2013.11.25 14:17:53
@Fehér Kriszti: @Rita Gellért: Rita, köszi az ajánlást, megnézem majd tüzetesebben is.
@Szandi1990: Ez a kérdés nekem is felkeltette az érdeklődésem. Viszont ezeknek a megfigyeléseknek, amiket Rita is vázolt a későbbi kommentjében az a következménye, hogy a magzat nem csak tanulja a nyelvet az anya hasában, hanem már artikulálni is próbálja? Vagy pusztán egy fajta kísérletekről van szó?
@Szandi1990: Ez a kérdés nekem is felkeltette az érdeklődésem. Viszont ezeknek a megfigyeléseknek, amiket Rita is vázolt a későbbi kommentjében az a következménye, hogy a magzat nem csak tanulja a nyelvet az anya hasában, hanem már artikulálni is próbálja? Vagy pusztán egy fajta kísérletekről van szó?
Az emberek egészen eltérően viszonyulnak ahhoz a tényhez, hogy a kismamák gyakran beszélnek magzataikhoz: a különféle vélemények két szélsőséges álláspont között helyezkednek el. Vannak, akik egyenesen azt gondolják, a kis pocaklakók nemcsak hogy hallják, de értik is, amit…..
szilvási
2013.11.19 19:15:22
@Fehér Kriszti: Valóban érdekesek a tanulmányban leírt kutatási módszerek. Magyarországon is van lehetőség ilyen fejlett technológiák igénybe vételére?
@ponges: Ezzel kapcsolatban pedig az a kérdés merül fel bennem, hogy ha a születés után azt a bizonyos dallamot, ütemet fogja a kicsi preferálni, amit magzat korában hallhatott a külvilág felől, akkor majd a későbbiekben, tinédzser korában, felnőtt korában ez befolyásolhatja például a zenei ízlését? Mert tudom, hogy addig megszámlálhatatlan inger meg tapasztalat éri az embert, de ezek ellenére lehet-e erről szó?
@ponges: Ezzel kapcsolatban pedig az a kérdés merül fel bennem, hogy ha a születés után azt a bizonyos dallamot, ütemet fogja a kicsi preferálni, amit magzat korában hallhatott a külvilág felől, akkor majd a későbbiekben, tinédzser korában, felnőtt korában ez befolyásolhatja például a zenei ízlését? Mert tudom, hogy addig megszámlálhatatlan inger meg tapasztalat éri az embert, de ezek ellenére lehet-e erről szó?
Amikor a szülőszobában egy baba felsír, meghatódva azt érezzük: egy új élet vette kezdetét. Akkor is óriási jelentőségű pillanat ez, ha ma már a kísérletekből tudjuk, a nyelv szempontjából a születés egyébként nem is egészen a legelső lépések megtételét jelenti, sokkal…..
szilvási
2013.11.19 19:15:16
@Fehér Kriszti: Nyilván persze, hiszen ehhez a fajta tudáshoz legjobban úgy lehet eljutni gondolom, hogy az idegennyelv tanuló egy meghatározott időt abban az országban tölt, melyben azt a nyelvet beszélik, amit ő is tanul.
@ponges: Hát az eddigiek alapján az szűrhető le, hogy egyáltalán nem. Semmiféle nehézsége nem lesz a csecsemőknek egy másik nyelvet megtanulni. Nem speciális jelenség a kétnyelvű, adott esetben három nyelvű kulturális környezet, amelyben a kicsiknek el kell igazodniuk.
@ponges: Hát az eddigiek alapján az szűrhető le, hogy egyáltalán nem. Semmiféle nehézsége nem lesz a csecsemőknek egy másik nyelvet megtanulni. Nem speciális jelenség a kétnyelvű, adott esetben három nyelvű kulturális környezet, amelyben a kicsiknek el kell igazodniuk.
Ajánló
„Innátizmus? – egy pszicholingvisztikai kérdés és a szociolingvisztika elmélete-módszertana” – tudományos szakcikk. (In: Kontra Miklós–Németh Miklós–Sinkovics Balázs szerk.: Elmélet és empíria a szociolingvisztikában. Válogatás a 17. Élőnyelvi Konferencia —…..
szilvási
2013.11.18 18:01:23
@Fehér Kriszti: Nem is állítom, hogy bármi összefüggés lenne a kettő között, pusztán arra gondoltam, hogy Jung teóriája szerint az egyes viselkedésformák, magatartástípusok több évezredes örökségekként jelennek meg az emberben, és hogy mennyiben lehet az, hogy a Chomsky-féle innátizmus, a velünk született nyelvi képességek is felfoghatók-e ilyen több évezredes kvázi örökségnek, de ez természetesen csak a formalizmus asztalára tartozik, és tényleg nagyon távoli asszociáció, csupán valamiért eszembe jutott.
Viszont a tanulmány olvasása kapcsán felmerült bennem a kérdés, hogy ha egyes szociolingvisták nem cáfolják, nem támadják meg tételesen az innátizmust, és adott esetben még megpróbálják beépíteni az elméleteikbe, például Derek Bickerton téziseiben ez a fajta "bioprogram-hipotézis" - hogyan teremthető meg a koherencia a velünk született nyelvi képességek és a szociolingvisztika elméleti felvetései között? (Ez nem derül ki számomra teljes mértékben a tanulmányból.)
Viszont a tanulmány olvasása kapcsán felmerült bennem a kérdés, hogy ha egyes szociolingvisták nem cáfolják, nem támadják meg tételesen az innátizmust, és adott esetben még megpróbálják beépíteni az elméleteikbe, például Derek Bickerton téziseiben ez a fajta "bioprogram-hipotézis" - hogyan teremthető meg a koherencia a velünk született nyelvi képességek és a szociolingvisztika elméleti felvetései között? (Ez nem derül ki számomra teljes mértékben a tanulmányból.)
Azt mondják, már az újszülöttek felismerik anyanyelvüket, sőt mintha más nyelvekkel szemben ez iránt valami eredendő lojalitást is éreznének, mintha a szívük kezdettől fogva az anyanyelvükhöz húzna. Vajon van ennek a meglepő kijelentésnek bármiféle alapja, vagy ez is csak egy…..
szilvási
2013.11.17 14:37:10
@Rita Gellért: Köszönöm az ajánlást, szerintem fellapozom majd, ha az időm engedi. Arra kíváncsi lennék még, hogy vajon ez a fajta szorongás szorongás, az anyai viselkedés mekkora mértékben befolyásolja a nyelvelsajátítást ekkor, a magzatkorban, ha befolyásolja egyáltalán?
@Szandi1990: @Fehér Kriszti: Ez a kérdés bennem is felmerült, hogyan zajlik a magzatok nyelvelsajátítása, ha az anya beszédhibás, vagy néma. Ha néma az édesanya, és a magzatot nem érik intenzív nyelvi hatások, az hatással van a csecsemők születés utáni nyelvtanulására?
@Szandi1990: @Fehér Kriszti: Ez a kérdés bennem is felmerült, hogyan zajlik a magzatok nyelvelsajátítása, ha az anya beszédhibás, vagy néma. Ha néma az édesanya, és a magzatot nem érik intenzív nyelvi hatások, az hatással van a csecsemők születés utáni nyelvtanulására?
Az emberek együtt élnek a nyelvvel, nap mint nap beszélnek és meghallgatnak, írnak és olvasnak. Olyan szoros kapcsolat ez az emberek és a nyelvük között, ami erősebb és tartósabb a legjobb házasságnál is. Egyáltalán nem csodálkozhatunk azon, hogy a nyelv valamilyen formában…..
Ajánló
„Gügyögés kicsiben és nagyban” – tudománynépszerűsítő cikk. (Nyelv és Tudomány 2013. 08. 22.)
Hamarosan jön a következő blogbejegyzés, addig is egy kis olvasnivalót ajánlok a dajkanyelvről.
Anyát hallgatni jó! (Fotó: Bartha-Tóth Alexandra)
A felnőttek a…..
szilvási
2013.11.02 13:28:34
@Rita Gellért: Igen Rita! Erre a népcsoportra gondoltam, csak a nevüket már elfelejtettem sajnos. Köszi! Ez esetben akkor az lehetne egy izgalmas kérdés, hogy ha a dajkanyelvet ösztönösen használjuk a kicsikkel való kommunikációban, akkor a kalulik ez ellen az ösztön ellen próbálnak harcolni? Vagy ez az ösztön kulturálisan meghatározott lenne, és a kalulikat nem is érinti egyáltalán ez a kérdésfelvetés?
Ajánló
„Dajkanyelv” – tudománynépszerűsítő rádióbeszélgetés. (Elhangzott a Friss Rádió „Egyetem tér” című műsorában. Debrecen. 2013. 10. 01.)
Ezúttal egy rádióbeszélgetést ajánlok a felnőttek csecsemőkhöz és babákhoz intézett beszédéről. (A műsorban…..
szilvási
2013.11.02 11:36:17
@audrey1201: @Rita Gellért: Ritával egyetértek, szerintem is fontos az idegennyelv tanulás elején a lassú, artikulált beszéd, másképp hogy is tanulhatná meg helyesen a nyelvre specifikus hangokat, kifejezéseket, fonetikai sajátosságokat stb. Ezért van szükség e mellett arra is, hogy a nyelvtanulók nézzenek minél több filmet, hallgassanak több zenét azon a nyelven, melyet éppen tanulnak. Mert ezáltal gyorsulhat az ő beszédtempójuk is az idő előrehaladtával, ami szerintem mindenképp célja az ilyen nyelvoktató kurzusoknak is.
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz