Regisztráció Blogot indítok
Adatok
PollmannFerenc

51 bejegyzést írt és 390 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
A halálmars krónikása – Szakraida István naplója, 16. rész Fogságban tartott magyarjaink élete a kánikula beálltával csak tovább romlik. A hamarosan jelentkező vízhiány miatt fürdeni nem lehet, a mosdási lehetőség is korlátozott. A táborvezetés pedig visszatartja a foglyok pénzét, így a kantinban…..
A halálmars krónikása – Szakraida István naplója, 15. rész Hősünknek a fogságban sok gondot okoznak a csehek: szerinte kárörvendőek, szemtelenek, rossz hírét terjesztik a magyaroknak, de legfőképpen árulók! Ez az, amiért Szakraida elhatározza, otthagyja a közös hadsereget (amelynek tisztikara 2/3…..
A halálmars krónikása – Szakraida István naplója, 14. rész Tétlenségre kényszerült tisztjeink változatlanul nagy figyelemmel kísérik a világháború hadieseményeit. Szakraida reménykedve várja a híreket a németek sikereiről Verdunnél és a Monarchia jól induló támadásáról Dél-Tirolban: egy esetleges…..
PollmannFerenc 2020.09.12 10:05:53
@JuhászBalázs: Igen, nyilván erről a földrengésről lehet szó. Köszönöm a forrást, Balázs! Abban az adatbázisban, amit én használtam, nem találtam ezt meg...
A halálmars krónikása – Szakraida István naplója, 13. rész A hadifoglyok élete változatlanul nehéz. A legnagyobb gond most a tétlenség: jobb híján az újságok által közvetített háborús hírek követése az egyetlen elfoglaltság, ami leköti hősünk érdeklődését. Szakraida nagyon szurkol a németeknek…..
A halálmars krónikása – Szakraida István naplója, 12. rész Az 1916-os évet Szakraida István még Asinara szigetén kezdi, de korábban elvitt barátaihoz hasonlóan hamarosan a kontinensre szállítják őt is. Egy Cittaducale nevű település lesz további fogsága helyszíne, amely légvonalban alig 70 km-re…..
A halálmars krónikása – Szakraida István naplója, 11. rész Hadifoglyaink sorsa továbbra is bizonytalan. Előbb északra, Durazzó felé irányítják őket, azután délre, ahol állítólag Valona a célállomás. Ezzel végérvényesen szertefoszlik a remény, hogy visszaadják őket a Monarchiának. Ehelyett olasz…..
(avagy: újabb szarajevói variációk) Jónéhány esztendeje már, hogy izgalmas kirándulást tettem a virtuális történelem területére. Hogy mi az a virtuális történelem? Az, amitől a magukra valamit adó történészek többsége úgy irtózik, mint – állítólag – az ördög a…..
PollmannFerenc 2014.07.14 19:47:29
@Rakovszky: Hát igen, de a kontrafaktok vizsgálatánál bekövetkezésük valószínűségét is vizsgálnunk kell. Önmagában az, hogy valami fizikailag megtörténhetett volna, nem jelenti azt, hogy a kortársak számára alternatívaként létezett is. Egy Rakovszky Istvánt Ferenc József soha sem nevezett volna ki honvédelmi miniszterré. Egyébként pedig még miniszterként sem "fért volna hozzá" a közös hadsereg magyar katonáihoz. Szóval ezzel a feltevéssel, mint kontrafakttal nem tudunk mit kezdeni.
PollmannFerenc 2014.08.12 09:13:02
@Pavol Rusnák: Hogy lehettek volna elküldve a követelések "még Tisza háborúspártivá válása előtt"? Csak egyféleképpen: ha Tisza kollégái a közös minisztertanácsban szintén osztják az ő háborút ellenző álláspontját. Egy ilyen kontrafaktnak a valószínűségét viszont nagyon alacsonyra kell becsülnünk...
PollmannFerenc 2020.08.15 17:36:35
„Egyrészt nem veszi figyelembe, hogy Tisza a Szerbia elleni háború legelkötelezettebb híve és szorgalmazója volt a Monarchiában.” Az egyik kommentre adott válaszomban utaltam rá, hogy Tisza 1914 tavaszán azon dolgozott, hogyan lehetne Szerbiát békés eszközökkel eltávolítani Oroszországtól és a Hármasszövetség befolyása alá vonni. Ugyanis látott erre lehetőséget, vagyis egyáltalán nem mondhatjuk, hogy Tisza mindig „a Szerbia elleni háború legkövetkezetesebb híve” lett volna. És nem volt a háborús megoldás híve 1914. július elején sem, amint azt írásba is adta július 1-jén ill. 8-án… Szóval: miben is áll az én „téves okfejtésem”?
„Másrészt elhallgatja, hogy Tisza a jobboldal vezető politika megkerülhetetlen személyisége volt. Ha tehát Tisza nem támogatta volna a háborút, akkor nem lett volna olyan politikus, aki a helyére lépve vállalni merte volna a háború kirobbantásáért a felelősséget.” Ne feledjük, hogy kontrafakttal van dolgunk, márpedig ilyen esetben a történész sem tehet mást, mint hogy valószínűségeket mérlegel. Természetesen nem tudhatjuk 100%-os biztonsággal, hogy amennyiben Tisza nem változtat álláspontján, akkor makacssága arra kényszeríti-e az uralkodót és a közös minisztertanács többi tagját, hogy nagyot sóhajtsanak, és fájó szívvel elálljanak az olyannyira kecsegtető háború tervétől, vagy – sajnálkozva megköszönjék eddigi munkáját, és egy engedelmesebb kormányfőt ültessenek a helyére… Ön azt állítja – és ez szíve joga! –, hogy ilyen embert nem találtak volna. Én meg azt, hogy valószínűleg találnak, ha akarnak… Hol van itt a „téves okfejtés”?
„Harmadrészt pedig a korabeli dokumentumokból kiderül, hogy a jobb alkalomra váró Tiszát végül az győzte meg a háború szükségességéről, hogy a katonai erőviszonyok az idő múlásával egyre inkább Szerbia és az Antant javára változtak volna, stb.” Nos, a korabeli dokumentumokból ez biztosan nem derül ki… Egyáltalán: a korabeli dokumentumokból egyáltalán nem derül ki, hogy Tisza végül miért fogadta el a Szerbia elleni háború megindításának gondolatát 1914 július közepén. Léteznek feltevések és léteznek történészek, akik egyik vagy másikat (esetleg egyszerre többet) tartanak döntőnek. Ám mivel maga Tisza nem árulta el a megoldást, mindenki csupán feltevésekre van utalva.
„Vagyis Pollmann Ferenc téved: valójában minden külső tényező a háború indítása ellen szólt, és kizárólag csak csak Tisza gyors döntése tudta a Monarchiát beleugrasztani a kezdettől fogva biztos bukás ígérő Szerbia elleni háborúba.” Ezt a gondolatmenetet nem értem: azt, hogy „minden külső tényező a háború megindítása ellen szólt” éppen Tisza hangoztatta július elején, ám – mint tudjuk – éppen ő volt az, aki ennek ellenére elfogadta, hogy mégis háborúzni kell Szerbiával, viszont kezdeti habozása miatt egyáltalán nem nevezhető a döntése „gyorsnak”, akkor: miben tévedek én?
Végezetül pedig:
„Vagyis Pollmann álláspontjával ellentétben a háború kitörésében a háborút következetesen támogató Tiszának meghatározó szerepe és személyes felelőssége volt.” Mikor kérdőjeleztem én meg Tisza felelősségét a háború kirobbantásában? Amíg posztján volt, természetesen minden döntése az ő felelőssége volt. De ez a poszt nem volt kizárólag az ő személyéhez kötve: ha a Birodalom érdeke mást kívánt, akkor Tisza vagy elfogadta ezt, vagy felállt…Mint tudjuk, ő az előbbit választotta.
Szóval én még várnék azzal a mea culpával…
A halálmars krónikása – Szakraida István naplója, 10. rész Szakraida és társai immár albán földön menetelnek – pontosabban vánszorognak – tovább, ismeretlen úticéljuk felé. Szenvedéseik egyre csak fokozódnak: magas hegyeken keresztül vezet az útjuk, egyre fogyatkozó erejüket az éhezésen kívül a…..
PollmannFerenc 2020.08.10 16:49:41
@Ágnes Ragóné Nagy: Sokan sajnos sehogy... A "halálmenet" ezért egyáltalán nem túlzás.
PollmannFerenc 2020.08.11 06:31:10
@BartókBéla: Az az érzésem, hogy egy ilyen emléktúra teljesítése még korszerű felszerelésben és megfelelő élelmezés mellett sem kis teljesítmény. A korabeli résztvevők lelkiállapotának rekonstruálása pedig eleve megoldhatatlan.
A halálmars krónikása – Szakraida István naplója, 9. rész És 1915. október 19-én megkezdődött a halálmenet… Szakraida István és szerencsétlen sorsú társai szigorú őrizet mellett indulnak Koszovó felé, nehogy a gyorsan közeledő bolgár csapatok megszabadíthassák őket rabságuktól. Az őszi esős…..
A mai nap 10 éves a blogunk. Szerkesztőségünk ebből a „történelmi” alkalomból megkereste az alapítókat, hogy elevenítsék fel az emlékeikben miként él az indulás időszaka, milyen előzmények után, hogyan is indult el 10 éve az oldalunk. Következzen a blog indulásának története az alapítók szemével.…..
PollmannFerenc 2020.07.28 13:03:06
A halálmars krónikása – Szakraida István naplója, 8. rész 1915 őszén a nisi fogolytábor lakói számtalan jelből érzékelik, hogy komoly dolgok készülnek: küszöbön áll a szerbek elleni támadás. A bolgár határ közelsége pedig reális esélyt kínál arra, hogy rabságuk esetleg véget érhet. Egy német…..
A halálmars krónikása – Szakraida István naplója, 7. rész 1915 nyarán a hadifogolytábor rabjait a rekkenő hőség mellett a kényszerű semmittevés is kínozza. Pedig a frontokról csupa jó hír érkezik: az oroszok hátrálnak, az olaszok pedig hiába próbálják áttörni a Monarchia állásait. Rabtartóik…..
A halálmars krónikása – Szakraida István naplója, 6. rész A hadifoglyok hangulatát a frontokról érkező hírek alapvetően befolyásoljak: ha a mieink vereségeiről írnak az újságok, az a fogva tartókat engedékenységre ösztönzi. Győzelmeink ellenben nagyobb szigort és nehezebb létfeltételeket hoznak.…..
A halálmars krónikása – Szakraida István naplója, 4. rész Szerencsés felépülését követően Szakraida hadnagy szinte számolatlanul írja és küldi haza a leveleket, ám otthonról sokáig semmi hírt nem kap. A szerb újságok csupa győzelemről írnak, amikor mégsem, akkor a hadifoglyok tudják, hogy valami…..
PollmannFerenc 2020.07.10 16:27:03
@PintérTamás: Nincs tudomásom ilyen atrocitásról. Kizárni ugyanakkor nem lehet: a sabáci templomkertben lemészárolt szerbek státusza ugyan vitatott, de őket nem hadifogolyként vették őrizetbe, ám az eset nagy visszhangot kapott...
A halálmars krónikása – Szakraida István naplója, 5. rész Megkezdődik az 1915-ös esztendő. Hősünk megtapasztalja a hadifogság hétköznapi szenvedéseit: nem elég felgyógyulni a sebesülésből és/vagy a betegségekből, el kell viselni a megalázó rabságot, a kényszerű távollétet az otthoniaktól, az…..
A halálmars krónikása – Szakraida István naplója, 3. rész Hősünk csodával határos módon életben marad, de szerb fogságba kerül. Miután túléli a vasúti szállítást is, Nisben, a legénységi hadifogolykórházban keserves napokat él át. Erős szervezete azonban legyőzi a seblázat. Később a helyi tiszti…..
PollmannFerenc 2020.06.25 07:52:27
@pasztorl92: Ezt a két katonát feltehetőleg nem a szerb hadifogságtól való félelem motiválhatta, hanem a fogságba esés megalázó volta...
    A rendszeres újságolvasók általában jól teszik, ha minél előbb megtanulják, hogy ami a hírlapok hasábjain megjelenik, az nem feltétlenül igaz. Ez a hasznos ismeret nem csupán a mai médiafogyasztóknak kötelező, de az volt már a száz évvel ezelőtti elődeink számára is. Ráadásul az akkor zajló…..
A halálmars krónikása – Szakraida István naplója, 2. rész A sikeres Drina-átkelés után kezd kibontakozni az 5. hadsereg offenzívája. A szerbek ugyan szívósan védekeznek, de kénytelenek folyamatosan visszavonulni. Szakraida István kezdi megtapasztalni, milyen is ez a háború: a győzelmet…..
PollmannFerenc 2020.06.16 14:27:36
@pasztorl92: Tény, hogy ezredbeli tiszttársai ismerték már ezt a nevét és feltehetőleg tisztában lehettek azzal is, hogy később erre a névre akarja változtatni a Szakraidát. Bizonyára kedves gesztusnak szánták az általuk halottnak hitt bajtárstól ezen a néven búcsúzni, ha már a hivatalos névváltoztatásra nem lehetett alkalma... További kérdés, hogy a napló írója miért várt még éveket ezzel a lépéssel, és miért nem kerített rá sort mindjárt a háború befejezése után...
A halálmars krónikása – Szakraida István naplója, 1. rész Blogunk olvasói alighogy búcsút vehettek Dr. Kemény Gyula, a cs. és kir. nagyváradi 37. gyalogezred kikülönített IV. zászlóalja orvosfőnökének szerbiai kalandjaitól, máris egy másik egykori 37-es tiszt hadinaplójával kerülhetnek közelebbi…..
Dr. Kemény Gyula ezredorvos szerbiai naplója – 41. rész 1914. december 11-én a szabácsi hídra jutás előtt még a hídfőparancsnok tábornok is vallatóra fogja hősünket a hadtestüket tudakolva, aki végtelenül kellemetlen helyzetbe kerül, de ezt is sikeresen megoldja. Még egy magyar honvéd főhadnagy…..
A Nagy Háború A bileki halálmars 2020.05.21 07:00:00
1904. augusztus 30-án, a boszniai Bilek (ma Bileća, Bosznia–Hercegovina) temetőjében szomorú ceremóniára gyűlt össze a komáromi cs. és kir. 12. „Schmidt táborszernagy” gyalogezred állománya. Ezen a napon egy emlékművet szenteltek fel, amelyen tizenöt katona neve sorakozott – valamennyien legénységi…..
Az elmúlt években az Osztrák–Magyar Monarchia területén létesített mintegy 50 hadifogolytáborról, a hadifoglyok elhelyezéséről, ellátásáról számos, elsősorban osztrák szerzőktől származó mű született. A közelmúltban pedig Magyarországon is elkezdődött a kutatás a témában. Számos publikáció jelent…..
PollmannFerenc 2020.04.21 19:44:23
@BálintFerenc: Feri, én ehhez persze nem értek, de azt tapasztalom a korabeli (nem szak)irodalomban, hogy sokszor keverik a géppuskával, főleg a zsurnaliszták...
Dr. Kemény Gyula ezredorvos szerbiai naplója – 34. rész 1914. december 7-én kora hajnalban hősünk visszavonuló zászlóaljának a maradéka bevonul Valjevóba. A Kolubara hídja mellett tanakodó tisztekre lecsap a 3. hegyi dandár parancsnoka, és haragos szigorú parancsban jelöli ki számukra a védelmi…..
PollmannFerenc 2020.04.13 08:28:47
PollmannFerenc 2020.04.13 13:56:22
@PintérTamás: Igen! És tegyük hozzá: tiszttársai többségével ellentétben neki volt lelkiismerete...!
PollmannFerenc 2020.04.14 08:45:57
@PintérTamás: Ha nem sikerült volna alaposan elkoptatni ezt a jellemzést az utóbbi időben, akkor azt mondanám, hogy a doktornak sikerült embernek maradnia az embertelenségben...!
A forradalom miniszterelnöke a Nagy Háborúban 2/2. rész Nagy Imre (1896–1958), miután megjárta Doberdó poklát egy sebesülést követően a hátországba került. Onnantól mindent elkövetett, hogy ne vigyék vissza a véráztatta sziklák közé. Az addig idealizált orosz front az olaszhoz képest nem jelentett…..