Adatok
FGF
0 bejegyzést írt és 39 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Hat éjszaka, négy város, három szálloda, két előadás, és a világ első számú legrejtélyesebb kézirata - 2. rész
A kutatóút előző részének beszámolója itt olvasható.
Az északra vezető út nem volt eseménytelen. Az autóbérlő cégek mindig nagyon optimisták, amikor az…..
2013 nyarán Földesi Ferenc, a Kézirattár vezetője egy kéziratot nyomott a kezembe „esetleg érdekelhet téged!” felkiáltással. A kézirat valóban érdekesnek bizonyult, s mivel a könyvtár – nehéz anyagi helyzete miatt – nem tudta megvásárolni, talán nem haszontalan röviden bemutatni a vételre felkínált,…..
FGF
2014.12.19 15:21:40
"Hasonlóan érdekes a szintén az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött kézirat Kaprinai István jezsuita történetíró gyűjtéséből, mivel – feltehetően tévedésből – 1483-at írt a másoló a nyomtatás idejére."
Sajnos, amikor egy évvel ezelőtt hegesztettem ezt a szöveget, nem jutott eszembe az alábbi régi történet.
Vértesy Miklós, az ELTE Egyetemi Könyvtára Kézirattárának egykori vezetője pontosan 50 évvel ezelőtt írt egy rövid cikket a Magyar Könyvszemlébe ( epa.oszk.hu/00000/00021/00254/pdf/MKSZ_EPA00021_1964_80_01_074-083.pdf ) egy feltételezett 1483-as magyar krónikáról.
A nagyszombati egyetem könyvtárának 1690-es katalógusában, amit Szentiványi Márton jezsuita példamutatóan vezetett azokban az időkben, egy érdekes bejegyzés olvasható: "Hungarorum Cronica, Typo Veteri, quarto, Venetiis. 1483, membrana scripta, 1632".
www.academia.edu/5420029/Magyarorsz%C3%A1gi_jezsuita_k%C3%B6nyvt%C3%A1rak_1711-ig._II._Nagyszombat_1632-1690._Jesuits_Libraries_in_Hungary_till_1711_
A katalógus a fenti linken olvasható, a bejegyzés pedig megtalálható a 249. oldalon.
Tehát Szentiványi szerint 1483-ban megjelent egy magyar krónika Velencében, negyedrét formában, kódextöredékbe kötve, amit Némethi Jakab 1632-ben írt össze a nagyszombati jezsuita kollégium bibliotékájában. Vértesy is megkockáztatja, hogy talán mégis lehetett egy újabb kiadása a Hess-féle magyar krónikának, amit egy évtizeddel később már a megszűnt budai nyomda helyett az itáliai Velencében adtak ki.
Ez akár még igaz is lehet, hiszen, a Chronica Hungarorum 1473-as kiadás elérhetetlenné vált az 1480-as évekre Európában, s ennek is (no meg a szép metszeteknek) köszönheti Thuróczy János történelmi munkája a sikerét (három hónap alatt kétszer is megjelent: Brünnben és Augsburgban 1488-ban.
Érdekes, hogy a Némethi-féle 1632-es és az utána jövő bejegyzésekben sem lelhetjük nyomát az 1690-ben hirtelen felbukkant (valószínűleg latin nyelvű) 1483-as magyar krónikának, amire az lehet talán a magyarázat, hogy egy hagyatékból kerülhetett a jezsuiták tulajdonába 1632-ben, s a bibliotéka mélyén lapult Szentiványi 1690-es könyvtárrendezéséig. Szentiványi olvashatta Némethi jellegzetes bejegyzését a könyv első lapján, de a katalogizálás tényét már ő vezette be abba a nagyszombati katalógusba, amit a jezsuiták egészen a rend feloszlatásáig használtak.
Ha valóban létezett ez az 1483-as krónika, akkor feltételezhetően elpusztult még az Egyetemi Könyvtár Budára, majd Pestre való költöztetése (1786) előtt, hiszen Pray György, a tudós jezsuita biztosan megemlítette volna ezt a példányt nevezetes művében (Index rariorum librorum bibliothecae Universitatis regiae Budensis).
Összefoglalva: még az is megtörténhet, hogy a másik jezsuita, Kaprinai István nem is tévedett az 1483-as évszámot illetően.
Sajnos, amikor egy évvel ezelőtt hegesztettem ezt a szöveget, nem jutott eszembe az alábbi régi történet.
Vértesy Miklós, az ELTE Egyetemi Könyvtára Kézirattárának egykori vezetője pontosan 50 évvel ezelőtt írt egy rövid cikket a Magyar Könyvszemlébe ( epa.oszk.hu/00000/00021/00254/pdf/MKSZ_EPA00021_1964_80_01_074-083.pdf ) egy feltételezett 1483-as magyar krónikáról.
A nagyszombati egyetem könyvtárának 1690-es katalógusában, amit Szentiványi Márton jezsuita példamutatóan vezetett azokban az időkben, egy érdekes bejegyzés olvasható: "Hungarorum Cronica, Typo Veteri, quarto, Venetiis. 1483, membrana scripta, 1632".
www.academia.edu/5420029/Magyarorsz%C3%A1gi_jezsuita_k%C3%B6nyvt%C3%A1rak_1711-ig._II._Nagyszombat_1632-1690._Jesuits_Libraries_in_Hungary_till_1711_
A katalógus a fenti linken olvasható, a bejegyzés pedig megtalálható a 249. oldalon.
Tehát Szentiványi szerint 1483-ban megjelent egy magyar krónika Velencében, negyedrét formában, kódextöredékbe kötve, amit Némethi Jakab 1632-ben írt össze a nagyszombati jezsuita kollégium bibliotékájában. Vértesy is megkockáztatja, hogy talán mégis lehetett egy újabb kiadása a Hess-féle magyar krónikának, amit egy évtizeddel később már a megszűnt budai nyomda helyett az itáliai Velencében adtak ki.
Ez akár még igaz is lehet, hiszen, a Chronica Hungarorum 1473-as kiadás elérhetetlenné vált az 1480-as évekre Európában, s ennek is (no meg a szép metszeteknek) köszönheti Thuróczy János történelmi munkája a sikerét (három hónap alatt kétszer is megjelent: Brünnben és Augsburgban 1488-ban.
Érdekes, hogy a Némethi-féle 1632-es és az utána jövő bejegyzésekben sem lelhetjük nyomát az 1690-ben hirtelen felbukkant (valószínűleg latin nyelvű) 1483-as magyar krónikának, amire az lehet talán a magyarázat, hogy egy hagyatékból kerülhetett a jezsuiták tulajdonába 1632-ben, s a bibliotéka mélyén lapult Szentiványi 1690-es könyvtárrendezéséig. Szentiványi olvashatta Némethi jellegzetes bejegyzését a könyv első lapján, de a katalogizálás tényét már ő vezette be abba a nagyszombati katalógusba, amit a jezsuiták egészen a rend feloszlatásáig használtak.
Ha valóban létezett ez az 1483-as krónika, akkor feltételezhetően elpusztult még az Egyetemi Könyvtár Budára, majd Pestre való költöztetése (1786) előtt, hiszen Pray György, a tudós jezsuita biztosan megemlítette volna ezt a példányt nevezetes művében (Index rariorum librorum bibliothecae Universitatis regiae Budensis).
Összefoglalva: még az is megtörténhet, hogy a másik jezsuita, Kaprinai István nem is tévedett az 1483-as évszámot illetően.
Mit tehetünk, ha látunk egy nyilvánvaló lopást? Nevezhetjük kulturális bűncselekménynek, ha egy aukción lopott könyvet árulnak? Ki ismeri egy régi nyomtatvány történetét? Az autóknál bevált eredetvizsgálat könyves verziója világosabbá tenné a magyarországi régi könyves üzletet?
Három régi…..
1526. augusztus 29-én ért véget a középkori magyar történelem a mohácsi csatával, amelyről mindannyian tudjuk, hogy Szapolyai János miatt vesztettük el.
Szapolyai a Törökellenes Összefogás Gyurcsánya. Nevezték a „haza ragályának” is. Komolyabb közéleti szerepvállalását…..
FGF
2014.09.01 07:58:07
@annamanna: "Aha. Innentől nem tudom, az eddigit ironikusan írtad le, vagy halál komolyan?"
oszkdk.oszk.hu/storage/00/00/90/43/dd/1/ropl_0069.pdf itt a link, az utolsó oldal, Georgius Sepuscensis néven szerepel. Vagyis ha meghalt a csatatéren, nem ölhette meg a királyt később Dunaszekcsőn, mint ahogyan Szerémi állítja. Azt már megnézted, hogy Szeréminél négy verzióban halt meg Lajos?
A többire nincs értelme reagálni.
oszkdk.oszk.hu/storage/00/00/90/43/dd/1/ropl_0069.pdf itt a link, az utolsó oldal, Georgius Sepuscensis néven szerepel. Vagyis ha meghalt a csatatéren, nem ölhette meg a királyt később Dunaszekcsőn, mint ahogyan Szerémi állítja. Azt már megnézted, hogy Szeréminél négy verzióban halt meg Lajos?
A többire nincs értelme reagálni.
FGF
2014.09.02 08:25:29
@annamanna:
Akkor adok egy kicsit könnyebb feladatot. Szerémin kívül ki említette meg a kortársak közül, hogy Lajos megölték?
Azon pedig érdemes elgondolkodnod, hogy a küldött linken található röplapot egy hónappal a csata után (09. 30.) már kinyomtatták, s a szövege is hetekkel előbb keletkezett, felt. 1526 szeptember elején. Elég friss Szerémihez képest. Ha Szapolyai György hősi halált halt délután a csatatéren, akkor hogyan ölhette meg a királyt éjjel Dunaszekcsőn?
A temetésről: először gyorsan elkaparták a mocsaras részen az életben maradt kísérők, ezért kereste Czettrich ott először, de - mint már említettem - másnap a Csele visszatért nagyjából a medrébe, s a mohácsi halászok megtalálták Lajost, akinek a holttestét újratemették a parton emelt friss sírban, hogy a portyázó törökök meg ne találják, s bizonyítékul magukkal vitték az egyik pecsétgyűrűjét, amit 1527-ben visszaadtak (s meg is semmisítették). Nem olyan bonyolult ez.
"A bell@sebastian által linkelt hosszú szöveget még nem olvastam el (először ki kell másolni valahová, ilyen formátumban elrémisztő)."
Itt van pdf-ben is (valóban nehézkes html-ben olvasni):
www.academia.edu/3702861/II._Lajos_rejtelyes_halala_I._resz_Mysterious_Death_of_Louis_the_Second_Hungarian_King_Part_I._
www.academia.edu/3702867/II._Lajos_rejtelyes_halala_II._resz_Mysterious_Death_of_Louis_the_Second_Hungarian_King_Part_II._
Akkor adok egy kicsit könnyebb feladatot. Szerémin kívül ki említette meg a kortársak közül, hogy Lajos megölték?
Azon pedig érdemes elgondolkodnod, hogy a küldött linken található röplapot egy hónappal a csata után (09. 30.) már kinyomtatták, s a szövege is hetekkel előbb keletkezett, felt. 1526 szeptember elején. Elég friss Szerémihez képest. Ha Szapolyai György hősi halált halt délután a csatatéren, akkor hogyan ölhette meg a királyt éjjel Dunaszekcsőn?
A temetésről: először gyorsan elkaparták a mocsaras részen az életben maradt kísérők, ezért kereste Czettrich ott először, de - mint már említettem - másnap a Csele visszatért nagyjából a medrébe, s a mohácsi halászok megtalálták Lajost, akinek a holttestét újratemették a parton emelt friss sírban, hogy a portyázó törökök meg ne találják, s bizonyítékul magukkal vitték az egyik pecsétgyűrűjét, amit 1527-ben visszaadtak (s meg is semmisítették). Nem olyan bonyolult ez.
"A bell@sebastian által linkelt hosszú szöveget még nem olvastam el (először ki kell másolni valahová, ilyen formátumban elrémisztő)."
Itt van pdf-ben is (valóban nehézkes html-ben olvasni):
www.academia.edu/3702861/II._Lajos_rejtelyes_halala_I._resz_Mysterious_Death_of_Louis_the_Second_Hungarian_King_Part_I._
www.academia.edu/3702867/II._Lajos_rejtelyes_halala_II._resz_Mysterious_Death_of_Louis_the_Second_Hungarian_King_Part_II._
FGF
2014.09.03 08:02:38
@annamanna: "Ó, hát megtisztelsz, de sajnos ehhez is szövegeket kell olvasnom, amire addig nincs időm, amíg veled beszélgetek."
Anyám, borogass, feladom. :)
Anyám, borogass, feladom. :)
GEORG RHETICUS EMLÉKEZETE Kérdések és válaszok az 500 éve született tudóssal kapcsolatban
Rheticus képe Roxfortban – forrás
Rheticus alakja újabban felbukkant a populáris kultúrában is. Portréja ott függ Boleyn Anna és pár képzeletbeli személy társaságában a Roxfort kastély lépcsőházában. De…..
FGF
2014.02.17 11:49:40
FGF
2014.03.04 13:58:34
Artie álmával nyitunk, valami sötét szobában fekszik és hangot hall arról, hogy már járt itt és vissza kell mennie a kezdetekhez. A hang Mrs. Fredericé, brrrr, őt meglátva nem csoda, ha Artie inkább felébred. Íróasztalánál nyomta el a buzgóság, és alig tér magához, máris…..
FGF
2014.02.18 06:37:17
@Gabba:
:D
öregem... milyen jó koncert volt, ingyen, mint a 80-as években :)
viszont értekeznünk kell egy holnaputáni programról, dobtam egy levelet
:D
öregem... milyen jó koncert volt, ingyen, mint a 80-as években :)
viszont értekeznünk kell egy holnaputáni programról, dobtam egy levelet
A régi nyomtatott kalendáriumok nagyon értékes ritkaságnak számítanak
Kevés maradt fenn belőlük
Ronggyá olvasták ezeket
Pár éve előkerült egy aukción egy 16. századi példány
Magánkézbe került
A tulajdonos engedélyével digitalizáltuk
Letölthető a digitális tárunkból
Két éve vezető hír volt a…..
Farkas Gábor Farkas hétfői 12 órás előadását mintegy négyszáz érdeklődő figyelte és hallgatta, sőt még éjfélkor is húszan tapsolták meg az utolsó mondatokat. Az izgalmas históriák szüneteiben több kérdést kapott könyvtárunk Régi Nyomtatványok Tárának vezetője, most át is adom neki a szót:
A…..
FGF
2013.12.06 09:25:33
Nem vagyok rajta semmilyen webkettőn, de láttam ma este a bejegyzéseket: Horváth Palinak, Király Péternek, Keveházi Katinak, Kokas Karcsinak, Kovács Emíliának és a sok ismerősnek, ismeretlennek köszönöm a kedvességet és a figyelmet!
Két megjegyzés még a végére.
Robert de Niro missziójával kapcsolatban természetesen Torbágyi Péter remek munkáját mek.niif.hu/07500/07571/07571.pdf jó szívvel ajánlom. Én is innen loptam sok mindent. Zakarjás naplója pedig a Földrajzi Közlemények 1910-es számában olvasható két részletben, roppant szórakoztatóak. Sajnos nincs meg online.
La Pérouse expedíciójával kapcsolatban sok értékes tanulmány és forrás van a neten, jobbára franciául. Halasy könyve fent van a Google Books-on, nem teszem be a linket, mert hosszú, de a címe: "La Perousenak 1785, 1786, 1787 és 1788-ik esztendöben tett utazásának veleje". Így könnyen megtalálható. Kiváló munka, érdemes lenne hasonmásban kiadni, összehozva a La Pérouse gyönyörű dokumentációjával (térképek, metszetek). Szerintem minimum egy szakdolgozat kijönne belőle.
És a kötelező filmnézés hétvégére: a "Misszió" illetve a "Rosencrantz és Guildenstern halott" :)
Minden jót, FGF
Két megjegyzés még a végére.
Robert de Niro missziójával kapcsolatban természetesen Torbágyi Péter remek munkáját mek.niif.hu/07500/07571/07571.pdf jó szívvel ajánlom. Én is innen loptam sok mindent. Zakarjás naplója pedig a Földrajzi Közlemények 1910-es számában olvasható két részletben, roppant szórakoztatóak. Sajnos nincs meg online.
La Pérouse expedíciójával kapcsolatban sok értékes tanulmány és forrás van a neten, jobbára franciául. Halasy könyve fent van a Google Books-on, nem teszem be a linket, mert hosszú, de a címe: "La Perousenak 1785, 1786, 1787 és 1788-ik esztendöben tett utazásának veleje". Így könnyen megtalálható. Kiváló munka, érdemes lenne hasonmásban kiadni, összehozva a La Pérouse gyönyörű dokumentációjával (térképek, metszetek). Szerintem minimum egy szakdolgozat kijönne belőle.
És a kötelező filmnézés hétvégére: a "Misszió" illetve a "Rosencrantz és Guildenstern halott" :)
Minden jót, FGF
Urbanista
A Ferenciek terén volt Mátyás király vadaskertje? Izgalmas előadássorozat az OSZK-ban
2013.11.23 16:13:53
Mátyás király vadászaton. Stróbl díszkútja a Várban - fotó: imocs/indafoto
Őrült móka lesz jövő hétfőn az Országos Széchényi Könyvtárban: Farkas Gábor Farkas, a Régi Nyomtatványok Tárának vezetője 12 előadást tart "vicces-véres történetekkel", rövid…..
FGF
2013.11.24 14:16:28
@bloggerman77:
"Emellett az egetverő butaság mellett nem lehet szó nélkül elmenni."
Mondjuk ezt lehetett volna udvariasabban is, de nem vagyunk egyformák. A kiegészítést köszönöm, most már nem felejtem el. (Egy magán-emilben szerepelt a hibás mondat.)
"Emellett az egetverő butaság mellett nem lehet szó nélkül elmenni."
Mondjuk ezt lehetett volna udvariasabban is, de nem vagyunk egyformák. A kiegészítést köszönöm, most már nem felejtem el. (Egy magán-emilben szerepelt a hibás mondat.)
FGF
2013.11.24 14:25:58
@@bloggerman77:
Ez így van pontosan.
A kérdés az, hogy mikor építették be ezeket a köveket a ferences kolostor falába. Nekem az is tetszik, hogy az eredeti ferences templom romjai alól kotorták ki az atyák 1748 előtt, de jó lenne látni erre forrást.
Illetve a megkérdezett művészettörténészek budai eredetűnek tartják a szóban forgó reneszánsz maradványokat (legfőképpen a méretei miatt).
Lehet az is, hogy Schönvisner szállíttatta ide a budai várból, mikor az egyetem lapidáriumát is ideköltöztették a Barátok terére 1784-ben.
Ennek ellentmond, hogy akkor bontották volna meg a bejáratot és a falat? Ráadásul ezek a kövek nem szerepeltek az ismert listákon. Van arra példa, hogy felhasználtak régi köveket az újjáépítéshez, s a budai kolostor kertjében is voltak római kövek 1464-ben.
Probléma a forráshiány. De örömmel olvasom, ha van kiegészítés.
Hogy kinek mi a romantikus, az erősen személyfüggő.
Ez így van pontosan.
A kérdés az, hogy mikor építették be ezeket a köveket a ferences kolostor falába. Nekem az is tetszik, hogy az eredeti ferences templom romjai alól kotorták ki az atyák 1748 előtt, de jó lenne látni erre forrást.
Illetve a megkérdezett művészettörténészek budai eredetűnek tartják a szóban forgó reneszánsz maradványokat (legfőképpen a méretei miatt).
Lehet az is, hogy Schönvisner szállíttatta ide a budai várból, mikor az egyetem lapidáriumát is ideköltöztették a Barátok terére 1784-ben.
Ennek ellentmond, hogy akkor bontották volna meg a bejáratot és a falat? Ráadásul ezek a kövek nem szerepeltek az ismert listákon. Van arra példa, hogy felhasználtak régi köveket az újjáépítéshez, s a budai kolostor kertjében is voltak római kövek 1464-ben.
Probléma a forráshiány. De örömmel olvasom, ha van kiegészítés.
Hogy kinek mi a romantikus, az erősen személyfüggő.
FGF
2013.11.24 19:18:50
@bloggerman77:
OK, így legalább rögzült bennem. :)
Művészettörténészek legerősebb érve, hogy ilyen léptékű reneszánsz kőfaragványokat egyedül a budai vártól származhatnak. Kompetencia hiányában ehhez nem tudok hozzászólni.
Az előadás erősen ironikus - csak nem bírom ki, hogy ne lőjem le a poént :) -, két tévedés történetére szeretném felhívni a figyelmet: az egyik a pesti vadászkastély históriája, a másik Hess András feltételezett nyomtatványai. És a kettő különös módon összekapcsolódott az Egyetemi Könyvtár 1873-ban kezdődő építésével, s az ott talált kövekkel.
Azzal egyetértek, hogy nem a legjobb magyarázat, hogy a ferences atyák szépen áttutajozták a Dunán a vár alatt talált kőtöredékeket, hogy beépítsék a falba 1748 előtt. A legnagyobb baj a forráshiány, hiszen a most előkerült levéltári források szerint pl. két lapidárium is volt a Ferenciek terén: egy a barátoknál, egy a könyvtár udvarán felállítva. Valami be volt építve, valami nem. Jó lenne egy 18. század első feléből származó metszet a templomról és a kert faláról. Sajnos Erlach metszete (1725) nem dönti el a vitát.
De én a régi könyvek felől nézem a történetet, úgyhogy nekem minden megoldás jó. :)
Lehet, hogy rosszul emlékszem, de a Budapest Lexikonban is megpendítik a pesti vadaspark történetét és hozzákapcsolják az Egyetemi Könyvtár épületével.
OK, így legalább rögzült bennem. :)
Művészettörténészek legerősebb érve, hogy ilyen léptékű reneszánsz kőfaragványokat egyedül a budai vártól származhatnak. Kompetencia hiányában ehhez nem tudok hozzászólni.
Az előadás erősen ironikus - csak nem bírom ki, hogy ne lőjem le a poént :) -, két tévedés történetére szeretném felhívni a figyelmet: az egyik a pesti vadászkastély históriája, a másik Hess András feltételezett nyomtatványai. És a kettő különös módon összekapcsolódott az Egyetemi Könyvtár 1873-ban kezdődő építésével, s az ott talált kövekkel.
Azzal egyetértek, hogy nem a legjobb magyarázat, hogy a ferences atyák szépen áttutajozták a Dunán a vár alatt talált kőtöredékeket, hogy beépítsék a falba 1748 előtt. A legnagyobb baj a forráshiány, hiszen a most előkerült levéltári források szerint pl. két lapidárium is volt a Ferenciek terén: egy a barátoknál, egy a könyvtár udvarán felállítva. Valami be volt építve, valami nem. Jó lenne egy 18. század első feléből származó metszet a templomról és a kert faláról. Sajnos Erlach metszete (1725) nem dönti el a vitát.
De én a régi könyvek felől nézem a történetet, úgyhogy nekem minden megoldás jó. :)
Lehet, hogy rosszul emlékszem, de a Budapest Lexikonban is megpendítik a pesti vadaspark történetét és hozzákapcsolják az Egyetemi Könyvtár épületével.
Magyarország egyik legnagyobb bibliográfusa, hírlaptudósa, a Magyar írók élete és munkái című lexikon szerzője, az Országos Széchényi Könyvtár Hírlaptárának megalapítója, Szinnyei József száz esztendeje hunyt el.
Szőts Zoltán Oszkár, a Retrospektív Feldolgozó Osztály…..
Példamutató gesztusként a Princetonban található Scheide Library elküldte a Nemzeti Könyvtárnak a náluk őrzött Budai Krónika digitális másolati példányát. Ezzel az 1990-es aukción alulmaradt könyvtárunk régi vágya teljesült, az egyetlen magánkézben lévő példány digitális másolat formájában áll…..
1945. február 13-án véget ért Budapest ostroma és a főváros német megszállása.
A második világháborúban, a frontokon, a haláltáborokban, a német megszállás, a nyilas terroruralom és az ostrom alatt Budapest lakosságának, épületeinek, anyagi és szellemi értékeinek…..
FGF
2013.02.15 11:45:39
@Kamilla17:
"azt ezt megelőző konferenciáin született nagyhatalmi megállapodások, amiben vélhetően más elbírálás alá estünk volna, ha a 2. világháborúban másmilyen szerepet vállalunk"
Kedves Kamilla, erre egy régi pesti vicc jut az eszembe: "a csehek és a lengyelek azt kapták jutalmul, amit mi büntetésül."
"azt ezt megelőző konferenciáin született nagyhatalmi megállapodások, amiben vélhetően más elbírálás alá estünk volna, ha a 2. világháborúban másmilyen szerepet vállalunk"
Kedves Kamilla, erre egy régi pesti vicc jut az eszembe: "a csehek és a lengyelek azt kapták jutalmul, amit mi büntetésül."
2012. augusztus 31-én és szeptember 1-jén 10 és 18 óra között a Magyar Nyelv és a Magyar Könyv Ünnepe programsorozat eseményeként ingyenesen tekinthető meg a nemzeti könyvtárban az 1473-ban készült első, Magyarországon nyomtatott könyv, a Budai Krónika Magyarországon található mindkét…..
Nemzeti Könyvtárunk igen érdekes kéziratai közé tartozik Petőfi Sándornak Zoltán fiáról készült feljegyzése: „Zoltán fiam életrajza hét hónapos koráig”. Petőfi Sándor és Szendrey Júlia házasságából egy Zoltán nevű fiúgyermek született 1848. december 15-én, azaz a szabadságharc ideje alatt. Petőfi…..
FGF
2012.02.18 17:40:42
Az elmúlt napokban a média figyelmének középpontjába került Sylvester János Újszövetség-fordításának második kiadása. A hír állításával ellentétben nem a legrégibb magyar nyomtatvány, ám értékes és becses nyomdászattörténeti emlékünk. Az első magyarországi nyomtatványunk az 1473-ban kiadott Budai…..
FGF
2011.12.06 14:40:21
@teemur:
Tisztelt teemur!
Általában nem ismerjük sem az eladót, sem a vevőt. Az eladót az antikvárium munkatársai ismerik, a vevőt - ha védett a műtárgy - a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakreferense. Mi akkor találkozunk egy-egy eladóval, ha személyesen kínálja fel eladásra (vagy ajándékozza el) a könyvtárnak a régi nyomtatványt. Van arra is példa, hogy megismerjük a tulajdonost is egy későbbi szemle során, mikor a könyv védettségének felülvizsgálatát kéri. De ezek ritka esetek.
A másik kérdésére a választ az RMNY-ből idézem: "Dankó József, aki összefoglalta a vonatkozó szakirodalmat, úgy találta, hogy ez a bécsi kiadás címlapján olvasható >>megigazíttatot<< kifejezés ellenére a sárvár-újszigeti kiadás szolgai utánnyomata..."
Dankó József: Joannes Sylvester Pannonius. Wien, 1871. 82-85.
Csak ismételni tudom, további kutatásokat igényel, hogy miért Bécsben és miért éppen 1574-ben jelent meg ismét Sylvester Újszövetsége.
Üdvözlettel, FGF
Tisztelt teemur!
Általában nem ismerjük sem az eladót, sem a vevőt. Az eladót az antikvárium munkatársai ismerik, a vevőt - ha védett a műtárgy - a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakreferense. Mi akkor találkozunk egy-egy eladóval, ha személyesen kínálja fel eladásra (vagy ajándékozza el) a könyvtárnak a régi nyomtatványt. Van arra is példa, hogy megismerjük a tulajdonost is egy későbbi szemle során, mikor a könyv védettségének felülvizsgálatát kéri. De ezek ritka esetek.
A másik kérdésére a választ az RMNY-ből idézem: "Dankó József, aki összefoglalta a vonatkozó szakirodalmat, úgy találta, hogy ez a bécsi kiadás címlapján olvasható >>megigazíttatot<< kifejezés ellenére a sárvár-újszigeti kiadás szolgai utánnyomata..."
Dankó József: Joannes Sylvester Pannonius. Wien, 1871. 82-85.
Csak ismételni tudom, további kutatásokat igényel, hogy miért Bécsben és miért éppen 1574-ben jelent meg ismét Sylvester Újszövetsége.
Üdvözlettel, FGF
FGF
2011.12.06 15:31:20
@Bősze Ádám:
Tisztelt Bősze Ádám!
A posztom címét nem én adtam, mint ahogyan az indexes címet sem, a kétsoros "reklámmal" együtt.
Azon nem érdemes vitatkozni, hogy én minek szántam ezt a rövid írást (tisztázni az MTI félreértését, s felhívni az OSZK példányára a figyelmet), ha ez nem volt egyértelmű, akkor rossz volt a posztom. Ezért elnézést kérek az érintettektől, antikváriusoktól, s az olvasóimtól.
Sajnos ilyen a média, hangzatos címekkel adják el a - szerintük - szürke tartalmat. Az értelmesebb újságírók meggyőzhetők, nekem van jó és rossz tapasztalatom is e téren.
Ha szerepel a posztban a Központi Antikvárium neve egy szakmai hibákról szóló szövegben, akkor a kabátlopás tipikus eseteként éppen az antikvárius kollégák háborodhatnának fel, hogy minek keverem össze a jó katalógusleírást - mind a ketten tudjuk, hogy kiváló szakember készítette ezt - a félresikerült MTI-hírrel. Akkor pedig arra a vádakra kellene felelnem, hogy miért hozom rossz hírbe a jó szakembereket.
Megint csak megerősíthetem, az év legnagyobb régikönyv-aukciós eseménye volt ez az árverés, s a legnagyobb figyelemre méltó tétele volt a Sylvester-példány. Ezt igazolják a portálok hírei, a rádióműsorok, a szakmai érdeklődések, s (ad absurdum) ez a poszt is: több mint 2000-en olvasták el néhány nap alatt. S nem a hibás hír érdekelte az olvasókat, nem a Széchényi-példányról írott bekezdésem, hanem Sylvester János Újtestamentuma. És, hogy mennyiért ütötték le. S ez így van rendjén.
Abban is egyetértek, hogy mindannyian nagyon nehéz helyzetben vagyunk, önhibánkon kívül. Sorsokról, hivatásról, munkáról dönt az élet kegyetlenül. Egy közös pont marad számunkra: a régi könyvek szeretete.
A régikönyves blogra térjünk vissza 2012-ben.
Minden jót kívánva üdvözli, FGF
Tisztelt Bősze Ádám!
A posztom címét nem én adtam, mint ahogyan az indexes címet sem, a kétsoros "reklámmal" együtt.
Azon nem érdemes vitatkozni, hogy én minek szántam ezt a rövid írást (tisztázni az MTI félreértését, s felhívni az OSZK példányára a figyelmet), ha ez nem volt egyértelmű, akkor rossz volt a posztom. Ezért elnézést kérek az érintettektől, antikváriusoktól, s az olvasóimtól.
Sajnos ilyen a média, hangzatos címekkel adják el a - szerintük - szürke tartalmat. Az értelmesebb újságírók meggyőzhetők, nekem van jó és rossz tapasztalatom is e téren.
Ha szerepel a posztban a Központi Antikvárium neve egy szakmai hibákról szóló szövegben, akkor a kabátlopás tipikus eseteként éppen az antikvárius kollégák háborodhatnának fel, hogy minek keverem össze a jó katalógusleírást - mind a ketten tudjuk, hogy kiváló szakember készítette ezt - a félresikerült MTI-hírrel. Akkor pedig arra a vádakra kellene felelnem, hogy miért hozom rossz hírbe a jó szakembereket.
Megint csak megerősíthetem, az év legnagyobb régikönyv-aukciós eseménye volt ez az árverés, s a legnagyobb figyelemre méltó tétele volt a Sylvester-példány. Ezt igazolják a portálok hírei, a rádióműsorok, a szakmai érdeklődések, s (ad absurdum) ez a poszt is: több mint 2000-en olvasták el néhány nap alatt. S nem a hibás hír érdekelte az olvasókat, nem a Széchényi-példányról írott bekezdésem, hanem Sylvester János Újtestamentuma. És, hogy mennyiért ütötték le. S ez így van rendjén.
Abban is egyetértek, hogy mindannyian nagyon nehéz helyzetben vagyunk, önhibánkon kívül. Sorsokról, hivatásról, munkáról dönt az élet kegyetlenül. Egy közös pont marad számunkra: a régi könyvek szeretete.
A régikönyves blogra térjünk vissza 2012-ben.
Minden jót kívánva üdvözli, FGF
Jó szerencsémnek köszönhetően részt vehettem a 13. LITA National Forumon Atlantában. A LITA a Library and Information Technology Association rövidítése és az Amerikai Könyvtárosok Egyesületének az informatikai szekcióját jelöli. A konferenciára még januárban lehetett jelentkezni…..
FGF
2010.10.13 09:39:58
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Valahogy úgy érzem, hogy mégsem hamis. Most mi a legfrissebb "konszenzus" erre vonatkozóan?
Magam elég szkeptikus révén nagyon sokáig az ügyes hamisítványra szavaztam...