Adatok
peppe80 (törölt)
0 bejegyzést írt és 646 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Az alábbiakban nagyon nagy együttérzéssel és compassioval, együttszenvedéssel szeretnék beszélni arról, amit „sérült férfiasságnak” is mondhatnék. Csak utalásszerűen hadd említsem az ezen a területen támadó nehézségeket: a homoszexualitást nagyon merész dolog…..
peppe80 (törölt)
2015.07.27 11:52:03
@matthaios: "Nem szándékoztam semmit nyilvánosan bevallani"
Pont erről van szó. Úgy vettem észre, hogy egy ponton, egy konkrét kérdés kapcsán felidegesedtél. Kíváncsi voltam, hogy ez így volt-e. Nem értem mi olyan szörnyű ebben. Nem lehet, hogy Te is már eleve gyanakszol a peppe80 általi kommentek kapcsán?
Pont erről van szó. Úgy vettem észre, hogy egy ponton, egy konkrét kérdés kapcsán felidegesedtél. Kíváncsi voltam, hogy ez így volt-e. Nem értem mi olyan szörnyű ebben. Nem lehet, hogy Te is már eleve gyanakszol a peppe80 általi kommentek kapcsán?
peppe80 (törölt)
2015.07.27 11:58:17
@khamul: De hiszen éppen Te nem akarsz semmiről vitatkozni, amiről az Egyháznak van tanítása.
Többször kifejtetted, hogy a kereszténység abból áll (vagy legelábbis feltétele), hogy ismerjük és elfogadjuk az Egyház tanait. Ergo aki kételkedik, valamit ebből nem fogad el, az nem keresztény.
Többször kifejtetted, hogy a kereszténység abból áll (vagy legelábbis feltétele), hogy ismerjük és elfogadjuk az Egyház tanait. Ergo aki kételkedik, valamit ebből nem fogad el, az nem keresztény.
Jezsuita bloggerek
Változik a hitünk? – A spirituális érettség fokairól a lelki életben
2015.02.08 11:23:09
Egy kicsit nehéz megérteni azt, amit most szeretném, ha megértenétek. Azt is tudom, hogy sokakból elementáris zsigeri ellenkezést ki fog váltani. Jobb is ezt előre leszögezni, hogy senkit – sem a kedves olvasót, sem a szegény posztolót – ne érjen meglepetés a későbbiekben a…..
peppe80 (törölt)
2015.03.06 23:06:25
@YganA: "Érdekes, tanulságos onnan nézegetni az ideátot?"
Az, de szerintem Te ne próbáld ki. :) Te jó vagy úgy, ott, ahol vagy. :)
Az, de szerintem Te ne próbáld ki. :) Te jó vagy úgy, ott, ahol vagy. :)
peppe80 (törölt)
2015.03.17 15:56:35
@Dr. szpahi: @Pandit: Én inkább azért írtam ezt, mert így látható a paradoxon amihez vezet az önfeladás gondolatának ilyen értelmezése. Tehát az, miszerint nem jó, ha én magamnak akarok jót. Ezzel kapcsolatban inkább ez az álláspont tetszik:
jezsuita.blog.hu/2011/05/27/onszeretet_1
jezsuita.blog.hu/2011/05/27/onszeretet_1
Nem értek a politikához. A március 15-ei miniszterelnöki beszéd most mégis elgondolkoztatott. Orbán Viktor elég energikusan fogalmazott: „Nem tűrtük el 1848-ban, hogy Bécsből diktáljanak nekünk, nem tűrtük el 1956-ban, hogy Moszkvából diktáljanak, most sem hagyjuk, hogy…..
peppe80 (törölt)
2014.05.13 23:07:30
@zzsuzsici: „képtelenség úgy beállítani, hogy a magyar vezetés Horthy, a revízió miatt bútorozott össze a németekkel. Ezt egy alapvetően hazug és hamis érvrendszernek tartom.”
Ezek után taglalod a 20. századot, kihagyva pont a háború előtti Horthy-korszakot és a háborúba való belépést. Majd jön a következtetés:
„És még valaki mondja azt nekem, hogy bűnösök vagyunk és hogy a revízió miatt volt a németeknek való behódolás. Ilyet csak az állíthat, aki nem érti mi zajlott itt ebben az országban PERMANENSEN 1914-1989-ig....”
Nem értem, az összefüggést. Pláne, hogy Rákosinak meg Kádárnak mi köze lett volna hozzá, hogy miért szövetkezett a Magyar Királyság a náci Németországgal.
Amúgy szerinted mi volt erre a valódi ok? Mert szerintem még a revízió reménye a legvállalhatóbb indok a szövetségre.
„mert az elmúlt évszázadot nem bírtuk még lenyelni. Próbáljuk már 25 éve, de nem megy....”
Pedig nem éltük végig az egész 20. századot. Dédelgetett sérelmeinket a szüleinktől tanultuk. Nekem is van még egypár, pl. dédszüleim, négygyerekes nagyanyám kifosztása a saját szomszédaik által önkormányzati engedéllyel a svábok kollektív bűnössége miatt, amíg nagyapámmal a SzU-ban tőzeget bányásztattak. Pedig az én nagyapám nem lépett be a Waffen SS-be! Nem volt az annyira kötelező!
Az ilyen dolgok nem tudnak megoldódni, nem lehet jóvátenni őket. A legtöbb, amit tenni lehet, hogy nem terjesztjük tovább a sérelmeket a következő, meg a következő generációkra. Végül is ki haragszik ma a törökökre a 150 éves leigázás miatt? Vagy a mongolokra a tatárjárások miatt? Az meg könnyen belátható, hogy az eredeti Nagy-magyarországot visszaállítani igazságtalan lenne, már revízió címén is az lett volna. A nemzetiségileg legigazságosabb határai Magyarországnak a két bécsi döntés által voltak kijelölve.
Ezek után taglalod a 20. századot, kihagyva pont a háború előtti Horthy-korszakot és a háborúba való belépést. Majd jön a következtetés:
„És még valaki mondja azt nekem, hogy bűnösök vagyunk és hogy a revízió miatt volt a németeknek való behódolás. Ilyet csak az állíthat, aki nem érti mi zajlott itt ebben az országban PERMANENSEN 1914-1989-ig....”
Nem értem, az összefüggést. Pláne, hogy Rákosinak meg Kádárnak mi köze lett volna hozzá, hogy miért szövetkezett a Magyar Királyság a náci Németországgal.
Amúgy szerinted mi volt erre a valódi ok? Mert szerintem még a revízió reménye a legvállalhatóbb indok a szövetségre.
„mert az elmúlt évszázadot nem bírtuk még lenyelni. Próbáljuk már 25 éve, de nem megy....”
Pedig nem éltük végig az egész 20. századot. Dédelgetett sérelmeinket a szüleinktől tanultuk. Nekem is van még egypár, pl. dédszüleim, négygyerekes nagyanyám kifosztása a saját szomszédaik által önkormányzati engedéllyel a svábok kollektív bűnössége miatt, amíg nagyapámmal a SzU-ban tőzeget bányásztattak. Pedig az én nagyapám nem lépett be a Waffen SS-be! Nem volt az annyira kötelező!
Az ilyen dolgok nem tudnak megoldódni, nem lehet jóvátenni őket. A legtöbb, amit tenni lehet, hogy nem terjesztjük tovább a sérelmeket a következő, meg a következő generációkra. Végül is ki haragszik ma a törökökre a 150 éves leigázás miatt? Vagy a mongolokra a tatárjárások miatt? Az meg könnyen belátható, hogy az eredeti Nagy-magyarországot visszaállítani igazságtalan lenne, már revízió címén is az lett volna. A nemzetiségileg legigazságosabb határai Magyarországnak a két bécsi döntés által voltak kijelölve.
peppe80 (törölt)
2014.05.14 08:10:34
@vigyüktúlzásbaadolgokat: „Ugyanazok, akik kamaszkorukban Trianonért is haragudtak. :)”
Hát mondjuk olyannal még nem találkoztam, hogy valaki haragszik a törökökre, de Trianon miatt nem :-o ?
A Szulejmán sorozatban azért volt egypár magyarként megtisztelőnek érezhető rész is, pl. Nándorfehérvár bevétele után heteken át arra veri magát a szultán, és azzal keménykedik a többi európai hatalom felé. Vagy Buda bevétele után az igen kiművelt Ibrahim pasa „a földkerekség legértékesebb könyvtárát” ajánlja a szultán figyelmébe.
Én némi aktuálpolitikai fricskát éreztem a magyar király hozzáállásában kb:
- (aggódóan) Felség, a szultán igencsak felháborodott, hogy visszaküldted neki a török követ fejét.
- (gúnyosan) Jöjjön csak, ha mer! Simán lenyomjuk ezt a tejfölösszájú Szulejmánt!
- (aggódóan) Felség a nyugati uralkodók is túlzásnak értékelték ezt a lépésedet.
- (gúnyosan) Na nehogy már Rómából mondják meg hogy hogyan uralkodjak a saját országomban!”
Azt olvastam egyébként valahol, hogy a Szulejmán sorozat éppen az annak idején meghódított országokban a legnépszerűbb, és állítólag a közvéleményben javította Törökország megítélését. Mármit a mai törökök mai megítélését.
Hát mondjuk olyannal még nem találkoztam, hogy valaki haragszik a törökökre, de Trianon miatt nem :-o ?
A Szulejmán sorozatban azért volt egypár magyarként megtisztelőnek érezhető rész is, pl. Nándorfehérvár bevétele után heteken át arra veri magát a szultán, és azzal keménykedik a többi európai hatalom felé. Vagy Buda bevétele után az igen kiművelt Ibrahim pasa „a földkerekség legértékesebb könyvtárát” ajánlja a szultán figyelmébe.
Én némi aktuálpolitikai fricskát éreztem a magyar király hozzáállásában kb:
- (aggódóan) Felség, a szultán igencsak felháborodott, hogy visszaküldted neki a török követ fejét.
- (gúnyosan) Jöjjön csak, ha mer! Simán lenyomjuk ezt a tejfölösszájú Szulejmánt!
- (aggódóan) Felség a nyugati uralkodók is túlzásnak értékelték ezt a lépésedet.
- (gúnyosan) Na nehogy már Rómából mondják meg hogy hogyan uralkodjak a saját országomban!”
Azt olvastam egyébként valahol, hogy a Szulejmán sorozat éppen az annak idején meghódított országokban a legnépszerűbb, és állítólag a közvéleményben javította Törökország megítélését. Mármit a mai törökök mai megítélését.
peppe80 (törölt)
2014.05.14 14:56:05
@vigyüktúlzásbaadolgokat: „az akkori bénázó magyar politika…”
Nem, én inkább a mai magyar politika paródiáját láttam a király a kivagyiságában, meg „A nyugat nehogy már beledumáljon a dolgainkba!” mentalitásban.
„Corvinákkal biztos jó nekik dicsekedni,…?”
Tényleg elherdálták a corvinákat, épp ezért becsülendő a sorozat készítőitől, hogy felmagasztalják, és nem hallgatják el, hogy elvitték Budáról.
„a sorozatban és az életben is Szulejmánt rendesen istenítik.”
Igen, de azért sok görénységét is bemutatják a sorozatban. Ha azt veszed, a Mátyás királyos meséinkből készült rajzfilmsorozat sokkal egyoldalúbb megközelítésű ennél a sorozatnál.
Nem, én inkább a mai magyar politika paródiáját láttam a király a kivagyiságában, meg „A nyugat nehogy már beledumáljon a dolgainkba!” mentalitásban.
„Corvinákkal biztos jó nekik dicsekedni,…?”
Tényleg elherdálták a corvinákat, épp ezért becsülendő a sorozat készítőitől, hogy felmagasztalják, és nem hallgatják el, hogy elvitték Budáról.
„a sorozatban és az életben is Szulejmánt rendesen istenítik.”
Igen, de azért sok görénységét is bemutatják a sorozatban. Ha azt veszed, a Mátyás királyos meséinkből készült rajzfilmsorozat sokkal egyoldalúbb megközelítésű ennél a sorozatnál.
“Vállaljuk, hogy örökségünket, egyedülálló nyelvünket, a magyar kultúrát, a magyarországi nemzetiségek nyelvét és kultúráját, a Kárpát-medence természet adta és ember alkotta értékeit ápoljuk és megóvjuk. Felelősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi…..
peppe80 (törölt)
2012.07.14 20:42:07
@bélaybéla: Azért Matolcsynak meg Orbánnak írd meg ezt, a kétharmaddal bizonyára vissza lehetne íratni a meghamisított történelmet. Értesd már meg velük, hogy ez a legjobb megoldás a gondjainkra.
peppe80 (törölt)
2012.07.14 21:29:46
@bélaybéla: Képzeld el fodítva: egyszer csak jön egy román azzal, hogy ő, a román ebben és ebben jobb nálad, a magyarnál és hadd segítsen neked ezekben. Úgy küldenéd el a bús picsába, mint annak a rendje! "Mi az hogy ő jobb nálad!?"
De mindegy, látom a gyakorlati problémát képtelen vagy megérteni, úgyhogy jöjjön egy elvi probléma a Hunor-Magyar, Káin-Ábel témához:
Káin és Ábel közül Ábel a jobb, Káin a rosszabb.
Van alá-fölé rendeltség és a rosszabb irígységből megöli a jobbat. Csúnya dolog, tiszta sor.
Hunor és Magyar két egyenrangú testvér. Mindkettő ugyanolyan jó.
A sztoriban semmi olyan szituáció nincs, ahol a kettejük között bármilyen szempontból bármilyen minőségbeli különbség lenne.
Kérdezném tisztelettel, logikailag ebből hogy a francba lehet levezetni minőségi alá-fölé rendeltségi helyzeteket, és azokban való viselkedést? Mikor kellett Hunornak Magyart, vagy fordítva egy "alsóbb minőségből maga mellé emelnie" a másikat? Soha!
Amit állandóan sulykolsz, hogy „minket mindenki csak bááánt, pedig mi mindig mindenkinek csak jót akarunk”, az csak a Káin-Ábel kontextusban gondolkodva értelmezhető, méghozzá úgy hogy a magyarságot Ábel áldozati szerepébe helyezed.
De mindegy, látom a gyakorlati problémát képtelen vagy megérteni, úgyhogy jöjjön egy elvi probléma a Hunor-Magyar, Káin-Ábel témához:
Káin és Ábel közül Ábel a jobb, Káin a rosszabb.
Van alá-fölé rendeltség és a rosszabb irígységből megöli a jobbat. Csúnya dolog, tiszta sor.
Hunor és Magyar két egyenrangú testvér. Mindkettő ugyanolyan jó.
A sztoriban semmi olyan szituáció nincs, ahol a kettejük között bármilyen szempontból bármilyen minőségbeli különbség lenne.
Kérdezném tisztelettel, logikailag ebből hogy a francba lehet levezetni minőségi alá-fölé rendeltségi helyzeteket, és azokban való viselkedést? Mikor kellett Hunornak Magyart, vagy fordítva egy "alsóbb minőségből maga mellé emelnie" a másikat? Soha!
Amit állandóan sulykolsz, hogy „minket mindenki csak bááánt, pedig mi mindig mindenkinek csak jót akarunk”, az csak a Káin-Ábel kontextusban gondolkodva értelmezhető, méghozzá úgy hogy a magyarságot Ábel áldozati szerepébe helyezed.
peppe80 (törölt)
2012.07.16 09:48:53
@bélaybéla: „A Hunor-Magyar relációban ,amikor az egyik észleli, hogy a másik valamiben jobb, akkor tudja, hogy a másik a segítségére lesz és megvárja, hogy segítsen neki és nem öli meg. Máskor , más esetben ez fordítva lesz. Ezért nincs kihangsúlyozva, hogy ki a jobb, mert egyszer az egyik, máskor a másik.”
Mivel te láthatóan (és valószínűleg objektíve is) rendkívül olvasott vagy a Hunor-Magyar témában, és ennek ellenére „levezetésként” csak erre a vágyvezérelt petitio principii-re futotta a részedről, objektíve sajnos azt erősítetted meg, hogy a Hunor-Magyar történetből NEM LEHET logikailag levezetni alá-fölé rendeltségi helyzetekben való viselkedést. Köszi.
(Az érved maga amúgy szerintem kb. a legjobb, amit erre fel lehetett hozni – emelem is a kalapom.)
Mivel te láthatóan (és valószínűleg objektíve is) rendkívül olvasott vagy a Hunor-Magyar témában, és ennek ellenére „levezetésként” csak erre a vágyvezérelt petitio principii-re futotta a részedről, objektíve sajnos azt erősítetted meg, hogy a Hunor-Magyar történetből NEM LEHET logikailag levezetni alá-fölé rendeltségi helyzetekben való viselkedést. Köszi.
(Az érved maga amúgy szerintem kb. a legjobb, amit erre fel lehetett hozni – emelem is a kalapom.)
Minden európai újságíró téved? - kérdezi színpadias pátosszal Daniel Cohn-Bendit, (DCB) az európai zöldek elnöke parlamenti vitapartnerét. A média tévedhetetlen lenne? Úgy tűnik, hogy a szangvinikus örök forradalmár el se tudja képzelni, hogy a média tévedhet. Főleg nem az…..
peppe80 (törölt)
2012.02.17 19:57:44
@m-athos: Ez nem menti a csúsztatás tényét, hogy két különböző dolgot hasonlít össze. Hiába igyekszel a segítségére, nem a korábbi valós félműszakos közmunkabér a 28500 Ft (milyen "érdekes" a példádban említett "27-30 ezer" átlaga pont 28500).
A egykulcsos adót, és ezt a közmunkabér csökkentést is a "gyakorlattal" meg a "való élettel" mentegetni csúsztatás. Ezek elvi állásfoglalások, elvi szinten kell ezeket védeni (ha lehetséges). Főleg, hogy az elvek jelentik a miheztartást a gyakorlatban. Nagyon nem mindegy, hogy mi a kormányon levők miheztartása. És azoknak sem lesz mindegy a "való életben", akiket ez "nem érdekel".
A egykulcsos adót, és ezt a közmunkabér csökkentést is a "gyakorlattal" meg a "való élettel" mentegetni csúsztatás. Ezek elvi állásfoglalások, elvi szinten kell ezeket védeni (ha lehetséges). Főleg, hogy az elvek jelentik a miheztartást a gyakorlatban. Nagyon nem mindegy, hogy mi a kormányon levők miheztartása. És azoknak sem lesz mindegy a "való életben", akiket ez "nem érdekel".
peppe80 (törölt)
2012.02.17 20:04:14
@m-athos: "A egykulcsos adót, és ezt a közmunkabér csökkentést is a "gyakorlattal" meg a "való élettel" mentegetni csúsztatás."
Pláne a múltbeli gyakorlattal. Ez kimaradt.
Pláne a múltbeli gyakorlattal. Ez kimaradt.
peppe80 (törölt)
2012.02.17 22:16:15
@m-athos: "A 27 és a 30 is konkrét példa, egyik az enyém volt."
Ami a 47000 forintos rendszerben arányosan 23000 körül alakulna.
"Amúgy ha félreolvastad volna, nem mentegettem senkit,"
Szerintem nem csak nekem tűnik úgy, hogy folyamatosan a kormány intézkedéseit véded, minimum annyival, hogy el akarod terelni a témát azok kritizálásáról, mondván kb. hogy ez túró, ez ártalmatlan, bezzeg...
"csak egy tényt ismertettem, amit az Index nem a valóságnak megfelelően közölt."
Az index cikkben semmi valótlanságot nem közöltek. Arról, hogy mennyi, és milyen eloszlású közmunka volt egy szó sincs benne. Akkor mit is közölt valótlanul?
"Az egykulcsos adót pedig meg sem említettem."
Most nem, de napokig írogattál róla, hogy olyan nincs is, hogy szegények adója. Hadd ne idézgessem ide, akkora klasszikus még nem vagy.
"gusztustalannak tartom, hogy aki eddig sz@rt a fejünkre, az most mind ránk mutogat, ha orbánozni kél kedve."
Nyugodt lehetsz, hogy a mostani kormányzat még magasabbról szarik a fejedre.
"További kellemes elvi állásfoglalást!"
Neked meg további kellemes terelgetést!
Ami a 47000 forintos rendszerben arányosan 23000 körül alakulna.
"Amúgy ha félreolvastad volna, nem mentegettem senkit,"
Szerintem nem csak nekem tűnik úgy, hogy folyamatosan a kormány intézkedéseit véded, minimum annyival, hogy el akarod terelni a témát azok kritizálásáról, mondván kb. hogy ez túró, ez ártalmatlan, bezzeg...
"csak egy tényt ismertettem, amit az Index nem a valóságnak megfelelően közölt."
Az index cikkben semmi valótlanságot nem közöltek. Arról, hogy mennyi, és milyen eloszlású közmunka volt egy szó sincs benne. Akkor mit is közölt valótlanul?
"Az egykulcsos adót pedig meg sem említettem."
Most nem, de napokig írogattál róla, hogy olyan nincs is, hogy szegények adója. Hadd ne idézgessem ide, akkora klasszikus még nem vagy.
"gusztustalannak tartom, hogy aki eddig sz@rt a fejünkre, az most mind ránk mutogat, ha orbánozni kél kedve."
Nyugodt lehetsz, hogy a mostani kormányzat még magasabbról szarik a fejedre.
"További kellemes elvi állásfoglalást!"
Neked meg további kellemes terelgetést!
2011. október 31-én hétfőn, az esti órákban világra született Földünk hétmilliárdadik lakója. Kicsit aggódom érte. Nem lesz könnyű sorsa. Olyan világba született bele, amelynek globális klímaváltozással, élelmiszer és energiahiánnyal, növekvő gazdasági válsággal, és…..
peppe80 (törölt)
2011.11.16 22:13:59
@felician : Hogy a kereszténységet - amire mellesleg a kulturális relativizmusodat némileg inkoherensnek tűnő módon valamiért nem alkalmazod - beleviszed ebbe a kérdésre annál inkább sem értem, hogy a nyugati kultúra általad kifogásolt attitüdjeiről (úgymint kulturális felsőbbrendűségi gőgtől és kapzsiságtól vezérelve leigázza a többi kultúrákat és saját magát erőlteti) ordít, hogy keresztény gyökerekről fakadnak. Vesd össze: szaporodjatok és sokasodjatok, hajtsátok uralmatok alá a Földet, minden növény és állat szolgáljon nektek eledelül, tegyetek tanítványommá minden nemzetet, stb stb, stb…
peppe80 (törölt)
2011.11.16 22:58:15
@felician : Gondolom nem kell magyaráznom, hogy én sem tekintem egy az egyben jónak a nyugati kultúrát.
De Te itt lényegében kőkorszaki szintű kultúrákat hozol össze vele, minthogy rangsorolhatalanok a kultúrák.
Olyan, mintha a jelen állapotokat tekintve nem vennéd figyelembe, hogy a nyugati kultúrának is kőkorszaki természeti kultúrákból kellett kifejlődnie. Minden egyes korszak az előzőből levezethető, tehát implicite abszolválta annak tudását.
Akkor most miért tanuljuk meg - azon túl, hogy info szinten érdekes -készség szinten hogy hogyan lehet a Kalahári kórói közül első blinkre megtalálni, hogy melyik alatt van kilós lédús gumó, és hogy abból hogy facsarjunk fél pohár vizet? Mivel lennénk előrébb ettől akár az ökológiai egyensúly megőrzésében?
De Te itt lényegében kőkorszaki szintű kultúrákat hozol össze vele, minthogy rangsorolhatalanok a kultúrák.
Olyan, mintha a jelen állapotokat tekintve nem vennéd figyelembe, hogy a nyugati kultúrának is kőkorszaki természeti kultúrákból kellett kifejlődnie. Minden egyes korszak az előzőből levezethető, tehát implicite abszolválta annak tudását.
Akkor most miért tanuljuk meg - azon túl, hogy info szinten érdekes -készség szinten hogy hogyan lehet a Kalahári kórói közül első blinkre megtalálni, hogy melyik alatt van kilós lédús gumó, és hogy abból hogy facsarjunk fél pohár vizet? Mivel lennénk előrébb ettől akár az ökológiai egyensúly megőrzésében?
peppe80 (törölt)
2011.11.28 22:45:08
@felician : „Belekapaszkodva pacsy egy mondatába (tudva és kimondva, hogy jó eséllyel túl- vagy melléreagálom) provokáltam egy vitát, és úgy látszik, erre a célra teljesen jó volt a megfogalmazásom: pacsyval is, Pandittal is jó gondolatokat váltottunk, és most Tőled is embrpróbáló kritikákat kapok, úgyhogy szerintem ez így működött. :) „
Te is kihívások elé állítasz, aludtam rá párat.:) Oké világos, ilyen céllal én is szoktam hasonló szélsőségekben fogalmazni, mégis jól felültettél. Ügyes .
„Az, hogy egy veled hasonszőrű módon gondolkodó ember számára egy ilyen értékrendszer így előadva eleve hiteltelenek látszik, az egy értékes visszajelzés a részedről, köszi.”
Nem tűnt hiteltelennek, én elhittem/elhiszem hogy ez az álláspontod. Az Avatar film nekem nagyon tetszett. Jake Sully álláspontja teljesen érthető, a filmbeli szituációk, a szembenálló oldalak ábrázolása miatt teljesen jogos és arányos. De amíg a filmben tök egyértelműek a helyzetek a valóságban túlzásnak hat az ilyen állásfoglalás. De már vágom, mi volt az oka.
„Memetikai szempontból egyik kultúra sem sem fontosabb a másiknál, és ha ezt belátjuk, reményeim szerint megszűnik a rálegyintgető attitűd, mikor másokét vetjük össze a miénkkel, sőt esetleg némi tiszteletteljes figyelem is ébred irántuk.”
Bocsánat, úgy látom ezt pontosabban ki kell fejeznem: Hogy memetikai szempontból (értsd a mémek, a mémek objektív vizsgálata szempontjából) egyik kultúra sem fontosabb a másiknál, nem azt jelenti, hogy mindegyik fontos, hanem azt, hogy EGYIK SEM fontos. Csak a mi ÍTÉLETÜNK nyomán lehet bármi is fontos. Véleményem szerint a kulturális relativista hozzáállás ezt az ítélkezési aktust ássa alá amikor – tévesen - a mémeknek, mémkomplexeknek abszolút értéket tulajdonít, sugallva, hogy mindegyik önmagában/önmagáért fontos. (Nem új felismerés, hogy ezt nem kéne így gondolni: „A szombat van az emberért, nem az ember a szombatért.”) Innentől jön, hogy pátyolgassunk, dédelgessünk válogatás nélkül minden kultúrát, amelyek rangsorolhatatlanok (Te használtad ez utóbbi szót). Talán jobban meggondolod az állításodat (hogy a kultúrák rangsorolhatatlanok), ha az összehasonlításból kihagyjuk a nyugati kultúrát: egyformán értékesnek tartod pl. a fejzsugorítós dél-amerikai fejvadász indiántörzsek és a hadza busmanok kultúráját?
A kulturális relativizmus logikailag ott köt ki, hogy ne merjük megítélni a kultúrákat, kulturális elemeket, nincsenek jó és rossz válaszok csak egyenrangú válaszvariációk vannak, nincs haladás, fejlődés. Ez a Laissez-passer alkalmazása élettelen, öntudatlan (!) dolgokra, amelyek azonban extrém hatással vannak emberekre és amelyek közül nagyon-nagyon sok igen veszélyes van. Paradox módon a liberalizmus logikai folyományaként létrejött kulturális relativizmus bizonyos értelemben még nagyobb nihilizmusba torkollik, mint a konzervativizmus, mert EGYETLEN SZEMPONTOT SEM tesz feltételéül a kulturális elemek tiszteletének (a konzervativizmus minimum egy feltételt kiköt).
Annyira hívnám fel a figyelmedet, hogy minden gondolatnak logikai folyományai vannak, amelyek szükségszerűen „levezetődnek” az emberi tudatokban és széles körben először a legegyszerűbb logika szerinti folyományai terjednek el. Kérlek, eszerint (is) gondold végig (Te is) a kulturális relativizmus, vagy a kereszténység alapvetéseinek hatásait.
„Vagy azt mondod talán, hogy az egészséges preferencia szükségképpen önkritikátlanul magabiztos, de legalábbis másokat megnyugtató mértékben lenéző kell legyen?”
Nem mondom.
„A preferenciának azzal a formájával van bajom, amely reflektálatlanul, magától értetődően, körültekintés nélkül voksol saját magára és szükségképpen a saját aktuális (és szintén reflektálatlan) meggyőződéseire.”
Nekem is.
„Szerintem éppen azzal tiszelem meg (preferáltan) a saját kultúrámat, hogy elvárom tőle, hogy eggyel hátra lépve, józanabbul, egyszersmind pedig bátrabban vegye szemügyre a kultúrák rangsorolhatóságának kérdését ahhoz képest, mint tette eddig (jobbára), vagy mint az az emberi természetből első rakcióként fakadna.”
Némi fogalmazás/fogalom pontossági fenntartásokkal ezzel egyetértek, és ezt teszem én is. Fentebb leírtam, mire jutottam a kultúrák rangsorolhatóságának kérdését „szemügyre véve”.
„Ez nem ordít. Ezt azok szeretik ordítani, akik vélt vagy valós okkal haragszanak a kereszténységre, és nem jutnak tovább az efféle propagandamondatoknál.”
Nem én védtem a gyarmatosított területeken elnyomott természeti kultúrákat, így én ezt minden indulattól mentesen állapítottam meg. Te vagy kettőnk közül, aki egyfelől félted a rurális kultúrákat, emellett keresztény is vagy, érthető, ha benned ez a megállapítás feszültséget okozott, főleg ha érzel némi igazságot benne. Oké, hogy a bibliában benne van az ellenkezője is, de mennyivel jobb lett volna, ha nem lennének benne a világhódító buzdítások. Akkor, aki gyarmatosítani akart, nem igazolhatta volna magát - akár többszörös kulturális áttétellel tudattalanul is - Isten örök, igaz szavaival. (A logikai folyományok, lásd feljebb.) Más kérdés, hogy mennyire tudott volna megerősödni a nyugati civilizáció, ha nem ilyen abszolútista, hódító attitűdű világkép vezérli évszázadokon át.
A jezsuita rendet viszont –ha már velük ellenpéldálózol - teljesen más tésztának tartom, mint a Katolikus Egyházat. Voltaképp csodálom őket és nem értem, hogy 1. Mit keresnek még az Egyházban, ill. 2. Ha már benne maradnak, hogyan képesek EBBEN az Egyházban ennyire felvilágosultnak, és progresszívnek lenni. Pl. a csereborgár nicknevű posztoló Filmnegatív posztját és a hozzászólásait egytől-egyig simán aláírnám. Szerintem közép-hosszú távon a jezsuita rend fogja az Egyházat átvezetni a kulturális kereszténységbe, amivel végre az európai civilizációval és önmagában is koherens szellemi paradigmába jutna.
„Feltételeztem - úgy tűnik, rosszul -, hogy aki bekapcsolódik a vitába, az elolvassa a cikket, amelyet a 2011.11.08. 19:32:14 hozzászólásomban illetve előbb hangsúlyosan ajánlottam: helikon7.files.wordpress.com/2011/03/vissza-a-jovobe-es-elore-a-multba-sz.pdf. Ez épp arról szól, hogy mi az, amiben talán tanulhatunk”
Köszi, hogy újra felhívtad a figyelmemet, valóban nem olvastam el elsőre, pedig igen inspiráló, érdekes cikk, tetszett.
Nem zavar az összehasonlítás árnyalatlansága, hiszen társadalmi rendszerekként tárgyalja a cikk a társadalmi rendszereket, elvi szintű - voltaképp politikai - irat. Rendesen belenyomja a kapitalizmus orrát a saját piszkába, és ezt igen látványosan teszi ezekkel a bizonyos (!) vadászó-gyűjtögető társadalmakkal való összevetéssel (nesze neked, társadalmi fejlődés:) . Azonban végignézve a következtetéseit, hogy mi az amiben mi tanulhatunk ezektől, úgymint (lényegében) társadalmi igazságosság, nemi egyenlőség, mindenki tudja, hogy ezek az igények, és ezekből fakadó társadalmi mozgalmak a nyugati civilizációban (talán épp az emberi természetből fakadóan) amúgy is megjelentek, és igen erősen fejtették/fejtik ki hatásukat. Nem gondolom, hogy pl. a suffragette-eket a hadza nők egyenrangú helyzete inspirálta volna. Vagy hogy a baloldali mozgalmakat az igazságos „azonnali megtérülésű” vadászó-gyűjtögető társadalmak inspirálták volna.
Üdv
Te is kihívások elé állítasz, aludtam rá párat.:) Oké világos, ilyen céllal én is szoktam hasonló szélsőségekben fogalmazni, mégis jól felültettél. Ügyes .
„Az, hogy egy veled hasonszőrű módon gondolkodó ember számára egy ilyen értékrendszer így előadva eleve hiteltelenek látszik, az egy értékes visszajelzés a részedről, köszi.”
Nem tűnt hiteltelennek, én elhittem/elhiszem hogy ez az álláspontod. Az Avatar film nekem nagyon tetszett. Jake Sully álláspontja teljesen érthető, a filmbeli szituációk, a szembenálló oldalak ábrázolása miatt teljesen jogos és arányos. De amíg a filmben tök egyértelműek a helyzetek a valóságban túlzásnak hat az ilyen állásfoglalás. De már vágom, mi volt az oka.
„Memetikai szempontból egyik kultúra sem sem fontosabb a másiknál, és ha ezt belátjuk, reményeim szerint megszűnik a rálegyintgető attitűd, mikor másokét vetjük össze a miénkkel, sőt esetleg némi tiszteletteljes figyelem is ébred irántuk.”
Bocsánat, úgy látom ezt pontosabban ki kell fejeznem: Hogy memetikai szempontból (értsd a mémek, a mémek objektív vizsgálata szempontjából) egyik kultúra sem fontosabb a másiknál, nem azt jelenti, hogy mindegyik fontos, hanem azt, hogy EGYIK SEM fontos. Csak a mi ÍTÉLETÜNK nyomán lehet bármi is fontos. Véleményem szerint a kulturális relativista hozzáállás ezt az ítélkezési aktust ássa alá amikor – tévesen - a mémeknek, mémkomplexeknek abszolút értéket tulajdonít, sugallva, hogy mindegyik önmagában/önmagáért fontos. (Nem új felismerés, hogy ezt nem kéne így gondolni: „A szombat van az emberért, nem az ember a szombatért.”) Innentől jön, hogy pátyolgassunk, dédelgessünk válogatás nélkül minden kultúrát, amelyek rangsorolhatatlanok (Te használtad ez utóbbi szót). Talán jobban meggondolod az állításodat (hogy a kultúrák rangsorolhatatlanok), ha az összehasonlításból kihagyjuk a nyugati kultúrát: egyformán értékesnek tartod pl. a fejzsugorítós dél-amerikai fejvadász indiántörzsek és a hadza busmanok kultúráját?
A kulturális relativizmus logikailag ott köt ki, hogy ne merjük megítélni a kultúrákat, kulturális elemeket, nincsenek jó és rossz válaszok csak egyenrangú válaszvariációk vannak, nincs haladás, fejlődés. Ez a Laissez-passer alkalmazása élettelen, öntudatlan (!) dolgokra, amelyek azonban extrém hatással vannak emberekre és amelyek közül nagyon-nagyon sok igen veszélyes van. Paradox módon a liberalizmus logikai folyományaként létrejött kulturális relativizmus bizonyos értelemben még nagyobb nihilizmusba torkollik, mint a konzervativizmus, mert EGYETLEN SZEMPONTOT SEM tesz feltételéül a kulturális elemek tiszteletének (a konzervativizmus minimum egy feltételt kiköt).
Annyira hívnám fel a figyelmedet, hogy minden gondolatnak logikai folyományai vannak, amelyek szükségszerűen „levezetődnek” az emberi tudatokban és széles körben először a legegyszerűbb logika szerinti folyományai terjednek el. Kérlek, eszerint (is) gondold végig (Te is) a kulturális relativizmus, vagy a kereszténység alapvetéseinek hatásait.
„Vagy azt mondod talán, hogy az egészséges preferencia szükségképpen önkritikátlanul magabiztos, de legalábbis másokat megnyugtató mértékben lenéző kell legyen?”
Nem mondom.
„A preferenciának azzal a formájával van bajom, amely reflektálatlanul, magától értetődően, körültekintés nélkül voksol saját magára és szükségképpen a saját aktuális (és szintén reflektálatlan) meggyőződéseire.”
Nekem is.
„Szerintem éppen azzal tiszelem meg (preferáltan) a saját kultúrámat, hogy elvárom tőle, hogy eggyel hátra lépve, józanabbul, egyszersmind pedig bátrabban vegye szemügyre a kultúrák rangsorolhatóságának kérdését ahhoz képest, mint tette eddig (jobbára), vagy mint az az emberi természetből első rakcióként fakadna.”
Némi fogalmazás/fogalom pontossági fenntartásokkal ezzel egyetértek, és ezt teszem én is. Fentebb leírtam, mire jutottam a kultúrák rangsorolhatóságának kérdését „szemügyre véve”.
„Ez nem ordít. Ezt azok szeretik ordítani, akik vélt vagy valós okkal haragszanak a kereszténységre, és nem jutnak tovább az efféle propagandamondatoknál.”
Nem én védtem a gyarmatosított területeken elnyomott természeti kultúrákat, így én ezt minden indulattól mentesen állapítottam meg. Te vagy kettőnk közül, aki egyfelől félted a rurális kultúrákat, emellett keresztény is vagy, érthető, ha benned ez a megállapítás feszültséget okozott, főleg ha érzel némi igazságot benne. Oké, hogy a bibliában benne van az ellenkezője is, de mennyivel jobb lett volna, ha nem lennének benne a világhódító buzdítások. Akkor, aki gyarmatosítani akart, nem igazolhatta volna magát - akár többszörös kulturális áttétellel tudattalanul is - Isten örök, igaz szavaival. (A logikai folyományok, lásd feljebb.) Más kérdés, hogy mennyire tudott volna megerősödni a nyugati civilizáció, ha nem ilyen abszolútista, hódító attitűdű világkép vezérli évszázadokon át.
A jezsuita rendet viszont –ha már velük ellenpéldálózol - teljesen más tésztának tartom, mint a Katolikus Egyházat. Voltaképp csodálom őket és nem értem, hogy 1. Mit keresnek még az Egyházban, ill. 2. Ha már benne maradnak, hogyan képesek EBBEN az Egyházban ennyire felvilágosultnak, és progresszívnek lenni. Pl. a csereborgár nicknevű posztoló Filmnegatív posztját és a hozzászólásait egytől-egyig simán aláírnám. Szerintem közép-hosszú távon a jezsuita rend fogja az Egyházat átvezetni a kulturális kereszténységbe, amivel végre az európai civilizációval és önmagában is koherens szellemi paradigmába jutna.
„Feltételeztem - úgy tűnik, rosszul -, hogy aki bekapcsolódik a vitába, az elolvassa a cikket, amelyet a 2011.11.08. 19:32:14 hozzászólásomban illetve előbb hangsúlyosan ajánlottam: helikon7.files.wordpress.com/2011/03/vissza-a-jovobe-es-elore-a-multba-sz.pdf. Ez épp arról szól, hogy mi az, amiben talán tanulhatunk”
Köszi, hogy újra felhívtad a figyelmemet, valóban nem olvastam el elsőre, pedig igen inspiráló, érdekes cikk, tetszett.
Nem zavar az összehasonlítás árnyalatlansága, hiszen társadalmi rendszerekként tárgyalja a cikk a társadalmi rendszereket, elvi szintű - voltaképp politikai - irat. Rendesen belenyomja a kapitalizmus orrát a saját piszkába, és ezt igen látványosan teszi ezekkel a bizonyos (!) vadászó-gyűjtögető társadalmakkal való összevetéssel (nesze neked, társadalmi fejlődés:) . Azonban végignézve a következtetéseit, hogy mi az amiben mi tanulhatunk ezektől, úgymint (lényegében) társadalmi igazságosság, nemi egyenlőség, mindenki tudja, hogy ezek az igények, és ezekből fakadó társadalmi mozgalmak a nyugati civilizációban (talán épp az emberi természetből fakadóan) amúgy is megjelentek, és igen erősen fejtették/fejtik ki hatásukat. Nem gondolom, hogy pl. a suffragette-eket a hadza nők egyenrangú helyzete inspirálta volna. Vagy hogy a baloldali mozgalmakat az igazságos „azonnali megtérülésű” vadászó-gyűjtögető társadalmak inspirálták volna.
Üdv
Nem is olyan régen érdekes rádióadás hangzott el a Kossuthon. A műsorban egy vizsgálat eredményeit közölték. A Stanford Egyetemen végzett kutatás szerint a metaforákkal történő társítás nem csupán egy gondolati társítás, de azt is meghatározza, milyen megoldásokat…..
peppe80 (törölt)
2011.09.27 21:36:16
@thotferi: "...ha megfelelően alkalmazkodsz, beállsz a sorba, eredményt mutatsz fel, akkor biztonságban élhetsz, mert aki kiszolgálja az új rend irányítóit, az számíthat a nyomorból való kiemelkedésre és a biztonságra."
Ez meg pontosan rímel a Lázár-féle "akinek nincs semmije annyit is ér", "aki többet dolgozik többet keres aki kevesebbet dolgozik kevesebbet keres" szövegekre, meg az alacsony keresetűek számára jövedelem elvonó, ugyanakkor a magas keresetűek számára pofátlanul előnyös egykulcsos adó, azzal a felkiáltással, hogy majd ösztönöz a több munkára!
Ez meg pontosan rímel a Lázár-féle "akinek nincs semmije annyit is ér", "aki többet dolgozik többet keres aki kevesebbet dolgozik kevesebbet keres" szövegekre, meg az alacsony keresetűek számára jövedelem elvonó, ugyanakkor a magas keresetűek számára pofátlanul előnyös egykulcsos adó, azzal a felkiáltással, hogy majd ösztönöz a több munkára!
peppe80 (törölt)
2011.09.27 21:51:28
@thotferi: "A rablógyilkosok, randalírozók ellen már születtek törvények. A koldusok, hajléktalanok ellen még nem!
A lényeg különben is a megvalósíthatóságban, a törvények betarthatóságában rejlik. Ez pedig erősen kétséges.De a puding próbája az evés, majd meglátjuk!"
Tehát a parkba hugyozás, meg a koldulás összemérhető súlyosságú a rablógyilkossággal. Bravó! Előre a genetikailag kódolt szittya szeretet nevében!
A lényeg különben is a megvalósíthatóságban, a törvények betarthatóságában rejlik. Ez pedig erősen kétséges.De a puding próbája az evés, majd meglátjuk!"
Tehát a parkba hugyozás, meg a koldulás összemérhető súlyosságú a rablógyilkossággal. Bravó! Előre a genetikailag kódolt szittya szeretet nevében!
peppe80 (törölt)
2011.09.27 21:58:20
@uszo: Ezért céloztam rá korábban, hogy a "keresztények" és "Jézus követői" két külön halmaz, némi nem túl nagy metszettel.
A jezsuiták nevükben is deklaráltan a második halmazba tartozást tartják fontosabbak. Ezt az attitűdöt érezheted a blog posztjaiban. És ezért vagyok itt én is.
Amúgy: Egészségedre! :)
A jezsuiták nevükben is deklaráltan a második halmazba tartozást tartják fontosabbak. Ezt az attitűdöt érezheted a blog posztjaiban. És ezért vagyok itt én is.
Amúgy: Egészségedre! :)
A madridi találkozó csúcsa a 20-ai virrasztás és a másnapi pápai mise volt. Ez adta ugyanakkor a legnehezebb helyzetet is, amit a csapatunk átélt. Már délelőtt el kellett indulnunk a virrasztás helyszínére, a Cuatro Vientos repülőtérre, ahová másfél millió fiatalt vártak. Nem volt egyszerű már a…..
peppe80 (törölt)
2011.09.19 22:00:11
@kaleidoscope: Igen. Alapvetően mindenkiben jószándék munkál. Magukat az eszméket azonban már most is megítélhetjük. Hiszen a jelen a múlt a jövője.
peppe80 (törölt)
2011.09.22 23:34:34
@thotferi: (Egy súlyosan vízfejű) bagoly mondja verébnek.
Elhatároztam, hogy bizonyos, napi aktualitást élvező témákhoz hozzá sem szólok. Ezért nem fogok az állammal foglalkozni és nem fogom állítani, hogy már rég túl van a betegesség szintjén az, ahogyan Magyarországból „keresztény” államot akarnak csinálni. Mivel ebbe…..
peppe80 (törölt)
2011.09.22 21:10:04
@csereborgár: „az "azért, mert az Istenem ezt mondta" nem érv”
Nagyon-nagyon köszönöm ezt a kijelentést. Annyival árnyalnám az egyházüldözést kiáltók kedvéért, hogy ez sem speciálisan „az Isten” miatt nem érv, hanem BÁRMILYEN TEKINTÉLYRE való hivatkozás ugyanúgy „szubstandard”, civilizálatlan és infantilis.
A magam részéről úgy gondolom, hogy új szekularizációra van szükség, ami nem csak intézményi, hanem ELVI SZINTEN választana el kategorikusan a politikától minden egyes tekintélyalapú eszmét, gondolatot. (A szekularizációt ilyen módon nem is kellene szelektíven az egyházakra vonatkoztatni, így még világosabb lenne, hogy nem egyházüldözésről szól.)
Nem csak a vallásokra jellemző ugyanis, hogy hitből elfogadott, „megkérdőjelezhetetlen” alapvetésekkel operálnak, de egyes politikai irányzatokat, ideológiai rendszereket, és azok képviselőit is nagyon gyakran egyfajta vallásos hevülettel veszik körül a hívei (sic!), tisztán érzelmi alapon, anélkül, hogy legalább megpróbálnák megérteni kognitíve, hogy miket is beszélnek.
Szerintem pl. a jelenleg Magyarországon „regnáló” jobb-klerikál-konzervatív irányzatok enélkül a tekintélyelvűség nélkül már rég nem is léteznének. Most is csak attól tragi- és nem simán komikusak, hogy látni, mennyi ember áll be ezeknek a szekerét tolni. Utána meg (jobb esetben felfogják és) csodálkoznak, amikor imádott vezetőik az imádott ideológiák, úgymond „értékek” mentén a fejükre szarnak:
index.hu/belfold/2011/03/19/lazar_szerint_akinek_nincs_semmije_az_annyit_is_er/
Nagyon-nagyon köszönöm ezt a kijelentést. Annyival árnyalnám az egyházüldözést kiáltók kedvéért, hogy ez sem speciálisan „az Isten” miatt nem érv, hanem BÁRMILYEN TEKINTÉLYRE való hivatkozás ugyanúgy „szubstandard”, civilizálatlan és infantilis.
A magam részéről úgy gondolom, hogy új szekularizációra van szükség, ami nem csak intézményi, hanem ELVI SZINTEN választana el kategorikusan a politikától minden egyes tekintélyalapú eszmét, gondolatot. (A szekularizációt ilyen módon nem is kellene szelektíven az egyházakra vonatkoztatni, így még világosabb lenne, hogy nem egyházüldözésről szól.)
Nem csak a vallásokra jellemző ugyanis, hogy hitből elfogadott, „megkérdőjelezhetetlen” alapvetésekkel operálnak, de egyes politikai irányzatokat, ideológiai rendszereket, és azok képviselőit is nagyon gyakran egyfajta vallásos hevülettel veszik körül a hívei (sic!), tisztán érzelmi alapon, anélkül, hogy legalább megpróbálnák megérteni kognitíve, hogy miket is beszélnek.
Szerintem pl. a jelenleg Magyarországon „regnáló” jobb-klerikál-konzervatív irányzatok enélkül a tekintélyelvűség nélkül már rég nem is léteznének. Most is csak attól tragi- és nem simán komikusak, hogy látni, mennyi ember áll be ezeknek a szekerét tolni. Utána meg (jobb esetben felfogják és) csodálkoznak, amikor imádott vezetőik az imádott ideológiák, úgymond „értékek” mentén a fejükre szarnak:
index.hu/belfold/2011/03/19/lazar_szerint_akinek_nincs_semmije_az_annyit_is_er/
peppe80 (törölt)
2011.09.22 23:20:51
@matthaios: Magyarországon pedig tudtommal a papok legálisan vezethetnek ittasan, arra hivatkozva, hogy "hivatali kötelességük" bort fogyasztani misézéskor. És egy vidéki pap sokszor 3-4 faluban is tart misét egy nap.
Az elmúlt évtizedekben (századokban?) nagy divat a hit és ész viszonyát boncolgatni, minderről konferenciákat rendezni, könyveket írni és a témát újra és újra felmelegíteni (lásd itt is pár bejegyzéssel lejjebb). Ez mára már kb. az a közhely kéne legyen értelmiségiek…..
peppe80 (törölt)
2011.09.19 22:16:49
@matthaios: "Az is kérdés, hogy az ilyen abszolútumok kielégítik-e azokat a feltételeket, amelyekkel az abszolútumnak rendelkeznie kell. Nekem az a véleményem, hogy például a személyes ember végtelen megismerés és szeretet iránti törekvéseit csak a személyes Isten elégítheti ki."
Miért KELLene egy abszolútumnak emberi törekvéseket, igényeket kielégítenie? Ez a két mondat számomra egy vallomásnak tűnik arról, ahogy a Te - egyébként nagyon szép - törekvéseidre a világmindenségtől vársz igazolást.
Miért KELLene egy abszolútumnak emberi törekvéseket, igényeket kielégítenie? Ez a két mondat számomra egy vallomásnak tűnik arról, ahogy a Te - egyébként nagyon szép - törekvéseidre a világmindenségtől vársz igazolást.
peppe80 (törölt)
2011.09.21 22:25:55
@matthaios: "Az emberben megvannak ezek a törekvések. Miért?"
Szerinted miért?
Miért keres az ember a világmindenségben értelmet, azaz célt és szándékot?
Szerinted miért?
Miért keres az ember a világmindenségben értelmet, azaz célt és szándékot?
peppe80 (törölt)
2011.09.22 21:47:33
@matthaios: „ha feltételezem, hogy a világot az abszolút értelem és jó, azaz Isten teremtette (és tartja létben), akkor azt is fel kell tételeznem, hogy ezen isteni tevékenységben is megnyílvánul Isten értelme és jósága, azaz az értelmes létező tettéhez értelem és szándék kapcsolódik. Az ember, mint az anyagvilágban lévő szellemi létező, törekszik a világban Istent felismerni és vonzódik a valamennyire felismert Isten, mint legfőbb Jó felé.”
Ugye magad is látod, hogy ez egy kozmikus léptékű petitio principii?
Röviden kb.: „Azért keresem a világban az értelmet, mert van benne értelem.”
Vagy kissé átfogalmazva: „Az értelmes ember keresi a világban az értelmet (szándékot, célt), tehát van a világban értelem, szándék, cél.”
Egy lépéssel visszább menve adható korrekt válasz, és ez az én válaszom is az eredeti kérdésre:
Azért keresem a világban az értelmet, mert azt gondolom (!), hogy van benne értelem.
Ebből pedig egy további korrekt kérdés adódik:
Miért GONDOLOM, hogy a világban értelem van?
Ugye magad is látod, hogy ez egy kozmikus léptékű petitio principii?
Röviden kb.: „Azért keresem a világban az értelmet, mert van benne értelem.”
Vagy kissé átfogalmazva: „Az értelmes ember keresi a világban az értelmet (szándékot, célt), tehát van a világban értelem, szándék, cél.”
Egy lépéssel visszább menve adható korrekt válasz, és ez az én válaszom is az eredeti kérdésre:
Azért keresem a világban az értelmet, mert azt gondolom (!), hogy van benne értelem.
Ebből pedig egy további korrekt kérdés adódik:
Miért GONDOLOM, hogy a világban értelem van?
A reinkarnáció vagy „újra-testesülés” az a tanítás, mely szerint az élőlényeknek (más megfogalmazás szerint lelkeknek vagy szellemeknek) az élet és halál (gyakran hosszú) láncolatán kell áthaladniuk, amíg eljuthatnak az üdvösségre. Elsőként vessünk egy…..
peppe80 (törölt)
2011.09.03 21:09:40
@Dr. szpahi: Ne érts félre, én nem bebizonyítani akarom, hogy Jézus és az apostolok hittek a reinkarnációban.
Egyszerűen zavar, hogy egyeten, sem hivatalos, sem amatőr bibliamagyarázattal nem találkoztam, amelyik magyarázatot adna arra, hogy hogyan merülhetett fel bennük, hogy egy még meg sem született ember vétkezhet. Hol? Mikor? Keresztény világképben gondolkodva ez nettó baromság. (Vagy nem?)
A magyarázatok zöme egyszerűen nem is foglalkozik ezzel, hanem simán átsiklik felette, és csak a második felével foglalkozik, hogy a vakon születés arra volt, hogy Jézus kinyilatkoztassa isteni hatalmát a meggyógytása által. Ez oké, még összhangban van a "szenvedést akkor engedi Isten, ha valami nagyobb jó eszközeként szolgál" elvvel is.
De a meg nem született ember vétke?? Arról egy szó sincs.
Egyszerűen zavar, hogy egyeten, sem hivatalos, sem amatőr bibliamagyarázattal nem találkoztam, amelyik magyarázatot adna arra, hogy hogyan merülhetett fel bennük, hogy egy még meg sem született ember vétkezhet. Hol? Mikor? Keresztény világképben gondolkodva ez nettó baromság. (Vagy nem?)
A magyarázatok zöme egyszerűen nem is foglalkozik ezzel, hanem simán átsiklik felette, és csak a második felével foglalkozik, hogy a vakon születés arra volt, hogy Jézus kinyilatkoztassa isteni hatalmát a meggyógytása által. Ez oké, még összhangban van a "szenvedést akkor engedi Isten, ha valami nagyobb jó eszközeként szolgál" elvvel is.
De a meg nem született ember vétke?? Arról egy szó sincs.
peppe80 (törölt)
2011.09.05 21:36:55
@Dr. szpahi: „A fiak tehát vétkezhetnek az atyáik tetteiben.”
Ezzel allegórikusan azonosítod a fiak bűnét az atyák bűnével, ami még oké, bár a szöveg egyértelműen csak az „atyák vétkét” említi. De ha csak ennyiről lenne szó, akkor értelmetlen lenne mind a tanítványok kérdésében, mind Jézus válaszában egyértelműen két külön dologként említeni a saját és az ősök bűnét, és még választást is kérni köztük:
- Ki vétkezett, ő, vagy az ő szülei…?
- Sem ő nem vétkezett, sem az ő szülei…
Vedd észre, hogy Jézus visszautasítása sem a feltételezések jogosságát érinti. Csak a konkrét esetre vonatkozik.
Egyébként köszönöm az igyekezetedet, mert zavar ez a diszkrepancia.
Most már jó lenne, ha a posztíró elmondaná, hogy ezt a részt hogy lehet magyarázni „helyes hermeneutikai” alapokon.
Én inkább azt gondolom, hogy egyszerű dramaturgiai hibáról lehet szó. A szerző célja a jelenettel az volt, hogy olyan csodatételt mutasson be, ami egyedülálló (ehhez a szájhagyományból kiválasztotta a veleszületetten vak ember Jézus általi meggyógyítását, mert mondjuk utána olvasott, hogy ilyent a korábbi írások nem említenek) és Jézust annak kapcsán, virágnyelven megnyilatkoztassa arról, hogy ő az Isten fia (máig ezt szokás a passzus lényegének tekinteni).
Hogy Jézus ezt életszerű módon kijelenthesse, kellett egy párbeszéd.
Akkoriban a betegségek okának a saját, vagy az ősök által elkövetett bűnt tartották, így általában jogos kérdés hogy az ember a saját vagy az ősei vétkei miatt lett-e beteg.
A szerző ezért mechanikusan ezt a kérdést adta a tanítványok szájába. Mai olvasóinak többségéhez hasonlóan egyszerűen nem tűnt fel neki, hogy vakon születés esetén a saját vétek miatti bűnhődés kizárt! Nem vette észre, hogy ehhez a tök általános - a betegségeket általában lefedő - kérdéshez az elején túl specifikus esetet/betegséget választott ki! (Nagyon valószínű az is, hogy a szerzőnek nagyon tetszett a dolog szimbolikus rétege miatt az, hogy Jézus eme istenfiúi megnyilvánulása során pont egy vaknak adja vissza a látását (én vagyok a világ világossága, vakok látnak… stb. összecsengések miatt). Másrészt a veleszületett betegséggel való példálózás előnyös a tekintetben is, hogy amögött fel sem merülhettek banális okok, azt akkoriban mindenképpen isteni beavatkozásnak tartották.)
Jézus válaszában azért tagadtatja le külön-külön mindkét feltételezett okot, hogy tisztán isteni jelként lehessen csak kezelni az esetet. Sem magát a „megbüntetem az atyák vétkét a fiakban…” ELVET, sem a saját bűn miatti bűnhődés ELVÉT nem tagadtatja le vele, mert éppen az azok szerint működő általános esetekhez képest válik a konkrét eset különlegessé, ezzel is megerősítendő, hogy égi jelről van szó.
A jelenet zseniálisan (már-már a minimalista stílust idéző tartalomgazdagsággal) van megfogalmazva, csak nem erre a gyógyításra kellett volna felépíteni! A kórképnek a jelenet szó szerinti szintjén annyinak meg kellett volna felelnie, hogy mind a felmenők, mind a saját vétke következményként is kialakulhatott. A vakon születés hasonlóan az összes veleszületett kórsághoz ennek nem felel meg.
Mondjuk kétlem, hogy a katolikusoknak megnyugtató válasz lenne, hogy dramaturgiai hiba van kanonizált iratban – de talán azért a reinkarnációs magyarázatnál megnyugtatóbb, legalábbis ésszerűbb.
Ezzel allegórikusan azonosítod a fiak bűnét az atyák bűnével, ami még oké, bár a szöveg egyértelműen csak az „atyák vétkét” említi. De ha csak ennyiről lenne szó, akkor értelmetlen lenne mind a tanítványok kérdésében, mind Jézus válaszában egyértelműen két külön dologként említeni a saját és az ősök bűnét, és még választást is kérni köztük:
- Ki vétkezett, ő, vagy az ő szülei…?
- Sem ő nem vétkezett, sem az ő szülei…
Vedd észre, hogy Jézus visszautasítása sem a feltételezések jogosságát érinti. Csak a konkrét esetre vonatkozik.
Egyébként köszönöm az igyekezetedet, mert zavar ez a diszkrepancia.
Most már jó lenne, ha a posztíró elmondaná, hogy ezt a részt hogy lehet magyarázni „helyes hermeneutikai” alapokon.
Én inkább azt gondolom, hogy egyszerű dramaturgiai hibáról lehet szó. A szerző célja a jelenettel az volt, hogy olyan csodatételt mutasson be, ami egyedülálló (ehhez a szájhagyományból kiválasztotta a veleszületetten vak ember Jézus általi meggyógyítását, mert mondjuk utána olvasott, hogy ilyent a korábbi írások nem említenek) és Jézust annak kapcsán, virágnyelven megnyilatkoztassa arról, hogy ő az Isten fia (máig ezt szokás a passzus lényegének tekinteni).
Hogy Jézus ezt életszerű módon kijelenthesse, kellett egy párbeszéd.
Akkoriban a betegségek okának a saját, vagy az ősök által elkövetett bűnt tartották, így általában jogos kérdés hogy az ember a saját vagy az ősei vétkei miatt lett-e beteg.
A szerző ezért mechanikusan ezt a kérdést adta a tanítványok szájába. Mai olvasóinak többségéhez hasonlóan egyszerűen nem tűnt fel neki, hogy vakon születés esetén a saját vétek miatti bűnhődés kizárt! Nem vette észre, hogy ehhez a tök általános - a betegségeket általában lefedő - kérdéshez az elején túl specifikus esetet/betegséget választott ki! (Nagyon valószínű az is, hogy a szerzőnek nagyon tetszett a dolog szimbolikus rétege miatt az, hogy Jézus eme istenfiúi megnyilvánulása során pont egy vaknak adja vissza a látását (én vagyok a világ világossága, vakok látnak… stb. összecsengések miatt). Másrészt a veleszületett betegséggel való példálózás előnyös a tekintetben is, hogy amögött fel sem merülhettek banális okok, azt akkoriban mindenképpen isteni beavatkozásnak tartották.)
Jézus válaszában azért tagadtatja le külön-külön mindkét feltételezett okot, hogy tisztán isteni jelként lehessen csak kezelni az esetet. Sem magát a „megbüntetem az atyák vétkét a fiakban…” ELVET, sem a saját bűn miatti bűnhődés ELVÉT nem tagadtatja le vele, mert éppen az azok szerint működő általános esetekhez képest válik a konkrét eset különlegessé, ezzel is megerősítendő, hogy égi jelről van szó.
A jelenet zseniálisan (már-már a minimalista stílust idéző tartalomgazdagsággal) van megfogalmazva, csak nem erre a gyógyításra kellett volna felépíteni! A kórképnek a jelenet szó szerinti szintjén annyinak meg kellett volna felelnie, hogy mind a felmenők, mind a saját vétke következményként is kialakulhatott. A vakon születés hasonlóan az összes veleszületett kórsághoz ennek nem felel meg.
Mondjuk kétlem, hogy a katolikusoknak megnyugtató válasz lenne, hogy dramaturgiai hiba van kanonizált iratban – de talán azért a reinkarnációs magyarázatnál megnyugtatóbb, legalábbis ésszerűbb.
Egy nagy felfedezést szeretnék veletek megosztani. Megtaláltam az emberi kapcsolatok megjavításának és elmélyítésének csodaszerét! Ha Te is vágyódsz arra, hogy működjenek a kapcsolataid, érdemes begyakorolnod az alábbi beszédmódot. Hadd avassalak be tehát a titokba, ami biztos…..
peppe80 (törölt)
2011.09.10 14:41:56
@krisztoforusz: Egyetértek. Kell a megbecsülés, de közvetlenül rászűkülni valóban nem éri, nem érheti meg. A deklaráltan, formálisan (!) aszimmetrikus Úr-szolga viszonyokban a megbecsülés megadása opcionális, a viszony fenntartásához nincs rá szükség. Épp ezért nem érdemes ilyen viszonyban várni rá, hogy megadják. Ellenben az alázást nagyon könnyen igazolja egy ilyen viszony. Ezt mondja a passzus szerintem.
Ennek pedig szerintem logikus folyománya, hogy legalábbis lélekben, tudati szinten kilépjünk ezekből az Úr-szolga relációkból, hogy ne fogadjuk el a hierarchiát, mint érték(sor)rendet, akárhol is vagyunk benne (vö: „a legnagyobb közületek legyen olyan, mintha a legkisebb volna, az elöljáró pedig mintha szolga volna”).
Ennek pedig szerintem logikus folyománya, hogy legalábbis lélekben, tudati szinten kilépjünk ezekből az Úr-szolga relációkból, hogy ne fogadjuk el a hierarchiát, mint érték(sor)rendet, akárhol is vagyunk benne (vö: „a legnagyobb közületek legyen olyan, mintha a legkisebb volna, az elöljáró pedig mintha szolga volna”).
peppe80 (törölt)
2011.09.10 14:48:57
@Karakó: "Nagyon lerí a véleményedről, amint a marxizmus, majd az individualizmus (vagy fordítva) a "szolgálatot", "szolgaságot" szitokszavakká tette."
Látom, neked is megvannak a szitokszavaid. De fölösleges vagdalkoznod velük, én nem árulok zsákbamacskát.
„Ja-ja, ez megmagyarázza! Elismerésre hajtunk, babérokra, de legalábbis egy szűkebb körben való posztumusz megemlékezésere (mi?).”
Igen, a megbecsültség szükséglete az emberi viselkedés egyik alapvető motívuma, mozgatója. A kérdés az, hogy mi módon érhető el? Erősebbek, hatalmon levők szolgálása által meglehetősen bizonytalanul és akkor is elég felszínes szinten/értelemben „valósul meg”.
„A magadfajtáknak csak önmaguk szolgálata marad,”
Jó lózung. Mégis, hogyan szolgáljam, vagy ne szolgáljam saját magamat? A szolgálathoz minimálisan kell egy úr és egy szolga. Én meg magamban egyedül vagyok. Megint akkorát hasítasz, mint a Grand Canyon.
„hiszen a Donald Walsch-féléken okultak "önmaguknak az Isten"! Tanulságos.”
Donald Walsch nevével most találkoztam először, kiwikipediáztam, de nem igazán érzek késztetést foglalkozni vele, megnyugodhatsz.
„A szolgálat szent. Ebből eredően, a szolgaság is szent. Ha ezt megérted, több leszel.”
Ez meg olyan, mint egy vulgár- jobb-klerikális propagandaszöveg, akik szerint tök rendben van, hogy a társadalom széles tömegei „szükségszerűen” „az isteni rendből adódóan” szopóágon legyenek a porhintés szerint „a nemzet”, „a haza”, „a társadalom”, gyakorlatilag viszont csak szűk kiváltságos csoportok javára, és még érezzék is ezt megtiszteltetésnek.
Mi ez, valami zelóta, vagy szamuráj erkölcs? Légyszi magyarázd el. Hadd legyek „több”!
Látom, neked is megvannak a szitokszavaid. De fölösleges vagdalkoznod velük, én nem árulok zsákbamacskát.
„Ja-ja, ez megmagyarázza! Elismerésre hajtunk, babérokra, de legalábbis egy szűkebb körben való posztumusz megemlékezésere (mi?).”
Igen, a megbecsültség szükséglete az emberi viselkedés egyik alapvető motívuma, mozgatója. A kérdés az, hogy mi módon érhető el? Erősebbek, hatalmon levők szolgálása által meglehetősen bizonytalanul és akkor is elég felszínes szinten/értelemben „valósul meg”.
„A magadfajtáknak csak önmaguk szolgálata marad,”
Jó lózung. Mégis, hogyan szolgáljam, vagy ne szolgáljam saját magamat? A szolgálathoz minimálisan kell egy úr és egy szolga. Én meg magamban egyedül vagyok. Megint akkorát hasítasz, mint a Grand Canyon.
„hiszen a Donald Walsch-féléken okultak "önmaguknak az Isten"! Tanulságos.”
Donald Walsch nevével most találkoztam először, kiwikipediáztam, de nem igazán érzek késztetést foglalkozni vele, megnyugodhatsz.
„A szolgálat szent. Ebből eredően, a szolgaság is szent. Ha ezt megérted, több leszel.”
Ez meg olyan, mint egy vulgár- jobb-klerikális propagandaszöveg, akik szerint tök rendben van, hogy a társadalom széles tömegei „szükségszerűen” „az isteni rendből adódóan” szopóágon legyenek a porhintés szerint „a nemzet”, „a haza”, „a társadalom”, gyakorlatilag viszont csak szűk kiváltságos csoportok javára, és még érezzék is ezt megtiszteltetésnek.
Mi ez, valami zelóta, vagy szamuráj erkölcs? Légyszi magyarázd el. Hadd legyek „több”!
peppe80 (törölt)
2011.09.10 17:12:51
@cladonia_rangiferina: „Kérded, mi a kötelesség? Na jó, összelapátoltam e fogalom néhány magyarázatát,meghatározását, értelmezését.”
Köszönöm, hogy időt szántál a kérdésem megválaszolására, de én a TE kötelesség-definíciódra voltam/vagyok kíváncsi. Mindegy, feltételezem, hogy amiket összelapátoltál azokkal egyet is értesz.
„mi végre kéne a fogalmakat vegytisztává lecsupaszítani? Azért, hogy a lényeg/lélek/a harmónia elvesszen belőle?”
Nem. Pont azért, hogy a sallangok alól előkerüljön a lényeg. Persze ehhez a „lényeg” fogalmat is tisztázni kell, nem nehéz, és talán távol sem áll tőled. Pl.:
„Hiszen egészen más vagy Te is csupaszon, mint az az ember, aki…”
És amiket felsorolsz utána, azokra mondaná matthaios, hogy akcidensek. Készíthetnének elvileg egy hasonmást rólam, ami ugyanezeket eljátszaná, de az nyilvánvalóan nem én lennék, mert a szubsztanciám nem lenne jelen. A szubsztanciám pedig akkor is ugyanaz, ha csupasz vagyok, tehát akkor sem vagyok más. Senki sem lehet más, mint aki. Vagy Te úgy véled, hogy más vagy attól, hogyha átöltözöl?
És akkor jöjjön a szemezgetés:
A felsorolt meghatározások között véletlenül (?) ott van az is, amire én is jutottam a „vegytisztaságig lecsupaszítani” próbálkozásommal:
„A kötelesség – a szó általánosabb értelmében – az, amit feltétlenül meg kell tenni, mert elvárják, előírták; cselekvésre irányul, feltételezi azt. Kellést fejez ki (imperatív jellegű) adott vonatkozásban s általános érvénnyel.”
Ez a minden sallangtól mentes tartalma a fogalomnak, így eddig a pontig kell visszamenni, ha meg akarjuk érteni, hogy milyen következményei vannak.
Azok a további felsorolt következtetések, amelyek – feltételezem, jó szándékkal – az erkölcsöt akarják levezetni belőle, teljesen önkényes csúsztatások, ugyanis a fenti definíció a végrehajtandó cselekvésről annak kötelező végrehajtandóságán kívül SEMMIT sem feltételez, így azt sem, hogy az erkölcsi szempontból milyen.
Innentől világos, hogy ha magát a kötelességteljesítést abszolút erkölcsösnek kiáltjuk ki (lásd: „A kötelességetika (…) szerint egy cselekedet akkor erkölcsös, ha egy rögzített szabály szerint, kötelességtudatból (nem a hajlam vagy a részvét miatt) hajtják végre.” ) akkor egyaránt erkölcsösnek kellene tekinteni a repülőket Bin Laden parancsára a WTC tornyaiba vezető terroristákat, és a mások megmentéséért életüket kockáztató/feláldozó New York-i tűzoltókat (aktuális). Ami erkölcsi megkülönböztetést teszünk az egyes kötelességből végrehajtott cselekedetek között, az nem alapulhat a kötelességteljesítés puszta tényén. Mivel az mindkét oldalról megvalósult, a „kötelességetika” egy kalap alá veszi a kettőt, mint jócselekedetet (lásd: „A kötelességek megtartása jó cselekedet, elhanyagolása vagy megtagadása bűn.”).
A kötelesség szerintem egyenesen az erkölcs aláásója. Ami a definíció után következik („Mint ilyen az erkölcs egyik fontos jellemzője. (Ha azt mondom valakinek:’Ezt megtenni kötelességed’, ez azt jelenti, hogy nem mérlegelhet, ez az elvárt, a helyeselt, az előírt magatartás.)”) önmagát leplezi le. Ha az illető nem mérlegelhet, akkor nincs szabad döntés, ezért nem szükséges személyes felelősséget vállalnia („én csak parancsot teljesítettem”). Így hova lenne az erkölcs? Másrészt milyen alapon „kötelez” bárki másokat bármire?
Ha nagyon offnak érzed/érzitek, gyere/gyertek át a blogomba, van egy posztom, pont erről:
jezusutjan.blog.hu/2011/01/16/kotelesseg_vagy_felelosseg
Köszönöm, hogy időt szántál a kérdésem megválaszolására, de én a TE kötelesség-definíciódra voltam/vagyok kíváncsi. Mindegy, feltételezem, hogy amiket összelapátoltál azokkal egyet is értesz.
„mi végre kéne a fogalmakat vegytisztává lecsupaszítani? Azért, hogy a lényeg/lélek/a harmónia elvesszen belőle?”
Nem. Pont azért, hogy a sallangok alól előkerüljön a lényeg. Persze ehhez a „lényeg” fogalmat is tisztázni kell, nem nehéz, és talán távol sem áll tőled. Pl.:
„Hiszen egészen más vagy Te is csupaszon, mint az az ember, aki…”
És amiket felsorolsz utána, azokra mondaná matthaios, hogy akcidensek. Készíthetnének elvileg egy hasonmást rólam, ami ugyanezeket eljátszaná, de az nyilvánvalóan nem én lennék, mert a szubsztanciám nem lenne jelen. A szubsztanciám pedig akkor is ugyanaz, ha csupasz vagyok, tehát akkor sem vagyok más. Senki sem lehet más, mint aki. Vagy Te úgy véled, hogy más vagy attól, hogyha átöltözöl?
És akkor jöjjön a szemezgetés:
A felsorolt meghatározások között véletlenül (?) ott van az is, amire én is jutottam a „vegytisztaságig lecsupaszítani” próbálkozásommal:
„A kötelesség – a szó általánosabb értelmében – az, amit feltétlenül meg kell tenni, mert elvárják, előírták; cselekvésre irányul, feltételezi azt. Kellést fejez ki (imperatív jellegű) adott vonatkozásban s általános érvénnyel.”
Ez a minden sallangtól mentes tartalma a fogalomnak, így eddig a pontig kell visszamenni, ha meg akarjuk érteni, hogy milyen következményei vannak.
Azok a további felsorolt következtetések, amelyek – feltételezem, jó szándékkal – az erkölcsöt akarják levezetni belőle, teljesen önkényes csúsztatások, ugyanis a fenti definíció a végrehajtandó cselekvésről annak kötelező végrehajtandóságán kívül SEMMIT sem feltételez, így azt sem, hogy az erkölcsi szempontból milyen.
Innentől világos, hogy ha magát a kötelességteljesítést abszolút erkölcsösnek kiáltjuk ki (lásd: „A kötelességetika (…) szerint egy cselekedet akkor erkölcsös, ha egy rögzített szabály szerint, kötelességtudatból (nem a hajlam vagy a részvét miatt) hajtják végre.” ) akkor egyaránt erkölcsösnek kellene tekinteni a repülőket Bin Laden parancsára a WTC tornyaiba vezető terroristákat, és a mások megmentéséért életüket kockáztató/feláldozó New York-i tűzoltókat (aktuális). Ami erkölcsi megkülönböztetést teszünk az egyes kötelességből végrehajtott cselekedetek között, az nem alapulhat a kötelességteljesítés puszta tényén. Mivel az mindkét oldalról megvalósult, a „kötelességetika” egy kalap alá veszi a kettőt, mint jócselekedetet (lásd: „A kötelességek megtartása jó cselekedet, elhanyagolása vagy megtagadása bűn.”).
A kötelesség szerintem egyenesen az erkölcs aláásója. Ami a definíció után következik („Mint ilyen az erkölcs egyik fontos jellemzője. (Ha azt mondom valakinek:’Ezt megtenni kötelességed’, ez azt jelenti, hogy nem mérlegelhet, ez az elvárt, a helyeselt, az előírt magatartás.)”) önmagát leplezi le. Ha az illető nem mérlegelhet, akkor nincs szabad döntés, ezért nem szükséges személyes felelősséget vállalnia („én csak parancsot teljesítettem”). Így hova lenne az erkölcs? Másrészt milyen alapon „kötelez” bárki másokat bármire?
Ha nagyon offnak érzed/érzitek, gyere/gyertek át a blogomba, van egy posztom, pont erről:
jezusutjan.blog.hu/2011/01/16/kotelesseg_vagy_felelosseg
A vallásosságnak az elmúlt bő száz évben számos nagy hatású ellenzője akadt. A „gyanú” úgynevezett „mesterei” – Marx, Freud és Nietzsche – alapjaiban támadták az istenhitet, és gondolataik hatására mára valóban megtörni látszik az a naiv…..
peppe80 (törölt)
2011.06.18 13:16:34
@szemet: @Izrael misztériuma:
Ezekből úgy tűnik, hogy nem közvetlenül a vallás káros, hanem a tekintélyelvűség.
A tekintélyelvűség voltaképp szellemi értelemben vett bálványimádás. Bálványt bármiből lehet csinálni. A bibliai Isten pedig erre különösen alkalmas.
Ezekből úgy tűnik, hogy nem közvetlenül a vallás káros, hanem a tekintélyelvűség.
A tekintélyelvűség voltaképp szellemi értelemben vett bálványimádás. Bálványt bármiből lehet csinálni. A bibliai Isten pedig erre különösen alkalmas.
peppe80 (törölt)
2011.08.05 18:53:18
@Karakó: "Amikor a tudomány elméletet gyártani is lusta, és/vagy ahhoz sincs elegendő ismerete, előszeretettel szolgál "magyarázattal". "
Tényleg, hogy ez mennyire szánalmas!
Kár, hogy a teológia másról sem szól, mint a magyarázatgyártásról.
Tényleg, hogy ez mennyire szánalmas!
Kár, hogy a teológia másról sem szól, mint a magyarázatgyártásról.
peppe80 (törölt)
2011.09.03 09:47:32
@khamul: Szintúgy minden jót a viszontlátásig, és azután is :)
Kedves Peti! A napokban, amikor beszélgettem veled, egy-két szavadból azt olvastam ki, hogy te még jobban is szerethetnéd önmagadat. Erről szeretnék most néhány dolgot megemlíteni. Könnyű vagy nehéz neked szeretni önmagadat? Ezen gondolkodj el, mert az biztos, hogy Isten szeret és…..
peppe80 (törölt)
2011.06.06 23:35:53
@áterpáter: Ha csak ez volt a gond, szerintem ne fogd vissza magad. Azzal tiszteled meg leginkább magadat és még az "ideológiailag túlbuzgó" olvasókat is, ha vállalod magad, és őszinte vagy. Semmi szégyellnivalód nincs, a szám is pont erről szól. Még a jezsuita blogon is - amely mindig az őszinteség, nyitottság és elfogadás fóruma volt - egyedülállóan nyilváníthatnád ki ezen értékeket, pont a Gaga-ellenes fikázás és ítélkezés divatossága miatt. A blog említett értékei sokkal fontosabbak, mint egyes olvasók ízlésének a kiszolgálása (ami amúgy sem a Te utad volt eddig sem valljuk be :)
Az "ideológiailag túlbuzgó" olvasók megkímélésének meg már úgyis lőttek azáltal, hogy elárultad a "rettenetes ötletedet". (THE MAD PLAN :)
Személy szerint azt is szépnek találom az esetben, hogy anno a Te egyik posztod ("Hiszti, az van!") sarkallt engem először kommentelésre, és most valamelyest én adhattam Neked inspirációt a megnyilvánulásra valamiről amiben visszatartottak a külső elvárások.
Úgyhogy szerintem vedd úgy, hogy most megvolt a főpróba. Jöjjön az előadás!
Az "ideológiailag túlbuzgó" olvasók megkímélésének meg már úgyis lőttek azáltal, hogy elárultad a "rettenetes ötletedet". (THE MAD PLAN :)
Személy szerint azt is szépnek találom az esetben, hogy anno a Te egyik posztod ("Hiszti, az van!") sarkallt engem először kommentelésre, és most valamelyest én adhattam Neked inspirációt a megnyilvánulásra valamiről amiben visszatartottak a külső elvárások.
Úgyhogy szerintem vedd úgy, hogy most megvolt a főpróba. Jöjjön az előadás!
peppe80 (törölt)
2011.08.11 22:27:16
@áterpáter:
Szia áterpáter !
Ezt figyeld:
onfaith.washingtonpost.com/onfaith/guestvoices/2011/02/our_lady_of_gaga.html
Valaki, még csak nem is pap, megírta, és bekerült a Washington Post véleményrovatába.
Ha Te (szerzetesként! a jezsuita blogon!) megírtad volna, simán index címlapra kerülsz vele! :)
A szentfazekak kedvéért a cikk összegző sorai:
„Lady Gaga is eccentric for sure. She can be grotesque. She can be vulgar. But she is a role model of Christian virtue precisely because it seems unlikely that she would be. She has the potential to introduce God to so many people precisely because it doesn't seem like she is doing so. Lady Gaga is telling a huge, devoted audience that God loves them.”
és egy jobban Ízlelgethető önkényes kiemelés a fentiből tőlem:
„Lady Gaga (…) is a role model of Christian virtue”
Szia áterpáter !
Ezt figyeld:
onfaith.washingtonpost.com/onfaith/guestvoices/2011/02/our_lady_of_gaga.html
Valaki, még csak nem is pap, megírta, és bekerült a Washington Post véleményrovatába.
Ha Te (szerzetesként! a jezsuita blogon!) megírtad volna, simán index címlapra kerülsz vele! :)
A szentfazekak kedvéért a cikk összegző sorai:
„Lady Gaga is eccentric for sure. She can be grotesque. She can be vulgar. But she is a role model of Christian virtue precisely because it seems unlikely that she would be. She has the potential to introduce God to so many people precisely because it doesn't seem like she is doing so. Lady Gaga is telling a huge, devoted audience that God loves them.”
és egy jobban Ízlelgethető önkényes kiemelés a fentiből tőlem:
„Lady Gaga (…) is a role model of Christian virtue”
Okkultizmus, ezotéria, jóga, természetgyógyászat, homeopátia, kineziológia, pránanadi stb. – megannyi gyanúsan csengő szó egy igazi hívő keresztény fülének. De vajon valóban így van? Mert bizony a mai világ szellemi szupermarketje egyre növekvő kínálattal rendelkezik…..
peppe80 (törölt)
2011.08.24 12:16:47
@Karakó: "Jézus kifejezetten a zsidók között működött, HOZZÁJUK jött (többször is elmondta), és ez tényszerűen nem csak a "személyességben" nyilvánult meg (azaz hogy "földrajzilag", és zsidó embereket tanított), hanem fontosabb, hogy a zsidókat SAJÁT HITÜK, saját vallásuk SZERINT próbálta a tévelygésből kivezetni."
Tehát egy saját ókori belügyük intézése miatt mindenki más megítélheti őket a mai napig?
Nem mellesleg úgy, hogy Jézus maga nem hibáztatta őket?
Tehát egy saját ókori belügyük intézése miatt mindenki más megítélheti őket a mai napig?
Nem mellesleg úgy, hogy Jézus maga nem hibáztatta őket?
peppe80 (törölt)
2011.08.24 17:49:30
@Karakó: „A család, nemzetség léte, fennmaradása családi, nemzetségi ügy. A nemzet (mai tudásunk szerint a kulturális önazonosság hordozója, vagy letéteményese) fennmaradása: nemzeti ügy. A család javainak megőrzése és gyarapítása: családi ügy. A nemzet léte, túlélése, és minélinkább virágzása: nemzeti ügy.”
Nem gyenge hasításokat csinálsz… Ebből a sokból Te melyik vagy? A családod, a nemzetséged, vagy a nemzeted? Hol vagy Te és mi a Te ügyed?
„a Fidesz választási győzelme: pártpolitikai ügy.”
Nem tudom, ez hogy jött ide, de ezt meg úgy mondod utána, mintha semmi befolyása nem lenne a „nemzeti ügyekre”, annak, hogy ki ül a kormányon. Érdekes, hogy amúgy össze-vissza aggódod magadat a nemzet sorsán, de hogy ki van kormányon, az szerinted ebből a szempontból tök indifferens. Ez azért bámulatos, mondom én, aki különösebben nem is aggódik a nemzetért, „csupán” az emberekért.
Nem gyenge hasításokat csinálsz… Ebből a sokból Te melyik vagy? A családod, a nemzetséged, vagy a nemzeted? Hol vagy Te és mi a Te ügyed?
„a Fidesz választási győzelme: pártpolitikai ügy.”
Nem tudom, ez hogy jött ide, de ezt meg úgy mondod utána, mintha semmi befolyása nem lenne a „nemzeti ügyekre”, annak, hogy ki ül a kormányon. Érdekes, hogy amúgy össze-vissza aggódod magadat a nemzet sorsán, de hogy ki van kormányon, az szerinted ebből a szempontból tök indifferens. Ez azért bámulatos, mondom én, aki különösebben nem is aggódik a nemzetért, „csupán” az emberekért.
peppe80 (törölt)
2011.08.24 20:32:04
@thotferi: "A nemzet nemzi az embereket, hozza létre őket. "
Az embereket emberek nemzik "hozzák létre", és a nemzeteket is emberek hozták létre.
"Aki megtagadja őseit, gyökereit"
Eszemben sincs. Ez tényleg "botorság".
"azt képzeli szakíthat velük , hogy a saját törvényei szerint éljen"
Előbbi nem feltétele utóbbinak.
"A nemzet nemesít és nem génmanipulál!"
Emberekről beszélve a "nemesítés" szó ugyanolyan rossz ötleteket tud adni, mint a génmanipulálás.
"az őseim által létrehozott kollektív bölcsességhez igazodva"
Na, én viszont inkább azon próbálnék "nemesíteni".
Az embereket emberek nemzik "hozzák létre", és a nemzeteket is emberek hozták létre.
"Aki megtagadja őseit, gyökereit"
Eszemben sincs. Ez tényleg "botorság".
"azt képzeli szakíthat velük , hogy a saját törvényei szerint éljen"
Előbbi nem feltétele utóbbinak.
"A nemzet nemesít és nem génmanipulál!"
Emberekről beszélve a "nemesítés" szó ugyanolyan rossz ötleteket tud adni, mint a génmanipulálás.
"az őseim által létrehozott kollektív bölcsességhez igazodva"
Na, én viszont inkább azon próbálnék "nemesíteni".
Lássuk röviden a csecsemőkeresztelés történetét a kereszténységben. Az újszövetségi Szentírásban felnőttek keresztelései vannak leírva. A legismertebb történet az Apostolok Cselekedeteinek 2. fejezetében olvasható. Jézus feltámadása utáni első Pünkösd napján leszáll a…..
peppe80 (törölt)
2011.08.08 18:41:00
peppe80 (törölt)
2011.08.15 20:16:41
@Portal[x]Mind: "A belinkelt bloghoz pedig: az Emberi jogok egyetemes nyilatkozatára apellálni a keresztségi döntésében? A keresztség nem társadalmi kérdés, hanem üdvkérdés. Az emberi jogok nem vetekednek az istenivel."
Itt kereszteződik először az európaiság és a kereszténység. A keresztség igenis társadalmi kérdés (is), mivel az Egyházak társadalmi szervezetek (is).
Az isteni jogok pedig nem tudom mik lennének, Istennek - úgy képzelném - mindenhez joga van. Az ő jogait nekünk tök fölöseges és hiábavaló védeni, mivel nem sérülhetnek, ellenben az emberi jogokkal.
A mútkor láttam az exodus egyik filmfeldolgozását. Az összes (az utolsót is beleértve) csapás alatt Mózes nagy arccal vonulgatott, és mondogatta, hogy ő aztán az Isten akaratát közvetíti!
Aztán az egyiptomi mostohatestvére zokogva elé hozta a halott elsőszülött fiát, kérdőre vonva, hogy miért az ártatlanokat bünteti a zsidók istene, ő továbbra is a vállát vonogatta, és nagy arccal ismételgette, hogy ez az Isten akarata. A mostohafivére erre megkérdezte, hogy ha az Isten arra kért volna, hogy Te saját kezüleg öld meg a fiamat, megtetted volna? A Mózes-karakter erre észbe kapott és nem tudta azt mondani hogy igen, hiába volt előtte akkora arca, hanem csak a szemét sütötte le szégyenében.
Kb. így néz ki az, amikor néhányan kikiáltják az abszolút isteni célokat, erkölcsöket, amihez képest aztán az emberi jogok negligálhatóak.
A gyerek nem a szülő tulajdona. Egyrészt már azt is kétlem, hogy erkölcsös dolog egy-az egyben a "magunk képére formálni". Hallottam olyat, hogy pl. orvosdinasztiában elhangzott az apa részéről, hogy:
Vagy orvos leszel, vagy takarodj a házamból! - Ez is teljesen rendben van. Ugye? Vagy azok az elcseszett amerikai otthonülő ex-popomlányok, akik
a gimnáziumi menő éveiket siratják az utána jövő lúzerkedés miatt, és ezt komenzálandó az ötéves kislányaiknak rendeznek szépségversenyt bazári majmot csinálva belőlük:
www.youtube.com/watch?v=WeGBFgNxewc
Ez is oké? Emberek!?
Itt kereszteződik először az európaiság és a kereszténység. A keresztség igenis társadalmi kérdés (is), mivel az Egyházak társadalmi szervezetek (is).
Az isteni jogok pedig nem tudom mik lennének, Istennek - úgy képzelném - mindenhez joga van. Az ő jogait nekünk tök fölöseges és hiábavaló védeni, mivel nem sérülhetnek, ellenben az emberi jogokkal.
A mútkor láttam az exodus egyik filmfeldolgozását. Az összes (az utolsót is beleértve) csapás alatt Mózes nagy arccal vonulgatott, és mondogatta, hogy ő aztán az Isten akaratát közvetíti!
Aztán az egyiptomi mostohatestvére zokogva elé hozta a halott elsőszülött fiát, kérdőre vonva, hogy miért az ártatlanokat bünteti a zsidók istene, ő továbbra is a vállát vonogatta, és nagy arccal ismételgette, hogy ez az Isten akarata. A mostohafivére erre megkérdezte, hogy ha az Isten arra kért volna, hogy Te saját kezüleg öld meg a fiamat, megtetted volna? A Mózes-karakter erre észbe kapott és nem tudta azt mondani hogy igen, hiába volt előtte akkora arca, hanem csak a szemét sütötte le szégyenében.
Kb. így néz ki az, amikor néhányan kikiáltják az abszolút isteni célokat, erkölcsöket, amihez képest aztán az emberi jogok negligálhatóak.
A gyerek nem a szülő tulajdona. Egyrészt már azt is kétlem, hogy erkölcsös dolog egy-az egyben a "magunk képére formálni". Hallottam olyat, hogy pl. orvosdinasztiában elhangzott az apa részéről, hogy:
Vagy orvos leszel, vagy takarodj a házamból! - Ez is teljesen rendben van. Ugye? Vagy azok az elcseszett amerikai otthonülő ex-popomlányok, akik
a gimnáziumi menő éveiket siratják az utána jövő lúzerkedés miatt, és ezt komenzálandó az ötéves kislányaiknak rendeznek szépségversenyt bazári majmot csinálva belőlük:
www.youtube.com/watch?v=WeGBFgNxewc
Ez is oké? Emberek!?
peppe80 (törölt)
2011.08.15 20:29:29
@peppe80: Ráadásul a keresztelés kapcsán a szülőkbe is csak egy belenevelt igény elégítődik ki, ami valójában az Egyház igénye, (ami még csak nem is ember, hanem egy intézmény, aminek végképp semmi köze a gyerekhez) mert nem hajlandó semmit a "véletlenre", vagy a tanítás igazságára, szépségére bízni, hanem idejekorán kisajátítja az új embert. Még kósza gondolat korában.
... egyházmentő akcióba keveredett a magyar politika: ki kell deríteni, hogy itt és most, melyik az igazi, történelmi egyház és melyik nem. Ha kicsi és fiatal, az nem igazi. Minden igazi egyház tehát legalább 500 vagy 2000 éves. Jobb esetben több is.…..
peppe80 (törölt)
2011.07.31 09:11:08
@Karakó: Ha az egyén szereti a közösségét, akkor valóban hoz érte áldozatot, de ahhoz az kell, hogy az a közösség ténylegesen építse a személyiségét. Nem fogja szeretni ha csak elvárják tőle hogy szeresse. Ezért nem lehet fontosabb a közösség az egyénnél.
Csak az egyénre lehet építeni, mert csak az egyén létezik olyan értelemben, hogy van öntudata, vannak vágyai, szükségletei (amikhez életfontosságúak számára az emberi kapcsolatok is). A közösség ilyen értelemben nem létezik - már a család sem.
Magyarán az egyén az adott, ezért a közösséget kell ahhoz igazítani.
Bocs a közbeszólásért.
Csak az egyénre lehet építeni, mert csak az egyén létezik olyan értelemben, hogy van öntudata, vannak vágyai, szükségletei (amikhez életfontosságúak számára az emberi kapcsolatok is). A közösség ilyen értelemben nem létezik - már a család sem.
Magyarán az egyén az adott, ezért a közösséget kell ahhoz igazítani.
Bocs a közbeszólásért.
peppe80 (törölt)
2011.08.05 18:56:56
@Karakó:
"... az egyénből nem lehet köbgyököt vonni, sem deriválni, és még a szinusza sem meghatározható. Ilyen (matematikai) értelemben az egyén sem létezik (létező).
Szerinted, van-e értelme ilyen állításoknak?"
Lehet, hogy volna a tiédnek is, ha valamit - a nyelvhasználati nem-abszolút-egzaktság szemléletesnek szánt kifogásolásán túl - ki akarnál hozni belőle.
De oké, a kedvedért leírom az enyémet gy.k. verzióban is:
Az egyénnek van öntudata, vágyai, szükségletei (amikhez életfontosságúak számára az emberi kapcsolatok is).
A közösségnek nincs öntudata, nincsenek vágyai, szükségletei.
"... az egyénből nem lehet köbgyököt vonni, sem deriválni, és még a szinusza sem meghatározható. Ilyen (matematikai) értelemben az egyén sem létezik (létező).
Szerinted, van-e értelme ilyen állításoknak?"
Lehet, hogy volna a tiédnek is, ha valamit - a nyelvhasználati nem-abszolút-egzaktság szemléletesnek szánt kifogásolásán túl - ki akarnál hozni belőle.
De oké, a kedvedért leírom az enyémet gy.k. verzióban is:
Az egyénnek van öntudata, vágyai, szükségletei (amikhez életfontosságúak számára az emberi kapcsolatok is).
A közösségnek nincs öntudata, nincsenek vágyai, szükségletei.
peppe80 (törölt)
2011.08.08 17:21:07
@Karakó: „Szerinted a közösségnek nincs öntudata (szociológusok mintha mást mondanának), vágyai, szükségletei - ez utóbbi így többesszámban lehet, de egy igénye biztosan van (mint minden létezőnek): lenni. ÉLNI.”
A csoportdinamika jelenségei könnyen keltik azt a látszatot (ami mentén viszont bizonyos fokig könnyen értelmezhetővé tehetők) hogy a csoport egy entitás, amelynek öntudata van. De valójában nincs neki mivel nincs min alapuljon (pl. mint az egyén esetében az agy). Az ún. közösségi tudat, vagy csoporttudat (is) az egyének tudatában működik.
Másrészt a létezők viselkedése csak a mi szemszögünkből nézve tűnik könnyen szándékosnak (létezni, élni akarásnak). Valójában simán viselkedhet úgy egy létező, mintha létezni akarna, anélkül, hogy tudatos lenne, tehát ténylegesen akarhatna bármit. A működő dolgok közül a természetes szelekció miatt ugyanis csak azok léteznek, amelyek így működtek/nek. Ez áll az ökoszisztémákra (lásd: Gaia elmélet) és az emberi közösségekre is, ne tévesszen meg tehát, hogy úgy viselkednek, mintha ezt vagy azt akarnának, akár csak létezni, - tudatosság híján - nem akarnak semmit.
Az egyének azonban tudatosak, és vannak igényeik. Mik az egyén igényei? A Maslow féle szükségletpiramist végigböngészve világos, hogy gyakorlatilag az összes szint kielégítéséhez az egyének együttműködése, interakciója (emberi kapcsolatok) szükséges. A létrehozott közösségek az egyének igényeinek kielégítését kell(ene) tehát szolgálják.
Az egyén számára emiatt igény a közösség szolgálata is, mivel a többiek általi megbecsültség is egy alapigénye. A szolgálat itt a többiek segítését jelenti. Segíteni a gyengébbeken lehet, ill. akiknek az életén az én tudásom tud jobbítani. Az erősebbek „segítése” pazarlás, az a fajta szolgálat a tekintélyelv, szervilizmus, ilyesmi. (v.ö: „a legnagyobb közületek legyen olyan, mintha a legkisebb volna, az elöljáró pedig mintha szolga volna”)
Tehát azok a szép gondolatok a közösségek iránt, amiket írsz, teljesen reálisak, (általam is) érthetőek, és átérezhetőek. De ezek valójában ugyanúgy a Te individuális igényedből fakadnak, a Te igényeid teszik a közösséget értékessé a számodra. Ezek olyan mély dolgok, hogy pl. a család esetén nagyon meg kell dolgozni érte, hogy rühellésbe forduljon, de ha rendben is van, akkor is vannak minőségi különbségek családok között, a tekintetben, hogy mennyire funkcionálnak.
Mitől van különbség a közösségek között? Mitől jó vagy rossz a közösség? Pont attól, hogy a valós egyéni igényeket mennyire (a közösség hány tagjának, milyen mértékig) képes kielégíteni. Mikor lesz e tekintetben jobb? Akkor, ha a közösség van az egyénért (v.ö: a szombat van az emberért). Ez könnyen el tud felejtődni, mivel megtévesztő módon az emberi intencionális gondolkodás számára a közösség entitásnak tűnhet, amelynek saját szükségletei lehetnek, amiket ki kell elégíteni. Onnantól meg elkezd a fejére nőni a közösség az azt alkotó egyéneknek, akik így elkezdik eme látszólagos entitás látszólagos érdekeit szolgálni, ami viszont onnantól nem törvényszerűen „veszi figyelembe” az őt szolgáló egyének érdekeit függetlenül attól, hogy eredetileg miért akarták létrehozni (lásd. a működő szocializmus).
Mindebből következik, hogy az emberi szükségletek természetes (és adottnak tekinthető) rendszere éppenhogy individualista megközelítés mellett vezet jól funkcionáló közösségek kialakulásához.
Az általad nevezett gyökértelenség jelensége ilyen szemmel figyelmeztető jelnek tekintendő, hogy a közösség nem funkcionál tökéletesen. Éppen az ilyen egyének élete, története mutathat rá a közösség gyengén funkcionáló pontjaira.
A csoportdinamika jelenségei könnyen keltik azt a látszatot (ami mentén viszont bizonyos fokig könnyen értelmezhetővé tehetők) hogy a csoport egy entitás, amelynek öntudata van. De valójában nincs neki mivel nincs min alapuljon (pl. mint az egyén esetében az agy). Az ún. közösségi tudat, vagy csoporttudat (is) az egyének tudatában működik.
Másrészt a létezők viselkedése csak a mi szemszögünkből nézve tűnik könnyen szándékosnak (létezni, élni akarásnak). Valójában simán viselkedhet úgy egy létező, mintha létezni akarna, anélkül, hogy tudatos lenne, tehát ténylegesen akarhatna bármit. A működő dolgok közül a természetes szelekció miatt ugyanis csak azok léteznek, amelyek így működtek/nek. Ez áll az ökoszisztémákra (lásd: Gaia elmélet) és az emberi közösségekre is, ne tévesszen meg tehát, hogy úgy viselkednek, mintha ezt vagy azt akarnának, akár csak létezni, - tudatosság híján - nem akarnak semmit.
Az egyének azonban tudatosak, és vannak igényeik. Mik az egyén igényei? A Maslow féle szükségletpiramist végigböngészve világos, hogy gyakorlatilag az összes szint kielégítéséhez az egyének együttműködése, interakciója (emberi kapcsolatok) szükséges. A létrehozott közösségek az egyének igényeinek kielégítését kell(ene) tehát szolgálják.
Az egyén számára emiatt igény a közösség szolgálata is, mivel a többiek általi megbecsültség is egy alapigénye. A szolgálat itt a többiek segítését jelenti. Segíteni a gyengébbeken lehet, ill. akiknek az életén az én tudásom tud jobbítani. Az erősebbek „segítése” pazarlás, az a fajta szolgálat a tekintélyelv, szervilizmus, ilyesmi. (v.ö: „a legnagyobb közületek legyen olyan, mintha a legkisebb volna, az elöljáró pedig mintha szolga volna”)
Tehát azok a szép gondolatok a közösségek iránt, amiket írsz, teljesen reálisak, (általam is) érthetőek, és átérezhetőek. De ezek valójában ugyanúgy a Te individuális igényedből fakadnak, a Te igényeid teszik a közösséget értékessé a számodra. Ezek olyan mély dolgok, hogy pl. a család esetén nagyon meg kell dolgozni érte, hogy rühellésbe forduljon, de ha rendben is van, akkor is vannak minőségi különbségek családok között, a tekintetben, hogy mennyire funkcionálnak.
Mitől van különbség a közösségek között? Mitől jó vagy rossz a közösség? Pont attól, hogy a valós egyéni igényeket mennyire (a közösség hány tagjának, milyen mértékig) képes kielégíteni. Mikor lesz e tekintetben jobb? Akkor, ha a közösség van az egyénért (v.ö: a szombat van az emberért). Ez könnyen el tud felejtődni, mivel megtévesztő módon az emberi intencionális gondolkodás számára a közösség entitásnak tűnhet, amelynek saját szükségletei lehetnek, amiket ki kell elégíteni. Onnantól meg elkezd a fejére nőni a közösség az azt alkotó egyéneknek, akik így elkezdik eme látszólagos entitás látszólagos érdekeit szolgálni, ami viszont onnantól nem törvényszerűen „veszi figyelembe” az őt szolgáló egyének érdekeit függetlenül attól, hogy eredetileg miért akarták létrehozni (lásd. a működő szocializmus).
Mindebből következik, hogy az emberi szükségletek természetes (és adottnak tekinthető) rendszere éppenhogy individualista megközelítés mellett vezet jól funkcionáló közösségek kialakulásához.
Az általad nevezett gyökértelenség jelensége ilyen szemmel figyelmeztető jelnek tekintendő, hogy a közösség nem funkcionál tökéletesen. Éppen az ilyen egyének élete, története mutathat rá a közösség gyengén funkcionáló pontjaira.
Azt hiszem, hogy az internet segítségével történő kapcsolattartásnak – csakúgy, mint a többi személyes viszonynak – megvan a maga „illemkódexe”. Amolyan viselkedési szabályok ezek, melyek megsértése vagy figyelmen kívül hagyása általában a kapcsolatok…..
peppe80 (törölt)
2011.05.19 23:33:00
@matthaios: Ha ez is lehetséges, akkor mi marad az egyházon kívül nincs üdvösség dogmából? Vagy akkor mi az egyház?
peppe80 (törölt)
2011.06.01 20:48:34
@Izrael misztériuma: @Virágoskert: @csaba carmarthen: @matthaios: @khamul:
Köszönöm a kedves, jószándékú figyelmességeteket, jól esik.
Igazából az volt számomra a megható a válaszaitokban, hogy a korábbi énemmel éreztem hirtelen közelséget amiért lényegében Ti is megerősítettétek, hogy nem hibáztam.
Köszönöm a kedves, jószándékú figyelmességeteket, jól esik.
Igazából az volt számomra a megható a válaszaitokban, hogy a korábbi énemmel éreztem hirtelen közelséget amiért lényegében Ti is megerősítettétek, hogy nem hibáztam.
peppe80 (törölt)
2011.06.01 22:45:23
@egyérintő: "Sajnos nekünk embereknek alapvetően rossz és bűnös természetünk van. Elég csak egy pillantást önmagunkra vetnünk."
Ilyen rossz véleménnyel vagy magadról? Szomorú, hogy ezt elhitették Veled.
Ilyen rossz véleménnyel vagy magadról? Szomorú, hogy ezt elhitették Veled.
Shlomo Sand, izraeli történész tavaly ősszel magyarul is megjelent világhírű könyvét olvasom, melynek címe: “Hogyan alkották meg a zsidó népet?” (The Invention of the Jewish People). A könyv bemutatója épp a házunkban volt, amelyen maga a szerző is megjelent. Mindaz,…..
peppe80 (törölt)
2011.04.20 22:54:04
@thotferi:
"rátérhetünk a kitalációkra, de akkor egyenlő mércével vizsgáljuk meg a zsidók kitalációit is"
Az egész kérdésen Te izgatod fel magad a legjobban. És ezek után még te mondod, hogy vizsgáljuk elfogulatlanul a kérdést?
"ne vágjuk magunkat azonnal vigyázzállásba, ha a kitalációk mögött, előtt azt olvashatjuk: És így szól az Úr!"
Hidd el Feri, ez tőlem nagyon távol áll.
"Egyes zsidó származású befolyásos pénzemberek viszont rendkívül örülnek ennek a fejleménynek, ugyanis így könnyebben tudják kifosztani keresztény áldozataikat.Ők az üldözött ,Isten által kiválasztott nép, így senki ne merészelje őket kritikával illetni."
Csak kőkemény antiszemita szemmel nézve tűnhet úgy, hogy ez a keresztényeket meghatja. Elhiheted, hogy nem izgatja a legtöbbjüket. A pénz világában mozgó emberek felé pedig pláne hülyén venné ki magát egy ilyen érvelés. Körberöhögnék.
"Engem csak az igazság érdekel, és ezen kívül semmi más nem kényszerít a tények megismerésére."
Téged a te igazságod érdekel, nem Az igazság. És az előre kívánatosnak ítélt koncepciód igazolásához válogatsz ki "tényeket", úgymint különböző nyelvű szavak hangzásának hasonlósága. Kőkemény tények mondhatom...
Hogy hangzik a magyar fülnek az angol fast (gyors) vagy az olasz curva (kanyar) szó? Ezekből is tudsz mélyremenő következtetéseket levonni?
Ahogy meg vagy győződve az igazadról, hogy csak te, meg a szittya társaid látjátok tisztán a dolgokat, mindenki más vak, az is teljesen tipikus jellemzője az összes konteo hívőnek.
A Batu kános dolgot nem gondoltam, hogy komolyan fogod venni, de így utólag valahogy mégsem lep meg.
"rátérhetünk a kitalációkra, de akkor egyenlő mércével vizsgáljuk meg a zsidók kitalációit is"
Az egész kérdésen Te izgatod fel magad a legjobban. És ezek után még te mondod, hogy vizsgáljuk elfogulatlanul a kérdést?
"ne vágjuk magunkat azonnal vigyázzállásba, ha a kitalációk mögött, előtt azt olvashatjuk: És így szól az Úr!"
Hidd el Feri, ez tőlem nagyon távol áll.
"Egyes zsidó származású befolyásos pénzemberek viszont rendkívül örülnek ennek a fejleménynek, ugyanis így könnyebben tudják kifosztani keresztény áldozataikat.Ők az üldözött ,Isten által kiválasztott nép, így senki ne merészelje őket kritikával illetni."
Csak kőkemény antiszemita szemmel nézve tűnhet úgy, hogy ez a keresztényeket meghatja. Elhiheted, hogy nem izgatja a legtöbbjüket. A pénz világában mozgó emberek felé pedig pláne hülyén venné ki magát egy ilyen érvelés. Körberöhögnék.
"Engem csak az igazság érdekel, és ezen kívül semmi más nem kényszerít a tények megismerésére."
Téged a te igazságod érdekel, nem Az igazság. És az előre kívánatosnak ítélt koncepciód igazolásához válogatsz ki "tényeket", úgymint különböző nyelvű szavak hangzásának hasonlósága. Kőkemény tények mondhatom...
Hogy hangzik a magyar fülnek az angol fast (gyors) vagy az olasz curva (kanyar) szó? Ezekből is tudsz mélyremenő következtetéseket levonni?
Ahogy meg vagy győződve az igazadról, hogy csak te, meg a szittya társaid látjátok tisztán a dolgokat, mindenki más vak, az is teljesen tipikus jellemzője az összes konteo hívőnek.
A Batu kános dolgot nem gondoltam, hogy komolyan fogod venni, de így utólag valahogy mégsem lep meg.
peppe80 (törölt)
2011.04.20 23:23:38
@thotferi: Ajánlom figyelmedbe a finn-magyar nyelvrokonság hasonló "bizonyítékát":
www.youtube.com/watch?v=Otcj0rLZpYc&feature=related
www.youtube.com/watch?v=Otcj0rLZpYc&feature=related
peppe80 (törölt)
2011.04.22 20:51:08
@thotferi: Feri, ahhoz mit szólsz, hogy az egész világ bedőlt az amerikaiaknak akik azt állítják, jártak a Holdon?
Egy, egy egykor patinás és komoly szerzetesrend, melyet sokan a legszigorúbb rendnek tartottak mostanában Cowboy képpel és állás hirdetésszerűen próbál érdeklődést kelteni a szerzetesélet iránt. Ezeknek elment az eszük? Hova jutottunk? Ha az alapító ezt megérte volna! Márcsak az hiányzik, hogy…..
peppe80 (törölt)
2011.04.08 22:11:02
Kedves blogoló barátaim! Sok válasz érkezett a legutóbbi blogomra, mindegyikre külön-külön nem tudok válaszolni, de egy-két gondolatomat szeretném továbbadni nektek. A szenvedést én nem tekintem problémának, amit meg lehet oldani, vagy teljesen átlátni. A szenvedés misztérium.…..
Kedves Peti! Köszönöm leveledet és kérdéseidet. Jól esett, hogy érdeklődtél! Már régóta nem volt köztünk kapcsolat, igazán örömmel kezdek neki levelet írni és válaszolni a kérdéseidre. Mióta utoljára levelet váltottunk, több kórházat megjártam különféle…..
peppe80 (törölt)
2011.03.22 23:23:47
@matthaios: "Az A. tétel helyesen így hangzik: A szenvedés rossz, Isten csak akkor engedi meg, ha ebből valami nagyobb jó származik."
Ez a verzió is ugyanoda vezet. Ha Isten CSAK AKKOR engedi meg, akkor minden egyes előálló szenvedésből valami nagyobb jó származik. Hiszen ha nem származna, akkor Isten nem engedte volna meg hogy előálljon. És már megint ott vagyunk, hogy jó szenvedni.
Ez a verzió is ugyanoda vezet. Ha Isten CSAK AKKOR engedi meg, akkor minden egyes előálló szenvedésből valami nagyobb jó származik. Hiszen ha nem származna, akkor Isten nem engedte volna meg hogy előálljon. És már megint ott vagyunk, hogy jó szenvedni.
peppe80 (törölt)
2011.03.23 23:30:52
@matthaios: „a szenvedést nem önmagáért jó (ez mazochizmus lenne), hanem bizonyos esetekben eszközként szolgál a jóra.”
Hogyhogy bizonyos esetekben? És a többi esetben?
Előbb azt írtad, hogy a szenvedést „Isten csak akkor engedi meg, ha ebből valami nagyobb jó származik.” Tehát minden bekövetkező szenvedésből valami nagyobb jó származik (különben be sem következne.)
És minden, ami bekövetkezik az Ő jóváhagyásával történik, még akkor is, ha az ember csinálja hiszen ahogy írtad "Ő okozza, Ő teszi lehetővé minden teremtett létező létét és tevékenységét"
Úgyhogy a tan szerint nem "bizonyos esetekben", hanem minden esetben a jó eszköze a szenvedés, ami minden esetben Isten szándéka szerint/beleegyezésével következik be.
Nem én nem teszek megkülönböztetést, hanem ez a tanrendszer nem tesz a morálisan igazolható és az értelmetlen szenvedés között, az összes szenvedést értelmesnek állítva be.
Hogy milyen jó cél eszköze a szenvedés arra azt írtad: „Elhárítható szenvedés esetében ez lehet a szenvedés megszüntetésére irányuló felebaráti szeretet.”
Csakhogy a felebaráti szeretet – ami azokban a helyzetekben, amikről beszéltél, az irgalmasság meg önfeláldozás tiszteletreméltó formáiban megnyilvánul – nem a szenvedés függvénye, nem a szenvedésből következik. Nem akkor/attól szeretem a felebarátomat, ha/mert szenved.
(@Pandit: Aki meg képes nagy szenvedést elviselni a morálisan igazolható arányosan nagy pozitív célért, az valóban tiszteletre méltó, de nem a szenvedés adja hozzá a tiszteletre méltó értéket, hanem az csak megmutatja, hogy MINIMÁLISAN mekkora erő, szeretet VOLT szükségképpen ELEVE az illetőben, ami lehetővé tette a szenvedés elviselését.)
Az általam kritizált tannak semmi köze nincs a felebaráti szeretethez, vagy bármi jóhoz. Egyszerűen arra lett kitalálva, hogy összeegyeztesse a következő dolgokat:
A: Minden a mindenható Isten tervének a része.
B: Isten jóságos, szeret minket.
C. A világban történnek rossz dolgok.
Probléma: A + B + C = D: A mindenható jóságos Isten terve szerint rossz dolgok történnek. A három állításból bármelyik kettő kombinációja megáll, a három együtt nem. (Mondjuk, a mi szempontunkból a C nemigen vethető el.)
"Megoldás" (ami a vitatott tan lényegét adja): a C pontban levő rossz dolgok folyománya valami nagyobb jó, így nettó pozitívra, jóra jönnek ki.
Ez pedig a korábban vázolt káros következtetésekre vezet. A jóban próbálja kimosni a rosszat, de ezzel csak a jót szennyezi be.
Hogyhogy bizonyos esetekben? És a többi esetben?
Előbb azt írtad, hogy a szenvedést „Isten csak akkor engedi meg, ha ebből valami nagyobb jó származik.” Tehát minden bekövetkező szenvedésből valami nagyobb jó származik (különben be sem következne.)
És minden, ami bekövetkezik az Ő jóváhagyásával történik, még akkor is, ha az ember csinálja hiszen ahogy írtad "Ő okozza, Ő teszi lehetővé minden teremtett létező létét és tevékenységét"
Úgyhogy a tan szerint nem "bizonyos esetekben", hanem minden esetben a jó eszköze a szenvedés, ami minden esetben Isten szándéka szerint/beleegyezésével következik be.
Nem én nem teszek megkülönböztetést, hanem ez a tanrendszer nem tesz a morálisan igazolható és az értelmetlen szenvedés között, az összes szenvedést értelmesnek állítva be.
Hogy milyen jó cél eszköze a szenvedés arra azt írtad: „Elhárítható szenvedés esetében ez lehet a szenvedés megszüntetésére irányuló felebaráti szeretet.”
Csakhogy a felebaráti szeretet – ami azokban a helyzetekben, amikről beszéltél, az irgalmasság meg önfeláldozás tiszteletreméltó formáiban megnyilvánul – nem a szenvedés függvénye, nem a szenvedésből következik. Nem akkor/attól szeretem a felebarátomat, ha/mert szenved.
(@Pandit: Aki meg képes nagy szenvedést elviselni a morálisan igazolható arányosan nagy pozitív célért, az valóban tiszteletre méltó, de nem a szenvedés adja hozzá a tiszteletre méltó értéket, hanem az csak megmutatja, hogy MINIMÁLISAN mekkora erő, szeretet VOLT szükségképpen ELEVE az illetőben, ami lehetővé tette a szenvedés elviselését.)
Az általam kritizált tannak semmi köze nincs a felebaráti szeretethez, vagy bármi jóhoz. Egyszerűen arra lett kitalálva, hogy összeegyeztesse a következő dolgokat:
A: Minden a mindenható Isten tervének a része.
B: Isten jóságos, szeret minket.
C. A világban történnek rossz dolgok.
Probléma: A + B + C = D: A mindenható jóságos Isten terve szerint rossz dolgok történnek. A három állításból bármelyik kettő kombinációja megáll, a három együtt nem. (Mondjuk, a mi szempontunkból a C nemigen vethető el.)
"Megoldás" (ami a vitatott tan lényegét adja): a C pontban levő rossz dolgok folyománya valami nagyobb jó, így nettó pozitívra, jóra jönnek ki.
Ez pedig a korábban vázolt káros következtetésekre vezet. A jóban próbálja kimosni a rosszat, de ezzel csak a jót szennyezi be.
peppe80 (törölt)
2011.03.24 20:47:29
@matthaios: A betegápoló szenvedése lehet igazolható. Azonban nem azáltal segít az ápoló a betegen, hogy elkapja tőle a betegséget (tehát itt sem a szenvedés a jó eszköze) és itt a szenvedés bekövetkezésének a kockázatát vállalta fel az ápoló, nem kellett előre, szükségképpen felvállalnia magát a szenvedést.
Tisztább példa az általad említett élő vesedonor esete. Vagy az életmentő amputáció. Vagy az önfeláldozás másvalaki megmentéséért.
Ezekben az esetekben sem a felvállalt szenvedés az eszköz, hanem csak a célhoz vezető tevékenységek, eszközök adott elkerülhetetlen rossz velejárója.
Pl. kiműttetem a vesémet (eszköz), hogy megmentsem vele a másik ember életét (cél). De hogy a műtét mennyire fáj vagy nem fáj, az semmilyen befolyással nincs az eljárás sikerére. (Fontos megjegyezni, hogy az eljárás esetleges kudarca semmit nem von le a tett morális értékéből, a szenvedés igazoltságából.) A késztetés pedig, hogy bevállaljam a műtétet, az azelőtt is bennem kellett legyen, különben nem vállalom be. Tehát az sem a szenvedés hozadéka.
A szenvedés mutatja viszont, hogy minimálisan mekkora motiváció volt bennem a cselekedet végrehajtására. Minél nagyobb a felvállalt szenvedés, ez annál nagyobb volt. Ergó akkor eszköz a szenvedés, ha az (is) a célom, hogy megmutatkozzon az én erőm/hitem/szeretetem (nem kívánt törlendő), magyarán hogy az egómat (is) tápláljam. Ez meg aggályos aránytévesztést okozhat.
Ha meg nem egótáplálási, hanem „pedagógiai” szándékkal akarja az ember a szenvedést hangsúlyozni, akkor meg félrevezető, mert a szenvedést állítja be értékadónak (és akkor Mohammed Atta is csodálatra méltónak tűnhet).
A "ránk szakadó" vagy "elkerülhetetlen" szenvedésnek meg kell keresni az okát (mert ha "értelme" nincs is, oka van) és utána megpróbálni elhárítani, hogy többször lehetőleg ne forduljon elő. Ez a leghelyesebb, amit tehetünk, és ezen tettek értékéből sem von le semmit a későbbi esetleges sikertelenség.
Tisztább példa az általad említett élő vesedonor esete. Vagy az életmentő amputáció. Vagy az önfeláldozás másvalaki megmentéséért.
Ezekben az esetekben sem a felvállalt szenvedés az eszköz, hanem csak a célhoz vezető tevékenységek, eszközök adott elkerülhetetlen rossz velejárója.
Pl. kiműttetem a vesémet (eszköz), hogy megmentsem vele a másik ember életét (cél). De hogy a műtét mennyire fáj vagy nem fáj, az semmilyen befolyással nincs az eljárás sikerére. (Fontos megjegyezni, hogy az eljárás esetleges kudarca semmit nem von le a tett morális értékéből, a szenvedés igazoltságából.) A késztetés pedig, hogy bevállaljam a műtétet, az azelőtt is bennem kellett legyen, különben nem vállalom be. Tehát az sem a szenvedés hozadéka.
A szenvedés mutatja viszont, hogy minimálisan mekkora motiváció volt bennem a cselekedet végrehajtására. Minél nagyobb a felvállalt szenvedés, ez annál nagyobb volt. Ergó akkor eszköz a szenvedés, ha az (is) a célom, hogy megmutatkozzon az én erőm/hitem/szeretetem (nem kívánt törlendő), magyarán hogy az egómat (is) tápláljam. Ez meg aggályos aránytévesztést okozhat.
Ha meg nem egótáplálási, hanem „pedagógiai” szándékkal akarja az ember a szenvedést hangsúlyozni, akkor meg félrevezető, mert a szenvedést állítja be értékadónak (és akkor Mohammed Atta is csodálatra méltónak tűnhet).
A "ránk szakadó" vagy "elkerülhetetlen" szenvedésnek meg kell keresni az okát (mert ha "értelme" nincs is, oka van) és utána megpróbálni elhárítani, hogy többször lehetőleg ne forduljon elő. Ez a leghelyesebb, amit tehetünk, és ezen tettek értékéből sem von le semmit a későbbi esetleges sikertelenség.
Engem továbbra is az Isten kérdése izgat. Nemrég jelent meg Karl Frielingsdorf jezsuitának a könyve „Istenképek” magyar fordításban. Most készülök elolvasni, de már, amit hallottam róla, az is nagyon meggondolkodtató. Mondja, hogy vannak különböző, nagyon rossz…..
peppe80 (törölt)
2011.03.15 21:14:47
@Virágoskert: Milyen objektív kritériumai vannak az istenkép helyes voltának?
Szent Pál még olyan szépen, olyan egyértelműen megírta a Bibliában, hogy mulier taceat in ecclesia (a nők hallgassanak az egyházban)! (Vö. 1Kor 1,34). Bezzeg akkor még rend volt! Nade manapság, hogy a nők nem átallnak fedetlen fővel megjelenni – és imádkozni! i-mád-koz-ni!!…..
peppe80 (törölt)
2011.01.26 16:15:02
@-JzK-: "Aki ugyanis úgy tekint az Egyház tanítására, hogy na, ezt elfogadom, emezt meg nem fogadom el, az válogat, és aki válogat, az nem katolikus, hanem eretnek"
Tudtommal maga a biblia is egy nagy válogatás gyümölcse.
Csak hát amit szabad Jupiternek nem szabad a kisökörnek. Másképp fogalmazva némelyek egyenlőbbek a többieknél.
Tudtommal maga a biblia is egy nagy válogatás gyümölcse.
Csak hát amit szabad Jupiternek nem szabad a kisökörnek. Másképp fogalmazva némelyek egyenlőbbek a többieknél.
peppe80 (törölt)
2011.01.28 22:27:33
@khamul: "Természetesen Te is megcsinálhatod a magad válogatását, csak nincs jogod katolikusnak hívni, mert az már foglalt."
Maradjunk annyiban, hogy jogom az volna hozzá, legfeljebb valótlant állítanék.
Maradjunk annyiban, hogy jogom az volna hozzá, legfeljebb valótlant állítanék.
peppe80 (törölt)
2011.03.04 22:02:29
@Virágoskert:
A wiki cikkely szerint az bajor Illuminátus rend céljai:
1. A monarchiák és minden tekintélyelvű kormányzati rendszer eltörlése.
2. A magántulajdoni és örökösödési rend eltörlése.
3. Hazafiság és nemzeti érzület felszámolása.
4. A család és házasság intézményének felszámolása.
5. Mindenféle vallás eltörlése..."
Mindezt 1776-ban. Teljesen érthető, hogy földalatti szervezetként kellett működniük.
A sok elmélet, miszerint annak idején nem is sikerült őket feloszlatni, és azóta is irányítják a világot, szerintem abból eredhet, hogy történelmi távon nézve ezekből a célokból azóta sokminden jó részben megvalósult.
A monarchiák gyakorlatilag eltüntek. A tekintélyelvű társadalmi rendek erejüket vesztették/eltüntek. A hazafiság és nemzeti érzület jelentősége egyre inkább eltűnik (globalizáció). A hagyományos család intézménye "szentsége" is egyre kevésbé sérthetetlen (válások, emancipáció, melegházasságok). Az egyházak befolyása nagyon lecsökkent, a vallások sincsenek olyan hatással, mint azelőtt.
Egyedül a magántulajdon és az örökösödés úszta meg eddig.
Voltaképp ezek mind visszavezethetőek a felvilágosodás kori "szabadság egyenlőség testvériség" gondolatra, egyfajta ultraliberális ideológiát hírdetnek. Namost a művészvilág tagjai többségében eleve liberálisak voltak mindig is és ma is azok. Ezen tények összekapcsolásával már meg is van az elmélet.
Mondjuk a sátánista utalásokat nem értem, de azok Illuminátus befolyásra nem utalhatnak, ha egyszer hiszem az egyik céljuk "mindenféle vallás eltörlése". Akkor sátánisták sem lehettek.
Vannak akik ma illuminátusnak vallják magukat:
illuminati-order.com/
Ez egy összeállítás az ideológiai, erkölcsi nézeteikről (a korábbi renddel ellentétben a magántulajdont -bizonyos értelemben- alapvetőnek tartják):
illuminati-order.com/PhilosophyOfLiberty-hungarian.swf
Ugye nem is olyan ijesztő.
A wiki cikkely szerint az bajor Illuminátus rend céljai:
1. A monarchiák és minden tekintélyelvű kormányzati rendszer eltörlése.
2. A magántulajdoni és örökösödési rend eltörlése.
3. Hazafiság és nemzeti érzület felszámolása.
4. A család és házasság intézményének felszámolása.
5. Mindenféle vallás eltörlése..."
Mindezt 1776-ban. Teljesen érthető, hogy földalatti szervezetként kellett működniük.
A sok elmélet, miszerint annak idején nem is sikerült őket feloszlatni, és azóta is irányítják a világot, szerintem abból eredhet, hogy történelmi távon nézve ezekből a célokból azóta sokminden jó részben megvalósult.
A monarchiák gyakorlatilag eltüntek. A tekintélyelvű társadalmi rendek erejüket vesztették/eltüntek. A hazafiság és nemzeti érzület jelentősége egyre inkább eltűnik (globalizáció). A hagyományos család intézménye "szentsége" is egyre kevésbé sérthetetlen (válások, emancipáció, melegházasságok). Az egyházak befolyása nagyon lecsökkent, a vallások sincsenek olyan hatással, mint azelőtt.
Egyedül a magántulajdon és az örökösödés úszta meg eddig.
Voltaképp ezek mind visszavezethetőek a felvilágosodás kori "szabadság egyenlőség testvériség" gondolatra, egyfajta ultraliberális ideológiát hírdetnek. Namost a művészvilág tagjai többségében eleve liberálisak voltak mindig is és ma is azok. Ezen tények összekapcsolásával már meg is van az elmélet.
Mondjuk a sátánista utalásokat nem értem, de azok Illuminátus befolyásra nem utalhatnak, ha egyszer hiszem az egyik céljuk "mindenféle vallás eltörlése". Akkor sátánisták sem lehettek.
Vannak akik ma illuminátusnak vallják magukat:
illuminati-order.com/
Ez egy összeállítás az ideológiai, erkölcsi nézeteikről (a korábbi renddel ellentétben a magántulajdont -bizonyos értelemben- alapvetőnek tartják):
illuminati-order.com/PhilosophyOfLiberty-hungarian.swf
Ugye nem is olyan ijesztő.
- a „világmagyarázó" tudományos elméletek margójára -
Fogadatlan prókátorként a következőkben egy olyan kérdéskörhöz szeretnék hozzászólni, amely ugyan (látszólag) távol áll saját szakmai irányultságomtól, de személy szerint régóta foglalkoztat, és az…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Látod, ez lehet. Bizonyára ez működik is...
Tehát nem az illető nem keresztény, hanem amiket gondol. Aha...