Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Terdan

0 bejegyzést írt és 2 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

2010.10.14. óta tag.
Admin Szerkesztő Tag Vendég
Vállgazd Blog Vállalati stratégia 1. kérdés 2010.10.18 10:05:00
Milyen információkat tartana fontosnak megismerni állásra pályázóként a munkaadó vállalat küldetéséből és stratégiájából? Miért lenne célszerű ezekről tájékozódnia? Inspirációként: http://www.google.com/corporate/index.html;…..
Terdan 2010.10.18 11:39:03
Sziasztok!

Ha már sikerül elsőként kommentelnem, néhány dolog, amit fontosnak tartanék megismerni egy vállalatról:
1.
Földrajzi értelemben a működési területe, illetve az erre vonatkozó jövőbeli tervei, -ezt főleg az esetleges külföldi munkavégzés miatt. Emellett akár hosszú akár rövid távú tervek közt szerepelhet valami újítás, terjeszkedés, mely az érdeklődési körünkbe tartozik, illetve lehetőséget látunk benne.
2.
Ehhez kapcsolódóan a vállalatban általánosan használt nyelv, illetve esetlegesen elvárt egyéb képességek, képzettségek megismerése is elengedhetetlen. (Például a MOL-nál a kommunikáció angolul zajlik.) Emellett bizonyos informatikai, vagy egyéb szaktudás is szükséges lehet.
Ide lehet sorolni, bár külön is megemlíthető a munkavégzés menete; csoportos, vagy egyéni munkát végeznek-e döntően. Ez fontos a képességeink szempontjából, illetve jelentős lehet a munkahely kiválasztásánál, hiszen mindenki más módon tud jól teljesíteni.
Amit igazából érdemes megismerni, az a humán oldala a vállalat stratégiájának, ez szól leginkább a munkavállalókhoz. A többi a befektetőknek és a fogyasztóknak készült.
Emellett a megújulás, vagy stabilitás közül történő választás is sokat elmondhat a vállalatról, ebből levonhatunk bizonyos következtetéseket, hogy a későbbiekben milyen rendszeresen kell továbbképezni magunkat, erre vonatkozóan milyenek az elvárások (Egy innovatív cégnél ez jelentős feladat, míg egy tradíciókra, stabil üzleti kapcsolatokra építő vállalat esetén kevésbé elvárt).

Természetesen az információgyűjtést döntően a megpályázni kívánt pozíció határozza meg, senki sem várja el, hogy egy „tisztaságügyi szak-menedzser” /takarítónő/ a MOL-nál ismerje a cég stratégáját. Neki a cég „szlogenjét”, is bőven elég ismernie.

A küldetés és a stratégia első sorban a vállalat tulajdonosainak és a fogyasztóknak szól, mint említettem, így a pozitív dolgokkal foglalkozik, egy kis reklám a cégnek. Ezért fontos kiszűrni a túlzottan „szépítő” elemeket belőle. Például a MOL környezetvédelmi, egészségügyi elkötelezettsége, -mely kiemeli a munkavállalókat- nem biztos, hogy egy természetvédőnek felkeltené az érdeklődését a cég iránt, nehéz elképzelni egy valóban „zöld” olajtársaságot.

Természetesen nem hanyagolható el az érzelmi háttere a munkaválasztásnak, hogy viszonyulunk egy vállalathoz, illetve annak a tevékenységéhez. Például a partnereivel való kapcsolattartás leírásakor felmerülhet egy olyan cég, mellyel nem szeretnénk még csak távoli viszonyban sem lenni (akár korábbi rossz tapasztalat miatt), ám a munkakörünk ezt előreláthatóan megkívánja, illetve egy dohányipari cég marketingjét sem valószínű, hogy szívesen vállalná valaki, akinek közeli ismerőse, hozzátartozója dohányzás következtében szenvedett „egészségkárosodást”.

Emiatt is jó megtudni (de reális, pénzügyi kérdések miatt is) a cég felépítését, mennyire demokratikus a működése, illetve milyen hierarchia áll fenn. A díjazás és előmeneteli rendszer megismerése is hasznos

Összegezve:
Érdemes elolvasni, megtudhatunk belőle új információt is, azonban kezeljük fenntartással a leírtakat.
Vállgazd Blog Állam és globalizáció 1. kérdés 2010.10.11 17:14:00
Mondjon maximum három olyan területet, ahol az adófizetői pénzekért cserébe az állami szerepvállalást elengedhetetlennek tartja! Indokolja választását! Inspirációként: http://www.youtube.com/user/Ertekter#p/u/0/E01M-YDG-6Q;…..
Terdan 2010.10.15 00:05:09
Én is kicsit megkésve csatlakozok a beszélgetéshez, de igyekszem hozzászólni az elhangzott fontosabb kérdésekhez:
1.
Egészségügy
Ehhez kapcsolódóan az intézményválasztásnál merül fel a probléma, hogy hova is vihetik a beteget? Nem feltétlen előre bejelentve érkeznek, balesetek helyszíneiről viheti őket a mentő. Ha egy intézményt választottak, de másik társaság kórháza van közelebb, mit tegyenek?
Ezeket az eseteket a TB-nek kéne fizetnie, tehát mind a TB, mind a választott magánkórház felé fizetnie kéne rendszeresen az embereknek...
Az államnak kötelessége az emberek egészségéről gondoskodni, pusztán praktikus okokból is érthető (egészséges munkaerő), de alkotmányos alapjogunk is (akár élethez való jogból levezetve).
Így, ha az állam nyújtaná az alapvető szolgáltatásokat, mellette létrejöhetnének magánkórházak, melyek az ettől eltérő szolgáltatásokat (jobbakat) kínálnának. Ez történik ma is. Aki meg tudja fizetni, jobb ellátást kap, aki nem, az kapja a kötelezőt.
Emellett meg lehet határozni kezelésenként egy összeget (amennyibe kerül az állami kórházakban), és a magánkórházi ellátások esetén ezt az összeget az állam átutalja. Ha a beteg választotta, hogy oda akar menni, ő állja a többletköltségeket, ha azonban baleset, vagy egyéb ok miatt nem ő döntött, a sürgősségi ellátást biztosítaniuk kellene a magánkórházaknak is, a meghatározott áron.

A magánkórházak árszabásánál így elég sok nehézség van, de a PPP mindenképp használható megoldásnak tűnik.

Itt említeném meg, hogy ha már a TB és a rászorultság kérdésénél járunk, a nyugdíj, és egyéb rászorultság alapján járó támogatások kérdése is érdekes. Kell-e az állami nyugdíj, vagy elég a magán-nyugdíjpénztár? Az biztos, hogy a rászoruló idősek ellátását nem lehet a piacra hagyni, állami szerepvállalás is szükséges.
2.
Oktatás
Itt a tandíj kérdésére egy lehetőség, ha a felsőoktatásba újonnan belépőknek kötelező a tandíj, és szerződéssel ezt kiválthatják, ha itt maradnak meghatározott ideig dolgozni.
További probléma a túl sok felsőoktatási hely (nem csak a bölcsész szakokon, épp ekkora probléma, hogy a felkapott közgazdász szakokat minden létező kis főiskola is indíthatja már).
Erre jó megoldás az akkreditáció szigorítása, csak a legjobb 1-2 egyetemen lehessen hallgatni egy-egy szakot.

3.
Rendvédelem
Amit először megemlítenék, hogy a "hatáskör" használata Gergokee-nél problémás. A hatáskörhöz semmi köze a gazdaságnak, se a fizetésnek. Az pusztán egy jogalkotói döntés. Amire gondolhatott, hogy a rendőrnek manapság nincs tekintélye, és nem akar konfliktusba kerülni. Ennek már lehet oka az alacsony fizetés, de még inkább felmerül ismét a jogszabályi háttér problémája. Nem akar odamenni, mert lehet, hogy megsérül, de azért sem megy oda, mert úgyse tehet semmit, ha meg tesz, és nem egyértelműen önvédelem, felelősségre vonják.
A rendvédelem fontos, és mindenképp állami szerepvállalás szükséges benne. Magán őrző-védő céges is működhetnek, de a közbiztonság fenntartása nem engedhető ki az állam kezéből. Ehhez pedig elengedhetetlen az állam legitim erőszak alkalmazásának eszköze, a rendőr.
Továbbá a közbiztonságnál fontos, hogy a biztonság és a szabadság, hogy grafikusan szemléltessem, egy szakasz két végpontja. Minél jobban közelítek a szabadsághoz, annál jobban távolodok a biztonságtól. A XX. század 2. fele (nem tudom, hogyan fogalmazzam meg, hogy senkit se sértsek) a biztonsághoz állt közel, és a rendszer emlékétől menekülve, most túl közel állunk talán a szabadsághoz, nem találjuk a megfelelő egyensúlyt.
4.
Infrastruktúra
Az infrastruktúra fejlesztése mind külföldi beruházók vonzása, mind hazai beruházások elősegítője, mind a gépkocsiállomány amortizációjának csökkentése szempontjából hasznos. Ez részben kivitelezhető a piac bevonásával (autópályák), de a közutakat általában az államnak kell fenntartania.
Hogy miért? Ugyanazért, mint a közrendet: mert ebből senki sem zárható ki, ha egyszer megépülnek a kis utak, vagy rend van, ott nem lehet minden sarkon pénzt szedni. A közvilágítás például nem fizettethető meg egyenként, ahhoz minden lámpa alá őr kéne, aki beszedi az arra járóktól a megfelelő összeget.
Itt már kezd kitűnni a hosszas kommentem lényege: Ott kell állami szerepvállalás, ahol a fogyasztásból nem zárhatóak ki az emberek, vagy az aránytalanul nehéz lenne, illetve ahol az államnak kötelező feladatát kell ellátnia.
Ilyen lehet a közigazgatás működtetése is például.

Ide kapcsolódva megemlítem az önkormányzatokat, melyről Dany is írt, azonban az állam szerepvállalásról beszélni itt problémás. Először meg kéne határozni, hogy mi az állam (és nem XIV. Lajos definiálásával :) ), mert én az önkormányzatokat az állam bizonyos autonómiát élvező részeiként sorolnám be.

5.
Végére hagytam a gazdaság-fejlesztést. Ez persze kell, fontos, de eléggé gumi-fogalom. Az állami támogatásokat értitek alatta, az állam részvételét a gazdaságban, vagy mit? Az állam létrehozhat vállalatokat, szabályozhatja a versenyt, támogatást adhat. A támogatásoknál azonban ne feledjük: Az EU erősen megköti a kezét. Pontosabban nem az állam kezét, az átutalhatja az adott összeget, az államot nem büntetik érte, de a céget aki kapta, azt igen (Néhány napon belül a teljes korábban kapott összeget fizesse vissza készpénzben). A MOL ezért több tízmilliárd forintot kellett, hogy visszafizessen, ő kibírta, de kevésbé tőkeerős vállalkozások belebuktak többen.
Így ez természetesen fontos, de korlátolt terület.

A végére hagytam a legutópisztikusabb témát, a környezetvédelmet. Környezetvédelmi beruházásokra bizonyos fejlettségi fok feletti gazdaság költ. Mi nem tartunk itt. A zöld-vállalatok becsalogatása szépen hangzik, de ha ilyen egyszerű lenne, már Nyugat-Európában rég megtették volna. Óriási tőkeigény és jelenleg kis kereslet jellemzi a zöld termékeket. Ennek megvalósítása nálunk középtávon, de még hosszútávon sem reális. Maximum egy különleges szuper-hosszú távon :).
Amit tehetünk a környezeti javak megóvása érdekében, az a szennyeső vállalatok megbüntetése, a "szennyező fizet elve" (Ez is PPP, csak, hogy boldogítsam a népet). Emellett, ha a bírság kiszabása nem lehetséges, vagy nem célravezető, hatósági szerződés keretében a bírság mérséklése, vagy elengedése helyett egyéb magatartásra kötelezhető a szennyező. Például a szennyezett folyószakaszon végezzen el bizonyos beruházásokat.

Összegezve, az államnak egyes területeken, ahol a piac nem tud működni, szerepet kell vállalnia, de lehetőség szerint minél több piaci elemet beengedni a különböző szektorokba.
Az én véleményem szerint a legfontosabbak:
1. rászorultság alapján járó támogatások (TB)
2. rendvédelem
3.infrastruktúra
felhasználási feltételek adatvédelmi tájékoztató segítség jogi problémák dsa impresszum médiaajánlat süti beállítások módosítása