Adatok
bekacomb
0 bejegyzést írt és 1 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Mai bejegyzésünk elsősorban kérdésfeltevés, és csak másodsorban megmondás, s nem a középkori gondolkodás, hanem a hadi művészet mítoszait kívánja kikezdeni. Kérdés a végén. Ha a Kr. u. 500-tól 1500-ig tartó időszak európai és szentföldi ütközeteire gondolunk, a…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
2. De igenis nézik a "csatamének", hogy hová vezeti őket a rajtuk ülő lovas, de ezek a lovak arra voltak kiképezve, hogy ha előre kell menni, akkor előre kell menni, bármi van ott. Bíztak a lovasukban.
3. Vakon engedelmeskedés nincs. Főleg a lovaknál. Mert amelyiket lehetne addig ütni-verni, hogy vakon mindent megcsináljon, az annyira tutyi-mutyi karakterű ló, hogy nem alkalmas csatalónak -> ez pedig már a kiképzés kezdet-kezdetén kiderült a tréner számára.
4. A ló inkább túlbecsüli a veszélyt, mint alá. Tehát ilyen nincs, hogy "talán nem képes minden lehetséges veszélyt felmérni." Valamennyire fel tudja mérni, ha meg nem, akkor az alapból veszélyes, és elmenekül. De tudtommal ezek a csatalovak úgy voltak képezve, hogy már a gyakorlótéren "találkoztak" pikával, és meg lett nekik tanítva, hogy ne féljenek tőle. De a kiképzés további részeibe inkább nem mennék bele, ugyanis akkoriban a lovat úgy használták, hogy inkább az haljon meg, mint a lovas, mert a ló jobban pótolható. A különféle gyakorlatok, ami manapság spanyol lovasiskolákban látható, azok is úgy alakultak ki, hogy a lovat ezekkel a "mutatványokkal" forgatták a csatatéren, hogy a golyózápor őket érje, és ne a hátán ülő lovast.