Adatok
b.fruzsi
126 bejegyzést írt és 258 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Autóval hajtok lefelé a törökbálinti lejtőn, a félig lehúzott ablakon beáramló szellő megsimogatja az arcomat. Ibrahim Maalouf, libanoni trombitás True sorry című száma szól. Tökéletes zenei aláfestés ehhez a pillanathoz. Nyári melankólia kerít hatalmába, a muzsika is masszívan táplálja ezt az…..
Úristen mennyit éltem az elmúlt három hétben. Ami a legjobb, hogy lezárult a gyerekeknél egy újabb tanév, tehát túl vagyunk az ilyenkor szokásos év végi témazáró dömpingen, a zongoravizsgákon, ilyen-olyan fellépéseken, bizonyítványosztáson. Egyébként olyan ügyesek a gyerekek, hogy az eredményeik…..
A Szentendre trail utáni héten a regenerációé volt a főszerep, az edzéstervemben mindösszesen négy edzés figyelt, ebből hármat meg is csináltam, a hosszabb hétvégi 16 km sajnos mindenféle programtorlódás miatt szégyenszemre elsikkadt. Izabel lányommal az akrobatikus rock & roll diákolimpián…..
És akkor – immáron öt órányi futás után – megszólalt a fülemben Chopin e-moll keringője, Arthur Rubinstein előadásában. Elmosolyodtam, nem először aznap, de talán a legőszintébben. Minden összeállt egy tökéletes egésszé erre a röpke 15 percre, amikor ripítelve ismételtem ezt a három perces…..
b.fruzsi
2024.05.26 13:49:19
@Tompahawk: Köszi szépen! :-)
Bezárkóztam az utóbbi időkben, de most már nagyon kikívánkoznék. Jót tenne, úgy érzem. Az esetek nagy részében fogalmam sincs, hogy mi a gond velem. Mindenki érzi ezt a káoszt, ami körülvesz minket, vagy csak engem roppantott meg? Az utóbbi időkben rájöttem, hogy kizárólag az egyszerű, egybites…..
A verseny
Lefelé botladozok a lejtőn a sötétben. Egy napja és egy teljes éjjel úton vagyok, rögeszmésen keresem magamat a francia Alpokban. Az egész napos dehidratáltság miatt a vonásaim elgyötörtek, legalábbis valahogy így képzelem, tükörbe nem néztem már egy ideje. Nemrég hánytam egyet, végre…..
Az előzmények
Amikor csőtörés után kinyitod a csapot, hiába várod a vízsugarat, először csak távoli morajlás jelzi, hogy valami történt, míg nem voltál odahaza. Aztán nagy robajjal pöfögve megérkezik a víz is, zavarosan, sárgásan. Ez a csap bennem a CCC után nem tört el, csak elzártam, kicsit…..
Rendszerint a gép előtt ülök a nevezés megnyitásának napján és az elsők között kattintom le a gondosan előre kiválasztott – a felkészültségemnek és aktuális ízlésemnek megfelelő – távot. Idén a négy korábban is meglévő verseny (Ultra-Trail Hungary – 111 km, Szentlászló Trail – 84 km, Szentedre Trail…..
Magától értetődően leadok 10 kilót, jutottam magamban futás közben a végkövetkeztetésre. Aztán gyorsan eszembe jutott a testvérem témába vágó szellemes mondása, miszerint ő ennyi súlytól maximum végtag amputációval szabadulhatna meg. A gondolaton hangosan felröhögök, ne érts félre, nem képzelem el…..
Covid után százas? (Második rész)
Imonak, aki nélkül még mindig a külső körön pittyegnék
Pedig olyan jó ötletnek tűnt. Emlékszem, december volt, az adatvédelmi jog vizsga előtti este, ültem a konyhaasztalnál, amin egy tonna vákumozott, fagyasztásra váró vadhús csomag sorakozott. Még most is érzem…..
Egy júniusi vasárnap délelőtt, a pozitív covid tesztem szorongatva, sírva tárcsázom a barátnőm számát és közlöm vele az adott helyzetben elképzelhető legrosszabb hírt: nem tudom este elkísérni arra a bécsi koncertre, amit mindketten cirka három éve várunk. A barátnőm már elindult Nyíregyházáról, az…..
2022. június 5-én rendezték meg az Ultra Trail Hungary (UTH) leghosszabb betétszámát. A piros rajtszámosok rettegett 112 kilométere a maga tekintélyes 4200 méteres pozitív szintkülönbségével, „a Pilis és a Visegrádi hegység sűrű és sötét erdejében” kanyargó útvonalával, a bioritmus-idegen éjféli…..
Májusban lesz tíz éve, hogy részt vettem az első „terepultrámon”, egy szolid ötvenesen a Pilisben, ennek apropójaként elmerengtem azon, hogy hova is lett az a sok-sok versenytárs, akikkel akkoriban együtt futottam, akiknek az edzéseit lelkesen követtem az Edzésonline-on, vagy netán a Nike+…..
Az évkezdet mindig jó apropót szolgál, hogy az ember kicsit újraértékelje azt, hogy vajon hova is tart, ennek érdekében új célokat is kitűzünk magunk elé, átértékelvén az elmúlt időszakot. Január végére le is tisztázódtak bennem az idei futós elképzelések, amit szívesen meg is osztok veletek. Nem…..
Egész héten érzem már, hogy fel vagyok húzva, most már igazán mennék, de még mindig várni kell. Érzelmi hullámvasúton ülök, magamba fordulok, nézem, hogy mi van ott belül, keresem a lelki kapaszkodókat, össze kell szednem a hétvégére a mentális 100 forintomat, és ha egyszer megvan, minden fillérjére…..
Szóval jó lenne sallangmentesen futni. Csak úgy odaállni és egyszerűen hat óra alatt őszintére futni magam. Hiányzik az az érzés, amikor olyan egyszerűen működnek a dolgok, mint amilyen például a levegővétel. Beszív, kifúj, a levegő folyamatos áramlása dolgozik bennem. Ugyanezt kellene tennie a…..
Múlt hét vasárnap részt vettem a Terepfutás.hu rendezésében megszervezett Ensport Vértes Trail terepfutó versenyen. Mint ahogyan itt is írtam, pusztán edzésként mentem el a rendezvényre, bár komolyan felmerült bennem a kérdés, hogy az egóm vajon elbírja-e, hogy tétlenül nézem, ahogy elmegy mellettem…..
A Bükk Hegyi Maraton óta nem adtam hírt magamról, ennek az egyszerű indoka az, hogy minimális időm sem volt, amit a blogra fordíthattam volna. Pedig tudtam volna bőven miről beszámolni, csak sem energiám és sem pedig kedvem nem volt a klaviatúrával bíbelődni, most kissé zanzásítva ugyan, de…..
„Újra itt, el sem hiszem” – gondoltam miközben a szokásos rajt előtti erdei pisilő helyünkre igyekeztünk Anyuval. Ezer éve nem jártam erre, utoljára 2016-ban koptattam ezeket az ösvényeket, úgy érzem hiányzott, bár ennek igazságtartalma majd talán harminciksz kilométer megtétele után fog…..
Helló fókuszvesztettség
Hosszú idő kellett ahhoz, hogy rájöjjek arra, hogy az égegyadta világon semmi gond nincs azzal, hogy nem tudok mindig 120 %-on pörögni az edzéseimben, a futókedvem májusban szabadságra ment. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem edzettem szorgalmasan, a kötelező minimum…..
Az április határozottan jobb hangulatban telt, mint a március, bár még mindig annyira gépiesnek éreztem sokszor, hogy hirtelen nehéz konkrét, kiemelkedő momentumokat felidéznem. Anélkül, hogy az edzésnaplómat elővéve rögtön puskáznék a statisztikát illetően, kapásból azt mondanám, hogy azt szerettem…..
Futás közben azt képzeltem, hogy leheveredek az Erzsébet kilátó felé vezető aszfaltos úton. Ráfekszek a betonra és csinálok egy angyalkát, ami azért is bizarr, mert tavasz lévén hónak nyoma sincs, meglepően kellemes langy meleg időjárás fogadott aznap reggel. A leheveredésem valódi oka az, hogy…..
Bár – amint már írtam – decembertől elkezdtem picit felhozni az edzésidőmet, még nem volt meg a tavaszi versenycél. Úgy néz ki, addig kerülgettem a forró kását, amíg el nem határoztam magam A tavaszi terepfutó verseny mellett. Na vajon mire gondolok?
Természetesen a Mátrabércre, amit biztosan…..
b.fruzsi
2021.03.04 17:41:41
@DSL: Beszámolót tuti nem írok, csak a sárban csúszkáltunk, de neked nagy hajrá, azóta tuti nagyon jók a terepviszonyok, porzani fog a pálya! Az isi/ovizárás miatt masszívan bonyolódik az életem, így talán mégsem leszek a Bércen, de egyelőre nem engedtem el.:-) Szóval keep going!
Az elmúlt hetekben a lehetőségeimhez mérten folytattam az előírt munkát, lavírozva a teljesítő képességem határán. Ez nálam egy egészen keskeny határvonal, amin jó artistához méltó módon megtanultam egyensúlyozni. De ettől függetlenül a szemem a pályán, azaz a lábaim előtt, folyamatosan figyelnem…..
Január magasan a legjobban lehúzó hónap számomra valamennyi közül. Ettől függetlenül – nem pandémiás időben – ilyenkor elkezd(t)em díszbe öltöztetni a szívemet a szokásos márciusi síelésünk apropója miatt, ami idén is, csak úgy, mint tavaly, elmarad. Zsinórban két év csúszás nélkül. A tavalyit…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz