Hofi12 2011.04.30 13:59:08

imádom a kecskepörköltet.

Hofi12 2011.04.10 21:29:22

Üdv!

Egyetértek argó-val azzal kapcsolatban, hogy legális gazdasági lépésekre az államoknak csak és kizárólag legális eszközökkel van joga válaszolni. Szerintem jelentős kérdés ezesetben a bankok felelőssége, hiszen ha az ügyfél és a bank részéről aláírt szerződésben szerepel a titoktartás (márpedig nyilvánvalóan szerepel), akkor az adatok kiadása bárkinek bármilyen körülmények között szerződésszegés.
Nyilvánvalóan mindenki számára a saját érdekei a legfontosabbak, ám elméletileg ezeket legális módszerekkel kell érvényesítenie. Amíg az off-shoring legális tevékenység addig a - csúnya szóval élve - "pénzemberek" minden további nélkül kivihetik pénzüket pl. svájci bankokba.
Az államok törvényalkotással léphetnek fel ez ellen, adatvásárlási szándékuk persze érthető és számomra elfogadható is.

Összefoglalva: a bankok által kötött szerződések és a nemzetközi szerződések tükrében jogilag elfogadható lépések bármelyike felhasználható bárki részéről saját céljai érdekében. Az ezektől eltérő módszerek számomra nem elfogadhatóak.

Hofi12 2011.04.13 19:09:03

@tkazmer: Jogos, köszi:)

Hofi12 2011.03.06 20:27:43

Nekem személy szerint nem lenne ellenemre, mert gyűlölöm, hogy egy jó kocsmázás után több nap kabátszellőztetés következik. Ha Angliában, Skóciában át lehetett vinni, akkor itt is sikerülnie kell - gondolom én.

Hofi12 2011.01.29 11:20:48

Reméljük, hogy inkább kulturális- lesz, mint bevásárló-...

Hofi12 2010.11.10 00:48:25

@cantera: Elég átfogó képet alkottál, amihez nehéz sok mindent hozzá tenni. Dobálózhatunk ugyanakkor számokkal. Vitatkozhatunk, hogy a magyar költségvetés elégséges részét fordítják-e innovációra (nyilvánvalóan nem), de ez világszinten eléggé lényegtelen kérdés. Anyagi téren semmiképpen nem kelhetünk versenyre az USA-val, Németországgal stb. Ha kutatóink itt maradnak, az nagyrészt emocionális döntés. Az anyagi források elosztásának módját lehetne esetleg megvizsgálni. Nem lehet-e hatékonyabbá tenni? Mi a cél? A területek azonos szinten tartása? Véleményem szerint a kiemelkedő magyarországi iparágakhoz tartozó kutatások pl gyógyszeripar magasabbszintű támogatására van szükség. Keressük meg ezen iparágakat, kapjanak kiemelt mennyiségű pénzt, de hogy a másik legfontosabb dolgot, a szellemi tőkét is mellétehessük, ahhoz szükség lenne oktatási reformra is. Meg kell próbálni vonzóbbá tenni az adott képzéseket nyújtó iskolákat, karokat.
Másfelől nézve pedig mivel Európa is lemaradóban van ilyen téren, nem várhatunk csodákat. És amíg gazdasági téren a tabella hátsó régióiban cammogunk, addig főleg nem. Persze, valamilyen szinten ez a tyúk-tojás kérdésre hasonlít. Az innováció-fejlesztéshez van szükség a stabil gazdaságra, vagy pedig fordítva? Mi a véleményetek erről a kérdésről?

Hofi12 2010.11.10 16:48:46

@cantera:
Az alapkutatások kérdésében teljesen egyetértek, de itt is kérdés, hogy valamilyen szintű megléte nélkül van-e esélyünk megfelelő minőségű továbblépésre. Mintahogy nagy kérdés az is, hogy a források pár területre való koncentrálása milyen akadályokba ütközne. Kicsit hasonlít a kérdés nekem a magyar sporttámogatásra. Állandóan folyik a vita, hogy mi alapján érdemes elosztani a forrásokat. Nyilvánvalóan ezeknek a forrásáthelyezéseknek mindig vannak győztesei és vesztesei.

Amit még említettem, az oktatás kérdése. Én megértem, hogy valaki miért nem akar kémia szakra járni (de igazán megértem:)), ám pontos számadatok és statisztikák ismerete nélkül is úgy gondolom, hogy szükség lenne a magyar diákok kutatásorientáltságát fokozni. Természetesen ez n csak a kémia és természettudományok terén észlelhető, de mégis úgy gondolom, hogy ez az egyik legjobb elmaradott terület.

Hofi12 2010.11.11 00:31:35

Az alapkutatás megspórolása valóban nem tűnik feltétlenül célravezető megoldásnak, ha az országunk szempontjából nézzük. Felvetődik azonban a kérdés, hogy nem lehetne erre is megoldás valamilyen szinten az európai integráció, hiszen amint halhattunk róla, a régió is lemaradásban van e téren világszinten. Az országok kihasználhatnák komparatív előnyeiket és ennek legfőbb nyertese Európa lenne. Igaz, valószínűleg itt a bökkenő. A bökkenő, amely már az EU-ban egyébként is probléma. Hajlandóak-e a fejlettebb országok akár ezen a téren is segíteni a lemaradókat? A kooperáció, munkamegosztás itt is segíthetne. Nyilván valamilyen szinten működik, és nyilván egy bizonyos szint feletti megvalósítása nem több puszta fantazmagóriánál. De meg lehetne vizsgálni annak a lehetőségét, hogy miként növelhető a hatékonyság. Hiszen ez földrészünk egyik legsürgetőbb gazdasági kérdésre.

Visszatérve Mo.-ra. Az oktatási kérdésekben is sok gondolattal egyetértek. A teljes magyar oktatási rendszer nagyon is elméletközpontú, ez néhány területen sikeres, néhányon nem. Érdekes példa erre szerintem, hogy anno az általános iskolámnak német és szlovák testvériskolája is volt, és minden évben megrendezésre került egy matekverseny.
Ezen a versenyen, ami mindig itthon volt, a német srácok igen erőteljesen bukdácsoltak. Ők mesélték, hogy náluk sokkal kevesebb tananyag van, de sokkal több idő jut a képességfejlesztésre és a tananyag készségszintű elsajátítására illetve arra, hogy a diák magától jöjjön rá, hogy melyik problémát hogyan fogja megoldani. (Persze ezt nem, így ebben a formában). Hogy melyik a jobb nem tudom, és nem is éri meg bővebben belemenni most, mert erről megint oldalakat lehetne írni, de az mindenképpen igaz, hogy itthon magasabb szintű kutatásösztönzésre lenne szükség.

Hofi12 2010.11.10 17:05:48

@tkazmer: Nézzük először is a számítógépes állításod, teljesen igaz, hogy olcsóbbak mint 10 éve, persze. A vattacukor is olcsóbb lett, miután elvesztette az újdonság értékét, meg miután 3 helyett 8 helyen lehetett vattacukrot kapni ráadásul legalább 13 féle ízben az addigi 2 helyett. Ráadásul hasonlítsd össze az akkori és mostani csúcsmodellek árát, (persze ahogy írtad inflációt és minden egyebet figyelembe véve) nem biztos, hogy ennyire egyértelmű a változás.

A másik részre, hogy a Boschtól vesz, igaz, aztán legközelebb meg a Siemenstől. És nem kell ehhez az általad emlegetett iparági kartell. Mert akinek meg a Siemense romlott el, az majd megveszi a Boscht. Jó, persze ezt csak egy bizonyos szintig lehet csinálni, dehát tudják ezt a gyártók is. Szerintem az egész mint leírtam az első hsz-omban, a folyamatos piacteremtésre megy ki, amire pedig a technológiai fejlődés hihetetlen sebességére van szükség. Ezt pedig te is alátámasztottad: "persze, hogy a drágább újat, hiszen az olcsó régi már nem kapható"
Vegyük, hogy az árak alakulásában igazad van, de árréscsökkenésről biztosan nem beszélhetünk, hiszen nyilván a termék előállítási költségei is változnak, az ott lezajló innováció miatt.

Hofi12 2010.11.10 19:25:39

@tkazmer:
Nem teljesen "dehogynem", hiszen a Bosch strapabíró vasalója feltehetőleg nem lesz közvetlen versenytársa a Siemens vasalójának. Egyáltalán nem biztos, hogy ugyanaz az árkategória, és még a megcélzott fogyasztói réteg sem feltétlenül. Előfordulhat, sőt gyanítom elő is fordul, hogy a Bosch gyárt a Siemensével versengő olcsóbb-gyengébb vasalót is. Ha pedig mégis közvetlen versenytárs, akkor ez pompás példája a versenyelőnynek

Hofi12 2010.11.10 01:05:31

megvásásorlja ez szép szó, de megvásárolja akart lenni :)))

Hofi12 2010.10.21 17:01:29

@mrc6: Neked reagálok, mert te vetetted fel először, de igazából mindenkinek szól. Lehet szidni a BKV-t és a budapesti tömegközlekedés színvonalát illetve árait. Én Békéscsabától 20 km-re lakom és Bcs-ra jártam középiskolába így a helyközi és a vidéki helyi közlekedési viszonyokkal igen közelről találkoztam. Nézzük csak azt az árérték arányt... Egy budapesti havi felnőtt bérlet ára megközelítőleg 10000 Ft, ez ránézésre soknak látszik, de képzeljétek a Körös Volánnál a 20-25km-es felnőtt buszbérlet ára kb. havi 16.000 Ft. Ezzel a bérlettel egy vonalon közlekedhetsz oda-vissza. A BKV bérlet pedig nyilván összvonalas. Békéscsaba (nem egy világváros...) egyik végéről a másikra tömegközlekedéssel eljutni kizárólag legalább egy átszállással lehet, egy jegy ára 280 Ft, amely idén májustól egy órányi utazásra jogosít - a vonaljegy azt hiszem megszűnt. Ennek segítségével a város egyik végéről a másikra való jutáshoz legalább 50 perc szükséges. Ennyi idő alatt Bp-en is átjuthat az ember a városon. Ez azért elgondolkodtató szerintem. Mint ahogy az is, hogy a helyi járatok óránként maximum 3 alkalommal közlekednek, bár ez nyilván pontos számítások után van az igényekhez igazítva. Csakhogy ennek tükrében az 1475 Ft-os diákbérlet ár (Bp, mint tudjátok gondolom 3850) nem mondható alacsonynak.

Az eredeti kérdésre válaszolva: A BKV-nak monopol-helyzet ide vagy oda szüksége lenne valamiféle marketingre. Az emberek ugyanis nem könnyen felejtik el a botrányokat. (Hagyó-ügy, metrókocsik visszaküldése, 4-es metró). Igaz ezek szerintem összefüggenek. Politikai beállítottságtól teljesen függetlenül a városvezetésben végbemenő vérfrissités akár segíthet is a dolgon. Szóval szükség lenne marketingre, bár naivan mondhatnám, hogy elég lenne csak elkerülni a botrányokat. A szolgáltatások ár-érték arányát pedig igencsak elkerülhetőnek tartom.

Hofi12 2010.10.21 17:02:02

bocsánat, elfogadhatónak :)))

Hofi12 2010.10.21 17:03:26

bocsánat, elfogadhatónak :))

Hofi12 2010.10.15 09:08:12

Kedves Mindenki!

Ennyi hozzászólás után talán képtelenség is újat mondani, így 1-2 mondatban reagálnék csak a leírtakra.
Az első téma az egészségügy és főleg a kórházprivatizálások. Véleményem szerint erre igenis szükség van valamilyen mértékben, hiszen ez versenyhelyzetet teremt, így hatékonyságot növel. Az állami fenntartású intézményekben dolgozókat gyakorlatilag semmilyen érdek nem köti az igazán minőségi munkához, eláldogálnak az állóvízben. Valószínűleg egy magánkézben lévő kórház esetében sokkal komolyabb a minőségellenőrzés és így az ellátás színvonala is magasabb.

Kétségtelen, hogy az oktatás területén igen nagy szükség van az állami szerepvállalásra, hiszen ez az ország hosszútávú fejlődésének egyik alapja. Ugyanakkor a pénzek elosztásának struktúráján szerintem változtatni kéne. Sorrendet kéne felállítani, mi perpillanat a legfontosabb és ez alapján támogatni. Persze, ennek folyamatos felülvizsgálatára van szükség. Az egyik frekventált terület lehetne a tanárképzés. Évek óta a gyakorlatilag a leggyengébb diákok (tisztelet a kivételnek) mennek el általános iskola alsótagozatba tanítani és ezek után csodálkozunk, hogy felmérések szerint a magyar gyermekek jelentős hányada nem tud rendesen olvasni. A nem életveszélyesen alacsony, de magasnak sem mondható tanári fizetés szorosan összefügg a tanári munka presztizsvesztésével, igaz számos más okra is visszavezethető (pl. néha eltúlzott diákvédelmi törvények). Ez a probléma mindenképpen megoldásra vár.

Hofi12 2010.10.05 01:39:58

Nagyon sokrétű problémával állunk szemben. Eleve a "magyar termék" kifejezés meghatározása. Az előző kommentekből is az szűrhető le, amit egyébként is tapasztalni lehet, hogy főként az élelmiszerpiacon foglalkozunk a témával.
Nyilvánvalóan azért, mert ezek a leghétköznapibb magyar termékek.
Értékeink óvásában véleményem szerint nem szabad teljes mértékben az államra hagyatkozni. Nyilvánvalóan fordít figyelmet a magyar termékek védelmére. Jó példa erre az úgynevezett hungarikumok védelmére született 77/2008. (VI. 13.) országgyűlési határozat.
"A szabályozás alapján a hungarikumok megőrzendő, egyedülálló nemzeti értéket képviselnek és a mindenkori magyar Kormány kétévente ad tájékoztatást az Országgyűlésnek a helyzetükről" (Forrás: Wikipédia)

A marketing viszont véleményem szerint egyértelműen nem az állam feladata.
Remek civil kezdeményezések vannak a termékek népszerűsítésére. Ne feltétlenül a televízióban vagy rádióban sugárzott szpotokra gondoljunk!
Békés megyeiként igencsak közeli dolog a Békéscsabai Kolbászfesztivál mely hazánk legnagyobb gasztronómiai fesztiválja, vagy a békési Pálinkafesztivál. (Persze áttételesen ez is médiafigyelmet vonz maga után).
Ha elvonatkoztatunk a hungarikumoktól, gondolhatunk például a metróaluljárók magyar baromfi reklámjaira.

A marketing tehát ha nem is tökéletes, de azért elégséges lehetne. Mindenképpen figyelmet érdemel a termékek minősége és ára.

Kezdjük az árral, ott sokkal egységesebb a történet. A magyar termék drágább - sokszor lényegesen drágább - a külföldinél. Mert a magyartermék amellett, hogy el akarja adni magát a magyarságával, még presztizstermékké is akar válni. Gondoljunk csak a Pick termékeire.
De nagyon leragadtam a hungarikumoknál.
Egy mezei magyar termék azért nem tud árban versenyezni a külföldivel, mert egész egyszerűen magasabb az előállítás költsége. Ez, főleg az élelmiszeripari cikkek esetében, visszavezethető a mezőgazdaság helyzetére, a nagyon kicsi termelőkre. Hiszen miként tudná Marcsi néni esetleg Eugén bácsi a 3 fóliában olcsóbban megtermelni a paradicsomot, mint adott esestben a kínai beszállító a 3421 fóliában?
Ráadás problémaként jelentkezik, hogy a nemkiemelt magyar termékek sajnos minőségben sem mindig versenyképesek európai vagy akár ázsiai versenytársaikkal.

Rövidtávú és nagy hatékonyságú megoldást szerintem egyértelműen nem találhatunk. Persze átmenetileg serkenthető a keresletük a már többször említett pontgyűjtős játékkal, vagy további reklámokkal
Nehéz feladat azonban hosszútávú irányvonalat meghatározni. A régebben kedvelt módszer, a belépési korlátok állítása, a protekcionizmus csak az EU-n kívülre lehet megoldás, de a magyar termelők nem képesek egyedül kielégíteni a fogyasztói igényeket. Ha pedig külföldről érkezik az áru akkor őszintén: nekünk nem mindegy, hogy lett vagy tádzsikisztáni karfiolt veszünk?

Hofi12 2010.10.05 23:02:41

@kittiha: Tetszik nekem ez a vélemény. Az információáramlás meggyorsítása/ minőségének javítása valóban segítséget nyújtana, ami csökkenthetné a magyar vállalatok költségét, amivel versenyképesebb árakat szabhatnának meg termékeiknek. Jó kérdés persze, hogy ez mennyire megvalósítható, és az is, hogy ezt az állam feladatai közé sorolhatjuk-e. Véleményem szerint civil kezdeményezésre elindított (tovább)képzésekkel is megoldható lenne a dolog. Persze fel kell mérni az alternatív költségeket, megéri-e elkezdeni. A képzettebb munkaerő nem visz-e el további súlyos forintokat. Sok a kérdés, de az alapötlet nekem tetszik, ha ez számít valamit :)