Adatok
Brájen
0 bejegyzést írt és 46 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
slovensky
1914. augusztus 17-én Gorodoknál a Monarchia huszárait lovasrohamra vezényelték az őket felkészülten váró orosz állások ellen. A hősies, de értelmetlen akcióban, az orosz tüzérségtől és géppuskáktól kaszálva, majd pedig a visszavonulás során a támadásban résztvevő 5. honvéd…..
Brájen
2014.08.25 19:49:31
@Pavol Rusnák: Sajnos nekem nincs meg Ungváry könyve, amiben - felteszem - megjelöli a forrást; én is csak a Mandineren olvastam. De most már engem is érdekel, úgyhogy ha valaki nem kommenteli be időközben, a napokban utánajárok.
Szerkesztők és folyóiratok a krasznojarszki hadifogolytáborban
A magyar táborlakók életének színesítésére többféle kézzel írt folyóiratot is kiadtak a krasznojarszki hadifogolytáborban. Marxista lapot és irodalmi újságot is találunk ezek között. A lapok működésének a…..
Húsvétkor tettük közzé egy Slapák Mihály nevű tüzér Rozman Mariskához írt fényképes üdvözlőlapját . A harctéri fotón tíz katona látható, pihenőben. Nem csak az olvasókat, engem is foglalkoztatott, hogy vajon melyikük lehet Mihály. Melyikük lehet Slapák…..
Brájen
2012.05.04 21:16:18
A Nagy Háború
„ezer akadályon át is hazajöttem, hogy viszontláthassam szeretteimet…”
2012.03.05 07:14:00
B. Sárközy Gergely visszaemlékezése – 62. rész
A viszontlátás
Gergely kalandos hazaszökése végül sikerre vezet. Hat és fél hónap után újra találkozhat szeretteivel, s számba veheti a gazdaságát. A világot látott ember tapasztalatával állapítja meg: „Az egész…..
Brájen
2012.03.06 10:32:56
A háborút, akárcsak a kormány bármely más termékét, el kell adni a lakosságnak. […] A háborús propaganda többek között azzal veszi rá a lakosságot a háború terheinek vállalására, hogy bagatellizálja a vérontást. A fiúk jó helyen vannak, csak egy kis kirándulásra mentek, s mire a falevelek…..
Milyen volt a szlovákok megítélése a háború kezdetén és a limanovai csatában? Ez is kiderül Peter Chorvát szlovák történész alábbi írásából, aki a 16. honvéd gyalogezred történetét kutatva ismerte meg a jelentős részben szlovákokból álló alakulat Limanovánál játszott…..
A különleges sorsú noszvaji baka rohamtanfolyamról küldött tábori lapjáról közölt posztunk hatására a családból egy újabb fotólap is előkerült, amelyen hősünk másik két falubeli baka társaságában szerepel. Csúfor Lajos, Pataki Gyula és Majnár Ferenc A lapot Pataki…..
Dr. Serényi Jenőre emlékezve
Az 1915. június 23-tól július 7-ig tartó 1. isonzói csatában a támadó olasz hadseregeknek nem sikerült áttörni az osztrák-magyar Isonzó arcvonalat. A Görztől délre húzódó Karsztvidéken az újabb támadások kivédésére, a védővonalak…..
„Weib und Held passen nicht zusammen!” (A hölgy és a hős nem említhető egy lapon!), - tartották a Monarchia katonai vezetői. Nem alaptalanul, hiszen a háború mindig is a különféle nemi betegségek „melegágyának” számított. Katonák ezrei hozták-vitték a…..
Brájen
2011.07.06 19:00:54
A múlt héten végre sikerült egy remek első világháborús filmet megnéznem (Passchendaele), szívesen ajánlom, bár itthon sajnos nem forgalmazzák (az Amazonon többek közt rendelhető). Pedig nem kevés film készül mostanában a Nagy Háborúról, na persze nem nálunk. Itt vannak…..
Brájen
2011.03.13 13:16:37
@József a katona: Igen, jó, hogy valakinek eszébe jutott megemlékezni erről a történelmi epizódról, csak az a kár, hogy elég egyoldalú és szubjektív lett (ráadásul dokumentumfilmes eszközökkel objektívnek beállítva). És hát a patetikus hangnem sem segít az azonosulásban (legalábbis nekem), még akkor sem, ha valóban rendkívüli, hogy a balassagyarmatiak felvállalták a harcot. Szóval kellenének filmek, de szerintem olyanok, amik ennél kicsit komplexebben látják a valóságot, és nem indulatokat váltanak ki, hanem elgondolkodtatnak.
Brájen
2011.03.14 10:55:33
@József a katona: Az egyoldalúságot arra értem, hogy dokumentumfilm létére a politikai események, előzmények bemutatásánál sokszor mítoszokra támaszkodik, és alapvetően nem a történelmi valóság korrekt bemutatására törekszik. Másrészt, a játékfilmes részeknél szerintem hitelesebb lett volna pl, ha úgy idézik meg a frontról hazatért katonákat, amilyenek voltak: rongyosak, szakadtak, elgyötörtek. Ehelyett hagyományőrzőket látunk kifogástalan ruhában és felszereléssel, ami hát, hogy is mondjam...
Brájen
2011.03.16 22:36:56
@Gefraiter: A Szabadság, szerelem tényleg nem volt olyan rossz (leszámítva a két főszereplő borzalmas játékát), és végülis egy hollywoodi típusú filmet sokan megnéznének. Például az iskolások, akiknek az érdeklődését ezzel fel lehetne kelteni. Ja, kéne ilyen film. Is. De ha már az 56-os tematika került elő, nekem erről a kedvenc filmem a Szamárköhögés: utcai harcokat, hősöket, forradalmárokat, stb nemigen látni benne, csak beszari (és ez itt nem negatív jelző!) átlagembereket, a többséget, aki csak túl akar élni. És mindezt zseniális humorral, néhol drámai jelenetekkel. Gárdos igazán rendezhetne valami ilyesmit a Nagy Háború kusza történeteiből.
Tavaly jelent meg Bartók Béla és Kodály Zoltán kiadatlan katonadal gyűjteménye, amelynek keddi, zenével egybekötött könyvbemutatóját ajánlom figyelmetekbe. Lesz még Svejk a Tivoliban, két játékfilm a tévében, és ha valaki elmulasztotta volna az Ősök tere hétfői Doberdóról…..
A Nagy Háború
Érosz a hadszíntéren, avagy a Nagy Háború osztrák–magyar tábori és tartalék bordélyai – 2/1. rész
2011.01.18 08:31:00
A legősibb mesterségként ismert prostitúció története szinte egyidős az emberiségével. Az intézmény népszerűsége az évezredek során töretlen maradt, különösen igaz volt ez a háborús időszakokra, amikor is Mars és Érosz kéz a kézben jártak. A legújabb korban a hadseregek…..
Brájen
2011.01.18 23:14:59
A Nagy Háború
„Ima száll el mindnyájunk ajkáról, míg odakint ordítva kaszál a halál”
2010.12.23 07:59:00
Karácsony a frontvonalban „Gyorsan elrendezzük a körletet, 24-ikén délután 3 órakor szentséges áhítattal ünnepeljük a kis Jézus születését. Zászlóaljaink karácsonyfát is állítanak. Nem csillog rajtuk sok édesség, dísz, ajándék. Csak néhány gyertya hirdeti a…..
Brájen
2010.12.23 22:05:18
@StencingerNorbert: 2003-as kiadású könyv, itt van róla némi infó: www.bibl.u-szeged.hu/bibl/mil/ww1/konyv/m/MOKKAZ0003757563.html
1916 szeptemberének végén a győzelmes nagyszebeni csata véglegesen a központi hatalmak oldalára fordította a hadiszerencsét. A román hadsereg az egész arcvonalon visszavonulásra kényszerült és az üldözés során a gyorsan mozgó huszáralakulatok jutottak főszerephez. A 4., 7., 12.…..
Balázs Károly tizedes fényképe nyomában
Balázs Károly debreceni 3-as népfelkelő ezredbeli tizedes a Nagy Háború során megfordult a szerb, az orosz és az olasz fronton is. Negyvenöt hónapnyi katonáskodásának emlékét azonban mindössze egyetlen fénykép őrzi. Ezen egy húsz…..
Brájen
2010.10.22 00:57:46
@PintérTamás: Köszönöm a választ meg a lehetőséget is. Sajnos egyelőre még nem jutottam el odáig, hogy kinyomozzam az alakulatot, ahol ükapám, illetve dédapám szolgált. Erre vonatkozólag nincsenek családi dokumentumok. Innentől nem könnyű...
A héten lesz néhány remek játékfilm, amit szívesen ajánlok, ilyen például a Švejk, a derék katona 1957-es csehszlovák feldolgozása, vagy Stanley Kubrick klasszikusa, A dicsőség ösvényein, és a Filmboxon továbbra is előszeretettel sugárzott Fegyverszünet karácsonyra.…..
Brájen
2010.10.18 00:36:28
Egy olasz dal a háborúból
1916. augusztus 4-e és 16-a között az olasz 3. hadsereg támadást indított az Isonzó-fronton. A cél a görzi osztrák-magyar hídfő elfoglalása volt, amit a kétszeres túlerőben lévő olasz seregnek hatalmas áldozatok árán sikerült is elérnie. Ez volt a…..
Brájen
2010.10.18 00:23:30
A dal műfordítása Baranyi Ferenctől megtalálható a következő oldalon: magyar-irodalom.elte.hu/ezredveg/0505/05055.html
Átkozott vagy, Gorizia!
Nyári nap volt, felvirradt a hajnal,
sok bajtársunk elindult a frontra,
lelkük búbánat nagy súlya nyomta,
várta õket az országhatár.
Zúgó szélvészben, ömlõ esõben
s golyózáporban pusztultak ezrek,
és kik öldöklõ harcban elestek,
így kiáltoztak, félholtan már:
Ó, Gorizia, lesújt rád az átkunk!
Minden háborgó szív téged vádol!
Tudtuk mindnyájan már induláskor,
hogy sok társunk nem tér vissza majd.
Ó, ti gyávák, kik túléltek mindent,
selymes ágyakban, asszonyt csókolva,
vígan éltek - s mi hullunk halomra,
mert a háború gyilkolni hajt.
Mind, kik járják a véres mezõket
túl a feltépett országhatáron,
haldokolván azt sóhajtják: szálljon
átok arra, ki ölni uszít!
Drága párom, ha nem látlak többé,
emlegess régi társakkal engem,
õrizd emlékem csöpp gyermekemben,
s óvd, hogy õ majd ne végezze így.
Ó, Gorizia, lesújt rád az átkunk!
Minden háborgó szív téged vádol!
Tudtuk mindnyájan már induláskor,
hogy sok társunk nem tér vissza majd.
Átkozott vagy, Gorizia!
Nyári nap volt, felvirradt a hajnal,
sok bajtársunk elindult a frontra,
lelkük búbánat nagy súlya nyomta,
várta õket az országhatár.
Zúgó szélvészben, ömlõ esõben
s golyózáporban pusztultak ezrek,
és kik öldöklõ harcban elestek,
így kiáltoztak, félholtan már:
Ó, Gorizia, lesújt rád az átkunk!
Minden háborgó szív téged vádol!
Tudtuk mindnyájan már induláskor,
hogy sok társunk nem tér vissza majd.
Ó, ti gyávák, kik túléltek mindent,
selymes ágyakban, asszonyt csókolva,
vígan éltek - s mi hullunk halomra,
mert a háború gyilkolni hajt.
Mind, kik járják a véres mezõket
túl a feltépett országhatáron,
haldokolván azt sóhajtják: szálljon
átok arra, ki ölni uszít!
Drága párom, ha nem látlak többé,
emlegess régi társakkal engem,
õrizd emlékem csöpp gyermekemben,
s óvd, hogy õ majd ne végezze így.
Ó, Gorizia, lesújt rád az átkunk!
Minden háborgó szív téged vádol!
Tudtuk mindnyájan már induláskor,
hogy sok társunk nem tér vissza majd.
Conrad 1906-ban a trónörökös nyomására lépett magas beosztásába, ugyanabban az évben, amikor Ferenc Ferdinánd emberei kerültek más fontos posztokra (így például a külügyminiszteri székbe). Kezdetben úgy tűnt, együttműködésük harmonikus lesz, ám kiderült: elképzeléseik…..
Brájen
2010.10.05 15:59:04
@PollmannFerenc: Hát igen, ezért képmutató az a vélemény, amely a Monarchiát és Németországot teszi meg a háború kirobbantásáért egyedül felelős államoknak. A történelmet a győztesek írják...
Brájen
2010.10.05 17:37:54
@PollmannFerenc: Árnyaltabbá teszi a képet a cikk: a Monarchia inkább kerülte volna a két- vagy többfrontos konfliktust, míg Németország eleve "nagy háborúban" gondolkodott.
A Szarajevói variációk végkövetkeztetése az, hogy 1-2 éven belül elkerülhetetlen lett volna a világháború. Oké, Németország (és szerényebb mértékben az OMM) felelőssége ebben nyilvánvaló, de mindez nem terheli-e a többi nagyhatalom számláját is? Ezt a kérdést ők bizonyára nem teszik fel maguknak...
A Szarajevói variációk végkövetkeztetése az, hogy 1-2 éven belül elkerülhetetlen lett volna a világháború. Oké, Németország (és szerényebb mértékben az OMM) felelőssége ebben nyilvánvaló, de mindez nem terheli-e a többi nagyhatalom számláját is? Ezt a kérdést ők bizonyára nem teszik fel maguknak...
Brájen
2010.10.06 00:30:03
@PollmannFerenc: Ezek szerint a németeket nem kellett nagyon győzködni, hogy nyomást gyakoroljanak Bécsre. Akárhogyis, az OMM melléfogott ezzel a kényszerházassággal...
„Doberdó! ...Fogalommá vált név s mégis azt hiszem, legtöbben távolról sem sejtik, miért és milyen körülmények között vált azzá” – írta József főherceg, a Doberdó-fennsíkot védelmező VII. hadtest parancsnoka visszaemlékezései vonatkozó kötetének előszavában. A…..
Három ilyet említ: 1. legutóbbi találkozásukkor Vilmos császárral (1912 novemberében) határozottan megmondták a trónörökösnek, hogy Németország nem tekinti casus foederisnek, ha a Monarchia megtámadja Szerbiát, és erre válaszul Oroszország hadba lép a dualista birodalom ellen.…..
Szeptember 18. és 24. között a következő I. világháborúval kapcsolatos tévéműsorokat vetítik. Ha tudomásotokra jut egyéb idevágó műsor, kérlek, jelezzétek kommentben. Sőt, nem bánnánk, ha visszajelzést adnátok az itt felsorolt filmekről, dokumentumfilmekről, stb. is.…..
Brájen
2010.09.22 23:00:25
@madaraszzsofi: Köszönöm az ajánlást, igyekszem majd megszerezni és megnézni.
Borbély Kálmán tüzér főhadnagy hadiútja – 8. rész
A tűzkeresztség
Ekkor még semmit sem éreztünk a hadi helyzetből. Közben megtörtént az olasz hadüzenet is. Ekkor Esterházy az egyik szakasszal felment a hegyekbe, ott foglalt állást. Én nem tartoztam közéjük. A…..
Brájen
2010.09.22 22:58:16
@RózsafiJános: Nagyon fontos, hogy valaki rögzítette ezeket a visszaemlékezéseket amíg még éltek a nagy háború egykori katonái. Nagyszerű munka, köszönet a posztok szerzőjének, amiért mindezt lejegyezte és közzé teszi. Ezek szerint Borbély Kálmánén kívül más visszaemlékezés is várható?
Amint a sakkparti végeztével az ellenfelek felállnak az asztaltól, rendszerint akkor következik az éppen befejezett játszma elemzése: a játékosok sorra veszik az egyes változatokat, erősebb lépéssorrendet keresnek, igyekeznek megjavítani a fehér vagy a fekete által választott…..
Brájen
2010.09.15 17:31:07
@Cheradine: Nem gondolom, hogy a történelem eleve elrendelt lenne, mint ahogy szerintem hitvitát sem érdemes folytatni a tényekről. De úgy érzem te egy kicsit ellentmondasz önmagadnak, mivel először ezt írtad:
"Én úgy látom (Montesquieu által inspirálva), hogy mindig vannak mélyre ható évtizedek alatt kialakuló okok (jelen esetben a föld területi felosztása lezárult, az imperializmus meg burjánzott tovább), illetve kiváltó okok (szarajevoi merénylet), melyek begyújtják a löporos hordót."
Most pedig ezt írod: "Én ebből a történetből pont azt a tanulságot vontam le, hogy a nagy eseményeknek gyakran appró okai vannak..."
A bennem kialakult kép szerint sokáig nem lehetett volna elodázni a háborút, előbb-utóbb bekövetkezett volna, és ennek sok év alatt kialakult okai-előzményei voltak, és nem maga a merénylet egymaga borította lángba Európát.
Az is érdekes kérdés, hogy Ferenc Ferdinánd mennyire volt alkalmas vagy nem alkalmas uralkodójelölt. Ha életben marad és sikerül a Monarchiát a nemzetiségeknek több jogot biztosítva átalakítani, vajon meddig húzta volna még a birodalom?
"Én úgy látom (Montesquieu által inspirálva), hogy mindig vannak mélyre ható évtizedek alatt kialakuló okok (jelen esetben a föld területi felosztása lezárult, az imperializmus meg burjánzott tovább), illetve kiváltó okok (szarajevoi merénylet), melyek begyújtják a löporos hordót."
Most pedig ezt írod: "Én ebből a történetből pont azt a tanulságot vontam le, hogy a nagy eseményeknek gyakran appró okai vannak..."
A bennem kialakult kép szerint sokáig nem lehetett volna elodázni a háborút, előbb-utóbb bekövetkezett volna, és ennek sok év alatt kialakult okai-előzményei voltak, és nem maga a merénylet egymaga borította lángba Európát.
Az is érdekes kérdés, hogy Ferenc Ferdinánd mennyire volt alkalmas vagy nem alkalmas uralkodójelölt. Ha életben marad és sikerül a Monarchiát a nemzetiségeknek több jogot biztosítva átalakítani, vajon meddig húzta volna még a birodalom?
A Nagy Háború kezdete – ahogy Molnár Ferenc megörökítette „Valakinek a töredékes feljegyzései, aki az írott betű háborús szerepei közül azt választotta, hogy a magyar katona emberi dicsőségének történetéhez anyagot segítsen összehordani, négy ország földjéről…..
Brájen
2010.09.11 00:52:47
@Hatvanas: Egy forintért megmondom :)
Na jó, megmondom ingyen is: szerintem Vészi Margit, nem pedig Vészi Anna.
Na jó, megmondom ingyen is: szerintem Vészi Margit, nem pedig Vészi Anna.
Brájen
2010.09.15 11:52:41
@Hatvanas: Azt hiszem egy kupéban utazunk, és remélem ez az utazás sokáig fog tartani. Én legalábbis megkedveltem ezt a blogot.
Borbély Kálmán tüzér főhadnagy hadiútja – 7. rész Karintiába, Villach mellett egy Obervellach nevű községbe kerültünk. Itt már nem volt kiképzés, csak néha gyakorlatoztunk egy kicsit az ágyúkkal. Csak mi voltunk itt, semmilyen másik katonai egység nem volt. A közelben…..
Brájen
2010.09.13 14:59:46
@Gefraiter: A hülyéket azért idézőjelbe tenném. Svejk is csak látszólag hülye, de provokatív ostobaságaival kétségkívül alkalmas arra, hogy kritikusan láttassa a Monarchiát és magát a háborút.
Persze nem meglepő, hogy a csehek nem lelkesedtek annyira a háborúért, mint ahogy a Monarchiáért sem, ennek hamarosan érezni is lehetett a negatív következményeit: már a háború alatt sokan átszöktek az ellenséghez (pl maga Hasek is), aztán pedig jött az összeomlás és az új államalakulatok az OMM romjain.
Persze nem meglepő, hogy a csehek nem lelkesedtek annyira a háborúért, mint ahogy a Monarchiáért sem, ennek hamarosan érezni is lehetett a negatív következményeit: már a háború alatt sokan átszöktek az ellenséghez (pl maga Hasek is), aztán pedig jött az összeomlás és az új államalakulatok az OMM romjain.
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
„A gorodok-satanow-i események idején és helyén parancsőrtiszt voltam... A velünk szemben felvonuló osztrák-magyar haderők legkisebb mozdulatáról is tájékozva voltunk, ami nem volt nehéz, mert titkos telefonvonalainknak jóformán a Szeretig minden fontosabb községben állomása volt. Tudtuk, mikor, hol és milyen ezredek vagoníroznak ki, tudtuk, hol táboroznak, tudtuk, merre mennek, és szinte megdöbbenve láttuk, hogy az osztrák-magyar hadsereg részéről a felderítés vagy nagyon hiányos vagy egyáltalában nincs. Ennek illusztrálására felhozom, hogy mindazon határmenti községekben, melyeken az osztrák-magyar csapatok keresztülhaladtak, a mi katonáink tisztek és vezérkari tisztek vezetése alatt civil ruhában rejtőzködtek, illetve nem is kellett nagyon rejtőzködniük, mert a parasztházakban ellenség vagy kémek után nem kutatott senki sem. Igen mulatságos volt például a Satanow melletti Satanowskaja kolostor esete, ahonnan a pravoszláv szerzeteseket eltávolítottuk, a csuhákba a mi tisztjeink bújtak bele, akik azután a Gorodokról érkező telefonparancsok szerint az egész éjszakai rajtaütést irányították. Tehát a helyzet az volt, hogy miközben a Frohreich-féle lovashadosztály már Gorodoknál verekedett, azalatt 20-25 kilométerrel a háta mögött civilbe öltözött katonák és gépfegyverek egész kis hadserege várta, és erről a hadosztály semmit sem tudott.
Nem akarok füllenteni, valamit azért megneszeltek. Augusztus 17-én, amikor a lovashadosztály Gorodok felé átvonult, megszólalt a satanowskajai telefon, és izgatottan újságolja, hogy a kolostort ágyúval lövik. Később újra megszólalt a telefon, és jelentette, hogy a veszély elmúlt, nincs semmi baj. Egy járőr bejött a kolostorba, de miután meggyőződött róla, hogy a gyanús épületben csupa jámbor szándékú és alázatos csuhás tartózkodik, nyugodtan elvonult. Azt is jelentette, hogy ezalatt Satanowban a mi civilbe öltözött kozákjaink vizet és élelmet vittek a fáradt magyar huszárok elé, akiket annyira megnyertek és megnyugtattak, hogy a jószívű legények még cigarettát is adtak nekik.
Mi már akkor Gorodokban körülbelül tudtuk, hogy ebből a lovashadosztályból csak kevés huszár menekül meg élve...”
„Ami a gorodoki halálrohamot illeti, részben egy magasabban fekvő pontról néztem, részben pedig telefonon értesültem róla. Meg kell jegyeznem, hogy ennek a lovasrohamnak a gorodoki, minden pontjára pontosan belőtt gyakorlótér volt a színhelye, amit azonban feltétlenül kellett tudnia az ellenséges hadvezetésnek is.
Mikor láttam, hogy a drótsövények és a jól beépített gépfegyverek ellen lovasroham indul meg, bennem, mint vérbeli lovastisztben meghűlt a vér. Az első pillanatban nem értettük a dolgot, és azt hittük, hogy valami még előttünk ismeretlen harcmodorról van szó, talán előre akarnak menni az alkalmas takarásig, és ott lóról szállva, tovább folytatni a támadást. Nem ez történt.
Úgy jöttek, robogtak, mint a megvadult ördögök. Félelmetes volt...
A mi gépfegyvereinket tisztek irányították, akik szigorú parancsot kaptak, hogy a lovastömeget engedjék közel, lehetőleg a drótakadályok elé, és akkor kezdjék meg a tüzelést, ha a tömött sorban vágtázó huszárokat meg tudják semmisíteni.
Tisztjeink teljesítették a parancsot, és a látványtól én, az ellenséges katona, valósággal ideggörcsöt kaptam. A lovasroham percek alatt összedőlt, és az imént még daliás huszárcsapat egymás hegyén-hátán fetrengett, vonaglott, ordított és haldoklott.
Ilyen hősiességet és ilyen hajmeresztő könnyelműséget még a legöregebb, több háborút megjárt katonáink sem láttak. Mindenki oda volt. A gépfegyvereket irányító tisztek közül többen sírva fakadtak...
Mikor a megtépázott ellenséges lovasság visszavonult, valamennyien a drótakadályok elé siettünk, hogy bekötözzük a sebesülteket, és eltemessük a halottakat. A sebesült huszárokat azonban nem lehetett megközelíteni, mert feltápászkodtak, és ránk lőttek. A nyomorultakat úgy kellett egyenként elpusztítani...
Különösen megrendítő volt egy szép, fiatal huszárfőhadnagy esete, aki döglött lova mögé húzódott, és onnan állandóan tüzelt. Mikor elcsendesedett, azt hittük, kifogyott a tölténye, és egy kozák főhadnagy, akit ez a hősiesség nagyon meghatott, vállalkozott rá, hogy odamegy hozzá és beszél vele okosan. Kibújt az állásából, és megindult az ellenséges tiszt felé. A huszárfőhadnagy magához engedte, azután kirántotta pisztolyát, és közvetlen közelről halántékon lőtte.
Ezt a huszárfőhadnagyot külön temettük el.”
Forrás: mandiner.blog.hu/2014/08/17/huszarok_alkonya_in_memoriam_gorodok-satanow