Regisztráció Blogot indítok
Adatok
corvus

0 bejegyzést írt és 7 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

2010.09.27. óta tag.
Admin Szerkesztő Tag Vendég
Mandiner blog Brit főrabbi: elvesztette-e a lelkét Európa? 2012.02.22 07:01:00
  „Amit be szeretnék mutatni előadásomban, azok a piacgazdaság és a demokratikus kapitalizmus vallási gyökerei. Mindezt egy olyan kultúra hozta létre, ami telítve van a zsidó-keresztény örökséggel, és a piacgazdaság eredetileg ennek értékeit hivatott kiteljesíteni.…..
corvus 2012.02.22 12:12:48
@Bell & Sebastian: "Még megérjük, hogy nekünk keresztényeknek több közünk lesz az izraelitákhoz, mint ortodox testvéreinkhez."

Annyit hozzáfűznék: az ortodoxia is keresztény vonal - tehát skizoid elképzelést vázolt fel.

@Őrnagy úr: Gyakorlatilag tagadja a történelmet.

@Tilikov: Az, hogy valaki a maga vallását tartja mértékadónak, így erre is épít - a főrabbi a zsidó vallás esetében, s vendégként (a létező párbeszéd folytonossága mellett) a kereszténység esetében: tehát kész a zsidó-keresztény alap -, bevált gyakorlat.
Tehát vonatkoztassunk el a konkrét vallás dimenziójától: mi marad? Ha az egyes ember nem kizsákmányoló, irritáló módon viszonyul a másik emberhez, több eséllyel valósul meg az az életkép, hogy nem a "mások kárán harácsoló" és a "lesüllyedt rétegek" állnak egymással szemben. Az egyéni emberek mindenkori döntéseinek összege adja a világ állapotát.
corvus 2012.02.23 11:17:50
Atláthatóság kedvéért pontokba szedem.
1) Imádom a fórum/komment mindenkor állandó jellemzőjét: az első pár témához kötődő komment után megérkezik az első "tök nem ide tartozó" megjegyzés, amit hamarosan követ a totál értelmetlen és felesleges anyázás, mígnem vagy elhal a traccsparti vagy valaki újra vissza nem tér az eredeti témához, hogy újra induljon a folyamat. :)

2) @Akitlosz: tekintve, hogy a zsidó vallásból ered a kereszténység vallása, mely hivatalossá avanzsált a római birodalomban, s így ebből kifolyólag római uralom/keresztény missziók révén "kötelezően" hatott a rómaiak által befolyásolt/megszállt/stb. népekre, gyakorlatilag egy átfogóbb, felsőbb szintű (zsidó-)keresztény kohéziós erőt tényként el kell fogadni. Emellett az antik (görög, és az azt (is) követő/átvevő római) kultúra aztán újra előkerül a középkori nagy visszanyúlás során. S végül valóban az egyes népek (később a fennmaradó-megszilárduló-stb.), államok, nemzetek/nemzetállamok sajátos kultúrája is hat(ott) Európára. Így valóban pontosabb, hogy mindezek együttesen alapozzák meg a jelenkori Európát.

2) @Kara kán: a zsidó keresztény kultúra hangoztatása pl. itt most a főrabbi esetében (is) annyiban szükségszerű, hogy amennyiben el "kell" fogadnunk a tényt, hogy hivatalosan milliárdos keresztény közösség él (immáron nem csak) a nyugati (Európa, Amerika) világban - tehát meghatározó, túl persze az emigráló egyebeken -, úgy nem tekinthetünk el ettől (keresztény kultúra). S ehhez hozzátartozik annak eredete, s jelenleg is létező kapcsolatai - a zsidósággal. Nem kell túldimenzionálni a kérdést, csak ennyi.

@Valandil: a válaszom gyakorlatilag itt fentebb meglelhető, nem ismétlem.
Konzervatórium Lázár javaslata: az Alkotmánybíróság esete a forradalmi kormánnyal 2010.10.27 12:03:00
Lázár János a Fidesz parlamenti frakcióvezetője válaszul bejelentette: kezdeményezi az alkotmány módosítását, hogy azok a kérdések, amelyekről nem lehet népszavazást tartani, kerüljenek ki az Alkotmánybíróság hatásköréből. A Galaxis békéjének és megszilárdításának…..
corvus 2010.10.29 10:27:42
Hm, én egyetlen dolog miatt szavaztam a Fideszre (levezetem):
24 vagyok - az előző rendszerben jószerivel "nem is éltem", nem hatott rám, csak családi, "állam/nemzet-állapoti" szinten -, s ahogy felnőttem, csak ugyanazok - akikkel kapcsolatban állandóan megy a balhé, ti., hogy az előző rendszerben milyen jól ment a szekerük, ami csak egyféle magyarázat miatt lehetett... (oké, rendszer volt, abban kellett élni, ha már változtatni nem lehetett, de utána?) Tehát az összes KISZ-es (család min. fele ügynök, párttag, stb.) hirtelen eljátszotta a forradalmár-demokratát (jó vicc, eleve abszurd: vér 0, történelmi példa 0, utólag látjuk a csavart...), s azóta is csak koporsóban lehet kiveszni a parlamentből, hiszen a pártok (kb. - most van némi mocorgás) adottak, a tagok adottak, ugyanazt kamuzzák folyton (sehol egy részletes terv, egy stabil szám, amihez viszonyítva korrektül levezetnének egy tervet, csak a link ködös "majd az alagút végén" - ehhez a média kontár és hiteltelen volta is nagyban hozzájárul: még egy "érdektelen" balesetben sem tud két csatorna ugyanannyi halottat/sérültet közölni!!), s érinthetetlenek.

Mindemellett a gazdag hatalom a lényeg, s a JÁTÉK - kb. ennyire fogják fel - s pártokba tömörülve semmiken vitatkoznak, vagy még azt sem, miközben mind ugyanúgy mutyizik, sehol nem látni őket dolgozni, s érdemi munkát igen-igen elvétve sikerül végezniük.
Bizottságok tömkelege a semmin csacsog, miközben senkit nem talál senki semminek (mondjuk egy felelősségi vizsgálat, vagy bármi). Jó pénzkaszálda, semmi több!

Felesleges színjáték az egész, képviselet 0. Pártokba tömörülnek - mert elvileg a leghatékonyabb tömeg-képviseleti forma -, csak épp e pártok saját hatalom- és vagyonszerzési eszközként funkcionálnak.

Rövidítek: Semmi nem történik.
Konklúzió: Vagy nyer (gondoltam választások előtt) a Fidesz, és azt tehet a jókora többségével, amit akar - ez esetben vagy mind nagyon jól járunk, vagy örökre megsemmisíti magát a párt - vagy ugyanaz a status quo szerinti mendemonda-mutyi folytatódik, amivel semmivel nem jutunk előbbre (sőt, talán inkább hátra).
Nagy kockázat, nagy nyereség + szükség - ez motivált.

U.i.: "Nem értem", mi a baj - függetlenül minden személyi, pártszínű tényezőtől, csak elméletileg -, egy demokráciában a nagy többségű kormányzással. Hiszen a nép szava szerint alakult a helyzet, tehát - elvben - a többség (közös vonalon haladó) akarata/érdeke érvényesül...ez lenne a mindenkori cél, nemde?
Persze ideális ember, állam, stb. nincs, csak törekedni lehet rá, így értem, mi(k) a felháborodás oka(i):

1, aki másra szavazott: féltékeny düh
2, aki látja a különbséget vágy és valóság közt: csalódottság
3, aki csak önmagában a sok egyenlő csatájaként gondol a demokráciára: nem látja át a demokrácia lényegét, s benne - ebből eredő - rejlő opciókat (lehet abszolút többség is a vége)
corvus 2010.10.28 10:13:51
"Arra szükség van, hogy az általános elveket, véleményeket, politikai álláspontokat valaki becsatornázza és érvényre jutassa - elvégre ezért kapják a választott képviselőink a fizetésüket, pártjaik meg az állami támogatást - de ennek a szakpolitika szintjére való transzformációja már nem a nép hatásköre kell, hogy legyen."

Engem ez a (fenti) kérdés foglalkoztat - mivel az alábbiak régi trükkök:

"Aki ismeri a (római) történelmet, az tudja, hogy a (Marius és Sulla közötti) vetélkedésben eleinte csak a politikailag exponált ellenfelek félretételéről volt szó egy rövid átmeneti időszakban, de ez később odáig fokozódott, hogy már az is felkerülhetett a (proskripciós) listákra, akinek valamely rokonát vagy palotáját megkívánta egy kellően befolyásos személy, hogy aztán az adott befolyásos személy egy fordulóval később maga is egy listán találja magát és rokonait." /kicsit belepiszkáltam az általánosabb tartalom jelzése érdekében, bocsánat/
"Be akarok tiltani valamit? Nem lehet, mert az alkotmányellenes, és az AB nem hagyná. Hát akkor adóztassuk meg annyira, hogy belerokkan, aki megteszi." és
"Megtetszik valaki másnak a vagyontárgya? Vessünk ki rá akkora különadót, amekkora garantálja, hogy végül el legyen kobozva, és legfőbb vezérünk majd ájtátssza megbízható emberének. A lehetőségek végtelenek, adóztatni, vámolni mindent lehet."
/ezek olyan "lejárt" megoldások, amin az általános iskolás végzősök is röhögnek, hiszen annyiszor jött szembe a különböző korokban (történelem oktatás fontossága, szerintem)/

Manapság ugye a megválasztott képviselők - sajnos a java csak listáról bekerült "frász tudja kifene töltelék"; érdekes, hogy kb. csak nálunk van ilyen vegyes rendszerű választás...na igen, ha sokan élnek a semmiből, akkor azt be kell biztosítani (ennyit a versenyről - piac analógia) - képviselik az érdekeinket az Országgyűlésben.
Ugyanakkor az Országgyűlés hozza a különféle jogszabályokat - talán nem is keveset -, amelyek kereteket adnak a mindennapi, gazdasági élet folyásának.
Valamint - ez piszkosul dühít, mert nincs rá példa a világ más életterében, csak a politikában - saját maguknak is megszabják a fizetésüket!
Felmerült Caracalla írásában is, ki is idéztem, hogy a nép akaratát, érdekeit a politikusok (képviselők) közvetítésével juttatjuk a megfelelő fórum elé...ami engem bosszant a mai gyakorlati megvalósulásban, hogy honnan válik szakmaivá a kormányzás (vagy hívhatjuk másként is)? Hiszen ezek (mindenkoriak) mit végezhettek (jog, közgáz, környezetgazd., stb.)? Elvileg miért ne érthetnének bizonyos dolgokhoz, másfelől viszont jó kérdés, hogy miért sűrűsödik a funkciójuk? Vagy képviselnek, vagy szakmai szakértők? Vagy ez attól függ, hogy Juli nénit hallgatja vagy szakelőadást tart egy bizottság előtt?
Nyilván erre találták fel a szakmai és érdekegyeztetéseket...elvben működik is, de köztudott (vicckategória), hogy mi folyik - vegyük csak (hisz rendszert/módszert váltottunk) az elmúlt - 20 évben. Vagy figyelmen kívül hagyják eme opciót (mert jobban tudják, vagy mert megy a mutyi, stb.) vagy lezajlik egy költséges, de utóbb kiderül felesleges "konzultációs party".
Hogy miért vagyok ilyen pesszimista? Mert az ősöktől azt hallom, hogy évtizedeken át hallgatták - ezen nőttek fel -, hogy meg kell szorítani a nadrágszíjat, de már látszik az alagút vége...Manapság mindenféle hivatkozással [világgazdasági válság - mint az összes olvasott/hallgatott anyagból kivettem ez annyit jelentett, hogy a termelés/stb. mértékéből eredő növekedési ütem csökkent, tehát nem leállt, vége lett, hanem nem gyorsulnak úgy a (kellő) dolgok, ahogy azt szeretnék (nyilván a vállalkozók, akiknek ez érdeke, hisz ezért vállalkoznak), valamint, hogy a pozitív mérleggel záró bankok (mint utóbb kiderült) is kaszáltak...] ugyanezeket akarják lenyomni az ember torkán.
Ennyire nem értenek, ahhoz, amihez kéne (kb. ugyanazok kamuznak mióta felnövögettem, és akkor menjenek el dolgozni mást), vagy tényleg a világ akar minket eltiporni (nem hinném, hogy a személyes vállalkozási érdekeken túl lenne vmi plusz, tehát ez alapvető, verseny van...)?
Komolyan nem értem, de már tele az a híres...
Konzervatórium A vörösiszapos tragédia elhárításáról és az ésszerű környezetpolitika szükségességéről 2010.10.14 10:38:00
Bő egy héttel az ajkai timföldgyár által okozott vörösiszap-szerencsétlenség után, első megrendültségünkből ocsúdva, miután lehetőségeinkhez mérten segíteni igyekszünk a lúgos lavina által megnyomorítottakon, fel kell tennünk a kérdést, képesek lehetünk-e megvédeni…..
corvus 2010.10.14 18:52:15
Konzervatórium „A lelkiismeret a pápai tekintély alapja” 2010.09.22 10:46:00
Boldoggá avatta John Henry Newman bíborost (1801–1890) Birminghamben szeptember 19-én XVI. Benedek pápa, aki pontifikátusa kezdetén leszögezte, hogy ő csak szentté avatások fog vezetni, a boldoggá avatásokon pápai küldött képviseli majd. A Szentatya viszont különösképpen…..
corvus 2010.09.27 10:03:29
Mint már fentebb megírták, a pápai hatalom (vagy "tisztség") Jézus szándékából ered, ez vitathatatlan, s a pápa az apostoli egyház (Kat. Egyh.) feje, legfőbb apostola (emberként, fölötte Jézus áll a hierarchiában), legfőbb pásztora, aki (jó esetben - emberi tényező) őrzi, tanítja nyáját. Tanítás: a Kinyilatkoztatásban minden benne van, amit azóta is csak értelmez az ember, tehát újat nem tanít, csak ÉRTELMEZ - ezt lehet jól, s lehet rosszul. "Segítség gyanánt" a Szentlélek vezeti - mindazt persze, ki hajlandó követni sugallatát -, de itt jöhet képbe a lelkiismeret: ha - és volt rá példa - valaki nem követi, csak saját feje (önző érdeke, rossz természete, stb.) után megy, felelős pozícióban nagy károkat tud okozni. Newman lelkiismeretről szóló kifejtését úgy értelmezem, és remélem, hogy nem rosszul, hogy amennyiben a lelkiismeretet, amit szintúgy Isten ajándékaként kaptunk, az Isteni szándék/tetszés szerint követjük, úgy az ilyen önző (stb. rossz) tévutak "kizárhatók". A pápa feladata pedig pont az lenne, hogy ezt példaként is eszünkbe idézze, mint legfőbb (földi) pásztorunk Jézus Krisztus akaratának megfelelően. Ez az ember küldetése: követni Isten akaratát, "lehetőleg" neki tetszően élni - s mint társas lények ez az egymással való kapcsolatainkat is alapvetően meghatározza - (jobb lehetne a világ).

Más:
"a lelkiismeret az igazság fénye által tökéletesen megvilágíttatik" -kommentre reagálva: Isten tökéletes - ez nyilván nem vitatható egyetlen felekezet esetében sem. Igazsága csakúgy. De, ha valaki valakinek elmondja az igazságot (mindegy mivel kapcsolatban), akkor a másik fél befogadókészsége is tényezőként kerül a modellbe, avagy, felmerül a probléma, hogy mivel Isten KÉPES rá, megteheti, hogy tökéletesít minket, s így az igazság is tökéletesen birtokunkba kerül - de akkor nem mi is istenek lennénk(???), ami elég vad kijelentés...

Végszó: az ember tökéletlen a tökéletesség igényével megáldva. Valamint adott egy sor tény (Kinyilatkoztatásban szereplő konkrétumok, így pl. van első számú apostol). Ezekből adódik, hogy 1) az ember értelmez, tehát a "sorra születő" dogmák (valóban kötelezően elfogadandó dolgoknak szánják az egyházi hivatalokban szolgáló emberek ) tulajdonképpen NEM ÚJ DOLGOK, hanem az egyszeri örök érvényű isteni kinyilatkoztatás minél jobban megérteni igyekvő, a Szentlélek vezetésével történő (a nyelv, a szókincs, a társadalom, gazdaság, stb. fejlődése folytán szükséges) ÚJRAÉRTELMEZÉSE az arra hivatottak által (Tanítóhivatal, pápa).
(Érdekes, érdemes utánaolvasni, hogy milyen hosszú, mennyi emberi - Isten fényével beragyogott - értelem, igényével járó folyamat egy-egy dogma kifejtése)
corvus 2010.09.28 10:57:30
Az ökumenizmusba vetett reményem fényében:

"Abban sem értünk egyet (úgy értem a Katolikusok és Protestánsok), hogy az egyházra ruházta volna Jézus az Ige értelmezésének feladatát. Én úgy gondolom ezt a szent Szellemre bízta, és a Szent Szellem pedig embereknek jelenti ki az igazságot."

Jézus egyházalapító szándékával kapcsolatban kerülném az ismétléseket, így lényegretörően:

Tegyük fel a kérdést: (Csak) Pál apostol tevékenységét, hagyatékát véve alapul (de mások neve is szerepelhetne itt), mennyiben különbözik Pál Jézus szavait, tanítását idéző, s azt kifejtő, magyarázó, megérteni segítő tevékenysége, mint a Tanítóhivatal, de akár bármely lekipásztor tevékenysége?

Ha (leegyszerűsítve) a protestáns felekezetek meglátása az, hogy a Szentlélek segítségével mindenki megértheti az Igazságot (Jézus tanítását, magát Jézust, Istent), akkor nemde a Tanítóhivatal tagjaira is érvényes ez? S ha az Igazság (Isten és akarata) egy, akkor nemde egységes igazságot kell vallanunk, mindannyiunknak, akik Őt kívánjuk hűen követni?
Minden bizonnyal olyan gyakorlati probléma merül fel, mint: de kié az igazság, ki adja fel értelmezési álláspontját?

Mindazonáltal az világosan látható: a törekvés az egységre szükséges, máskülönben a relativizmuson alapuló szakadások választanak szét, s a végcél mégiscsak az, hogy ne vadakként éljünk egymás mellett; hiszen minden "elmélet" a mindennapok gyakorlatában csapódik le, ami később az "Ítélőszék" előtt beszámít majd.

"Nekem úgy tűnik a protestánsok remekül megbírkóznak a kontinuitással. Ott van példának okáért Pál apostol, Péter Apostol, ott van Luther, ott van Derek Prince és sokan mások. Vannak Egyetemek, Akadémiák, van teológia. Vannak magasan képzett teológusok, akik életükkel és (sok embert vonzó) szolgálatukkal is bizonyítják a hitelességet. Bőven van, aki meg tudja védeni a hitet, hiszen egy egyszerű hívő aki nemrég tért meg is képes és alkalmas arra, hogy bizonyságot tegyen a leglényegesebb dologról, az üdvösség kérdéséről."

Ez például teljesen igaz: részben.
A "vannak egyetemek, Akadémiák" önmagában kevés, hiszen én is alapíthatok (mondjuk) egyetemet és tanítok valamit, aztán majd lesz valami. De kétségtelen, hogy csak így, az értelmezésekkel - no lám, milyen alapon képeznek egységes intézményi keretek között, ha elvetik az egységes (mondjuk ki, egy/a "Tanítóhivatal" által jóváhagyott) dogmatikát? - jutunk előrébb, s remélhetőleg közelebb egymáshoz.

A személyes példa vitathatatlan fontosságú - elvárom, hogy pap/lelkipásztor hiteles, elkötelezett, feddhetetlen legyen. Az egyszerű hívő is lehet hiteles és jó keresztény, jó ember. És akad ilyen példa itt is-ott is.

Végül két év filozófiai alapozás (teológián) után: Jézus Isten fiaként, Istenként eljött hozzánk, emberekhez, hogy megváltson bűneinktől - ekkor még nem voltunk tökéletesek (mint Isten), később Jézusban újjászületve (keresztényként) már elérhetjük az igazságot (tanítása adott), DE nem tökéletes formában - mindennapok gyakorlata: ki van ma itt az emberek között tökéletesen a teljes igazság birtokában? -, ettől még halandók vagyunk, esendők vagyunk, Isten kivételes teremtményei vagyunk, Nála alsóbbrendű "kategória" - NEM istenek (főleg, mert EGY Istenben hiszünk, így pedig erősen panteisztikus felfogás lenne).
felhasználási feltételek adatvédelmi tájékoztató segítség jogi problémák dsa impresszum médiaajánlat süti beállítások módosítása