Regisztráció Blogot indítok
Adatok
PollmannFerenc

56 bejegyzést írt és 394 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Tersztyánszky vezérezredes halála és temetése Kereken száz esztendővel ezelőtt, 1921. március 7-én Bécsben elhunyt a Nagy Háború osztrák–magyar tábornoki karának egyik legmagasabb rangot elért magyar képviselője: nádasi Tersztyánszky Károly vezérezredes. A tábornok magyarságát ugyan néhányan…..
PollmannFerenc 2021.03.10 08:37:34
@MTi: Már 1920-ban elhunyt pl. Boroevic, Kirchbach, Schemua... És pl. Beck-Rzikowsky is, de ő már majdnem 90 éves volt... Tersztyánszky neje Bukovinából származott, az ottani rokonaihoz költözött vissza.
Leszek-e még újra ember? Takáts Pál harctéri naplója 1915–1917 Természetesen Laurence Sterne regényes útirajzának címét vettem kölcsönön ennek a vadonatúj első világháborús kötetnek a bemutatásához, mivel úgy éreztem, hogy ezzel lehetne a legjobban röviden jellemezni mindazt, amit az olvasó vele…..
Hogy mi az a „nagyháborúlógia”? Nos: ilyen tudományterület valójában nincs is. Illetve csupán virtuálisan létezik. Vagy legalább is jó lenne, ha létezne… Azt gondolom ugyanis, hogy ha az első világháborút a maga komplexitásában akarjuk tanulmányozni, akkor lényegében minden tudományos diszciplína…..
A halálmars krónikása – Szakraida István naplója, 18. rész Hadifogoly magyarjaink fáznak rendesen: az itáliai hegyek között korán jön a tél, ám a szobákban nincs kályha… Szakraida otthonról kért köpenye pedig csak jókora késéssel érkezik meg. Hősünket rendkívül elkeseríti, hogy a fogságot…..
„Doberdó! ...Fogalommá vált név s mégis azt hiszem, legtöbben távolról sem sejtik, miért és milyen körülmények között vált azzá” – írta József főherceg, a Doberdó-fennsíkot védelmező VII. hadtest parancsnoka visszaemlékezései vonatkozó kötetének előszavában. A…..
A halálmars krónikása – Szakraida István naplója, 17. rész 1916 őszén hősünk fő gondjai: az olaszok nevetségesen kicsinyes szigorúsága és a csehek visszatetszést keltő viselkedése. Fogvatartóik láthatólag rettegnek attól, hogy a hadifoglyok szökést kísérelnek meg; ezt akarják minden eszközzel…..
A halálmars krónikása – Szakraida István naplója, 15. rész Hősünknek a fogságban sok gondot okoznak a csehek: szerinte kárörvendőek, szemtelenek, rossz hírét terjesztik a magyaroknak, de legfőképpen árulók! Ez az, amiért Szakraida elhatározza, otthagyja a közös hadsereget (amelynek tisztikara 2/3…..
PollmannFerenc 2020.09.21 14:54:21
@JuhászBalázs: Köszönöm a doboztippet! Mától ez lesz a szerencseszámom...
PollmannFerenc 2020.09.27 17:17:48
@PintérTamás: Én általában a "csehek=árulók" toposz bemutatására gondoltam, nem csupán a cseh légióra.
A halálmars krónikása – Szakraida István naplója, 16. rész Fogságban tartott magyarjaink élete a kánikula beálltával csak tovább romlik. A hamarosan jelentkező vízhiány miatt fürdeni nem lehet, a mosdási lehetőség is korlátozott. A táborvezetés pedig visszatartja a foglyok pénzét, így a kantinban…..
A halálmars krónikása – Szakraida István naplója, 14. rész Tétlenségre kényszerült tisztjeink változatlanul nagy figyelemmel kísérik a világháború hadieseményeit. Szakraida reménykedve várja a híreket a németek sikereiről Verdunnél és a Monarchia jól induló támadásáról Dél-Tirolban: egy esetleges…..
PollmannFerenc 2020.09.12 10:05:53
@JuhászBalázs: Igen, nyilván erről a földrengésről lehet szó. Köszönöm a forrást, Balázs! Abban az adatbázisban, amit én használtam, nem találtam ezt meg...
A halálmars krónikása – Szakraida István naplója, 13. rész A hadifoglyok élete változatlanul nehéz. A legnagyobb gond most a tétlenség: jobb híján az újságok által közvetített háborús hírek követése az egyetlen elfoglaltság, ami leköti hősünk érdeklődését. Szakraida nagyon szurkol a németeknek…..
A halálmars krónikása – Szakraida István naplója, 12. rész Az 1916-os évet Szakraida István még Asinara szigetén kezdi, de korábban elvitt barátaihoz hasonlóan hamarosan a kontinensre szállítják őt is. Egy Cittaducale nevű település lesz további fogsága helyszíne, amely légvonalban alig 70 km-re…..
A halálmars krónikása – Szakraida István naplója, 11. rész Hadifoglyaink sorsa továbbra is bizonytalan. Előbb északra, Durazzó felé irányítják őket, azután délre, ahol állítólag Valona a célállomás. Ezzel végérvényesen szertefoszlik a remény, hogy visszaadják őket a Monarchiának. Ehelyett olasz…..
(avagy: újabb szarajevói variációk) Jónéhány esztendeje már, hogy izgalmas kirándulást tettem a virtuális történelem területére. Hogy mi az a virtuális történelem? Az, amitől a magukra valamit adó történészek többsége úgy irtózik, mint – állítólag – az ördög a…..
PollmannFerenc 2014.07.14 19:47:29
@Rakovszky: Hát igen, de a kontrafaktok vizsgálatánál bekövetkezésük valószínűségét is vizsgálnunk kell. Önmagában az, hogy valami fizikailag megtörténhetett volna, nem jelenti azt, hogy a kortársak számára alternatívaként létezett is. Egy Rakovszky Istvánt Ferenc József soha sem nevezett volna ki honvédelmi miniszterré. Egyébként pedig még miniszterként sem "fért volna hozzá" a közös hadsereg magyar katonáihoz. Szóval ezzel a feltevéssel, mint kontrafakttal nem tudunk mit kezdeni.
PollmannFerenc 2014.08.12 09:13:02
@Pavol Rusnák: Hogy lehettek volna elküldve a követelések "még Tisza háborúspártivá válása előtt"? Csak egyféleképpen: ha Tisza kollégái a közös minisztertanácsban szintén osztják az ő háborút ellenző álláspontját. Egy ilyen kontrafaktnak a valószínűségét viszont nagyon alacsonyra kell becsülnünk...
PollmannFerenc 2020.08.15 17:36:35
„Egyrészt nem veszi figyelembe, hogy Tisza a Szerbia elleni háború legelkötelezettebb híve és szorgalmazója volt a Monarchiában.” Az egyik kommentre adott válaszomban utaltam rá, hogy Tisza 1914 tavaszán azon dolgozott, hogyan lehetne Szerbiát békés eszközökkel eltávolítani Oroszországtól és a Hármasszövetség befolyása alá vonni. Ugyanis látott erre lehetőséget, vagyis egyáltalán nem mondhatjuk, hogy Tisza mindig „a Szerbia elleni háború legkövetkezetesebb híve” lett volna. És nem volt a háborús megoldás híve 1914. július elején sem, amint azt írásba is adta július 1-jén ill. 8-án… Szóval: miben is áll az én „téves okfejtésem”?
„Másrészt elhallgatja, hogy Tisza a jobboldal vezető politika megkerülhetetlen személyisége volt. Ha tehát Tisza nem támogatta volna a háborút, akkor nem lett volna olyan politikus, aki a helyére lépve vállalni merte volna a háború kirobbantásáért a felelősséget.” Ne feledjük, hogy kontrafakttal van dolgunk, márpedig ilyen esetben a történész sem tehet mást, mint hogy valószínűségeket mérlegel. Természetesen nem tudhatjuk 100%-os biztonsággal, hogy amennyiben Tisza nem változtat álláspontján, akkor makacssága arra kényszeríti-e az uralkodót és a közös minisztertanács többi tagját, hogy nagyot sóhajtsanak, és fájó szívvel elálljanak az olyannyira kecsegtető háború tervétől, vagy – sajnálkozva megköszönjék eddigi munkáját, és egy engedelmesebb kormányfőt ültessenek a helyére… Ön azt állítja – és ez szíve joga! –, hogy ilyen embert nem találtak volna. Én meg azt, hogy valószínűleg találnak, ha akarnak… Hol van itt a „téves okfejtés”?
„Harmadrészt pedig a korabeli dokumentumokból kiderül, hogy a jobb alkalomra váró Tiszát végül az győzte meg a háború szükségességéről, hogy a katonai erőviszonyok az idő múlásával egyre inkább Szerbia és az Antant javára változtak volna, stb.” Nos, a korabeli dokumentumokból ez biztosan nem derül ki… Egyáltalán: a korabeli dokumentumokból egyáltalán nem derül ki, hogy Tisza végül miért fogadta el a Szerbia elleni háború megindításának gondolatát 1914 július közepén. Léteznek feltevések és léteznek történészek, akik egyik vagy másikat (esetleg egyszerre többet) tartanak döntőnek. Ám mivel maga Tisza nem árulta el a megoldást, mindenki csupán feltevésekre van utalva.
„Vagyis Pollmann Ferenc téved: valójában minden külső tényező a háború indítása ellen szólt, és kizárólag csak csak Tisza gyors döntése tudta a Monarchiát beleugrasztani a kezdettől fogva biztos bukás ígérő Szerbia elleni háborúba.” Ezt a gondolatmenetet nem értem: azt, hogy „minden külső tényező a háború megindítása ellen szólt” éppen Tisza hangoztatta július elején, ám – mint tudjuk – éppen ő volt az, aki ennek ellenére elfogadta, hogy mégis háborúzni kell Szerbiával, viszont kezdeti habozása miatt egyáltalán nem nevezhető a döntése „gyorsnak”, akkor: miben tévedek én?
Végezetül pedig:
„Vagyis Pollmann álláspontjával ellentétben a háború kitörésében a háborút következetesen támogató Tiszának meghatározó szerepe és személyes felelőssége volt.” Mikor kérdőjeleztem én meg Tisza felelősségét a háború kirobbantásában? Amíg posztján volt, természetesen minden döntése az ő felelőssége volt. De ez a poszt nem volt kizárólag az ő személyéhez kötve: ha a Birodalom érdeke mást kívánt, akkor Tisza vagy elfogadta ezt, vagy felállt…Mint tudjuk, ő az előbbit választotta.
Szóval én még várnék azzal a mea culpával…
A halálmars krónikása – Szakraida István naplója, 10. rész Szakraida és társai immár albán földön menetelnek – pontosabban vánszorognak – tovább, ismeretlen úticéljuk felé. Szenvedéseik egyre csak fokozódnak: magas hegyeken keresztül vezet az útjuk, egyre fogyatkozó erejüket az éhezésen kívül a…..
PollmannFerenc 2020.08.10 16:49:41
@Ágnes Ragóné Nagy: Sokan sajnos sehogy... A "halálmenet" ezért egyáltalán nem túlzás.
PollmannFerenc 2020.08.11 06:31:10
@BartókBéla: Az az érzésem, hogy egy ilyen emléktúra teljesítése még korszerű felszerelésben és megfelelő élelmezés mellett sem kis teljesítmény. A korabeli résztvevők lelkiállapotának rekonstruálása pedig eleve megoldhatatlan.
A halálmars krónikása – Szakraida István naplója, 9. rész És 1915. október 19-én megkezdődött a halálmenet… Szakraida István és szerencsétlen sorsú társai szigorú őrizet mellett indulnak Koszovó felé, nehogy a gyorsan közeledő bolgár csapatok megszabadíthassák őket rabságuktól. Az őszi esős…..
A mai nap 10 éves a blogunk. Szerkesztőségünk ebből a „történelmi” alkalomból megkereste az alapítókat, hogy elevenítsék fel az emlékeikben miként él az indulás időszaka, milyen előzmények után, hogyan is indult el 10 éve az oldalunk. Következzen a blog indulásának története az alapítók szemével.…..
PollmannFerenc 2020.07.28 13:03:06
A halálmars krónikása – Szakraida István naplója, 8. rész 1915 őszén a nisi fogolytábor lakói számtalan jelből érzékelik, hogy komoly dolgok készülnek: küszöbön áll a szerbek elleni támadás. A bolgár határ közelsége pedig reális esélyt kínál arra, hogy rabságuk esetleg véget érhet. Egy német…..
A halálmars krónikása – Szakraida István naplója, 7. rész 1915 nyarán a hadifogolytábor rabjait a rekkenő hőség mellett a kényszerű semmittevés is kínozza. Pedig a frontokról csupa jó hír érkezik: az oroszok hátrálnak, az olaszok pedig hiába próbálják áttörni a Monarchia állásait. Rabtartóik…..
A halálmars krónikása – Szakraida István naplója, 6. rész A hadifoglyok hangulatát a frontokról érkező hírek alapvetően befolyásoljak: ha a mieink vereségeiről írnak az újságok, az a fogva tartókat engedékenységre ösztönzi. Győzelmeink ellenben nagyobb szigort és nehezebb létfeltételeket hoznak.…..
A halálmars krónikása – Szakraida István naplója, 4. rész Szerencsés felépülését követően Szakraida hadnagy szinte számolatlanul írja és küldi haza a leveleket, ám otthonról sokáig semmi hírt nem kap. A szerb újságok csupa győzelemről írnak, amikor mégsem, akkor a hadifoglyok tudják, hogy valami…..
PollmannFerenc 2020.07.10 16:27:03
@PintérTamás: Nincs tudomásom ilyen atrocitásról. Kizárni ugyanakkor nem lehet: a sabáci templomkertben lemészárolt szerbek státusza ugyan vitatott, de őket nem hadifogolyként vették őrizetbe, ám az eset nagy visszhangot kapott...
A halálmars krónikása – Szakraida István naplója, 5. rész Megkezdődik az 1915-ös esztendő. Hősünk megtapasztalja a hadifogság hétköznapi szenvedéseit: nem elég felgyógyulni a sebesülésből és/vagy a betegségekből, el kell viselni a megalázó rabságot, a kényszerű távollétet az otthoniaktól, az…..
A halálmars krónikása – Szakraida István naplója, 3. rész Hősünk csodával határos módon életben marad, de szerb fogságba kerül. Miután túléli a vasúti szállítást is, Nisben, a legénységi hadifogolykórházban keserves napokat él át. Erős szervezete azonban legyőzi a seblázat. Később a helyi tiszti…..
PollmannFerenc 2020.06.25 07:52:27
@pasztorl92: Ezt a két katonát feltehetőleg nem a szerb hadifogságtól való félelem motiválhatta, hanem a fogságba esés megalázó volta...
    A rendszeres újságolvasók általában jól teszik, ha minél előbb megtanulják, hogy ami a hírlapok hasábjain megjelenik, az nem feltétlenül igaz. Ez a hasznos ismeret nem csupán a mai médiafogyasztóknak kötelező, de az volt már a száz évvel ezelőtti elődeink számára is. Ráadásul az akkor zajló…..
A halálmars krónikása – Szakraida István naplója, 2. rész A sikeres Drina-átkelés után kezd kibontakozni az 5. hadsereg offenzívája. A szerbek ugyan szívósan védekeznek, de kénytelenek folyamatosan visszavonulni. Szakraida István kezdi megtapasztalni, milyen is ez a háború: a győzelmet…..
PollmannFerenc 2020.06.16 14:27:36
@pasztorl92: Tény, hogy ezredbeli tiszttársai ismerték már ezt a nevét és feltehetőleg tisztában lehettek azzal is, hogy később erre a névre akarja változtatni a Szakraidát. Bizonyára kedves gesztusnak szánták az általuk halottnak hitt bajtárstól ezen a néven búcsúzni, ha már a hivatalos névváltoztatásra nem lehetett alkalma... További kérdés, hogy a napló írója miért várt még éveket ezzel a lépéssel, és miért nem kerített rá sort mindjárt a háború befejezése után...
A halálmars krónikása – Szakraida István naplója, 1. rész Blogunk olvasói alighogy búcsút vehettek Dr. Kemény Gyula, a cs. és kir. nagyváradi 37. gyalogezred kikülönített IV. zászlóalja orvosfőnökének szerbiai kalandjaitól, máris egy másik egykori 37-es tiszt hadinaplójával kerülhetnek közelebbi…..