Adatok
Szobonya Péter
90 bejegyzést írt és 94 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Akkor nyerhetsz, ha megtanulsz versenyezni.
Ha csak azt lesed, hogy hogyan tudnád elgáncsolni a versenytársaidat, veszíteni fogsz. Lehet, hogy egyet-kettőt sikerül kiiktatni, de közben lemaradsz a többiektől.
Ha már előre hőzöngsz és rinyálsz, hogy "ez nem igazság, a többiek…..
Újabb finanszírozási lehetőség nyílik meg a globális, digitális piacot célzó startupok számára. A Digital Factory összesen 1.1M EUR összeggel kíván évente 10 szoftver-fejlesztő csapatot finanszírozni. A jelentkezéseket a mai naptól várják.
A programot egy olyan öt…..
A Jeremie 3-nyertes Alliance Jura-Hongrie Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. bejelentette az első befektetését, mégpedig egy elég nagy falatot, 420 millió Ft-ot fektetnek a MEDinnovest Zrt-be. Az alábbiakban az Alliance-Jura-Hongrie sajtóközleménye olvasható.
Az Alliance Jura-Hongrie…..
Nagyszerű fejleményről számolt be az Index cikke, amely a MediMass Kft. ma bejelentette, hogy az amerikai Waters Corporation megvásárolta a fejlesztés alapjául szolgáló tömegspektrometriás ionizációs (REIMS) technológiáját.
A MediMass sajtóközleménye szerint a cég…..
Szobonya Péter
2014.07.25 12:16:26
@Norbert Buzas: Ez nagyszerű hír, Norbi, izgatottan várjuk a fejleményeket!
Állítás 1.: Tök jó, hogy a startup-pezsgésre már az ingatlanpiaci szereplők is felfigyeltek; ez annak a jele, hogy szépen épülget ki a virágzó, fenntartható startup-világot megalapozó infrastruktúra.
Állítás 2.: Borzasztó, hogy már mindenki abból a néhány vérszegény…..
Egy magyar startup is díjjal tért haza Krakkóból, miután bemutathatta mobilapplikációját, az ANGL-t. Ők képviselték Magyarországot a Deutche Telekom, a krakkói hub:raum és a Kitchen Budapest által szervezett Telekom Innovation Contest idei döntőjében, azt követően, hogy májusban…..
Az elmúlt egy-két évben több olyan startupról is hallottunk ("a látóterünkbe került", hogy rendvédelmi szakzsargonnal színesítsem ezt a kis írást), amelyek a célja az volt, hogy a hűségprogramokat okostelefonra tereljék. Most Budapesten elsőként élesben az uStamp indul, akik…..
Miért nem fektetnek magyar startup cégbe külföldi befektetők?
A kockázati tőkebefektetők számára van egy íratlan aranyszabály, ami így hangzik: "Ne fektess olyan cégbe, ami egy órányi autóútnál messzebb van!" Persze, mint minden hasonló bonmot, ez is…..
A kockázati tőke olyan befektetési célpontokat keres, amelyekben benne látja a bombasztikus üzlet lehetőségét; annak a lehetőségét, hogy az adott cég egy kis tőkével, némi odafigyeléssel és óriási adag szerencsével hatalmas üzleti sikerré válhat. Az ilyen gyöngyszemek…..
Szobonya Péter
2013.02.25 16:40:18
@Bestroyal: Néhány tízmilliós összegű tőke esetében az alábbi lehetséges forrásokkal szokás számolni: (1) vagy saját megtakarításokból lehet ezt finanszírozni, akinek van, (2) vagy kölcsön lehet kérni barátoktól-ismerősöktől; (3) vagy lehet úgynevezett magvető befektetőket keresni. Ezek a magvetők lehetnek magánbefektetők, azaz üzleti angyalok (ezek olyan vagyonos emberek, akik a vagyonuk egy részét cégekbe fektetik), vagy magvető, kis összegű befektetésekre szakosodott tőkealapok. Ilyen magvető alappal rendelkező alapkezelők Magyarországon is vannak: Day One Capital, Core Venture, Prosperitás, Kairos, Első Magyar Kockázati Tőkealap-kezelő. Érdemes utánanézni, hogy melyiknek milyen a profilja, kinek lehet ez a leginkább testhezálló.
Szobonya Péter
2014.04.15 16:33:05
@jacomo68: Köszönöm a kérdését.
Nehéz erre általánosságban válaszolni, ugyanis hogy mit és mennyit érdemes egy ilyen szolgáltatáscsomagért felajánlani, az egy csomó mindentől függ, és nagyon tág határok között mozoghat. Szerintem leginkább attól függ, hogy:
1. Milyen/mekkora a projekt
Nyilván minél nagyobb volumenű üzletről van szó, annál fontosabb egy (vagy akár több) megbízható szakértőt bevonni, aki az adott területen járatos; és annál többe is fog ez kerülni.
2. Ki a projekt menedzsment szolgáltató
Szerintem ez egy kulcsfontosságú kérdés, mert elég sok a kókler a piacon; és a tisztességes tanácsadók között is vannak kisebb és nagyobb és még annál is nagyobb kaliberűek -- mindegyik másféle feladatra való, és a kaliberével arányosan emelkedik az ára is.
3. Mi az a feladat, amit elvégez, és azt milyen színvonalon
Ha valaki alkalmanként egy-egy dologba besegít, az teljesen más kategória, mint aki az egész munkát az elejétől a végéig a nyakába veszi, és a siker vagy kudarc felelősségét is vállalja. Láttam már olyat, hogy valaki mindent elvállalt, ezért cserébe mindenre kizárólagos jogosultságot kötött ki; de amikor a tennivalók következtek volna, akkor a hozzáadott értéke annyiban merült ki, hogy mindenkit ugráltatott és utasítgatott.
Szóval így általánosságban azt tudom elmondani, hogy egy jó szakember bevonása sokszorosan megtérül, ezért érdemes jól megfizetni; de vigyázzon arra, hogy a megfelelő feladatra a megfelelő szakembert válassza, és kerülje el a kóklereket. A kóklereket leginkább úgy lehet kiszűrni, hogy konkrét, leinformálható referenciákat kell kérni, hogy hol, mikor, kinek milyen hasonló ügyben segített; és azoknak utána is kell nézni, föl lehet hívni a referenciaként megjelölt céget, és megkérdezni, hogy mennyire voltak vele elégedettek.
Ha valaki a referenciára vonatkozó kérdést azzal próbálja meg elkenni, hogy "több komoly ügy van folyamatban", vagy hogy "számos esetben segítettünk", akkor az vagy kezdő, vagy szélhámos, sajnos ezeket néha nehéz egymástól megkülönböztetni. De az is gyanús, ha valaki a referenciái között mindenkit feltüntet a Facebooktól a római pápáig -- valószínűleg ebből egy szó sem igaz, ezért fontos a referenciákat le is ellenőrizni.
Ha konkrétabb kérdésben konkrétabb választ szeretne, akkor várom az emailjét az info@compleo-consulting.hu címen.
Nehéz erre általánosságban válaszolni, ugyanis hogy mit és mennyit érdemes egy ilyen szolgáltatáscsomagért felajánlani, az egy csomó mindentől függ, és nagyon tág határok között mozoghat. Szerintem leginkább attól függ, hogy:
1. Milyen/mekkora a projekt
Nyilván minél nagyobb volumenű üzletről van szó, annál fontosabb egy (vagy akár több) megbízható szakértőt bevonni, aki az adott területen járatos; és annál többe is fog ez kerülni.
2. Ki a projekt menedzsment szolgáltató
Szerintem ez egy kulcsfontosságú kérdés, mert elég sok a kókler a piacon; és a tisztességes tanácsadók között is vannak kisebb és nagyobb és még annál is nagyobb kaliberűek -- mindegyik másféle feladatra való, és a kaliberével arányosan emelkedik az ára is.
3. Mi az a feladat, amit elvégez, és azt milyen színvonalon
Ha valaki alkalmanként egy-egy dologba besegít, az teljesen más kategória, mint aki az egész munkát az elejétől a végéig a nyakába veszi, és a siker vagy kudarc felelősségét is vállalja. Láttam már olyat, hogy valaki mindent elvállalt, ezért cserébe mindenre kizárólagos jogosultságot kötött ki; de amikor a tennivalók következtek volna, akkor a hozzáadott értéke annyiban merült ki, hogy mindenkit ugráltatott és utasítgatott.
Szóval így általánosságban azt tudom elmondani, hogy egy jó szakember bevonása sokszorosan megtérül, ezért érdemes jól megfizetni; de vigyázzon arra, hogy a megfelelő feladatra a megfelelő szakembert válassza, és kerülje el a kóklereket. A kóklereket leginkább úgy lehet kiszűrni, hogy konkrét, leinformálható referenciákat kell kérni, hogy hol, mikor, kinek milyen hasonló ügyben segített; és azoknak utána is kell nézni, föl lehet hívni a referenciaként megjelölt céget, és megkérdezni, hogy mennyire voltak vele elégedettek.
Ha valaki a referenciára vonatkozó kérdést azzal próbálja meg elkenni, hogy "több komoly ügy van folyamatban", vagy hogy "számos esetben segítettünk", akkor az vagy kezdő, vagy szélhámos, sajnos ezeket néha nehéz egymástól megkülönböztetni. De az is gyanús, ha valaki a referenciái között mindenkit feltüntet a Facebooktól a római pápáig -- valószínűleg ebből egy szó sem igaz, ezért fontos a referenciákat le is ellenőrizni.
Ha konkrétabb kérdésben konkrétabb választ szeretne, akkor várom az emailjét az info@compleo-consulting.hu címen.
Szobonya Péter
2014.04.23 18:14:53
@jacomo68: Szerintem ha valaki teljeskörű segítségnyújtást kínál a befektetőkeresésben, akkor az sikeres tőkebevonás esetén a megvalósult tőkebefektetés összegének néhány %-át kitevő sikerdíjra tarthat igényt, ez a néhány lehet mondjuk 3-7%, attól függően, hogy mekkora tőkét keresnek, illetve mennyire jó a projekt -- ha jó, akkor nagyobb az esély a sikerre, így a tanácsadó is szívesebben enged a sikerdíjból. Ezen felül még valamilyen tanácsadói díjjal is lehet számítani, attól függően, hogy mennyire teljeskörű és profi szolgáltatást nyújt, ennek összege néhány tízezertől néhány százezer forintig terjedhet. De ezek csak nagyon általánosságban igazak, konkrét ügyben ettől eltérő megállapodások is indokoltak lehetnek.
Remélem segítettem.
Remélem segítettem.
Sokan vágnak bele a befektetőkeresésbe, és csak keveseknek sikerül végül befektetőre találni. Vajon a többiek erőfeszítései kárba vesznek, vagy hasznosítható a befektető keresés alatt szerzett tapasztalat? Vajon a befektetőknek készített üzleti tervek, a cégstratégia és a…..
Muszáj új területeket meghódítania a hazai kockázati tőkének, mert ha nem tud kitörni a jelenlegi szűk mozgásteréből, akkor kudarcra van ítélve.
Az elmúlt években annyi tőke ömlött az országba, hogy lassan belefulladunk. A Jeremie program 4 hullámában már az elsőnél is…..
Tegnap volt egy szakmai rendezvény a HVCA és az M27 Absolvo szervezésében, ahol bemutatkozott néhány Jeremie 3 alapkezelő vezetője (a cégek honlapjait is belinkeltem, bár ezek néhány esetben nem sokat mondanak):
Makra Zsolt, Alliance Jura-Hongrie
Eszter Elemér, PBG FMC
Szűcs…..
Ha a cégedbe egy befektető 25 millió Ft-ot befektetve 25% üzletrészt szerez, akkor mennyi üzletrészt szerezne ugyanez a befektető, ha a 25 millió Ft helyett 50 millió Ft-ot fektetne be?
50%-ot? Egyes fiam, leülhetsz.
Ez egy közkeletű tévedés, amibe könnyű beleesni. Aki így…..
Szobonya Péter
2014.02.25 09:06:07
@panasonic1: Hát persze, ez mind-mind a tőkeemeléssel történő befektetésre vonatkozik, a részesedésvásárlásra nem. A kockázati tőke tranzakcióknál egyébként a részesedésvásárlás nem jellemző, szinte egyáltalán nincs is ilyen, ez inkább az érettebb cégekre szakosodott magántőke(private equity)-befektetéseknél gyakori.
Ha valaki érdeklődik a kockázati tőke iránt, biztosan hallott már az exitről.
Igen, a kijáratra gondolok.
Egy kockázati tőkebefektetőnek végső soron egyetlen célja van a befektetéssel: hogy bizonyos idő elteltével haszonnal szálljon ki, ezt hívják exitnek. Ebben a végső…..
A következőkben néhány egyszerű tanáccsal szeretnénk szolgálni azon vállalkozóknak, akik most vágnak bele vállalkozásuk üzleti tervének megírásába. Befektető keresésénél fontos, hogy a vállalkozás rendelkezzen egy átgondolt és alaposan kidolgozott üzleti tervvel, ami…..
Szobonya Péter
2014.01.30 17:02:25
@vallakozasiotletek.com: Itt találsz egyet, szabadon használható.
www.compleo-consulting.hu/compleo/downloads/segedlet.html
www.compleo-consulting.hu/compleo/downloads/segedlet.html
Gyorsabb új évet kívánok 2014-re minden kedves olvasónknak; de legalábbis azoknak, akik befektetőkeresésre adják a fejüket!
A Jeremie-túlsúlyos hazai kockázatitőke-piac egyik óriási rákfenéje a borzaszó lassúság; úgy is mondhatnám, hogy a bo-hor-za-hasz-to-hó…..
Szobonya Péter
2014.01.08 11:27:46
@Berta_Zsolt: @Valóraváltógép: A feldobott témákhoz:
1. A befektetési és másféle bankárok nem gonoszok és nem buták, sokan kiváló szakemberei a saját szakmájuknak; csak az a baj, hogy ez a kockázati tőke egy látszólag hasonló szakma, viszont egy banknál megszokott és jól bevált döntési mechanizmusok itt sokszor nem vezetnek eredményre. A fő probléma onnan ered, hogy egy banknál egy bukott tranzakció tíz sikeresnek is elviszi az összes hasznát, ezért egy bank akkor jár el okosan, ha elsősorban a bukások számának minimalizálására törekszik, akár jó ügyletek elvesztésének árán is. Ezzel szemben a kockázati tőke piacán egy sikeres befektetés három-négy bedőlő projekt veszteségét is simán elviszi, ezért egy okos kockázati tőkebefektető arra törekszik, hogy a legjobb projekteket ne szalassza el; akár annak az árán is, hogy bekerülnek a portfólióba adott esetben gyengébb projektek is.
2. Az viszont mindennek ellenére jogos felvetés, hogy ha nem befektetési bankárokkal, akkor ugyan kivel -- az elmúlt pár évben hirtelen jelent meg nagyon sok tőke, és ezzel együtt sok új piaci szereplő, természetesen nem termett egyszercsak száz gyakorlott, sok éves tapasztalattal és nemzetközi gyakorlattal rendelkező, kipróbált szakember a piacon. Valakikkel fel kellett tölteni a sorokat, és a banki szakemberek legalább konyítanak a vállalati pénzügyekhez, és van bizonyos rutinjuk abban, hogy kiszűrjék az irreális üzleti ötleteket és a szélhámosokat.
3. A Hofi-féle üzleti modell ebben a kérdésben szerintem azért nem releváns, mert ez a cikk pont arról szól, amikor a befektető is szeretné az ügyet, csak elbalf.szkodja.
1. A befektetési és másféle bankárok nem gonoszok és nem buták, sokan kiváló szakemberei a saját szakmájuknak; csak az a baj, hogy ez a kockázati tőke egy látszólag hasonló szakma, viszont egy banknál megszokott és jól bevált döntési mechanizmusok itt sokszor nem vezetnek eredményre. A fő probléma onnan ered, hogy egy banknál egy bukott tranzakció tíz sikeresnek is elviszi az összes hasznát, ezért egy bank akkor jár el okosan, ha elsősorban a bukások számának minimalizálására törekszik, akár jó ügyletek elvesztésének árán is. Ezzel szemben a kockázati tőke piacán egy sikeres befektetés három-négy bedőlő projekt veszteségét is simán elviszi, ezért egy okos kockázati tőkebefektető arra törekszik, hogy a legjobb projekteket ne szalassza el; akár annak az árán is, hogy bekerülnek a portfólióba adott esetben gyengébb projektek is.
2. Az viszont mindennek ellenére jogos felvetés, hogy ha nem befektetési bankárokkal, akkor ugyan kivel -- az elmúlt pár évben hirtelen jelent meg nagyon sok tőke, és ezzel együtt sok új piaci szereplő, természetesen nem termett egyszercsak száz gyakorlott, sok éves tapasztalattal és nemzetközi gyakorlattal rendelkező, kipróbált szakember a piacon. Valakikkel fel kellett tölteni a sorokat, és a banki szakemberek legalább konyítanak a vállalati pénzügyekhez, és van bizonyos rutinjuk abban, hogy kiszűrjék az irreális üzleti ötleteket és a szélhámosokat.
3. A Hofi-féle üzleti modell ebben a kérdésben szerintem azért nem releváns, mert ez a cikk pont arról szól, amikor a befektető is szeretné az ügyet, csak elbalf.szkodja.
Általában az induló vállalkozások (amikkel a most induló cikksorozatomban is foglalkozok) egy forradalmi ötlettel kezdődnek. Olyan ötletekről van itt szó, amiből az ember a nap végén sok-sok pénzt szeretne csinálni.
Támad egy ötletük, de lássuk be: ez így önmagában kevés.…..
Szobonya Péter
2011.03.15 21:46:09
@Molnár Szabolcs: Hát, mondjuk itt:
www.compleo-consulting.hu/
Én konkrétan ezzel foglalkozom, úgyhogy ha van konkrét kérdésed, szívesen elmondom hogy hogy megy ez.
www.compleo-consulting.hu/
Én konkrétan ezzel foglalkozom, úgyhogy ha van konkrét kérdésed, szívesen elmondom hogy hogy megy ez.
Szobonya Péter
2011.03.22 13:30:51
@lelo10: A Szabolcshoz csatlakozva: ha van egy üzleti ötleted (papír és ceruza állapotban), és 100 millió Ft tőkebefektetésre lenne szükséged arra, hogy tovább tudj lépni ... akkor felejtsd el.
Egy ötletre senki nem fog adni 100 milkát. Még akkor sem, ha az az ötlet tényleg jó. De lehet hogy 5-öt igen; abból ki tudod rendesen dolgozni, ha pl. egy találmányról van szó, akkor tudsz csinálni egy rendes prototípust, tudod szabadalmaztatni, meg tudod szervezni a gyártást, utána tudsz rendesen nézni, hogy milyen értékesítési csatornákon lehet a vevőkhöz lejuttatni -- és így már be lehet próbálkozni egy 100 milliós befektetéshez is.
Az pedig nem csak hogy lehetséges,hanem egyeneen a dolgok normális menete, hogy az első lépéseket a saját megtakarított pénzedből teszed meg, utána kölcsönkérsz a rokonoktól, aztán bevonsz egy üzleti angyalt, utána egy kockázati tőketársaságot -- és így tovább a tőzsdére menetelig.
Egy ötletre senki nem fog adni 100 milkát. Még akkor sem, ha az az ötlet tényleg jó. De lehet hogy 5-öt igen; abból ki tudod rendesen dolgozni, ha pl. egy találmányról van szó, akkor tudsz csinálni egy rendes prototípust, tudod szabadalmaztatni, meg tudod szervezni a gyártást, utána tudsz rendesen nézni, hogy milyen értékesítési csatornákon lehet a vevőkhöz lejuttatni -- és így már be lehet próbálkozni egy 100 milliós befektetéshez is.
Az pedig nem csak hogy lehetséges,hanem egyeneen a dolgok normális menete, hogy az első lépéseket a saját megtakarított pénzedből teszed meg, utána kölcsönkérsz a rokonoktól, aztán bevonsz egy üzleti angyalt, utána egy kockázati tőketársaságot -- és így tovább a tőzsdére menetelig.
Szobonya Péter
2013.11.18 11:45:00
@bzs69: Huh, örülök, hogy a megkeresésére hamar válaszoltunk (ellentétben például a kommentre adott mostani válaszra -- bocs a lassú reakcióért).
Az a helyzet, hogy a különféle befektetők milliói különféle befektetési lehetőségek ezrei közül válogathatnak, ki-ki gusztusa, érdeklődése, kockázatvállaló készsége, hozamelvárása, hiszékenysége stb. alapján eldöntheti, hogy neki éppen melyik a szimpatikus.
Az intézményi kockázati tőkebefektetők (Magyarországon általában: alapkezelők) nem a saját pénzüket fektetik be, hanem a befektetőik pénzét, amit azok azért bíztak rájuk, hogy azt kockázati tőkeként fektessék be. Egy alapkezelő egyszerűen NEM TEHETI MEG, hogy a rá bízott pénzt ne kockázati tőkeként fektesse be.
A magánbefektetők esetében más a helyzet, egy gazdag magánember szabadon rendelkezik a vagyonával, és abba fekteti be, amibe csak óhajtja -- vannak is akik a termőföldben hisznek, van aki inkább nemzetközi részvényportfóliót állít össze, van aki az amerikai állampapírokra esküszik, és van aki inkább műtárgyakban utazik. És szerencsére van, aki startupcégekbe fektet, kockázati tőkeként, és olyan is van, aki devizapozíciókba teszi a pénzét.
Az a helyzet, hogy a különféle befektetők milliói különféle befektetési lehetőségek ezrei közül válogathatnak, ki-ki gusztusa, érdeklődése, kockázatvállaló készsége, hozamelvárása, hiszékenysége stb. alapján eldöntheti, hogy neki éppen melyik a szimpatikus.
Az intézményi kockázati tőkebefektetők (Magyarországon általában: alapkezelők) nem a saját pénzüket fektetik be, hanem a befektetőik pénzét, amit azok azért bíztak rájuk, hogy azt kockázati tőkeként fektessék be. Egy alapkezelő egyszerűen NEM TEHETI MEG, hogy a rá bízott pénzt ne kockázati tőkeként fektesse be.
A magánbefektetők esetében más a helyzet, egy gazdag magánember szabadon rendelkezik a vagyonával, és abba fekteti be, amibe csak óhajtja -- vannak is akik a termőföldben hisznek, van aki inkább nemzetközi részvényportfóliót állít össze, van aki az amerikai állampapírokra esküszik, és van aki inkább műtárgyakban utazik. És szerencsére van, aki startupcégekbe fektet, kockázati tőkeként, és olyan is van, aki devizapozíciókba teszi a pénzét.
Kockázati tőke blog
Menni vagy merni? – Egy startupper lehetőségei Magyarországon
2013.11.06 18:20:35
A fenti címmel szervez egy rendezvényt a Jövőképp -- Fiatalok Magyarországért! Egyesület, amelyre engem is meghívtak, hogy előadóként, kerekasztal-beszélgetőként vegyek részt. A meghívás nagyon megtisztelő, természetesen el is fogadtam, és örömmel veszek rajta részt; mint a…..
A kockázati tőke világa varázslatos, változatos, izgalmas, magával ragadó. Az iparág rendkívül lendületesen bővül, a középtávú kilátások is biztatóak, és itt annyi tapasztalatot lehet szerezni az üzleti életről, mint sehol máshol -- nem beszélve az értékes személyes…..
Szobonya Péter
2013.06.26 11:08:32
@Tökfőzelék1: Hát igen, az M&A (vállalatfelvásárlások és fúziók) piaca tényleg nem valami fényesen muzsikál. Ezzel szemben a kockázati tőkepiac zsong, sistereg, pörög, zakatol. Fontos, hogy a kettő nem egy és ugyanaz.
A kockázati tőke piac aktivitása tekintetében érdemes megkukkantani az EVCA 2012. évi statisztikáit:
www.evca.eu/knowledgecenter/statisticsdetail.aspx?id=6392
A 44. oldalon grafikonosan bemutatják országonként az összes kockázati és magántőke tranzakció GDP-hez viszonyított arányát, a 45. oldalon pedig ugyanezt csak a kockázati tőke szegmensre vetítve. Ezekből kiderül, hogy míg a teljes kockázati és magántőke piac GDP-arányos volumenét tekintve Magyarország a lista vége felé kullog, addig csak a kockázati tőke szegmenst vizsgálva a harmadik helyen áll, a 2012. évi kockázati tőkebefektetések GDP-hez viszonyított mértéke közel háromszorosa az európai átlagnak.
Néhány oldallal lejjebb, a 48-49. oldalon ugyanezeket az arányokat mutatják be nem iparági, hanem piaci statisztikák alapján, itt a kockázati tőke szegmensben Magyarország a legelső a vizsgálat európai országok között.
Őszintén szólva gőzöm sincs, hogy mi a módszertana az iparági és a piaci statisztikáknak, és miért mutatnak eltérő számokat; az viszont biztos, hogy bármelyiket tekintjük, európai összehasonlításban a kockázati tőke piac nagyon pörög Magyarországon.
A kockázati tőke piac aktivitása tekintetében érdemes megkukkantani az EVCA 2012. évi statisztikáit:
www.evca.eu/knowledgecenter/statisticsdetail.aspx?id=6392
A 44. oldalon grafikonosan bemutatják országonként az összes kockázati és magántőke tranzakció GDP-hez viszonyított arányát, a 45. oldalon pedig ugyanezt csak a kockázati tőke szegmensre vetítve. Ezekből kiderül, hogy míg a teljes kockázati és magántőke piac GDP-arányos volumenét tekintve Magyarország a lista vége felé kullog, addig csak a kockázati tőke szegmenst vizsgálva a harmadik helyen áll, a 2012. évi kockázati tőkebefektetések GDP-hez viszonyított mértéke közel háromszorosa az európai átlagnak.
Néhány oldallal lejjebb, a 48-49. oldalon ugyanezeket az arányokat mutatják be nem iparági, hanem piaci statisztikák alapján, itt a kockázati tőke szegmensben Magyarország a legelső a vizsgálat európai országok között.
Őszintén szólva gőzöm sincs, hogy mi a módszertana az iparági és a piaci statisztikáknak, és miért mutatnak eltérő számokat; az viszont biztos, hogy bármelyiket tekintjük, európai összehasonlításban a kockázati tőke piac nagyon pörög Magyarországon.
Szobonya Péter
2013.06.26 14:46:22
@Tökfőzelék1: Szívesen, örülök, hogy olvasod a blogot.
Szobonya Péter
2013.10.18 17:48:26
@feeco: Kérdezzünk meg valakit, akinek sikerült. Szerintük se könnyű. kockazatitoke.blog.hu/2013/10/18/_nekimegyunk_a_kulfoldi_piacnak_virtual_call_center_interju
A Jeremie program több fordulója elárasztotta a piacot kockázati tőkével; de nem látszik (én legalábbis nem látom), hogy hol fog ez a rengeteg tőke magának helyet találni.
Kínálati oldal
Ha csak a Jeremie pénzeket számoljuk (pedig az elmúlt évben jöttek létre…..
Szobonya Péter
2013.08.05 09:10:20
@Holding: Nekem a személyes példád leírásából úgy tűnt, hogy akivel összehozott a (bal)sorsod, az nem is egy üzleti angyal volt, hanem inkább valami közvetítő-tanácsadó-féle. Amivel nincs is gond, tanácsadókra is szükség van a piacon, főleg ha hasznos szolgáltatást nyújtanak ésszerű áron; de abban teljesen igazad van, hogy attól hogy vki tanácsadó, még nem kell feltétlenül seggfejnek lennie.
Azon meg sajnos nem lehet segíteni, hogy a projektek egy része soha nem talál befektetőt; ez ennek a piacnak elválaszthatatlan sajátossága. Egy tökéletesen működő kockázati tőke piacon (és ezzel egyáltalán nem azt akarom állítani, hogy a hazai ilyen lenne) is a tőkét kereső projektek nagyobbik része soha nem fog befektetőt találni; és ha megkérdezünk tíz projektgazdát, abból egy mérsékelten boldog lesz (mert talált befektetőt, és rájött, hogy egy pénzügyi befektetővel együtt élni sem fenékig tejfel), kilenc meg károgni fog, hogy az összes befektető seggfej, mert a béna projektekbe bezzeg befektetnek, de pont az enyémbe meg nem, pedig abban nincs is semmi kockázat.
De ezzel együtt, tény ami tény, a hazai kockázati tőke piac nyögi a gyerekbetegségeket, a befektetők és más piaci szereplők java része is még most tanulgatja a szakmát, rossz döntéseket hoz és igyekszik belőle tanulni; csak az a baj, hogy egy tőkebefektetési döntésről vagy csak sok év múlva derül ki, hogy az jó volt vagy rossz (ha valahová befektetett, de nem kellett volna), vagy soha (ha nem fektetett be, pedig kellett volna).
Azon meg sajnos nem lehet segíteni, hogy a projektek egy része soha nem talál befektetőt; ez ennek a piacnak elválaszthatatlan sajátossága. Egy tökéletesen működő kockázati tőke piacon (és ezzel egyáltalán nem azt akarom állítani, hogy a hazai ilyen lenne) is a tőkét kereső projektek nagyobbik része soha nem fog befektetőt találni; és ha megkérdezünk tíz projektgazdát, abból egy mérsékelten boldog lesz (mert talált befektetőt, és rájött, hogy egy pénzügyi befektetővel együtt élni sem fenékig tejfel), kilenc meg károgni fog, hogy az összes befektető seggfej, mert a béna projektekbe bezzeg befektetnek, de pont az enyémbe meg nem, pedig abban nincs is semmi kockázat.
De ezzel együtt, tény ami tény, a hazai kockázati tőke piac nyögi a gyerekbetegségeket, a befektetők és más piaci szereplők java része is még most tanulgatja a szakmát, rossz döntéseket hoz és igyekszik belőle tanulni; csak az a baj, hogy egy tőkebefektetési döntésről vagy csak sok év múlva derül ki, hogy az jó volt vagy rossz (ha valahová befektetett, de nem kellett volna), vagy soha (ha nem fektetett be, pedig kellett volna).
Egy-két éve karácsony táján a ceglédi Szabadság téren sétálva figyeltem fel az evangélikus egyház sajátos humorára. A templom bejárata fölött ugyanis, evangélikus szokás szerint, harsogó nagybetűkkel ki volt írva, hogy "ERŐS VÁRUNK NEKÜNK AZ ISTEN". De ha valaki közelebb…..
Az alábbiakban Rab Máténak a debrecenbar.com-on közzétett írását aduk közre -- mert nekünk tetszett!
3 perc is elég, hogy megnézd az alábbi videót, amiből gyerekjáték megérteni a startupok finanszírozásának szakaszait. Tedd rendbe a fejedben lévő kusza információkat 3 perc…..
A végnapjait élő (vagy mégis megmarad? tudja valaki?) NFÜ ma rajtaütésszerűen közzétette az Új Széchenyi Kockázati Tőkeprogramok Növekedési Alprogramjának (leánykori nevén Jeremie 3 – bármily furcsa név is ez egy leánynak) kiírását. A program a GOP-2013-4.3/B kódjelet…..
Szobonya Péter
2013.04.11 20:56:13
@pikkkli: Pontosan. Ha az egyébként is élénk verseny még tovább élénkül, az feltétlenül jó hír. Hosszú távon a piac fejlődése szempontjából az is fontos lenne azért, hogy az alapok pénzügyileg is szépen teljesítsenek, mert az egy nagyon erős bizonyíték lenne arra, hogy megéri Magyarországon kockázati tőkét befektetni, és további szereplőket is belépésre bátoríthat. Szóval én azt remélem, hogy az élénk verseny mellett sem fognak marhaságokba befektetni (mert abból is van elég).
Ott voltunk. Helyszíni tudósításunk következik.....
2013. február 19-én 18.30 órától került megrendezésre Debrecenben a Colabs Startup School. A roadshow első állomása Szeged volt, és ahogy hallottam, már az sem sikerült rosszul. És hát nem tudom a szervezők hogy érezték,…..
A kockázati tőke világa tele van angol nyelvű szakszavakkal. Én a magam részéről harcos pártolója vagyok annak, hogy amikor csak lehet, egy kifejezésnek a magyar változatát igyekezzünk használni -- de ebben az iparágban nem minden angol nyelvű szakkifejezésnek honosodott meg a…..
Szobonya Péter
2012.12.12 09:48:13
@zséroskenyér: Ez tök érdekes, ez a HP-Autonomy sztori, amit belinkeltél. Nyilván végeztek vmilyen átvilágítást az akvizíció előtt, de ebből is látszik, hogy a befektetőknek borzasztó óvatosnak és körültekintőnek kell lenniük, különben könnyen jöhet a pofáraesés.
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz