Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Gergokee

0 bejegyzést írt és 24 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Noha az online marketing kevésbé költséges és pontosabb fogyasztói elérést biztosíthat a vállalatok számára, mégis napjainkban is kiugróan magas a televíziós és a sajtóban megjelenő reklámok száma. Ön szerint elképzelhető, hogy néhány éven belül a webes marketing…..
Gergokee 2011.02.24 23:54:05
Szerintem a webes marketing erősödni fog, de a hagyományosat kiszorítani soha nem fogja tudni. Ne feledjük el, hogy a webes marketinggel párhuzamosan a gerillamarketing is fejlődőben van. Roppant egyszerűen megindokolom, hogy a webes marketing miért is nem szoríthatja ki a hagyományosat.
Mint tudjuk a marketing 4 fő részből áll (vállalati szempontból): árképzés, termékpolitika, kereskedelmi csatornák politikája és a promóciók. Ebből a 4 pontból az árképzés és az árazás sosem lesz egy online tevékenység, attól függetlenül, hogy az árak online is megjelennek a webshopokban. A termékpolitikához hozzátartozik ma már az online leírás és mintaképek, de ettől függetlenül sosem kerülhet háttérbe a termékek fizikai mivolta, a külső design, megvalósítás. A kereskedelmi csatornák között valószínűen egyre népszerűbb lesz az online vásárterek használata, de ha az FMCG szektort vesszük alapul, akkor elképzelhetetlen, hogy kiszoruljanak a versenyből a hagyományos boltok.
És végül meg kell említeni a promóciókat, amit leginkább a promóciós mix jellemez: a reklám, személyes eladás, eladás ösztönzés, PR és direkt marketing. Reklám területén nő a web szerepe, de az országúti hirdetőtáblákra valószínű később is ugyanúgy szüksége lesz és a plakátok is valószínűleg népszerűek maradnak. A TV-s reklámok sem fognak eltűnni, hiszen újabbnál újabb technológiával készült televíziók látnak napvilágot nap mint nap (bár azt elképzelhetőnek tartom, hogy a TV-adások egy idő után már csak online lesznek elérhetőek). Összegzésként megállapítható, hogy az online reklámcsatornák száma egyre nő, de azt állítani, hogy ez valaha is teljesen kiszorítaná a klasszikus reklámfelületeket elég felelőtlen állítás, hiszen mindaddig, amíg az ember a való világban is mozog és nem csak egy számítógép előtt éli az életét, rengeteg olyan nem-virtuális felületet lehet találni, amiken keresztül reklámozhatunk.
A személyes eladást vizsgálva megállapítható, hogy ez sosem válhat teljesen webessé. Elképzelhetőek olyan trendek a jövőben, hogy az eladók webcamerán keresztül győzik meg a potenciális fogyasztót, de a személyes találkozás varázsát ez sosem pótolhatja, és ezt a vállalatok is jól tudják.
Az eladásösztönzésre szerintem egyfajta kettősség jellemző. Rengeteg nyereményjáték és akció fellelhető az interneten, de az FMCG szektor termékei is ugyanúgy szereplői az eladásösztönzésnek, és itt ugyancsak elképzelhetetlen a teljes áttérés a webes módszerekre.
A PR tény hogy egyre inkább egybe olvad az internetes világgal, és ez az egyetlen terület, ahol elképzelhetőnek tartom a teljes mértékben webes megoldásokat. Az újságok, sajtóhírek egyre nagyobb százaléka jelenik meg online, és a nyomtatott sajtó háttérbe szorulása miatt ténylegesen van rá esély, hogy a közönségkapcsolatok nagyon nagy százalékban online rendeződnek.
A direkt marketingben megint csak van egy erős hajlam a webes áttérésre, hiszen így a legegyszerűbb direktben elérni a fogyasztót, de azt sosem szabad elfelejteni, hogy az sosem lesz olyan személyes, mint ha valóságosan céloznánk meg (pl. telefon, posta).
A fentebb felsoroltak tükrében bátran merem állítani, hogy felelőtlen kijelentés az, hogy a webes marketing kiszoríthatja a hagyományost, hiszen csak az mond ilyet, aki nincs tisztában a marketing részeivel, és kapásból azonosítja a reklámmal. Remélem meggyőző voltam.
Üdvözlettel,

Gergőkee
Néhány évtized múlva az Európai Unió országai a világ „múzeumává” válnak, és a világgazdaság turisztikai központjaként keresik boldogulásukat, a feltörekvő országok, pl. India és Kína pedig a világ termelési centrumaiként – van-e alapja ennek a víziónak?…..
Gergokee 2010.11.30 00:05:03
Üdv mindenkinek!

Ha Európa országai a világ "múzeumaivá" válnának az nem jelentené azt feltétlenül, hogy a többi ipar elsorvadna, vagy megszűnne, egyszerűen a turizmus lenne a domináns. Ez alapvetően reálisnak tűnik, hiszen Európa - már csak a történelmi múltja miatt is - igen sok látnivalóban bővelkedik, és evidens hogy arra az iparágra érdemes építeni, amiben az adott régió a legjobb ("az a fontos, hogy miben vagyunk jobbak másoknál").
Kérdéses, hogy ez Magyarországra hogyan hatna, de ha belegondolunk, rájöhetünk arra, hogy nem feltétlenül vetne ránk rossz fényt, ha a régió ilyen formában specializálódna. Magyarországon a jelenlegi helyzetben minden változtatás nehézkes, tehát a turizmus irányába történő orientálódás miatt sem kellene nagyobb erőfeszítést tenni, mint bármilyen más változtatás esetében. Sőt! Magyarországnak rengeteg olyan adottsága van, amelyek megalapozhatnák Magyarország turizmus-orientáltságát: a gyógyvizek wellness- és élményfürdők létrehozására adnak lehetőséget, megfelelő marketing segítségével gyönyörű történelmi kastélyaink turisták tömegeit vonzanák. A Balaton ugyancsak rengeteg lehetőséget rejt magában, állami pályázatok és magánbefektetők segítségével könnyedén vonzóvá lehetne tenni (ezalatt vízi-vidámparkra, vízi sport-centrumra gondolok). A magyar művészekre ugyancsak büszkék lehetünk, egyedül a kiállítások marketingjével van a probléma, pedig ha az megfelelő lenne, akkor turisták tömkelegei özönlenének hazánkba egy-egy híres festmény megnézéséért. Nézzük meg például Franciaországot! Ha Franciaországra gondolunk, akkor az első dolgok amik az eszünkbe jutnak, azok a történelmi emlékek, a művészet, és a kultúra. Szilárd meggyőződésem, hogy Magyarországon legalább annyi látnivaló van mint Franciaországban. Mégis akkor mi lehet a különbség? Az, hogy az ottani műemlékek olyan szintű marketinggel rendelkeznek, hogy az elképesztő, továbbá rengeteg pénzt költöttek arra, hogy a turista-paradicsomként tekintsenek az országra, és ez hosszútávon igen csak jövedelmező.
Összességében Magyarországon - csak úgy mint Európai szinten - elképzelhetőnek tartom, hogy a turizmus legyen a húzó-ágazat, sőt abban is biztos vagyok, hogy ez jövedelmező lenne, viszont ennek érdekében tudatos erőfeszítésekre lenne szükség országos és regionális szinten egyaránt.
A Facebook vagy a wikipedia által fémjelezhető Web 2.0 megoldások vállalati alkalmazásai miért és milyen területeken lehetnek előremutatóak a hazai vállalatok tudásmenedzsmentjében? Milyen hátrányai lehetnek e megoldásoknak az alkalmazottakra? Inspirációként:…..
Alkalmazottként vagy vállalkozóként vonzóbb-e a munka világa? Milyen érvek szólnak az alkalmazottként és milyenek a vállalkozóként való pályakezdés mellett?Inspirációként: http://www.felvi.hu/diploman_tul/tervezz_karriert/hirek/fiatalvallalkozok_m…..
Gergokee 2010.11.16 09:55:29
@tkazmer:
"a munkahely tényleg stabil olyan értelemben, hogy senki nem mond fel, de egy vállalkozás indítása jóval kockázatosabb, mint egy munkahely betöltése, ilyen értelemben tehát jóval kevésbé stabil is. "
Kockázatosabb, ez igaz, viszont mint írtam, így magunk felelünk a saját hibáinkért, és nem különböző külső hatások határozzák meg azt, hogy meddig dolgozhat az ember az adott cégnél.

"egészen addig kifizetődő, ameddig nem jön az APEH és csúnyán el nem fenekeli a kedves vállalkozót:) az adócsalás pedig nem szép dolog, ha valaki ezért alapít céget inkább ne tegye..."
igen, tény hogy az adócsalás csúnya dolog, de ha reálisan tekintünk a dologra látható, hogy elég gyakori a pont emiatt alapított vállalkozás...

"ez viszont tipikusan az a helyzet, amikor az embernek sosincs ideje semmire, arra se, hogy nyugodtan elfogyassza a vasárnapi ebédjét. család, barátok, hobby, sport, nyaralás( != tengerpartról emailezek a kollégával!) - ilyesmiről meg jobb, ha nem is álmodik. "
igen, tényleg nincs sok ideje az embernek, viszont a vállalkozás miatt lehetséges, hogy egy olyan állandó jövedelemre tegyen szert az illető, aminek segítségével úgymond függetlenedni tud a főnökeitől, tehát különösképpen nem érintené meg az, ha kirúgnék a munkahelyéről. tény hogy fárasztó egyszerre a kettő, de hosszú távon jövedelmező :)
Mit gondol, hogyan lehet értékes és kapós munkavállalóvá válni az egyetemi évek során? A tanulmányokra vagy a vállatoknál megszerezhető gyakorlati tapasztalatok megszerzésére kell-e koncentrálni? Hazai vagy külföldi elhelyezkedési lehetőséget érdemes-e szem előtt…..
Gergokee 2010.11.15 20:18:49
Üdvözletem!
Én speciel úgy érzem, hogy az egyetem falai is kiváló lehetőséget nyújthatnak a szakmai fejlődésre, de ez csak a kellően céltudatos emberek előtt lehetőségként. Mint láthatjuk a tanuláshoz az egyetem elég liberálisan áll, viszont úgy vélem, hogy a beadandók, prezentációk során szerzett tapasztalat, és autodidakta módon felgyülemlett tudás mindenképpen hasznos lehet.
Ezek mellett mint említették ott vannak a szakkollégiumok, diákszervezetek és mindenféle plusz amit az egyetem nyújt. Természetesen ezek is előnyösek, hiszen vallom, hogy bármilyen plusz tevékenység csak a fejlődést szolgálhatja, viszont nem merném azt állítani hogy ezek adják meg a biztos alapot a sikerhez.
Szerintem ahhoz hogy valaki sikeres legyen az életben elsősorban az önszorgalmán múlik, azon hogy mennyire használja ki a lehetőségeket amiket az egyetem ad, hiszen láthatjuk, hogy az egyetem által nyújtott szabadság mellett lehetőségek tárháza áll rendelkezésünkre, hogy adott esetben fejlesszük magunkat, de ezek az igazán kiemelkedő lehetőségek mint már említettem csak a szorgalmas embereknek adatnak meg. Ilyen lehetőség például a számunkra meghirdetett vállalatgazdaságtan tanulmányi verseny, vagy az elvállalható prezentációk, amik segítségével rengeteg plusz készségre tehetünk szert.
Ezen kívül szót kell ejteni a kapcsolatokról is, hiszen kapcsolati tőke szerzése nélkül hiába vagyunk szakmailag zsenik, mégsem várható el a siker. Ez a kapcsolati tőke részint megszerezhető az egyetemen, szakmai gyakorlat által, viszont ugyancsak rengeteget profitálhatunk abból, ha jókor vagyunk jó helyen, jó emberekkel beszélgetünk. Erre alkalmat adhatnak a különféle házi versenyek, beadandók, amik során rengeteg vállalattal kapcsolatba kerülünk, illetve szintén hasznosnak bizonyulhat, ha néhanapján elvállalunk egy-egy plusz tevékenységet, esetleg olyat aminek nem is látjuk egyből a hasznát, illetve ha esetleg segítünk egy-egy diákszervezet munkájában, legalábbis ha valamilyen szinten kapcsolatban állunk velük. Az egyetem másik haszna, hogy rengeteg embert megismerhetünk, akár spontán is, aminek a legváratlanabb szituációban még igen nagy haszna lehet, de hangsúlyozni kell, hogy minden olyan munkalehetőségnek, amely az egyetemen kialakított kapcsolatokon alapul, ahhoz hogy igazán jövedelmező legyen akár hosszú távon is, előfeltétele a megfelelő szakmai képzettség.
Az innovációt a fogyasztói igények magasabb szintű kielégítéseként határoztuk meg. Ez hogyan egyeztethető össze a tartós fogyasztási cikkek (pl. tv, mosogatógép, hifi-torony) körében néhány éve megfigyelt „beépített avulással”, miszerint a termékek rövidebb…..
Gergokee 2010.11.08 18:43:38
Üdvözletem!
Szerintem ez a beépített avulás egyfajta inspiráció arra, hogy a fogyasztó az újabb termékeket is megvásárolja, és hozzászokjon ahhoz, hogy folyamatosan cseréli az adott terméktípust.
Igaz hogy az új termék magasabb szinten elégíti ki a fogyasztói igényeket, de ez nem a termékek hosszú élettartamában mutatkozni meg, ellentétben a régebbi trendekkel. Az innováció a termékek technikai fejlettségében vehető észre, egyre bonyolultabb, összetettebb technológiákat alkalmaznak a tartós fogyasztási cikkek esetében, és ebből egyenesen következik is a rövidebb élettartam, hiszen minél bonyolultabb valami, az annál könnyebben el is romlik.
Nah de ott a kérdés, hogy miért van az, hogy ezek a háztartási cikkek egyre kevésbé szervizelhetőek. Szerintem az egyik ok az, amit már az elején írtam, hogy így mindig az új termék megvásárlására buzdítják a fogyasztókat. Másrészről szerintem egyre kevésbé van erre igény, és igény híján nem éri meg szervízműhelyeket működtetni,az emberek már nem akarják javítgatni a dolgaikat, elkényelmesedtek. Ez nem csak a háztartási cikkek esetében figyelhető meg, hanem például az autóiparban is. Egyre kevesebb az autószerelő, hiszen a modern autók esetében kicserélnek egy műszert, ahelyett hogy megjavítanák azt, mivel egy új eszköz az mindig többet tud az elődjénél, és tovább is fog tartani, mint egy használt, ami már egyszer egyébként is elromlott. Szerintem a szervizelhetőség, mint szolgáltatás hanyatlása, a globalizációnak, az új technológiák elérhetőségének, illetve a fogyasztói társadalom mentalitásának köszönhető elsősorban.
Mondjon maximum három olyan területet, ahol az adófizetői pénzekért cserébe az állami szerepvállalást elengedhetetlennek tartja! Indokolja választását! Inspirációként: http://www.youtube.com/user/Ertekter#p/u/0/E01M-YDG-6Q;…..
Gergokee 2010.10.15 01:17:27
Hát kedves Uraim!
Én valahogy úgy érzem, hogy az oktatás azon felül hogy fejlesztésre szorul, közel sem a legfontosabb fejlesztendő ágazat, sokkal inkább valami olyanba lenne érdemes fektetni, ami anyagi hasznot is hoz, hiszen ahogy a mondás is tartja: "Pénz beszél, kutya ugat". A probléma az, hogy jó ideje csak mi ugatunk, és más pénze beszél. És persze meg lehet lebegtetni az oktatást mint témát, lehet szép gondolatokat megfogalmazni vele kapcsolatban, de az oktatás végső soron csak egy marad azon problémák közül, ami csak egy szokásos elcsépelendő, rendszeresen megejtendő téma az aktuális viták során. Ezzel arra célzok, hogy ez az oktatás fejlesztés már-már közhely, és valahogy mindenki ezt hozza fel először, ha az ország problémáit nézzük (jah meg persze az egészségügyet).
Nem véletlen, hogy az aktuális, kormánytól független politika célja a minél nagyobb mértékű állami bevétel, hiszen ez a legaktuálisabb kérdés. Ha egy prioritási sorrendet kellene felállítanom, akkor az első fejlesztendő területnek mindenképpen valami olyat neveznék meg, ami PROFITOT termel az állam számára, hiszen az adott profitot már jóval több mindenre lehet fordítani, mint a jelenlegi adókból befolyó összeget. A második hely az szerintem is a rendvédelem, mert ha példának okáért egy olyan országot nézünk, ahol kaotikus állapotok uralkodnak, és emellett az oktatás minősége, rendszere és keretei is silánynak mondhatóak, akkor evidens hogy a rendvédelem élvez elsőbbséget a fejlesztendő területek közül. Én személy szerint nem hiszem, hogy a mai Magyarországon az oktatás problémája aktuálisabb lenne, mint a közbiztonság helyreállítása, viszont ehhez pénz kell, amit az általam leginkább preferált profitot termelő befektetések biztosítanának. Jah és igen, a rendvédelem esetében a Terdan által felvázolt verziót értettem.
A gazdaságfejlesztésnél pedig új technológiák ösztönzésére, illetve akár az állam által a gazdaságba közvetlenül befektetett pénzekre gondoltam, amiket később az állam adóztathatna, vagy egy az állam által létrehozott, a jövőben bizonyíthatóan nyereséges pályát befutó vállalatra, amit az állam nagy pénzekért adhatna ki magánbefektetőknek, és ez megint egy adóalapot jelentene. Persze lehet itt beszélni adókerülésről, de ez mindig is probléma lesz, a megoldás elsősorban szerintem egy hatékony adóellenőrzési és behajtási rendszer lenne, aminek a fedezetét a gazdaságfejlesztésből befolyó összegek adnák.