Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Cheers

0 bejegyzést írt és 8 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

2007.08.06. óta tag.
Admin Szerkesztő Tag Vendég
értékellek mint embert UPDATE: Szakítás a Golgota Egyház miatt 2007.10.16 11:57:00
Sok mindenen tönkre mehet egy kapcsolat. Mindenféle dolgok álhatnak a szerelmes párok közé. Na de hogy Isten? És hogy jön ide a Süti? UPDATE: a posztba utólag belenyúltunk a beküldő kérésére, ez van. Sztory: B.-nek 15 éves kora óta én voltam az élete szerelme, néha még most is…..
Cheers 2007.10.16 15:08:25
scrr:

Igaz, ugyanakkor megbeszélni igenis lehet és kell a dolgokat, mint ahogyan egy "nem keresztényi" párkapcsolatban is. Ha mindketten nyitottak lettek volna, megpróbálták volna megérteni a másik lelkivilágát, hogy kinek, mi, és miért fontos, akkor nem itt tartanának.

Lehet h a srác megértette volna, hogy a lánynak miért is ennyire elengedhetetlenül fontos a közös világnézet, a lánynak pedig küzdenie kellett volna kettőjükért, ha már egyszer szerelmesek. Nem azért kellett volna küzdenie, hogy elfojtsa magában a hitét, az nagyon rossz lett volna, hanem azért, hogy megpróbálja a kereszténységet máshogyan értelmezni, globálisabban, nagylelkűbben, "szeretetközpontúbban".

Először talán csak egy elvont istenhit alakult volna ki a srácban, a lányban pedig nagyobb tolerancia, aztán meg ki tudja... ha megpróbálták volna és tényleg nem megy a dolog és mindketten tettek volna plusz lépéseket és akkor is akadozik a kapcsolat, akkor még mindig fel lehetett volna adni.

Az ilyen történetek mindig szomorúak.. a "szeretet vallásának" vélt törvényei miatt szakít meg egy szeretet-kapcsolatot két ember... Remek. :-((((
Cheers 2007.10.16 16:48:23
Sister38: tény és való,hogy a Biblia fordítása sok pontatlanságot tartalmazhat, pl. sok hívő nem is feltétlen tudja, hogy a "bűn" mint szó, az "Istentől való távolságot/eltávolodást" jelenti, azaz nem feltétlen direktbe az a "bűn" amit mi értünk alatta... Érdekes.

Mindenesetre az biztos, hogy nem azon múlt volna a lány "lelki üdvössége", hogy megpróbálja-e esetleg kifejteni, megbeszélni a problémát, elvárásait a párjával. Nem "születik" senki hívőnek, Isten szeretete mellett természetes (kéne hogy legyen!), hogy megpróbálja valaki a párját is úgy elfogadni amilyen és kitartani mellette, vagy legalább elmondani h neki mi miért fontos.
A srácnak is valószínűleg nyitottabbnak kellett volna lennie, érzékenyebbnek, hogy a lássa: a lánynak mennyire fontos ez a téma, de nem a srác volt aki megszakította a kapcsolatot, biztos hajlandó lett volna még beszélgetni és problémátmegoldani. De aki kirekeszt a vallása miatt az életéből azzal nem lehet beszélgetni... :-(

A szex más kérdés, egyéni ki mennyire veszi szó szerint és szigorúan a Bibliát, de egyvalami biztos: totálisan "JÓ"-nak lenni úgysem lehet. Próbálkozni lehet, sőt kell is de az ember úgyis ezerféleképpen "vétkezik" maga és mások ellen is. A kereszténységben és a Bibliában szerintem nem az a legeslegfontosabb, hogy "amit a Biblia bűnnek ítél, azt a keresztény ember ne cselekedje meg".(Az az Ószövetségben legfontosabb lásd tízparancsolat, amiről be is bizonyosodik hogy nem tudjuk megtartani...). Ez fontos, de nem ez a legeslegfontosabb szerintem.
A legeslegfontosabb az, hogy tudja az ember, hogy van megbocsátás akkor is HA bűnbe esik és van szeretet és Isten. És hogy ő is tudja ezeket a fogalmakat alkalmazni másokkal szemben. És KELL is hogy alkalmazza.
Kéne.
Cheers 2007.10.16 14:17:28
"...és ha vagyonomat mind felétetem is, és ha testemet tűzre adom is, szeretet pedig nincsen én bennem, semmi hasznom abból...
...És ha jövendőt tudok is mondani, és minden titkot és minden tudományt ismerek is; ÉS HA EGÉSZ HITEM VAN IS UGYANANNYIRA HOGY HEGYEKET MOZDÍTSAK KI HELYÖKRŐL, SZERETET PEDIG NINCSEN ÉN BENNEM, SEMMI VAGYOK...
...Most azért megmarad a hit, remény, szeretet, e három; ezek között pedig legnagyobb a szeretet."

(részletek az I. Korintus levél 13. fejezetből)

Egy kis eszmefuttatás keresztény fejjel gondolkodva: Ha valóban hiszel akkor nem lehet az igaz, keresztény hit által vezérelve a szeretet törvénye ellen cselekedni és megtagadni a szerelmedet. Küzdeni kell, harcolni a másikért, néha a másikkal és a hit pozitív, példamutató erejét használva szeliden meggyőzni, vagy elfogadni a másikat olyannak amilyen. Át kell beszélni a dolgokat újra és újra, ki mit szeretne a másiktól, és ha megpróbáltátok egyszer-kétszer-százszor akkor esetleg elgondolkodni, de nem egykönnyen feladni.
A kereszténység a szeretet és a megbocsátás útja, egy életforma, egy felfogás. Nem lehet a szeretet útját járni úgy, hogy valakit nem szeretsz csak azért, mert ő (még?) nem ismerte fel azt az igazságot, amelyet Te oly' hibátlannak gondolsz. Ha Isten így gondolkozott volna, akkor soha nem küldte volna el fiát közénk, hogy megmentsen minket bűneinktől...
értékellek mint embert Eleinte tetszik, később már nem annyira 2007.09.03 12:13:00
Végre egy mindenkit érintő és érdeklő kérdés! Sokszor előfordul, hogy eleinte minden klappol, aztán később meg mégis úgy tűnik, hogy nem. Semmi komoly, csak nincsenek pillangók a hasamban, nincs meg az a bizonyos zazazu érzés. Na, ezt hogyan lehet jól megmondani? Egy példa…..
Cheers 2007.09.04 11:48:08
értékellek mint embert Pasik közt wakeboardon örlődni 2007.08.03 16:03:00
Nincs szomorúbb annál, ha valaki nem mondja meg párjának, hogy mi a fasz van. Jelen esetben egy másik fasz volt, ami egy vizsgaidőszak miatt nem lett elmesélve. Ismerjük mi is a viszgaidőszakok vadromantikus könyvtárazásait, de ez nem indok. Az elhagyott fiút maximálisan megértem, én…..
Cheers 2007.08.09 09:43:17
Cheers 2007.08.09 16:55:39
Cheers 2007.08.19 13:27:02
Feca: "Gondoljuk bele, a lány azért íra ezt a postot, mert furdalja a lelkismeret."

Olvasd el még jobban a történetet, akár csak az utolsó mondatokat... egyértelműen kitűnik, hogy a csaj inkább "jópofa sztorit mondok, jófej vagyok"-dologból írta le a történetet, nem azért, hogy a saját lellkiismeretfurdalását enyhítse. Teljen triviális. Sajnos.

Feca+apuska: Igen, valóban ritkán sikerül korrektül szakítani, valóban előfordul hogy az ember gyenge, esetleg bevállal "könnyű eseteket", amit írtatok arra számtalan példa van... de egyvalamit azért ne tegyünk már meg: NE FOGADJUK EL EZT, sem magunkban, sem másban mint valami megmásíthatatlan részét az embernek.
Ha az ilyen esetekre egy egyszerű "hát jól van, ilyen az élet, ilyenek vagyunk mi is" vállrándítással reagálunk, azzal végleg feladjuk a küzdelmet, végleg fogasra tesszük erkölcs-emberi lényünket.

És szerintem igenis lehet (és szabad) szépen szakítani. Szépen, de határozottan, a másikat csak -a szituációból adódóan- szükséges mértékig megbátnva, emberileg továbbra is tisztelve-szeretve, őszintén, nyíltan. Ennél többet egy szakításnál nem nagyon lehet tenni, ennyit viszont kell.
Kellene.
felhasználási feltételek adatvédelmi tájékoztató segítség jogi problémák dsa impresszum médiaajánlat süti beállítások módosítása