Regisztráció Blogot indítok
Adatok
StencingerNorbert

68 bejegyzést írt és 45 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Különleges uralkodói látogatás az olasz fronton IV. Károly trónörökösként és uralkodóként is számtalan látogatást tett a fronton, amelyekről már korábban is esett szó. Az 1916 decemberi vizitálása azért volt különleges, mert az osztrák császári trón elfoglalása után, de még magyar királlyá…..
A m. kir. szatmári 12. honvéd gyalogezred harcai Kostanjevica térségében 2/2. rész „Ezen zlj (II.) veszteségei felülmúlják a két első vonalbeli zlj vesztségeit, igen tetemesen” – rögzíti a szatmári 12. honvéd gyalogezred ezrednaplója az 1917. május 23-i harcokról szóló összegzésében. Az említett…..
A Nagy Háború 1917. május 23. 2023.06.22 07:00:00
A M. Kir. szatmári 12. honvéd gyalogezred harcai Kostanjevica térségében 2/1. rész A Máramaros, Ugocsa és Szatmár vármegyékből sorozott M. Kir. 12. honvéd gyalogezred hadiútjában két alkalommal is nagy szerepet játszott a május 23-a. 1915-ben ezen a napon Placzkowice-Kozineki térségében lezajlott…..
Történetek a 6. isonzói csatából – 6. rész Hosszas előkészületek és többnapos tüzérségi támadás után 1916. augusztus 6-án, vasárnap délután 3 órakor megindult a Doberdó-fennsík ellen a túlerőben levő olasz gyalogság támadása. Az olasz haderő már hónapok óta készült arra, hogy a görzi hídfőt…..
A Nagy Háború Egérfogóban 2022.05.26 07:00:00
A m. kir. 20. honvéd gyaloghadosztály a Piave mentén - 1. rész „Az alano-i medence valóságos egérfogóhoz hasonlított; hegyek vették körül a katlanban levő kiépítettlen állásainkat, szemben a Mt. Tomba tetején végig húzódó ellenséges védővonalakkal” – számolt be a hadosztálya sajátos helyzetéről…..
A szegedi 46-osok tűzkeresztsége Rohatynnál A tűzkeresztség meghatározó jelentőségű esemény volt az első világháborúban harcoló alakulatok hadiútjában és háborús emlékezetében. A császári és királyi szegedi 46. gyalogezred a szerb hadszíntérnél tett rövid kitérőt követően több magyar…..
A kerékpáros zászlóalj harcai a 2. isonzói csatában 2021. május 23-án az olasz kerékpáros körverseny a Giro d’Italia mezőnye – soraiban két magyar versenyzővel – a Doberdó-fennsíkon és Peteano településen keresztül érkezik meg a goriziai célba. A verseny apropójából most azokra a kerékpárosokra…..
StencingerNorbert 2021.05.20 13:16:12
@THorváthAttila: A Doberdó-fennsíkon található utak egy része ma is köves, kavicsos borítású. Bár a hadvezetőség nyilván igyekezett olyan helyre beosztani az alakulatot, ahol könnyen tudtak mozogni a jobb úthálózat miatt, de a harci helyzet – mint jelen esetben is – sokszor ezt átírta. Az utakon való kerékpározás mindenképpen nehéz volt, és akkor még nem beszéltünk a mediterrán hőmérsékleti viszonyokról, a nyári hőségről vagy vízhiányról, amelyekre többször panaszkodtak az itt harcolók. A kerékpárokat sem hasonlíthatjuk a maiakhoz (kerék, fogaskerék, súly stb.) semmilyen tekintetben. Egy 1929-ben megjelent szakirodalomban 18-20 kilogrammban adták meg egy katonai kerékpár súlyát, gondolom ez 14 évvel korábban sem lehetett sokkal könnyebb.
A katonák felszereléséről Bálint Ferenc a blogon a Műhelyben közölt tanulmányában (nagyhaboru.hu/vhblog/media/image/workshop/BalintFerenc_Felszereles.pdf) ír részletesen, ahol egy gyalogos katona esetében 24.4 kg tömeget említ a felszerelés súlyának. A felhasznált irodalomban említett Kiss Gábor által jegyzett írásban arsmilitaria.blog.hu/2021/01/28/drotszamar_a_hadseregben az 5. képen látható egy kerékpáros katona fényképe. Ez jól szemlélteti a kerékpáros katonák esetleges leterheltségét. Nem vagyok a katonai felszerelés szakértője, de ránézésre ez sem lehetett könnyű, bár hozzáteszem, hogy minden kerékpáros századhoz rendeltek két teherautót, akik – gondolom – segíthettek a szállításban, bár elsődleges feladatuk a lőszerutánpótlás biztosítása volt.
A Doberdó védelmében vívott harcaik előtt a kerékpárokat Rupán letették, és ezt követően gyalogosként szolgáltak tovább.
A Nagy Háború Vajon találkoztak? 2020.12.31 09:00:00
Egy vasutas század emlékirata Jónéhány évvel ezelőtt egy tanítványomtól ajándékba kaptam egy bekeretezett szöveget. Gépelt írás és aláírások egy megsárgult papíron. Számos katona kézjegye, akik arra tettek fogadalmat, hogy a háború után együtt ünneplik a szilvesztert 1920. december 31-én…..
A Nagy Háború Retablierung 2020.12.25 07:00:00
Doberdó védőinek pihenője és karácsonya 1915 nyarától a Doberdó-fennsík védelmét a temesvári VII. hadtest látta el. Az alakulat kötelékébe tartozott császári és királyi 17. és magyar királyi 20. honvéd gyaloghadosztályok ezredeinek hadkiegészítése a királyi Magyarország területéről történt. A nyár…..
StencingerNorbert 2020.12.28 13:20:34
@csorsza: @Fosca: Igazán nincs mit!
Történetek a 6. isonzói csatából – 5. rész A címbeli idézet Hőniges Félixnek, a m. kir. debreceni 3. honvéd gyalogezred századparancsnokának 1916. augusztus 6-án a kora esti órákban elküldött jelentéséből származik. Ekkor a tartalékos hadnagy alakulatával a 237-es magaslaton és környékén harcolt.…..
Történetek a 6. isonzói csatából – 4. rész Sorozatunk előző részeiben bemutattuk a Doberdó-fennsíkon a 6. isonzói csatában az „Isonzó alszakasz” két védelmi zónájában – a „Biene” 1-2-ben – lezajlott harcokat. Az említett területhez délről csatlakozó Biene 3-ban is elkeseredett, heves, váltakozó…..
A görzi hídfő története – 2/2. rész A fent idézett mondat a görzi hídfő ellen támadásra készülő VI. hadtest számára az olasz 3. hadsereg parancsnoksága által 1916. július 31-én kiadott utasításban szerepelt mint az offenzíva célja. Az olasz vezérkar 1915 májusától nagy erőket mozgósított a „küszöb”…..
StencingerNorbert 2019.07.10 18:07:46
@dr650: A császári és királyi 69. gyalogezred 10. százada nem a Monte Sabotinon, hanem az Isonzó nyugati partján, Al-Ponténél volt állásban 1916. augusztus 8-án. A visszavonulás során az volt a feladatuk, hogy fedezzék az alakulatok átjutását, az ábrán is látható hadihídon az Isonzó keleti partjára, addig amíg a hídfő kiürítése befejeződik. Amikor a csapatok nagy része átjutott, a 69-esek hiába vártak a parancsra, hogy ők is elhagyhassák a hídfőt. Ekkor a századparancsnok, Sziklay Ödön főhadnagy, küldöncöket küldött hátra, hogy tájékozódjon, ők azonban jelentették, hogy nem találták a parancsnokságot, ahonnan az utasítást várták. Ekkor a főhadnagy maga adta ki a parancsot az Isonzó keleti partjára való visszavonulásra. Amint a század megkezdte a hadihídon való átkelést, parancs érkezett az építmény felrobbantására. Ezt a századparancsnok érthető okokból megakadályozta, amikor azonban alakulata nagyrésze átért, hozzájárult a híd felrobbantásához. Sajnálatos módon öt katona a túlsó parton rekedt, ők hadifogságba jutottak.
A szálloda történetéről sajnos nincs információm.
A görzi hídfő története – 2/1. rész 1915 tavaszán az osztrák–magyar hadvezetőség – ahogy ez a Sághy Elemér tartalékos főhadnagy háború utáni írásából vett fenti idézetből is kitűnik – nagy szerepet szánt az Isonzó mentén létesített hídfőnek, amely végül…..
Képek az asztalfiókból 1. A Nagy Háború Blog működése során számtalanszor bebizonyosodott már, hogy egy-egy fotó is sok érdekességgel, újdonsággal és inspirációval szolgálhat az olvasóink számára, és új meg új bejegyzéseket eredményez. Kajon Árpád „asztalfiókjában” sok különleges kép lapul,…..
StencingerNorbert 2019.05.26 15:47:09
Szerintem is a megoldást a csapatok meghatározása jelentheti. A szerző említi, „Az osztrák–magyar erők a front nyugati szélén, az Adriai-tengernél képviseltették magukat, kb. 2 hadosztálynyi erővel. Ezek nagyrészt népfelkelő alakulatok voltak.”
A magasabb szintű parancsnokságokon is szolgáltak tábori lelkészek, de akik igazán sokat tettek a katonák lelki- és hitéletéért, azok az egyházi személyek voltak, akik a hadosztály-parancsnokságokon, tábori és tartalékkórházakban, megerősített helyeken, vártörzsekben és ezredeknél folytattak lelkipásztori tevékenységet. A hadosztályoknál két tábori lelkész szolgált, akik közül az egyik minden esetben római katolikus volt, míg társa felekezete attól függött, hogy az alakulat állományának tagjai között mely vallás volt a legelterjedtebb.
Abban az esetben, ha valamely hadosztálynál két katolikus tábori lelkész volt beosztva, úgy a rangidős feladata volt a lelkészi szolgálat vezetése mellett a hadosztálylelkészet irányítása és az anyakönyvek vezetése is. Ha a hadosztálynál egy katolikus mellett egyéb más felekezethez tartozó egyházi személy szolgált, akkor mindegyikük önállóan vezette felekezetének lelkészi hivatalát.
Ha a hadosztály kötelékébe tartozó dandárt, vagy az ezredtől egy zászlóaljat nagyobb távolságra vagy hosszabb időre elszólította a szolgálat, egy erre a feladatra kijelölt lelkész az alakulattal tartott. Ugyanakkor a tábori és tartalékkórházakban minden esetben szolgált tábori lelkész, csakúgy, mint a megerődített helyeken vagy vártörzsekben.
A fénykép hátulján olvasható: „Magyar tábori lelkészek Albániában jelentésüket adják le vezetőjüknek.” Ezek alapján elképzelhetőnek tartom, hogy a hadosztálynál szolgáló tábori lelkésznek tesznek jelentést az ezrednél, ha van függetlenített zászlóalj az itt harcoló csapatok között, akkor a zászlóaljnál, esetleg tábori kórházakban, vártörzsekben szolgáló tábori lelkészek.
Ha pontosan meghatározhatók a csapatok, amit sajnos én nem tudok, akkor fennmaradt anyagaikban közelebb juthatunk a megoldáshoz.
StencingerNorbert 2019.05.26 15:51:00
@wraith42: @PintérTamás: Köszönöm a képet! Szerintem a jobb szélen álló lelkész Latzkovits Rezső.
Karácsony olasz hadifogságban A császári és királyi 24. vadászzászlóalj a 34. gyaloghadosztály kötelékében a háború utolsó órájában esett olasz hadifogságba. Az alakulat tisztikarát és legénységét elválasztották egymástól, és a tisztek egy része Nápoly közelében egy szállodában töltötte 1918…..
A Nagy Háború Az út vége 2018.11.22 08:00:00
A császári és királyi 24. tábori vadászzászlóalj az összeomlás idején Az 1918. október 24-én megindult utolsó olasz offenzíva után a Piave mellett állomásozó, a szétesés határán álló osztrák–magyar csapatok kritikus helyzetbe kerültek. A túlerőben levő ellenséges csapatok előrenyomulását nem…..
A 17-es népfelkelők utolsó háborús karácsonya 1917. december 24. A negyedik háborús szentestét töltötték milliók távol az otthontól, szeretteiktől. Nem volt ez másképp a magyar királyi székesfehérvári 17. népfelkelő gyalogezred esetében sem, akik Gyimesbükk térségében állomásoztak, és a…..
Néhány héttel a sikeresen végrehajtott caporettói áttörés után, 1917 novemberében, az Osztrák-Magyar Monarchia uralkodója (I.) IV. Károly látogatást tett az Isonzó mentén, amelynek során ellátogatott a Doberdó-fennsíkra és a Monte San Gabrielére is….   Az uralkodó látogatásáról megjelentek ugyan…..
Vers a lövészárokból 1915. november 1-jén, a magyar királyi nagyváradi 4. honvéd gyalogezred „A. A.” monogramot viselő ismeretlen honvédje, miközben alakulata a Monte San Michelén állomásozott, a harcok szünetében egy verset vetett papírra.   1915 októberének utolsó napjaiban a magyar királyi…..
Vállalkozás a Monte San Gabrielén 1917. október 2-án 1917 szeptemberében–októberében a magyar királyi 20. honvéd gyaloghadosztály alakulatai élet-halál harcot vívtak a túlerővel támadó olasz csapatokkal szemben az Isonzónál a Monte San Gabriele védelmében. A védekező…..
Harcok a Halál hegyén a 11. isonzói csatában Monte del Morte, azaz a Halál hegye – így nevezték el az olaszok a Monte San Gabrielét a 11. isonzói csata során, amikor 1917 augusztus-szeptemberében folyamatosan nagy erővel támadták a 646 méteres magaslatot. A hegy az ott zajló harcok hevessége, a…..
Lepold Antal visszaemlékezése Dr. Lepold Antal IV. Károly 1916. december 30-án lezajlott koronázásának szervezésében, lebonyolításában szertartásmesterként vett részt. 1913 és 1927 között Csernoch János esztergomi érsek, Magyarország hercegprímása udvari papja volt titkári, kancellári, majd…..
Száz esztendővel ezelőtt, 1916 decemberében immár a harmadik karácsonyt töltötték távol a szeretteiktől az első világháború hadszínterein szolgáló katonák. Az esetek nagy részében a szeretet ünnepének eltöltése a frontvonalban nem volt zavartalan, még akkor sem, ha esetleg a harcok szüneteltek az…..
Könyvbemutató 2016. január 22-én és 23-án Propaganda – történelem, művészet és média az első világháborúban címmel tudományos konferenciát rendeztek az Országos Széchényi Könyvtárban. December 12-én az intézmény Tanácstermében bemutatták a Propaganda – politika, hétköznapi és magas kultúra,…..
A Doberdó-fennsíkon San Martino del Carso településtől északra, az egykori Templomdomb és a nagyváradi 4-es honvéd emlékgúla közelében van egy különleges hely, amelyet ma már csak kőrakások jeleznek egy modern kerítés tövében. Itt volt egykor a 14-es védőszakasz, ahol mindössze néhány lépésre voltak…..