Regisztráció Blogot indítok
Adatok
PollmannFerenc

34 bejegyzést írt és 371 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
A forradalom miniszterelnöke a Nagy Háborúban 2/2. rész Nagy Imre (1896–1958), miután megjárta Doberdó poklát egy sebesülést követően a hátországba került. Onnantól mindent elkövetett, hogy ne vigyék vissza a véráztatta sziklák közé. Az addig idealizált orosz front az olaszhoz képest nem jelentett…..
Íme kezdetnek egy korántsem elméleti kérdés: lehetséges-e csinálni olyan háborús játékfilmet (azaz nem dokumentumfilmet), amit utána a hadtörténészek nem kezdenek el élesen kritizálni, sőt ócsárolni? Szinte pontosan három évvel ezelőtt szembesültem ugyanezzel a kérdéssel, amikor a Szürke senkik…..
PollmannFerenc 2020.02.16 19:59:22
@BartókBéla: Talán... De a jó doktor szerint érteni nem érti...
PollmannFerenc 2020.02.19 19:03:44
@MTi: Szerinted kit kéne megkérdezni? Mert úgy tűnik abban mindenki egyetért, hogy szükség lenne jó magyar történelmi (akár háborús) filmekre... És hát pont erre nem lenne elég pénz? Lám a szerbek még a halálmenetet (pardon: golgotát) is meg tudják filmesíteni...
Dr. Kemény Gyula ezredorvos szerbiai naplója – 25. rész Valjevótól délkeletre a 3. hegyi dandár csapatai súlyos harcokat vívnak a Planenica településtől keletre húzódó magaslatok elfoglalásáért. 1914. november 28-án katonaorvosunk Mehán házcsoportnál tartalékban álló zászlóalját is bevetik a…..
PollmannFerenc 2020.02.10 17:33:57
@PintérTamás: Röviden? Nem... Hosszabban? Úgy sem...
PollmannFerenc 2020.02.14 06:31:56
PollmannFerenc 2020.02.17 16:39:43
@NKristof: Plänkler=csatár, azaz gyalogoskatona, harcos
Dr. Kemény Gyula ezredorvos szerbiai naplója – 23. rész 1914. november 16-án katonaorvosunk zászlóalja az előző napokban elfoglalt Valjevo melletti Ugristje magaslaton táborozik. Másnap Bogatić falucskába vezénylik az alakulatot. Az állandóan szakadó hóban alig találnak alkalmas szálláshelyet,…..
Dr. Kemény Gyula ezredorvos szerbiai naplója – 16. rész 1914. október 22-én a Boszniába betört, s a támadásuk hatására visszavonuló szerbek üldözésére indul doktorunk 3. hegyi dandár kötelékében harcoló zászlóalja. A bosnyákok ujjongva fogadják a „felszabadító” csapatokat. Az előrenyomulás közben…..
Magyar katonák jószerével a világháború valamennyi – a Monarchia frontjain vívott – csatájában, kisebb-nagyobb arányban részt vettek. A hazai hadtörténeti munkák egyet közülük mégis előszeretettel neveznek nyomatékosan magyarnak: az 1914 decemberi limanovai csatát.…..
PollmannFerenc 2011.12.02 17:32:14
@PintérTamás: A 10-eseknek főleg a III. zászlóalja szenvedett sokat. Dandárparancsnokuk, Daubner ezredes szerint a Békássy-zászlóalj (10/III) állománya XII. 9-én 15 tiszt és 380 fő legénység volt, 11-ére a 3. orosz tömegtámadás előtt maradt belőlük 4 tiszt és 90 fő legénység. Ez 76%-os véres veszteséget jelent...
PollmannFerenc 2019.11.30 08:52:09
@Tranquillius: Életrajzról nem tudok. Karrierjének legfontosabb adatai természetesen a Balla1-ben (azaz Balla Tibor: A Nagy Háború osztrák-magyar tábornokai I.) Neten elérhető: real-d.mtak.hu/652/7/dc_633_12_doktori_mu.pdf
Dr. Kemény Gyula ezredorvos szerbiai naplója – 14. rész A szarajevói kellemes élet csak egyetlen napig tart. 1914. október 19-én a zászlóalj egy kombinált hadosztály részeként bekapcsolódik a Romanija Planina hegyláncon befészkelődő szerb–montenegrói csapatok elleni támadásba. A felvonulás során…..
PollmannFerenc 2019.11.25 19:30:22
@MTi: Az ember nem is igazán érti, hogy tudtuk végül is visszaszorítani a szerbeket...
Dr. Kemény Gyula ezredorvos szerbiai naplója – 13. rész Az 1914. október 5–6-ai súlyos veszteséggel zárult, keserű emlékű Kalinovik melletti csapdából való kijutást követően újra Szarajevóba indítják a 3. hegyi dandár csapatait. A hadvezetőség a hegyek között hóban, fagyban napokon keresztül…..
PollmannFerenc 2019.11.18 18:38:37
@MTi: Szerintem nem ekkor döbbennek rá... A szerbellenes propaganda lényegében a disznóháború kitörése (1906) óta módszeresen dolgozik a birodalmon belüli szerbek elleni gyanakvás - majd egyre inkább a gyűlölet - elterjesztésén. Mire a világháború kirobbant, a hadseregen belül lényegében a Monarchia valamennyi szerbek lakta települését "ellenséges földnek" tartották, ahol a szerb lakosság az ellenséggel nyíltan vagy titokban együttműködik...
PollmannFerenc 2019.11.19 11:13:24
@PintérTamás: szerintem volt rá okuk... Viszont az egész szerb lakosságot diszkriminálni nagy hiba volt. Tisza is ezért hibáztatta a hadvezetést, mivel a lojális szerbeket is ellenünk fordította...
A jó bornak nem kell cégér – tartja a közmondás, ám erről a borkereskedők alighanem másként vélekednek, mivel pontosan tudják, hogy bizony még a legjobb borra is ráfér több-kevesebb hírverés. Alighanem hasonlóképpen áll a dolog a jó könyvvel is: hiszen az olvasót feltétlenül tájékoztatni kell a…..
PollmannFerenc 2019.11.13 18:02:01
@PintérTamás: Így van... Remélhetőleg az illetékesek is meghallják a hangodat...
Dr. Kemény Gyula ezredorvos szerbiai naplója – 12. rész 1914. október 6-án folytatódik a Kalinovikból Szarajevóba tartó, s az előző nap a szerbek által megtámadott 3. hegyi dandár kálváriája. A viszonylagos éjszakai nyugalmat újra a harc váltja fel. Fennáll az alakulat teljes bekerítésének és…..
Dr. Kemény Gyula ezredorvos szerbiai naplója – 11. rész 1914. október 5-én hajnalban Kalinovikból a szerbek által szorongatott Szarajevó megsegítésére vezénylik a 3. hegyi dandárt. A hadvezetőség értesülései szerint szabad az országút, így ott indul meg a menet, akár egy hadgyakorlaton. A vizes,…..
PollmannFerenc 2019.11.04 18:21:12
@MTi: Melyik a rosszabb: a dilettantizmus vagy az emberek tudatos és lelkiismeretlen feláldozása egy értelmetlen parancs végrehajtásával?
PollmannFerenc 2019.11.04 20:11:04
@MTi: A tudatos feláldozásra nyilván nem ez az epizód a példa... Én csupán arra tettem fel az eldönthetetlen kérdést, hogy az emberek reménytelen pozíciók megrohamozására történő feláldozása vagy a szimpla ostobaság miatt bekövetkező veszteség a rosszabb...
Jóval az eset után, amikor újra találkoztak és beszélgetésbe elegyedtek, szóba került az illavai fegyencek 1918. őszi váci leveretése. Unger megjegyezte, hogy ha találkozna valamelyikkel a rájuk tüzelő karhatalmisták közül, kitekerné az illető nyakát. Erre válaszul Bertha megmondta, hogy ehhez itt a…..
PollmannFerenc 2019.10.31 19:21:23
Dr. Kemény Gyula ezredorvos szerbiai naplója – 9. rész 1914. szeptember 24-én hősünk alakulata elhagyja bileki állomáshelyét és Kalinovikba indul, hogy bekapcsolódjon a szerbek elleni küzdelembe. Zűrzavaros éjszakai menetet követően a nagyváradi 37/IV-es zászlóalj másnap Avtovacra ér, ahol beolvad…..
Dr. Kemény Gyula ezredorvos szerbiai naplója – 8. rész 1914 szeptemberének második felében véget érnek hősünk alakulatának a montenegrói határnál vívott véres összecsapásai. Az új küldetés előtt doktorunk visszatekint a bileki emlékekre, és néhány témát és különlegesebb esetet részletesen is…..
PollmannFerenc 2019.10.17 17:50:10
@BartókBéla: Kedves Béla, ide másolom Kemény doktor naplójából a vonatkozó részt: "Tegnap este kezdődött a statáriális tárgyalás 5 idevaló szerb ügyében, akik átszöktek Montenegróba, oda kémkedtek, azután éjjel átjöttek, hogy a lakosságot átcsábítsák Montenegróba." Szóval nem szimplán "fegyvertelen ellenség" volt az a két férfi, akit végül halálra ítéltek...
Dr. Kemény Gyula ezredorvos szerbiai naplója – 5. rész A Bileket és környékét folyamatosan nyugtalanító montenegróiak elleni korábbi sikertelen kitörések után 1914. augusztus 25-ére újabb kirohanást rendel az erőd parancsnoksága. Ezúttal újra Mali Vardar irányába indul a támadás. Hősünk ismét az…..
PollmannFerenc 2019.09.25 09:23:14
@MTi: Mint a fenti Potiorek parancsból is látszik csupán az esetleg betörő ellenség "támadólagos visszavetéséről" volt szó. Senki nem gondolt arra, hogy a támadók mélyebben benyomuljanak Montenegróba, ennek nem lett volna semmi értelme és nyilvánvalóan jelentős erőket vett volna igénybe. Potiorek ezt a határszakaszt csak gyengébb erőkkel volt hajlandó fedezni.
PollmannFerenc 2019.10.02 21:58:22
@bloggerman77: Meg kell védenem a tartalékos tiszteket. Az első világháborút a Monarchia nélkülük kábé 1915 elején már akár fel is adhatta volna... Jórészt az ő érdemük, hogy a birodalom 1918 őszéig kitartott.
PollmannFerenc 2019.10.04 18:40:28
@fofilozofus: Potiorek alkalmatlansága: amikor 1914. december 2-án bevonultunk Belgrádba, az egész birodalom az ő dicsőségét zengte... Hogy nem volt jó hadvezér, az tény. De sokkal többet használhatott volna a Monarchiának, ha nem akarja mindenáron egyedül megverni a szerbeket. Ha megmarad a vezérkarnál (pl. úgy, hogy 1906-ban ő lesz a vezérkari főnök, nem pedig Conrad), talán ma egészen másként emlékeznénk rá...
Avagy mit érdemes tudni Jánosa Ferenc hadnagy 1916-os kihallgatási jegyzőkönyvéről és vallomásáról Az első világháborús hadifoglyok életében sokszor felmerült a szökés iránti vágy, de a kísérleteknek csak relatíve kis hányada végződött sikeresen. Aki hazaért, az valamilyen formában beszámolt…..
PollmannFerenc 2019.09.25 08:58:03
Dr. Kemény Gyula ezredorvos szerbiai naplója – 4. rész A bileki erődöket ágyútűz alatt tartó montenegróiak ellen kirohanásokat rendel el a parancsnokság. 1914. augusztus 16-án Mali Vardar és Kovčeg irányába, majd 19-én a Jabukovac magaslat elfoglalására indul támadás. Mindkét akcióban bevetik a…..
A száz évvel ezelőtt vívott első világháború ugyan köztudomásúlag bővelkedett tragikus epizódokban, ám ezek közül is különösen szívbemarkoló annak a sok ezer osztrák–magyar hadifogolynak a keserves vándorlása, akiket szerb fogva tartóik hajtottak végig Dél-Szerbián, Macedónián és Albánián 1915…..
PollmannFerenc 2019.09.06 17:55:04
@BartókBéla: Teljesen igazad van, hogy jó lett volna egy térképet is közölni a könnyebb tájékozódás kedvéért. Azóta sikerült ezt a hiányt pótolni. Szöllősy Aladár egykorú naplójában szerepelt ez a térképvázlat, amelyen rajta vannak a posztban említett települések.
Dr. Kemény Gyula ezredorvos szerbiai naplója – 2. rész 1914 júliusának végén a mozgósítást, majd a hadüzenetet követő sorozatos intézkedések teljesen felbolygatják az addig békés bosznia-hercegovinai kisváros, Bilek és az ott állomásozó osztrák–magyar alakulatok életét. A megbízhatatlan szerbeket…..
PollmannFerenc 2019.09.04 21:58:19
@MTi: Hát ez akkor is nehezen érthető. Hogy az angolok az antant részei az eléggé közismert volt. Legfeljebb az lehetett kérdéses, hogy kontinentális háború esetén belépnek-e azonnal. Az viszont nem, hogy melyik oldalon... Szóval Kemény doktor itt valamit félreírhatott
Dr. Kemény Gyula ezredorvos szerbiai naplója – 1. rész Új naplósorozatot indítunk útjára, amelynek a szerzőjét, dr. Kemény Gyulát már ismerhetik régebbi olvasóink. A közreadásra kerülő írás időrendben az első a katonaorvosunktól ránk maradt naplókból, de talán a háború legkegyetlenebb arcát mutatja…..
Nikola Pašić 1878-tól vett részt a szerb politikában és 1924-ig volt annak meghatározó személyisége. 1912-től 1918-ig Szerbia külügyminisztere és miniszterelnöke, aki később a béketárgyalásokon az új Szerb–Horvát–Szlovén Királyság küldöttségét vezeti. Ő írja alá a békeszerződést és ő lesz a délszláv…..
Jovan  Cvijić (1865-1927) az egyik legismertebb szerb geográfus volt, ő volt az egységes délszláv állam és a szerb területi törekvések egyik legfőbb képviselője. Cvijić számos etnikai térképet szerkesztett, illetve számos etnikai jellegű elemzést, tanulmányt publikált az első világháborút megelőző…..
PollmannFerenc 2019.08.15 06:59:41
@Gery87: Nem értem...
PollmannFerenc 2019.08.15 07:01:08
@Tranquillius: Azért nem mindegy, mert éppen ezért tört ki a második Balkán-háború...
A görzi hídfő története – 2/2. rész A fent idézett mondat a görzi hídfő ellen támadásra készülő VI. hadtest számára az olasz 3. hadsereg parancsnoksága által 1916. július 31-én kiadott utasításban szerepelt mint az offenzíva célja. Az olasz vezérkar 1915 májusától nagy erőket mozgósított a „küszöb”…..
PollmannFerenc 2019.07.10 17:33:22
@PollmannFerenc: Ez a Szerző szíve joga. Én mégis úgy érzem, hogy így mintegy "előre lelövi a poént"... Ráadásul nagyon kurtán-furcsán szakad vége a történetnek... Fenntartom a véleményemet, hogy az a bekezdés a végén jobb helyen lenne.
Az 1914. december 11-én vívott limanovai csata már a Nagy Háború alatt eposz lett, és lassan beépült a nemzeti emlékezetbe. Ezt szolgálta az oktatás is, amely a hadviselő állam szolgálatában állt. A csurgói tanítóképző intézet egyik óratervén keresztül jól láthatjuk, milyen volt több mint három év…..
PollmannFerenc 2019.04.02 09:17:57
@Hatvanas: A Telegraph-beli link nem működik!
PollmannFerenc 2019.04.02 09:18:33
@PollmannFerenc: ...és a másik se...