Adatok
SirMook
14 bejegyzést írt és 74 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Ahhoz, hogy lássunk, fotoreceptor sejtekre van szükségünk. A retinában ezek a sejtek azok, amelyek átalakítják a fény által hordozott információt az idegsejtek számára is érthető jelekké. Döbbenetes módon azonban a fotoreceptor sejtek hiánya miatt vak egerek és emberek,…..
SirMook
2011.08.08 21:44:52
@roland16: megneztem az elso videot a sorozatbol (ami a fotoreceptor sejtekrol szol), nagyon kellemes kis bevezeto az angolul tudoknak! Termeszetesen ilyen rovid ido alatt nem lehet tulsagosan belemenni a dolgokba, igy meglehetosen leegyszerusitett kepet ad arrol, hogyan mukodnek a fotoreceptor sejtek. Minden stimmel ami a videoban van, de minden egy komoly kiegeszitessel egyutt stimmel csak :D. A csapok es palcikak kozott oriasi kulonbsegek vannak mind morfologiai (=ahogy kinez), mind mukodesbeli szinten es mindezek mogott termeszetesen molekularis szintu kulonbsegek vannak (hasonlo, de azert nem teljesen azonos molekulak vegzik el bennuk a hasonlo folyamatokat). Valoban "night vision"-ra csak a palcikak alkalmasak, viszont a"daylight" vagyis nappali latasban nem igazan hasznaljuk a palcikainkat. Ez azert is erdekes, mert palikabol kb 25-szor annyink van mint csapbol, vagyis ha egy fotoreceptor sejtet tekintunk egy "pixelnek" a retinankban, akkor azt kell mondanunk, hogy az ejjeli illetve szurkuleti eletlen (probalj meg csillagfenynel olvasni...) es fekete-feher latashoz kb szazmillionyi "pixelt" hasznalunk fel, mig a nappali eles latashoz csak 3-4 milliot. A trukk itt abban van, hogy a szazmillionyi "pixel"-bol jovo jel meg a szemunkben osszeadodik sokkal sokkal kevesebb, de cserebe erosebb jelle. Ez gyakorlatilag a retina "huzalozasanak" koszonheto jelenseg es fontos resze van abban hogy kepesek vagyunk latni valamit meg egesz sotetben is. Amirol a fentebbi valaszomban nem irtam, hogy a palcikak abban (is) kulonboznek a csapoktol, hogy a fototranszdukcios kaszkadjukban (ami a videon egy darab nyil volt az opszin es a csatorna kozott - na ez valojaban egy sok-lepeses kaszkad reakcio) az erosites merteke sokszorosa a csapokenak. Ezert tulsagosan erzekenyek ahhoz, hogy nappal hasznaljuk oket, de cserebe eleg erzekenyek ahhoz, hogy a hold fenyeben mar kenyelmesen el tudjunk navigalni es ne essunk at minden bokron. Az emberi palcikak egyenkent annyira erzekenyek, hogy egyetlen feny kvantum (ennel kevesebb feny nincs) elnyelesere is mar merheto elektromos potencial valtozassal reagalnak.
Érezve alkotmányozási kísérletének legitimációs problémáit, a kormány úgy próbálja letudni a társadalmi részvételt, hogy postázott egy 12 pontos, ikszelgetős kérdőívet, amely őt jogilag nem kötelezi semmire. A hazája sorsáért felelős állampolgár ikszelgetéssel…..
Nem akartam ilyesmikről irni, de eljutottam arra a pontra amikor már nem fordultam le székemről a nevetéstől. Vissza kellett tartanom magam, hogy ne óbégassak a fejemet fogva, amikor az ősbaktériumok DNS-ében rejlő kód gyógyító erejéről olvastam. Aztán rádöbbentem, hogy a jól…..
Halálról és öregedésről.
Ez talán az egyik legalapvetőbb kérdés ami az embereket foglalkoztatja és amelyre egyéni tapasztalat, hit és iskolai tanulmányok függvényében nagyon különböző válaszokat adunk illetve fogadunk el.
Kezdjük talán a legelején: amiről most írok, az…..
SirMook
2009.07.22 00:06:01
A molekuláris biológia egyik új nagy felfedezése, hogy felismertük a génszabályozás egy új módját. Erre alapozva el tudjuk nyomni a kiválasztott gének termékeinek keletkezését így elvben lehetséges a a HIV vírus genomjának a megtámadása a megfertőzött sejteken belül. Az új…..
SirMook
2008.03.25 04:15:44
Ariel, örülök hogy tetszett :)
A kép eredetiét innét vettem:
www.mpg.de/english/illustrationsDocumentation/documentation/pressReleases/2005/pressRelease20050413/index.html
A képaláírás szerint egér agyból van, de nincs megmondva a régió. Ez egy GFP-s transzgén egér (a GFP, vagyis zöld fluoreszcens protein specifikusan a mikroglia sejtekben termelődik). A patkány hippokampusz régióban (ahol én láttam ilyeneket) is nagyon hasonló a kinézetük - merthogy szintén aktiváltak (az agy szeletelése a szeletekben a mikroglia aktivacióját okozza ami látványos alakbeli változást jelent). Érdemes megnézni a linket, van ott még ennél sokkal érdekesebb felvétel is, aminek azonban a poszthoz nem volt sok köze így inkább csak reménykedtem, hogy valaki feltesz egy ilyen kérdést. Köszönöm :)
Egy plussz információ: a mikroglia neve rendkívül félrevezető, mivel köze sincs a glia sejtvonalhoz. Leegyszerűsítve a dolgot ez egy olyan mieloid sejt ami a vérből bement az agyba és ott letelepedett. Mind származás mind funkció szempontjából tehét leginkább a makrofágok állnak közel hozzá és nem a glia sejtek.
A kép eredetiét innét vettem:
www.mpg.de/english/illustrationsDocumentation/documentation/pressReleases/2005/pressRelease20050413/index.html
A képaláírás szerint egér agyból van, de nincs megmondva a régió. Ez egy GFP-s transzgén egér (a GFP, vagyis zöld fluoreszcens protein specifikusan a mikroglia sejtekben termelődik). A patkány hippokampusz régióban (ahol én láttam ilyeneket) is nagyon hasonló a kinézetük - merthogy szintén aktiváltak (az agy szeletelése a szeletekben a mikroglia aktivacióját okozza ami látványos alakbeli változást jelent). Érdemes megnézni a linket, van ott még ennél sokkal érdekesebb felvétel is, aminek azonban a poszthoz nem volt sok köze így inkább csak reménykedtem, hogy valaki feltesz egy ilyen kérdést. Köszönöm :)
Egy plussz információ: a mikroglia neve rendkívül félrevezető, mivel köze sincs a glia sejtvonalhoz. Leegyszerűsítve a dolgot ez egy olyan mieloid sejt ami a vérből bement az agyba és ott letelepedett. Mind származás mind funkció szempontjából tehét leginkább a makrofágok állnak közel hozzá és nem a glia sejtek.
SirMook
2009.11.04 01:28:46
dokzo, mindenfele masolas valamekkora hibaval mukodik, belerertve a "sima" DNS-rol DNS-re masolast is amikor a sejtjeink osztodnak vagy amikor az ivarsejtjeink kepzodnek. A reverz transzkriptaz masolasi pontossaga (ezt fidelitasnak hivjak) valahol 10000-40000 kozott van bar pontos szamot nem tudok. Ez azt jelenti hogy atlagosan egyetlen hibat vet minden 10-40ezer lemasolt nukleotid utan. A DNS polimerazok, vagyis azok az enzimkomplexek amik DNS-rol keszitenek DNS masolatot millios-szazmillios ertekekkel rendelkeznek, vagyis legalabb szazszor-ezerszer pontosabbak. Errol van egy jo kis cikk ami ingyen letoltheto (angolul es szaknyelven van): www.jbc.org/content/279/17/16895.full.
A HIV egy eleg nagy virus, kb 120 nm atmeroju (igy is sokkal kisebb mint egy sejt, de sokszor nagyobb egy atlag virusnal, ha lehet ilyet mondani). Az extra meret a sok feherjebol adodik, nem a genom meretebol, ami kicsit kevesebb mint 10ezer bazisbol all (ha jol tudom, 9749 bazis). Ez azt jelenti, hogy majdnem minden (vagy minden negyedik) masolat ami a virusbol keszul egy nukleotid valtoztast hordoz az eredetihez kepest. A feherjek azonban amik az elkeszult uj virusban vannak es amik a "munkat vegzik (sejtbe jutas, masolas stb) azok meg az elozo verzio alapjan keszultek.
Azert nem valik mukodeskeptelenne, mert a nem mukodo variansok egyszeruen kiszelektalodnak es egyetlen virus nagyon nagyon nagyon sok masikat hoz letre. A kb mukodo, a jol es a szuperul mukodo variansok pedig egyforman "tovabbjutnak".
A HIV egy eleg nagy virus, kb 120 nm atmeroju (igy is sokkal kisebb mint egy sejt, de sokszor nagyobb egy atlag virusnal, ha lehet ilyet mondani). Az extra meret a sok feherjebol adodik, nem a genom meretebol, ami kicsit kevesebb mint 10ezer bazisbol all (ha jol tudom, 9749 bazis). Ez azt jelenti, hogy majdnem minden (vagy minden negyedik) masolat ami a virusbol keszul egy nukleotid valtoztast hordoz az eredetihez kepest. A feherjek azonban amik az elkeszult uj virusban vannak es amik a "munkat vegzik (sejtbe jutas, masolas stb) azok meg az elozo verzio alapjan keszultek.
Azert nem valik mukodeskeptelenne, mert a nem mukodo variansok egyszeruen kiszelektalodnak es egyetlen virus nagyon nagyon nagyon sok masikat hoz letre. A kb mukodo, a jol es a szuperul mukodo variansok pedig egyforman "tovabbjutnak".
A fantomfájdalmat olyan testrészekben érzi az ember amik már nincsenek is meg. Ez leggyakrabban az amputált, tehát már nem létező kézben, vagy lábban érzett erős fájdalmat jelenti. A fő probléma ezzel a fajta fájdalommal, hogy gyakran a legerősebb fájdalomcsillapitókkal sem lehet…..
SirMook
2009.08.07 22:11:55
Ha találomra megkérdeznénk 10 járókelőt az utcán, hogy szerinte melyik a legmérgezőbb, legveszélyesebb gomba, biztos vagyok benne hogy 10-ből 10 ember azt válaszolná, hogy: ”természetesen a gyilkos galóca”. De valóban rászolgált a gomba a gyilkos jelzőre? Lássuk…..
SirMook
2007.10.08 16:07:15
Az emberi és általában az emlős szem retinája "fordított", vagyis a fénynek először át kell hatolnia a retina összes rétegén, hogy eljusson a fényt elsődlegesen érzékelő fotoreceptor sejtjekhez. Ezután az információ visszafele (a fény felé) haladva jut el a retina…..
Az előző részben a tudományos szakirodalommal kapcsolatos alapfogalmakról és a tudományos cikkek anyagi vonzatáról írtam. A most következő részben arról lesz szó honnét és hogyan jön a pénz a tudományba és mire megy el. A kutatást régebben főleg hobbi szinten űzték…..
Valószínűleg nem tévedek nagyot, ha azt mondom, hogy valamennyi idegrendszeri formáció közül messze a szinapszis a legnépszerűbb mind a tudományos, mind a hétköznapi életben. Nem véletlenül. Jellegzetes, könnyen felismerhető formája és látványos összetettsége folytán szinte…..
SirMook
2008.04.07 18:36:48
A GABA egy nagyon egyszeru molekula. Van benne egy amino es egy karboxil csoport es a kettejuk kozott egy nagyon rovid szenlanc. A nev maga a kemiai nev roviditese ami: Gamma-Amino Butyric Acid, ami magyarul gamma-aminovajsav.
A magyar vikin van rola egy nagyon rovid leiras es egy kep a szerkezeti kepletrol:hu.wikipedia.org/wiki/Gamma-amino-vajsav
Ez egy tenyleg egyszeru molekula - a glutamathoz es jo sok mas hirvivo anyaghoz hasonloan. A kozismert ATP, ami a sejt energetikai "valtopenze" a sejten kivul mar hirvivo molekulakent funkcional. Ez talan furcsanak tunhet, de az elovilagban legaltanosabban elterjedt hirvivo molekulak eleg egyszeruek es a sejtek belsejeben mas funkciokat toltenek be. Kivetelek persze vannak e tekintetben is :)
Amikor a kedvenc temamrol a retinarol beszelek, nalam is elofordul gyakran, hogy csak siman "fotoreceptorokat" emlegetek. Nagyon fontos dolog elkuloniteni a sejteket, amelyek a szervezet szamara gyujtenek informaciot (receptor sejtek) es a legkulonbozobb sejtek felszinen (vagy akar bennuk!) talahato receptor molekulakat. MINDEN sejt nagyon sok es sokfele receptor molekulaval rendelkezik. Viszont az egyes sejtek erosen kulonboznek abban, hogy ok az adott pillanatban milyen receptormolekula-keszlettel rendelkeznek. Az idegsejtek mindig "fel vannak szerelve" egy csomo olyan receptor molekulaval, amikkel az ingeruletatvivo molekulakat, avagy neurotranszmittereket erzekelhetik.
A magyar vikin van rola egy nagyon rovid leiras es egy kep a szerkezeti kepletrol:hu.wikipedia.org/wiki/Gamma-amino-vajsav
Ez egy tenyleg egyszeru molekula - a glutamathoz es jo sok mas hirvivo anyaghoz hasonloan. A kozismert ATP, ami a sejt energetikai "valtopenze" a sejten kivul mar hirvivo molekulakent funkcional. Ez talan furcsanak tunhet, de az elovilagban legaltanosabban elterjedt hirvivo molekulak eleg egyszeruek es a sejtek belsejeben mas funkciokat toltenek be. Kivetelek persze vannak e tekintetben is :)
Amikor a kedvenc temamrol a retinarol beszelek, nalam is elofordul gyakran, hogy csak siman "fotoreceptorokat" emlegetek. Nagyon fontos dolog elkuloniteni a sejteket, amelyek a szervezet szamara gyujtenek informaciot (receptor sejtek) es a legkulonbozobb sejtek felszinen (vagy akar bennuk!) talahato receptor molekulakat. MINDEN sejt nagyon sok es sokfele receptor molekulaval rendelkezik. Viszont az egyes sejtek erosen kulonboznek abban, hogy ok az adott pillanatban milyen receptormolekula-keszlettel rendelkeznek. Az idegsejtek mindig "fel vannak szerelve" egy csomo olyan receptor molekulaval, amikkel az ingeruletatvivo molekulakat, avagy neurotranszmittereket erzekelhetik.
Amikor annak idején elmeséltem nagyanyámnak, hogy nemsokára megjelenik az első cikkem (amiben társszerző voltam), megkérdezte, hogy mennyit kapok érte? Először értetlenül néztem, aztán leesett - bár nagyanyám nálam sokkal sokkal műveltebb ember - nem tudta, hogy a tudományos…..
Amint a férfi egy étteremben ülve szájához emeli az első falat drága csemegét, szeme előtt leperegnek élete fontos pillanatai. Hamm... a hal egész finom, s bár íz szempontjából van azért jobb halétel is a kínálatban, ő mégis ezt választotta. Mert belehalhat - Fugut eszik.…..
SirMook
2007.10.30 12:57:09
Curare:
Ez furcsa, utánanéztem és a PubChem szerint a tubocurarine, ami az egyik curare-verzió egyik aktív komponense egy alkaloida. Itt van a webcím:
pubchem.ncbi.nlm.nih.gov/summary/summary.cgi?sid=148848
Egész jónak tűnik a Wikipedián is a kurárés szócikk:
en.wikipedia.org/wiki/Curare
Ami a viperát illeti - orvoshoz menni, gyorsan? :)Elszorítani a vérkeringést a megmart részen és kitörölgetni, esetleg kimosni alkohollal a sebet? Ezen felül nem tudom :)
Ez furcsa, utánanéztem és a PubChem szerint a tubocurarine, ami az egyik curare-verzió egyik aktív komponense egy alkaloida. Itt van a webcím:
pubchem.ncbi.nlm.nih.gov/summary/summary.cgi?sid=148848
Egész jónak tűnik a Wikipedián is a kurárés szócikk:
en.wikipedia.org/wiki/Curare
Ami a viperát illeti - orvoshoz menni, gyorsan? :)Elszorítani a vérkeringést a megmart részen és kitörölgetni, esetleg kimosni alkohollal a sebet? Ezen felül nem tudom :)
SirMook
2008.01.03 00:10:44
Szilveszter közeledtével mi sem tudjuk tovább tartóztatni a bennünk lakozó, elfojtott bulvárszellemet és a hardcore tudományos témákat félretéve egy kisszínes felé hajazó témával állunk elétek. No nem kell megijedni, nem az Ig Nobel szintjéről van szó, de az azért kiviláglik…..
Nem, ez nem egy újabb alacsony költségvetésű sci-fi film alapötlete, istent játszó őrült tudósokkal. Ezt az "őrületet" az anyatermészet mindenféle emberi beavatkozás nélkül, a saját szakállára vitte véghez és nem először! A Science 2007 szeptemberi számában, egy…..
SirMook
2007.10.29 18:04:50
Aron, nagyon örülök és annak külön, hogy kérdések merültek fel benned.
1. Jól látod a problémát, bizony a sejten belül lapuló baci megöléséhez a méregnek először be kell jutnia a sejtbe (ott nem csinálni semmi bajt), aztán még át kell haladnia a baktérium membránján, vagy membránjain (!) + amivel még a baci körülveszi magát védekezésképp. A TBC-t okozó baci pl egy kocsonyás anyaggal veszi magát körül amin nehezen mennek át az antibiotikumok (is) és nehéz bekebelezni is - de ez feltehetően nem áll a Wolbachia-ra.
A megoldás általában az, hogy egyszerűen nagyobb koncentrációban alkalmazzák a már ismert antibiotikumot. A Wolbacia esetében ez, ha jól tudom a doxiciklint jelenti, jó nagy dózisban szedve egy hónapig.
2. Hogyan megy végbe a horizontális géntranszfer? A cikk illetve cikkek erről nem szólnak és nem is tanultam ilyesmit az egyetemen, ezért csak találgatni tudok. Elvben vmi ilyesféleképpen képzelem: A.) a baci DNS és néhány fehérje kikerül a baciból (bele sejt citoplazmájába). B.) Ezek valahogy bejutnak a sejtmagba. C.) más mozgó genetikai elemekhez (lásd transzpozonok) hasonlóan a baci-DNS bekapcsolódik a sejtmag DNS-be.
"Vagy a baci-DNS igazából nem kerül bele a rovar sejtmagjába, csupán eleve ott lesz a sejtben (mivel már a petesejtben is ott volt), mint a mitokondrium?"
Ha csak annyit csináltak volna a kutatók, hogy kiölik a Wolbachia-t az allatkabol, aztán megnézik, hogy ott van-e még a Wolbachia DNS-e - ezzel pontosan ezt a hibát követték volna el. Nem lehetett volna kizárni, hogy csak ott maradt a sejtekben a baci génkészlet a baci elölése után. Viszont mivel megnézték és megtalálták a politén kromoszómákban, ebből tudjuk, hogy ennél biztosan többről van szó, a sejtek belsejében "úszkáló döglött bacimaradék"-ból ugyanis magától csakúgy nem fog beépülni (feltehetően) a DNS a gazda genomba.
3. A mitokondriumnak saját genomja van, így "nincs benne" az emberi genomban. Pontosabban szólva: egy élőlény teljes genomja tartalmazza az élőlény sejmagjában és sejtszerveiben (mitokondrium, + kloroplasztisz is a növényeknél) található géneket. A mitokondriumok csak anyai ágon öröklődnek az emlősöknél (sőt ha jól tudom ez az egész állavilágra igaz, de nem minden növényre), vagyis minden mitokondrium azokból a mitokondriumokból keletkezett (osztódás által) ami a petesejtben volt.
Az emberi mitokondrium leginkább az emberi mitokondriummal egyezik meg, de azzal sem teljesen, mert pl mutációk ezt a DNS-t is érintik. :)) A fentiek alapján tehát mindenki az anyjától örökli a mitokondriumát aki szintén az annyjától örökölte, aki szintén az anyjától stb. Így aztán, megmérve mennyi különbség van a mitokondriális DNS-ben két-tíz-száz-sokezer ember között, fel lehet mérni, hogy egyrészt egy embercsoport mennyire régen vált el egy másiktól, másrészt ezen az alapon lehet visszakövetkeztetni arra is, hogy hol/mikor élhetett "mindenki anyja", avagy "Éva". Lásd az angol wikin:
en.wikipedia.org/wiki/Mitochondrial_Eve
1. Jól látod a problémát, bizony a sejten belül lapuló baci megöléséhez a méregnek először be kell jutnia a sejtbe (ott nem csinálni semmi bajt), aztán még át kell haladnia a baktérium membránján, vagy membránjain (!) + amivel még a baci körülveszi magát védekezésképp. A TBC-t okozó baci pl egy kocsonyás anyaggal veszi magát körül amin nehezen mennek át az antibiotikumok (is) és nehéz bekebelezni is - de ez feltehetően nem áll a Wolbachia-ra.
A megoldás általában az, hogy egyszerűen nagyobb koncentrációban alkalmazzák a már ismert antibiotikumot. A Wolbacia esetében ez, ha jól tudom a doxiciklint jelenti, jó nagy dózisban szedve egy hónapig.
2. Hogyan megy végbe a horizontális géntranszfer? A cikk illetve cikkek erről nem szólnak és nem is tanultam ilyesmit az egyetemen, ezért csak találgatni tudok. Elvben vmi ilyesféleképpen képzelem: A.) a baci DNS és néhány fehérje kikerül a baciból (bele sejt citoplazmájába). B.) Ezek valahogy bejutnak a sejtmagba. C.) más mozgó genetikai elemekhez (lásd transzpozonok) hasonlóan a baci-DNS bekapcsolódik a sejtmag DNS-be.
"Vagy a baci-DNS igazából nem kerül bele a rovar sejtmagjába, csupán eleve ott lesz a sejtben (mivel már a petesejtben is ott volt), mint a mitokondrium?"
Ha csak annyit csináltak volna a kutatók, hogy kiölik a Wolbachia-t az allatkabol, aztán megnézik, hogy ott van-e még a Wolbachia DNS-e - ezzel pontosan ezt a hibát követték volna el. Nem lehetett volna kizárni, hogy csak ott maradt a sejtekben a baci génkészlet a baci elölése után. Viszont mivel megnézték és megtalálták a politén kromoszómákban, ebből tudjuk, hogy ennél biztosan többről van szó, a sejtek belsejében "úszkáló döglött bacimaradék"-ból ugyanis magától csakúgy nem fog beépülni (feltehetően) a DNS a gazda genomba.
3. A mitokondriumnak saját genomja van, így "nincs benne" az emberi genomban. Pontosabban szólva: egy élőlény teljes genomja tartalmazza az élőlény sejmagjában és sejtszerveiben (mitokondrium, + kloroplasztisz is a növényeknél) található géneket. A mitokondriumok csak anyai ágon öröklődnek az emlősöknél (sőt ha jól tudom ez az egész állavilágra igaz, de nem minden növényre), vagyis minden mitokondrium azokból a mitokondriumokból keletkezett (osztódás által) ami a petesejtben volt.
Az emberi mitokondrium leginkább az emberi mitokondriummal egyezik meg, de azzal sem teljesen, mert pl mutációk ezt a DNS-t is érintik. :)) A fentiek alapján tehát mindenki az anyjától örökli a mitokondriumát aki szintén az annyjától örökölte, aki szintén az anyjától stb. Így aztán, megmérve mennyi különbség van a mitokondriális DNS-ben két-tíz-száz-sokezer ember között, fel lehet mérni, hogy egyrészt egy embercsoport mennyire régen vált el egy másiktól, másrészt ezen az alapon lehet visszakövetkeztetni arra is, hogy hol/mikor élhetett "mindenki anyja", avagy "Éva". Lásd az angol wikin:
en.wikipedia.org/wiki/Mitochondrial_Eve
- Szegény ördög, megmérgezték, de vajon mivel? - Watson, teljesen nyilvánvaló, hogy mi okozta az ifjabb Smith halálát. - Igazán, uram? És elárulná nekem is? - Természetesen Watson. TEA-val. - Teával? Mármint a teában volt a méreg? - Maga reménytelen... Az "Idegméreg…..
A www (world wide web = világot lefedő háló) mozaikszó nem ismeretlen egyetlen internetező számára sem: egy olyan elektronikus adathálózatot jelent, amelynek pontjai kapcsolatban állnak egymással, és minden pontjáról el lehet jutni annak másik pontjába. Ennek analógjaként létezik…..
Közvetlenül rákapcsolódni az agyra fény segítségével - ennek a lehetősége már nem vad képzelgés. Mikrobák fényérzékeny fehérjéit idegsejtekbe ültetve szabályozni lehet működésüket a rájuk eső fény színével és intenzitásával. A "csodafehérjéket" úgy…..
SirMook
2007.10.09 12:16:02
ZN:
hát igen, az ötlet sosem elég - de ez talán nem is baj :)
Érdekes, hogy nem lehet rendesen "kétfotonozni" a ChR2-t. Ezt nem gondoltam volna, annak alapján ami a régi Denk és Detwiler retinás 2Pcikk-ben volt és hogy a ChR2 is retinállal működik. Persze nem cisz, hanem a transz verzió van benne meg azért a retinában van még pár más kromofór is ami miatt választ kaptak 2P stimulációra (nekik akkor ez kicselezendő technikai probléma volt).
Ha esetleg valakit érdekelnek a részletek:
2P leképezés retinában (Denk és Detwiler 1999):
www.pnas.org/cgi/content/full/96/12/7035
ChR2 hippokampuszban (Zhang és Oertner 2006):
www.oertner.com/PDF/yzto06.pdf
hát igen, az ötlet sosem elég - de ez talán nem is baj :)
Érdekes, hogy nem lehet rendesen "kétfotonozni" a ChR2-t. Ezt nem gondoltam volna, annak alapján ami a régi Denk és Detwiler retinás 2Pcikk-ben volt és hogy a ChR2 is retinállal működik. Persze nem cisz, hanem a transz verzió van benne meg azért a retinában van még pár más kromofór is ami miatt választ kaptak 2P stimulációra (nekik akkor ez kicselezendő technikai probléma volt).
Ha esetleg valakit érdekelnek a részletek:
2P leképezés retinában (Denk és Detwiler 1999):
www.pnas.org/cgi/content/full/96/12/7035
ChR2 hippokampuszban (Zhang és Oertner 2006):
www.oertner.com/PDF/yzto06.pdf
Az elmúlt hónapokat ennek a témának szenteltem és egyre többször látom felbukkanni a címben feltett kérdést. Azt szeretném példákon keresztül bemutatni, hogy mit jelent a személyre szabott orvoslás és mennyiben fogja ez megváltoztatni a közeljövő orvostudományát.Kezdjük…..
A konzervatív és liberális beállítottságú emberek időnként egészen eltérő módon gondolkodnak a világról. Ezzel persze valószínűleg senkinek nem mondtam újat. De gondoltad volna, hogy ezt a különbséget egy szimpla EEG-vel mérni is lehet? Márpedig lehet. A Nature Neuroscience…..
Végzős egyetemistaként épp a Tanszékünk laborjában voltam. Egyszercsak váratlanul benyitott egy szöszi riporternő, háta mögött egy kockás inges, szakállas opertőrrel és egy óriási kamerával. Nyilván az esti hírekhez gyűjtöttek anyagot. A ripoternő elém perdült, kezében a…..
SirMook
2007.09.27 20:36:07
Aron,
stimmel :)
A gének felépítésérol is nagyon hosszú megjegyzést kellene írni... valószínuleg Ms Sklodowska ír a közeljövoben egy post-ot erről a témáról. Egy rövid mondatban: a fehérjét kódoló génben a stop kodon határozza meg, hol lesz az aminosavlánc vége.
Addig is az angol Wikit ajánlanám:
en.wikipedia.org/wiki/Gene
ezen belül is a kérdésedre leginkább a "Functional structure of a gene" rész válaszol.
A magyar Wiki (hu.wikipedia.org/wiki/Gén) is használható, nézd meg a
hu.wikipedia.org/wiki/Kép:Génexpresszió.gif
képet.
stimmel :)
A gének felépítésérol is nagyon hosszú megjegyzést kellene írni... valószínuleg Ms Sklodowska ír a közeljövoben egy post-ot erről a témáról. Egy rövid mondatban: a fehérjét kódoló génben a stop kodon határozza meg, hol lesz az aminosavlánc vége.
Addig is az angol Wikit ajánlanám:
en.wikipedia.org/wiki/Gene
ezen belül is a kérdésedre leginkább a "Functional structure of a gene" rész válaszol.
A magyar Wiki (hu.wikipedia.org/wiki/Gén) is használható, nézd meg a
hu.wikipedia.org/wiki/Kép:Génexpresszió.gif
képet.
Behallatszik az utca zaja, megy a televízió, a másik szobából egy kis popzene hallatszik át, valahol csörög egy mobil és valaki épp beszél hozzánk. Mégis értjük mit mond, nem keverjük össze az éppen üvöltő reklámmal - na ez az amit egy robot nem tud, illetve nem tudott eddig. A…..
Az emberi agy valószínűleg a legbonyolultabb és egyben a legimpozánsabb dolog, amit a természet a mögöttünk álló röpke 3-4 milliárd év alatt létrehozott. Rendkívüli bonyolultsága ellenére azonban a működése egyszerű elemi folyamatokon alapszik. A blog felvezetéseként egy…..
Phineas Gage korának klasszikus jómunkásembere volt. Vasúti brigádvezetőként dolgozott a XIX. század közepi Amerikában. Szerető családja, elégedett munkaadói és beosztottai voltak. Munkája azonban nem volt veszélytelen. Robbantómesterként az volt a feladata, hogy az előre…..
A Discovery Channel egy filmje az idegrendszer, pontosabban az idegsejtek működéséről: ..
Mi az a retina chip? Ez alatt általában egy, a szem ideghártyája (vagyis a retina) közvetlen közelébe ültetett mikroelektronikai eszközt értünk, amelynek célja legalább részlegesen visszaadni a megvakult ember látását. A látás folyamata során a retina külső rétegében, a…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Palcikabol azonban csak egy fajtaval rendelkezunk (ellentetben a csapokkal, amikbol 3 fajta is van a szemunkben), ez az oka annak hogy a szurkuleti latasunk "fekete-feher". Ha meg tudod valaminek allapitani a szinet, az altalaban azt jelenti, hogy eleg feny van ahhoz hogy a csapjaidat is tudd hasznalni es ez egyben azt is jelenti, hogy nem a szurkuleti (ejjel-) latasodat hasznalod eppen. Az egyetlen kivetel, ha a feny ami megvilagitja a dolgokat monokromatikus (csak egy szuk hullamhossztartomanyban esik) - ebben az esetben mindegy mennyi monokromatikus feny van, csak azt tudod megallapitani ilyenkor hogy jeee, ilyen es ilyen szinu a lampa, de barmire ranezel, az csak a szurke egy arnyalatanak fog tunni. Hozzateszem, ezt egy piros villanykortevel nem tudod megcsinalni, mert meg az is eleg szeles tartomanyban ad le fenyt, hogy nagyjabol be tudd loni a szineket.
Most vissza a kerdesedhez, mi teszi igazabol kulonbozove a kulonbozo fotoreceptor sejteket?
Ami a kulonbozo hullamhossz tartomanyba eso erzekenyseget illeti, ezert kizarolag a fenyerzekeny pigmentjuk a felelos az emlosokben (a madarak mikroszkopikus kis szines olajcseppeket is hasznalnak szinszurokent a csapjaikban). A rodopszin molekula az ami elnyeli a fenyt a palcikakban, ami igazabol all egy A-vitaminbol atalakitott kisebb molekulabol (ugy hivjak 11-cis-retinal) es az azt korbevevo es hozza kepest hatalmas feherjebol. A feherje (opszinnak hivjak) onmagaban szintelen, a 11-cis-retinal pedig oldatban UV fenyt nyel el. Amikor viszont bekotodik a feherjebe, a feherje kicsit "megzavarja" (vegyeszektol kulon elnezest a pongyola foglamazasert…) a kis 11-cis-retinal elekronfelhojet amitol annak megvaltozik az elnyelesi spektruma, megpedig ugy, hogy a maximalis fenyelnyeles atkerul az UV-bol a zold tartomanyba. Ezert is bibor szinu a latobibor (ami a rodopszin regies neve). A csapokban is van a rodopszinnak megfelelo, de kicsit eltero feherje, amit csap opszinoknak neveznek. Haromfele ilyen opszin van, (ezert is van nekunk haromfele csapunk). Ez a harom kulonbozo feherje kulonbozo mertekben csusztatja el a fenyelnyelesi maximumat a 11-cis-retinalnak: az amelyik a legkevesbe csusztatja el, a kek-ben legerzekenyebb csapot fog adni, van egy (rodopszinhoz nagyon hasonlo, de nem pontosan ugyanaz) zoldben es van egy piros tartomanyban erzekeny verzio.
Azt meg hozza kell tegyem, hogy nem mindig tisztan szegregalodnak a kulnobozo opszinok a csapokban, letezik olyan retina (ragcsalokban eleg sok esetben!) amiben "kevert" csapok vannak, vagyis olyan csap amiben van ilyen opszin is meg olyan opszin es, es ezaltal az ilyen csapok erzekenysegi spektruma kevert kepet mutat.