Regisztráció Blogot indítok
Adatok
tenrou768

0 bejegyzést írt és 2 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Milyen érvek szólnak a külföldön folytatott egyetemi tanulmányok mellett, és milyenek ellene? Gondolkodik-e abban, hogy külföldön folytat tanulmányokat? Inspirációként: http://atv.hu/kulfold/20100622_erasmus_osztondij_ketmillio_europai_fiatal_tanult_kulfoldon;…..
tenrou768 2010.10.14 21:27:40
Kedves olvasók!

A kérdésre, hogy megéri-e külföldön tanulni egy szóval tudok csak válaszolni: igen. Már előttem sokan kifejtették, hogy igen, vannak hátrányai, ilyen lehet a tárgyak elfogadtatásának nehézsége, esetleg egy-két tárgyból félév csúszás, a családtól való távollét, a kultúrális és nyelvi nehézségek, az anyagi gondok, de mindez eltörpül az előnyök mellett.

Számomra a külfödön tanulás lehetősége nem csupán annyit jelent, hogy jól fog mutatni az önéletrajzomban hogy egy félév itt, egy félév ott. Való igaz, hogy a külföldön végzett fél-, esetleg egész évek hatalmas pirospontot jelentenek mikor állást keres az ember, de számomra fontosabb az, hogy világot láthatok. Megismerhetek olyan embereket, kultúrákat, szokásokat, amiket csak hosszan tartó külföldi élettel lehet. Mindíg is szerettem volna kijutni Japánba, és ösztöndíjjal van rá esélyem. Persze a kiutazás nem csupán abból áll számomra, hogy jól érzem magam, kicsit önző indok lenne. Egy nyelvet úgy lehet igazán megtanulni, ha elutazunk a nyelv hazájába. Már két hét londoni mászkálás után jelentősen javul az ember tudása, kiejtése, csökken a tipikus magyar akcentus.

Mégegy pozitívum a kapcsolati tőke építése. Ezt csak egy példával szeretném leírni, egy ismerősöm, 4 év japán tanulás után ösztöndíjjal Japánba utazott a műszakiról egy évre. Haza már nem jött. Kint elment dolgozni egy számítástechnikai vállalathoz hogy kiegészítse a szüleitől kapott pénzt. A vállalat igazgatójával sikerült összebarátkoznia, ma a vállalatnak fejlesz robotokhoz szoftvereket egy 5 fős fejlesztőcsoport élén.

Az utolsó indokom amiért szívesen tanulné kint nem más mint a más irányból megközelített oktatás. Több rokonom is tanul külföldön, egyik unokatestvérem a New York mellett lévő St Johns egyetemen hallgat közgazdaságtant, és nagyon érdekel a helyi oktatás azok után amiket mondott, miszerint kint a gyakorlat sokkal nagyobb hangsúlyt kap mint itthon, persze az elméleti tudás rovására, ennek ellenére érdekel, hogy milyen a gyakorlat központú oktatás.
Mondjon maximum három olyan területet, ahol az adófizetői pénzekért cserébe az állami szerepvállalást elengedhetetlennek tartja! Indokolja választását! Inspirációként: http://www.youtube.com/user/Ertekter#p/u/0/E01M-YDG-6Q;…..
tenrou768 2010.10.14 21:04:09
Kedves olvasók!

Én is az utolsó pillanatokban csatlakozom a témához, és sok érdekes szempont, illetve ötlet merült fel az előttem írók kommentjeiben. Véleményem szerint a három legfontosabb terület az egészségügy, az oktatás és a rendfenntartás.

Az egészségügyről volt eddig a legtöbb szó, és nem is véletlenül, hiszen az egyik legvitatottabb téme manapság, és még az orvosok körében is több véleményt hallani. A magyar egészségügyre jellemző, hogy a kórházak a kihasznált ágyak után kapnak az államtól támogatást, és nem a gyógyult betegek után. Ennek következménye, hogy sokan fölöslegesen fekszenek a kórházban, míg másoknak, akiknek valóban szüksége lenne a kórházi megfigyelére, nem jutnak ágyhoz, és egyszerűen hazaküldik őket. Budapesten számos kórház van, de a felszereltség nem nevezhető csodásnak. Az első feldobott téma a kórházak privatizációja volt. tkazmerral egyetértek abban, hogy amennyiben az államnál jobban tudja kezeni az egészségügyet egy magánvállalat, előnyös a privatizáció, viszont mivel a vállalat alapvető célja a fogyasztói szükséglet kielégítése profit elérése mellett, azok a vállalatok amelyek kórázakat vásárolnak meg, profitot remélne azok működtetéséből, és kétlem, hogy le tudnak mondani a magas profitról az ellátás minőségének javításáért.

Már említettem, hogy sok az ágy. Több orvos ismerősöm is van, és legtöbbjük egyetért abban, hogy kevesebb, jobban felszerelt egészségügyi központra lenne szükség, és ezek mellett pedig gyengébb, csak rutinvizsgálatokhoz felszerelt létesítményekre, kevesebb ággyal. Így lenne lehetőség olyan orvosi eszközök megvásárlására, amelyek jelenleg túl drágág a legtöbb kórház számára.

Az orvosi fizetésekhez annyit fűznék, hogy míg valóban alacsonyak a hazai bérek, a leépítések óta már elkezdték emelni az orvosok fizetését.

Második helyre az oktatást állítottam. Már elmondták előttem, hogy az oktatás célja a jövő építése, ezt nem is vitatom. Amit hozzáfűznék csupán annyi, hogy valóban kevés a pénz, főleg a középiskolai oktatásban. Idén érettségiztem, és nap mint nap találkoztam olyan panaszokkal tanáraim körében, melyeket hirtelenjében rossz viccként tudtam csak felfogni. Nem tudnak próbaérettségit iratni a tanárok, mert kifutottak a nyomtatópapír keretből? ...

Harmadik helyre soroltam a rendfenntartást. Erről is szó volt már, miszerint egy rendőri fizetésért ki tenné kockára az életét. Magasabb fizetések mellett talán félretennék a trafipaxot, és elkezdenének mással is foglalkozni mint a "gyorshajtók" büntetésével. Nem is olyan rég történt az eset, hogy meggyilkoltak egy triatlonost. Gyilkosságok mindenhol történnek, de amint egy külföldi "vendéget" ölnek meg, a média rögtön fölkapja, ami nem éppen jó hazánk hírnevének, és csökkentheti a turisták számát, ami így bevételkieséshez vezethet. Ebből is látszik, hogy a jó közbiztonság kiemelten fontos, főként olyan országokban, amelyek jelentősen építenek a turizmusra.

Zárásul vikiNG kommentjéhez szólnék hozzá, miszerint az infrastruktúrát kéne fejleszteni. Már előttem is írták, hogy valóban fontos az infrastruktúra fejlesztése. Gyakran kerül szóba manapság a tömegközlekedés, és főként szidják, erre csupán annyit tudok mondani, hogy Londonban drágább, Amerikában pedig egyenesen fél az ember egy metrón (saját tapasztalatból írom), olyan nagy a mocsok, és a megállók állapota, valamint nem is épp olcsó. Ezzel szemben itthon a Metró kifejezetten tetszetős, valamint a busz, troli, villamos, és már felszíni közlekedési lehetőségek bárhova eljuttatnak, szinte már gyalogolni sem kell, míg Nyugat-Európa nagy országaiban van hogy 10-20 percet gyalogol az ember, mert nincs más lehetősége.
Az utakhoz visszatérve pedig elsődleges cél a minőség és nem a mennyiség javítása kell legyen.