Aussietrotter 2011.08.11 19:08:38

Nem hiszem el, hogy ennyi kommentet olvasva egyszer sem láttam azt leírva, hogy kamatcsökkentés és fix kezelési költség utóbbi forintban kalkulálva átváltás nélkül. Egyszerűen a 6-7-8%-os devizakölcsön kamatot kéne levinni 2-3%-ra. Elvégre a svájci jegybank kamata 0. Akinek kölcsöne van tudja, hogy az első 4-5 évben szinte csak a kamatot fizeti, a tőkét alig. Kamatplafon kell, ahogy pld. Ausztriában. Alapból 20-30%-os csökkenést lehetne elérni. Mindenkinek javaslom olvasásra a Felcsúti nyilatkozatát, talán a Heti Válaszban volt, most már be merte vallani, hogy a devizában kalkulált kezelési költségeket a bank sima profitelemnek tekinti.

Aussietrotter 2011.08.11 19:43:57

@Conv: Bocs, az utolsó 100 kommentet futottam át, annyi időm azért nekem sincs, főleg, hogy most fejeztem be a saját szerződésem fordítását és részemről a külföldi anyabankot nyomom fel az európai fogyasztóvédelemnél. Egyébként nem tudom érdekel-e valakit, de az osztrák lapokban el kezdtek már arról cikkezni, hogy valószínűleg a kelet-európai bankjaikat anyagilag nekik kell majd gatyába rázni. Én angolul olvastam és a bail out kifejezést használták, ami elég egyértelmű. Ennek fényében főleg nem értem a kormány töketlenségét, amikor már a szomszédban szinte tényként kezelik, hogy a bankok meg lesznek regulázva.

Aussietrotter 2011.06.01 11:10:53

Miért nem foglalkozik senki a kamatok nagyságával? Miért emelkedtek a svájci frank kamatai négy év alatt a duplájára? Én 3,5-tel kezdtem és most 6,13. Ez lett volna a devizhitel egyetlen előnye. Fél éve levelezésben vagyok a bankommal, ahol már irásban is adták, hogy egyszerűen a pocsék pénzkihelyezési politikájuk eredményét lőcsölik át a hitelesekre, egyrészt az észbontó kamat, másrészt az egekbe szökő kezelési költség formájában. Mindenki tudja, hogy az első években tulképpen csak a kamatot törlesztjük, a tőkét alig. A rögzített árfolyam nullát ér, ha a járulékos költségek az egekben.

Nekem volt külföldön is (diák)kölcsönöm. Pont úgy jártam el az itthoni kölcsönöm tekintetében is. Az igazság az, hogy kint a fenekedet kinyalják. Itt meg te vagy a kapca. Se az arcukat, se a nevüket nem vállalják. Egy éve képtelen vagyok egy banki döntéshozóval találkozni, leveleiket nem irják normálisan alá. Nem válaszolnak a kérdéseimre. Egyébként én összehasonlítottam az itthoni feltételeiket, azzal amit az osztrákoknak nyújtanak. Ott még kamatplafon is létezik, 6%-os. Van itt valakinek kamatplafonja? Azt is megkérdeztem, hogy miért nem vihetem át a kölcsönömet egy osztrák fiókba, ugyanaz a bank, tőke szabad mozgása. stb. Még csak nem is reagáltak. Én most perelni fogok, mert már van aki nyert, megvan a precedens. Ugyanis nyakló nélkül nem emelhetnek kamatot és ha az általános szerződési feltételeket valaki nem irta alá, azok nem érvényesek, Márpedig senki nem irta alá.
Egyébként az én kölcsönöm 60%-kal emelkedett a négy év alatt, de ha a duplájára emelik, azt is tudom fizetni. Nem kell megmenteni, csak azt szeretném, ha a fostos Raiffeisen Magyarországon ugyanolyan feltételeket alkalmazna, mint otthon.

Aussietrotter 2011.06.01 11:52:39

@e-kor: Sajnos én nem Ausztriában éltem, egyszerűen leszedtem a netről az osztrák ajánlatokat és amikor Bécsben voltam még hozzágyűjtöttem és lefordítottam.

Én mindenkinek azt mondom tessék tanulni nyelveket, kinyilik a világ, mindegy, hogy az ember hány éves. Egészen más lesz a perspektiva. Ezért tudnak velünk mindent megtenni, mert egy nyelvi karámba vagyunk zárva.

Aussietrotter 2011.06.01 12:10:12

@lyken: Persze, hogy nem az. 10 évig éltem angolszász országban illik tudnom. Én voltam a legjobban felháborodva, amikor egy évtizede elkezdtem itthon jogászok szájából hallani a kifejezést. Ettől függetlenül azt gondolom, nem hátrány, ha van már egy ugyanolyan ügyben jogerős itélet.

Amit a Raiffeisentől hiányolok és a többi külföldi/multi akármilyen cégtől, az a fair practice totál hiánya. Engem nem érdekel, hogy ők hány cégként működnek, a brand ugyanaz vagy válasszanak más nevet. Ha adidas cipőt veszek itthon, ugyanazt a minőséget várom el, egyébként megyek az adiosra.

A kamatemelési gyakorlatuk szembemegy egyik 2007-es irányelvvel. Arról ne is beszéljünk, hogy itt szó sincs devizakölcsönről, erről már sokan irtak. Ez egy hosszú távú spekulációs játék a bank részéről, ahol a kockázatot teljes egészében át tudja az adósra háritani, mert ha csökken az árfolyam, emeli a kamatot.