Dagályos Morrogh 2013.03.21 13:14:31

Esküszöm, ez egy olyan szuper írás, hogy pszichológiai vizsgálathoz lehetne használni.

Ugyanis elsőre simán én magam is kezdtem ráncolni a homlokomat, és az olvasás végével percig millió gondolat és érzés játszódott le bennem. Mind a saját gyermek önző védelme, mind a rasszizmus, másság, hasonlóság, világbéke kategóriákban.

Gondolataimat megtartanám magamnak, és nem csak mert a felüket leírva többoldalas támadásokat kapnék :) Lényeg, hogy finom kis írás, és csak tanácsolom, hogy 5percet hagyjunk magunkban ülepedni, s csak utána támadjuk! (akinek addig még esetleg maradtak érvei a "támadásra")

Dagályos Morrogh 2011.02.16 12:42:40

- Hol vannak a szüleitek?
A gyerekek mosolyogva felpillantottak.
- Mindjárt itt lesznek.
- Helyes. Azonnal indulunk. - Mr. McClean a távolban meglátta az oroszlánokat, amint verekednek egymással, karmolásszák egymást, aztán lecsillapodva csendben nekiállnak lakmározni az árnyas fák alatt.
Kezét szeméhez emelve, hunyorogva nézte az oroszlánokat.
Az oroszlánok már végeztek a lakmározással. A vizesgödörhöz indultak inni.
McClean forró arcán árnyék futott végig. Sok-sok árnyék rezzent az arcán. Az izzó égből keselyűk szálltak alá.
- Iszik egy csésze teát? - szólalt meg a csendben Wendy.

Dagályos Morrogh 2010.12.16 08:52:55

BARÁT: Nnna, erről van szó barátocskám! Cívből örülök a jóságoknak, elkiabálástalanul! Mondjuk csendben zizegném hogy nem lepődtem meg, mivel szerintem egy lakatlan szigetre is képes lennél manifesztálni minimum 1db idiótát, aki jé épp beszél magyarul, és ki tudjátok röhögni a többi hülyét...akarom mondani a többi állatot :D
Pl: Mi is éltük a jólnevelt emberek kiegyensúlyozottan unalmas boldog életét, amikor belénk csöppentél, mindenkit megrontottál, felkavartál és angolosan távoztál (hoppá micsoda ideillő kifejezés) mint egy fucking reverse Mary Poppins :D

Amúgy elképesztő, hogy a nekünk kicsit túl speciálisnak tűnő Bob The Builder típusú mesék náluk mindennél jobban kedveltek.
(Azért képzeld már el nálunk pl: Karcsi a kőműves, vagy Kalányos Márlonbrándó a tetőfedő kalandjait :))

Amúgy az "én családaimnál" is a gyerekek kb az építkezésről és (megdöbbentő) a nácik elleni harcról képzelegtek játék közben a legtöbbet :D Mondjuk ezért imádom ezeket, hogy megragadtak az időben, és konokul ragaszkodnak hozzá :)

VÁSÁR. Hmm carboot sales. Kérd meg Évit, egy ilyenre vigyen el. Nincs rá elég pénz, főleg ha az ember olyan hörcsög, mint pl Én :) De a vicc, hogy ott frankón el is lehet adni az ember megunt vackait, és korrekt pénzen. Mondom én, aki egy félbetépett A4es papírt is elteszek, hátha jólesz még valamire :D

PUB:
Annyira jó volt olvasni, emrt visszajöttek a Willitoni emlékek. Mondjuk az mákos hely volt, mivel Hotel is volt, és meg tudtuk játszani, hogy az ott megszálló vendégeket ne küldjék el amikor kellett, így volt olyan este, hogy végig Ír népzenét nyomtak, de a könnyem potyogott, olyan szépen. Gyertyafényben zenéltek olyan emberek, akikről tudtam hogy 300 éve a felmenőik tán ugyanitt ugyanezeket a dalokat. Kevésszer kívántam életemben hogy meg lehessen állítani az időt, vagy azt a pillanatot illatostul, zenéstül, mindenestül rögzíteni de ez olyan volt. És amikor mindenki hazament és csak a vendégek maradtak, egyszercsak eltűnt egy idősebb házaspár és 20percre rá megjelentek autentik skót felszerelésben és nyomni kezdték a skót dudát, de hogy az ablakok rezonáltak. 2 muzikális orgazmus 1 este... Szóval irigyellek és szívből örülök! Meglesz a helyed, meglesz az utad!

Dagályos Morrogh 2010.12.05 14:20:01

Először is gratula a Bakkancshoz! Amikor egyedül megyek ebédelni, és ugrálom át a tócsákat, sokszor eszembe jut, mennyire felidegesítettelek amikor a Tiszádra morogtam, ahogy a sarat kerülgetted vele :D De látod az öregnek néha igaza van :P Van az a helyzet, ahol a bakancs életet (térdet, seggcsontot, 32részes kínai étkészlet puzzle-vé törést) menthet.

Itt is jönnek a mínuszok, bár a havat eddig megúsztuk. Igaz, van helyette Bociboci tarka autó, ami babszi déli alvásánál tutult vasárnap, de azthiszem előbbutóbb lőni fogok rájuk, vagy hasonló :)

NAGYON örülök, hogy fénylik az alagút vége! Még pár lépés, és jobbkormányossá válik a szíved! :)
Emlékszem hogy nekem a tavasz (na meg Sommerset és lakói) odakint megváltoztatták az életemet, és azóta is visszavágyom...
Jó lesz ez, hidd e!

Dagályos Morrogh 2010.12.06 10:48:38

@Mustela: Fikázásról szó sem volt! Csak munkatársi aggodalmamat fejeztem ki... Öööö ugyanígy pl a vizeshajú közlekedéssel, az ügyfelek háta mögötti Thrillerezéssel, és különböző tárgyak hozzámhajigálásával kapcsolatosan! Jóvan? :)
De semmi gond az Útálat kölcsönös :P

Dagályos Morrogh 2010.12.02 10:37:56

Sajnos vannak hullámvölgyek. A hosszútávú boldogság kulcsa, hogy ezekben a völgyekben nem szabad megmásíthatatlan döntéseket hozni, kijelentéseket tenni, mert ha végre kisüt a nap és jön a tavasz, akkor már nehezebb lesz örülni a dolgoknak.

Innen meg könnyű pofázni tudom :)
Sokan szorítanak érted, neked, hozzád...öööö

Dagályos Morrogh 2010.11.25 17:03:10

Amikor Scunthorpe-ban voltam, nekem is kutya volt a társam. A háztól, aminek a 10km körén belül csak 1 istálló volt 3 lóval, szóval nem lakott senki. Egy hatalmas mező húzódott az út túloldalán, zsombékos, puha fűvel, és -a kutya örömére- rengeteg nyúllal.

Esténként elindultunk kettesben, és magyaráztam hozzá magyarul...bár nem a nyelvvel volt gond, inkább hogy mpercekre marad meg mellettem, a sok nyusziszag nem hagyta nyugodtan. A szombék túlsó felén valami szénbánya vagy francsemtudja mi volt, de úgy nézett ki, mint egy meteorit kráterbe települt űrváros. Vot saját kisvasútja, önműködő mittudoménmik... és bár ronda volt mint a bűn és ontotta magából a 100m átmérőjő gőzt vagy füstöt, annyira érdekes látvány volt hogy leültem a peremén és bámultam. Aztán hazasétáltam és reméltem, hogy sikerül meggyőzni a kutyát, hogy otthon is izgalmas lesz. Persze ez kamu volt, de bevette. Szerencsémre. Közben meg esett az arcomra az eső, és bent várt 3 borzasztóan rossz gyerek, akikre vigyáznom kellett volna. Hálisten a kutya minden este adott hosszú alibit hogy ne kelljen bent lennem. Mert bent magányosabb voltam, mint kint ketetsben a kutyával.
Bocsánat ez a Te blogod :) Csak előjött. Anglia, kutya, magány kategóriában :P

Dagályos Morrogh 2010.11.26 07:33:20

@Mustela: Igen, és már most látszik profizmusom, mert az előző lélegzetelállító sztorit persze nem EZ alá a bejegyzés alá szántam :D

Szóval, amikor az uccsó 3 hónapomat Sommerset megyében. egy Williton nevű városkában töltöttem, az maga volt az álom. Nem csak mert a Nunny, akit váltottam hevesen rámhajtott :P hanem mert 3 hónap északi Scunthorpe-hoz képest ez a vidék és az emberek végre megadták amire Angliában vágytam, és ami miatt mai napig visszahúz NAGYON a szívem.

Willitontól alig 3 mérföldre volt a tenger és Watchet városka. Ez csak azért fontos, mert gyerek korom óta rajongom STColeridge-nak a Rege a vén tengerészről c. rézkarcos költeményéért, és döbbenésemre itt voltam a városkában, ahol a NAGY MŰ elkészült.

Szóval amikor lementem biciklivel, bármennyire is ronda itt a tenger (lényegében egy "piszkos öböl") azért sokat elbámészkodtam a hosszú kő-móló végén. A poén és meglepetés akkor ért, amikor pár nappal később visszatekertem és BAZZ valaki elvitte a tengert :D
Voltam már tengernél Horvátországban, Olaszországban, de hogy "A DAGÁLY" voltaképpen micsoda, az itt derült ki. Ugyanis sikoltva ugrottam le a bringáról a móló első méterénél mert azt láttam hogy kb 5-6m mélység tátong mellette, az alján homokos iszapon fekvő félredőlt hajókkal-csónakokkal. Mint látszik már akkor is jól viseltem a mélységet :D
Nem hittem el hogy ilyen van, hogy 100m-re "be lehet gyalogolni a tengerbe". Csodás dolog volt. Azóta hívnak Dagályosnak ;) Persze hazudtam...nő vagyok.

Dagályos Morrogh 2010.11.23 08:27:19

még még még, várnyuka folytatásot! :)
amúgy sok kalandot, és vigyázz magadra, itten hiányozol, pl a munkalapjaidat kutya nem csinájja ;)