Adatok
Tenebra
62 bejegyzést írt és 172 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Mészáros Márta az élő filmtörténet, a magyar film aranykorának egyik utolsó élő rendezője, nem mellesleg a magyar filmtörténetben a kevés női filmszerzők egyike Gyarmathy Lívia, Ember Judit vagy Zsurzs Éva (illetve a kortárs alkotók közül Kocsis Ágnes vagy Goda Krisztina mellett). Azonban míg…..
"Megtanulnék románul, de épp írom öregkori fő művemet, versenyt futok a halállal” – mondta Király Jenő filmesztéta egy 2004-es egyetemi kurzusán. Király kultikus figura volt a magyar felsőoktatásban, de legalábbis a film- és esztétikaszakokon, saját tanáraim is arról számolnak be, hogy több száz fős…..
Tenebra
2017.10.05 22:32:23
@Jakab.gipsz: Na, Almásit jó, hogy említed, ő még egy nagy elme! Sajnos ő is közel jár már a halálhoz, 85 éves, és nem is tudom most hirtelen, hogy tanít-e még az eltén. Nekem volt szerencsém egy kurzusához, és nagyon nagy arc. Igazán zavarba voltam attól, hogy külsőre persze egy idős ember tartotta az órát, de amúgy meg beszéde és stílusa alapján úgy éreztem, mintha egy diáktársam adna elő. :D És persze amúgy nagyon nagy tudása van neki is, nemcsak a filmekhez és az irodalomhoz ért, hanem gazdasági ismeretekben is a topon van. Emlékszem amúgy, hogy vizsgán is nagyon laza volt. A beadandómra valami miatt 4-est írt rá, aztán mikor mentem jegybeírásra, és ránézett a dolgozatra, mondta, hogy "mi?! ez volt az a remek színelemzés? én erre adtam 4-est? a picsába, ez 5-ös!". :D :D
Tenebra
2017.10.07 09:08:50
@Terézágyú: Te ilyen antikommunista lehetsz. :D
Egyrészt még az előző hozzászólásra reagálva kérdezem, hogy a közvetlen, laza stílus miért baj? Sokkal inkább ez legyen, mint egy merev prof., aki vizsgán vérengzéseket rendez. Én az olyanokat nem nézem szarba sem, tőlem lehet akármekkora tudása. Kurva nagy tévedés van itt Magyarországon e téren is. Attól nem lesz valakinek nagyobb tisztelete, hogy magázod, meg kimért stílusban beszélsz vele. Attól még inkább nem, ha valaki tanárként játssza az eszét, meg a felsőbbrendűt. Én a tanár tudására tudok felnézni, nem arra, hogy mennyire lekezelő a diákokkal. Pl. Kovács András Bálint ezért ambivalens számomra. Mert nagyon jó előadó, nagyon sokat tud, nagyon jó könyvei vannak, de emberileg tapló. Az ilyet nagyon nehezen tudom tisztelni, inkább csak szánom, hogy ennyire el van szállva magától. Én speciel sokkal jobban tudok teljesíteni, ha egy szorongáskeltő embernek kell megfelelni.
Másrészt amit sugallsz, hogy Király komcsi volt, ezért nem lehetetleníthették el a komcsik, szintén eléggé demagóg és leegyszerűsítő, mivel a kádári kultúrpolitikának, sőt az összes huszadik századi "szocialista" diktatúrának vajmi kevés köze volt az eredeti marxizmushoz. A Kádár-korban az MSZMP-n belül is elég nagy konfliktusok voltak a Lukács-tanítvány marxisták és az ortodox párttagok között. Baloldali és baloldali között hatalmas különbségek lehetnek. A hatvanas években is nem egy példa volt arra, hogy az újbaloldal szembefordult a dohos ortodox kommunistákkal, akiknek már igen kevés kapcsolata volt azzal, amit Marx leírt. Gondoljunk csak Japánra, ahol a '60-as évek diákmozgalmai baloldalinak tartották magukat, de élesen bírálták a kormány mellett az ötvenes évek kommunistáit.
Szóval Király Jenő attól még marxista volt, hogy nem volt "létező szocialista / kommunista", azaz nem feküdt le az előző rendszernek és a mostaniaknak sem. Nála ez a bírálat, ami elhangzik a könyveiben, sokkal inkább egy naiv, humanista marxizmusból fakad. És nem hinném, hogy amúgy bármilyen politikai ideológia irányában elkötelezte volna magát. Ő volt az egyik utolsó igazi értelmiségi, aki GONDOLKODOTT, és nem pártoskodott vagy nyalt senkinek. Ezért sem tudott érvényesülni ebben a közegben, és ezért sem adták ki normálisan a könyveit.
Egyrészt még az előző hozzászólásra reagálva kérdezem, hogy a közvetlen, laza stílus miért baj? Sokkal inkább ez legyen, mint egy merev prof., aki vizsgán vérengzéseket rendez. Én az olyanokat nem nézem szarba sem, tőlem lehet akármekkora tudása. Kurva nagy tévedés van itt Magyarországon e téren is. Attól nem lesz valakinek nagyobb tisztelete, hogy magázod, meg kimért stílusban beszélsz vele. Attól még inkább nem, ha valaki tanárként játssza az eszét, meg a felsőbbrendűt. Én a tanár tudására tudok felnézni, nem arra, hogy mennyire lekezelő a diákokkal. Pl. Kovács András Bálint ezért ambivalens számomra. Mert nagyon jó előadó, nagyon sokat tud, nagyon jó könyvei vannak, de emberileg tapló. Az ilyet nagyon nehezen tudom tisztelni, inkább csak szánom, hogy ennyire el van szállva magától. Én speciel sokkal jobban tudok teljesíteni, ha egy szorongáskeltő embernek kell megfelelni.
Másrészt amit sugallsz, hogy Király komcsi volt, ezért nem lehetetleníthették el a komcsik, szintén eléggé demagóg és leegyszerűsítő, mivel a kádári kultúrpolitikának, sőt az összes huszadik századi "szocialista" diktatúrának vajmi kevés köze volt az eredeti marxizmushoz. A Kádár-korban az MSZMP-n belül is elég nagy konfliktusok voltak a Lukács-tanítvány marxisták és az ortodox párttagok között. Baloldali és baloldali között hatalmas különbségek lehetnek. A hatvanas években is nem egy példa volt arra, hogy az újbaloldal szembefordult a dohos ortodox kommunistákkal, akiknek már igen kevés kapcsolata volt azzal, amit Marx leírt. Gondoljunk csak Japánra, ahol a '60-as évek diákmozgalmai baloldalinak tartották magukat, de élesen bírálták a kormány mellett az ötvenes évek kommunistáit.
Szóval Király Jenő attól még marxista volt, hogy nem volt "létező szocialista / kommunista", azaz nem feküdt le az előző rendszernek és a mostaniaknak sem. Nála ez a bírálat, ami elhangzik a könyveiben, sokkal inkább egy naiv, humanista marxizmusból fakad. És nem hinném, hogy amúgy bármilyen politikai ideológia irányában elkötelezte volna magát. Ő volt az egyik utolsó igazi értelmiségi, aki GONDOLKODOTT, és nem pártoskodott vagy nyalt senkinek. Ezért sem tudott érvényesülni ebben a közegben, és ezért sem adták ki normálisan a könyveit.
Többször is megtekintettem Deák Kristóf Oscar-díjra jelölt kisfilmjét, a Mindenkit, és mindannyiszor elégedetten álltam fel a székemből. Remekműről persze nincs szó, de egyrészt már az is komoly eredmény, hogy egy esztendővel a Saul fia világraszóló sikere után újfent magyar filmért szoríthatunk…..
Tenebra
2017.01.31 21:35:54
@Willkommenskultur: E blog szerzői 20-30 évesek. A 65+-osok inkább a Fidesznek csápolnak mostanában. ;-)
Egyébként fasisztázini szerintem is hülyeség, komcsizni is, lévén, hogy Orbánék és a kádénpés bagázs jobb-populisták. Az autoriter rendszer viszont örök Magyarországon. Ez az, amiért Orbán rendszerét nemcsak Kádáréval, de a Horthy-korszakkal is szokás egybekötni. Ők maguk is büszkék ez utóbbi párhuzamra. Na, meg január 1-jén a köztársasági elnök rögtön az év első napján. ünnepi beszédében üdvözölte, hogy idén ünnepeljük a Kiegyezés 150. évfordulóját. Ami mondjuk tényleg kiegyezés volt szemben a kádári kiegyezéssel, de attól még tekintélyuralmi rendszerekről beszélünk. A magyar társadalom generációról generációra ebben szocializálódott, és a hatalmi elit is ezt örökíti tovább. Vannak zárványszerű korszakok, mikor megpróbáltak ettől elszakadni, de az autoriter rendszerek kis megszakításokkal folyamatosak. Beivódtak a társadalomba. Ezért nem lehetséges rendszerváltás sem, csak formálisan, mert az emberek fejében ezek a sémák rögzültek. Ezért volt képtelen a magyar lerázni magáról az MSZP 8 élves tragikomédiáját, és ezért képtelen most is az emberek nagy része a Fideszmaffiával leszámolni.
Amúgy meg egy értelmiségi embernek az a feladata, hogy szembeszálljon a mindenkori rendszerrel, ha rászolgált arra. Így teljesen mindegy, hogy a Mindenki milyen politikai párt kormányzata idejében készül. Készülhetett volna ez akár a hetvenes években is, sőt akkor valószínűleg Gazdag Gyula vagy Bacsó Péter készíti el, az ő stílusukhoz áll közelebb. Nem az a lényeg, hogy milyen ideológia uralkodik, hanem az, hogy a hatalom Magyarországon nem változik, az agymosásra, a butításra, a konformizmusra, a becsület feladására, a megalázkodásra, a kis szabadságok és az alattvalói szerep elfogadására kötelezett. Ezt kéne már tudatosítania magában mindenkinek, és ráébredni, hogy amíg ezen a mentalitáson nem változtatunk, addig mindig valami ganajtúró bogár a magyar társadalmat fogja csendesen terrorizálni.
Akinek meg ez így jól van, ahogy jelenleg van, az egyszerűen nem értelmiségi, hanem egy elfogult pártkatona vagy birka. :)
És nem, köszönöm, nem vagyok komcsi, se sorosbérenc, sőt még körül se metéltek. Egykoron fideszszavazó voltam, és magamat is okolnom kell azért, hogy 2010-ben ezekre szavaztam. De nem jártam volna jobban, ha másként teszek. Pont azért, amit fentebb írtam: az autoriter rendszer a társadalomba lett kódolva évszázadok alatt. Ezt nem lehet egy szimbolikus politikai rendszerváltással egycsapásra megváltoztatni. És az erre nevelt embereket lehet autoriter módon kormányozni. Ezt használta ki a Gyurcsány-kormány, ezt használja ki a jelenlegi rendszer is.
Egyébként fasisztázini szerintem is hülyeség, komcsizni is, lévén, hogy Orbánék és a kádénpés bagázs jobb-populisták. Az autoriter rendszer viszont örök Magyarországon. Ez az, amiért Orbán rendszerét nemcsak Kádáréval, de a Horthy-korszakkal is szokás egybekötni. Ők maguk is büszkék ez utóbbi párhuzamra. Na, meg január 1-jén a köztársasági elnök rögtön az év első napján. ünnepi beszédében üdvözölte, hogy idén ünnepeljük a Kiegyezés 150. évfordulóját. Ami mondjuk tényleg kiegyezés volt szemben a kádári kiegyezéssel, de attól még tekintélyuralmi rendszerekről beszélünk. A magyar társadalom generációról generációra ebben szocializálódott, és a hatalmi elit is ezt örökíti tovább. Vannak zárványszerű korszakok, mikor megpróbáltak ettől elszakadni, de az autoriter rendszerek kis megszakításokkal folyamatosak. Beivódtak a társadalomba. Ezért nem lehetséges rendszerváltás sem, csak formálisan, mert az emberek fejében ezek a sémák rögzültek. Ezért volt képtelen a magyar lerázni magáról az MSZP 8 élves tragikomédiáját, és ezért képtelen most is az emberek nagy része a Fideszmaffiával leszámolni.
Amúgy meg egy értelmiségi embernek az a feladata, hogy szembeszálljon a mindenkori rendszerrel, ha rászolgált arra. Így teljesen mindegy, hogy a Mindenki milyen politikai párt kormányzata idejében készül. Készülhetett volna ez akár a hetvenes években is, sőt akkor valószínűleg Gazdag Gyula vagy Bacsó Péter készíti el, az ő stílusukhoz áll közelebb. Nem az a lényeg, hogy milyen ideológia uralkodik, hanem az, hogy a hatalom Magyarországon nem változik, az agymosásra, a butításra, a konformizmusra, a becsület feladására, a megalázkodásra, a kis szabadságok és az alattvalói szerep elfogadására kötelezett. Ezt kéne már tudatosítania magában mindenkinek, és ráébredni, hogy amíg ezen a mentalitáson nem változtatunk, addig mindig valami ganajtúró bogár a magyar társadalmat fogja csendesen terrorizálni.
Akinek meg ez így jól van, ahogy jelenleg van, az egyszerűen nem értelmiségi, hanem egy elfogult pártkatona vagy birka. :)
És nem, köszönöm, nem vagyok komcsi, se sorosbérenc, sőt még körül se metéltek. Egykoron fideszszavazó voltam, és magamat is okolnom kell azért, hogy 2010-ben ezekre szavaztam. De nem jártam volna jobban, ha másként teszek. Pont azért, amit fentebb írtam: az autoriter rendszer a társadalomba lett kódolva évszázadok alatt. Ezt nem lehet egy szimbolikus politikai rendszerváltással egycsapásra megváltoztatni. És az erre nevelt embereket lehet autoriter módon kormányozni. Ezt használta ki a Gyurcsány-kormány, ezt használja ki a jelenlegi rendszer is.
Az Oldboy nagysikerű rendezője, Park Chan-wook a dél-koreai nemzetközi sikersztorihoz jelentősen hozzájárult, sőt sokáig Kim Ki-duk mellett Dél-Korea „arca” volt Demilitarizált övezet és az említett kultikus bosszúfilmjének köszönhetően, s egy-két gyengébb alkotás után…..
Amerikai Plán
"Hé te, mit tettél le az asztalra?" - Érveléstechnikai töprengések
2016.11.20 22:13:33
Amikor az interneten vitatkozunk, hajlamosak vagyunk különösen leegyszerűsítő és demagóg érvekkel támadást indítani partnerünk ellen, bízva abban, hogy képtelen okfejtésünkkel talán magunk felé hajlíthatjuk a másik álláspontját. Kivált igaz ez a filmek kapcsán. A moziról szóló virtuális eszmecsere…..
Tenebra
2016.11.23 22:23:56
@'it's cool to know nothing':
"Bölcsész picsogás. Mind a bejegyzás, mind az előző komment. Ja, és univerzális. Menjetek és foglalkozzatok valami komoly dologgal."
NAND-kapukkal és SN7490-es IC-kkel fekszek-kelek, az elég komoly? :C
"Bölcsész picsogás. Mind a bejegyzás, mind az előző komment. Ja, és univerzális. Menjetek és foglalkozzatok valami komoly dologgal."
NAND-kapukkal és SN7490-es IC-kkel fekszek-kelek, az elég komoly? :C
„A nemzetközi helyzet fokozódik”. „Kicsit sárga, kicsit savanyú, de a miénk”. Ezek a szállóigévé vált mondatok talán még annak is agyába égtek, aki soha nem látta Bacsó Péter A tanú című legendás szatíráját, hiszen úgy égtek bele a magyarok kollektív tudatába, mint az „Az oroszok már a spájzban…..
Tenebra
2016.10.24 14:11:25
@FOUREY: Én nem érzem kádáristának annyira ezt a filmet, de kétségtelen, hogy ez egy újabb kiábrándulás volt a rendező számára. A következő szatírája, a Forró vizet a kopaszra vagy az Ereszd el a szakállam! már egyértelműen a "jelen" kritikái, persze társadalmi szinten, abban a politika csak nagyon indirekten jelenik meg. De azokban szerintem már egyértelműen a kádári paternalizmus a gúny tárgya. Tehát, ha A tanút még kádáristának tekintjük is, mindenképp vízválasztó.
A Te rongyos életet még nem láttam, de úgy tudom én is, hogy az már inkább bohózat, semmint szatíra. A Megint tanúról pedig maga Bacsó is elismerte, hogy csak az első rész sikere miatti nyomásnak engedve készítette el, amúgy ő sem nagyon akart folytatást a sztorinak. Szóval a Te rongyos élet súlytalanságára nem tudom a választ, de A tanú folytatása többek között azért súlytalanabb, mert a rendezőnek nem volt kedve hozzá.
A nyolcvanas évek elején, mikor a Te rongyos élet készült, bizonyára már az alkotók is beletörődtek, hogy ez egy ócska és megreformálhatatlan, döglődő félkapitalista-félszocialista rendszer. A hetvenes évek elején még közel volt a konzervatív fordulat, illetve a hatvanas évek ígéretekkel teli évtizede, a csalódás pedig nagy volt, így én ezzel magyaráznám, hogy sorra születtek az erősebbnél erősebb magyar filmek a rendszer abszurditásáról. Meg a nyolcvanas évek elején felülről, meg a sajtó felől jött az "ukáz", hogy a magyar filmek túlságosan eltávolodtak a közönségtől, így mindenki arra kényszerült, hogy kicsit klasszikusabb, nagyközönség számára érthetőbb, szórakoztatóbb alkotásokat készítsenek. Tehát a Te rongyos élet is ennek a hullámnak lehet egy darabja.
Egyébként A tanúra visszatérve: igen, ezt maga Bacsó is mondja az említett interjúban, hogy Rajk özvegye kirohant a film vetítéséről, mikor a vesztőhelyi képsorok peregtek, és azt mondta, hogy nem bírja elviselni, hogy komédiát csináltak a koncepciós perekből, melyeknek férje is áldozatául esett. Viszont Bacsó szerint Rajk fiának nagyon tetszett A tanú.
A Te rongyos életet még nem láttam, de úgy tudom én is, hogy az már inkább bohózat, semmint szatíra. A Megint tanúról pedig maga Bacsó is elismerte, hogy csak az első rész sikere miatti nyomásnak engedve készítette el, amúgy ő sem nagyon akart folytatást a sztorinak. Szóval a Te rongyos élet súlytalanságára nem tudom a választ, de A tanú folytatása többek között azért súlytalanabb, mert a rendezőnek nem volt kedve hozzá.
A nyolcvanas évek elején, mikor a Te rongyos élet készült, bizonyára már az alkotók is beletörődtek, hogy ez egy ócska és megreformálhatatlan, döglődő félkapitalista-félszocialista rendszer. A hetvenes évek elején még közel volt a konzervatív fordulat, illetve a hatvanas évek ígéretekkel teli évtizede, a csalódás pedig nagy volt, így én ezzel magyaráznám, hogy sorra születtek az erősebbnél erősebb magyar filmek a rendszer abszurditásáról. Meg a nyolcvanas évek elején felülről, meg a sajtó felől jött az "ukáz", hogy a magyar filmek túlságosan eltávolodtak a közönségtől, így mindenki arra kényszerült, hogy kicsit klasszikusabb, nagyközönség számára érthetőbb, szórakoztatóbb alkotásokat készítsenek. Tehát a Te rongyos élet is ennek a hullámnak lehet egy darabja.
Egyébként A tanúra visszatérve: igen, ezt maga Bacsó is mondja az említett interjúban, hogy Rajk özvegye kirohant a film vetítéséről, mikor a vesztőhelyi képsorok peregtek, és azt mondta, hogy nem bírja elviselni, hogy komédiát csináltak a koncepciós perekből, melyeknek férje is áldozatául esett. Viszont Bacsó szerint Rajk fiának nagyon tetszett A tanú.
„Kis lépés az embernek, nagy lépés az emberiségnek” – szól a szállóigévé vált híres mondat, melyet Neil Armstrongnak tulajdonítanak, akit hivatalosan az első, Holdra lépő emberként tart számon a történelem. Jóllehet, ezzel kapcsolatban számos összeesküvés-elmélet látott napvilágot, melyek nem puszta…..
Tenebra
2016.10.18 21:52:57
Köszönöm mindkettőtöknek, javítottam! :D
@Lord Meldrum: Hát, ez nem volt célom pedig, mert a film távolról sem jó. :D
@Lord Meldrum: Hát, ez nem volt célom pedig, mert a film távolról sem jó. :D
Az évekkel ezelőtt beharangozott jóslat mára teljesen igaznak bizonyult: lesz idő, amikor a tévé túl fogja szárnyalni a mozit. Ez az idő jó pár éve már el is érkezett, hiszen olyan sorozatokat láthatunk ma a kisképernyőn, amelyek feladják a leckét a recsegő-ropogó hollywoodi szériagyártásból…..
A Sully nem rossz film. A Puskinban néztük meg a minap és mindketten nagyon szerettük a feleségemmel. Ugyanakkor meg kell mondanom, hogy nem is kifejezetten jó film. Van hangulata, okot ad az elgondolkodásra, de éppen ezért esendő is, mert a válaszai a saját maga által feltett kérdésekre…..
Tenebra
2016.10.07 15:42:44
@FOUREY: Magyarország a tízmillió pilóta, politikus, közgazdász, jogász, futballszakértő stb. országa, nem tudtad? :D
@Márk_Márk: És? Ez játékfilm, nem dokumentumfilm. Miért kellett megcsinálni? Hát nem azért, hogy pontosan bemutassa a vízreszállás rejtelmeit. :D A film címe nem az, hogy "Hogyan szálljunk le helyesen a vízre vészhelyzet esetén?", hanem az, hogy Sully. Ez Sully-ról szól, a pilótáról. Hogy mi játszódott le benne, miközben szopatták. Emberi dráma. A filmek erről szólnak. Legyenek azok dokuk vagy játékfilmek. A dokufilm hátránya, hogy ott nem lehet mellébeszélni, mert minősége attól is függ, hogy mennyire és hogyan járja körbe a témáját. Egy játékfilm viszont olyan, mint egy regény vagy egy színdarab. Nem a konkrét látvány vagy cselekmény a lényege, hanem az összhatás, amiről mesél. Vagy egy színdarab esetében is számon kérjük, hogy a színészek miért nem véreznek valójából egy adott jelenetnél? Kötve hiszem.
Folyóra letenni egy gépet - nos, lehet, hogy te pilótaként (bár kétlem, hogy tényleg pilóta vagy :D) ezt rutinból, csuklóból megcsinálod, de egy laikus csak azt látja, hogy iszonyú hidegben egy elég nagy folyóra egy kvázi zuhanó gép készül leszállni. Nos, aki nem szakértő, az ezt tényleg csodának fogja tartani, mivel sokan már attól is összefossák magukat, hogy egyáltalán repülőre szálljanak, nem hogy még épségben le is rakják a gépet. Egy webprogramozáshoz nem értő embert még a gondolat is bántja, hogy egy ilyen oldalt összepakoljon, mint ez a blog, de aki tud "html" és "php" nyelveken, az nyilván azt mondja, hogy "piece of cake".
Nem mellesleg tökmindegy, hogy szakértő vagy, vagy csak egy hurrogó okostojás, az alázat szó akkor is fontos. Minden szakmában. A Sully-t például ezért is volt értelme elkészíteni. Ne a pilótszakmát nézd, hanem azt, hogy ez a vérprofi ember, aki letette a gépet emberi sérülés nélkül, milyen kedves, szerény maradt annak ellenére, hogy nemzeti hősként ünnepli az amerikai társadalom. A film végén láthatjuk az igazi Sully-t is, ő még szimpatikusabb, mint Tom Hanks karaktere. Javaslom neked, hogy vegyél példát Sully-ról.
@Márk_Márk: És? Ez játékfilm, nem dokumentumfilm. Miért kellett megcsinálni? Hát nem azért, hogy pontosan bemutassa a vízreszállás rejtelmeit. :D A film címe nem az, hogy "Hogyan szálljunk le helyesen a vízre vészhelyzet esetén?", hanem az, hogy Sully. Ez Sully-ról szól, a pilótáról. Hogy mi játszódott le benne, miközben szopatták. Emberi dráma. A filmek erről szólnak. Legyenek azok dokuk vagy játékfilmek. A dokufilm hátránya, hogy ott nem lehet mellébeszélni, mert minősége attól is függ, hogy mennyire és hogyan járja körbe a témáját. Egy játékfilm viszont olyan, mint egy regény vagy egy színdarab. Nem a konkrét látvány vagy cselekmény a lényege, hanem az összhatás, amiről mesél. Vagy egy színdarab esetében is számon kérjük, hogy a színészek miért nem véreznek valójából egy adott jelenetnél? Kötve hiszem.
Folyóra letenni egy gépet - nos, lehet, hogy te pilótaként (bár kétlem, hogy tényleg pilóta vagy :D) ezt rutinból, csuklóból megcsinálod, de egy laikus csak azt látja, hogy iszonyú hidegben egy elég nagy folyóra egy kvázi zuhanó gép készül leszállni. Nos, aki nem szakértő, az ezt tényleg csodának fogja tartani, mivel sokan már attól is összefossák magukat, hogy egyáltalán repülőre szálljanak, nem hogy még épségben le is rakják a gépet. Egy webprogramozáshoz nem értő embert még a gondolat is bántja, hogy egy ilyen oldalt összepakoljon, mint ez a blog, de aki tud "html" és "php" nyelveken, az nyilván azt mondja, hogy "piece of cake".
Nem mellesleg tökmindegy, hogy szakértő vagy, vagy csak egy hurrogó okostojás, az alázat szó akkor is fontos. Minden szakmában. A Sully-t például ezért is volt értelme elkészíteni. Ne a pilótszakmát nézd, hanem azt, hogy ez a vérprofi ember, aki letette a gépet emberi sérülés nélkül, milyen kedves, szerény maradt annak ellenére, hogy nemzeti hősként ünnepli az amerikai társadalom. A film végén láthatjuk az igazi Sully-t is, ő még szimpatikusabb, mint Tom Hanks karaktere. Javaslom neked, hogy vegyél példát Sully-ról.
A Netflix mondhatni történelmet írt megjelenésével és sikerével, minthogy kvázi elszakította a tévétől a sorozatokat, önálló médiummá téve azokat, megszüntetve egyúttal annak kényszerét, hogy a sorozatfogyasztó egy adott időponthoz rögzítse szenvedélyét (jóllehet, a torrentezés korában ez már eddig…..
Tegnap este a szerzőgárda három tagja végre részeltetett ama szerencsében, hogy mozivásznon láthatta viszont Kertész Mihály halhatatlan remekművét, a Casablancát. A vetítés után egyetértettünk abban, hogy életünk talán legnagyobb moziélményét éltük át. Az alkalomról egy külön cikkben emlékezünk majd…..
Tenebra
2016.09.26 11:25:11
@FOUREY: Pont Remarque-t említettem barátnőmnek a vetítés után. :D Ő nagy rajongója a Diadalív árnyékában c. regénynek, és hát nem is értettem, miért mondta, hogy a Casablanca annyira azért nem volt nagy szám. :D Hiszen hasonló a sztori.
Egyébként még a Hamu és gyémánt is ide kívánkozik, Andrzej Wajda filmje is nagyon hasonlít a Casablancára.
@ontologist: Ez tipikus sznobizmus szerintem. Mármint, hogy ami archetipikus karakterekkel dolgozik, az nem lehet jó. Kategóriáján belül a Casablanca jó kis film. Én sem tartom a filmművészet legremekebb alkotásának továbbra sem, de ha ez lenne az átalgszínvonal a mai tömegfilmek világában, azt hiszem, boldogak lennénk. :D
Egyébként még a Hamu és gyémánt is ide kívánkozik, Andrzej Wajda filmje is nagyon hasonlít a Casablancára.
@ontologist: Ez tipikus sznobizmus szerintem. Mármint, hogy ami archetipikus karakterekkel dolgozik, az nem lehet jó. Kategóriáján belül a Casablanca jó kis film. Én sem tartom a filmművészet legremekebb alkotásának továbbra sem, de ha ez lenne az átalgszínvonal a mai tömegfilmek világában, azt hiszem, boldogak lennénk. :D
A kilencvenes évek végén és a kétezres évek elején kezdett el sztárrá válni Russel Crowe, akit leginkább a Gladiátor című Ridley Scott-féle történelmi kalandfilmben láthattak a nézők akkoriban (hacsak a Szigorúan bizalmas és a Romper Stomper nem rémlett valakinek korábbról), és később sem annyira…..
Tenebra
2016.09.21 10:12:55
@Mr. Neutron: Köszönjük a kiegészítést!
Én is olvastam egyébként erről, hogy a "hangok a fejben" egyik jellemző tünete a skizofréniának.
A látott dolgok meg igen, a betegség leírása alapján tényleg valószínűtlenül racionálisak. :D Nyilvánvaló a hollywoodi túlzás.
A demencia mondjuk más azért, de sajnos nagymamám ebben szenvedett idős korában, így nála ezt tapasztaltuk. Ő meg volt győződve róla, hogy az akkor 2 éve halott nagyapám minden nap meglátogatja rövid időre. Viszont a beszámolói alapján ezek egyáltalán nem voltak kellemes találkozások, valami sötét alakról beszélt, és persze logika nem nagyon volt abban, amit mondott ezekről a találkozásokról. Ő nem azt élte meg, hogy a nagyapám nem is halt meg, és ugyanúgy együtt élnek - mint a filmben Russel Crowe a barátjával. Hanem egyszerre tudta is, hogy halott (mikor mondtuk neki, bizonygatta, hogy igen, ő tudja, hogy halott már a nagyapám) és azt is állította, hogy ennek ellenére visszajárt.
Én is olvastam egyébként erről, hogy a "hangok a fejben" egyik jellemző tünete a skizofréniának.
A látott dolgok meg igen, a betegség leírása alapján tényleg valószínűtlenül racionálisak. :D Nyilvánvaló a hollywoodi túlzás.
A demencia mondjuk más azért, de sajnos nagymamám ebben szenvedett idős korában, így nála ezt tapasztaltuk. Ő meg volt győződve róla, hogy az akkor 2 éve halott nagyapám minden nap meglátogatja rövid időre. Viszont a beszámolói alapján ezek egyáltalán nem voltak kellemes találkozások, valami sötét alakról beszélt, és persze logika nem nagyon volt abban, amit mondott ezekről a találkozásokról. Ő nem azt élte meg, hogy a nagyapám nem is halt meg, és ugyanúgy együtt élnek - mint a filmben Russel Crowe a barátjával. Hanem egyszerre tudta is, hogy halott (mikor mondtuk neki, bizonygatta, hogy igen, ő tudja, hogy halott már a nagyapám) és azt is állította, hogy ennek ellenére visszajárt.
Két hónappal ezelőtt szálltam le a vonatról az alsóörsi vasútállomáson, hogy szerelmemmel néhány napot a Balaton északi partján tölthessek.
Utazásaink során bejártuk Veszprém környékét, eljutottunk Nádasdladányba, Tihanyba, a Káli-medencébe és Keszthelyre. Úti örömeink a felismerésekből fakadtak:…..
A kortárs tévésorozatok valamiért nagyon kedvelik a bűnügyi műfajokat, kiváltképp a krimit, a pszichothrillert és a politikai thriller alműfaját, de persze gengszter- és zsarudrámák is vannak szép számmal, és a noir szenzibilitás is jellemző a népszerű tévésorozatokra. A True Detective, a Killing, A…..
Eleinte szkeptikusan viszonyultam a hírhez, miszerint az elmúlt esztendők egyik legjobb nyomozóthrillere, a Nyomtalanul nemcsak folytatást kap, hanem a Q-ügyosztály kalandjait egy egész trilógia fogja megénekelni. Nem arról van szó, hogy ne bíztam volna a jeles skandináv alkotógárda…..
Tenebra
2016.09.05 10:53:50
A kórházas jelenet szerintem is nagyon sok volt, akkor én is elbizonytalanodtam, jóllehet, addig a film színvonala nálam elég magasan volt az idióta antagonistát leszámítva. :D
De nem ismétlem önmagam, inkább linkelem az én kritikámat, ami egy kicsivel pozitívabban értékeli a filmet. :D
www.prae.hu/index.php?route=article%2Farticle&aid=9363
De nem ismétlem önmagam, inkább linkelem az én kritikámat, ami egy kicsivel pozitívabban értékeli a filmet. :D
www.prae.hu/index.php?route=article%2Farticle&aid=9363
Bódy Gábor neve mond valamit? Filmes körökben talán, de amúgy sajnos valószínűleg nem túl sokan ismerik ezt a bőven kora előtt járó, kísérletező, rendkívül sokrétű és tragikus sorsú filmalkotót, illetve avantgárd művészt. Bódy Gábor pedig megérdemelné a nagyobb nyilvánosságot és hírnevet, hiszen…..
A némafilmkorszak és a „némafilmes stílus” mára mintegy muzeális tárgyakká váltak. Némafilmet készíteni maximum poénból vagy a nosztalgia kedvéért szoktak a harmincas évek hangosfilmváltása után (Mel Brooks és Michel Hazanavicius munkái talán a legismertebbek). A némafilm…..
A Mátrix 1999-ben kultuszt teremtett, új stílust hozott létre az akciófilmek történetében, sőt kifejezetten filozofikus elmélkedéseket is ihletett, melyek a valljuk meg, azért elég leegyszerűsített és logikai buborékokat is tartalmazó Mátrix-filmhez képest sokkal mélyebb és messzebbre mutató…..
Tenebra
2016.08.18 14:16:55
@hambig: Az esztétika szak káros hatása. ;D
Tenebra
2016.08.19 07:54:38
@Scorpion82: "The machines, having long studied men's simple, protein-based bodies, dispensed great misery upon the human race."
Szerintem nézd újra, legalább innentől (1:20)
youtu.be/7X0m40dBPAI?t=1m20s
De, hogy nem csupán én értelmezem ezt félre, idézem az angol wikipédiát is:
"The machines eventually unleash lethal biological weapons which further ravage the other half of humanity."
Szerintem nézd újra, legalább innentől (1:20)
youtu.be/7X0m40dBPAI?t=1m20s
De, hogy nem csupán én értelmezem ezt félre, idézem az angol wikipédiát is:
"The machines eventually unleash lethal biological weapons which further ravage the other half of humanity."
Amerikai Plán
TOPLISTA - A '80-as évek 20 legjobb amerikai akciófilmje (1. rész)
2016.08.12 14:28:42
Rajongok a '80-as évek mozijáért, a korszak akciófilmjeit pedig mindenki imádja, aki a nosztalgikus emlékeket idéző VHS-korszakban töltötte gyermekkorát. Régi szép idők, amikor még nem Dwayne Johnson, Chris Hemsworth és Jason Statham jelentette az akciósztár szinonimáját, hanem Arnold…..
Nem vagyok rajongó, de a Bourne-filmeket láttam (talán nem ciki bevallani, de nekem a '88-as tévéfilm jelenti az "első részt", a reboot ellenére is) és még kedveltem is. A 2002-es, első Matt Damon-filmet többször is megnéztem, a többihez nem volt türelmem később. Így, ha nagy várakozásaim nem is…..
Meglepő lehet sokak számára a cím, hiszen a film médiuma köszöni, jól van. Igaz, Hollywood a pénztáraknál gyengébben teljesít hazai fronton, de dübörög a szekere azért, ne sajnáljuk. A filmfesztiválok is bőségesen ellátnak minket az év minden hónapjában az aktuális…..
A Star Wars megunhatatlan, így retrospektív sorozatunk keretében ezúttal a klasszikus trilógia záró darabjára vetünk egy „pillantást”. E visszapillantást azonban szeretném kicsit tágabb, filmtörténeti kontextusba helyezni, és megvizsgálni, amellett, hogy időtálló, örökzöld mese vagy modern mítosz A…..
Tenebra
2016.08.08 14:15:09
@The Man Who Laughs: Köszönöm a kiegészítést, hasznos volt!
Én sem tartozok azok közé, akik a Jabbás részt túl soknak érzik. A Tatooine világ engem mindig elbűvölt, és örültem, hogy a IV. rész után kaptam belőle még többet. :D
@FOUREY: Igen, ez is egy találó párhuzam - ezért is fontos, hogy milyen értékeket képviselnek a lázadók. Hiszen ugyanúgy bennük van a gerillamentalitás, mint az amerikai frontierhős szellemisége.
@Desmond77: Erdetileg a Star Wars IV csak szimplán Star Wars volt, később nevezték át. :D
Én sem tartozok azok közé, akik a Jabbás részt túl soknak érzik. A Tatooine világ engem mindig elbűvölt, és örültem, hogy a IV. rész után kaptam belőle még többet. :D
@FOUREY: Igen, ez is egy találó párhuzam - ezért is fontos, hogy milyen értékeket képviselnek a lázadók. Hiszen ugyanúgy bennük van a gerillamentalitás, mint az amerikai frontierhős szellemisége.
@Desmond77: Erdetileg a Star Wars IV csak szimplán Star Wars volt, később nevezték át. :D
Tanulságos, egyben elkeserítő a nyári moziszezon alakulása. Hollywood stratégiája változatlan: míg tart a hőség, és a légkondicionált, magas komfortélményt kínáló multiplex-vetítőtermekben a mozizási kedv, addig előhozakodik a "legnagyobb" címekkel. Csak míg ezek a címek húsz évvel ezelőtt még…..
Tenebra
2016.08.07 07:35:14
Nagyon kéne már egy "Hollywoodi Reneszánsz" megint. Mert az nem igaz, amit itt valaki írt, hogy Hollywoodot kizárólag a pénz jellemzi, mivel régen 1000 szemétre azért tudtak gyártani 100 remekművet. Sőt, nemcsak a hetvenes évek volt egy kivételes művészfilmes korszak (mikor amúgy elég sok volt a művészieskedő szemét is az igazán értékes alkotások mellett), az 1946-1960 közti korszakban is elképesztően sok művészileg és anyagilag is sikeres film született. A '90-es évek elején szintúgy, bár ekkoriban a Hollywood által támogatott függetlenek is jó erőben voltak.
Ma a függetlenfilmezés is válságban van szerintem, mert önismétlővé váltak ők is. Minden tiszteletem pl. Richard Linklateré, de szerintem ő sem tud megújulni.
@Hóhér az utolsó barátod: Mondjuk, ha a cikkhez szólnál hozzá, normális hangnemben, lehet, nem érintene a "cenzúra". :D
Egyébként alapjáraton lehet, én is ellenezném a moderálást, hiszen a blogoknál legalább annyira számít az olvasók véleménye, mint az írás... DE A gyakorlat azt mutatja, hogy pár hülye barom, aki csak kötekedni akar, képes megakasztani az értelmes beszélgetéseket, vitákat. Nos, ezesetben igen is van értelme moderálni, nevezzétek cenzúrának vagy akármi másnak ezt. Egyébként eddig én és Alec Cawthorne is szerintem az ellenvéleményeket is beengedtük, ha azok nem sértegető hangneműek voltak. De ugyan nehogy már majd a "faszozós" meg bunkózós kommentek is bekerüljenek... Azért, ha valaki veszi magának a bátorságot, hogy látatlanban egy bejegyzés miatt, amit nem is neki címezek, de ő személyes sértésnek veszi, és elkezd itt bohóckodni, az a legkevesebb, hogy nem engedem be a kommentjét. Aki csak idegesíteni akar másokat, meg bunkózni, az menjen valami olyan oldalra - van elég vérprimitív szar a neten, lehet válogatni. ;-) Ez a blog viszont nem a diliház és a gumiszoba.
Ma a függetlenfilmezés is válságban van szerintem, mert önismétlővé váltak ők is. Minden tiszteletem pl. Richard Linklateré, de szerintem ő sem tud megújulni.
@Hóhér az utolsó barátod: Mondjuk, ha a cikkhez szólnál hozzá, normális hangnemben, lehet, nem érintene a "cenzúra". :D
Egyébként alapjáraton lehet, én is ellenezném a moderálást, hiszen a blogoknál legalább annyira számít az olvasók véleménye, mint az írás... DE A gyakorlat azt mutatja, hogy pár hülye barom, aki csak kötekedni akar, képes megakasztani az értelmes beszélgetéseket, vitákat. Nos, ezesetben igen is van értelme moderálni, nevezzétek cenzúrának vagy akármi másnak ezt. Egyébként eddig én és Alec Cawthorne is szerintem az ellenvéleményeket is beengedtük, ha azok nem sértegető hangneműek voltak. De ugyan nehogy már majd a "faszozós" meg bunkózós kommentek is bekerüljenek... Azért, ha valaki veszi magának a bátorságot, hogy látatlanban egy bejegyzés miatt, amit nem is neki címezek, de ő személyes sértésnek veszi, és elkezd itt bohóckodni, az a legkevesebb, hogy nem engedem be a kommentjét. Aki csak idegesíteni akar másokat, meg bunkózni, az menjen valami olyan oldalra - van elég vérprimitív szar a neten, lehet válogatni. ;-) Ez a blog viszont nem a diliház és a gumiszoba.
Tenebra
2016.08.07 07:44:51
@Advanced Flight: A baj szerintem nem a Transformers-szel kezdődött. :D Hanem szerintem kb. a Gyűrűk Ura elképesztő sikerével. Emlékezzetek rá, hogy miután az első rész epikus lezárása vagy a második rész Helm-szurdoknál vívott küzdelme lement a mozikban, mindenki ezt akarta másolni. Készültek is a rosszabbnál rosszabb csatározós filmek - bár a Tróját azt hiszem, mindenki visszasírja a mai ócska hősfilmek megtekintése után. Előtte, ha megnézzük, Hollywood annyira nem is akart grandiózus lenni, inkább a 80-as évek akciófilmes műfaja volt a menő. Kb. a Függetlenség napja volt az egyetlen, ami kilógott a sorból, és már jelezte, mi következik a 2000-es években.
Persze ott van az X-Men-trilógia és a Batman: Kezdődik sikere is - ezek után kezdtek el nagy mennyiségben szuperhősös eredettörténeteket készíteni. Ehhez persze kellett a Superman visszatér (kritikai) bukása is, de azért nézzük meg a 2000-es éveket: mindeni a Batman mintájára akarta újrakezdeni a szuperhős karrierjét. Aztán ez szépen megakadt, és elkezdődött az univerzumépítés, amiben ezek az eredettörténetek meglehetősen fapados formában le lettek zavarva, hogy kiépüljön a brand.
Mondjuk az Amerika kapitány: Polgárháború még egész jól teljesített szerintem, de a DC az katasztrofálisan áll jelenleg, és bűzlenek a filmjei az izzadtságszagtól. A Marvel legalább képes némi színt vinni a dögunalmas sémába egy-egy invenciózusabb harci koreográfiával vagy legutóbb a két hős drámaibb összeeresztésével. Batman és Superman esetében ezt nagyon nem sikerült megcsinálni, mert ott valahogy nem működött a "szarkeverő harmadik fél összeugrasztja a régi barátokat" séma, mivel Batman és Superman nem voltak barátok ebben az univerzumban, sőt nem kötötte őket össze semmi. A köztük levő kapcsolat erőltetett volt.
Tehát szerintem a Transformers ennek már csak egy része volt, és szerintem az első még vállalható, bár arra is legfeljebb 10-ből 6 pontot adnék. :D
Persze ott van az X-Men-trilógia és a Batman: Kezdődik sikere is - ezek után kezdtek el nagy mennyiségben szuperhősös eredettörténeteket készíteni. Ehhez persze kellett a Superman visszatér (kritikai) bukása is, de azért nézzük meg a 2000-es éveket: mindeni a Batman mintájára akarta újrakezdeni a szuperhős karrierjét. Aztán ez szépen megakadt, és elkezdődött az univerzumépítés, amiben ezek az eredettörténetek meglehetősen fapados formában le lettek zavarva, hogy kiépüljön a brand.
Mondjuk az Amerika kapitány: Polgárháború még egész jól teljesített szerintem, de a DC az katasztrofálisan áll jelenleg, és bűzlenek a filmjei az izzadtságszagtól. A Marvel legalább képes némi színt vinni a dögunalmas sémába egy-egy invenciózusabb harci koreográfiával vagy legutóbb a két hős drámaibb összeeresztésével. Batman és Superman esetében ezt nagyon nem sikerült megcsinálni, mert ott valahogy nem működött a "szarkeverő harmadik fél összeugrasztja a régi barátokat" séma, mivel Batman és Superman nem voltak barátok ebben az univerzumban, sőt nem kötötte őket össze semmi. A köztük levő kapcsolat erőltetett volt.
Tehát szerintem a Transformers ennek már csak egy része volt, és szerintem az első még vállalható, bár arra is legfeljebb 10-ből 6 pontot adnék. :D
Amerikai Plán
„Mindenki arra született, hogy azt tegye, amire született” – Mátrix: Újratöltve
2016.07.27 16:19:46
Egyik előző bejegyzésünkben a kultikus Mátrix méltán elismert első részét vizsgáltuk meg, melyről már abban a cikkemben is azt írtam, hogy kerek, lezárt egészként aratott sikert a mozikban, és vált a rajongók kedvencévé. Ám a hírnév kétélű fegyver, hiszen amiért ennyien lelkesednek, azt valamilyen…..
Tenebra
2016.07.29 09:09:19
@Kedves Loránd x: Igen, én is írtam, hogy azért ez még mindig több, mint a mai látványfilmek. Bár az Interstellarral nem értek egyet, hogy említed, mert az szerintem egy egész jól kidolgozott látványfilm, nem olyan összecsapott és felszínes, mint az Eredet.
@jobbdemokrata42: Én is szerettem volna, ha, mint David Cronenberg saját "Mátrix"-ában, az eXistenZben, itt is kiderül végül, hogy szimulációk sorozatáról van szó. De, ahogy írtátok többen is, azért mégiscsak egy közönségfilmről van szó, ezért nem kell itt túlságosan bonyolult dolgokat belelátni. Jóllehet, a Wachowskik a 2-3-mal maguk is túlbonyolították.
@wmiki:
1. nem vagyok indexes cikkíró. :D
2. nyilvánvalóan egy filozófiával foglalkozó teljesen más szempontok alapján elemzi a Mátrixot, mint mondjuk én, aki a film felől közelített tanulmányai során a filozófiához, társadalomtudományokhoz.
3. Magyarországon mindenki ért mindenhez. :C Sajnálom, hogy ezt nem tudtad. :C Most már tudod.
4. A filozófia tudod, mit jelent amúgy? Mármint melyik szóból származik. Gondolom, ha ekkora szakértő vagy, és ilyen hatalmas arccal nyilvánítasz engem hozzánemértőnek, akkor igen.
5. Egyébként amit itt leírtam, az nem filozófia, hanem filmkritika, kiegészítve pár ideológiakritikai megjegyzéssel. Nem is állt szándékomban, hogy filozófiai mélységekben kezdjek el elemezgetni, mert ahhoz nem lenne elég egy blogbejegyzés.
6. Lazíts.
@jobbdemokrata42: Én is szerettem volna, ha, mint David Cronenberg saját "Mátrix"-ában, az eXistenZben, itt is kiderül végül, hogy szimulációk sorozatáról van szó. De, ahogy írtátok többen is, azért mégiscsak egy közönségfilmről van szó, ezért nem kell itt túlságosan bonyolult dolgokat belelátni. Jóllehet, a Wachowskik a 2-3-mal maguk is túlbonyolították.
@wmiki:
1. nem vagyok indexes cikkíró. :D
2. nyilvánvalóan egy filozófiával foglalkozó teljesen más szempontok alapján elemzi a Mátrixot, mint mondjuk én, aki a film felől közelített tanulmányai során a filozófiához, társadalomtudományokhoz.
3. Magyarországon mindenki ért mindenhez. :C Sajnálom, hogy ezt nem tudtad. :C Most már tudod.
4. A filozófia tudod, mit jelent amúgy? Mármint melyik szóból származik. Gondolom, ha ekkora szakértő vagy, és ilyen hatalmas arccal nyilvánítasz engem hozzánemértőnek, akkor igen.
5. Egyébként amit itt leírtam, az nem filozófia, hanem filmkritika, kiegészítve pár ideológiakritikai megjegyzéssel. Nem is állt szándékomban, hogy filozófiai mélységekben kezdjek el elemezgetni, mert ahhoz nem lenne elég egy blogbejegyzés.
6. Lazíts.
Tenebra
2016.07.29 16:49:17
@É2I: Hát tudod, néha újranéz az ember filmeket. :D Nekem most ez egy hirtelen felindulásból jött ötlet volt, mert még a blogra nem született külön írás egyik Mátrixról sem, és olvastam egy cikket virtuális valóságok és szimulációk témában, s rájöttem, hogy az elsőt mennyire szerettem. Aztán gondoltam, ha már írok az elsőről, a többit sem hagyhatom ki.
@Sith Lord:
Természetesen a Forradalmak és az Animátrix sem fog kimaradni. És üssetek, de az Animátrixot majd most nézem meg először. :P :D
@Treff Bubi: Én inkább úgy látom, mint a Star Wars esetében, hogy volt egy első rész, amit jól átgondoltak, kitaláltak, aztán a siker miatt továbbgondolták. Csak itt ez nem annyira sikeres, mint az SW esetében, de mint írtam, kétségtelenül vannak gondolatébresztő jelenetek a filmben.
Bár a Wachowskik véleményét nem olvastam a témában, annyira nem merültem el a Mátrix-univerzumban.
@Egysimaegyfordított: Lehet, félreérthető voltam, de alapvetően ez tetszik benne nekem is, merész húzás, hogy a hős maga is bizonytalan a kilétét és küldetését illetően még a második részben is. Nekem a bajom azzal van, hogy a felszabadítási narratíva mellett fut egy tök ellentmondásos, "megbékélési" narratíva.
@Raszputyina: Az ő nevével küzdök, de a Forradalmakról szóló írásomban ígérem, helyesen fogom leírni! :D Egyébként nem utálom Kienót, sőt vannak egészen jó, vagy legalábbis általam kedvelt szerepei (pl. a Holtpontban vagy a Féktelenülben vagy a Mátrix első részében vagy legutóbb a Neon démonban).
@Gazz: Olvasgattam a témában kicsit, főleg persze rajongói írásokat, és nekem most így újranézés után úgy tűnik, hogy az Orákulum valójából a kulcsa mindennek. És úgy vettem észre, hogy ez az egész az Építész és az Orákulum "viaskodása", de ugye ez is az algoritmus, az "újratöltés" része.
A Smith-felvetésem egyébként egy YouTube-videón alapul, szintén rajongói találgatás. De engem megfogott, ha a Forradalmak újranézése után nem is győzött meg. :D
@Phil Necro: Jaja, a Smithes fejtegetés nekem is tetszett - de az az első részben van, mikor Morpheust vallatja. Ebben a részben szerintem a legjobb diskurzus az Építész és Neo között zajlik, annak tényleg van "mindfuck" faktora. Az orákulumos és a Merovingi halandzsák csak vetítések, rizsák szerintem.
A "koelhós" meg csak egy szófordulat, ami manapság meglehetősen elterjedtté vált azokra a dolgokra, melyek álfilozofikusak, tautologikusak vagy evidenciák, trivialitások, mégis magasröptű gondolatokként adják el őket. Én ebben az értelemben használtam a Mátrix: Újratöltve esetében.
@Hohenzollern: Tekintve, hogy a Mátrix amolyan kísérlet is, én kivételesen el tudtam fogadni ezeket a "hülyeségeket", hiszen ebben az értelemben maguk a harcok és a választási lehetőségek is a kísérlet részei.
@Sith Lord:
Természetesen a Forradalmak és az Animátrix sem fog kimaradni. És üssetek, de az Animátrixot majd most nézem meg először. :P :D
@Treff Bubi: Én inkább úgy látom, mint a Star Wars esetében, hogy volt egy első rész, amit jól átgondoltak, kitaláltak, aztán a siker miatt továbbgondolták. Csak itt ez nem annyira sikeres, mint az SW esetében, de mint írtam, kétségtelenül vannak gondolatébresztő jelenetek a filmben.
Bár a Wachowskik véleményét nem olvastam a témában, annyira nem merültem el a Mátrix-univerzumban.
@Egysimaegyfordított: Lehet, félreérthető voltam, de alapvetően ez tetszik benne nekem is, merész húzás, hogy a hős maga is bizonytalan a kilétét és küldetését illetően még a második részben is. Nekem a bajom azzal van, hogy a felszabadítási narratíva mellett fut egy tök ellentmondásos, "megbékélési" narratíva.
@Raszputyina: Az ő nevével küzdök, de a Forradalmakról szóló írásomban ígérem, helyesen fogom leírni! :D Egyébként nem utálom Kienót, sőt vannak egészen jó, vagy legalábbis általam kedvelt szerepei (pl. a Holtpontban vagy a Féktelenülben vagy a Mátrix első részében vagy legutóbb a Neon démonban).
@Gazz: Olvasgattam a témában kicsit, főleg persze rajongói írásokat, és nekem most így újranézés után úgy tűnik, hogy az Orákulum valójából a kulcsa mindennek. És úgy vettem észre, hogy ez az egész az Építész és az Orákulum "viaskodása", de ugye ez is az algoritmus, az "újratöltés" része.
A Smith-felvetésem egyébként egy YouTube-videón alapul, szintén rajongói találgatás. De engem megfogott, ha a Forradalmak újranézése után nem is győzött meg. :D
@Phil Necro: Jaja, a Smithes fejtegetés nekem is tetszett - de az az első részben van, mikor Morpheust vallatja. Ebben a részben szerintem a legjobb diskurzus az Építész és Neo között zajlik, annak tényleg van "mindfuck" faktora. Az orákulumos és a Merovingi halandzsák csak vetítések, rizsák szerintem.
A "koelhós" meg csak egy szófordulat, ami manapság meglehetősen elterjedtté vált azokra a dolgokra, melyek álfilozofikusak, tautologikusak vagy evidenciák, trivialitások, mégis magasröptű gondolatokként adják el őket. Én ebben az értelemben használtam a Mátrix: Újratöltve esetében.
@Hohenzollern: Tekintve, hogy a Mátrix amolyan kísérlet is, én kivételesen el tudtam fogadni ezeket a "hülyeségeket", hiszen ebben az értelemben maguk a harcok és a választási lehetőségek is a kísérlet részei.
Tenebra
2016.08.07 07:17:37
@kkn: Köszönjük a nyelvtanleckét, de amit FOUREY is ír, azt vallom én is. A magyar nyelvben az "opció"-ra szokás használni alternatívaként ( :D) az "alternatíva" szót. "Két alternatív közül választhatunk". Lehet, nem a legszabályosabb, de elterjedt a közbeszédben.
A Mátrix harmadik része pontosan ott folytatja, ahol az Újratöltve abbahagyta. A Forradalmak olyan, mint egy következő sorozatepizód, mely ráadásul ugyanabban az évben került a mozikba, mint a második felvonás (2003). Mely annak ellenére, hogy tökéletesen egybeékelődik elődjével, mégis olyan, mintha…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz