Regisztráció Blogot indítok
Adatok
mekmi

0 bejegyzést írt és 9 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
A Természet, ez a nagy múltú állattani és vadászati folyóirat 1897. szeptember elsején jelent meg először. Első szerkesztői Lendl Adolf és Lakatos Károly (ornitológus és vadász, Vadászhit. A magyar vadászbabonák és hiedelmek kultusa, Magyarország nappali orvmadarai. Erdészek, vadászok és gyűjtők…..
Magyarok számára a 907-es év volt az első, amikor honvédő háborút kellett folytatni. Idevágtattunk a nagy keleti sztyeppékről ebbe a keresztény tengerbe, és a kor akkori uralkodói kifejezett ellenséget láttak bennünk. ..
IntroRégi mulasztást kell pótolnunk, amikor a tartalompiaci körképünket kiegészítjük a Kossuth kiadó elektronikus tartalmakat kínáló részlegének, a Multimédiaplazának a bemutatásával. Magáról a Kossuth kiadói csoportról annyit érdemes itt megjegyezni, hogy igen jelentős…..
mekmi 2011.05.18 13:59:51
@Merras:
> Úgy gondolom, hogy egész egyszerűen muszáj lenne a
> MEKnek saját magának azzal indítani mindenféle további
> lépés előtt, hogy saját maga utánajár a jogoknak

Évek óta ezt tesszük, amikor jogvédett könyvet ajánlanak. Ha nem sikerül engedélyt szerezni, nem tesszük fel.

> attól, hogy MEK, attól még nem jár felmentés a szabályok
> alól.

Ezzel nem vitatkozom, vitatkozhatom.
Most csak egy rövid jelzés. Fokozott tempóban vizsgáljuk át a MEK-en lévő állományt, és ahol jogi probléma van, elkezdjük levenni a műveket. A közeljövőben ezért jelentős csökkenés várható az állományban, a növekedéssel ezt nem tudjuk pótolni. De az itt elhangzottak is meggyőztek arról, ezt muszáj megtenni, mielőbb. Nagyon sajnáljuk, remélem az e-book kiadók tudják majd olyan széles körben terjeszteni a magyar nyelvű kultúrát, ahogyan nekünk sikerült.
Kevés türelmet kérek, több munkatársammal, a napi munka mellett ennek is intenzíven nekiállunk.
Syllabux LENYÚLÁS KÖZPÉNZEN 2011.04.28 09:44:00
A könyvpiacon alapvető változás állt be a Kindle megjelenésével, amely Földes László (Kossuth Könyvkiadó) állításával ellentétben nem 50 000 Ft, hanem kevesebb, mint 26 000 Ft – és lesz ez olcsóbb is. Kindle-en olvasni jó, a betűméret állítható, a monitorral…..
mekmi 2011.05.05 16:54:38
Tisztelt Egybegyűltek. A MEK nevében szeretnék reagálni az előzőekre:
- a MEK-et 1994. óta üzemeltetjük a magyar hálózaton. Ezalatt kb. 3-szor változott alapvetően a magyar szerzői jog. 1994-en semmiféle vonatkozása nem volt a Net-re, 50 év volt a védelmi idő. 1999. szept. 1-től életbe lépő új törvény rögzítette először műfelhasználásként a sugárzással közvetítést, közös jogkezelést meghatározva, amelyet az Artisjus kezébe adott. 2004. május 1-től az EU csatlakozás miatt törölték a közös jogkezelést, 2010-től bevezették az árva művek szabályozását.

- a MEK működése során mindig törekedtünk a jogszerű, korrekt, etikus magatartásra, arra, hogy szerzőkkel, kiadókkal ne kerüljünk konfliktusba, ne okozzunk anyagi sérelmet.
1999. decemberében már tárgyaltam az Artisjus-ban, 2000-től már volt generális engedélyünk minden szolgáltatott műre. Ennek ellenére nem tettük fel pl. a Gyűrűk urát, pedig elküldték.

- évek óta ügyelünk, hogy védett művet csak jogi engedéllyel tegyünk fel, szolgáltassunk. A jog változásait tényleg képtelenek voltunk követni a szolgáltatásban, visszamenőleg nem érvényesítettük, azaz töröltük a műveket. A könyvtári törvény, a magyar kultúra terjesztése minket erre ösztökélt. Így tényleg Magyarországon, messze a határokon túl, vagy a vakok, gyengénlátók jutottak hozzá magyar irodalomhoz, már az a csökkenő tábor, amelyik még olvas magyar nyelvű könyveket!

- a korrekt (mi így gondoljuk) gyakorlat, a hatályos e-kereskedelmi törvény alapján az "értesítsd és vedd le" gyakorlata alapján töröltük József Attilát, Weöres Sándort, nemrég Móricz Zsigmondot, Zsoldos Pétert az állományból.

- egy kolléganőm folytatva egy másik munkáját, folyamatosan dolgozik a felgyűlt nagy tömegű felhasználási engedélyünk rendezésén, a jogszerűségek ellenőrzésén. Megjegyzem, számos szerzőről, fordítóról nemigen lehet kideríteni, meghalt-e, mikor halt meg, védett-e a mű?

"Lenyúlás közpénzen"
- Ez azért kicsit rosszul esett. Az OSZK-ban nincs semmiféle külön kerete a MEK-nek, épp a rezsit tudja kifizetni a ház. Sok éve volt valami fejlesztésre, gyarapításra. Évek óta a MEK Egyesület támogatja a gyarapítást, digitalizálást. Gyakorlatilag a MEK-en a mai napig a könyvtárban 4-5 ember dolgozik, napi 8-10-12 órában. Gyűjtjük a műveket, engedélyekért levelezünk, ellenőrizzük, átalakítjuk stb. Szóval olyan ellenőrzött használható formába tesszük, amelyek tetszenek az e-book kiadóknak, sok helyen viszont látom. Utána onnan szólnak, náluk a jog, vegyük le, miután elvitték a szöveget. Ki kit nyúl le?!

- A digitális szöveg annyira lesz eladható, ahogyan pl. a zene. Érdemes lenne megnézni azt a világot a hazai kiadóknak. A MEK-ben inkább megteremtettük nekik a piacot, mintsem elvettük.

- Több szerző hozta el nekünk a művét. Nemhogy pénzt kapnának a kiadóktól a műveikért, ők fizetnek, hogy megjelenhessenek. Akkor milyen pénzt veszünk el a szerzőktől, fordítóktól?

Szóval, ha szerző, fordító kér bennünket, azonnal levesszük a könyvét a MEK-ről, ha úgy
gondolja, hogy ez rossz, és máshol, e-book-ként
sokat kereshet vele.

Ha sok szerző, fordító, kiadó úgy gondolja
az egész MEK egy rossz gyakorlat, nem is közintézménybe való (sokan az OSZK-ban is így gondolják), kellő nem is sok erőfeszítéssel meg lehet szüntetni. Sok erőforrásunk nincs, a könyvtári költségvetés éppenhogy a napi megélhetésre elég, örülünk, ha a havi bért megkapjuk, a kemény havi átlag 160e bruttót
(a kollégáim többsége ennyit keres, 1-2 diplomával, nyelvvizsgával).

Aki úgy gondolja, csak kárt okoztunk a magyar kultúrának, tegyen ellene, van esélye, nemsokára lehet, úgyis csak lesznek leépítések a közszférában, hamar utcára kerülhetünk. Sok támadást kaptunk belülről is, kívülről is, nem kell sok, hogy leállítsák a szolgáltatást.

- de azért a felháborodóknak ajánlom, írják már be a Google keresőbe
"7000 magyar nyelvu konyv"

üdvözlettel

Moldován István
MEK könyvtáros
E-könyv olvasók Radar! 2009.10.04 23:33:00
Közkívanatra itt egy poszt, semmi másért, hogyha valaki más témához nem illő anyagot  talál a hálón, itt megoszthassa. A legjobbakból posztot fabrikálunk. Előre is köszönöm, a többi olvtárs nevében is. UPDATE: új megjelenéseket, érdekes könyveket a Könyvradaron…..
IntroTöbb élesszemű olvtárs is jelezte, hogy valami készül az OSZK-ban, sőt Professzore személyében nettó meghívást is kapott a blog egy jó kis e-könyves szeánszra. Mivel valamennyi időm nekem is volt, elmentem én is. Sajnos az egyik legizgalmasabb előadás az ADS-től elmaradt, de…..
mekmi 2010.11.29 12:19:43
@kIára: Köszönöm az észrevételeket. Mint a MEK egyik főkönyvtárosa, igyekszem válaszolni. Kiru sok mindenre válaszolt, inkább azokat egészíteném ki:

1) "eltűnt művek".
Igen, levettünk számos művet, amikor jeleztek. Ez az ára a nyilvános, intézményes szolgáltatásnak. Az OSZK-ban nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne vegyük figyelembe a szerzői jogot. A szolgáltatás jogi felelőssége most már az OSZK-é, konkrétan ezt a mindenkori főigazgató képviseli. Másrészt 2005-ben a közös jogkezelés megszűnésekor nem vettünk le minden nem jogosított könyvet, csak amiért szóltak és amelyeket utána nem tudtunk rendezni.

2) Az önjelölt szerzők kérdése;
> A másik ok talán abban is kereshető, hogy olyan önjelölt
>„szerzők” művei is felkerülnek a MEK-be amiknek semmilyen
> kulturális, vagy tudományos értéke sincs,
Ez így egyszerűen nem igaz. Az önjelölt szerzőknek is lehet tudományos, kulturális értéke. De nem a mi tisztünk megítélni, ki önjelölt, reménytelenül amatőr és ki nem. A MEK inkább könyvtár, mintsem egy tudományosan szelektált adatbázis. Ez fontos alapkoncepció. Ugyanez igaz a tudományos v. áltudományos művekre is, ezért is sok kritikát kaptunk. Nem mi fogjuk, akarjuk eldönteni a finnugor elmélet vagy a sumér, japán stb. az igaz. Erre vannak nálunk hivatottabbak, ha ezt valaki egy elfogadható dokumentumban leírja, szolgáltatjuk.
Ezért veszünk fel "rovásírásos" műveket is. Nem bizonyítandó a rovásíráshoz tartozó elméletet, hanem mint új, önálló dokumentumokat szolgáltatva. Aki akarja olvassa, gyakorolja rajta a rovásírást, ha már tanulják, akit nem érdekel, nem olvassa.

> A közösség tagja a közösségnek dolgozik, nem egy intézménynek.
Itt is van kis félreértés. A MEK nem akart Gutenberg projekt lenni, bár mintaképünk és ez is benne van a MEK-ben. Mi alapvetően gyűjtjünk a gyűjtőkörünkbe tartozó digitális dokumentumokat. Hetente kapunk szkennelt anyagokat pl. erdélyi könyvtáraktól, de szinte naponta szerzőktől, sűrűn már nyomtatva megjelent műveik e-változatait küldik el. Igyekszünk a Net-ről is gyűjteni, tudományos intézetek, civil szervezetek honlapjairól, vagy pl. az archive.org milliós forrásából. Mivel a MEK-et a mai napig 5-6 ember üzemelteti, ezért van bőven anyagunk, hiszen a beérkező dokumentumok minőségellenőrzése, egységes formázása, konverziója stb. nem kis munka és ezeket sajnos nemigen tudjuk külső önkéntesekre bízni.
Igen, látjuk, mennyi magángyűjtemény van, ajánlom figyelmetekbe épp ezen a rendezvényen Laci előadását
mek.oszk.hu/html/irattar.html#eloadas
DE mivel éppen látjuk ezek tömegét, mi képtelenek vagyunk mindet összegyűjteni, nem is akarnánk. Az ideánk, ha minél több, "szak" magyar elektronikus könyvtár lenne, ami ezek egy részét gyűjtené és egy együttműködő rendszert alkotna. A MEK csak egy nagyon reprezentatív gyűjtésre képes, ne várjatok el tőlünk teljességet.
Amit jogilag átvehetünk, azokat át is vesszük magánoldalakról, amit nem reklámozhatunk, ott
sajna üresen hagyjuk a Származási hely mezőnket.

4) Az OSzK és MEK viszonya.
2005-ig volt valami kis plusz költségvetésünk,
amiből addig tudtuk fizetni a beérkezett szépirodalom
korrektúráját és a rendszergazdánkat, aki a szervereinket
kezeli, minimális fejlesztéssel. Azóta az utóbbi tételt fizeti csak az OSZK, minden más tartalmi bővítést, fejlesztést a MEK Egyesület. Az OSZK csak a rezsinket, semmi mást. Közben tőlünk teljesen párhuzamosan egy helyi Digitális Könyvtárat fejlesztettek, aminek kissé zavaros volt (van?) a gyűjtőköre. Mindenesetre a házban nagy tömegben digitalizált anyagot oda kell tenni, ott találjátok. A MEK-be csak az osztályunkon lévő egyetlen kollégám digitalizál, kérésünkre, pl. jogi engedélyt adó szerzők műveit, ami csak nyomtatva van meg. Az OSZK a mai napig nem tüntette fel a katalógusában a MEK-ben lévő könyveit, pedig részünkről ebbe rengeteg munkát fektettünk. Az OSZK részéről nem igazán volt fontos, azaz mindkét főigazgató is mondta, utasította, de a köztes rétegen valahogy elhaltak a próbálkozások. De közben a MEK-en kivül azóta még min. 2 adatbázist indítottunk, helyi plusz támogatás nélkül, egyet az e-folyóiratoknak (epa.oszk.hu), egyet a képeknek (kepek.oszk.hu). Inkább hagyják mintsem támogatják, nem igazán érzi ezeket magáénak az OSZK, itt még mindig igazán a papíralapú állomány a fontos. Ennyit a szervezeti háttérről.

5) XIX. századi művek:
Erről Kiru leírta a lényeget. Külföldön ezrével digitalizálják a magyar könyveket is, ennek töredékét igyekszünk mi archiválni, mégiscsak magyar könyvek, idevalóak, szerintem. Persze kicsit javítunk rajtuk (magyar OCR), alaposabban katalogizáljuk. Sok van, de ezekért legalább nem támadnak a szerzői jog részéről.

> Vagy egy olyan megoldást, hogy az OSZK
> olvasójegyemmel továbbra is hozzáférhessek ezekhez
> a művekhez (Weöres, Radnóti stb.)
Elfelejted, a MEK osztálynak köze nincs a helyi szolgáltatáshoz, nem szólhatunk bele. DE épp most igyekszünk azon, hogy valamiféle fapados helyi hozzáférést szervezzünk az általunk összegyűjtött, helyben digitalizált óriási anyagnak, az új tájék. igazgató ezt támogatja. Sok nincs szolgáltatásra feldolgozva, nincs rá munkaerő, de legalább a képi alapanyagot talán kitesszük. Persze biztonság, nehogy elvigyétek stb. erre itt marha kényesek,
mert a helyben digitalizált régi anyagból pénzt kell csinálni,
hogy a könyvtár fizetni tudja az államtól kieső rezsit :-((

6)Fülszöveg és más semmi.
> Hiába van rengeteg értékes mű, ha arról az egyszeri
> odalátogató nem tud semmit. Nincs egy ajánló, nincs egy
>szerzőportré, egy vagy több link a kritikákra, méltatásokra,
> blogokra, tematikus honlapokra.
Hát pedig ezért sokat tettünk, többre nincs túl sok energia.
DE a fülszövegben tartalomjegyzék, ajánló, ha van, szerzői portré is van. A Kapcsolódó oldalak dobozban pedig linkeket gyűjtünk pont külső honlapokra, akár blog, akár tematikus honlap. DE a MEK-en kivül is igyekszünk láthatóvá tenni az állományt. A Wikipédiába rendszeresen linkeljük be a tételeket az alkalmas szócikkekhez, a Startlaphoz ajánljuk címeinket, erre szolgál az RSS, az egész katalógus átvehetősége. Önkéntes segítség révén van Android-os MEK katalógus, iGoogle kereső, talán lesz Nokia katalógus is. Van havi MEK hírlevelünk (mindjárt küldöm a következőt), átvettünk egy vak könyvtárosnő, Legeza Ilona teljes könyvismertető adatbázisát és beillesztettük a tételeinkhez. Ennyit a "semmiről", többre tényleg nemigen futja ennek a pár embernek :-(

> A formátum és állománykezelésbe most nem is kezdenék
> bele. Röviden: el van cseszve.

Pedig érdekelne. Várjuk a véleményeket, kritikákat a MEK-L listán, az info-s címünkön, a Vendégkönyvben, ha gép előtt vagyok, a Vendégkönyvben a Meebo-n, realtime. Ennyi nem elég?
Minden nyílt formátumban jött anyagból 4 félét konvertálnak a kollégák. Amikor volt külön forrás, nekiálltunk XML-re konvertáltatni, LIT-re. Most kísérelteztem az EPUB-bal, sok idő még nem jutott rá, ezen a blog-on próbáltam tanulni a készítés trükkjeit. Igaz, a HTML-t nem fejlesztettük, fontosabbnak gondoltuk, hogy így az állomány egységes, nagyjából. Az OSZK-ban viszont számos kritikát, szidást kaptunk, egyáltalán miért csináljuk ezt, hagyjuk úgy, szolgáltassuk úgy az anyagokat, ahogyan vannak, kapjuk, ahogy egy papírkönyvet :-??
Konkrét problémákat szívesen megvitatunk, ha megírjátok.

Bocs, hosszú voltam.
mekmi 2010.11.29 14:00:13
@kIára: Kedves Klára,
A MaNDA-ról semmit nem tudok hivatalosan. Nem-hivatalosan annyit, amennyit a Net-en olvastam, lásd
listserv.niif.hu/pipermail/mek-l/2010-November/004316.html

Itt az OSZK-ban sem hallottam formálisan sem róla semmit, kissé meglepetésként ért engem is a sajtóközlemény.
Csak tippelni tudok, az NDA Adattár, míg a MaNDA Archívumként azonosítja magát, mintha utóbbi fizikailag is archiválni akarna jelentős digitális anyagot. Kósza információim vannak, hogy a minisztériumban tájékozódtak a meglévő projektekről, viszont a tájékozatlanság is látszik, sajnos.
Még annyit ehhez: tudomásom szerint a minisztérium kulturális oldalának a szép új Digitális Stratégiához nem sok köze volt :-?
Az Egyesületünk közösen a Wikimédiával azért véleményezte,
hátha véletlenül valaki elolvassa, lásd
mek.oszk.hu/~joomla/index.php?option=com_content&view=article&id=136:2010-11-11-hozzaszolas-es-javaslat-a-digitalis-magyarorszag-2010-2014-tervezethez&catid=2:hirek&Itemid=9
E-könyv olvasók 15 = 15 2010.10.10 12:00:00
Szeptember 27-én váratlan levelet kaptam Moldován Istvántól, a Magyar Elektronikus Könyvtárért Egyesület ügyvezető elnökétől. Afelől érdeklődött, vajon van-e kedvem és időm meglátogatni egy sajtótájékoztatót. Botcsinálta újságíróként kapva kaptam az alkalmon,…..
Intro Bár még mindig igaznak gondolom, hogy a prc több platformon elérhető, és több funkciót biztosít általában, de az is igaz, hogy nagyjából meg vannak számlálva napjai, és ha kihalni nem is fog feltétlenül, de elszigetelődik. Ennek legaláb két oka van. Az egyik, hogy az…..