Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Papírzsepi

28 bejegyzést írt és 957 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
2021. január 1. az a dátum, amely ma már egyre több építtetőt érdekel. Miért is? Mert akár érintettek is lehetnek, ha e nap után tervezik használatba venni lakóházukat. Mit várhatunk ettől az időponttól az új energetikai szabályok hatályba lépését követően? Erre a kérdésre próbálok meg válaszolni…..
Papírzsepi 2019.05.01 23:20:42
A gépi hőcserélős szellőztetés is egy rendszer része.
A 80-as években konvektorral fűtöttünk, hagymányos, fa ablakok voltak, és B30-as téglából volt a fol. Az ablakok húztak, a levegő örökké száraz volt, a falak télen sütöttek a hidegtől, és a gázszámla az egeket súrolta.
Utána jött a központi fűtés a konvektor helyett. Máris csökkent a gázszámla.
Aztán cseréltük a nyílászárókat, így már nem húzott be a hideg. Cserébe nem is cserélődött a levegő, így dunsztosüveg érzés lett. A nedvesség a falakon kicsapódva penészedést okozott.
Szóval leszigeteltük a falakat, 5 centi nikecell ugrott fel rá. Nincs több hőhíd! Megint csökkent a fűtésszámla, de a dunsztosüveg maradt. Aztán az ablakok fémezett-fóliázott-argonozott tripla üvegesek lettek, még 20 centi nikecell felugrott a házra.... De a gázszámla már nem csökkent olyan ütemesen. Az extra hőszigetelés már annyi hőt sem fogott meg, mint a saját gyártási ökolábnyoma; az üvegezésen sem lehetett már nyerni; az 50 centis tetőszigetelés részére lassan külön emeletet kellett tervezni a házra; de valami maradt a régi: a légcseréből eredő veszteség. A fránya filtrációs hővesztés. Ez volt régen is, de a 80-as években ez belefért a kerekítési hibába többi hővesztéshez képest. Ma viszont ez adja egy korszerű épület hővesztésének felét-kétharmadát!
Tehát ha még tovább akarjuk lesrófolni az épületeink energiaigényét, akkor muszáj ezzel folytatni, itt pedig csak a hővisszanyerős gépi szellőztető segít. Na ezért jelent ez most meg hirtelen, állami szinten. Teljesen logikusan.
Az persze más kérdés, hogy visszahozza-e az árát. Ezt számolni lell. De ugyanez kérdés előjön a feleslegesen vastag nikecellnél, vagy épp a tetőre szerelt napelemnél is. Sőt: a fűtési rendszernél is. Szép gondolat jó hatásfokú fűtést -kondezációs kazán, hőszvattyú, stb- előírni; de ha az épület eléggé jól szigetelt, akkor évente 30 ezer a fűtési költsége. Amiből akár 10-es is megtakaríthatunk :)
Így sokkal olcsóbb filléres cekázzal fűteni (jó drága árammal), mint telepíteni egy milliós fűtési rendszert, karbantartani, és utána nem használni ki.
Tehát a korményzati célok világosak, de ettől még gondolkodni nem árt.

Az én esetemben a hővisszanyerős szellőztetés igen fontos volt. Nem a rendelet miatt, mégcsak nem is a megspórolt fűtési költséget miatt. Hanem a megspórolt fűtési rendszer miatt! A kisebb veszteségnek hála kihagyhattam a radiátorok felét, meg a csövezésüket-felszerelésüket. Ez önállóan fedezte a légrendszer árát. A többi nettó nyereség. (Az ablakokra nem kellett automata szellőző, még WC-elszívó sem kell. A légkodi is jóval kisebb lehetett, egyet ki hagyhtattam. Plusz a fűtés is nyilván kevesebbbe lesz, a közérzet jobb, és a levegő is jobban szűrt.)
Viszont simán lehet rengeteg ember, akinél a böhöm radiátorok már ott vannak, légkondi nem kell, és a pénz jobban megtérülne a csupasz falak szigetelésével, vagy a nyílászárók cseréjével. Ám mivel a rendelet újépítésű házakról szól, nem ők a célcsoport...
A híres embereknek tulajdonított bölcsességek közül sok vált szállóigévé, és vannak közöttük kifejezetten hasznosak is. A Le Figaro Robert Arp 1001 idézet, amelynek hasznát vehetjük az életben című könyvéből válogatott. 1. „Ha Ön nem vállal kockázatot, vonuljuk ki az…..
Mik az esélyei annak a katonának, aki a döntő csata előtt nosztalgiázik? A kutya mindig túléli? Az a fránya autó pedig pont akkor nem akar indulni a horrorokban, amikor közeledik a baltás gyilkos. A tejössz blog összeszedte a legnagyobb filmes közhelyeket, avagy ami felrobbanhat, az fel is…..
Papírzsepi 2019.01.31 12:25:53
A bomba mindig villog, csipog, és piros LED kijelzőn számol vissza.
A nyomkövető és a poloska is villog és csipog, ráadásul baromira feltűnő helyre teszik. Viszont ennek ellenére SOHA, senki nem veszi észre.
A bombát amúgy egyszerű hatástalanítani: vagy a piros, vagy a kék vezetéket kell elvágni, lehetőleg a legutolsó pillanatban.
Egy atombomba egy kisebb aktatáskában is elfér.
Az autók futóműve pedig még csak el sem állítódik egy 2-3 méteres repülés+zuhanás után. Ráadásul mindig van parkolóhely közvetlenül az ajtó előtt, sosem kell 10 percen át parkolóhelyet keresni, és átgyalogolni a fél várost.
Mindig csak az utolsó tölténynek/rakétának van érdemi jelentősége.
Nem számít, hogy a film során a főhős és a főgonosz komplett űrflotákkal támad egymásra, heavy-lézerágyúkkal aprítják egymást 2 órán keresztül, a végén úgyis kézitusában dől el a világ sorsa.
Addig már legalább ötször lelőhették volna már egymást, de lövés helyett mindig beszélgetni és filozofálgatni kezdtek. Jó, tudjuk, hogy minden fontos lövés előtt kell egy párszavas beszólás ("Ezt védd ki!"), amit szerencsére a másik fél gondosan kivár, nem ugrik félre. De mikor a pszichopata tömeg- és sorozatgyilkos végre lelőhetnénk, akkor tényleg várhatjuk el tőle, hogy 2-3 percen át hallgassa a főhős monológját.
Amikor rohan az idő, cselekedni kéne már, akkor a főhős és a főhősnő csókolózni kezdenek. Nem ér rá a világ megmentése után.
Ha valaki valami fontosat akar mondani ("Figyu, már két hete el akartam neked mondani, hogy.."), akkor az általában azonnal meghal. A sorsdöntő beszélgetéseket amúgy is csak a teljesen alkalmatlan időpontokban lehet megejteni, talán ez lehet az oka.
Ja, és a jók közül ha valakit beleset ér, akkor mindegy, hogy megvágták a karját, eltörték a lábát, vagy hasba lőtték: a film végén mindenképp felkötött látjuk nevetni a többiekkel.
Biztosan sokan hallották már a figyelmeztetést: nem szabad túltölteni a telefonokat. Még az előtt érdemes kihúzni azokat a töltőből, hogy elérné a 100 százalékot. Persze a túltöltés mítosza hamis, de az éjjeli töltés viszont igenis rosszat tesz az aksiknak. El is mondjuk, hogy miért...
A robotinterjú előnyeiről HR-es körökben halljuk a „hivatalos”, már-már propagandába illő marketingszövegeket. Hogy ez a jövő, meg mennyire jó... Emellett tudjuk, hogy nem mind arany, ami fénylik, és a tapasztalatok (itt és itt) alapján a robotos HR, és a robotinterjú nem is fénylik. Sőt. Lehetnek…..
Papírzsepi 2018.10.14 08:53:48
Hogy a lényegről is beszéljünk: én sem munkavállalóként, sem munkáltatóként nem lelkesednék a robotokét. Ja, meg informatikusként sem.
És nem csak azért, mert alapjaiban egy ős-konzervatív ember vagyok.

Munkavállalóként úgy érezném, hogy nem vesznek komolyan. Ezért aztán az adott cég menne is gyorsan a fekete listára. Mivel munkaerőhiány van, nem én járok vele rosszul.

Munkaadóként tudom, hogy az új munkatárs egy emberekből álló csapatba fog bekerülni. Más emberekkel kell együttműködnie, ahol érzelmek, kulturális háttér, és egyéb irracionális viselkedések is vannak. Tehát az AI-t úgy kéne edzeni, hogy abban a konkrét csapatban ki hogy vált be. De ehhez nincs elegendő tudásbázis. Szóval egy "általános tanítással rendelkező" AI-t egyszerűen nem gondolok elég pontosnak.

Informatikusként meg úgy vélem, hogy a tanításhoz használt adatbázis annyira gyenge minőségű, hogy az AI nagyon nagy valószínűséggel megy el rosz irányba. Ilyenkor olyan összefüggéseket nagyít ki, melyek a valóságban vagy lényegtelenek, vagy nem is léteznek. Simán megtanulhatja például, hogy a jó munkavállaló szőke, és Gazdagréten lakik lakik (pusztán azért, mert 10 mintából a két sikeresnél ez véletlenül pont így volt). Gondolom a fejlesztők ez ellen próbálnak tenni valamit, de ahogy nézem, még nem túl sok sikerrel.
[Szóval a szxista AI nem csak a társadalmi diszkriminációkat emeli ki -azokat is-, hanem tulajdonképpen véletlenszerűen bármit. Akár van ok-okozati összefüggés, akár nincs. Lásd: "A világ legveszélyesebb helye az ágy, abban halnak meg a legtöbben."]
A Déli-sarkhoz vezető út egyik fontos állomásán van túl Rakonczay Gábor.  Az emberfelettinek tűnő vállalásairól ismert sportoló egyéni teljesítményeivel hívta fel magára a figyelmet. Egyedül evezte át az Atlanti-óceánt, nemrég keletről-nyugat felé tartva 29 nap alatt gyalogolt át Grönlandon. Ami…..
Milyen kérdések lesznek az interjún? Kikkel fogsz találkozni? Hogyan készüljek? Beszélnem kell angolul is..? Ezek az első kérdések, amik az interjú során mindenkinek eszébe jutnak. Amikor kikerülünk egyetemről, főiskoláról, eljön az idő, hogy állást keressünk. Ugyan a főiskola ideje alatt sokan…..
Papírzsepi 2018.09.30 09:29:08
Szerintem ez egy jó poszt, multis köröben - és nagyobb KKV-knél - ez valóban így működik.
Pár dolgot azért had jegyezzek meg. Nálunk -informatikai cég- nem a HR vezeti az interjút, hanem akinek van nyitott pozíciója. Tehát a potenciális főnök. Érdemes megnézni ilyenkor, hogy tudsz-e, akarsz-e vele együtt dolgozni.
Az interjúztatót alapvetően a következők érdeklik:
1. Te, mint leendő csapattag beleillesz-e a csapatába. Lehet-e együtt dolgozni veled. Ma minden komolyebb informatikai fejlesztés csapatmunka, tehát muszáj képesnek lenned más emberekkel együttműködni. Itt előny, ha képes vagy összefüggően beszélni, kérdezni. Előny, ha elfogadod más álláspontját, segítségét. Tehát ha olyan történeteket mesélsz, amiből ez kiderül, az sokat segít.
2. Nyilván nem lehet olyan embert az utcáról felvenni, aki pont ahhoz a techológiához, ahhoz rendszerhez ért, ami nekünk van. Különösen nem elvárás ez egy végzőstől. Ráadásul a techológia pár évente változik is. Szóval nem nagyon érdekel, hogy épp most mit tudsz. Én mindig azt keresem, hogy a jelölt képes-e folyamatosan tanulni, és szereti-e a szakmáját. Szóval kellően "kocka"-e. Ilyenkor egy otthoni pet-project, egy hobbiból épített RaspberryPI-s kütyü sokkal többet számít, minthogy tudsz-e -mondjuk- GO-ban programozni. Ha nem tudsz, majd megtanulsz. A fontos, hogy ezt szívesen tedd.
3. Tudnád-e azt a munkát csinálni, amire velvennénk. Ez fontos, mert az állásinterjú kétoldalú dolog. Nem elég, hogy te megfelelsz, még számodra is elfogadhatónak kell lennie a melónak. Ha a próbaidő alatt mész el, az sokkal rosszabb, mintha eleve nem is veszünk fel. Ezért én mindig őszintén elmondom a munkát és a kihívásokat, talán még a valóságosnál kicsit komorabban is.
4. Van egy kötelező HR-es kérdéssor, amit ki kell tölteni, plusz jegyzőkönyv készül mindenről. Ez nem csak azért fontos, hogy mindenki korrekt esélyekkel induljon, de azért is, mert ha hozzám nem illesz, de a kollégámhoz igen, akkor ő is könnyebben tudjon dönteni. Tehát próbálunk a legjobb helyre betenn, de ehhez ne spórolj az információval.
5. Végezetül ne feledd: az interjún többen is ülnek, a jegyzőkönyvet többen is olvassák, és nem tudhatod ezen emberek hátterét, képességeit. Bármit is mondasz, azt fejben mindig ellenőrizzük. Ha bárkinek gyanús, mindig van valaki, aki utána tud nézni a tényeknek (mert véletlenül ismeri az előző főnöködet, akit épp lehülyéztél; vagy pont ott dolgozott, ahol te, így tudja a helyi béreket, stb.). És utána is nézünk, mert hosszú távra keresünk kollégát. Szóval SOHA nem hazudj, mert majdnem biztosan kiderül. Akkor meg mész a fekete listára.
A kávékat különböző termékként csomagolva próbálják drágábban adni. Szemes, őrölt, kapszulás, POD, 3in1, 2in1, instant. Melyikkel jövünk ki a legjobban?..
Papírzsepi 2018.09.01 11:39:02
@maradokapénzemnél: Én csak annyit írtam, hogy erről az aspektusról sem volna szabad elfelejtkezni.
Nálunk van két kapszulás gép, egy középszintű darálós kávéfőző gép, egy elég profi kávéfőző gép, egy kávéprés, és egy kotyogó. Ja, meg egy ideig volt egy pénzbedobós kávéautomatánk is.
Mindnek megvan a maga előnye és hátránya, mindet használjuk is. Ehhez többféle kávét és kávékeveréket használunk, plusz két külön rendszert a kapszulákból. Lehet, hogy ezzel mi nem vagyunk épp átlagmagyarok, de gazdagnak sem hívnám magam. Viszont ettől még nálunk úgy működnek a dolgok, ahogy írtam. A kávéprés sajnos pár évente eltörik. A profi kávégépet örökké takarítani kell, és nem igazán jó kevés kávéhoz. A közepes kávégép már jobb, de akkor is csak egyféle kávét kezel egyszerre. Tehát aki koffeinmentest akar, az szív. Ja, és ez a két gép bizony állandóan bedöglik.
A kapszulás is elromlik, de legalább tudom őket javítani házilag. Azok remekül dolgoznak 1-2 adagnál, lehet egyszerre koffeinmentest és koffeinest csinálni, plusz forró csokit; de mindez arany áron történik.
A kávéprés csak hosszú kávét tud, híg lötty. Van, aki nem szereti. A kotyogós sosem romlik el, örök élet +1 nap, de elég pocsék kávét készít (kicsi a nyomása).
A pézbedobós automata meg .. mondjuk úgy, hogy költséghatékony.

De talán így már jobban érthető, amit mondani akarok: egy autónál sem csak a benzinköltséggel számolunk. És azt is elég egyoldalú dolog kijelenteni, hogy a Tata Nanó kevesebb fogyaszt, mint a Ferrari és a MAN kamion. Ahogy itt többen is megjegyezték már: mit hasonlítunk össze mivel?

A korrekt az lett volna, ha kinézel néhány referencia minőséget (a "legjobban fogyó" meg az "alsó közpkategória" elég pontatlan, és erős szűkítés is), és azt vizsgálod, hogy minden költséggel együtt (!) azt a minőséget mennyiért lehet előálltani a különféle technikákkal. Pillanat alatt kiderülhet, hogy a magas minsőségi kategóriában a kapszulás a legolcsóbb, a gagyinál a porkávé, a közepesnél meg a szemes.

Ráadásul a menyiség is fontos. Ha évi kétszer iszok kávét, akkor a legolcsóbb elmenni egy kávéházba, és megvenni készen. Ha viszont napi 20 adag készül, akkor a kotyogós felejtős, a kapszulás is. Cserébe van drága gép, tőkével és szervizzel.

Így már érthető, hogy mit akarok mondani?
Fűtéskorszerűsítés alatt a többség a fűtési rendszer teljes kicserélését érti: a régi bojler, a további egységek és a tárolótartály megy a kukába, az új rendszert pedig beszereli a szakember. Ennek ellenére ma már érdemes elgondolkodni a rendszer egyes darabjainak a kicserélésén – főleg akkor, ha…..
A Duna Paksnál   Kevésen múlt, hogy a nagy meleg és az alacsony dunai vízállás miatt nem kellett leállítani a Paksi Atomerőművet - írja szinte a teljes független sajtó a G7 cikkére hivatkozva (a kormánypárti propagandatermékekben még ezt az óvatos problémamegközelítést se keressük: a paksi szent…..
Papírzsepi 2018.08.25 21:45:35
@Zionnépe: Paks 2 ellen 3 érdemi érvet szoktak felhozni (plusz egy csomó faszságot és hitvitát). Az egyik az, hogy csak nagyon hosszú távon van értelme, és fogalmunk sincs róla, hogy addigra mit fog történni. Magyarul: lutri az egész. A gond az, hogy pontosan így igaz az áramtőzsdére is, tehát az import is egy óriási lutri. Szóval én nem lennék olyan bátor, hogy kijelentsem, hogy az import jobb. Szerintem ez így nem egyszerűsíthető le, sokkal komplexebb kérdés.
Lefolyó- és vizesblokk nélküli éttermek, kempingek az északi parton és falból folyó víz a gyárépületekben. A szocialista építkezések gyöngyszemei...
Sokszor érthetetlen döntéseket vagy nemdöntéseket hoznak cégek. Amikor ezeket a sztorikat hallom, élem, elgondolkodom: valószínűleg sok, szakmailag kiemelkedő HR-est ugyanúgy lebegtet a főnöke vagy a munkaerőt kereső szakmai vezető a döntéssel, mint ahogy ő lebegteti az álláskeresőket. Vagy éppen a…..
Papírzsepi 2018.07.31 19:28:06
Ez az öreg-fiatal egy érdekes kérdés. Szakmailag az életkor egy informatikusnál nem fontos. De azért árnyalnám a képet.
1. A bérigény. Az öreg mondjuk háromszor annyit kér, mint egy ifjú titán. És csak max kétszer többet ad. Nem azért, mert öreg, vagy mert hülye: egyszerűen ép ésszel ennyit lehet adni, főleg újként a területen. Innentől kezdve egyszerűen nem éri meg öreget felvenni annyi pénzért.
2. Az öregek gyakran nem értik, hogy ha egy létra tetején állsz, és a létra rossz falnak van nekidöntve, akkor muszáj lemászni előbb, mielőtt ismét felmászhatnának rá. Tehát attól, mert a rendszerváltás előtt ő volt a főmufti a MOFÉM-nél, még előfordulhat, hogy most semmit nem tud abból kamatoztatni. Itt most nem ő lesz a főnök, ehhez kéne mérni a bérigényt is.
3. Az informatika állandóan változik. Ami 5 éve még menő volt, az ma elavult vacak. Márpedig a korral együtt jön az izlésbefagyás is. Ő a COBOL-t szereti, abban a legjobb. Remek, mit 10 éve C-ben dolgoztunk, 5 éve Javaban, ma meg GO-t használunk. Holnap meg mittomén mi lesz, de tutira lehet kezdeni előröl a tanulást. Na itt szoktak jönni a problémák, mivel 40 felett egyre nehezebben megy az újjab és újabb "hóbortok" megtanulása. A saját bőrömön is érzem.
4. Az viszont tény, hogyha az ember talál egy jó "öreget", és sikerül valami csoda folytán megfizetni, akkor az aranyat ér. Nem véletlenül írtam, hogy kétszer annyit tesz le az asztalra, tényleg így van. A tapasztalatát használva sokkal értelmesebben áll hozzá a dolgokhoz, még úgy is, ha amúgy a fiatalok is minden héten meglepnek tudásukkal, teljesítményükkel.

De, hogy visszamenjek a fő témához: mi is hibázunk párszor a jelölteknél, pedig nagyon nagy hangsúly van a visszajelzésen és az objektivitáson. Ugyanakkor a jelöltek sem mindig állnak a helyzet magaslatán.
Például 1: csinos fiatal nő jelentkezik informatikusnak. Belhívjuk, eljön. Kiderül: ő most egy ruhaboltban eladó, még sosem írt programot. De a fiúja informatikus, és megtetszett neki.
Például 2: ígértes jelölt jön interjúra, már a kapu és a tárgyaló közötti távon elküldi az őt fogadó HR-es lányt a p.csába. Aztán az 10 perccel később az interjúztatót is.
Például 3: jelölt friss diplomás. Megérkezik, és hamarosan kifejti, hogy az egyetemen őt tanító professzora -nemzetközileg elismert szakember- teljesen hülye, a tantárgynak semmi értelme nincs, ő egészen másban hisz.
Például 4: jelölt jön intrjúra. Leül, csend. Kérdezzük, egyszavas válasz. Újabb kérdés, újabb egyszavas válasz. Interjúztató vért izzad, hogy legaláb az alapokat kihúzza belőle. Értem, hogy ettől még lehet jó szakember, de a szoftver fejlesztés ma csapatmunka. Ha nem tud csapatban dolgozni, akkor mire megyünk vele?

Én az interjún mindig felteszem magamnak a kérdést: akarok ezzel az emberrel együtt dolgozni?
Lehet kitűnő szakember, de ha nem vagyunk kompatíbilisek, elengedem a kezét.
Aztán mit mondjunk neki visszajelzéskor? Hogy "te egy tök jó szakember vagy, a bérigényed is rendben, de olyan bunkó vagy, hogy sosem engednénk a csapataink közelébe"? Már menne is a bíróságra..!

Azt kell látni, hogy mi egy új tagot keresünk, egy létező szakmai csapatba, egy létező munkára. Az meg több, mint a pozíció-leírás, és CV-ből sem derült ki előre az eredmény.
Meg azt, hogy a cégek biztonsági játékot játszanak. Nem fogják az elutasításkor megmondani az igazat. Nehogy utána egy ügyvéddel jöjjön vissza a jelölt, hogy "de hisz szakmailag alkalmas vagyok!!! Hogy felpofoztam az interjúztatót, az ebből nem von le semmit!".
Papírzsepi 2018.07.31 22:39:16
@munkanélküli informatikus: látom haragszol a HR-esekre! Tiszta szerencse, hogy én egy 40+-os informatikus vagyok, és általában a saját csapatomba keresgélek embert, akivel aztán együtt ütjük a billentyűzetet.
Nálunk a HR nem tudja, hogy a jelölt le van-e maradva szakmailag, vagy sem. Nem is akarják tudni. Azt én derítem ki az interjún. Amúgy az, hogy le van maradva nem fontos. Mindenki le van maradva, még én is. Az érdekel, hogy képes-e, hajlandó-e tovább lépni, újat tanulni. És itt sajna az idősebbek kevésbé hajlandóak. De ha mégis, akkor ők a nyerők! Szóval a HR senki CV-jét nem dobja kukába. A CV-ket együtt nézzük át, én döntök - de azért azt megjegyzem, hogy a nyilvánvalóan jókat és a nyilvávalóan rosszakat egyedül is eltalálnák. Nálunk okos HR-esek vannak.
Azt viszont, hogy háromszoros fizetést kér a jelölt, azt a HR-eseink maguktól is jól tudják. Egyrészt adafelvételkor megkérdezik a bérigényt (én is megteszem az interjú végén, amikor már a jelölt tudja, hogy mibe akarom belerángatni - de +-20% eltérésnél nem szokott több lenni). Másrészt pontosan tudjuk, hogy egy adott kompetencia-szinthez (beleértve a tudást, tapasztalatot, hozzáállást, stb.) a piacon mekkora a "tól-ig" a bérekben. Szóval szinte világít a dolog, ezért sem értem, hogy egyesek miért állnak neki taktikázni-blöffölgetni.

Szerintem te abból az esetből indulsz ki, mikor a jelölt beadja CV-jét, majd mindenki tojik rá. Hát, ilyen nálunk nincs, leharapnák a HR-es csajok fejét. Ha van is, általában hiba miatt történik, és elég ritka. Jellemzően elárasztásnál.
Ha például kiírunk egy műszaki menedzser pozíciót, akkor két nap alatt bedől mondjuk 200 CV. Amiből 150 frissdiplomásoktól jön, akik úgy érzik, hogy az egyetemen már megtanultak mindent, hogy ők legyenek a főnökök. Hát nem, oda volt írva, hogy 3-5 év gyakorlat is kell. És ez a valóságban inkább 5-10 év, mert olyanokkal kell majd versenyezni az egyetlen poziért.
A maradék 50-ből jó, ha 20 alkalmas minden szempontból. Ezekből időrendben leszervezünk 10 interjút. Amiből lesz 5 tényleg jó is, jön a második kör, a harmadik, és a végén felveszünk egyet.
Közben a másik 199-nek mondani kell valamit, de nincs még döntés, az idő meg megy. Sokan érzik ilyenkor, hogy nincs válasz, pedig lesz az...
Csak azért nem vesszük figyelembe, hogy a mobiltelefon veszélyezteti az egészségünket, mert a rák és a mobilhasználat kapcsolatáról szóló tanulmányokat a mobilipar kétségbe vonja? A brit Guardian beszámolója érdekes megállapításokat rejt...
Papírzsepi 2018.07.31 14:45:47
A mobilteló sugárzása valóban nem ionizál, főleg melegít.
De már maga ez a melegítés is érdekes; a valahol említett 1W jóval több is lehet a gyakorlatban, miközben tényleg közel van a fejünkhöz a forrás. Az agyunk úgy 14W-ot fogyaszt, ha emelett üzemeltetsz egy 10W-os rádió adót, az már eleve elgondolkodtató. De az is, hogy a rádiók sajnos sok esetben jobban sugároznak középfrekvencián - a keverő fokozat miatt -, mint a névleges frekvencián. Sokszor még vételkor is. Tehát a teljes spetrumot kell vizsgálni, erről meg nem annyira beszélnek.
Ráadásul az agy is egy elektromos szerkezet, amire elektoromágneses térrel remekül lehet hatást gyakorolni. Ezért én nem merném ilyen lazán kijelenteni, hogy a mobilteló "csak melegít", és semeilyen más hatása nincs. Szerintem van, de azért a "rákot okoz" valóban kicsit erős.

Még két apróság:
1. Az 5G NEM elsősorban a sebességről szól. Nem ezért van rá szükség, sebességet már az LTE is tud. Ez most másról szól.
2. Az 5G NR (New Radio) modulja is ugyanazokat a szabványokat tartja be, mint az LTE-é, szóval nem számítok más hatásra. Lehet ezt vizsgálni, de a kígyó a fejétől a farkág ugyanolyan hosszú, mint a farkától a fejéig.
3. Az IOT - tárgyak iternete - egyáltalán nem csak elemes kügyükről szól. Nyilván felkapcsolhatod majd otthon a lámpát a mobilodról - de ehhez nem kell az 5G. Sokkal inkább autók, munkagépek, orvosi berendezések vannak a célpontban (többek között).
Papírzsepi 2018.07.31 16:55:08
@dr. vuvuzelafan: ja. Tudom, hogy miről beszélek, mobiltelefon- és rendszerfejlesztő vagyok. Ez a szakmám, már vagy 15 éve.
Az már más kérdés, hogy el tudom-e magyarázni a dolgot a laikusoknak. Ahogy látom, itt most nem sikerült.

A mobiltelók adóteljesítménye nem fix, az igényeknek megfelelően -távolság- változik. Az 1W nem tudom honnan jön.

A telefon disszipációja nem érdekel. Pedig érdekelhetne: ha az ember tartósan melegíti a fülét, az nem feltétlen jó. :)

A rádiós készülékek parazita sugárzása meg egy kőkemény probléma. Ma már kötelezően mérik az EMC-tesztek során. Mérőlaborban lehet jól tanulmányozni.
Arról van szó, hogy ma a legtöbb rádió az adáshoz és a vételhez is keverőt használ. Tehát le- vagy feltranszponzálják a jelet. Így tehát az jelen van a névleges frekvencián ÉS az átmeneti közpéfekvencián is. Vevő és adó esetén is. Ez az átmeneti jel viszont nagyon szépen átmegy a nagyfrekis fokozatokon is, és az antenna kisugározza. Így aztán a telód ad mondjuk 900MHz-en, ÉS közpfrekvencián is, hasonló erővel.
Emlékszel még a jelegzetes "tada-tada-tada-tadaddam" hangra a régi időkből? Hívás fogadáskor és kezdésnél a teló ráadta a teljesítményt, és ez a parazita szórás belezavart a környező rádiók műsorába. És mindenki tudta, hogy valaki telefonál.
Ma már szerencsére ez egyre kevésbé gond az EMC előírások -és a protokollok változása- miatt. De a probléma sok éven át volt velünk.
A HR-es állásinterjús szokásokat sokszor éri az a kritika, hogy színház az egész, és nincs is értelme. Leginkább az alábbi kérdések miatt gondolja ezt sok álláskereső – és ezek esetében egyet is kell értenem velük. Állásinterjú-stratégiákkal azt tanítom nekik, hogy ezekből hogyan lehet kimozdítani…..
Papírzsepi 2018.07.11 03:57:39
@igazi hős: A dolgot úgy hívják, hogy "egyensúly".
Amúgy meg nekem kell majd együtt dolgozni a manussal. Inkább 10 futóbolondot kezelek le, minthogy valaki más döntsön kit veszek fel.
Papírzsepi 2018.07.11 03:59:11
@Mancilla Pectoralis: Nem lehet előre kitalálni, hogy ki mit akar. Ha nem akar főnök lenni, nem gond. Ha akar, az sem gond. De tudnunk kell, meg kell kérdezni.
Papírzsepi 2018.07.11 04:04:09
@Bambano: ez megint messzire vezet. Multiknál vannak büdzsék, és vannak folyamatok. Mind tök rugalmatlan.
Szóval mindenki tudja, hogy meg kéne adni azt a béremelést, különben a szaki elmegy, felvenni és kiképezni egy újabb meg piszok drága.
De ha a "béremelés" büdzsé üres, az "új felvétele"-bn meg van pénz, vagy a belső folyamatok miatt nem adható béremelés, de új embert bármennyiért felvehetek, akkor gáz van.
Ez egy napi szintű probléma, mindenki tépi a haját, a HR-es is. De a folyamatokat és büdzsét ők is készen kapják, változtatni rajta fél-egy év.
Igen, egy multicég szar hatásfokkal működik. Ez van.
Györfi András Ablakzsiráf 2018.07.08 18:23:33
Tavaly augusztusban írtam egy hosszabb posztot a vadászatról, feltettem egy (ál)naiv kérdést. Mégpedig azt, hogy mégis miért létezik még vadászat. A pártolók klasszikus reakciója az, hogy a vadászat a vadgazdálkodás fontos eszköze, nemhogy pusztítaná, kifejezetten építi, menti, ápolja a természetet…..
Lazarbibi Játékgépek a múltból 2018.07.05 22:23:52
Milyen kincseket rejt egy elhagyott hajó Egyre ritkábban találkozhatunk un. árkád gépekkel, vagyis a klasszikus pénzbedobós játékgépekkel. 1966-ban jelentek meg az első példányok, amik még tisztán mechanikusak voltak, később a hetvenes években fokozatosan számítógép alapú videojátékokká…..
Papírzsepi 2018.07.08 09:35:59
@charlie: nem teljesen. Az első lépés az volt, hogy a flippereket és space-invaders-eket egykalap alá sorolták a félkarú rablókkal. Ez volt a fő hiba.
Ezután megállapítottak egy fix adóértéket rájuk. Akkor még bevett szokás volt, hogy a kocsma-tulaj este, zárás után minden nap jackpotot csinált a nyerőgépein, így optimalizálva a benne maradó -és adózandó- pénzt. Ezért kellett fix átalány-adót bevezeti.
Csakhogy egy flipper sosem hoz annyi pénzt, mint egy félkarú. Nagyságrendileg sem, egyszerűen nem lehetett vele kitermelni az adót, és a saját költségeit. Még úgy sem, hogy a lipperek és játékgépek egyik funkciója a "több időt töltsön a kocsmában" volt, tehát a közvetett hatása is pénzt termelt.
Ekkor eltűnt az összes flipper és árkád a kocsmákból, és mivel ekkorra már mindenkinek volt otthon számítógépe-konzola-telefonja, tulajdonképpen nem is hiányoztak senkinek. Egy "Free-wifi" olcsóbban ott tartja a vendégeket.
Aztán különféle okokból a félkarúaknak is menniük kellett. Ez már érzékenyebben érintette a népet, de már megszoktuk (ezért volt nekem olyan sokkoló, amikor Vegasban még a reptéri beszállító kapu mellett is állt 4 nyerőgép!).
Mindemellett a pincémben ott figyel ma is egy "The Grand Lizzard" flippergép, amit a NAV tönkretevő akciója után szereztem potom pénzért. Ma is meglátogatom párszor...
„Nem félek a számítógépektől, a hiányuktól félek.” Isaac Asimov Az információs technológia egyike ma a világ legdinamikusabban fejlődő területeinek. A számítástechnika térhódítása együtt jár azonban a számítógépes környezetben elkövetett bűncselekmények növekedésével és az új típusú bűnelkövetési…..
Már most arról beszélnek, hogy ez az évszázad ingatlanpiaci ötlete. 46 nm-es utángyártott kínai panellakások polipropilénből...
Szomjan haltak a katonák, mielőtt lelőtték volna őket, ha pár szóban összefoglalhatnánk egy borzasztóan kegyetlen háborút Paraguay és Bolívia között, amelyet spanyolul csak “La Guerra de la Sed”,  azaz a “Szomjúságháború” néven vagy hivatalosan Chaco háborúként emlegetnek. Ez volt a XX. század…..
A számítógépes memória két legfontosabb típusa, a ROM és a RAM tökéletesen kiegészítik egymást. A csak olvasható adatok tárolására alkalmas ROM (Read-Only Memory) tartalma nem változtatható, a beégetett adatok véglegesek. A komputer vagy más számításokat végző eszköz a…..
Papírzsepi 2018.04.20 08:01:17
Jajj, Kedves Kommentelő Társak azon vitatkoznak, hogy a szürke az inkább fekete vagy inkább fehér. Ez hülyeség.
Igazából nincs olyan, hogy tiszta "ROM" meg "RAM". Sosem volt, minden memória írható és olvasható valahogy (különben semmi értelmük nem lenne). És mindegyik megőrzi a tartalmát. Legfeljebb az a kérdés, hogy mennyi ideig őrzi meg, és mennyi idő alatt (milyen kompromisszumokkal) írható.
Ráadásul ez sem egyértelmű, és még idővel változik is:
- A ferritgyűrűs memória (illetve félvezetős utódja) például klasszikusan RAM-ként volt használatban, írták-olvasták üzem közben. Pedig amúgy megőrzi a tartalmát áram nélkül is (igaz, olvasáskor törlődik, vissza kell írni).
- Az elemes statikus memóriát (aka. NVRAM) is RAM-ként használjuk, de az is megőrzi a tartalmát. Ezért a gyakorlatban inkább csak olvasni szokták, mint egyfajta önmegtartóztatós ROM-ot.
- A Flash memória klasszikusan ROM-ként funkcionált, tehát a processzor nem akarta írni (gyakran nem is volt rá képes). Ma viszont már háttértérként üzemeltetjük, tehát üzemszerűen írjuk is (igaz, lassan és kompromisszumosan). Sőt, nem ritkán az operatív RAM mellé biggyesztve, egyfajta "nehézkes RAM"-ként használjuk.
- A DRAM írható-olvasható, te a tartalmát még áram alatt sem őrzi meg. Állandóan frissítgetni kell. Viszont olcsó. Ja, és olvasás után ezt is vissza kell írni.
- A PROM egyszer programozható, utána csak olvasni lehet. Tehát igazi klasszikus ROM. Ám amikor telefonkártyaként használták, mégis csak írták: az utcai telefon szépen levonogatta róla a "pénzt" a benne lévő bitek végleges átírásával. Tehát megint egy ROM, amit üzemszerűen írunk.
De van olyan memória, ami csak írható, olvasni nem lehet (~kijelző, nyomtató, stb). Van olyan, mely csak blokkosan írható-olvasható. Van olyan, mely csak szekvenciálisan. És még folytathatnám (mondjuk a memóriaként használt diszkekkel, szalagokkal, elektroncsövekkel, stb.)
Plusz van az az eset is, mikor a memória fizikailag írható-olvasható ugyan, de valamiért ezt szándékosan korlátozzuk. Például az operációs rendszer magját vagy a rendszer-indítót nem akarjuk felülírni, akkor sem, ha amúgy klasszikus RAM-ban vannak. Tehát írás után ROM-má alakítjuk.
Szóval nem fekete-fehér a dolog, hanem szép színes. Nem érdemes rajta vitatkozni.

Amúgy a cikk eléggé gyatra lett. Értem, hogy mit akarnak a kutatók (olyan gyors, nem illékony írható-olvasható memóriát, ami a tartalmát programozható idő után magától törli), de ilyen már van. Csak drága és macerás. Nyilván ők olcsón akarják.... Hehe.
Kicsit olyan ez, mint az 1 tonnás áruszállításra alkalmas kétéltű formula-1-es versenyautó. Mindenre alkalmas, de semmire sem jó igazán. Úgyhogy részemről szkeptikus vagyok.
Papírzsepi 2018.04.20 08:51:20
@Berelhetoreklamfelulet: épp ezért nincs értelme az egészről vitatkozni. Több különböző - és teljesen valid- irányból szoktunk közelíteni:
1. A memória fizikailag írható-e többször. Ma már azért mindegyik írható. Régen nem így volt, innen ered a mára elavult ROM betűszó.
2. A memória megőrzi-e a tartalmát áram nélkül. Ugyanis ha nem teszi, akkor nem az klasszikusan csak RAM lehet. Ha megőrzi, akkor a kérdés nyitott.
3. Üzemszerűen írható-e a memória. Ez régen úgy volt, hogy a processzor képes-e a write jellel beleírni vagy sem. Ma meg így van: persze, hogy képes, de milyen gyorsan? Ma már inkább field-upgradelhetőségről beszélünk, blokkos törlésről, írási limitszámokról. Tehát ebben az értelemben a ROM/RAM megkülönböztetés egyszerűen elavult, értelmét vesztette.
4. Mire használjuk. Régen ez is egyértelmű volt: a ROM esetében a processzor feltételezte, hogy van benne valami, amit nem akarunk megváltoztatni. A RAM-nál meg az van benne, amit beleírtunk. Érdekes módon ez ma is megvan, hisz a BIOS (UEFI) ott van egy ROM-ként használt memóriában. Ami persze egy flash, és írható. De használati szempontból ROM, és bizony az írásvédett RAM lapok is ROM-ként funkcionálnak tovább. Pedig, ugye.
5. Mit jelent a betűszó. ROM=Read only memory. Ez ok, de ma minden esetben kapcsolható a read-only bit. Szóval az a ROM, amelyet írásvédetté tettünk. És addig ROM, amíg írásvédett. a RAM = Random Access Memory. Igazából nem mond semmit arról, hogy írható-e. Azt mondja, hogy nem szekvenciális az elérése. Legalább 50 éve elavult fogalom (amióta a szekvenciális memóriák kimentek a divatból). A köznyelv viszont az írható-olvasható memóriaként hivatkozik rá, mégpedig jellemzően a gyorsan írható, gyorsan olvasható verzióra. Az más kérdés, hogy ma egy flash írása jóval gyorsabb, mint a C64 RAM-jának írása volt.
Szóval azt akarom mondani, hogy legalább 10 éve végleg elavult a ROM/RAM megkülönböztetés, de igazából már korábban sem volt értelme. Ma már korrekt szakmai dokumentációban kerüljük a használatát, főleg a ROM-ét. Teljesen szakmaiatlan és értelmetlen a kérdésről vitatkozni.