b_istván 2010.11.22 22:06:01

Engem nem bántasz meg, ha a tanárértékelést elemzed, azért publikus. Ezt se titkolni nem akarta a közzétevő, se dicsekedni vele, úgyhogy nem értem a posztod lényegét: mi a cselezés, a maszatolás? Ki beszél "szép átlagokról"?
Pont arra való, amit teszel vele: elemezni. Ahhoz képest, hogy korábban értelmetlen dolognak nevezted, elég sokat foglalkoztál az értelmezésével.
Persze azokat az adatokat lehet csak elemezni, amik publikusak. Vitánk van abban (neked és a tanárértékelés létrehozóinak), hogy publikus legyen-e a konkrét tanárok, tantárgyak értékelése. Ez a vita persze folytatható, de ettől még a 9 éve zajló tanárértékelés eredménye feldolgozható, komoly megbeszélések tárgya, és következményei, eredményei is vannak. És hát igen, az is igaz, hogy (szerintem) elsődlegesen a tanárnak szól, majd a tantestületnek, munkaközösségnek, kisiskolának, és fontossági sorrendben csak utána a nagyközönségnek - a diákok ezen belül többet tudhatnak meg, hiszen a saját értékelésük mellett megismerhetik a tanulócsoportjaik együttes értékelését is adott tanár órájáról, ahogy azt te is írtad (és igen, ezt meg is beszélik a csoportok a tanárral).
Könnyű belátni, hogy egy publikus, személyes tanári értékelésnek komoly következménye lehet, hiszen nálunk létezik tantárgyválasztás, egyes kollégák eredményei alapján fel, mások leértékelődnének, munkájuk értékelésének ez lenne az egyetlen megjelenő eleme (pedig azt mégse mondhatjuk, hogy a tanár munkájának megítélésében egyetlen fokmérő a diák elégedettsége - bár ez elég fontos része annak, de mégis... - egy szigorú tanár máris kereshetne másik állást). Mivel ez egzisztenciális kérdés, hamarosan nem vállalná senki a nehezebben működő, problémásabb csoportokat, törekedne a szabadon választott tárgyak oktatására, így jóval magasabb értékeléseket szerezhetne. Én biztos átváltanék kizárólagos alkotóköri tanárrá, láthatod, a matek soha nem lesz olyan népszerű.
Tantárgyak megjelenítése pedig azért nem lehetséges, mert kifejezetten sok esetben ez egyben a tanár értékelését is jelentené.

A hétfokú skála értelmezése nem feltétlenül nehéz annak, aki évről-évre ebben értékeli tanárjait, meglehet, hogy mégiscsak kevesen vannak, akiknek ez gondot okoz. Az okáról pedig már biztos hallottál, a cél az volt, hogy ne az osztályzás automatizmusa működjön, az eltérő skála használatakor rá legyen kényszerítve az értékelő, hogy jobban végiggondolja értékelését. Ez egy bevett gyakorlat ilyesmiben. Valamennyire szerepzavart jelenthet, ha valaki mindenképpen a saját osztályzataihoz akar hasonlítani egy értékelést, ha azt gondolja, hogy "én kapok jegyet a tanártól, akkor én is adok neki". Nem, ez nem a visszaosztályzás, ezt az attitűdöt is kerülni akarta az értékelés.

Sajnos nem pontosan értelek - szemantika ida vagy oda -, én nem írtam, hogy kötelező megírni, hanem csak azt, hogy iskolaidőben ott kell lenni - persze ha már ott van valaki, miért is ne írná meg, de ha nem akarja, ki tiltja meg, hogy ne töltse ki? (és hogy mi köze ennek a nyitáshoz?)

Kérlek segíts abban, hogy a közzétett adatok hol "átláthatatlanok", mitől "problémásak", mert ha tényleg azok, jó lenne javítani.

És végül a konklúziód, ami egy igazán jól sikerült érvelési fordulat: amit nem vitatok, azzal az írásműveddel egyetértek. (szép)

b_istván 2010.11.23 18:22:44

A nyelvtan és a média azonos munkaközösségbe tartozik, az ezt tanító tanároknak van együttműködő fóruma, ennyi az összemosás. Ennél jelentősebb "összemosások" is vannak a munkaközösségeken belül, illetve eleve bizonyos munkaközösségek szinte kizárólag kötelező, mások csak választható tantárgyakat foglalnak magukba, így az összehasonlításuk sem túl tisztességes - a belső szakmai, szaktanári elemzéseknél lehet szerepe ezen adatoknak.

Ha az iskola tanárainak diák-megítélését szeretnénk összesíteni, téves módszer, hogy a munkaközösségek értékeléseit átlagolod (a 88 fő által értékelt Közgazdaságtant méred így azonos súllyal az 1139 fő által értékelt Művészetismerettel, forrás: akg.hu/tanarertekeles), ennél jobb és egyszerűbb kiolvasni az adatot az első adatsorból, azaz a minden tanuló minden értékeléséből. (Így egyébként nem lesz kedvezőbb az értékelés, mint amit te feltételeztél össziskolai értékelésnek).

Hogy az általad használt ötös skálán a 4-es átlagú szaktanári és a 4,1-es átlagú patrónusi összértékelés mit jelent egy "ilyen súlyú és szintű és jelentőségű" iskolában, az nehezen becsülhető, mivel egyetlen más intézményből se található hasonló nyilvános adat, onnan sem, ahol tudom, hogy ilyesmi (legalábbis valaha) létezett. Ha tudjuk, hogy ez 5000 egyéni értékelés átlaga 428 diáktól, akkor nem biztos, hogy rossznak nevezhető (de tényleg nem tudom, hogy minek nevezhető). Ha még szemezgetünk egy kicsit az adatok közt, az is kiderül, hogy az 58 értékelt tanárból 55-nek nincs "közepesnél" rosszabb összértékelése, a diákokban a tanárokról élő "Összkép" kategóriában például egy olyan tanár sincs, akit a diákok "közepesre" vagy annál rosszabbra értékeltek volna - ez már inkább lehet kedvező.

A - mint írtam - 9. éve működő tanárértékelés leghasznosabb lehetősége a tanévenkénti összevetés, már csak ezért sem lehetséges átskálázásról beszélni. Ez persze már felmerült köztünk, az ugyanis már az első időszakban kiderült (és ez a jelenség azóta is élő), hogy valóban nem minden diák szereti végiggondolni a 7-es skála értelmét, így 5-öst annak ad, akivel minden teljesen rendben, a 6-os annak jár, akit kifejezetten szupernek tart, 7-es pedig csak az isteneknek jár (ezt még az is erősíti ugye, hogy nálunk 6 fokú az iskolai értékelés). Ez a fajta gondolkodás mindenképpen rontja azt az értéket, amit az 5 fokú átskálázással kapunk. De a tendenciák megfigyelésére a módszer mégiscsak alkalmas.

A szöveges értékelést minden tanár maga kapja meg, ennek nincs összesítése. Nem olyan hatalmas a szöveg, gyakran érdekes, gyakran segítő, sokszor meg semmitmondó, közhelyes.

Személy szerint én mindkét (egyénileg megkapott) értékelést komolyan veszem, ha valami tanulságot le tudok szűrni belőle, azt hasznosítom. A tanulócsoportokkal próbálom megbeszélni a tanulságokat, de ez azért gondolom nem egy könnyű műfaj, erről a diákok sem szívesen beszélnek (ha kedvezően értékeltek valakit, akkor minek, ha kedvezőtlenül, akkor még kínos is).

b_istván 2010.11.26 15:45:04

Ezt az idézetet: "legszemélyiségközpontúbb iskola" milyen forrásból vetted, érdekelne honnan idézted. Mihez képest alacsony a 78,6%? A 100%-hoz képest? Mi lenne a megfelelő?
Ha figyelmesebben elolvasod, arról írtam, hogy értéktorzulás az 5-ös átskálázással jön létre, a 7-es skálát mindenki tudja értelmezni, aki a saját értékelését is ezen a skálán végezte. Ez pont a kérdésedre adott válasz.

A szöveges értékelésről nem azt írom, hogy "sokszor semmitmondó, közhelyes", az viszont érdekelne, hogy miért pont ezt a részt idézted vissza? Esetleg így szeretnéd - szavanként - igazítani mások szövegeit a te véleményedhez?

b_istván 2010.10.23 10:06:06

A korábbi bejegyzésem pontatlanul olvastad, segítek: nem összeesküvőnek neveztelek, hanem olyannak, aki pletykák alapján összeesküvés elméleteket gyárt. Hatalmas különbség, a két személy egy képzeletbeli barikád két oldalán áll. És ha ezeket a részeket nem találod a saját szövegedben, ismét segítek:
- "Ez teljességgel spekuláció, de nem a sajátom, mindenesetre meggyőző: talán történt valami, amiről minket nem tájékoztattak."
- "...emberrablás gondolatát vetette fel, de enyhébb formában még lehet is benne valami"
- "Lehet, hogy egy ’fontos embert’ – s ezt a terminust mindenki értelmezze maga – baleset ért a kínai büfé felé menet a gyalogátkelőhelyen, s emiatt a tanárok totális óvatosságra váltottak?"
- "a korábban már kitárgyalt imagevédelem érdekében... állították be ezt a rendszet"
- "s még azért..., mert ...a boltban vásárló gyerekek rendszeresen elkéstek az ebédszünet utáni óráról"
- "Ez volt a félhivatalos magyarázat, s csupán spekulálnék, ha azt mondanám, nem igaz."

Bocsáss meg, de számomra az ilyen szöveg nem egy elemző szöveg, hanem a kocsmai háborgás szintjén lévő vénasszonyi pletykálás.

b_istván 2010.10.23 13:44:25

Nussi: nem tartom rossz ötletnek, hogy nagykorúakra vonatkozó szabályozásról folyjon ilyen vita (függetlenül az eredeti kijárási szabályozás vitájától), hozzátéve, hogy a tanulói jogviszony megléte korlátozást jelent a nagykorúság "élvezésében", több dologban az iskola tekinthet úgy nagykorú diákjaira is, mint a kicsikre.

b_istván 2010.10.23 14:02:09

@TooNormal: Olyan jogszabály tudtommal nincs, ami bent tartaná a diákokat, a felügyeletre viszont kötelezi az iskolát. Ha úgy dönt az iskola, hogy a szünetben kijáró diákokat még felügyelet alatt tudhatja (én is jobban szerettem, amikor így működött az iskola), lelke rajta, viszont ha a körülmények úgy hozzák, dönthet úgy (ez történt), hogy ezt nem tudja vállalni. Ha a jogszabályokat nem is tartjuk fontosnak mindig (szerintem azok), a következmények, a felelősség meghatározása elkerülhetetlen.
Egészen egyszerűen: ha a csibémet elüti az autó iskolaidőben, én megyek börtönbe, ezt a kockázatot mégis vállaltam azzal, hogy az iskola kiengedte szünetben a (nem reklámozom!!!) boltba vásárolni (az évfolyamunkon egyébként szabály volt, hogy csak úgy mehet, ha tudok róla, hol jár). Most viszont olyannak ítélte meg a helyzetet a büntetőjogi felelősséget vállaló tanárok többsége, hogy ezt a kockázatot a gyerekek (és igen, gondolom ezzel együtt saját érdekében) nem vállalja.
Szubjektív megjegyzés: elképzelhető, és remélem is, hogy a szituáció ideiglenes, a témáról a vita értelmes vita lehetne, nem tesz jót neki a gyerekes spekuláció (emberrablás, fontos ember balesete... stb).
Másik szubjektív megjegyzés: az, hogy a kijárási tiltás azzal jár, hogy a dohányzók "jogai" csorbulnak, az nekem nem okoz lelkiismereti problémát.

b_istván 2010.10.20 13:10:44

Ismét rengeteg félreinformálás, csúsztatás szerepel újabb bejegyzéseidben. Ideiglenes kapuzárás? Rendőrségi vizsgálat miatt? Hivatalos kommunikáció szerint? Ilyen bolondságot vajon kitől hallottál?
Érdemes lenne alaposan utánajárni a kapuzárás okainak, mert köze nincs azokhoz a dolgokhoz, amiről írtál. Ennél persze könnyebb az összeesküvés elméletek szövögetése.
Teljes mértékben támogatnék egy blogot, ami az iskoláról szól, és ami elemez, nem csak dicsér, ez a jelenlegi viszont sajnos hazug és félrevezető, intoleráns, bántó. Részemről OFF.

Baranyai István

b_istván 2010.10.20 23:44:27

A szülők június 8-án kapták meg az éves beszámolót, benne az okról, az AKG nyitólapon június 24-e óta szerepel ez (nem eldugva, a legelső link!), ennél nyilvánosabb nem is lehetne. Ismétlem: könnyebb a spekuláció, mint az (elemi) utánajárás.

b_istván 2010.10.20 13:01:46

"A pletykák szerint havi egymilliót fizettek a szülők – s annak ellenére, hogy a pletykát egy tanár egy hosszabb hozzászólásban már cáfolta, ismét megjegyezném, hogy nem az a kérdés, igaz-e: az a kérdés, hogyan merülhet ez fel egyáltalán a diákok agyában."
Gyönyörű: valaki elkezd terjeszteni egy pletykát, majd miután cáfolják, azt kérdezi, hogy hogyan kerülhetett egyáltalán elő? Zörög a haraszt, ha erősen zörgeted?

b_istván 2010.10.08 09:40:12

Kedves L!

Posztod alaptézise téves (sajnos nem ez az egyedüli, elég sok tudatos vagy véletlen, esetleg csak felületességből következő tévedéssel találkoztam a bejegyzések olvasásakor).
Az iskolabíróságot nem állította fel senki, összehívására azért került sor, mert egy büntetés alanyai nem értettek egyet egy büntetéssel. Tehát nem az volt a funkciója a bíróságnak (a való életben sem az), hogy megvádoljon valakit, hanem hogy döntsön a bűnösségről és a büntetésről vagy vitás kérdésekben. Az iskolabíróság döntése nyilvános (a diákok erről tájékozódhattak), bár a nyilvánosságra hozatalra eddig még nem volt mód (azóta nem jelent meg iskolaújság, ahol az iskolabíróság határozata szerint közölni kell a döntést), ha a téma érdekelt volna (és nem csak vagdalkozni akarsz), megkérdezel bárkit, patrónust, diákbírót...
Mivel egy iskolában a tanár önmaga szabhat ki büntetést, más fokozatokban az igazgató, nálunk pl. patrónusi kör vagy nevelőtestület, így az iskolabíróság inkább csak egy felsőbb fórumot jelent, leginkább fellebbezési lehetőséget, ahogy ez jelen esetben is történt.
Most a nevelőtestület határozatát fellebbezték meg a diákok, ezért volt szükség az iskolabíróság összehívására. A határozat pedig az volt, hogy az iskola a rongálás ügyében a rendőrséghez fordul. A nevelőtestület döntését az iskolabíróság jóváhagyta.
És még a pletykádról: nincs és nem is volt olyan tanuló, akinek családja havi egymilliót fizetett volna. Ha lett volna, az iskola alapítványa több támogatást tud adni azoknak a családoknak, akik kérelmet adtak be. Ugyanis ilyen befizetésekből tudja finanszírozni az alapítvány azokat a családokat, akik nem engedhetik meg maguknak a drága alapítványi iskolát. Jelenleg az alapítvány az itt tanuló diákok családjainak 35%-át támogatja - leginkább szponzori pénzből, tehát más családok, vállalatok támogatásából. Persze egy iskola költségvetése is felborulhat, és akkor már nem lesz keret támogatásra - felborulhat akkor, ha például olyan rongálások történnek, amik jelentős költséggel járnak. Nem olyan nehéz megérteni, hogy miért közös érdeke az itt tanuló diákoknak és tanároknak (igen, az ő egyébként sejtheted, nem kiemelkedő fizetésük is ebből a költségvetésből származik) az, hogy ne történjenek ilyen rongálások.

Ami pedig a kirúgást illeti. Ilyen lehetősége se egy iskolabíróságnak, se egy iskolának nincs. Ha valaki követi a közélet dolgait, emlékezhet rá, hogy két éve mekkora sajtója volt annak, amikor Újpesten kirúgtak egy diákot, a polgármester döntésével kapcsolatban az oktatási ombudsmann a legfőbb ügyészhez fordult. Akkoriban sok helyen lehetett hallani, hogy a tanköteles korú diákot iskola nem rúghatja ki (te viszont sokszor követeled ezt az AKG-tól, egyébként nem túl toleráns módon).

Az új szárny a szakképzés részére épült, ennek költségei nem érintik közvetlenül az iskola alapítványát illetve a családokat - lehet összeesküvés elméleteket szőni, de lehet kérdezni is.

Jó lenne, ha a posztjaidban nem lennél ennyire intoleráns másokkal: PK-sok, kicsik, jobb lenne, ha inkább megismernéd őket, mielőtt véleményt nyilvánítasz.

Üdv

Baranyai István

b_istván 2010.10.08 17:27:53

szia,
a támadó hangvételt az utolsó bekezdésem miatt érezheted, tényleg nem szeretem, amikor felületes ismeretből vagy egyes esetekből általánosít valaki és ítél meg egy közösséget (a cigányok egytől-egyig lopnak? az AKG-sok olyan gyerekek, akik mindent megtehetnek és meg is tesznek, mert apjuk k. gazdag?)
A blogod kapcsán pedig talán arról is érdemes elgondolkodni (nem csak neked, diákoknak, tanároknak egyaránt), hogy mit is jelent a nyilvánosság. A nyilvánosság előtt ugyanis nincs olyan, hogy "csak pletykálták róla, én csak kiteszem a webre", van viszont etika, na meg nem utolsósorban büntetőjogi felelősség. Ha a nyilvánossághoz fordulsz, akkor nem teheted meg, hogy megspórolod azt, hogy utánajárj a dolgoknak (mondván, majd csak kijavítanak) - ezt szerintem pont neked meg kéne értened, ha már médiát is tanulsz, meg ha már mi is beszéltünk egy kicsit ilyesmiről, amikor még kisebb voltál.
A mottó megváltoztatása ("nem tényeket közöl") végül is egy jó lépésnek tűnik, de szerintem a körültekintést, a személyiségi jogok tiszteletben tartását, a jó hírnév védelmét nem teszi feleslegessé. István