Regisztráció Blogot indítok
Adatok
O.Ádám

5 bejegyzést írt és 115 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Ha van italfajta, ami igazán igényli a marketing sötét oldalát, akkor az a „legális moonshine”. Ennek népszerűsítéséhez ugyanis a valóság szokatlanul nagy szeleteire kell fátylat borítani, például arra, hogy ez egyáltalán nem is italfajta. Megfelelő tálalással azonban itthon akár egészen…..
(Eredetileg közzétéve: 2019.02.18.) Szinte pontosan hét évvel ezelőtt írtunk róla, hogy a francia Nemzeti Minőség- és Eredetügyi Intézet elfogadta a pontarlier-i abszint (Absinthe de Pontarlier) helyi eredetvédelmét, ami előfeltétele annak, hogy egy ital európai uniós eredetvédelmet kapjon. Ezután…..
Melyik a legerősebb ital? Erősebb-e a rum a whiskynél? Hány fokos a jó pálinka? Hány fok alatt likőr egy rövidital? Csupa félreértésen alapuló kérdés. Egyes körökben vallásos tisztelet övezi az igen magas alkoholtartalmú italokat, mások eközben kőbe vésik egy-egy (vagy akár az összes) röviditalfajta…..
Rengeteg olyan italt iszunk hányásig, amely az ital eredeti koncepciójától teljes mértékben távol áll. Triviális de a Jägermeister például köptetőnek indult, ám míg a jéger alig száz éves történelme alatt, világszerte közkedvelten fogyasztott alkohollá vált, addig az abszint elhagyta az eredeti…..
A metanol, metil-alkohol vagy faszesz néven ismert, súlyosan mérgező vegyület nagyjából a századforduló óta mumusa a rossz minőségű italok fogyasztóinak – régen jó okkal, manapság többnyire ok nélkül. Ha egy alkoholos italt veszélyesebbnek vagy károsabbnak mondanak a többinél, akkor gyakran a…..
Ha manapság megemlítjük valakinek, hogy szeretjük az abszintot, utána rögtön el kell magyaráznunk, hogy nem az áruházakból és szórakozóhelyekről ismert színes kölnivizekről beszélünk, nem cirkuszolunk lángoló cukorral, és véletlenül sem töményen isszuk, hiszen mindezeknek kevés közük van a…..
Bár 2019-ben történt, mégsem emlékeztünk meg arról, hogy a Kentucky bourbon és Tennessee whiskey mellett egy harmadik whiskey-stílus is hivatalos keretet kapott, mégpedig a Missouri Bourbon. Ráadásul az egyik legszigorúbb szabályozással az iparágban...
Ha létezik ellentmondásos ital, akkor az abszint biztosan az, hiszen fordulatos történetének és a hozzá kapcsolódó legendáknak köszönhetően igen sok pozitív és negatív história forog e nedű körül. A zöld tündér elnevezés már évszázadokkal ezelőtt az abszint szinonímájává vált és biztosan te is…..
Tulajdonképpen az araboknak és a szlovákoknak köszönhetjük, hogy ma pálinkával koccintunk a vidéki lagzikban. Az ital pedig az első masszív alkoholistákat hozta magával. Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára ..
O.Ádám 2019.02.25 13:50:45
@triac: Én is sok helyen olvastam róla, de ezek mind téves forrásértelmezések. Valaki "destillatiót" említ? Szeszfőzés! Feltettek főni egy faszék bort? Szeszfőzés! "Alkoholt" említenek? Szeszfőzés! Lángoló ital? Szeszfőzés! Nem én találtam ki, hogy ezek tévedések, komoly szakirodalma van ennek.
De ha összefoglalva érdekel pár oldalban, írtam is róla::
abszint.com/2015/02/09/honnan-nem-ered-a-szeszfozes/
O.Ádám 2019.02.25 13:50:50
@dr. mesterséges színezék: Amit leírtál, az egy szeszfőzésre nagyon is alkalmas vízhűtéses lepárló, ami a szeszfőzés évszázadok óta megértett elveit alkalmazta. A 20. századi dunántúli zugfőzésben klasszikusnak számított, más kérdés, hogy a vele készült ital szinte garantáltan ocsmány lesz.

A 2. évezred előtti arab lepárlótechnológia csúcsa viszont csak egy kétrészes lombik volt a sisakban egy belső peremmel és egy kivezetőcsővel, és ráadásul szabályozható kemence sem volt hozzá. Ha ezzel „szeszt főzöl”, akkor az összes alkoholt elfőzöd a levegőbe. Nekik nem volt meg az, ami ma minden általános iskolát végzet embernek „magától értetődő”. Teljesen hiányzott az a fizikai tudás, amitől a szeszfőzés pofonegyszerűvé válik.
O.Ádám 2019.03.01 06:16:53
@ételizésítő: Ja, ha szerinted az al-kohl eleve alkoholt jelentett, akkor nincs is több kérdésem.
Látom rangodon aluli lett volna ránézni, de a "hülyeségeim" ebben az írásban Robert Jacobus Forbes tudománytörténésztől származnak (szintén nem ő találta ki őket, de az ő több oldalnyi irodalomjegyzékét remélem már nem kell felsorolnom) – R. J. Forbes: Short History of the Art of Distillation. White Mule Press, 2009. De nyugodtan felütheted a 20. század bármelyik magyar likőripari kézikönyvét is, mert azok is ugyanúgy a salernói eredetet hozzák. (Legalábbis az a 3-4, amit én ismerek.)

Most akkor gondolom megmutatod, honnan tájékozódtál az „alkohol” szó történelmi jelentéseiről (a fantáziádon kívül).
Szeretik a whiskey-t? Én erre a kérdésre sokáig magabiztos nemmel válaszoltam, mert pont úgy voltam vele, mint azok az emberek, akik azt mondták, nem szeretik a sört. Tőlük mindig azt kérdeztem, ok de melyik sört nem szeretik? Az ugyanis annyiféle, ahány csillag van az égen, hogy teljesen…..
O.Ádám 2018.10.04 08:11:33
@griiischdoov: Inkább azt szögezzük le, hogy ez a whisky–whiskey „ellentét” csak egy 70 éves marketingblöff, amit ugyanazzal a gyermeki naivitással nyalt be a világ, mint amivel az italmarketing hülyeségeit általában szokás.

abszint.com/2015/05/23/a-whisky-es-a-whiskey-ugyanaz/
Ginkovácsok Hogyan készül a gin? 2018.09.15 13:42:48
Ízre és illatra talán a gin kategória a leggazdagabb fajta szeszes ital, és ez nem kis mértékében a viszonylag tág jogi definíciójának tudható be. Az előállítási módról a jogi előírás nem szól semmit. Mi több, arra sincs megkötés, hogy a gin a boróka mellett milyen egyéb ízeket és aromákat…..
O.Ádám 2018.09.17 10:03:21
@Zetor 2000:
„[...] de a hivatalos nevük ezeknek "párlat" lehet maximum.
Zöldségből maximum vodka lehet.”

A valóságban nincs olyan italkategória, hogy egyszerűen „párlat”. Ha narancsból főznek (bár persze magyar üvegházas narancsból narancspálinkát is lehetne főzni!), akkor az hivatalosan a gyümölcspárlat nevű kategóriába tartozik (feltéve, hogy megfelel a gyümölcspárlat egyéb szabályainak – ellenkező esetben egyszerűen „szeszes ital”), címkézni pedig narancspárlat néven kell.

A zöldségekből készült párlatok szintén ebbe a „gyümölcspárlat” kategóriába tartoznak, ami a gyakorlatban nem okoz zavart, mert címkézni viszont alapanyag szerint kell, pl. „zellerpárlat”, „vegyes zöldségpárlat”, stb.

Vodkának pedig azt lehet címkézni, ami megfelelő tisztaságú finomszesz, függetlenül attól, hogy miből főzték.
O.Ádám 2018.09.17 10:37:49
@Muslicza úr: Hogy hogyan lehet nevezni valamit, ami nem kerülhet kereskedelmi forgalomba, abban semmilyen törvény nem hatályos. Hogy a házipálinkát csak párlatnak lehetne nevezni, az jogilag értelmezhetetlen. Éppen ezért ezt nem is mondja ki semmilyen törvény, hanem egy sajátos törvényértelmezésből fakad ez az állítás. Senkit nem lehet megbüntetni érte, hogyha (akár sajtóban!) pálinkának nevezi a nem kereskedelmi pálinkát. (Arról már nem is beszélve, hogy maga az Értelmező Szótár mit mond a pálinkáról...) Egyébként javíts ki, ha most már nem így van, de úgy emlékszem, a bérfőzető pálinkáját máig is felvásárolhatja adóraktár, majd forgalomba hozhatja pálinkaként, ha megfelel a szabályozásnak.
O.Ádám 2018.09.18 13:26:33
@Zetor 2000: Persze, szakmai fogalomként létezik, mint az égetett szesz szinonimája. Csak ahogy megfogalmaztad, úgy nézett ki, mintha valami törvényes italfajta lenne, és zöldségből nem készülhetne :)

A sima „párlat” megnevezés a pálinkafőzdék címkéin látszólag tényleg előfordul, de ez csalóka – ilyenkor külön, sőt, két külön sorba írják a megnevezést. Tehát amikor a címkén külön szerepel mondjuk a „cékla” és a „párlat”, a megnevezés valójában akkor sem párlat, hanem céklapárlat :)
A poszt eredeti címe az lett volna, hogy "a whisky, mint befektetés", de ahogy teltek a napok, gyűltek a gondolatok, kiderült, hogy sokkal szerteágazóbb lesz és a "mint..." szócska után sok minden beilleszthető. Ha már az Octomore is Dialogos, akkor itt az ideje, hogy mi is filozofálgassunk egy…..
                         Forrás: wikipedia Az ikonikus italok közül számomra a legizgalmasabb az abszint. Fogalmam sem volt, hogy milyen ital lehet, csak azt tudtam, hogy a művészek itala, és olyan "intellektuális" dolognak tartottam az abszint ivást. “Az abszint kétségkívül a világ…..
O.Ádám 2018.07.13 14:34:52
@MoravcsikAndi: Semmi gond, és köszönöm :) Az abszint betiltásához nem egyetlen konkrét ok vezetett el, de ha miértet kell mondani, akkor azért, mert ez volt az egyetlen alkohol, amit sikerült betiltani – ugyanis egyáltalán nem csak az abszintot akarták betiltani. Nem véletlen, hogy az abszint betiltásának korszaka egyben a teljes szesztilalmak korszaka is volt! A probléma lényege az volt, hogy a 19. században addig nem látott mennyiségű olcsó töményszesz árasztotta el Európát, és ez különösen durván hatott az olyan borfogyasztó országokra/vidékekre, ahol akkor még nem volt érdemi töményszesz-kultúra. A század végére sok országban össznépi alkoholizmus tombolt, és ezen országok orvosai egyszerűen nem akarták elhinni, hogy a filléres töményszesz okozta katasztrófáért maga az alkoholtartalom lenne a felelős. Nemcsak az abszint illóolajait, hanem minden rövidital minden összetevőjét mérgező hatásokkal gyanúsítgatták. Amíg a franciák a növényi összetevőkön lovagoltak, addig a magyar tudósok azt írták a Természettudományi közlönyben, hogy a krumpliszesz kozmaolajtartalma a felelős mindenért (többek közt a delirium tremensért is). Az orosz tudósok ugyanezért döntöttek úgy a század végén, hogy a cári monopólium ideális szeszesitala a hígított finomszesz (így született meg a vodka mint konkrét italfajta).

Az abszint ennek a mentalitásnak volt a tökéletes céltáblája: viszonylag új ital volt (senki nem mondhatta, hogy „400 éve isszuk és semmi bajunk”), emellett szokatlanul magas illóolaj-tartalma volt, ráadásul átlag fölötti alkoholtartalommal palackozták, amiből az következett, hogy a legdurvább alkoholisták azt itták rövidként. Értelemszerűen azok produkálták a legdurvább műsort az alkoholmegvonástól az elmegyógyintézetben , akik eleve csak 50% fölötti töménytől tudtak igazán berúgni. (Az „átlagos alkoholisták” viszont hígítva itták az abszintot.)

Az utolsó pofon az volt az abszintnak, amikor a filoxéra után a bortól elszokott franciákat nem lehetett visszaszoktatni az abszintról és más égetett szeszekről a borra, ezért a borosgazdák hadjáratot indítottak a tömény, azon belül a legnépszerűbb és legkönnyebb céltábla ellen, ami az abszint volt. Ebben örömmel segítettek az antialkoholista érzelmű orvosok is, akik szemében a bor a (sokkal) kisebbik rossz volt, és erkölcsi kötelességnek érezték bármi áron betiltatni bármilyen alkoholt, ha egy mód adódik rá – mielőtt a francia nép kollektíven a halálba inná magát. Tehát voltak tudományos tévedések is a dologban, de látványos, szándékos ferdítésekkel is súlyosbították őket.

Sok más országban is betiltották az abszintot (bár a többségükben nem), de szintén az alkoholizmus elleni küzdelem részeként, és külön vizsgálatok nélkül, a francia orvosokra vagy akár még azokra sem hivatkozva. Az amerikai tilalom szövegében pl csak annyi volt az indoklás, hogy az abszint „köztudottan” mérgező.
A skót whisky legfőbb portálján futottam bele a szokásos vitaindító rovatban abba a témába, hogy túlságosan geekek lettek-e a skót whiskyt kedvelők? A kérdést kiegészíteném azzal, hogy a whiskyt kedvelők úgy általában...
A gin blog The HomeMade Gin Kit 2018.04.30 12:10:41
Sokan szeretnék megfőzni a saját pálinkájukat,borukat,sörüket stb., a The HomeMade Gin Kit most erre ad lehetőséged, hogy a lehető legegyszerűbben eltudja az ember készíteni saját ginét. A készlet ára 40-50 dollár körül mozog,viszont a gyártó azt ígéri,hogy a gined a boltokban kapható ginekkel…..
Az ír partvidék vad ízeit megidéző Jameson Wild Seaweed Bitters-zel a világ mixereit szeretnék inspirálni. Az Irish Distillers whiskeymárkájának új terméke a Sligo megyei Long Rock-ból származó, és az Atlanti-óceán partján természetes módon szárított vad vörös…..
Aperitif A gin és az alkímia 2018.03.29 08:00:00
Az alkímia »tudománya« többször is keresztezte az italok létrejöttének és fejlődésének útját. Ez érthető is, hiszen a szeszlepárlás korai szakaszában - kényszerűségből is - elterjedt likőrök és mindenféle növényekkel ízesített szeszes italok készítése tág teret…..
O.Ádám 2018.03.29 12:05:27
Visszatérő motívum a blogon, hogy a kezdetleges technológia miatt kezdték fűszerezni a párlatokat, de ez a polgári szeszfőzésre igaz (a 14-15. sz. fordulójától), nem a gyógyszerészetire. A 12-13. században az égetett szesz csak (kanalas vagy csöpögtetős) gyógyszer volt, nem igazán számított az élvezeti értéke. A borból, gyógyszerész felszereléssel, gyakran többszörösen/sokszorosan desztillált aqua vitae-k egyébként valószínűleg nem is voltak annyira rosszak, bár olcsók sem. Az az igazán rossz alkohol, ami natúrban évszázadokon át közel ihatatlan volt, az polgári szeszfőzdékben készült, jobbára gabonából.

A gyógyszerészeti alkoholhoz eredetileg azért használták az (akkoriban egyébként már nem sokra tartott) gyógynövényeket, mert a vízhűtéses lepárlás forradalmat csinált a vegyészetben, és elterjedt a nézet, hogy lepárlással mindenből kinyerhető annak legnemesebb, leghatásosabb esszenciája, az „ötödik eleme”. Az eleve csodaszerként tisztelt finomított alkoholt a gyógynövények desztillációval „felerősített” erejével egészítették ki. (Míg a 14. századtól kezdve ismert likőröket gyakran csak áztatással készítették.)

A középkori gyógyítás, gyógyszerészet fejlődésében alapvetően nem a kolostorok és a szerzetesek, hanem az egyetemek és az ott végzett orvosok/gyógyszerészek voltak a meghatározók. Vajákosok, füvesemberek, boszorkányok (??) pedig valószínűleg csak akkor ismerkedtek meg a szeszfőzéssel, amikor az már polgári foglalkozásként is elterjedt. Vagy még később.

A középkori alkímia valóban tág, de lényegében kettős terület volt: a gyakorlati oldala valódi vegyészet sok-sok helyes és hasznos tapasztalattal, az elméleti oldala viszont lényegében a (természettudományos) nemtudást kitöltő projekciókból állt, amiket nem a kémia vagy a fizika, hanem a mélypszichológia szemszögéből lehet értelmezni és komolyan venni. Így megmaradt az „eredeti” alkímia szellemisége is, még ha nem is változatlan formában. Azt viszont fontos tudni, hogy az alkímia nem foglalkozott orvosi értelemben vett megelőzéssel és gyógyítással. Talán Paracelsus volt az első, aki érdemben próbálkozott az alkímia és a gyógyszerészet szintézisével.

A titokzatosság marketingje nem az italoknál, hanem valahol az újkori kuruzslók által, csodaszerként eladott (szintén csepegtetős/kanalas) tinktúráknál kezdődhetett, amik divatját még Paracelsus gyógynövényes „elixírje” alapozta meg. Ezeknél a növények szerepe végképp nem az íz javítása volt, sőt: a kuruzslók többnyire egymással versengve próbáltak minél erősebb és ocsmányabb ízt összeállítani, mert ez tette „hitelessé” a készítményt. Gyógyhatásuk nem nagyon volt a placebón kívül, de ez pl. a mai homeopátiás szerek sikerét sem ássa alá. Az italok terén valószínűleg a Chartreuse robbantotta be a titokzatosság elemét, amikor 1764-ben likőrt készítettek a korábban megjelent tömény elixír receptjére alapozva.
epalinka e-Pálinka Toplista 2017 2017.12.28 12:41:58
Kedves e-pálinka barátok, hasonlóan a tavalyi év végéhez, az idén is megosztom az abszolút toplistát az e-Pálinka blogon megjelent cikkeim nézettsége alapján. Az e-Pálinka Facebook oldal és epalinka.blog.hu oldalakat 2015 októberében indítottam azzal a céllal, hogy a pálinka kedvelőkkel…..
A bor meg én Bourbon pillanatok 2017.11.23 09:04:31
Az amerikai whiskey alapjait, nem meglepő módon, a skót és ír bevándorlók rakták le. Kezdetben szakaszos lepárlással készült a whiskey, majd az oszlopos lepárló terjedt el. A Bourbon további jellegzetessége, hogy minimum felerészt kukoricából kell készülnie és az érlelés nagyon intenzíven kiégett…..
O.Ádám 2017.11.28 13:01:41
@akrosztikon: Az a magyarázat, hogy amikor italoknál az „alkohol jelenlétéről” vagy „alkoholos jellegről” van szó, akkor általában nem magáról az alkoholról (etanolról) van szó. Az etanolnak nagyon jellegzetes, de könnyen elfedhető vodkaillata, -íze és -érzete van. Ezt a legtöbb italban nem érezni, mert elnyomják (többek közt) a sokkal erősebb ízű-illatú, harapós, olajos vagy más érzetű erjedési kongenerek, és ezek döntik el, hogy milyen jellegű és erősségű „alkoholos” érzete lesz egy italnak. Ezért lehetséges, hogy az egyik whisky akár 40 fokon is erősen „alkoholos” érzetű, miközben egy másikban esetleg 55 fokon sem ez a meghatározó.
Persze, minden rövidben érezni az etanolt is olyan formában, hogy „fűt” és valamennyire „szárít”, de ha a whisky ízében-érzetében külön felismerhető az etanol, azt én pl. csak hibaként tudom értékelni. Egyébként ez elég ritka is, a Maker's -nél sem erről van szó.
Számomra mindig egy kicsit megmosolyogtató ez a sokszor hallott mondat… Többek között azért is, mert még ha sikerül is (adja ég…) bent maradni, vagy csak kicsit túllógni a kiszabott „plafonon”, akkor is ott van az a tényező, hogy az ajándékozott személynek az ízléséről, általában SEMMIT sem tudunk!…..
O.Ádám 2017.08.03 15:59:37
@Balandpet: Skóciában is számon tartják, csak 2009-ben átnevezték „blended malt”-ra. Nem zavaros kategória, egyszerűen különböző helyeken készült hagyományos malátawhiskyk keverékét jelenti (nem tudom, milyen gyártókra gondolsz és melyik országban). A blended whisky nem a különböző alapanyagokról szól, egyféle gabonából is lehet blended whiskyt csinálni, ha egy részéből „tisztaszeszt” főznek. A Nikka All Malt se a skót, se az ír, se az amerikai szabályozás (sem pedig a whisky szakmai hagyományai) szerint nem minősülne malátawhiskynek (hanem blended whiskynek).

A Nika All Malt ugyanazért nem vatted malt, amiért pl. az a 100% kukoricából készült amerikai whisky sem kukoricawhisky (vagy bourbon whisky), amelyik 80% fölé (a gyakoriatban 94 fölé) finomított kukoricaszeszt tartalmaz. Mert ez az a konkrét dolog, amitől egy whisky blended whisky lesz. Az All Malt nagyon jól helyt áll, csak nem vatted malt.

Maga a blended whisky koncepciója az, ami zavaros (a fogyasztók szemében), mert a skótok próbálják úgy beállítani, mintha egyszerűen „többféle whisky keveréke” volna. A skót blended whiskyre igaz, hogy mindig maláta- és gabonawhiskyk keverékéből áll, de nem ez teszi a blended whiskyt.
Igyál egy jót! Mit is iszunk? 2017.04.16 12:34:59
Azt gondolom, hogy a pszichénk mélyén alapvetően két kis mantra bújik meg,( 1. "az italgyártók biztosan nem dobhatnak piacra olyan terméket, ami annyira ártalmas lenne, hiszen azt kivonnák a hatóságok",  2. "sokáig valótlant sem lehet állítani a reklámokban, hiszen azt is megbüntetnék és levennék a…..
O.Ádám 2017.07.17 16:10:12
1.: Ezt a problémát nem lehet csak a mesterséges hozzávalókra szorítani, mivel általánosságban igaz az élelmiszer-biztonságra, hogy drága kutatások kellenének, ha valaminek „még biztosabban” akarjuk garantálni az ártalmatlanságát. Amikor egy akármilyen cefrében/mustban keletkezik 200 féle erjedési kongener – a legváltozatosabb alkoholok, észterek, stb. formájában –, aztán ezek egy jó része lepárlás közben, majd érlelés közben is átalakul, ezek hosszú távú hatása még annyira sem egyértelmű, mint a finomszesz+aroma italoknál, amik sokkal kevesebb féle és sokkal kisebb mennyiségű illóanyagot tartalmaznak, ráadásul gyakran csak olyan vegyületeket, amik a valódi párlatokban (vagy gyümölcsízek esetén magában a gyümölcsben!) is ott vannak, mert a szesziparban a mesterséges aromából is a természetazonos a jellemző. A körténél maradva, egy valódi, de gyenge körtepálinkánál (ami sajnos „prémiumnak” álcázott pálinkát is jelenthet) akár az is reális feltételezés hogy hosszú távon (de leginkább csak irdatlan mennyiségben vedelve) károsabb lehet a kommersznél, egyrészt a (nem teljesen jelentéktelen, orvosi ajánlásokon túli, de mégis kilobbizott) metanoltartalom miatt, másrészt, mert esetenként elő-/utópárlatosság gazdagítja a kongenertartalmát. Persze ezzel lényegében igazat adok az 1. pont alapfeltevésének :)

Annyit akarok ezzel mondani, hogy az aroma-finomszesz problémát szerintem nem az egészségügyi oldalánál érdemes kikezdeni, hanem mondjuk ott, hogy élvezhetetlen italt kapunk a pénzünkért. Az „olcsó(n készült) italok károsabbak” tézisnek (főleg ma már) elsősorban az az alapja, hogy az átlagember jellemzően csak olcsó italból tud annyit venni, amennyivel igazán tönkreteheti magát.

2.: Én is örülnék, ha törvényi szinten akadályoznák a ki nem mondott, hanem trükközéssel, utalásokkal elültetett hazugságokat, de ezektől még igaz, hogy állítani nem lehet valótlant, ezért nem is nagyon teszik. (Ez alól talán csak a receptek, gyártási módszerek kora, változatlansága, na meg az eredetmítosz képez kivételt, ezekért úgy vettem észre, nem tartoznak felelősséggel.) Régóta foglalkozom az italmarketing hazugságaival, de az tényleg nem jellemző, hogy a termékről konkrét hazugságot állítsanak, se a címkén, se a reklámban.

Ezeknél sokkal nagyobb baj, hogy eleve nem kötelező feltüntetni, milyen ital van az üvegben. Ha a hátsó címkére (!) rábiggyesztik a „szeszes ital” és „XY% alc. v/v” feliratokat, azzal letudtak minden kötelezőt. (De vannak importőrök, akiknek még ez sem sikerül.) Az összetevők sem kötelezőek, már az említett cég italain sincsenek rajta. Ebben az amerikai példa lenne jó, ahol az elülső címkére rendesen rá kell írni, hogy mi van az üvegben (vagy egy szabályozott italfajta nevét, vagy egy röviden megfogalmazva, miből áll.)