Adatok
StencingerNorbert
64 bejegyzést írt és 45 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
A m. kir. 20. honvéd gyaloghadosztály a Piave mentén - 1. rész
„Az alano-i medence valóságos egérfogóhoz hasonlított; hegyek vették körül a katlanban levő kiépítettlen állásainkat, szemben a Mt. Tomba tetején végig húzódó ellenséges védővonalakkal” – számolt be a hadosztálya sajátos helyzetéről…..
A szegedi 46-osok tűzkeresztsége Rohatynnál
A tűzkeresztség meghatározó jelentőségű esemény volt az első világháborúban harcoló alakulatok hadiútjában és háborús emlékezetében. A császári és királyi szegedi 46. gyalogezred a szerb hadszíntérnél tett rövid kitérőt követően több magyar…..
A kerékpáros zászlóalj harcai a 2. isonzói csatában
2021. május 23-án az olasz kerékpáros körverseny a Giro d’Italia mezőnye – soraiban két magyar versenyzővel – a Doberdó-fennsíkon és Peteano településen keresztül érkezik meg a goriziai célba. A verseny apropójából most azokra a kerékpárosokra…..
Egy vasutas század emlékirata
Jónéhány évvel ezelőtt egy tanítványomtól ajándékba kaptam egy bekeretezett szöveget. Gépelt írás és aláírások egy megsárgult papíron. Számos katona kézjegye, akik arra tettek fogadalmat, hogy a háború után együtt ünneplik a szilvesztert 1920. december 31-én…..
Doberdó védőinek pihenője és karácsonya
1915 nyarától a Doberdó-fennsík védelmét a temesvári VII. hadtest látta el. Az alakulat kötelékébe tartozott császári és királyi 17. és magyar királyi 20. honvéd gyaloghadosztályok ezredeinek hadkiegészítése a királyi Magyarország területéről történt. A nyár…..
A Nagy Háború
„A harmadik védelmi vonalban olaszok vannak…” – A 237-es magaslat és környékének harcai
2020.06.25 07:00:00
Történetek a 6. isonzói csatából – 5. rész
A címbeli idézet Hőniges Félixnek, a m. kir. debreceni 3. honvéd gyalogezred századparancsnokának 1916. augusztus 6-án a kora esti órákban elküldött jelentéséből származik. Ekkor a tartalékos hadnagy alakulatával a 237-es magaslaton és környékén harcolt.…..
A Nagy Háború
„Olyan csata lesz, amilyen még nem volt” – A Biene 3 védelme, 1916. augusztus 5–9.
2020.05.28 07:00:00
Történetek a 6. isonzói csatából – 4. rész
Sorozatunk előző részeiben bemutattuk a Doberdó-fennsíkon a 6. isonzói csatában az „Isonzó alszakasz” két védelmi zónájában – a „Biene” 1-2-ben – lezajlott harcokat. Az említett területhez délről csatlakozó Biene 3-ban is elkeseredett, heves, váltakozó…..
A görzi hídfő története – 2/2. rész
A fent idézett mondat a görzi hídfő ellen támadásra készülő VI. hadtest számára az olasz 3. hadsereg parancsnoksága által 1916. július 31-én kiadott utasításban szerepelt mint az offenzíva célja. Az olasz vezérkar 1915 májusától nagy erőket mozgósított a „küszöb”…..
StencingerNorbert
2019.07.10 18:07:46
@dr650: A császári és királyi 69. gyalogezred 10. százada nem a Monte Sabotinon, hanem az Isonzó nyugati partján, Al-Ponténél volt állásban 1916. augusztus 8-án. A visszavonulás során az volt a feladatuk, hogy fedezzék az alakulatok átjutását, az ábrán is látható hadihídon az Isonzó keleti partjára, addig amíg a hídfő kiürítése befejeződik. Amikor a csapatok nagy része átjutott, a 69-esek hiába vártak a parancsra, hogy ők is elhagyhassák a hídfőt. Ekkor a századparancsnok, Sziklay Ödön főhadnagy, küldöncöket küldött hátra, hogy tájékozódjon, ők azonban jelentették, hogy nem találták a parancsnokságot, ahonnan az utasítást várták. Ekkor a főhadnagy maga adta ki a parancsot az Isonzó keleti partjára való visszavonulásra. Amint a század megkezdte a hadihídon való átkelést, parancs érkezett az építmény felrobbantására. Ezt a századparancsnok érthető okokból megakadályozta, amikor azonban alakulata nagyrésze átért, hozzájárult a híd felrobbantásához. Sajnálatos módon öt katona a túlsó parton rekedt, ők hadifogságba jutottak.
A szálloda történetéről sajnos nincs információm.
A szálloda történetéről sajnos nincs információm.
A görzi hídfő története – 2/1. rész
1915 tavaszán az osztrák–magyar hadvezetőség – ahogy ez a Sághy Elemér tartalékos főhadnagy háború utáni írásából vett fenti idézetből is kitűnik – nagy szerepet szánt az Isonzó mentén létesített hídfőnek, amely végül…..
Képek az asztalfiókból 1.
A Nagy Háború Blog működése során számtalanszor bebizonyosodott már, hogy egy-egy fotó is sok érdekességgel, újdonsággal és inspirációval szolgálhat az olvasóink számára, és új meg új bejegyzéseket eredményez. Kajon Árpád „asztalfiókjában” sok különleges kép lapul,…..
StencingerNorbert
2019.05.26 15:51:00
Karácsony olasz hadifogságban
A császári és királyi 24. vadászzászlóalj a 34. gyaloghadosztály kötelékében a háború utolsó órájában esett olasz hadifogságba. Az alakulat tisztikarát és legénységét elválasztották egymástól, és a tisztek egy része Nápoly közelében egy szállodában töltötte 1918…..
A császári és királyi 24. tábori vadászzászlóalj az összeomlás idején
Az 1918. október 24-én megindult utolsó olasz offenzíva után a Piave mellett állomásozó, a szétesés határán álló osztrák–magyar csapatok kritikus helyzetbe kerültek. A túlerőben levő ellenséges csapatok előrenyomulását nem…..
A 17-es népfelkelők utolsó háborús karácsonya
1917. december 24. A negyedik háborús szentestét töltötték milliók távol az otthontól, szeretteiktől. Nem volt ez másképp a magyar királyi székesfehérvári 17. népfelkelő gyalogezred esetében sem, akik Gyimesbükk térségében állomásoztak, és a…..
Néhány héttel a sikeresen végrehajtott caporettói áttörés után, 1917 novemberében, az Osztrák-Magyar Monarchia uralkodója (I.) IV. Károly látogatást tett az Isonzó mentén, amelynek során ellátogatott a Doberdó-fennsíkra és a Monte San Gabrielére is….
Az uralkodó látogatásáról megjelentek ugyan…..
Vers a lövészárokból
1915. november 1-jén, a magyar királyi nagyváradi 4. honvéd gyalogezred „A. A.” monogramot viselő ismeretlen honvédje, miközben alakulata a Monte San Michelén állomásozott, a harcok szünetében egy verset vetett papírra.
1915 októberének utolsó napjaiban a magyar királyi…..
Vállalkozás a Monte San Gabrielén 1917. október 2-án
1917 szeptemberében–októberében a magyar királyi 20. honvéd gyaloghadosztály alakulatai élet-halál harcot vívtak a túlerővel támadó olasz csapatokkal szemben az Isonzónál a Monte San Gabriele védelmében. A védekező…..
Harcok a Halál hegyén a 11. isonzói csatában
Monte del Morte, azaz a Halál hegye – így nevezték el az olaszok a Monte San Gabrielét a 11. isonzói csata során, amikor 1917 augusztus-szeptemberében folyamatosan nagy erővel támadták a 646 méteres magaslatot. A hegy az ott zajló harcok hevessége, a…..
Lepold Antal visszaemlékezése
Dr. Lepold Antal IV. Károly 1916. december 30-án lezajlott koronázásának szervezésében, lebonyolításában szertartásmesterként vett részt. 1913 és 1927 között Csernoch János esztergomi érsek, Magyarország hercegprímása udvari papja volt titkári, kancellári, majd…..
Száz esztendővel ezelőtt, 1916 decemberében immár a harmadik karácsonyt töltötték távol a szeretteiktől az első világháború hadszínterein szolgáló katonák. Az esetek nagy részében a szeretet ünnepének eltöltése a frontvonalban nem volt zavartalan, még akkor sem, ha esetleg a harcok szüneteltek az…..
A Nagy Háború
Propaganda – politika, hétköznapi és magas kultúra, művészet és média a Nagy Háborúban
2016.12.17 14:33:43
Könyvbemutató
2016. január 22-én és 23-án Propaganda – történelem, művészet és média az első világháborúban címmel tudományos konferenciát rendeztek az Országos Széchényi Könyvtárban. December 12-én az intézmény Tanácstermében bemutatták a Propaganda – politika, hétköznapi és magas kultúra,…..
A Doberdó-fennsíkon San Martino del Carso településtől északra, az egykori Templomdomb és a nagyváradi 4-es honvéd emlékgúla közelében van egy különleges hely, amelyet ma már csak kőrakások jeleznek egy modern kerítés tövében. Itt volt egykor a 14-es védőszakasz, ahol mindössze néhány lépésre voltak…..
Az első világháború hadszínterein szolgáló katonák élete gyökeresen megváltozott korábbi civil életükhöz képest, a békés mindennapokból az öldöklés és pusztítás világába kerültek. A szokatlan, rendkívüli körülmények és a háborúval járó borzalmak elviselésében…..
Az ötödik isonzói csata és előzményei a Doberdó-fennsíkon 1916 márciusában
A negyedik isonzói csata 1915. december 4-i befejezése után az olasz haderő hosszabb ideig nem indított összehangolt támadást az Isonzó mentén. Ezt az időt kihasználva mindkét fél védőállásai megerősítésére törekedett, és…..
StencingerNorbert
2016.04.08 19:06:30
@PollmannFerenc: Rendben, köszönöm szépen!
Húsvét az orosz hadszíntéren 1916-ban
1916. április 23-án az egész keresztény világ – nyugati és keleti egyaránt – egy időpontban ünnepelte Jézus feltámadását, amelynek következtében sajátos helyzet adódott az orosz hadszíntéren harcoló csapatok lövészárkaiban…
„Persze, bakáinknak nagyon…..
Tábori lelkészek a Nagy Háborúban – 1. rész „Szigorúan megtiltjuk a papoknak, hogy fegyvert hordozzanak és háborúba vonuljanak, kivéve azokat, kik szentmise celebrálása és ereklyék körülhordozása céljából ki vannak rendelve a hadsereg kíséretére”- szólt a…..
StencingerNorbert
2010.12.02 21:24:55
@Gonda István: Ez nagyon érdekes. A Hadtörténeti Levéltárban milyen anyagot sikerült átnézni? Megtudhatnám esetleg, hogy melyik alakulatban volt lelkész a nagybátyja? Esetleg, ha az alakulatnak megvan az emlékalbuma előfordulhat, hogy említik az eseményt, amelyben részt vett vagy az ezred állomáshelyén megjelenő korabeli újságok is segíthetnek. Egy, a székesfehérvári 17-es gyalogezredben szolgáló és szintén kitüntetett lelkésznek a történetét is így sikerült kibogozni!
StencingerNorbert
2010.12.03 21:38:00
@-kraci-: Sajnos én is sokszor szembesülök a dologgal, hogy ha a tábori lelkészet szóba kerül, mindenki a méltán népszerű Hasek regény szereplőjére gondol. A Somogyvári regényeket magam is olvastam, de most megfogadva a tanácsot ismét leveszem a polcról őket...
StencingerNorbert
2016.02.24 09:56:54
@Paddyoi: Jelen tudásom szerint a magyar királyi 17. honvéd gyalogezredben a következő tábori lelkészek szolgáltak: Kun Lajos, majd az 1915 novemberében történt távozása után Hoitsy Pál. A magyar királyi 17. népfelkelő gyalogezredben Weszelowszky atya szolgált. Dr. Rédei Kornél tábori lelkészként vonult be ugyan, de 1916 júniusában csapatszolgálatra jelentkezett, és mint szakaszparancsnok és ezredsegédtiszt teljesített szolgálatot a népfelkelő alakulatnál. A császári és királyi 69. gyalogezredben szolgált lelkészek: Fejes Károly, Dr. Hauser Imre, Dr. Horváth Lajos, Léh atya (a keresztneve sajnos nem derült ki). Az adatok az alakulatok emlékalbumaiból származnak, esetleges egyéb nevek összegyűjtése további kutatást igényel.
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
A katonák felszereléséről Bálint Ferenc a blogon a Műhelyben közölt tanulmányában (nagyhaboru.hu/vhblog/media/image/workshop/BalintFerenc_Felszereles.pdf) ír részletesen, ahol egy gyalogos katona esetében 24.4 kg tömeget említ a felszerelés súlyának. A felhasznált irodalomban említett Kiss Gábor által jegyzett írásban arsmilitaria.blog.hu/2021/01/28/drotszamar_a_hadseregben az 5. képen látható egy kerékpáros katona fényképe. Ez jól szemlélteti a kerékpáros katonák esetleges leterheltségét. Nem vagyok a katonai felszerelés szakértője, de ránézésre ez sem lehetett könnyű, bár hozzáteszem, hogy minden kerékpáros századhoz rendeltek két teherautót, akik – gondolom – segíthettek a szállításban, bár elsődleges feladatuk a lőszerutánpótlás biztosítása volt.
A Doberdó védelmében vívott harcaik előtt a kerékpárokat Rupán letették, és ezt követően gyalogosként szolgáltak tovább.