Adatok
nekemtene
0 bejegyzést írt és 32 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
2020. február 5-én jelent meg egy miniszteri sajtóközlemény, amiben egy mondat elég hangos felzúdulást keltett – pedig talán épp itt nem kellett volna. A kérdéses mondat így hangzott: "a rákhalálozás elleni harcban maguk az emberek tehetik azonban a legtöbbet, mert a magyarországi magas…..
Tudományos körökben is vitatott kérdést boncolgatnék..
Amit általánosságban tudnak erről a „hétköznapi” emberek, az sajnos rendkívül kevés, így muszáj róla beszélni. A Terminátor filmek félelmei egyre közelebbivé válnak napjainkban az MI, azaz a Mesterséges Intelligencia fejlesztésével. A…..
A miniszterelnök egy minapi beszédében szomorkodott azon, hogy a németek ötször annyit keresnek, mint a magyarok. Pontosabban nem szomorkodott, hanem ennek fényében szemtelenségnek nevezte, hogy Schulz szocdem kancellárjelölt nem akar pénzt adni Orbán kerítésére. Mielőtt odajutunk négy év múlva,…..
nekemtene
2017.09.10 15:26:50
@Willkommenskultur: "A politikai vezetőkön nem sok múlik, ha a 8osztályos debil sulc lesz a német kancellár akkor is Németország lesz az EU vezető gazdasága"
Nem gondoltad át. Ha évtizedekig egy debil vezeti őket, ők is leamortizálódnak majd. Nyilván a változás nem egyik napról a másikra jön, se ott se itt, pláne ha nagy az előny vagy a hátrány induláskor, de azért 8-10 év alatt már sokat lehet rombolni. Építeni nem, de nem is kell, csak hagyni az embereket.
Nem gondoltad át. Ha évtizedekig egy debil vezeti őket, ők is leamortizálódnak majd. Nyilván a változás nem egyik napról a másikra jön, se ott se itt, pláne ha nagy az előny vagy a hátrány induláskor, de azért 8-10 év alatt már sokat lehet rombolni. Építeni nem, de nem is kell, csak hagyni az embereket.
Linkbuilder ICL - A hét közepén látott napvilágot az fotó, amelyen egy svájci hotel úszómedencéje mellé kifüggesztett felirat olvasható. A tábla arra kéri a zsidó vendégeket, hogy lesznek oly kedvesek fürdés előtt és után is lezuhanyozni, ellenkező esetben számukra be kell zárniuk a medencét.…..
Írásos bizonyítékok cáfolják az állítását. Összedőlt az összeesküvéselmélete...
nekemtene
2017.07.24 20:39:39
Egy olyan Magyarországban élünk, ahol a kormány pontosan eltervezve szít feszültséget a nép között. Miért? Mert a megosztottság nekik kedvez. A társadalom pedig készségesen ráharap a csontokra, de közben látnunk kell azt is, hogy nem azok a folyamatosan megtévesztett, kisemmizett és tudatlanul…..
Akart a tököm ünneprontó lenni, de mintha kiveszett volna a realitásérzék az agyakból az úgynevezett ellenzéki oldalon. Csupa lelkes tudósítást lehetett olvasni arról, hogy mennyire megalázó a rezsimnek, hogy a tüntetők hülyét csinálnak belőle, hogy a túltolt propaganda ellen milyen frappáns…..
nekemtene
2017.04.19 17:08:31
@Ockham63: "Nincs olyan választási rendszer, amely szerint 2010-ben vagy 2014-ben ne a Fidesz nyert volna."
Rosszul gondolod, vagy én nem értem hogy miért jelentene győzelmet egy kormányalakításra alkalmatlan 44%-os "többség" elérése.
Rosszul gondolod, vagy én nem értem hogy miért jelentene győzelmet egy kormányalakításra alkalmatlan 44%-os "többség" elérése.
Épp ideje volt, hogy a civil tiltakozók végre a rendszer lényegével, a politikai elnyomással kezdjenek el foglalkozni, és a felszínt karcolgató fel-le vonulások után tartós mozgalmat szervezzenek. Aligha lehet erre alkalmasabb ember, mint az elmúlt években komoly kockázatok árán jelentős erkölcsi…..
nekemtene
2017.04.17 15:11:07
@Felagund: Miért faszság? Miért természetes, hogy egy kétharmados parlamenti többséghez egyáltalán nem kell még megközelítőleg se kétharmados támogatás?
Ha csak egyéni helyek lennének, egy 2%-os támogatottásgú pártnak is lehetne 100% többsége, ha rajta kívül csak 1%-os pártok vannak. Ez aligha egészséges. Több a logika abban, hogy annyi szava legyen egy oldalnak a parlamentben, amennyi a parlamenten kívül.
Ha csak egyéni helyek lennének, egy 2%-os támogatottásgú pártnak is lehetne 100% többsége, ha rajta kívül csak 1%-os pártok vannak. Ez aligha egészséges. Több a logika abban, hogy annyi szava legyen egy oldalnak a parlamentben, amennyi a parlamenten kívül.
nekemtene
2017.04.18 02:07:03
@Laci A Lakli: "Ez a rendszer egyértelműen a győztesnek kedvez"
Gondold át újra. Nem a győztesnek, hanem a legnagyobb pártnak. Aki lehet koalíciós szempontból totál bukott helyzetben is. Még a Fidesznek se lett volna könnyű - teljes hátszélben lebonyolított választás után! - a 44%-ával, ha koalícióra kényszerült volna... De hát neki nem is kell többséget szereznie, elég ha az ellenzéket feldarabolja. Később sem kell választást nyerniük, csak vigyázni hogy a tényleges nyertes oldal ne egy listán induljon.
Ez sokkal nagyobb gáz, mint hogy 1-2 egyéni képviselő nem jutna be arányos esetben (amire egyébként van megoldás).
Gondold át újra. Nem a győztesnek, hanem a legnagyobb pártnak. Aki lehet koalíciós szempontból totál bukott helyzetben is. Még a Fidesznek se lett volna könnyű - teljes hátszélben lebonyolított választás után! - a 44%-ával, ha koalícióra kényszerült volna... De hát neki nem is kell többséget szereznie, elég ha az ellenzéket feldarabolja. Később sem kell választást nyerniük, csak vigyázni hogy a tényleges nyertes oldal ne egy listán induljon.
Ez sokkal nagyobb gáz, mint hogy 1-2 egyéni képviselő nem jutna be arányos esetben (amire egyébként van megoldás).
A legtöbb közgazdász a deflációval riogat, de miért lenne rossz az áresés?
A Bloomberg elemzői nemrég nyilvánosságra hoztak egy tanulmányt, miszerint Horvátországot és még hét európai államot az idén defláció fog sújtani.
A kőolaj árzuhanása „kiábrándítóan” hat…..
Sokszor hangzik el, hogy a CBA-t azért kell támogatni, mert a multival szemben ő legalább itthon költi el a pénzét. Rossz hírem van: Ez nagyon nem így van. Jelentős részben azért, mert a multi sem úgy működik, ahogy azt Pistike elképzeli. Egyfelől a többségének nem egy-két…..
Nem gyengén bicskanyitogató a nemzet sportolói kiválasztásába alig burkoltan beleszóló politikai nyomás a parlamenti kétharmadot birtokló párt részéről. A hatalmon levő kormánypárt amikor csak lehet szembeköpi az országnak azt a részét, aki szerint talán van még egy határ,…..
A devizahiteleseket nem lehet megmenteni - legalábbis úgy biztosan nem, ahogyan a kormány nekiállt. Sem a végtörlesztés, sem az árfolyamgát egy-kettő nem jelentett megoldást, a kedvezményes forinthitelre váltáson pedig összességében csak röhögni lehet. És teljesen mindegy, hogy…..
nekemtene
2013.01.16 13:32:42
@mákospacal: "A legegyszerűbb a devizahitelest hibáztatni és nevetséges, hogy a forinthitelesek a mellüket döngetik, hogy bezzeg ők 12%-os thm-mel vettek fel hitelt. Ez komoly? Szerintem inkább az a béna, aki ilyen rettenetesen drága forinthitelt vett fel."
Egy 12%-os forinthitel olcsóbb mint egy 7%-os frankhitel - kisebb a reálkamata. Ha levonod az inflációt, a 12% forintból marad néhány százalék, a 7% frankból viszont majdnem az egész, mint reálkamat.
Egy 12%-os forinthitel olcsóbb mint egy 7%-os frankhitel - kisebb a reálkamata. Ha levonod az inflációt, a 12% forintból marad néhány százalék, a 7% frankból viszont majdnem az egész, mint reálkamat.
Kitűnő befektetés Magyarország, legalábbis a jelenlegi hozamkörnyezet és a várható magyar infláció alapján. A hazai jegybanki kamatráta, és a másodpiaci hozamszintek hétszázalék fölötti értéke régóta a legmagasabbak közé tartoznak a világon, jellemzően csak olyan…..
A minimálbér emelésének ellentmondásossága egy egyszerű példán keresztül is megközelíthető. Tegyük fel, hogy a magyar sárgabarackot a régió legerősebb és legelismertebb barackjává szeretnénk tenni. Vajon ésszerű lépés lenne, ha a magyar barack nívójának emelésére…..
Nívós szerzőtársam alaposan belemarkolt a darázsfészekbe minapi nyugdíjakkal foglalkozó cikkével. Mivel nekem is van mondanivalóm a témában, ezt most én is örömest megteszem. Egyszersmind reflektálni is szeretnék a sok száz hozzászólás között vissza-visszatérő…..
nekemtene
2012.06.17 15:32:32
@knausz: "Aki életében mindig fizetett járulékot, azt levonták ugyebár a fizetéséből és ezt az összeget az állam megőrizte s mint jó gazda beforgatta, kamatoztatta.
Namost. A nyugdíjas nem segélyt kér, hanem a saját pénzét kéri vissza, havi lebontásban, amit ő befizetett!"
Mennyivel jogosabb ezt visszakérni, mint az adónak azt a részét amiből utat építettek, vagy kórházat működtettek? Az ember a munkájáért bért kap, az az ő haszna és nem más. Az állam pedig adót szed, az meg az ő bevétele.
Nyugdíjra persze szükség van, főleg mert a legtöbb ember nem képes megtakarítani és öregkorára éhezhetne, de ez szociális kérdés és nem tulajdon vagy jogosultság kérdése.
Namost. A nyugdíjas nem segélyt kér, hanem a saját pénzét kéri vissza, havi lebontásban, amit ő befizetett!"
Mennyivel jogosabb ezt visszakérni, mint az adónak azt a részét amiből utat építettek, vagy kórházat működtettek? Az ember a munkájáért bért kap, az az ő haszna és nem más. Az állam pedig adót szed, az meg az ő bevétele.
Nyugdíjra persze szükség van, főleg mert a legtöbb ember nem képes megtakarítani és öregkorára éhezhetne, de ez szociális kérdés és nem tulajdon vagy jogosultság kérdése.
nekemtene
2012.06.17 15:55:44
"Mennyivel jogosabb ezt visszakérni, mint az adónak azt a részét amiből utat építettek, vagy kórházat működtettek?"
@knausz: (és Mariann19)
Érv helyett az állítást ismétlitek meg.
"Amit nyugdíjra fizetek be, azt pontosan nyugdíjra és nem egyébre."
"A levont nyugdíjjárulékot úgy kell felfogni, mint a bruttó munkabér egy részét, melyet nem adtak át a jogosultnak,hanem levonás útján az állam a nyugdíjjogosultság idejéig birtokolta és használta"
Ti így fogjátok fel, ehhez jogotok van. De miért KELL így felfogni? Az állam nem így működik. (!) Egyetlen érv lehet, hogy ezt pontosan ebben a tudatban fizette be az adózó, de ez sztem nem igaz.
A legtöbb ember talán meg sem tudná mondani, hogy összegszerűen mennyi volt az adójából a nyugdíjjárulék-rész. És még ha tudná is, a nyugdíjszabályok változtak és változnak, soha nem volt formális kötelezettségvállalás, hogy az ő járuléka pontosan mennyi nyugdíjra fogja jogosítani.
Végül pedig, mivel a régi rendszer tarthatatlan, még formális kötelezettségvállalás után is jelenthetne csődöt az állam erre a kötelezettségére.
@knausz: (és Mariann19)
Érv helyett az állítást ismétlitek meg.
"Amit nyugdíjra fizetek be, azt pontosan nyugdíjra és nem egyébre."
"A levont nyugdíjjárulékot úgy kell felfogni, mint a bruttó munkabér egy részét, melyet nem adtak át a jogosultnak,hanem levonás útján az állam a nyugdíjjogosultság idejéig birtokolta és használta"
Ti így fogjátok fel, ehhez jogotok van. De miért KELL így felfogni? Az állam nem így működik. (!) Egyetlen érv lehet, hogy ezt pontosan ebben a tudatban fizette be az adózó, de ez sztem nem igaz.
A legtöbb ember talán meg sem tudná mondani, hogy összegszerűen mennyi volt az adójából a nyugdíjjárulék-rész. És még ha tudná is, a nyugdíjszabályok változtak és változnak, soha nem volt formális kötelezettségvállalás, hogy az ő járuléka pontosan mennyi nyugdíjra fogja jogosítani.
Végül pedig, mivel a régi rendszer tarthatatlan, még formális kötelezettségvállalás után is jelenthetne csődöt az állam erre a kötelezettségére.
nekemtene
2012.06.17 16:38:20
@nekemtene: ...
Még egy érv az egyéni számlás, "saját pénzüket kérik vissza" felfogás ellen: maga a nyugdíjas sem így gondolja, még Ti magatok is vérig sértődnétek, ha - adja isten - véletlenül 90-100 évet érnétek meg, és cserébe feleannyi lenne a havi járandóság (vagy 70 év felett elapadna), mint aki csak 70 évet fog megérni.
Az állami nyugdíjnak épp azért van létjogosultsága (az elemi szociális érzékenységen kívül), mert a nyugdíj NEM csak megtakarítás kérdése, egyfajta életkor-biztosítás is.
Persze a saját megtakarítás ettől függetlenül kívánatos (de ahhoz semmi szükség az államra).
Még egy érv az egyéni számlás, "saját pénzüket kérik vissza" felfogás ellen: maga a nyugdíjas sem így gondolja, még Ti magatok is vérig sértődnétek, ha - adja isten - véletlenül 90-100 évet érnétek meg, és cserébe feleannyi lenne a havi járandóság (vagy 70 év felett elapadna), mint aki csak 70 évet fog megérni.
Az állami nyugdíjnak épp azért van létjogosultsága (az elemi szociális érzékenységen kívül), mert a nyugdíj NEM csak megtakarítás kérdése, egyfajta életkor-biztosítás is.
Persze a saját megtakarítás ettől függetlenül kívánatos (de ahhoz semmi szükség az államra).
Az IMF führer Christine Lagarde elégedetten nyugtázta, hogy összejött a nagy feltőkésítési akció, sikerült összetarhálni azt a 430 milliárd dollárt amit Európa megmentéséhez tartanak szükségesnek. Gyűlnek az ígéretek, és a felajánlások a páncélszekrényben. Európát nem…..
Az elmúlt időszakban - a svájci frank drámai árfolyam-emelkedését követően - több olyan vélemény fogalmazódott meg, amely szerint az árfolyam változásaival a bankok extraporiftra tesznek szert. Ezen véleményeket egyes politikai elemzők is átvették, s a miniszterelnök is…..
nekemtene
2011.08.27 00:19:00
@duncan: Svájcban a svájciak vesznek fel piaci alapon hitelt. Erről tudni lehet, hogy kb. korrekt, piaci költségszámítással megy - jó viszonyítási alap. Ezért írtam hogy a nálunk felvett frankhitel mindig drágább, mint a piaci realitás (miközben a támogatott forinthitel kb. reális áron ment, ott a bankok csak a támogatást lopták el). És minél zavarosabb a víz, annál jobban lehet nyerészkedni - a frankhitel meg mindig átláthatatlanabb.
Egyébként a tipikus frankhitel már a futamidő fele előtt túlfordul a forinthitel törlesztőjén, a végére meg messze túllépi. Hosszú távon nincs menekvés az elől, hogy a forint évente majd 10%-ot gyengül, a frank meg nem. Hogy most maga a frank is erősödik, az már csak hab a tortán.
Egyébként a tipikus frankhitel már a futamidő fele előtt túlfordul a forinthitel törlesztőjén, a végére meg messze túllépi. Hosszú távon nincs menekvés az elől, hogy a forint évente majd 10%-ot gyengül, a frank meg nem. Hogy most maga a frank is erősödik, az már csak hab a tortán.
nekemtene
2011.08.27 02:38:23
@MikeBoy: "Ez esetben volt egy olyan Ft alapú hitel, amit több mint 10%-kal magasabban kamattal kínált a bank ahhoz az FT alapú hitelhez képest amit CHF-nek hazudott. Ennek aztán rohadt sok értelme van."
Van bizony. A "chf-nek hazudás" ha mást nem is, eltérő elszámolást jelent. Az alacsonyabb (-nak tűnő) kamatod FRANK-KAMAT lesz.
Egy 7% frank-kamat (thm) nagyon más mint egy 7% forint-kamat. Egyszerűen nem lehet összehasonlítani eltérő devizanemek kamatait, vagy ha muszáj, akkor a REÁLKAMATOT kell összehasonlítani (thm mínusz infláció).
Amúgy a valós különbség nem 10% volt csak 5% körül (7% frank thm, 11-12% (támogatott) forint thm). Így pedig a forint volt az olcsóbb.
Van bizony. A "chf-nek hazudás" ha mást nem is, eltérő elszámolást jelent. Az alacsonyabb (-nak tűnő) kamatod FRANK-KAMAT lesz.
Egy 7% frank-kamat (thm) nagyon más mint egy 7% forint-kamat. Egyszerűen nem lehet összehasonlítani eltérő devizanemek kamatait, vagy ha muszáj, akkor a REÁLKAMATOT kell összehasonlítani (thm mínusz infláció).
Amúgy a valós különbség nem 10% volt csak 5% körül (7% frank thm, 11-12% (támogatott) forint thm). Így pedig a forint volt az olcsóbb.
nekemtene
2011.08.29 01:08:15
@MikeBoy: (és Alvarez)
"
100-99 Biztos a Ft hitel a jobb
.
100-50 ???
.
100-1 Biztos a CHF a jobb
Áruld el nekem! Hol van a forduló pont abban a sorba itt fent??? Úgy a reális gondolkodás jegyében... ;-)))"
Pontos érték nem adható meg, mivel az árfolyam véletlenszerűen szóródik egy középérték körül. De triviális és viszonylag jó közelítést lehet találni - ha a mindenkori árfolyamot a várható értékén veszed figyelembe. Ez pedig az infláció-arányból kijön (pl. ha a forint inflációja 8%, a franké 0 körül, akkor a legvalószűbb esetben szűk 10 évente duplázódik a frankárfolyam).
A kamatkockázat amúgy mindkét esetben megvan, a forintnál a nagyobb szóródás, az átláthatatlanabb franknál meg a bank könnyebb nyerészkedése miatt.
"Még egyszer a kérdésem: Bemész bankba és tudod, hogy van Ft hitel amit felvennél, de 100 a törlesztője és azt mondják van helyette CHF.
De még nem nézted meg annak a törlesztőjét.
Tudod, hogy 100-100 Ft/CHF esetén nem a CHF-et választod. Tudod, hogy 100-1 Ft/CHF esetén a CHF-et választod.
Most akkor kezdj el szépen lépegetni egyesével (100-1, 100-2, 100-3) és mondd meg nekem, mikor vált a Ft hitel CHF-be?"
Ezt látod meg tudom mondani. Nem csak a kezdőtörlesztőt teszik ugyanis eléd, hanem a thm-et is. Abból viszonylag könnyen ki tudom vonni az inflációt, és látom hogy reálértékben mennyit kell fizetnem (reálkamat). Egy 7% frank-kamat nagyrészt valódi költség, egy 12% forintkamat nagyobbik része viszont csak az inflációt fedezi.
Vagy, megfordítva, a fenti inflációkövető becslésből meg tudom saccolni, hogy a futamidő alatt meddig mehet fel az árfolyam, és összesen (összeadva a franktörlesztőket, felszorozva az akkori becsült árfolyammal) mennyit kell majd kifizetnem. Nem meglepő módon, ez kb. hasonló volt a (támogatott) forint és a frankhitelekre - a forint 2007 táján vmivel még olcsóbb is volt. És persze, az árfolyam szóródása is a chf ellen szólt.
Egyébként az egy jó kérdés, hogy a pszáf miért nem kötelezte a bankokat, hogy ilyen reál-thm-et is mutassanak az ügyfeleknek?
"
100-99 Biztos a Ft hitel a jobb
.
100-50 ???
.
100-1 Biztos a CHF a jobb
Áruld el nekem! Hol van a forduló pont abban a sorba itt fent??? Úgy a reális gondolkodás jegyében... ;-)))"
Pontos érték nem adható meg, mivel az árfolyam véletlenszerűen szóródik egy középérték körül. De triviális és viszonylag jó közelítést lehet találni - ha a mindenkori árfolyamot a várható értékén veszed figyelembe. Ez pedig az infláció-arányból kijön (pl. ha a forint inflációja 8%, a franké 0 körül, akkor a legvalószűbb esetben szűk 10 évente duplázódik a frankárfolyam).
A kamatkockázat amúgy mindkét esetben megvan, a forintnál a nagyobb szóródás, az átláthatatlanabb franknál meg a bank könnyebb nyerészkedése miatt.
"Még egyszer a kérdésem: Bemész bankba és tudod, hogy van Ft hitel amit felvennél, de 100 a törlesztője és azt mondják van helyette CHF.
De még nem nézted meg annak a törlesztőjét.
Tudod, hogy 100-100 Ft/CHF esetén nem a CHF-et választod. Tudod, hogy 100-1 Ft/CHF esetén a CHF-et választod.
Most akkor kezdj el szépen lépegetni egyesével (100-1, 100-2, 100-3) és mondd meg nekem, mikor vált a Ft hitel CHF-be?"
Ezt látod meg tudom mondani. Nem csak a kezdőtörlesztőt teszik ugyanis eléd, hanem a thm-et is. Abból viszonylag könnyen ki tudom vonni az inflációt, és látom hogy reálértékben mennyit kell fizetnem (reálkamat). Egy 7% frank-kamat nagyrészt valódi költség, egy 12% forintkamat nagyobbik része viszont csak az inflációt fedezi.
Vagy, megfordítva, a fenti inflációkövető becslésből meg tudom saccolni, hogy a futamidő alatt meddig mehet fel az árfolyam, és összesen (összeadva a franktörlesztőket, felszorozva az akkori becsült árfolyammal) mennyit kell majd kifizetnem. Nem meglepő módon, ez kb. hasonló volt a (támogatott) forint és a frankhitelekre - a forint 2007 táján vmivel még olcsóbb is volt. És persze, az árfolyam szóródása is a chf ellen szólt.
Egyébként az egy jó kérdés, hogy a pszáf miért nem kötelezte a bankokat, hogy ilyen reál-thm-et is mutassanak az ügyfeleknek?
Mostanában egyre többet hallunk a falusi uzsorás-ügyekről. Például csak az ózdi rendőrkapitányság néhány hónap leforgása alatt hét akcióban huszonöt olyan embert leplezett le és fogott el, akik haszonszerzés céljából többek rászorult helyzetét kihasználva a sértetteket…..
Hosszú, erőltetett menet ért véget tegnap este a Megasztár fináléjával, hét hónapig tartott a szerényen csak legendaként aposztrofált tehetségkutató. Szombatonként, az X-faktor ellen kezdte, majd pánikszerű menekülés után pénteken folytatta, ahol már simán hozta az elvárt…..
Akárhogy is nézzük, a svájci frank alapú lakáshitelek többségének a THM-je 6 és 8 százalék között mozog. Az euró hitelek THM-je valahol 8 százalék körül kezdődik, forintalapú piaci lakáshitel pedig nemigen létezik 10 százalékos TMH alatt, de még 11 százalék alatt is…..
nekemtene
2010.08.11 00:57:20
@Ben73: "szerintem az árfolyam hosszútávú változása leginkább az országok gazdasági eredményeitől függenek"
Nem, ez a rövid táv. Hosszú távon az infláció számít. Gondold meg: ha NEM követné az inflációs eltérést az árfolyam, akkor mondjuk 50 év múlva ugyanazért a forintért, amiért a közértben 1kg kenyeret veszel, frankra váltva a svájci közértben egy kamion kenyeret kapnál...
Egyébként meg az előttem szólók csakcsak rátapintottak a lényegre: a frankhitel nem önmagában rossz (még ha reálértéken nem is jobb feltétlen mint a forint). Egy svájci banknál felvett frankhitel valszeg (reálértékben) korrekt kamatozású lenne, még ha minden hónapban gyengülő forintból kellene is törleszteni. Csakhogy az itthoni bankok frankhitelei brutálisabbak voltak. A thm szabály is visszaütött, az emberek ugyanis azt hitték, hogy egy frankhitel thm-száma összehasonlítható egy forinthitelével...
Nem, ez a rövid táv. Hosszú távon az infláció számít. Gondold meg: ha NEM követné az inflációs eltérést az árfolyam, akkor mondjuk 50 év múlva ugyanazért a forintért, amiért a közértben 1kg kenyeret veszel, frankra váltva a svájci közértben egy kamion kenyeret kapnál...
Egyébként meg az előttem szólók csakcsak rátapintottak a lényegre: a frankhitel nem önmagában rossz (még ha reálértéken nem is jobb feltétlen mint a forint). Egy svájci banknál felvett frankhitel valszeg (reálértékben) korrekt kamatozású lenne, még ha minden hónapban gyengülő forintból kellene is törleszteni. Csakhogy az itthoni bankok frankhitelei brutálisabbak voltak. A thm szabály is visszaütött, az emberek ugyanis azt hitték, hogy egy frankhitel thm-száma összehasonlítható egy forinthitelével...
nekemtene
2010.08.11 02:08:32
@Ben73: Én se vagyok igazi szaki, de sztem kevés fekete vagy fehér dolog létezik. A gazdaság, az előállított termékek nem függetlenek a banki számoktól meg befektetői hangulatoktól. Pl. délben kijön egy gdp-adat, miszerint többet bővült a "gazdaság" egy tizeddel mint várták, és megugrik a forint. Emögött valahol előállított termékek vannak (amennyire a gdpnek hinni lehet). Az elemzés meg annyi, hogy ha ezt előre tudod, kereshetsz rajta.
Az inflációs hatás sem mindenható: előfordulhat hogy évekig túl vagy alul van árazva egy pénznem - csak nem többszörös értékig. A hitelek 10-20 éve itt a rövid és hosszú táv határán lehet.
Egyébként az "erős" gazdaságok nem feltétlen rendelkeznek erős pénzzel - ott a jen pl. Az örökmozgós példádat pedig meg lehet nézni a gyakorlatban, pl. Kuvaitban.
Az inflációs hatás sem mindenható: előfordulhat hogy évekig túl vagy alul van árazva egy pénznem - csak nem többszörös értékig. A hitelek 10-20 éve itt a rövid és hosszú táv határán lehet.
Egyébként az "erős" gazdaságok nem feltétlen rendelkeznek erős pénzzel - ott a jen pl. Az örökmozgós példádat pedig meg lehet nézni a gyakorlatban, pl. Kuvaitban.
nekemtene
2010.08.22 17:24:59
@bogancs: Még mindig a thm? :o Ez a hozzáállás játszott rá az egész hitelmizériára.
Egy frankhitel 7% thm-mel NAGYOBB reálkamat, mint egy forinthitel 10% thm-mel... (ha a frank inflációja max 2%, a forinté mondjuk 7%)
Egy frankhitel 7% thm-mel NAGYOBB reálkamat, mint egy forinthitel 10% thm-mel... (ha a frank inflációja max 2%, a forinté mondjuk 7%)
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Ez azért lényeges, mert az immunaktivitást könnyen és hatékonyan lehet befolyásolni! Egy csomó olyan kaja vagy gyógybigyó/csodaszer létezik, ami ha mást nem ezt valóban megteszi.