Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Pivot

0 bejegyzést írt és 14 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Egy új zenei CD megjelenése együtt jár népszerűsítő (világkörüli) koncertturnéval. Az egyes helyszíneken, pl. a Papp László Budapest Sportarénában, a produkció sikere megkövetel-e standardizálható esemény-logisztikai tevékenységeket (event-logistics)? Avagy ahány művész…..
Néhány évtized múlva az Európai Unió országai a világ „múzeumává” válnak, és a világgazdaság turisztikai központjaként keresik boldogulásukat, a feltörekvő országok, pl. India és Kína pedig a világ termelési centrumaiként – van-e alapja ennek a víziónak?…..
Pivot 2010.12.03 07:49:26
Sziasztok, Jó reggelt!

A tőke koncentráció jellemzi társadalmunkat, a 80-20 szabály itt is fellelhető, és pont azért, mert a nagy vállalatoknak megéri az out-sourcing-t felépíteni, pont a profit maximalizálása miatt. Azaz lesz, ahol megtervezik a gyártást és lesz ahol effektív végre is hajtják. Termelés hatékonyságából a dolgozók alig éreznek vmit mivel a profit nem jut el hozzájuk, hány olajban gazdag országot ismerünk szegénységben élve?
Magyar vonatkozásban annyit említenék meg hogy a vállalatok számában kis %-ban vannak jelen a multik itthon, azaz a kkv-k vannak többségben. A multik hatékonyabban tudnak dolgoz(tat)ni, és pontosan ezt hiányolom az itthoni hazai szereplőktől, hogy tudatosan és profin csinálják azt amit csinálnak. Van szerencsém végig követni egy vállalkozás fejlődését, és nagyon nagy ugrást az jelentette, hogy elkezdtek a piaccal foglalkozni, elemezni, kiértékelni és az adatokat megtanulni helyesen felhasználni. Kritikusan nézem, mikor a helyi fodrász körömnyi nagyságú névjegykártyára igyekszik minden információt feltüntetni, ez kevésbé hatékony az olvashatóság és a sikeresség szempontjából, ugyanakkor rajta kívül még egyik fodrász sem kérte el az e-mail címet további kapcsolattartás miatt.
Másik, figyelmes lettem a cola automata küllemére és elgondolkodtató, hogy egy hazai résztvevő képes lenne-e ennyire célzottan hatni a fogyasztóira.
A világképnek miszerint Európa múzeum lesz, elképzelhetőnek tartom, mivel ha nem tart lépést Amerikával többek között, akkor lemarad és ha lenne is tehetséges fiatal, aki letudna vezényelni egy "modernizálást" ő is ki fog menni külföldre, mert adottak a jobb körülmények, és kint sokkal tudatosabbak.
Gazdasági szempontból ez ott érinti minket, hogy a termelésből a kiszervezés révén részesülhetünk, azaz a kiforrott technológiákat kell csak használnunk. Az elmésebb részét kidolgozni a központban fogják, mint az előadáson is hallhattuk. Első lépésként lehet szakítani kéne a tudatos népbutítás eszméjével, bár ez további bonyolult kérdést vet fel, de lehet jobb a "kenyeret és cirkuszt a népnek".
Az internet terjedésével lehetővé válik az otthonról végezhető távmunka, ami nem követeli meg egy adott feladaton dolgozó érintettek személyes együttműködését ill. ismeretségét. Milyen előnyei és hátrányai lehetnek az internetre alapozott otthoni távmunkának? Szívesen…..
Pivot 2010.11.25 23:02:44
Sziasztok!

Nagyon jó kérdés, mert itt tipikusan foglalkozni kell a vállalatoknak avval, hogy mindenki más habitusú. Azért van szükség iroda fenntartása, munkakörnyezet meg teremtésére, mert pszichológiailag sokkal könnyebben és hatékonyabban, gyorsabban végezhető el így a munka. Az ember annyira nem tud fókuszálni hogy szükség van erre. De vannak ennél tudatosabb emberek is akik kitudják használni a távmunkában rejlő lehetőségeket.

Amit testközelből látok evvel kapcsolatban tipikusan mutatja a pozitívumait. Ha a diák elkezdett egy vállalatnál a ranglétrán felkapaszkodni és szükségessé vált a távmunkában való alkalmazása. Ahhoz hogy az ember tudjon tanulni adott esetben két egyetemen és még öneltartó is legyen szükséges a hatékony időbeosztás ( timemanagement ), ebben segít a távmunka, lehetősége van a fizikai korlátok leküzdésében, azaz egyszerűen lehetetlen hogy napközben az irodában dolgozzon mikor az egyetemen tanul, vagy este menjen az irodába mikor már bezárt. Ez a klasszikus otthoni távmunka. De ha útközbe az embernek külföldre kell mennie, amit mi magunk is kifogunk használni az Erasmus révén, akkor nincs szüksége fel adnia az eddig elér eredményeit és lehetőséget a karrier távolabbi építésére is, egyetemen mellett ugyancsak. Ez lehetetlen lenne megcsinálni az internet nyújtotta lehetőségek nélkül, de ehhez szükség van a tipikus távmunkába illeszthető munkakörökbe pl: tanácsadások, adatok feldolgozása, kielemzése, fejlesztés. Aki ezekben nagyon jó, akkor csak csinálnia kell és a többi jön magától.

Hátrányának említeném mikor az ember nem találja meg azt a bizonyos határt a munka és család között.

Hatékonyabb időbeosztást ad a távmunka, az utazásokat említve utoljára, de magamat nem tudnám az egyetemről kikerülve rögtön távmunkásként elképzelni, szükséges a munkatapasztalat megszerzése, a cégnél zajló folyamatok és munkák ismerete, hogyan működik, milyen struktúrája van a cégnek ehhez kell a személyes jelenlét, ezt nevezném tanuló időszaknak. Ezután már csak a bizalmon és a betöltött munkakörtől függ.

Andorspam, jól hiszed, adókedvezményben részesül az a cég, amelyik csökkent munkaképességű személyt alkalmaz. A rehabilitációs hozzájárulást lehet csökkenteni vagy épp kiváltani. Nagyságrendileg 3milliós hozzájárulást 700 ezres költséggel ki lehet váltani amibe a munkaerő kerül. Nem lényegtelen, mondjuk a szabályozásnak pont ez a lényege.
A Facebook vagy a wikipedia által fémjelezhető Web 2.0 megoldások vállalati alkalmazásai miért és milyen területeken lehetnek előremutatóak a hazai vállalatok tudásmenedzsmentjében? Milyen hátrányai lehetnek e megoldásoknak az alkalmazottakra? Inspirációként:…..
Pivot 2010.11.25 22:30:14
A Facebook vagy a wikipedia által fémjelezhető Web 2.0 megoldások vállalati alkalmazásai miért és milyen területeken lehetnek előremutatóak a hazai vállalatok tudásmenedzsmentjében? Milyen hátrányai lehetnek e megoldásoknak az alkalmazottakra? Inspirációként:
Sziasztok!

A hazai vállalatok nem alkalmaznák a web 2.0 megoldásait a tudásmenedzsmentjükben? Szerintem használják pont azért mert szükség van rá a munka hatékonyságának fokozása érdekében. Multinacionális vállalatoknál mindenképpen jelen van a web 2.0 ahogy az előadáson levetített videóban láthattuk, szinte behálózza a vállalatot, már szerves részéve lett. SAP rendszer mindenhol alapnak mondható, ha nem is ez de valamilyen vállalatirányítási szoftver biztosan.

Egyértelműen web 2.0 előremutató a vállalat tudásmenedzsmentjében az alkalmazottak tudásának felszínre hozásában. Az alkalmazott haza megy a műszak végén és viszi magával a tudását is. Ebben rendkívül hatékonyan tudnak segíteni a vállalat irányítási rendszerek, mert a munkatárs bárhol és bármikor elérhetővé válik. Ez a vállalat szempontjából nagyon kifizetődő, az alkalmazott szembesülhet avval hogy kevesebb magánélete van, ha hagyja túlságosan is belefolyni.

Az információ áramlás sebességét felgyorsítja, megadja a kommunikációnak a szükséges csatornát az egységesítés egyértelművé teszi a fórumot amit követniük kell az alkalmazottaknak és tudjanak dolgozni, és ezt az egészet a felgyorsult világunk szülte. Minél gyorsabban és pontosabban reagálni az adott szituációra, ez legyen egy megváltozott ügyféligény, egy vállalaton belüli zavar ( bkv és a lerobbant buszok ). Igény meg van, technikai korlát már nincs, alkalmazni kell csak.

Alkalmazottak szemszögéből nézve a dolgot, annyit jelent hogy hatékonyabban ki van használva a munkaidejük, ez jelentheti azt hogy feszesebb munkatempó, több munka mert adott esetben haza vihető. Ma már az ember reakciója a leglassabb az egészben folyamatban.
Alkalmazottként vagy vállalkozóként vonzóbb-e a munka világa? Milyen érvek szólnak az alkalmazottként és milyenek a vállalkozóként való pályakezdés mellett?Inspirációként: http://www.felvi.hu/diploman_tul/tervezz_karriert/hirek/fiatalvallalkozok_m…..
Pivot 2010.11.19 03:37:13
Sziasztok!

Munkavállalás szempontjából attól függ melyik vonzóbb. Pályakezdőként legmeghatározóbb az, hogy a "diák" honnan jött, avval a bizonyos tapasztalattal rendelkezik-e már vagy sem. Első cél az hogy tapasztalatot szerezzen az ember és fokozatosan lépdeljen felfele a létrán egy vállalatnál és mikor elér egy kritikus pontot ahol már nem az idejét szeretné eladni napi 8 óránként hanem a már megszerezett tudását akkor kell döntést hoznia hogy mer-e vállalkozni. Evvel a legfőbb érvet ismertettem is mely szerint a munkavállalóként az ember az idejét adja el. Azaz a munkaadó napi 8 órájában rendelkezik a munkavállaló idejével. Vállalkozóként a tudását, képességeit adja el az ember. Kockázatosabb a vállalkozás, ahol folyamatosan reagálni kell a változásokra és első sorból kell figyelni az eseményeket, ami folyamatosan változó munkakörnyezetet és éberséget eredményez vagy épp követel a fennmaradásért. Szellemi munkára van szükség, de abból nagyon kreatívra és végtelen sokra:) Szembe a munkavállalói státuszban lévőknek, ahol ki van adva a rutin és aszerint kell könyvelni vagy telefonokat intézni, vagy ügyféllel kommunikálni mindig. A munkát már megszervezték, csak meg kell csinálni. Kevesebb kreatív szellemi munkát igényel. A pályakezdői státusz azt feltételezi, hogy előbb szükség van alázatos beosztotti státuszra ahonnan megszerezve a szükséges tapasztalatokat és eleget téve a feltételeknek tovább léphet a vállalkozói státuszba mely több lehetőséget, magasabb fokú önmegvalósítást és sikeresebb anyagi eredményeket feltételez.

Ha az ember tudja milyen beosztottnak lenni és a létra alján állni, azután menjen fel a tetejére és ennek a tapasztalatnak a fényében hozza meg mindennapi döntéseit, esetlegesen az alkalmazottaival szemben. Munkával szembeni alázat egyik esetnél sem hiányozhat.
Mit gondol, hogyan lehet értékes és kapós munkavállalóvá válni az egyetemi évek során? A tanulmányokra vagy a vállatoknál megszerezhető gyakorlati tapasztalatok megszerzésére kell-e koncentrálni? Hazai vagy külföldi elhelyezkedési lehetőséget érdemes-e szem előtt…..
Pivot 2010.11.19 02:05:41
Nagyon jó kérdés és serkenti a diákokban a jövő építés gondolatát. Hál istennek van szerencsém példát magam előtt tudni a két bátyám révén, mind a kettő a maga szakmájában él mezőnyben van. Ezek alapján tudok véleményt alkotni, mert nem tudok elmenni mellettük, szóval a legmeghatározóbb tényező a diák akarata és kitartása. Az egyetem biztosíthat akármennyi lehetőséget, ha a diákban nincs meg a kitartás és az akarat. Munkaadóktól azt hallom vissza hogy egyáltalán nem jellemző az, hogy a munkavállaló akarna és nem is csak akarna hanem tenne is a fejlődés érdekében. Másodiknak azt említeném hogy az ember járjon nyitott szemmel, hogy észre vegye a lehetőségeket, és ha megtalálta akkor igenis szánja rá az idejét és futtassa végig és hozza ki a maximumot belőle. Szakkollégiumban kérdeztem a felsősöket hogy milyen arányban járják végig az évet a diákok, hát nem az volt a jellemző, hogy 10ből 10 ember maradt a végén. Persze ebből azt is le lehet vonni hogy tanulnak a plusz előadások idejében :). Pozitív tapasztalataim vannak a tanárok részéről, avval kapcsolatban hogy ha látják a diákon azt hogy akarja csinálni és küzd azért hogy előrébb jusson akkor igenis segítenek. Ez mind a hozzáállás részéhez tartozik de ebből indul ki minden amit 3-nak említenék ugyancsak... a specializáció. Családtól, ismerősöktől, szakkolisoktól, tanároktól mindenkitől azt hallom hogy igen is specializálódni kell valamire. Ez több okból is jó, magadnak és a munkaadóknak is. A diák, ha céltudatosan mozog az életben, avval foglalkozik ami érdekli és abban mélyebben elmerül akkor képes azt a világot mindenkinél jobban ismerni, ez mérhetetlen nagy előnyt ad a többiekkel szemben és az életben is boldogabban fog mozogni.

Ezeket említeném legfontosabbnak, innen jöhet a nyelvtudás, külföldi tanulmányok, de ezek mind nem érnek annyit amennyit érnének, ha az előbb említett dolgok nincsenek meg a diáknál.

Én azt vallom hogy párhuzamosan kell a tanulmányokat és a munkatapasztalatot megszerezni, ha arra van szükség akkor elmenni önkéntesként, vagy ideiglenes kisegítőnek egy céghez, ha bért nem is de sok tapasztalatot azt tudnak adni és valahol el kell kezdeni, jobb most, és akkor diplomaidejében már előrébb van az ember. Külföldi tanulmányok és munkalehetőségek a tapasztalat és az ismereteink bővítésére tökéletesen lehetőségek, még jobban segítenek és lehetőséget adnak a tudásunk elmélyítésére, specializálására. Haza vagy külföld ezt mindenki döntse el maga én azt vallom, hogy külföldi tapasztalatokat itthon szeretném kamatoztatni, evvel segítve a hazámat.
A lehetőségek adottak és csak rajtunk múlik hogy élünk-e velük.
Mik a sikeres innováció feltételei Magyarországon? Mondjon egy példát! Inspirációként: http://index.hu/tudomany/2010/08/12/rubik/; http://www.youtube.com/watch?v=pjzGumEP0EQ; http://www.vg.hu/vallalatok/vg_online/vallalatok_-_belfold/071009_kurt_191415;…..
Pivot 2010.11.12 02:13:59
Innováció? Ennek a feltétele? Pénz... vajon mindennek a pénz a mozgatója? pénz mindenek felett való? A támogatásokat említeném meg és itt nem feltétlen a pénzbeli hozzájárulást értettem, hanem azt a társadalmi lélekjelentétet, hogy a másikat hátulról toljuk és tereljük előre, ha egyszer van egy jó ötlete, akkor ne görgessük, hanem vegyük el az akadályokat előle. Ezért volt szerencsés egy előbbi kérdés evvel kapcsolatban, hogy mi az előnye a külföldi utaknak tanulás céljából, hát ez... megismerni egy másik kultúrát, egy másik fajta viselkedés módot, ami esetleg példamutató lehet számunkra, de ez csalóka lehet néha, mert nem feltétlenül tűnik fel elsőnek a rendszer hátrányai.
Ha az emberben van is potenciál fejlesztésre, kutatásra, akkor is figyelnie kell, hogy ne zsigereljék ki. Korántsem a jó ötlet vagy innováció hiányáról lenne szó, hanem a kitartás, az elszántságon múlik az egész. Sokak van jobb vagy rosszabb ötletük, de vajon azok közül, mennyi futott le? Ezt a fajta kitartást erősíteném az emberekben, hogy merjenek álmodni és megvalósítani azokat, mert ezekből lesznek a véletlen felfedezések. A pesszimizmust törölném ki a fejekből: "Úgy sem sikerül". Nem vissza fogni kell azt aki csinálja, hanem igen is mögé állni és támogatni. Az írásfejlesztő toll példája is tökéletes erre, nagyon sok akadályon keresztül kellett átmenni a fejlesztőnek, és itt a kérdés ezek szerint nem az volt hogy mennyire innovatív a találmány, hanem inkább az hogy mennyire volt kitartó a feltaláló :) Helyes így ez a kérdés?
Az innovációt a fogyasztói igények magasabb szintű kielégítéseként határoztuk meg. Ez hogyan egyeztethető össze a tartós fogyasztási cikkek (pl. tv, mosogatógép, hifi-torony) körében néhány éve megfigyelt „beépített avulással”, miszerint a termékek rövidebb…..
Pivot 2010.11.12 01:49:33
Innováció a fejlettségben nyilvánul meg, nem az élettartamban. Ha valamit hosszú időre terveznek vagy éppen építenek meg, akkor azt elég nehéz fejleszteni. Dinamikus fejlesztéshez dinamikus fogyasztás is kell, ami rendkívül meggyorsítja a folyamatokat. Amerikai piac azért tud nagyon gyorsan fejlődni, mert ott az emberek nagyon könnyen vezethetőek, ha azt mondják vegyen mindenki porszívót, akkor mindenki venni fog porszívót, evvel generálva akkora mértékű keresletet, ami fedezi az innovációs költségeket. A gyártók maguk döntik el a keresletet milyen módon hívják életre. Előttem szóló fogalmazott a gyártóknak nem áll érdekében az, hogy gyengébb minőséget állítson elő, mint a konkurencia, mert akkor könnyebben lehet jobb nála. Tökéletes marketinget értek el a gyártók az elmúlt években a fogyasztóknál. Az eddigi hozzászólok szavaiból is kijött az hogy könnyebb lecserélni az eszközt, mint vigyázni rá. Persze, hogy ezt mondja hisz a gyártók ezt szeretnék hogy mondanák, karácsonykor meg a gyerekkel mondatják azt hogy "apu-apu, nekem kell az... meg ez... karácsonyra". Azután olyan termékeket reklámoznak és mutatnak meg a gyermekeknek, amiből direkt nem adnak akkora készletet, hogy a generált keresletet fedezni tudja, így a szülő kénytelen kétszer költeni, egyszer karácsonykor, mivel nem kapható az áhított termék, másszor meg karácsony után mikor megérkezik a megfelelő mennyiség.

Szórakoztató elektronikával, tipikusan az a helyzet, hogy annyira felesleges dolgot szinte ránk kényszerítenek a gyártók, hogy az elképzelhetetlen néha. Két éve a vásárló listámon volt egy mp3 lejátszó diktafon, rádió és beépített aksival, persze kapható volt ilyen, de színeskijelzővel, videó lejátszóval, játékkal stb.stb...Végig gondolva, hogy mi is kell nekem, egy márkás egyszerű darab mellett döntöttem, mintsem egy noname ezer dologra képes ketyere mellett. Evvel a vásárlói magatartással nem igen lehetne támogatni az innovációt, szóval senki se gondolja végig hogy mire is van szüksége, vajon kihasználja-e minden képességét.
Éljen a fogyasztói társadalom:)
Milyen előnyei vannak a saját márkás terméknek a fogyasztó számára? Várható-e, hogy a saját márkás termékek kiszorítják a gyártók márkáit? Ön melyiket és miért részesíti…..
Pivot 2010.10.29 00:43:29
Sziasztok!
Tetszik a kérdés, mert nagyon is aktuális, ugyanis mi döntjük el, hogy mit veszünk le a polcról, mikor, mennyit. A furcsa dolog manapság, de az eladó már többet tud rólunk, mint mi magunk. Evvel nem is nagyon van baj, mert ha kitalálják már jó előre hogy nekünk mi fog kelleni, az valamilyen szinten jó, mert időt spórol nekünk. De a kép ott zavarosodik meg, hogy nem kitalálják, hanem felülírják a vágyainkat, azaz úgy rendezik a dolgokat hogy azt válasszuk, ne azért mert értéket képvisel, hanem azért mert ahogy kinéz, ahol van, amikor kiteszik stb....
Sajátmárkás termékek piacot teremtenek egy differenciált csoport számára. Ez a csoport melyik csoport is az üzlettől függ, ki-ki melyikre törekszik. Decathlon a minőségre, Tesco az olcsóságra, ki mennyire érte el azt amit akar azt mindenki döntse el.
Fogyasztó a sajátmárkában még egy lehetőséget lát mikor döntenie kell. Dönthet ár/minőség/szolgáltatás közül, attól függ mit szeretne megvenni. Saját márkának érthető a logikája, árból kiesik a marketing, amire nincs szükség hisz ott van az áruház maga ami önmagában reklám hordozó felület. És itt jön a képbe, hogy nem figyelmen kívül hagyható az, hogy a fogyasztó mivel asszociál az áruházra. Itt kapcsolnám ide az országimázsos másik kérdést, hogy lehetséges az, hogy itt a tesco olyan termékeket eladhat, ami adott esetben a londoni áruházban nem állná meg a helyét? Amíg egy áruházban bármit el lehet adni szinte semmiért, addig mit akarunk az imázzsal foglalkozni. Élelmiszer kereskedelemben nem elhanyagolható részesedéssel bír a Tesco. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az emberek milyen körülmények között képesek élni.
Az hogy vannak saját márkás termékek nem jelenti azt, hogy kiszorítaná bármi is a piacról a gyártók márkáit, ugyanis pont azért mert azoknak mindig meg lesz az a többlet információ hordozójuk, hogy szolgáltatás van mögötte, érték van mögötte és társadalmi elfogadás. Egyes gyártók márkái kezdik elveszíteni az eddigi minőségi tartalmukat így alternatív feltörekvő márkákra vagyok szorulva, ha minőségre akarok adni, azaz a céltárgy a funkcióját töltse be annak rendeltetés és módja szerint, ne csak egy kirakat holmi legyen. Saját márkáknak itt lehetőségük van jobban teljesíteni, mint a gyártók, evvel tudnak piaci részesedést elérni, később mit kezdenek a "haszonnal" rajtuk múlik. Valószínűleg az lesz, hogy később ők is alább adnak a minőségnek a profit növelésének érdekében.
Milyen marketing megoldásokkal változtatható egy ország imázsa? Mi legyen a célja és kihez szóljon egy Magyarország imázsát formálni akaró országimázs film?http://www.gondola.hu/cikkek/68499http://www.origo.hu/utazas/20100604-egzotikus-utazas-izland-orszagimazs.htmlKedves…..
Pivot 2010.10.28 23:34:33
prednisolon 2010.10.26. 22:50:13

Jól összeszedte lehetséges országimázs videókat. Annyival változtatnék a kérdés nézőpontján, hogy elsőnek minket, magyarokat kéne megtanítani bánni a vendégekkel. Amíg nincs minden rendben a fejekben, addig nincs értelme ország imázs filmekben gondolkodni, mert az ellenkezőjét fogja elérni, sok vendég jön és sok fog keserű száj ízzel visszaemlékezni, arra a Keleti pályaudvaros vonatozásra, Blaha Lujza téri metrozásra, amire sok minden mondható, de nem vendég barát. Szóval addig nem látom értelmét az országot reklámozni, amíg ember barátabb nem lesznek a körülmények. Van olyan utazás szervezési modell, mely arra épít, hogy az ország/város sötét oldalát mutatja meg. És talán itt lehet pontot tenni a felvetésem végére, hogy ezt bele lehet építeni a videóba, egy vágás erejéig megmutatni, aki kíváncsi és a valóságot szeretné látni, meg van rá a lehetősége.
Több tábor szervezésébe volt lehetőségem belelátni és a helyszínek kiválasztásánál akármilyen elképesztő is nem a helyszín volt az elsődleges, hanem a vendéglátósok hozzáállása, csoda szép helyszín, rendezett környezet és az emberi tényező a gyenge pontja...
Milyen marketing eszközökkel változtatható egy ország imázsa? Web 2.0 elterjedése erre a célra is tökéletesen bevethető, mint előttem is említették már a különféle videómegosztók áldásos munkáját, bizonyítva az emberek egyre inkább a webre tolódnak át, számítanak az egyéni felhasználó videói, élménybeszámolói, tapasztalatai. Lehetne különféle gyűjtő portálokat támogatni esetleg egy országimázs film erejéig, azért nem létrehozni, mert maguktól ezek úgy is megtörténnek és akkor sokkal egészségesebb is a modell. Együtt működést keresni szervezetekkel, kölcsönösen előnyösen alkotni valamit.
Magyarország imázsát változtatni akaró filmnek két címzettet neveznék meg hirtelen, külföldieket és a Magyarokat. Mindenkinek változtatnia kéne a felfogását az országról, ha azt akarjuk, hogy más higgyen a filmnek nekünk is hinnünk kell benne, csak így lehet hiteles.
Milyen kiváló magyar termékeket ismer? Hogyan segítené elő, hogy ezek a magyar termékek nagyobb súlyt kapjanak a hazai piacon? Inspirálásként: http://www.youtube.com/watch?v=ZvIbhbE2CTo és http://tudatosvasarlo.hu/cikk/%E2%80%9Emagyar-termek%E2%80%9D-cimkek Kedves Hallgatók!Nagyon…..
Pivot 2010.10.06 23:59:20
Kiváló magyar termékkel volt szerencsém élőben találkozni és szeretnék is még, ez lenne a sárga barack. Miskolc mellett voltam két hatalmas barackosban is amik a falubeliek tulajdonában vannak. Soronként gondozzák, művelik a gyümölcsfákat és közösen fizetnek a permetezésért. Felemelő érzés volt leszedni 2 sárgabarackot amivel meg is telt a tenyerem ( férfi kézről lévén szó, jó nagy barackok voltak ), annál szörnyebb érzés volt leadni a felvásárlónak 130 forintért kilogrammját. Sehol nem láttam még olyan barackokat, és itt kapcsolódik az elmélkedésem, hogy a vállalkozóknak kéne változtatni a szemléletükön. Felvásárlók között nem volt magyar vállalkozó, ha volt aki 150ért vette, akkor szlovák volt és 10percnél nem volt többet a barackosban( konkurencia nem viselte el tovább...). Egyéni, ad-hoc jellegű vevői kör kiépítésén dolgozom, saját méretnövekedés, üzemméret bővülés van a rendszerbe építve, ami lehetőséget ad a termelőnek, fogyasztónak és a közvetítőnek is a haszon pozitívumait élvezni. Tejipari vállalatra napjainkban éljük a példát, hogyan lett napi 900 liter tejből 12000 liter tejet felhasználó cég. A minőségből nem adott lejjebb, lassú tudatos munkát végezve haladtak előre. Én ebben látom a fantáziát. Támogatni a magyar földekről a magyar piacra kerülését a gyümölcsöknek, ne csak külföldön láthassuk viszont őket, hanem a mi asztalainkon is. Nyitott szemmel járok azóta mióta nincs időm személyesen részt venni a szüretelésben, és sajnálatos módon nem találtam olyan lehetőséget amivel tudnék élni, hogy olyan hazai terméshez jussak... Csak engem érdekelne? Nem hiszem, akkor miért nem valósította meg eddig valaki, az állam ebben segíthetne, könnyebb legyen törvényesen hazai terméket hazai piacon terjeszteni.