Adatok
Papírzsepi
28 bejegyzést írt és 968 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Nyáron elég sokat utaztam és kisebb nagyobb falvak is útba estek. Nagyon bírom a falusi kocsmák hangulatát, tehát amikor nem én vezetek be szoktam ugrani egy sörre, biliárdozni, ilyesmi. Feltűnt, hogy egyre kevesebb a vendég. Már nem is annyira igazak Petőfi sorai. A de a kocsma bezzeg…..
A tízmillió karanténszakértő és epidemiológus országában elég kockázatos erről a járványügyi kényszerintézkedésről írni, de mivel az elmúlt napok koronavírusos témái (és konteói) között kiemelkedő helyet foglaltak el a főváros lezárásának lehetőségeit taglaló topikok, úgy éreztem, hogy a…..
Maradok a pénzemnél
Ingyen fűtés: mennyibe kerül gáz fűtésről átállni hőszivattyúsra?
2020.02.26 16:19:48
Egyik ügyfelünk hosszú évek óta kikéri a véleményünket az energiaracionalizálási elképzeléseiről. A földgáz számlájától szeretne szabadulni, mint sokan mások. 13 évvel ezelőtt napkollektorokat telepített, sorozatunk első részében kiszámoltuk, hogyan alakulna a következő 30 év költsége, ha elektromos…..
A most következő bejegyzésben a hidegháború idején eltűnt, vagy vélhetően eltűnt néhány űrhajósról lesz szó. A téma nagysága miatt csak néhány érdekesebb esetet vagy személyt választottunk ki, mivel ezzel a témával akár egy 200+ oldal hosszúságú könyvet is meg lehetne tölteni...
A zsidó vallási törvények közül fontosságban kiemelkedik a házassági tisztaság betartása. A micva (parancsolat) abban foglalható össze, hogy az asszony havi menstruációja folyamán, mely jellemzően 5 napig tart (akkor is 5 napot szokás tartani, ha ennél gyorsabban megáll a vérzés) és azt követő…..
Papírzsepi
2020.02.11 13:51:05
@Én vagyok az, aki nem jó.: én nem mondtam, hogy ne tartsd be a szokásokat. Indokot sem kértem. Ezen felül nem szóltam öldöklésről, templomról, vagy ujjak számáról. Egyetlen szót sem. Bárminek a betiltásáról meg végképp nem.
Biztos, hogy nekem szántad a kommentedet?
Kritikát mindössze azzal kapcsolatban jegyeztem meg, hogy miként is kommunikálunk egy vallási előírást. Tehát első körben a posztról beszélek.
Amúgy @Günther von Kastenfrosch jól összefoglalta, amit mondani akartam.
Biztos, hogy nekem szántad a kommentedet?
Kritikát mindössze azzal kapcsolatban jegyeztem meg, hogy miként is kommunikálunk egy vallási előírást. Tehát első körben a posztról beszélek.
Amúgy @Günther von Kastenfrosch jól összefoglalta, amit mondani akartam.
Az elmúlt években ismét fellángolt a vita azzal kapcsolatban, hogy hol is legyen új híd Budapesten. Konkrétabban arról van szó, hogy kell-e nekünk a Galvani híd, vagy sem, de a probléma persze ennél jóval tágabb.
Hogy egy látványos központi folyóval rendelkező városban a hidak építése/felújítása…..
Papírzsepi
2020.01.10 08:58:49
@Samott: a parkolóhelyek és az autók erőszakos kiirtása papíron talán jól hangzik, de egyrészt megvalósíthatatlan, másrészt nem old meg semmit. Nyilván elboldogulna a város autók nélkül is, de ehhez vagy valami durva sokk kell (amit egyetlen politikus sem vállal be), vagy a szigorítások előtt meg kell teremteni az érdemi alternatívákat, majd hagyni időt az alkalmazkodásra. És itt eszi meg a fene az egészet: ez drága mulatság.
Csak egy gondolatkísérlet erejéig gondold végig, hogy mi történne, ha Trump bácsi jóvoltából holnaptól hirtelen 3000 Ft lenne egy liter benzin!
Csak egy gondolatkísérlet erejéig gondold végig, hogy mi történne, ha Trump bácsi jóvoltából holnaptól hirtelen 3000 Ft lenne egy liter benzin!
Papírzsepi
2020.01.10 09:06:09
@qwertzu: Én átmentem rajta kerékpárral reggel, dolgozni. Majd hazafelé rossz érzésem volt, így másfelé mentem. De egy ismerősöm nem így tett, így este belebotlott a lezárásba. Nem engedték át, és közölték, hogy kerülni kell.
Este 5-kor ott állsz a kis bicajoddal a hatos út mentén, és választhatsz: vagy vissza, Rákóczi híd, majd Csepel; vagy tovább a hatoson, és komp, majd vissza északra. Ez még autóval is durva kerülő lenne, bicajjal teljesen elfogadhatatlan. Ezt annó nem gondolták át.
Szóval tényleg kéne egy híd a Rákóczi és az M0 közé, ilyen esetekre (is). De azzal már erősen vitatkoznék, hogy az autókat ne engedjük át rajta. Csepel Buda felé lényegében nem bír értelmes forgalmi kapcsolattal. Így sokaknak kell kerülniük, ami előnytelen...
Este 5-kor ott állsz a kis bicajoddal a hatos út mentén, és választhatsz: vagy vissza, Rákóczi híd, majd Csepel; vagy tovább a hatoson, és komp, majd vissza északra. Ez még autóval is durva kerülő lenne, bicajjal teljesen elfogadhatatlan. Ezt annó nem gondolták át.
Szóval tényleg kéne egy híd a Rákóczi és az M0 közé, ilyen esetekre (is). De azzal már erősen vitatkoznék, hogy az autókat ne engedjük át rajta. Csepel Buda felé lényegében nem bír értelmes forgalmi kapcsolattal. Így sokaknak kell kerülniük, ami előnytelen...
Papírzsepi
2020.01.10 14:22:00
@fda: Arról volt, hogy a kolléga a helyi lakosoktól akarja megvonni az ingyenes parkolás jogát. A virágládákkal szemben ezt nem tudod lépésről lépésre, feltűnésmentesen megtenni. Vagy legalábbis csak nagyon nehézkesen, a bürokrácia és a feltételek növelésével. Így lesz, aki politikai tőkét kovácsol belőle. Például annó Tarlós is ezt tette a Budaörsi úti buszsávnál.
Szóval nekem nem az elvvel van bajom, hanem a praktikus megvalósíthatósággal. Tutira keresztbe fekszik valaki.
[Megjegyzés: a munkahelyem mellett építkeznek, ezért lezártak egy sor parkolóhelyet. Emiatt esős-hideg időben gyakorlatilag nincs parkolóhely, esetenként 1-2 km-en belül. Sokan vannak, akiknek muszáj közel megállniuk, tehát szabálytalanul teszik. Ettől elakad a busz, és onnantól minden. Tehát kiszorítás helyett káoszt csináltunk.
A virágládás megoldás sem működik egyedül, előbb meg kell teremteni az opciókat. Utána lehet kiszorítani. Különben csak áttoljuk a problémát máshová. Lásd a óbudai fizetős övezet esetét. Szóval alapvetően igazad van, de okosabb városok mondjuk PPP parkolók kijelölésével kezdik a kiszorítást.]
Szóval nekem nem az elvvel van bajom, hanem a praktikus megvalósíthatósággal. Tutira keresztbe fekszik valaki.
[Megjegyzés: a munkahelyem mellett építkeznek, ezért lezártak egy sor parkolóhelyet. Emiatt esős-hideg időben gyakorlatilag nincs parkolóhely, esetenként 1-2 km-en belül. Sokan vannak, akiknek muszáj közel megállniuk, tehát szabálytalanul teszik. Ettől elakad a busz, és onnantól minden. Tehát kiszorítás helyett káoszt csináltunk.
A virágládás megoldás sem működik egyedül, előbb meg kell teremteni az opciókat. Utána lehet kiszorítani. Különben csak áttoljuk a problémát máshová. Lásd a óbudai fizetős övezet esetét. Szóval alapvetően igazad van, de okosabb városok mondjuk PPP parkolók kijelölésével kezdik a kiszorítást.]
Vannak vezetők, akik kifejezetten nem zsarnokok vagy rosszindulatúak, simán csak ügyetlenek az emberek kezelésében. Jóindulatú, szakmailag kompetens, határozott, jófej embernek jellemzik őket a beosztottjaik is, mégis ő követnek el olyan hibákat, amitől mégiscsak menekülnek a beosztottak. Az így…..
Papírzsepi
2019.11.29 09:05:31
@élhetetlen: Értem, amit írsz, de hadd legyek kicsit az ördög ügyvédje!
Az első főnöködet előléptették, új helyre került. Ahol már nem ismerte az adatbázist és a programokat. Ekkor kerül ugyanolyan helyzetbe, mint a második, innen lehet kezdeni az összehasonlítást. Tudta ezt ő kezelni, vagy még a második tagnál is bénább lett? Milyenek voltak az eredmények? Mondjuk a kooperáció más részlegekkel? Érdemes almát almával hasonlítani.
Steve Jobs híresen kiállhatatlan ember volt, a liftbe nem szálltak be mellé az emberek. De valamit mégis tudott: volt víziója, tudta a helyes irányt. És el tudta érni a célt. Akkor most jó főnök volt?
Steve Balmer a Microsoftnál népszerű volt, csak épp a cég ment le majdnem a klotyón. Akkor most...?
Oda akarok kilyukadni, hogy a "jó főnök"-nek többféle definíciója is van, ez nem egysíkú kérdés, mint ahogy Angyalka előadja.
A Tiboru mester írt egyszer egy főrendőrről, aki elképesztően profi volt. Nagyon értett a szakmájához, profin bánt a beosztottjaival, sikert sikerre halmozott a részlege. Viszont emberünk alkoholista volt, párszor nem tudta, hogy mit tesz. Ki kellett rúgni. Ő akkor most jó főnök volt?
Nekem is volt egy kollégám, aki eleinte nagyon népszerű és eredményes volt. Egy kis részlegben dolgozott, ahol értett és átlátott mindent. Tök jó volt. Aztán előre lépett, és egyre nagyobb részlegeket kapott. Ami már túl nagy volt, hogy mikromenedzselhesse. Már nem is látta át, nem is volt elég napi 24 óra mindent megérteni és átgondolni. Ő viszont megpróbálta! Ha nem tudott ott lenni mindenhol, akkor ultrarészletes jelentéseket kért. Majd éjjel-nappal dolgozott, hogy ezeket feldolgozza, de így is csak átfutni volt ideje. Azt is 1-2 hét késéssel. Szóval az utasításai több hetes késéssel, részinformációk alapján születtek. Az eredményt a képzeletedre bízom, de a "katasztrófa" nem elég erős szó rá.
De én magam is főnök vagyok, míg nekem is van főnököm. De ketten tök máshogy látjuk a világot. Én a szakmaiságot helyezem előre, utána jön az embereim boldogsága, s csak ezután a többi szempont. Eredmény is van, elégedettség is van. A főnököm számára az ember az első, utána a politika, és a szakmaiság csak a sokadik. Fura módon ez is működik, eredmények vannak, elégedettség van. Teljesen más stílust valósít meg, mint én, de mindkettő lehet jó a maga kontextusában.
Kíváncsi lennék, ha a "jó főnök vs. fizetés" összehasonlítás helyett a "prosperáló cég nehéz főnökkel és sok fizuval vs döglődő cég jó főnökkel és kevés fizuval" lenne, mi lenne az eredmény. :)
Az első főnöködet előléptették, új helyre került. Ahol már nem ismerte az adatbázist és a programokat. Ekkor kerül ugyanolyan helyzetbe, mint a második, innen lehet kezdeni az összehasonlítást. Tudta ezt ő kezelni, vagy még a második tagnál is bénább lett? Milyenek voltak az eredmények? Mondjuk a kooperáció más részlegekkel? Érdemes almát almával hasonlítani.
Steve Jobs híresen kiállhatatlan ember volt, a liftbe nem szálltak be mellé az emberek. De valamit mégis tudott: volt víziója, tudta a helyes irányt. És el tudta érni a célt. Akkor most jó főnök volt?
Steve Balmer a Microsoftnál népszerű volt, csak épp a cég ment le majdnem a klotyón. Akkor most...?
Oda akarok kilyukadni, hogy a "jó főnök"-nek többféle definíciója is van, ez nem egysíkú kérdés, mint ahogy Angyalka előadja.
A Tiboru mester írt egyszer egy főrendőrről, aki elképesztően profi volt. Nagyon értett a szakmájához, profin bánt a beosztottjaival, sikert sikerre halmozott a részlege. Viszont emberünk alkoholista volt, párszor nem tudta, hogy mit tesz. Ki kellett rúgni. Ő akkor most jó főnök volt?
Nekem is volt egy kollégám, aki eleinte nagyon népszerű és eredményes volt. Egy kis részlegben dolgozott, ahol értett és átlátott mindent. Tök jó volt. Aztán előre lépett, és egyre nagyobb részlegeket kapott. Ami már túl nagy volt, hogy mikromenedzselhesse. Már nem is látta át, nem is volt elég napi 24 óra mindent megérteni és átgondolni. Ő viszont megpróbálta! Ha nem tudott ott lenni mindenhol, akkor ultrarészletes jelentéseket kért. Majd éjjel-nappal dolgozott, hogy ezeket feldolgozza, de így is csak átfutni volt ideje. Azt is 1-2 hét késéssel. Szóval az utasításai több hetes késéssel, részinformációk alapján születtek. Az eredményt a képzeletedre bízom, de a "katasztrófa" nem elég erős szó rá.
De én magam is főnök vagyok, míg nekem is van főnököm. De ketten tök máshogy látjuk a világot. Én a szakmaiságot helyezem előre, utána jön az embereim boldogsága, s csak ezután a többi szempont. Eredmény is van, elégedettség is van. A főnököm számára az ember az első, utána a politika, és a szakmaiság csak a sokadik. Fura módon ez is működik, eredmények vannak, elégedettség van. Teljesen más stílust valósít meg, mint én, de mindkettő lehet jó a maga kontextusában.
Kíváncsi lennék, ha a "jó főnök vs. fizetés" összehasonlítás helyett a "prosperáló cég nehéz főnökkel és sok fizuval vs döglődő cég jó főnökkel és kevés fizuval" lenne, mi lenne az eredmény. :)
Papírzsepi
2019.11.29 19:10:25
@vorosduma: igen, 6 ember és 20 ember között van egy törés, mást kell csinálni.
6 embernél még te is ott vagy velük a "lövészárokban", te is szakember vagy, egy közülük.
20 embernél ez már nem megy. Mindig lesz 1-2 okosabb/gyakorlottabb. A szakmaiságból is vissza kell venni (bár elengedni nem szabad), és szükséged van 1-2 alvezérre. Innentől sok minden indirektben megy, rajtuk keresztül. Emiatt muszáj, hogy ők lojálisak legyenek, ehhez meg nagyon sokat kell velük foglalkozni. Képezni, tanítani, és főleg: meghallgatni. Főleg, ha tényleg jók a területükön. Szóval itt a meló fele mások képzése, ráadásul a többiek lelkét is neked kell ápolni, szóval kéthetente egyszer le kell ülnöd mindenkivel. Ez együtt simán a elviszi a munkaidőd felét, remény sincs, hogy szakmailag ott legyél a szeren. De ez innentől nem is elvárás. Inkább az, hogy legyen egy egyértelmű irány, amerre mentek. Tehát a dolog nagyon más, mint 6 embernél.
30 embernél jön a következő törés, mivel onnantól már sem a szakmai tudásod nem játszik, sem arra nincs időd, hogy mindenkivel beszélgess. Szóval teljesen indirektté válik a dolog. Itt már tudatosan kell szervezetet építeni, alvezetőket képzeni és vezetni őket. A terület mérete miatt is főleg stratégiai gondolkodás kell, és egyre durvább adminisztráció. Ja, és itt már jön a politika, ami -ha csak nagyvállalati politikáról is beszélek- nagyon mocskos tud lenni.
150 ember körül már nem tudsz a napi ügyekben részt venni, így teljesen az alvezéreidre vagy utalva. Alkalmasint már a szervezetet sem tudod rendesen kézben tartani; az eddigi családias rendszer helyett át kell állni szép szögletes nagyvállalati rendszerre, előírásokkal, rendszerrel, automatizmusokkal, mindennel. (Ezért akad el a legtöbb startup 100-200 ember között: innentől az alapító tulajdonos a kiscéges rendszerben már annyira túlterhelődik, hogy nem képes tovább növelni a méretet).
Én harminc-pár emberig jutottam, majd elmentem a főnökömhöz, és jeleztem, hogy nem tetszik. Közelebb akarok maradni a szakmámhoz, de ekkora szervezetben ez felejtős. Bólogatott, kerestünk más feladatot nekem, és ez jó döntés volt.
6 embernél még te is ott vagy velük a "lövészárokban", te is szakember vagy, egy közülük.
20 embernél ez már nem megy. Mindig lesz 1-2 okosabb/gyakorlottabb. A szakmaiságból is vissza kell venni (bár elengedni nem szabad), és szükséged van 1-2 alvezérre. Innentől sok minden indirektben megy, rajtuk keresztül. Emiatt muszáj, hogy ők lojálisak legyenek, ehhez meg nagyon sokat kell velük foglalkozni. Képezni, tanítani, és főleg: meghallgatni. Főleg, ha tényleg jók a területükön. Szóval itt a meló fele mások képzése, ráadásul a többiek lelkét is neked kell ápolni, szóval kéthetente egyszer le kell ülnöd mindenkivel. Ez együtt simán a elviszi a munkaidőd felét, remény sincs, hogy szakmailag ott legyél a szeren. De ez innentől nem is elvárás. Inkább az, hogy legyen egy egyértelmű irány, amerre mentek. Tehát a dolog nagyon más, mint 6 embernél.
30 embernél jön a következő törés, mivel onnantól már sem a szakmai tudásod nem játszik, sem arra nincs időd, hogy mindenkivel beszélgess. Szóval teljesen indirektté válik a dolog. Itt már tudatosan kell szervezetet építeni, alvezetőket képzeni és vezetni őket. A terület mérete miatt is főleg stratégiai gondolkodás kell, és egyre durvább adminisztráció. Ja, és itt már jön a politika, ami -ha csak nagyvállalati politikáról is beszélek- nagyon mocskos tud lenni.
150 ember körül már nem tudsz a napi ügyekben részt venni, így teljesen az alvezéreidre vagy utalva. Alkalmasint már a szervezetet sem tudod rendesen kézben tartani; az eddigi családias rendszer helyett át kell állni szép szögletes nagyvállalati rendszerre, előírásokkal, rendszerrel, automatizmusokkal, mindennel. (Ezért akad el a legtöbb startup 100-200 ember között: innentől az alapító tulajdonos a kiscéges rendszerben már annyira túlterhelődik, hogy nem képes tovább növelni a méretet).
Én harminc-pár emberig jutottam, majd elmentem a főnökömhöz, és jeleztem, hogy nem tetszik. Közelebb akarok maradni a szakmámhoz, de ekkora szervezetben ez felejtős. Bólogatott, kerestünk más feladatot nekem, és ez jó döntés volt.
Többször lerágott csont, de még mindig folyamatosan gyártják az időutazós filmeket. Soha nem unja meg a nagyérdemű, állandóan eladható kategória. Az időgép a mozgókép „édestestvére". Mindkettő 1895-ben született, H. G. Wells is ekkor írta meg korszakalkotó regényét, és sikerének köszönthetően az…..
Papírzsepi
2019.09.23 13:53:39
@Zabalint: Ha most 10 fényévnyire innen távcsöveznék vissza, akkor a 10 évvel ezelőtt elindított fénysugarakat tudnám észlelni. Ha 56 fényévnyire lennék, megnézhetném, hogy ki lőtte le Kennedyt.
A gond az, hogy miként jutok el oda hamarabb, mint a fény.
Esetleg azt tudom elképzelni, hogy a fényt egy fekete lyuk gravitációjával pár extra körre visszafogva már be lehetne előzni. Csak ekkor a kép lenne kicsit torz... :)
Vagy kell egy űrhajó, ami gyorsabb a fénynél (Ilyenkor a Lorentz-tranfó komplex számot eredményez az időre (is), ennek értelmezését másokra bíznám).
A gond az, hogy miként jutok el oda hamarabb, mint a fény.
Esetleg azt tudom elképzelni, hogy a fényt egy fekete lyuk gravitációjával pár extra körre visszafogva már be lehetne előzni. Csak ekkor a kép lenne kicsit torz... :)
Vagy kell egy űrhajó, ami gyorsabb a fénynél (Ilyenkor a Lorentz-tranfó komplex számot eredményez az időre (is), ennek értelmezését másokra bíznám).
Papírzsepi
2019.09.26 09:52:09
@Void Bunkoid: Ja. Így lehet előre utazni az időben, hatékonyan. Csak elutazol oda és vissza, és kész is vagy. Ma is vannak időutazók: űrhajósok, akik kellően sokat voltak fent. A rekord persze bőven 1 másodpercél is kisebb, de az elv működik.(Amúgy nem olyan nagy ördöngősség a speciális relativitás-elmélet és a Lorentz transzformáció, meg nem is fiatal már.)
Én viszont a távcsöves esetben NEM erről beszélek. A másik irányból közelítek: ha valahogy sikerül a fényt leelőzni, akkor lehetne időben visszafelé nézni. Márpedig le lehet előzni. Úgy is, hogy nem kell hozzá száguldani: az általános relativitás-elmélet is segít, de pár tükör jó messze is elég lenne. Persze lehet próbálkozni a fénysebesség átlépésével, például a kvantum-összefonódás kihasználásával. De erről inkább írjanak azok, akik értenek is hozzá...:)
Én viszont a távcsöves esetben NEM erről beszélek. A másik irányból közelítek: ha valahogy sikerül a fényt leelőzni, akkor lehetne időben visszafelé nézni. Márpedig le lehet előzni. Úgy is, hogy nem kell hozzá száguldani: az általános relativitás-elmélet is segít, de pár tükör jó messze is elég lenne. Persze lehet próbálkozni a fénysebesség átlépésével, például a kvantum-összefonódás kihasználásával. De erről inkább írjanak azok, akik értenek is hozzá...:)
2021. január 1. az a dátum, amely ma már egyre több építtetőt érdekel. Miért is? Mert akár érintettek is lehetnek, ha e nap után tervezik használatba venni lakóházukat. Mit várhatunk ettől az időponttól az új energetikai szabályok hatályba lépését követően? Erre a kérdésre próbálok meg válaszolni…..
Statisztika egyszerűen
Milliárdokat nyert a nyugdíjas amerikai házaspár, miután rájöttek, hogy játszhatják ki a lottót
2019.02.09 05:40:18
(A képre kattintva megnyílik a vonatkozó cikk a 24.hu-n)
A fenti téma jó lehetőséget ad arra, hogy egy kicsit bemelegítsünk a kombinatorika témakörében mivel némi kombinatorikára még szükségünk lesz, amikor odaérünk a valószínűségi eloszlásokhoz. Véleményem szerint a fenti cikk felvet néhány…..
A híres embereknek tulajdonított bölcsességek közül sok vált szállóigévé, és vannak közöttük kifejezetten hasznosak is. A Le Figaro Robert Arp 1001 idézet, amelynek hasznát vehetjük az életben című könyvéből válogatott.
1.
„Ha Ön nem vállal kockázatot, vonuljuk ki az…..
Mik az esélyei annak a katonának, aki a döntő csata előtt nosztalgiázik? A kutya mindig túléli? Az a fránya autó pedig pont akkor nem akar indulni a horrorokban, amikor közeledik a baltás gyilkos. A tejössz blog összeszedte a legnagyobb filmes közhelyeket, avagy ami felrobbanhat, az fel is…..
"Először hosszú hőseposzt akartam írni, de talán röviden érdekesebb." - kezdi levelét Zweitakt kolléga és látjuk, hogy a hosszas magyarázat nélküli galéria is érthetően, meggyőzően tanúskodik megoldása nagyszerűségéről. Gratulálunk a kreatív újrahasznosításhoz!
Az úgy kezdődött, hogy a szaki, aki…..
Biztosan sokan hallották már a figyelmeztetést: nem szabad túltölteni a telefonokat. Még az előtt érdemes kihúzni azokat a töltőből, hogy elérné a 100 százalékot. Persze a túltöltés mítosza hamis, de az éjjeli töltés viszont igenis rosszat tesz az aksiknak. El is mondjuk, hogy miért...
A robotinterjú előnyeiről HR-es körökben halljuk a „hivatalos”, már-már propagandába illő marketingszövegeket. Hogy ez a jövő, meg mennyire jó... Emellett tudjuk, hogy nem mind arany, ami fénylik, és a tapasztalatok (itt és itt) alapján a robotos HR, és a robotinterjú nem is fénylik. Sőt. Lehetnek…..
A Déli-sarkhoz vezető út egyik fontos állomásán van túl Rakonczay Gábor. Az emberfelettinek tűnő vállalásairól ismert sportoló egyéni teljesítményeivel hívta fel magára a figyelmet. Egyedül evezte át az Atlanti-óceánt, nemrég keletről-nyugat felé tartva 29 nap alatt gyalogolt át Grönlandon.
Ami…..
Milyen kérdések lesznek az interjún? Kikkel fogsz találkozni? Hogyan készüljek? Beszélnem kell angolul is..? Ezek az első kérdések, amik az interjú során mindenkinek eszébe jutnak. Amikor kikerülünk egyetemről, főiskoláról, eljön az idő, hogy állást keressünk. Ugyan a főiskola ideje alatt sokan…..
A kávékat különböző termékként csomagolva próbálják drágábban adni. Szemes, őrölt, kapszulás, POD, 3in1, 2in1, instant. Melyikkel jövünk ki a legjobban?..
Papírzsepi
2018.09.01 11:39:02
@maradokapénzemnél: Én csak annyit írtam, hogy erről az aspektusról sem volna szabad elfelejtkezni.
Nálunk van két kapszulás gép, egy középszintű darálós kávéfőző gép, egy elég profi kávéfőző gép, egy kávéprés, és egy kotyogó. Ja, meg egy ideig volt egy pénzbedobós kávéautomatánk is.
Mindnek megvan a maga előnye és hátránya, mindet használjuk is. Ehhez többféle kávét és kávékeveréket használunk, plusz két külön rendszert a kapszulákból. Lehet, hogy ezzel mi nem vagyunk épp átlagmagyarok, de gazdagnak sem hívnám magam. Viszont ettől még nálunk úgy működnek a dolgok, ahogy írtam. A kávéprés sajnos pár évente eltörik. A profi kávégépet örökké takarítani kell, és nem igazán jó kevés kávéhoz. A közepes kávégép már jobb, de akkor is csak egyféle kávét kezel egyszerre. Tehát aki koffeinmentest akar, az szív. Ja, és ez a két gép bizony állandóan bedöglik.
A kapszulás is elromlik, de legalább tudom őket javítani házilag. Azok remekül dolgoznak 1-2 adagnál, lehet egyszerre koffeinmentest és koffeinest csinálni, plusz forró csokit; de mindez arany áron történik.
A kávéprés csak hosszú kávét tud, híg lötty. Van, aki nem szereti. A kotyogós sosem romlik el, örök élet +1 nap, de elég pocsék kávét készít (kicsi a nyomása).
A pézbedobós automata meg .. mondjuk úgy, hogy költséghatékony.
De talán így már jobban érthető, amit mondani akarok: egy autónál sem csak a benzinköltséggel számolunk. És azt is elég egyoldalú dolog kijelenteni, hogy a Tata Nanó kevesebb fogyaszt, mint a Ferrari és a MAN kamion. Ahogy itt többen is megjegyezték már: mit hasonlítunk össze mivel?
A korrekt az lett volna, ha kinézel néhány referencia minőséget (a "legjobban fogyó" meg az "alsó közpkategória" elég pontatlan, és erős szűkítés is), és azt vizsgálod, hogy minden költséggel együtt (!) azt a minőséget mennyiért lehet előálltani a különféle technikákkal. Pillanat alatt kiderülhet, hogy a magas minsőségi kategóriában a kapszulás a legolcsóbb, a gagyinál a porkávé, a közepesnél meg a szemes.
Ráadásul a menyiség is fontos. Ha évi kétszer iszok kávét, akkor a legolcsóbb elmenni egy kávéházba, és megvenni készen. Ha viszont napi 20 adag készül, akkor a kotyogós felejtős, a kapszulás is. Cserébe van drága gép, tőkével és szervizzel.
Így már érthető, hogy mit akarok mondani?
Nálunk van két kapszulás gép, egy középszintű darálós kávéfőző gép, egy elég profi kávéfőző gép, egy kávéprés, és egy kotyogó. Ja, meg egy ideig volt egy pénzbedobós kávéautomatánk is.
Mindnek megvan a maga előnye és hátránya, mindet használjuk is. Ehhez többféle kávét és kávékeveréket használunk, plusz két külön rendszert a kapszulákból. Lehet, hogy ezzel mi nem vagyunk épp átlagmagyarok, de gazdagnak sem hívnám magam. Viszont ettől még nálunk úgy működnek a dolgok, ahogy írtam. A kávéprés sajnos pár évente eltörik. A profi kávégépet örökké takarítani kell, és nem igazán jó kevés kávéhoz. A közepes kávégép már jobb, de akkor is csak egyféle kávét kezel egyszerre. Tehát aki koffeinmentest akar, az szív. Ja, és ez a két gép bizony állandóan bedöglik.
A kapszulás is elromlik, de legalább tudom őket javítani házilag. Azok remekül dolgoznak 1-2 adagnál, lehet egyszerre koffeinmentest és koffeinest csinálni, plusz forró csokit; de mindez arany áron történik.
A kávéprés csak hosszú kávét tud, híg lötty. Van, aki nem szereti. A kotyogós sosem romlik el, örök élet +1 nap, de elég pocsék kávét készít (kicsi a nyomása).
A pézbedobós automata meg .. mondjuk úgy, hogy költséghatékony.
De talán így már jobban érthető, amit mondani akarok: egy autónál sem csak a benzinköltséggel számolunk. És azt is elég egyoldalú dolog kijelenteni, hogy a Tata Nanó kevesebb fogyaszt, mint a Ferrari és a MAN kamion. Ahogy itt többen is megjegyezték már: mit hasonlítunk össze mivel?
A korrekt az lett volna, ha kinézel néhány referencia minőséget (a "legjobban fogyó" meg az "alsó közpkategória" elég pontatlan, és erős szűkítés is), és azt vizsgálod, hogy minden költséggel együtt (!) azt a minőséget mennyiért lehet előálltani a különféle technikákkal. Pillanat alatt kiderülhet, hogy a magas minsőségi kategóriában a kapszulás a legolcsóbb, a gagyinál a porkávé, a közepesnél meg a szemes.
Ráadásul a menyiség is fontos. Ha évi kétszer iszok kávét, akkor a legolcsóbb elmenni egy kávéházba, és megvenni készen. Ha viszont napi 20 adag készül, akkor a kotyogós felejtős, a kapszulás is. Cserébe van drága gép, tőkével és szervizzel.
Így már érthető, hogy mit akarok mondani?
Fűtéskorszerűsítés alatt a többség a fűtési rendszer teljes kicserélését érti: a régi bojler, a további egységek és a tárolótartály megy a kukába, az új rendszert pedig beszereli a szakember. Ennek ellenére ma már érdemes elgondolkodni a rendszer egyes darabjainak a kicserélésén – főleg akkor, ha…..
A Duna Paksnál
Kevésen múlt, hogy a nagy meleg és az alacsony dunai vízállás miatt nem kellett leállítani a Paksi Atomerőművet - írja szinte a teljes független sajtó a G7 cikkére hivatkozva (a kormánypárti propagandatermékekben még ezt az óvatos problémamegközelítést se keressük: a paksi szent…..
Papírzsepi
2018.08.25 21:45:35
@Zionnépe: Paks 2 ellen 3 érdemi érvet szoktak felhozni (plusz egy csomó faszságot és hitvitát). Az egyik az, hogy csak nagyon hosszú távon van értelme, és fogalmunk sincs róla, hogy addigra mit fog történni. Magyarul: lutri az egész. A gond az, hogy pontosan így igaz az áramtőzsdére is, tehát az import is egy óriási lutri. Szóval én nem lennék olyan bátor, hogy kijelentsem, hogy az import jobb. Szerintem ez így nem egyszerűsíthető le, sokkal komplexebb kérdés.
Lefolyó- és vizesblokk nélküli éttermek, kempingek az északi parton és falból folyó víz a gyárépületekben. A szocialista építkezések gyöngyszemei...
Sokszor érthetetlen döntéseket vagy nemdöntéseket hoznak cégek. Amikor ezeket a sztorikat hallom, élem, elgondolkodom: valószínűleg sok, szakmailag kiemelkedő HR-est ugyanúgy lebegtet a főnöke vagy a munkaerőt kereső szakmai vezető a döntéssel, mint ahogy ő lebegteti az álláskeresőket. Vagy éppen a…..
Papírzsepi
2018.07.31 22:39:16
@munkanélküli informatikus: látom haragszol a HR-esekre! Tiszta szerencse, hogy én egy 40+-os informatikus vagyok, és általában a saját csapatomba keresgélek embert, akivel aztán együtt ütjük a billentyűzetet.
Nálunk a HR nem tudja, hogy a jelölt le van-e maradva szakmailag, vagy sem. Nem is akarják tudni. Azt én derítem ki az interjún. Amúgy az, hogy le van maradva nem fontos. Mindenki le van maradva, még én is. Az érdekel, hogy képes-e, hajlandó-e tovább lépni, újat tanulni. És itt sajna az idősebbek kevésbé hajlandóak. De ha mégis, akkor ők a nyerők! Szóval a HR senki CV-jét nem dobja kukába. A CV-ket együtt nézzük át, én döntök - de azért azt megjegyzem, hogy a nyilvánvalóan jókat és a nyilvávalóan rosszakat egyedül is eltalálnák. Nálunk okos HR-esek vannak.
Azt viszont, hogy háromszoros fizetést kér a jelölt, azt a HR-eseink maguktól is jól tudják. Egyrészt adafelvételkor megkérdezik a bérigényt (én is megteszem az interjú végén, amikor már a jelölt tudja, hogy mibe akarom belerángatni - de +-20% eltérésnél nem szokott több lenni). Másrészt pontosan tudjuk, hogy egy adott kompetencia-szinthez (beleértve a tudást, tapasztalatot, hozzáállást, stb.) a piacon mekkora a "tól-ig" a bérekben. Szóval szinte világít a dolog, ezért sem értem, hogy egyesek miért állnak neki taktikázni-blöffölgetni.
Szerintem te abból az esetből indulsz ki, mikor a jelölt beadja CV-jét, majd mindenki tojik rá. Hát, ilyen nálunk nincs, leharapnák a HR-es csajok fejét. Ha van is, általában hiba miatt történik, és elég ritka. Jellemzően elárasztásnál.
Ha például kiírunk egy műszaki menedzser pozíciót, akkor két nap alatt bedől mondjuk 200 CV. Amiből 150 frissdiplomásoktól jön, akik úgy érzik, hogy az egyetemen már megtanultak mindent, hogy ők legyenek a főnökök. Hát nem, oda volt írva, hogy 3-5 év gyakorlat is kell. És ez a valóságban inkább 5-10 év, mert olyanokkal kell majd versenyezni az egyetlen poziért.
A maradék 50-ből jó, ha 20 alkalmas minden szempontból. Ezekből időrendben leszervezünk 10 interjút. Amiből lesz 5 tényleg jó is, jön a második kör, a harmadik, és a végén felveszünk egyet.
Közben a másik 199-nek mondani kell valamit, de nincs még döntés, az idő meg megy. Sokan érzik ilyenkor, hogy nincs válasz, pedig lesz az...
Nálunk a HR nem tudja, hogy a jelölt le van-e maradva szakmailag, vagy sem. Nem is akarják tudni. Azt én derítem ki az interjún. Amúgy az, hogy le van maradva nem fontos. Mindenki le van maradva, még én is. Az érdekel, hogy képes-e, hajlandó-e tovább lépni, újat tanulni. És itt sajna az idősebbek kevésbé hajlandóak. De ha mégis, akkor ők a nyerők! Szóval a HR senki CV-jét nem dobja kukába. A CV-ket együtt nézzük át, én döntök - de azért azt megjegyzem, hogy a nyilvánvalóan jókat és a nyilvávalóan rosszakat egyedül is eltalálnák. Nálunk okos HR-esek vannak.
Azt viszont, hogy háromszoros fizetést kér a jelölt, azt a HR-eseink maguktól is jól tudják. Egyrészt adafelvételkor megkérdezik a bérigényt (én is megteszem az interjú végén, amikor már a jelölt tudja, hogy mibe akarom belerángatni - de +-20% eltérésnél nem szokott több lenni). Másrészt pontosan tudjuk, hogy egy adott kompetencia-szinthez (beleértve a tudást, tapasztalatot, hozzáállást, stb.) a piacon mekkora a "tól-ig" a bérekben. Szóval szinte világít a dolog, ezért sem értem, hogy egyesek miért állnak neki taktikázni-blöffölgetni.
Szerintem te abból az esetből indulsz ki, mikor a jelölt beadja CV-jét, majd mindenki tojik rá. Hát, ilyen nálunk nincs, leharapnák a HR-es csajok fejét. Ha van is, általában hiba miatt történik, és elég ritka. Jellemzően elárasztásnál.
Ha például kiírunk egy műszaki menedzser pozíciót, akkor két nap alatt bedől mondjuk 200 CV. Amiből 150 frissdiplomásoktól jön, akik úgy érzik, hogy az egyetemen már megtanultak mindent, hogy ők legyenek a főnökök. Hát nem, oda volt írva, hogy 3-5 év gyakorlat is kell. És ez a valóságban inkább 5-10 év, mert olyanokkal kell majd versenyezni az egyetlen poziért.
A maradék 50-ből jó, ha 20 alkalmas minden szempontból. Ezekből időrendben leszervezünk 10 interjút. Amiből lesz 5 tényleg jó is, jön a második kör, a harmadik, és a végén felveszünk egyet.
Közben a másik 199-nek mondani kell valamit, de nincs még döntés, az idő meg megy. Sokan érzik ilyenkor, hogy nincs válasz, pedig lesz az...
Csak azért nem vesszük figyelembe, hogy a mobiltelefon veszélyezteti az egészségünket, mert a rák és a mobilhasználat kapcsolatáról szóló tanulmányokat a mobilipar kétségbe vonja? A brit Guardian beszámolója érdekes megállapításokat rejt...
Papírzsepi
2018.07.31 16:55:08
@dr. vuvuzelafan: ja. Tudom, hogy miről beszélek, mobiltelefon- és rendszerfejlesztő vagyok. Ez a szakmám, már vagy 15 éve.
Az már más kérdés, hogy el tudom-e magyarázni a dolgot a laikusoknak. Ahogy látom, itt most nem sikerült.
A mobiltelók adóteljesítménye nem fix, az igényeknek megfelelően -távolság- változik. Az 1W nem tudom honnan jön.
A telefon disszipációja nem érdekel. Pedig érdekelhetne: ha az ember tartósan melegíti a fülét, az nem feltétlen jó. :)
A rádiós készülékek parazita sugárzása meg egy kőkemény probléma. Ma már kötelezően mérik az EMC-tesztek során. Mérőlaborban lehet jól tanulmányozni.
Arról van szó, hogy ma a legtöbb rádió az adáshoz és a vételhez is keverőt használ. Tehát le- vagy feltranszponzálják a jelet. Így tehát az jelen van a névleges frekvencián ÉS az átmeneti közpéfekvencián is. Vevő és adó esetén is. Ez az átmeneti jel viszont nagyon szépen átmegy a nagyfrekis fokozatokon is, és az antenna kisugározza. Így aztán a telód ad mondjuk 900MHz-en, ÉS közpfrekvencián is, hasonló erővel.
Emlékszel még a jelegzetes "tada-tada-tada-tadaddam" hangra a régi időkből? Hívás fogadáskor és kezdésnél a teló ráadta a teljesítményt, és ez a parazita szórás belezavart a környező rádiók műsorába. És mindenki tudta, hogy valaki telefonál.
Ma már szerencsére ez egyre kevésbé gond az EMC előírások -és a protokollok változása- miatt. De a probléma sok éven át volt velünk.
Az már más kérdés, hogy el tudom-e magyarázni a dolgot a laikusoknak. Ahogy látom, itt most nem sikerült.
A mobiltelók adóteljesítménye nem fix, az igényeknek megfelelően -távolság- változik. Az 1W nem tudom honnan jön.
A telefon disszipációja nem érdekel. Pedig érdekelhetne: ha az ember tartósan melegíti a fülét, az nem feltétlen jó. :)
A rádiós készülékek parazita sugárzása meg egy kőkemény probléma. Ma már kötelezően mérik az EMC-tesztek során. Mérőlaborban lehet jól tanulmányozni.
Arról van szó, hogy ma a legtöbb rádió az adáshoz és a vételhez is keverőt használ. Tehát le- vagy feltranszponzálják a jelet. Így tehát az jelen van a névleges frekvencián ÉS az átmeneti közpéfekvencián is. Vevő és adó esetén is. Ez az átmeneti jel viszont nagyon szépen átmegy a nagyfrekis fokozatokon is, és az antenna kisugározza. Így aztán a telód ad mondjuk 900MHz-en, ÉS közpfrekvencián is, hasonló erővel.
Emlékszel még a jelegzetes "tada-tada-tada-tadaddam" hangra a régi időkből? Hívás fogadáskor és kezdésnél a teló ráadta a teljesítményt, és ez a parazita szórás belezavart a környező rádiók műsorába. És mindenki tudta, hogy valaki telefonál.
Ma már szerencsére ez egyre kevésbé gond az EMC előírások -és a protokollok változása- miatt. De a probléma sok éven át volt velünk.
Péter egy huszonéves fiú. Magyarországon született, Magyarországon nőtt fel, jelenleg is itt él. Borostás, szemüveges. Utóbbi két tulajdonsága elég volt ahhoz, hogy a kormánypropagandában Soros György fiaként mutassák be.
A kormánypárti Pesti Srácok egy szélsőjobboldali Youtube-csatornára…..
A HR-es állásinterjús szokásokat sokszor éri az a kritika, hogy színház az egész, és nincs is értelme. Leginkább az alábbi kérdések miatt gondolja ezt sok álláskereső – és ezek esetében egyet is kell értenem velük. Állásinterjú-stratégiákkal azt tanítom nekik, hogy ezekből hogyan lehet kimozdítani…..
Papírzsepi
2018.07.11 03:57:39
@igazi hős: A dolgot úgy hívják, hogy "egyensúly".
Amúgy meg nekem kell majd együtt dolgozni a manussal. Inkább 10 futóbolondot kezelek le, minthogy valaki más döntsön kit veszek fel.
Amúgy meg nekem kell majd együtt dolgozni a manussal. Inkább 10 futóbolondot kezelek le, minthogy valaki más döntsön kit veszek fel.
Papírzsepi
2018.07.11 03:59:11
@Mancilla Pectoralis: Nem lehet előre kitalálni, hogy ki mit akar. Ha nem akar főnök lenni, nem gond. Ha akar, az sem gond. De tudnunk kell, meg kell kérdezni.
Papírzsepi
2018.07.11 04:04:09
@Bambano: ez megint messzire vezet. Multiknál vannak büdzsék, és vannak folyamatok. Mind tök rugalmatlan.
Szóval mindenki tudja, hogy meg kéne adni azt a béremelést, különben a szaki elmegy, felvenni és kiképezni egy újabb meg piszok drága.
De ha a "béremelés" büdzsé üres, az "új felvétele"-bn meg van pénz, vagy a belső folyamatok miatt nem adható béremelés, de új embert bármennyiért felvehetek, akkor gáz van.
Ez egy napi szintű probléma, mindenki tépi a haját, a HR-es is. De a folyamatokat és büdzsét ők is készen kapják, változtatni rajta fél-egy év.
Igen, egy multicég szar hatásfokkal működik. Ez van.
Szóval mindenki tudja, hogy meg kéne adni azt a béremelést, különben a szaki elmegy, felvenni és kiképezni egy újabb meg piszok drága.
De ha a "béremelés" büdzsé üres, az "új felvétele"-bn meg van pénz, vagy a belső folyamatok miatt nem adható béremelés, de új embert bármennyiért felvehetek, akkor gáz van.
Ez egy napi szintű probléma, mindenki tépi a haját, a HR-es is. De a folyamatokat és büdzsét ők is készen kapják, változtatni rajta fél-egy év.
Igen, egy multicég szar hatásfokkal működik. Ez van.
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Amúgy jó gondolatok vannak a posztban, de a "régóta nem veszek lakást felújításra" felütés azért bekapcsolta nálam a vészjelzőt.
Merthogy mi derül ki belőle?
1. Nem éri meg. A piac jelenlegi állapotában nem hozná vissza a felújítást az árkülönbözet.
2. NEM alszol nyugodtan a költségek ismeretében. Ha pár nap alatt pikk-pakk felmegy az OSB ára 7000-ről 27000-re, akkor az elég ébresztő hatású.
3. Ugyanez igaz a határidőre is. Nem számolhatsz előre semmit. Mert ha nincs anyag, akkor nincs.
4. A poszter ezek szerint nem a mostani helyzetet ismeri, hanem a korábbit. Jaaaa, akkor még én is tudtam a megoldást. De most? Itt már nem csak az a gond, hogy a brigád csak 3 hónap múlva tud jönni. Hanem az is, hogy nem is jön ki. Merthogy a lakóhelyük 10km-es körzetében is bőven van jól fizető meló, nem fognak Jászkarafe-szentjenőre utazni, ahol a házad áll. Meg ugye nem is fizetsz olyan jó, mint az exkluzív-lakópark építés, nem is vagy annyira kiszámítható. Szóval nem jönnek. Ilyenkor mi van?