Adatok
Techem Kft.
0 bejegyzést írt és 1 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Zoli azt figyelte meg, hogy panellakása egyik lekapcsolt radiátorán a költségmegosztó meleg időben hőleadást mér, amit aztán természetesen kiszámláznak neki: Én székesfehérvároi vagyok, egy panelházban bérelek egy lakást már sokadik éve. Ez egy "panelprogramban"…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Internetes bejegyzésében azzal kapcsolatos panaszát fejtette ki, miszerint az Önök lakásában található egyik radiátor esetében zárt szelepállás (www.miho.hu/mail/newsletter/7/1_320x240.jpg) mellett is regisztrált fogyasztást a fűtési költségmegosztó. Természetesen szerencsésebb lenne a bejelentésben szereplő tények, körülmények pontosabb ismerete, azonban így is igyekszünk felvetésére korrekt tájékoztatást, választ adni:
A kérdés jobb érthetősége érdekében kiemelek néhány fontos tényezőt az elektronikus fűtési költségmegosztók működésével kapcsolatban:
• A költségmegosztó (www.techem.hu/hu/termekek/keszulekek/koltsegmegosztok/radios/index.phtml) mérési elvéből következően mérés csak akkor történik, ha a fűtőtest hőmérséklete magasabb a környezeténél – ebben az esetben a melegebb test (a radiátor) hőt ad le a hidegebbnek (a környezetének). Ez természetesen azt is jelenti, hogy egy 30 °C-os – kezünkhöz képest hűvös – radiátor mérhető mennyiségű energiát ad át nála hidegebb környezetének. (Külső hőforrás (napsütés, sütő …) esetén ugyan meleg lehet a radiátor, de nem melegebb a környezeténél, azaz nem történik regisztrálás.)
• A készülék által mutatott fogyasztási érték a fűtőtest hőleadásával arányos. A hőleadás a radiátor paraméterein (például típusán, méretén) túl függ a fűtés időtartamától valamint a fűtővíz és a szobalevegő hőmérsékletétől, pontosabban azok különbségétől (Δt). Az előző pont figyelembe vételével megállapítható, hogy egy 30 °C-os (testhőmérsékletünkhöz képest „hideg”) fűtőtest esetében 20 °C-os szobahőmérsékletet feltételezve a fűtővíz, illetve a szobalevegő hőmérsékletkülönbsége (Δt)=10 °C azaz (mivel a radiátor 10°C-kal melegebb a környezeténél) joggal történik regisztrálás.
• A költségmegosztó naptár funkciót is tartalmaz, így képes megkülönböztetni a nyári- és téli (fűtési) időszakot. Az első pontban elmondottakon túl (ami szerint a mérés alapfeltétele, hogy a fűtőtest melegebb legyen környezeténél) a nyári hónapokban egy további feltétel is adódik: mérés nyáron csak akkor történhet, ha a fűtőtest hőmérséklete meghaladja a 40°C-ot. Ebben az esetben, ha este a levegő hőmérséklete lehűl (ami sokkal gyorsabban hűl le mint a radiátorban lévő víz) akkor a radiátor melegebb lesz a környezeténél és hőt ad le, amit a készülék ténylegesen érzékel és számol.
Felvetésére, miszerint tapasztalata szerint zárt szelep mellett is mért a költségmegosztó, az előzőekben leírtak egyértelmű választ adnak: amennyiben valóban nem magasabb a radiátor hőmérséklete a környezeténél, akkor a költségmegosztó nem regisztrál. Hogy ennek ellenére zárt szelepállás mellett miért mérhetnek a költségmegosztók nullától eltérő értékeket, arra több magyarázat is lehet:
• A magasabb hőmérsékletű csővezetékek nincsenek termikusan elszigetelve a fűtőtestektől (tehát fűtési időszakban, zárt szelepállás mellet is a forró csővezeték melegíti a vele közvetlenül érintkező szelepet és a fűtőtestet annak bekötési pontjánál), így azok hővezetés segítségével magasabb hőmérsékletre melegedhetnek környezetüknél. Ez a hatás a költségmegosztóval mérhető fogyasztást eredményezhet.
• Tényleges fogyasztás és mérés eredhet a termosztatikus szelep – alacsonyabb hőmérsékleten természetszerűleg jelentkező – átengedéséből, aminek hatását fokozza egy nem megfelelő szellőztetési szokás, illetve a termosztát eltakarása. Szellőztetések idejére a termosztatikus szelepfejet mindig állítsák „csillag” állásra. Itt kell leszögezni, hogy a termosztatikus szelepfej „csillag” állása nem azt jelenti, hogy az adott radiátor teljesen le van zárva! A „csillag” állás egy fagyvédelmi funkciót takar, mely azt jelenti, hogy nem engedi egy bizonyos határ alá csökkenni az adott helyiség hőmérsékletét (8 °C-os – vagy annál alacsonyabb – szobahőmérséklet esetén a legkisebb, azaz „csillag” állásnál is folyik be a radiátorba fűtővíz). Ezért lehetséges az, hogy a teljes fűtésidényben „lezárt” radiátorra felszerelt mérőkészülék is mutathat fogyasztást. Ugyanis egy szellőztetés esetén a szoba hőmérséklete 8 °C alá süllyedhet, akár csak pár percre is, és a precíz mérőkészülék az ekkor a radiátorba befolyó fűtővíz hatását már megméri.
• A magyarországi panelházakban gyakorta alkalmazott egycsöves fűtési rendszerek esetében gyakran előfordul, hogy zárt szelepállás mellett is jelentkezik egy spontán visszaáramlás, úgynevezett recirkuláció. Ennek során az alsó radiátorkötésen, csövön keresztül folyamatosan kis mennyiségű forróvíz jut a radiátortestbe, ahol kisebb sűrűsége folytán felfelé áramlik, miközben az alacsonyabb hőmérsékletű víz lefelé. A fűtővíz itt leírt keveredésének következményeként a radiátor hőmérséklete természetesen magasabb a környező levegő hőmérsékleténél. E jelenség eredményeképpen mutatkozik – e „kényszerfűtést” nem kívánó lakó szempontjából sajnálatosan – a költségmegosztón regisztrált fogyasztás. A visszaáramlás megszüntethető oly módon, hogy nem csak a radiátorszelepet, hanem az alsó bekötésnél beépített golyóscsapot is elzárják.
A leírtak alapján tehát elképzelhető az Ön által jelzett fogyasztás regisztrálása. Annak érdekében, hogy ne csupán ennek elvi lehetőségeit vizsgálhassuk, célszerű lenne elvégezni a készülék helyszíni ellenőrzését. Mivel a fogyasztási értékek egy évre visszamenőleg havi rendszerességgel is rögzítésre kerülnek a költségmegosztóban, könnyen ellenőrizhető, hogy mely hónap(ok)ban lépett fel a kérdéses fogyasztás. A bejegyzésében Ön is említette a helyszíni ellenőrzés lehetőségét, azonban – tekintettel arra, hogy ez csak abban az esetben költségmentes, ha valós készülékhibát tapasztalunk – azt nem kívánta igénybe venni.
Társaságunk igyekszik mindent elvárhatót megtenni ügyfelei elégedettségéért, ezért annak érdekében, hogy a kérdést megnyugtatóan rendezhessük, kérjük biztosítsa a költségmegosztó helyszíni ellenőrzését számunkra – mivel ez most a mi kérésünkre történik, természetesen díjmentesen.
A vizsgálat során meg tudjuk állapítani, hogy a kérdéses fogyasztás mely hónapokban keletkezett, illetőleg azt is, hogy a készülék idén nyáron mért-e és ha igen, akkor melyik hónapban és mennyit.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a termosztatikus fejet és a költségmegosztót még a nyári időszakban se takarják le, mivel az így kialakuló hőmérsékleti viszonyok miatt valóban előfordulhat az Ön által is tapasztalt mérés.
A Techem Kft. Magyarországon összesen mintegy 300 ezer elektronikus költségmegosztó berendezést szerelt fel eddig, ezeknek kevesebb, mint 1%-ánál fordult elő probléma, ezek is szélsőséges körülmények között (pl. ha a fűtőtestet extrém erősségű napsütés éri, és ennek következtében annak hőmérséklete meghaladja a 40°C-ot, amelynek a radiátorok ablakok alatti elhelyezkedése miatt egyébként nagyon kicsi a valószínűsége.)
Abban az esetben, amennyiben a fűtési költségmegosztó olyan esetben regisztrál fogyasztást, amikor valós fűtési tevékenység nem történik (pl. nyári időszak) a Techem Kft. azt javasolja, hogy amennyiben a mért mennyiség meghaladja a 30 egységet (mely esetben a fogyasztásnak már minimálisan érzékelhető hatása lenne az éves fűtési költségre) akkor a kedves fogyasztók ezt jelezzék a Techem-Kft.-nek, aki megvizsgálja a készüléket. Amennyiben kiderül, hogy a fogyasztás a berendezés hibája miatt következett be, a Techem Kft. elengedi a kiszállási díjat, illetve az adott esetben mért fogyasztási értékkel csökkenti az éves összfogyasztás mennyiségét.
Amennyiben a leírtakkal kapcsolatban kérdése merülne fel, készséggel állok rendelkezésére.
A készülék ellenőrzés időpontjának egyeztetése céljából, kérjük a panasszal élő kedves fogyasztót, hogy a következő telefonszámon jelentkezzen:
Techem Kft. Szerviz központ
06 1 439 0455
Tisztelettel:
Techem Kft.
Tófalvi György
ügyvezető igazgató