Adatok
Koko_82
0 bejegyzést írt és 12 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Ki ne vágyna egy árnyas erdei tekerésre széles, aszfaltos és autóforgalommentes úton, ahol van távolság, minimális szintemelkedés, nyugalom és a természet... nem utópisztikus, van ilyen hely... nyilván - vagy legalábbis remélem - több is, de mi most a Vértesbeli Fáni-völgyet jártunk be, na jó, csak…..
Az alumínium nagyobb barátja az embernek, mint a kutya. Gondoljunk csak a sok könnyű szerkezetre, a pehelykönnyű biciklikre, olyan tuti ötvözetekre, mint a repülőgépeknél használt duralumínium. Fájdalom, az alumínium nem terem meg a szántóföldeken és alumíniumbányákban sem…..
Koko_82
2010.10.05 14:31:50
@AlexM1983D: Tudtommal jelenleg nincsen megfelelő technológia amivel gazdaságosan ki lehetne nyerni a vörösiszapban található fémeket. Ennek a fő oka az, hogy a timföldgyártás során az őrölt bauxitot NaOH-dal kb 250 Celsius fokon, túlnyomáson kezelik (feltárás), hogy az alumínium-oxid kioldódjon. A magas pH, hőmérséklet és nyomás hatására olyan komplex vegyületek keletkeznek, melyekben a különböző fémek erősen kötött formában vannak jelen. folynak/folytak kísérletek a vörösiszap tovább hasznosítására és a benne lévő értékes fémek kinyerésére, de ehhez szintén extrém (nagyon magas hőm. és nyomás) szükséges -> nem gazdaságos (még, de idővel az lehet, ha elfogy a bauxit)
Koko_82
2010.10.05 14:44:51
@Mayday: "Arról nem is beszélve, hogy nem fémvegyületeket tartalmaz az a lötty, hanem fémionokat és azok párjait, mert ugye oldatban ezek szétesnek. Ha már tényszerűség, ugye."
Ez azért a vörösiszap esetén nem teljesen igaz. A fémek és nehézfémek többségében vízben oldhatatlan komplex vegyületek (oxidok, hidroxidok) formájában vannak jelen. Ha szabad fémionok lennének, akkor nem lenne gond a vörösiszap hasznosítása mert elektrolízissel kinyerhetőek lennének.
Ez azért a vörösiszap esetén nem teljesen igaz. A fémek és nehézfémek többségében vízben oldhatatlan komplex vegyületek (oxidok, hidroxidok) formájában vannak jelen. Ha szabad fémionok lennének, akkor nem lenne gond a vörösiszap hasznosítása mert elektrolízissel kinyerhetőek lennének.
Koko_82
2010.10.05 15:12:58
@AlexM1983D: a bauxit fogyásának annyi köze van a dologhoz, hogy az Al gyártás kezdetén sokkal magasabb Al-oxid tartalmú bauxitot volt érdemes bányászni, mert az volt gazdaságos. Az idő előrehaladtával egyre jobb lett a technológia, az egyre szegényebb (Al-oxid-ban) bauxitból is ki lehet nyerni gyazdáságosan a timföldet. Ha jól rémlik (ez azért nem 100%, de majd utánanézek) ma már talán 20-25 % körüli Al-oxid tartalommal is megéri. A vörösiszapban pedig 10-15 % körül van az Al-oxid. Az azért már nincs olyan messze. Másrészt ha sikerülne kinyerni a Fe-oxidot akkor %-osan még több lenne az Al2O3. Ezzel együtt feldúsulna a Ti2O3 is természetes és így tovább. Jó lenne, ha egyszer sikerülne...
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Könnyebb: Vérteskozma- 1-es Fő út (ez megy részben a Fáni völgyben);
Kőhányás - Pusztavám
Nehezebb:
Vérteskozma - Tatabánya Síkvölgy puszta (Kezdetnem Fáni-völgy)
Pusztavám - Pátrácos (hegytető) - Horog-völgy (Csákberény) (lelfelé óvatosan, mert eléggé be lehet gyorsulni
Ezen felül javaslom a merretekerjek.hu oldalt, ahol a térképen meg tudod tervezni az utat, számolja a szintet, mutatja a meredekséget stb.