Adatok
cladonia_rangiferina
0 bejegyzést írt és 37 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Tudok egy plébánosról, aki az iskolában, ahova hitoktatni járt, provokatíve nem engedte előre az ajtónál a tantestület hölgytagjait. Mikor aztán valaki számonkérte rajta a férfiak részéről a nőknek kijáró kötelező udvariasságot, az illető kéjes öntudattal kijelentette:…..
Höll quondam dictus, cum suspicit astra Viennae Hell clarum merito nomen adeptus erat. Sic ex visceribus terrae, noctisque cavernis In coelos gentem sustulit ille suam. Kepler 1631-ben figyelte meg először a Vénuszt, amint…..
cladonia_rangiferina
2012.06.08 04:53:30
@ISándor:
Egy kis gyógyszerészettörténeti kiegészítés a jezsuiták és a kinin kapcsolatához:
Elévülhetetlen érdemei vannak a jezsuita rendnek a kinin felfedezésében.
1605-től a limai San Pablo jezsuita kórház patikájának vezetője A.Salumbrino, jórészt neki köszönhető, hogy eljut a kéreg Európába.
1636-ban Kippolit Rui és Praun Károly jezsuiták china kéreg felfedezéséről azt írják, hogy Loxa perui tartomány főbíráját egy indián úgy gyógyította meg hidegleléséből, hogy china fakéregtől barnára festett vizet itatott vele, s a beteg meggyógyult.
1638-ban a perui alkirály felesége, akinek neve Cinchona volt, szintén meggyógyult a szertől.
1640-ben visszatért Spanyolországba és hozott a nagy gonddal összeválogatott kéregből.
Ezért adta Linné a növénynek a Cinchona nevet.
1670-ben a jezsuita rend sok kérget küldött Rómába, hogy azt a rendházak patikái és kórházai között osszák szét.
A jezsuiták tanították meg a peruiakat a china kéreg okos hántolására, szárítására és osztályozási módjára.
A kínakéreg bevezetése a gyógyításba olyan jelentőségű, mint a puskaporé a harcművészetbe”- írta
Ramazzini páduai orvos 1702-ben.
A kéreg több különböző néven került Európában forgalomba:
Perukéreg, loxa por, jezsuita por, bíborospor
A vörös kínafakéreg, latin nevén: Cinchonae cortex, jelenleg is hivatalos az Európai Gyógyszerkönyvben.
Köszönjük a jezsuitáknak!
Egy kis gyógyszerészettörténeti kiegészítés a jezsuiták és a kinin kapcsolatához:
Elévülhetetlen érdemei vannak a jezsuita rendnek a kinin felfedezésében.
1605-től a limai San Pablo jezsuita kórház patikájának vezetője A.Salumbrino, jórészt neki köszönhető, hogy eljut a kéreg Európába.
1636-ban Kippolit Rui és Praun Károly jezsuiták china kéreg felfedezéséről azt írják, hogy Loxa perui tartomány főbíráját egy indián úgy gyógyította meg hidegleléséből, hogy china fakéregtől barnára festett vizet itatott vele, s a beteg meggyógyult.
1638-ban a perui alkirály felesége, akinek neve Cinchona volt, szintén meggyógyult a szertől.
1640-ben visszatért Spanyolországba és hozott a nagy gonddal összeválogatott kéregből.
Ezért adta Linné a növénynek a Cinchona nevet.
1670-ben a jezsuita rend sok kérget küldött Rómába, hogy azt a rendházak patikái és kórházai között osszák szét.
A jezsuiták tanították meg a peruiakat a china kéreg okos hántolására, szárítására és osztályozási módjára.
A kínakéreg bevezetése a gyógyításba olyan jelentőségű, mint a puskaporé a harcművészetbe”- írta
Ramazzini páduai orvos 1702-ben.
A kéreg több különböző néven került Európában forgalomba:
Perukéreg, loxa por, jezsuita por, bíborospor
A vörös kínafakéreg, latin nevén: Cinchonae cortex, jelenleg is hivatalos az Európai Gyógyszerkönyvben.
Köszönjük a jezsuitáknak!
cladonia_rangiferina
2012.06.13 05:07:29
@borazslo:
Madame Poulard omlettje
1872. Mont Saint Michel. Édouard Corroyer, a nagy nevű építész családostul költözik ide. Munkája hosszú lesz, mivel a kolostorerődítmény felújításával bízták meg. A szirtet ugyanis évtizedekkel korábban a Nagy Francia Forradalom gyermekei „felszabadították” a bencések uralma alól, elnevezték a Szabadság Hegyének, s e jelben börtönnek rendezték be politikai foglyok részére. Idővel azonban Victor Hugóval az élen mozgalom indult a műemlék helyreállításáért, mígnem 1863-ban végre kiürítették, s nekiláttak a renoválásnak.
A Corroyer családdal szobalány is jön. A 21 éves Annette Boutiaut igen hamar beleszeret a helyi pék fiába, nevezett Victor Poulard-ba, s hozzá is megy feleségül. Az ifjú pár átveszi a hegy lábánál álló Arany fej fogadót („Teste d’Or”), s ettől kezdve Madame Poulard a három fogadós egyike, akik a fáradt csodavágyókat várják. A zarándokélet már önmagában is nehéz, ráadásul e környéken nyaldossa Európa legvadabb dagálya a partokat. A nyitvatartási idő tehát ismeretlen fogalom: a vendégnek enni kell adni, bármikor érkezik.
Annette egy pofonegyszerű családi receptet vesz elő, az omlettet. Ettől kezdve szájról szájra adják a hírt, hogy Madame Poulard omlettje felér egy Szent Mihály-i jelenéssel: alsó fele aranybarnára sül a habzó vajon, közepe rezgősen lágy, az egész félbehajtva csusszan a tányérra. Madame Poulard rántottája legenda lesz, melyről nagy szakácsok vitáznak. Sokan úgy vélik, az a titok, hogy Isignyből való sűrű tejszín kell bele. Mások szerint az, hogy habverővel alaposan fel kell verni a tojást - vagyis nem úgy, ahogy az omlettet Franciaországban szokás. (Két villát szoktak összefogni a felveréshez, hogy minél kevesebb levegőt vigyen a tojásba, s csupán rövid ideig verik.)
Poulard asszony nyilatkozataival ügyesen ködösít: „Annyi az egész, hogy tölgyfa tüze fölött sós vajat melegítek, míg fel nem habzik. Ráöntöm a szobahőmérsékletű tojást, közepes lángon sütöm, felemelgetem a szélét, időnként lehúzom a tűzről, hogy meg tudjon emelkedni. Kettéhajtom, melegen tálalom.”
Még a nagy Curnonsky is értekezett a Poulard-féle omlettjelenségről, s valószínűleg ő járt legközelebb az igazsághoz: szerinte külön kell felverni a sárgáját, külön a fehérjét, de nem teljesen keményre. További titkok: szabadban hizlalt házi tyúk friss tojása, isigny-i vaj és guérande-i só, kevés frissen tört bors, továbbá forró, vastag öntöttvas-serpenyő és rendes, fatüzeléses tűzhely. Ennyi az egész.
Jóétvágyat!
Madame Poulard omlettje
1872. Mont Saint Michel. Édouard Corroyer, a nagy nevű építész családostul költözik ide. Munkája hosszú lesz, mivel a kolostorerődítmény felújításával bízták meg. A szirtet ugyanis évtizedekkel korábban a Nagy Francia Forradalom gyermekei „felszabadították” a bencések uralma alól, elnevezték a Szabadság Hegyének, s e jelben börtönnek rendezték be politikai foglyok részére. Idővel azonban Victor Hugóval az élen mozgalom indult a műemlék helyreállításáért, mígnem 1863-ban végre kiürítették, s nekiláttak a renoválásnak.
A Corroyer családdal szobalány is jön. A 21 éves Annette Boutiaut igen hamar beleszeret a helyi pék fiába, nevezett Victor Poulard-ba, s hozzá is megy feleségül. Az ifjú pár átveszi a hegy lábánál álló Arany fej fogadót („Teste d’Or”), s ettől kezdve Madame Poulard a három fogadós egyike, akik a fáradt csodavágyókat várják. A zarándokélet már önmagában is nehéz, ráadásul e környéken nyaldossa Európa legvadabb dagálya a partokat. A nyitvatartási idő tehát ismeretlen fogalom: a vendégnek enni kell adni, bármikor érkezik.
Annette egy pofonegyszerű családi receptet vesz elő, az omlettet. Ettől kezdve szájról szájra adják a hírt, hogy Madame Poulard omlettje felér egy Szent Mihály-i jelenéssel: alsó fele aranybarnára sül a habzó vajon, közepe rezgősen lágy, az egész félbehajtva csusszan a tányérra. Madame Poulard rántottája legenda lesz, melyről nagy szakácsok vitáznak. Sokan úgy vélik, az a titok, hogy Isignyből való sűrű tejszín kell bele. Mások szerint az, hogy habverővel alaposan fel kell verni a tojást - vagyis nem úgy, ahogy az omlettet Franciaországban szokás. (Két villát szoktak összefogni a felveréshez, hogy minél kevesebb levegőt vigyen a tojásba, s csupán rövid ideig verik.)
Poulard asszony nyilatkozataival ügyesen ködösít: „Annyi az egész, hogy tölgyfa tüze fölött sós vajat melegítek, míg fel nem habzik. Ráöntöm a szobahőmérsékletű tojást, közepes lángon sütöm, felemelgetem a szélét, időnként lehúzom a tűzről, hogy meg tudjon emelkedni. Kettéhajtom, melegen tálalom.”
Még a nagy Curnonsky is értekezett a Poulard-féle omlettjelenségről, s valószínűleg ő járt legközelebb az igazsághoz: szerinte külön kell felverni a sárgáját, külön a fehérjét, de nem teljesen keményre. További titkok: szabadban hizlalt házi tyúk friss tojása, isigny-i vaj és guérande-i só, kevés frissen tört bors, továbbá forró, vastag öntöttvas-serpenyő és rendes, fatüzeléses tűzhely. Ennyi az egész.
Jóétvágyat!
Egy kis faluban született, egy vidéki asszony gyermekeként. / Egy másik faluban nőtt fel, ahol harminc éves koráig ácsként dolgozott. / Ezután három évig vándorprédikátorként élt. / Sohasem írt könyvet. Sosem vállalt közhivatalt. / Sohasem volt családja vagy otthona. Nem járt…..
cladonia_rangiferina
2011.12.17 15:23:20
@matthaios: Köszönetül Neked és mindenkinek...
Igen, én Istenem, oly üres ez az éjszaka,
akárcsak a zarándok lelke,
egy lefosztott oltár előtt,
melyen csak néhány gyertya pislákol.
Hallgass meg, Uram:
századok hangja ébredezik,
az élők szüntelen beszéde az éjszakában.
Hozzád szólnak, Örökkévaló,
aki hallgatagon, mégis teljességedben jelen vagy.
Jól tudja a zarándok:
nem láthat és nem tapinthat,
de beláthat a megfoghatatlanba
és az elrejtettbe is:
a dicsőség fátyla mögé,
hol „minden kegyelem.”
(Marie Benoit)
Igen, én Istenem, oly üres ez az éjszaka,
akárcsak a zarándok lelke,
egy lefosztott oltár előtt,
melyen csak néhány gyertya pislákol.
Hallgass meg, Uram:
századok hangja ébredezik,
az élők szüntelen beszéde az éjszakában.
Hozzád szólnak, Örökkévaló,
aki hallgatagon, mégis teljességedben jelen vagy.
Jól tudja a zarándok:
nem láthat és nem tapinthat,
de beláthat a megfoghatatlanba
és az elrejtettbe is:
a dicsőség fátyla mögé,
hol „minden kegyelem.”
(Marie Benoit)
Egy nagy felfedezést szeretnék veletek megosztani. Megtaláltam az emberi kapcsolatok megjavításának és elmélyítésének csodaszerét! Ha Te is vágyódsz arra, hogy működjenek a kapcsolataid, érdemes begyakorolnod az alábbi beszédmódot. Hadd avassalak be tehát a titokba, ami biztos…..
cladonia_rangiferina
2011.09.07 20:40:18
Kedves@macikuckó: szeretném a kötelességről alkotott képedet egy kicsit tovább árnyalni.
A „kötelesség” szó a világi életben manapság elég népszerűtlen. Újra és újra azt halljuk: „ez nem érint engem”, „ez nem az én problémám” vagy „ez valaki másnak a dolga”. A Biblia azonban elég sokat beszél a „kötelességről”. Az Úr által elbeszélt egyik rövid történetben, ami a Lk 17-ben található, a „kötelesség” témájáról esik szó. Ez egy szinte kegyetlen történet és azt mondja nekünk, hogy kötelességeik vannak, mert szolgák vagyunk.
7,7: „Ki az közületek, aki ezt mondja szolgájának, amikor az szántás és legeltetés után megjön a mezőről: Jöjj ide hamar, és ülj az asztalhoz!”
Mit akar ezzel mondani az Úr? Egy szolgáról van szó, aki épp a mezőről érkezik haza fáradtan és izzadtan. Vajon azt fogja mondani neki az úr: gyere, biztosan elfáradtál, ülj le, készítek neked valami ennivalót? Nem, ez elképzelhetetlen, mondja az Úr. Mit fog akkor mondani?
Lk 17,8-10: „8. Nem azt mondja-e inkább neki: Készíts nekem valami vacsorára valót, övezd fel magadat, és szolgálj fel nekem, míg eszem és iszom, te majd azután egyél és igyál!? 9. Vajon megköszöni-e annak a szolgának, hogy teljesítette, amit parancsolt neki? 10. Azért tehát ti is, ha teljesítettétek mindazt, amit parancsoltak nektek, mondjátok ezt: Haszontalan szolgák vagyunk, azt tettük, ami kötelességünk volt.”
Ha mindent meg is tettünk, ami ránk volt bízva, akkor is azt kellene mondanunk: „Haszontalan szolgák vagyunk, azt tettük, ami kötelességünk volt.”
A kötelességen felül teljesíteni, amikor a dolog "magától értetődő kötelességé" válik, az már a bölcsesség kezdete.
Örülök, hogy megtapasztaltad a jól végzett, befejezett munka örömét. Sok, hasonló pillanatot kívánok!
A „kötelesség” szó a világi életben manapság elég népszerűtlen. Újra és újra azt halljuk: „ez nem érint engem”, „ez nem az én problémám” vagy „ez valaki másnak a dolga”. A Biblia azonban elég sokat beszél a „kötelességről”. Az Úr által elbeszélt egyik rövid történetben, ami a Lk 17-ben található, a „kötelesség” témájáról esik szó. Ez egy szinte kegyetlen történet és azt mondja nekünk, hogy kötelességeik vannak, mert szolgák vagyunk.
7,7: „Ki az közületek, aki ezt mondja szolgájának, amikor az szántás és legeltetés után megjön a mezőről: Jöjj ide hamar, és ülj az asztalhoz!”
Mit akar ezzel mondani az Úr? Egy szolgáról van szó, aki épp a mezőről érkezik haza fáradtan és izzadtan. Vajon azt fogja mondani neki az úr: gyere, biztosan elfáradtál, ülj le, készítek neked valami ennivalót? Nem, ez elképzelhetetlen, mondja az Úr. Mit fog akkor mondani?
Lk 17,8-10: „8. Nem azt mondja-e inkább neki: Készíts nekem valami vacsorára valót, övezd fel magadat, és szolgálj fel nekem, míg eszem és iszom, te majd azután egyél és igyál!? 9. Vajon megköszöni-e annak a szolgának, hogy teljesítette, amit parancsolt neki? 10. Azért tehát ti is, ha teljesítettétek mindazt, amit parancsoltak nektek, mondjátok ezt: Haszontalan szolgák vagyunk, azt tettük, ami kötelességünk volt.”
Ha mindent meg is tettünk, ami ránk volt bízva, akkor is azt kellene mondanunk: „Haszontalan szolgák vagyunk, azt tettük, ami kötelességünk volt.”
A kötelességen felül teljesíteni, amikor a dolog "magától értetődő kötelességé" válik, az már a bölcsesség kezdete.
Örülök, hogy megtapasztaltad a jól végzett, befejezett munka örömét. Sok, hasonló pillanatot kívánok!
... egyházmentő akcióba keveredett a magyar politika: ki kell deríteni, hogy itt és most, melyik az igazi, történelmi egyház és melyik nem. Ha kicsi és fiatal, az nem igazi. Minden igazi egyház tehát legalább 500 vagy 2000 éves. Jobb esetben több is.…..
cladonia_rangiferina
2011.05.19 20:47:39
cladonia_rangiferina
2011.05.25 05:05:20
@korizoli: "áterpaternek meg kicsit komolyítani"
ugye tudod ki az IGAZI Aterpater?
Ne izgasd magad, Aterpater, reménytelen.
Aterpater a tenyerébe fújt, de nem tört ki vihar. Aterpater megpróbált megint sárkányt köpdösni, de csak rendes nyál jött a szájából; iparkodott megnőni, de nem nőtt meg; bőgni, de csak közönséges hangok hangzottak a szájából; füstté válni, de nem lett füstté. Megtapogatta magát, körbenézett, aztán csak állt, némán, és Omikron látta, úgy meg van ijedve, hogy keze-lába reszket.
– Na, látod – mondta Csill –, nem valók már neked az ilyen izgalmak.
– A menyasszonyom – rebegte Aterpater. Nagyon furcsán beszélt, olyan hangja lett, mint egy kisfiúnak.
– Ugyan, Aterpater, dehogy van neked menyasszonyod! – csóválta a fejét Csill, s Írisz ebben a pillanatban azt érezte, hogy meggyötört ujjáról lepattan a fekete jegygyűrű. – Kisfiú vagy te még, iskolába jársz.
Nézett Aterpaterre, kinyújtotta felé a kezét. Írisz, Jusztin és Omikron látták, hogy a volt varázsló zsugorodni kezd, egyre kisebb lesz, egyre kisebb, eltűnik bajusza, szakálla, ráncai is, a végén egy hatéves forma kisfiú állt előttük, egy nagyon megszeppent gyerektündér, iskolástáska volt a szárnyacskái közt.
– Szervusz, Atipati – mondta Csill –, szervusz, kedves. Eredj csak szépen a gyermekotthonba, Tündér utca nyolc szám. Ott a szállásod, ott vannak a nevelőid, újrakezded az iskolákat, hisz írni-olvasni se tudsz rendesen. Ezúttal ám komolyan kell majd dolgozni, mert nem én leszek a padszomszédod!
A tündérkisfiú csak bámult. Éppen olyan volt az arca, mint Aterpaternek, csak gyerekben. Csöpp szárnyai legyeztek.
– Nem szabad rossznak lenni – intette Csill –, tudod, hogy mindent megtudok! Légy szorgalmas, és most, hogy újrakezded az életet, nagyon szépen kérlek, légy végre jó tanuló.
– Kezicsókolom – mondta a tündérkisfiú, és engedelmesen kiszállt a szobából.
(Szabó Magda:Tündér Lala)
Csill a patikus... ő az igazi varázsló
ugye tudod ki az IGAZI Aterpater?
Ne izgasd magad, Aterpater, reménytelen.
Aterpater a tenyerébe fújt, de nem tört ki vihar. Aterpater megpróbált megint sárkányt köpdösni, de csak rendes nyál jött a szájából; iparkodott megnőni, de nem nőtt meg; bőgni, de csak közönséges hangok hangzottak a szájából; füstté válni, de nem lett füstté. Megtapogatta magát, körbenézett, aztán csak állt, némán, és Omikron látta, úgy meg van ijedve, hogy keze-lába reszket.
– Na, látod – mondta Csill –, nem valók már neked az ilyen izgalmak.
– A menyasszonyom – rebegte Aterpater. Nagyon furcsán beszélt, olyan hangja lett, mint egy kisfiúnak.
– Ugyan, Aterpater, dehogy van neked menyasszonyod! – csóválta a fejét Csill, s Írisz ebben a pillanatban azt érezte, hogy meggyötört ujjáról lepattan a fekete jegygyűrű. – Kisfiú vagy te még, iskolába jársz.
Nézett Aterpaterre, kinyújtotta felé a kezét. Írisz, Jusztin és Omikron látták, hogy a volt varázsló zsugorodni kezd, egyre kisebb lesz, egyre kisebb, eltűnik bajusza, szakálla, ráncai is, a végén egy hatéves forma kisfiú állt előttük, egy nagyon megszeppent gyerektündér, iskolástáska volt a szárnyacskái közt.
– Szervusz, Atipati – mondta Csill –, szervusz, kedves. Eredj csak szépen a gyermekotthonba, Tündér utca nyolc szám. Ott a szállásod, ott vannak a nevelőid, újrakezded az iskolákat, hisz írni-olvasni se tudsz rendesen. Ezúttal ám komolyan kell majd dolgozni, mert nem én leszek a padszomszédod!
A tündérkisfiú csak bámult. Éppen olyan volt az arca, mint Aterpaternek, csak gyerekben. Csöpp szárnyai legyeztek.
– Nem szabad rossznak lenni – intette Csill –, tudod, hogy mindent megtudok! Légy szorgalmas, és most, hogy újrakezded az életet, nagyon szépen kérlek, légy végre jó tanuló.
– Kezicsókolom – mondta a tündérkisfiú, és engedelmesen kiszállt a szobából.
(Szabó Magda:Tündér Lala)
Csill a patikus... ő az igazi varázsló
cladonia_rangiferina
2011.05.28 05:18:25
@áterpáter:
Egy röpke pillanatig nem gondoltam, hogy áterpáter ne tudná kicsoda Aterpater. A kérdés korizolinak és azoknak szólt, akik még nem.
Ha egy meséből vett részletet pszichopata gondolatként értékelsz, akkor szíves figyelmedbe ajánlom a netikett 9. és 10. pontját,
hiszen te "főállásban" egy jezsuita szerzetes vagy. Az áterpáterkedés mellett.
Egy röpke pillanatig nem gondoltam, hogy áterpáter ne tudná kicsoda Aterpater. A kérdés korizolinak és azoknak szólt, akik még nem.
Ha egy meséből vett részletet pszichopata gondolatként értékelsz, akkor szíves figyelmedbe ajánlom a netikett 9. és 10. pontját,
hiszen te "főállásban" egy jezsuita szerzetes vagy. Az áterpáterkedés mellett.
Shlomo Sand, izraeli történész tavaly ősszel magyarul is megjelent világhírű könyvét olvasom, melynek címe: “Hogyan alkották meg a zsidó népet?” (The Invention of the Jewish People). A könyv bemutatója épp a házunkban volt, amelyen maga a szerző is megjelent. Mindaz,…..
cladonia_rangiferina
2011.04.12 20:56:37
@Virágoskert:
Kedves Virágoskert!
Minden tiszteletem a Tied, megemelem a kalapom előtted! A másként gondolkodók általad történő megértése, és elfogadása példamutató számomra.
Köszönöm.
Kedves Virágoskert!
Minden tiszteletem a Tied, megemelem a kalapom előtted! A másként gondolkodók általad történő megértése, és elfogadása példamutató számomra.
Köszönöm.
cladonia_rangiferina
2011.04.21 17:20:46
@thotferi:
"Ha Horthy úgy ítélte meg, hogy megakadályozza a deportálásokat, akkor nem volt szükség semmilyen egyéni akciózgatásra, mert tudták, hogy a zsidók innentől kezdve már biztonságban vannak."
Április közepe és május vége között az ország szinte teljes zsidó lakosságát gettókba és gyűjtőtáborokba zárták. Ezt követően május 15. és július 9. között pedig a holokauszt legnagyobb deportálási akciójának keretében mintegy 430 ezer embert deportáltak – 10-15 ezer kivételével – Auschwitz-Birkenauba. Az a gyorsaság, mellyel a magyar hatóságok kitaszították a zsidókat a társadalomból, kifosztották, gettósították, majd deportálták őket, még a holokauszt történetében is páratlan volt. Az első tömeges zsidó deportálások 1944. május 15-én kezdődtek el. Május 15-e és július 8-a között 435 ezer személyt szállítottak ki az országból.
Akkor, ki volt biztonságban?
Elmehetnél egyszer Auschwitzba, végig járhatnád a tábort, tanulságos lenne...
Akkor, ki volt biztonságban?
Egyedül a vezérük bölcsességében feltétlenül bízó szittyák. No comment...
"Ha Horthy úgy ítélte meg, hogy megakadályozza a deportálásokat, akkor nem volt szükség semmilyen egyéni akciózgatásra, mert tudták, hogy a zsidók innentől kezdve már biztonságban vannak."
Április közepe és május vége között az ország szinte teljes zsidó lakosságát gettókba és gyűjtőtáborokba zárták. Ezt követően május 15. és július 9. között pedig a holokauszt legnagyobb deportálási akciójának keretében mintegy 430 ezer embert deportáltak – 10-15 ezer kivételével – Auschwitz-Birkenauba. Az a gyorsaság, mellyel a magyar hatóságok kitaszították a zsidókat a társadalomból, kifosztották, gettósították, majd deportálták őket, még a holokauszt történetében is páratlan volt. Az első tömeges zsidó deportálások 1944. május 15-én kezdődtek el. Május 15-e és július 8-a között 435 ezer személyt szállítottak ki az országból.
Akkor, ki volt biztonságban?
Elmehetnél egyszer Auschwitzba, végig járhatnád a tábort, tanulságos lenne...
Akkor, ki volt biztonságban?
Egyedül a vezérük bölcsességében feltétlenül bízó szittyák. No comment...
cladonia_rangiferina
2011.05.27 04:22:13
Azt hiszem, hogy az internet segítségével történő kapcsolattartásnak – csakúgy, mint a többi személyes viszonynak – megvan a maga „illemkódexe”. Amolyan viselkedési szabályok ezek, melyek megsértése vagy figyelmen kívül hagyása általában a kapcsolatok…..
cladonia_rangiferina
2011.05.09 21:45:34
@Izrael misztériuma:
"2011.03.28. 19:54:07" én voltam. Őszintén sajnálom, hogy kiinduló pontja voltam a sértődöttségednek.Én egy jópofa hasonlatnak szántam, mikor egy palackba zárt szellemként azonosítottalak. Véltem, a kevesebb a több, úgyis érted. Szerintem senki nem közösített ki, önkéntes száműzetésbe vonultál. Örülök, hogy újra itt vagy, visszatérésed jelzi, hiányoztunk neked, s ez lehetőséget ad számomra, hogy elnézésedet kérjem.
Legyen békesség köztünk mindenkor!
"2011.03.28. 19:54:07" én voltam. Őszintén sajnálom, hogy kiinduló pontja voltam a sértődöttségednek.Én egy jópofa hasonlatnak szántam, mikor egy palackba zárt szellemként azonosítottalak. Véltem, a kevesebb a több, úgyis érted. Szerintem senki nem közösített ki, önkéntes száműzetésbe vonultál. Örülök, hogy újra itt vagy, visszatérésed jelzi, hiányoztunk neked, s ez lehetőséget ad számomra, hogy elnézésedet kérjem.
Legyen békesség köztünk mindenkor!
Az utóbbi napokban a boldoggá avatás közeledtével sokat gondolkodtam arról, hogy mit is jelentett számomra II. János Pál személye. Ki is ő nekem? Miként hatott rám? Mi az öröksége számomra?..
cladonia_rangiferina
2011.05.01 19:12:04
@thotferi:
XVI. Benedek pápa homíliája II. János Pál boldoggáavatási ünnepén (részlet)
"Ez a mai, Húsvét második vasárnapja, amelyet Boldog II. János Pál az Isteni Irgalmasságnak szentelt. Éppen azért választottuk ki az ünneplésére a mai napot, mivel a gondviselés terve szerint elődöm pontosan ennek az ünnepnek az előestéjén adta át a lelkét Istennek. Ma, azon felül, hogy ez május, Szűz Mária hónapjának első napja, munkás Szent József emlékezete is. E tényezők egybeesése gazdagítja az imádságunkat, segítenek minket, akik még az időben és a térben zarándokolunk; míg a mennyben egészen más az ünnep az angyalok és a szentek között! Jóllehet, Isten egy és Jézus Krisztus is egy, mintegy híd, amely összeköti a földet és a mennyet, mi mégis ebben a pillanatban közelebb érezzük magunkat hozzá, mint valaha, mintegy a mennyei liturgia részesei vagyunk."
Nekem ez az üzenet...
XVI. Benedek pápa homíliája II. János Pál boldoggáavatási ünnepén (részlet)
"Ez a mai, Húsvét második vasárnapja, amelyet Boldog II. János Pál az Isteni Irgalmasságnak szentelt. Éppen azért választottuk ki az ünneplésére a mai napot, mivel a gondviselés terve szerint elődöm pontosan ennek az ünnepnek az előestéjén adta át a lelkét Istennek. Ma, azon felül, hogy ez május, Szűz Mária hónapjának első napja, munkás Szent József emlékezete is. E tényezők egybeesése gazdagítja az imádságunkat, segítenek minket, akik még az időben és a térben zarándokolunk; míg a mennyben egészen más az ünnep az angyalok és a szentek között! Jóllehet, Isten egy és Jézus Krisztus is egy, mintegy híd, amely összeköti a földet és a mennyet, mi mégis ebben a pillanatban közelebb érezzük magunkat hozzá, mint valaha, mintegy a mennyei liturgia részesei vagyunk."
Nekem ez az üzenet...
Kedves Peti! Megkaptam leveledet, ami tele volt nehézségekkel és szomorúsággal. Azt írtad, hogy Istentől elválasztottnak érzed magad, hogy távol van tőled és olyan, mintha Isten elhagyott volna. Imádban is szétszórt vagy, érzelmeid laposak, kedvetlen vagy. Igazából se Istent, se…..
Nem értek a politikához. A március 15-ei miniszterelnöki beszéd most mégis elgondolkoztatott. Orbán Viktor elég energikusan fogalmazott: „Nem tűrtük el 1848-ban, hogy Bécsből diktáljanak nekünk, nem tűrtük el 1956-ban, hogy Moszkvából diktáljanak, most sem hagyjuk, hogy…..
cladonia_rangiferina
2011.03.23 04:25:07
@peppe80:
A válaszodban a mesebeli királylányhoz hasonlítasz, aki jött is meg nem is, hozott ajándékot, meg nem is. No lám, ismét ott a szó: hasonlítasz. Hívatásom okán, melynek a mérés mindennapi része, nehezen érthető számomra, hogy létezik olyan érték, melynek ne lenne kiinduló pontja. Galileinek tulajdonítják azt a mondást, hogy:"ami mérhető azt mérd meg, ami nem mérhető, azt tedd mérhetővé".
A válaszodban a mesebeli királylányhoz hasonlítasz, aki jött is meg nem is, hozott ajándékot, meg nem is. No lám, ismét ott a szó: hasonlítasz. Hívatásom okán, melynek a mérés mindennapi része, nehezen érthető számomra, hogy létezik olyan érték, melynek ne lenne kiinduló pontja. Galileinek tulajdonítják azt a mondást, hogy:"ami mérhető azt mérd meg, ami nem mérhető, azt tedd mérhetővé".
cladonia_rangiferina
2011.03.23 04:45:26
@uszo:
"Egyáltalán nem bizonyos, hogy valaki úgy mond véleményt OV tekintélyéről, hogy közben valaki más tekintélyéhez viszonyítana. "
Hiszen peppe80 éppen ezt tette, mikor az általa tisztelt ember véleményét belinkelte...Nem?
A beszélgetések legnagyobb része kérdéssel kezdődik. Ezt tettem én is, mikor megpróbáltam egyféle véleményalkotást megérteni. Ebből hogyan jutottál el arra a gondolatra, hogy valamiféle
"kommenista meg stb. összeesküvés elméleteket" gyártanék, nem értem?
Idős korában egyszer Arany János költészetét méltatták a jelenlétében. Az egyik elemzésben többször elhangzott, hogy a költő ezt gondolta, a költő azt gondolta, megunva ezt a méltatást egyszer csak megszólalt a bajusza alatt:" gondolta a fene".
"Egyáltalán nem bizonyos, hogy valaki úgy mond véleményt OV tekintélyéről, hogy közben valaki más tekintélyéhez viszonyítana. "
Hiszen peppe80 éppen ezt tette, mikor az általa tisztelt ember véleményét belinkelte...Nem?
A beszélgetések legnagyobb része kérdéssel kezdődik. Ezt tettem én is, mikor megpróbáltam egyféle véleményalkotást megérteni. Ebből hogyan jutottál el arra a gondolatra, hogy valamiféle
"kommenista meg stb. összeesküvés elméleteket" gyártanék, nem értem?
Idős korában egyszer Arany János költészetét méltatták a jelenlétében. Az egyik elemzésben többször elhangzott, hogy a költő ezt gondolta, a költő azt gondolta, megunva ezt a méltatást egyszer csak megszólalt a bajusza alatt:" gondolta a fene".
cladonia_rangiferina
2011.04.10 12:53:30
@csaba carmarthen: Igen, így már érthető, így harmadszorra...
"Hát maga megbolondult,
Hát maga megbolondult,
Hogy mindent kétszer mond, kétszer mond?"
(Hady Endre: A törpe fejűek)
"Hát maga megbolondult,
Hát maga megbolondult,
Hogy mindent kétszer mond, kétszer mond?"
(Hady Endre: A törpe fejűek)
Egy, egy egykor patinás és komoly szerzetesrend, melyet sokan a legszigorúbb rendnek tartottak mostanában Cowboy képpel és állás hirdetésszerűen próbál érdeklődést kelteni a szerzetesélet iránt. Ezeknek elment az eszük? Hova jutottunk? Ha az alapító ezt megérte volna! Márcsak az hiányzik, hogy…..
cladonia_rangiferina
2011.04.08 21:27:27
@Felicitasz: Az nem baj, ha sokat akarnak. Ha felismeri az ember, hogy magas a léc, megpróbál/hat felnőni hozzá. Volt egy tanárom az egyetemen, az volt a jelmondata: követeljük meg a hallgatóktól a maximumot, hogy az életben megvalósítsák a minimumot! A jezsuiták is ilyen maximalisták, az a jezsuita is, akit én ismerek. Tán a "munkaköri leírásukban" ez előírás. :))
Márpedig az Indiában is elindul, de azért a vonatozás nem mindennapi vállalkozás. Először is nem úgy van, hogy elmegyek, és jegyet veszek, aztán felülök a vonatra. A vonatjegyeket hónapokkal előre célszerű megvásárolni, mert egyébként nincs hely, csak várólistás jegyet lehet kapni. Ez azt jelenti,…..
Engem továbbra is az Isten kérdése izgat. Nemrég jelent meg Karl Frielingsdorf jezsuitának a könyve „Istenképek” magyar fordításban. Most készülök elolvasni, de már, amit hallottam róla, az is nagyon meggondolkodtató. Mondja, hogy vannak különböző, nagyon rossz…..
Szent Pál még olyan szépen, olyan egyértelműen megírta a Bibliában, hogy mulier taceat in ecclesia (a nők hallgassanak az egyházban)! (Vö. 1Kor 1,34). Bezzeg akkor még rend volt! Nade manapság, hogy a nők nem átallnak fedetlen fővel megjelenni – és imádkozni! i-mád-koz-ni!!…..
cladonia_rangiferina
2010.11.13 19:49:28
@Satori: Én pedig nekiállok siratóasszonyokat toborozni, akik vállalják, hogy naponta, megszaggatott ruhában, kibontott hajjal, a földön ülve elmorzsolnak néhány könnycseppet értetek, szegény Elnyomott Férfiakért.
Várom a jelentkezőket! :DDD
Várom a jelentkezőket! :DDD
cladonia_rangiferina
2011.02.17 04:15:50
A terciátus egyik tapasztalatát szeretném megosztani Veletek. A jezsuita képzés utolsó fázisa, a szív iskolája, különösen is a "megtalálni Istent mindenben" Ignáci jelmondat jegyében zajlik, amiben főleg a 30 napos lelkigyakorlat és a szegények közti probáció segít bennünket. Decemberben a Teréz…..
cladonia_rangiferina
2011.02.14 04:36:00
@lucasss: Vártam. Vártam, megszólaljak-e? És jól tettem, hogy vártam, hiszen a Te tapasztalataidhoz képest mit is tudna hozzátenni az, aki most indul el ezen az úton? legfeljebb néhány adalékot a "miért"-hez. Csak megköszönni tudom korizolinak és mindenkinek, aki a személyes érzéseit megosztja velünk. Sokat tanultam Tőletek. Nemrég fejeztem be a kötelező 40 órás gyakorlatot, és a jövő hónaptól kórházi önkéntes segítőként dolgozom egy elfekvőben.
Ez egy olyan kérdés, amin régóta gondolkodom. Muzsikus családban születtem: apám zongorázott, anyám pedig amatőr operaénekesnő volt. Magam is zongorázgatok, és szeretek zenét hallgatni. Előadásokat is tartottam már zenéről, és a diákjaim reakcióiból tudom, hogy milyen nagy…..
cladonia_rangiferina
2010.07.30 20:18:35
@a4181716:
"Ez egy rossz írás.
Akárkinek a fejéből is pattant ki ez a gondolat, ostobaság.
Talán erre kár is betűt pocsékolni."
Igen. Jól fogalmaztál.
Saját magadról...
"Ez egy rossz írás.
Akárkinek a fejéből is pattant ki ez a gondolat, ostobaság.
Talán erre kár is betűt pocsékolni."
Igen. Jól fogalmaztál.
Saját magadról...
cladonia_rangiferina
2011.02.06 08:32:25
Jövőre kitiltják a koldusokat - akkor hova mennek? címmel az index.hu dívány társportáljára ma délután került fel az alábbi beszámoló arról a koldulás-konferenciáról, amelyet a jezsuiták szerveztek a Párbeszéd Házában. A cikk jól összefoglalja az ott elhangzottakat. Kedves…..
cladonia_rangiferina
2011.02.01 18:18:29
@Ky-Lí: csak jámboran és csendben mondom: február van ám...
A brit Robert Edwards nyerte az idei orvosi Nobel-díjat - jelentette be hétfő délelőtt a kitüntetést odaítélő stockholmi bizottság, amely azzal indokolta döntését, hogy a mesterséges megtermékenyítés úttörőjének számító kutató munkássága mérföldkövet jelent a modern…..
cladonia_rangiferina
2010.10.19 20:26:27
@khamul: Ha elkezdett Rohrtól a Rejtett dolgokat olvasni, melyből Kajla idézett, nem tudod majd letenni... Én, rongyosra olvastam, olyan jóóó!
cladonia_rangiferina
2010.10.24 18:58:44
@egyérintő: "Nem történt érdemi válasz részetekről, hanem beírtok, meg idéztek akár egy fél Háború és békét anélkül, hogy bármit megválaszolnátok."
A Háború és béke maga a válasz. A válaszok közül az egyik. Lehetséges.
...A keresztény etika specifikus sajátosságainak csak olyan feltevések, alapelvek, és ítéletek tekinthetők melyek kizárólag a Jézus Krisztusba vetett hitben gyökereznek, és más etikai rendszerben nem találhatók. Ilyen kizárólagos sajátosságot egyedül abban a nézőpontban találtunk, mely a valóságtapasztalatot és az ember-kapcsolatokat a hívő ember Jézus Krisztussal kialakított kapcsolatán keresztül értelmezi. Amint a Vatikáni zsinat is megállapította Isten népe hisz abban, hogy
„őt az Úr Lelke vezérli; … ez indítja arra, hogy igyekezzék felkutatni, melyek végül is az Isten jelenlétének és szándékának jelei a kortársakkal együttesen átélt eseményekben, igényekben és vágyakozásokban. A hit ugyanis új fényt vet mindenre, feltárja az Isten elgondolását az ember egész hivatásáról, és így a teljes értelemben vett emberi megoldások felé tereli az elmét.”
Ebből az idézetből ki kell emelni azt, hogy a hit fénye nem isteni, nem is egyházi, hanem emberi megoldások felé tereli az elmét. A keresztény hagyomány is azt tartja, hogy a hívő ember erkölcsi ismeretei és döntései nem a hitből fakadnak, hanem a hit fényében felvilágosított emberi értelem ismeretei és döntései lesznek. Ez a különbség nagyon lényeges. A hit nézőpontja sajátos hangsúlyt és nem tartalmat ad az erkölcsi elvek, a szabályok és a döntéshozatal számára; ez a nézőpont nem az értelem érveit, hanem a hívő személy perspektíváját változtatja meg. Emberségünk kibontakoztatásához szükséges természetes értékek fontosságára hívja fel figyelmünket, és azok megvalósítását sürgeti. A hívő ember találja magát szembe a modern élet új dilemmáival és keresi az emberi természet alapértékeinek megvalósításához vezető utat. Valláshagyományában nem az új problémákra adandó konkrét választ, hanem egy olyan világnézet alapjait találja meg a keresztény, amely inspirálja abban, hogy olyan döntéseket hozzon, amelyek emberségünk kibontakoztatásának lehetőségét eddig nem tapasztalt körülmények között biztosítsák. A keresztény hit szerepe tehát megnyilvánul az emberi személy és kapcsolatainak értelmezésében, az erkölcsi cselekedetek motivációjában és az életstílus kialakításában. Ez a szerep azonban csak megkülönböztető sajátosság, mivel más valláshagyományok is hasonló szerepet játszanak követőik erkölcsi ismereteiben és döntéseiben.
Megállapíthatjuk, hogy létezik egy ma is általánosan elfogadott erkölcsteológiai hagyomány, amely szerint a keresztény etika egyetlen specifikus sajátossága a Krisztus-hitből fakadó erkölcsszemlélet. Az etikai vizsgálódás és a morális magatartás szintjén található többi sajátosságnak csak megkülönböztető szerepe van. Az adott helyzetben történő elhatározás és az azt megvalósító morális cselekedetek tartalma a hit fényében megvilágosított ember értelem munkájának az eredménye. A Vatikáni Zsinat kihangsúlyozta azt, hogy a hívő közösségnek kötelessége az emberiség földi tevékenységében való felelős részvétel. Ez a részvétel nem közvetlenül politikai, gazdasági vagy társadalmi jelegű, hanem annak az emberképnek a képviseletében valósul meg, amit a kereszténység Krisztusba vetett hitében kapott meg. Ennek fényében szolgálhatja a keresztény közösség annak az alapvető emberi értékekre épülő erkölcsi konszenzusnak a megteremtését, ami a társadalmi és politikai élet harmóniájának megteremtéséhez és fönntartásához elengedhetetlenül szükséges. Ennek megteremtését az emberi jóakaraton kívül olyan racionális dialógus biztosíthatja, amely tisztelettudó figyelemmel veszi tekintetbe a társadalom tagjainak lelkiismeretében élő és magatartásukban megnyilvánuló őszinte emberi jóra-törekvést. Az Egyház szerepe ebben a feladatban a Krisztusban kapott hit és az emberszeretet szolgálata. Csak így tudjuk ugyanis embertársainkat meggyőzni arról, hogy „aki Krisztust, a tökéletes embert követi, az egyre inkább emberré válik”.
(Somfai Béla S.J. :Keresztény etika?)
A Háború és béke maga a válasz. A válaszok közül az egyik. Lehetséges.
...A keresztény etika specifikus sajátosságainak csak olyan feltevések, alapelvek, és ítéletek tekinthetők melyek kizárólag a Jézus Krisztusba vetett hitben gyökereznek, és más etikai rendszerben nem találhatók. Ilyen kizárólagos sajátosságot egyedül abban a nézőpontban találtunk, mely a valóságtapasztalatot és az ember-kapcsolatokat a hívő ember Jézus Krisztussal kialakított kapcsolatán keresztül értelmezi. Amint a Vatikáni zsinat is megállapította Isten népe hisz abban, hogy
„őt az Úr Lelke vezérli; … ez indítja arra, hogy igyekezzék felkutatni, melyek végül is az Isten jelenlétének és szándékának jelei a kortársakkal együttesen átélt eseményekben, igényekben és vágyakozásokban. A hit ugyanis új fényt vet mindenre, feltárja az Isten elgondolását az ember egész hivatásáról, és így a teljes értelemben vett emberi megoldások felé tereli az elmét.”
Ebből az idézetből ki kell emelni azt, hogy a hit fénye nem isteni, nem is egyházi, hanem emberi megoldások felé tereli az elmét. A keresztény hagyomány is azt tartja, hogy a hívő ember erkölcsi ismeretei és döntései nem a hitből fakadnak, hanem a hit fényében felvilágosított emberi értelem ismeretei és döntései lesznek. Ez a különbség nagyon lényeges. A hit nézőpontja sajátos hangsúlyt és nem tartalmat ad az erkölcsi elvek, a szabályok és a döntéshozatal számára; ez a nézőpont nem az értelem érveit, hanem a hívő személy perspektíváját változtatja meg. Emberségünk kibontakoztatásához szükséges természetes értékek fontosságára hívja fel figyelmünket, és azok megvalósítását sürgeti. A hívő ember találja magát szembe a modern élet új dilemmáival és keresi az emberi természet alapértékeinek megvalósításához vezető utat. Valláshagyományában nem az új problémákra adandó konkrét választ, hanem egy olyan világnézet alapjait találja meg a keresztény, amely inspirálja abban, hogy olyan döntéseket hozzon, amelyek emberségünk kibontakoztatásának lehetőségét eddig nem tapasztalt körülmények között biztosítsák. A keresztény hit szerepe tehát megnyilvánul az emberi személy és kapcsolatainak értelmezésében, az erkölcsi cselekedetek motivációjában és az életstílus kialakításában. Ez a szerep azonban csak megkülönböztető sajátosság, mivel más valláshagyományok is hasonló szerepet játszanak követőik erkölcsi ismereteiben és döntéseiben.
Megállapíthatjuk, hogy létezik egy ma is általánosan elfogadott erkölcsteológiai hagyomány, amely szerint a keresztény etika egyetlen specifikus sajátossága a Krisztus-hitből fakadó erkölcsszemlélet. Az etikai vizsgálódás és a morális magatartás szintjén található többi sajátosságnak csak megkülönböztető szerepe van. Az adott helyzetben történő elhatározás és az azt megvalósító morális cselekedetek tartalma a hit fényében megvilágosított ember értelem munkájának az eredménye. A Vatikáni Zsinat kihangsúlyozta azt, hogy a hívő közösségnek kötelessége az emberiség földi tevékenységében való felelős részvétel. Ez a részvétel nem közvetlenül politikai, gazdasági vagy társadalmi jelegű, hanem annak az emberképnek a képviseletében valósul meg, amit a kereszténység Krisztusba vetett hitében kapott meg. Ennek fényében szolgálhatja a keresztény közösség annak az alapvető emberi értékekre épülő erkölcsi konszenzusnak a megteremtését, ami a társadalmi és politikai élet harmóniájának megteremtéséhez és fönntartásához elengedhetetlenül szükséges. Ennek megteremtését az emberi jóakaraton kívül olyan racionális dialógus biztosíthatja, amely tisztelettudó figyelemmel veszi tekintetbe a társadalom tagjainak lelkiismeretében élő és magatartásukban megnyilvánuló őszinte emberi jóra-törekvést. Az Egyház szerepe ebben a feladatban a Krisztusban kapott hit és az emberszeretet szolgálata. Csak így tudjuk ugyanis embertársainkat meggyőzni arról, hogy „aki Krisztust, a tökéletes embert követi, az egyre inkább emberré válik”.
(Somfai Béla S.J. :Keresztény etika?)
Apó: Péter, én már több embertől megkérdeztem ez, tőled is szeretném megkérdezni: mit gondolsz, mi befolyásolja életviteledet leginkább, az értelmed, az akaratod, vagy az érzelmeid?
Péter: Gyakran talán az érzelmeim, de azért abban biztos vagyok, hogy az értelmem is nagy…..
cladonia_rangiferina
2010.09.27 05:51:24
@egyérintő:
"Papjaink ismerik a családi közösség erejét,hogy a jó párkapcsolatot, a családi közösséget szinte patikaszerként kellene kiírni a magányos emberek számára."
Gyógyszerészként szívesen dolgoznék abban a patikában, ahol az általad javasolt receptre, ezt a patikaszert kiszolgálhatnám az embereknek.
Magam is vevő lennék...
"Papjaink ismerik a családi közösség erejét,hogy a jó párkapcsolatot, a családi közösséget szinte patikaszerként kellene kiírni a magányos emberek számára."
Gyógyszerészként szívesen dolgoznék abban a patikában, ahol az általad javasolt receptre, ezt a patikaszert kiszolgálhatnám az embereknek.
Magam is vevő lennék...
- Előző blogomban írtam, hogy még akarok neked többet mondani érzelmeinkről, különösen arról, hogy miért tekinthetjük azokat KINCSEKNEK. Ennek felfedezése számomra elég keserves körülmények között született meg. A rákkal való hosszú küzdelem után jöttem rá, hogy a…..
cladonia_rangiferina
2010.07.19 14:32:16
@álomfejtő:
Uram, nem a csodákért és látomásokért fohászkodom, csak erőt kérek a hétköznapokhoz. Taníts meg a kis lépések művészetére! Tégy leleményessé és ötletessé, hogy a napok sokféleségében és forgatagában idejében rögzítsem a számomra fontos felismeréseket és tapasztalatokat! Segíts engem a helyes időbeosztásban. Ajándékozz biztos érzéket a dolgok fontossági sorrendjében, elsőrangú vagy csak másodrangú fontosságának megítéléséhez. Erőt kérek a fegyelmezettséghez és mértéktartáshoz, hogy ne csak átfussak az életen, de értelmesen osszam be napjaimat, észleljem a váratlan örömöket és magaslatokat. Őrizz meg attól a naiv hittől, hogy az életben mindennek simán kell mennie. Ajándékozz meg azzal a józan felismeréssel, hogy a nehézségek, kudarcok, sikertelenségek, visszaesések az élet magától adódó ráadásai, amelynek révén növekedünk és érlelődünk.
Küldd el hozzám a kellő pillanatban azt, akinek van elegendő bátorsága és szeretete az igazság kimondásához! Az igazságot az ember nem magának mondja meg, azt mások mondják meg nekünk. Tudom, hogy sok probléma éppen úgy oldódik meg, hogy nem teszünk semmit. Kérlek segíts, hogy tudjak várni! Te tudod, hogy milyen nagy szükségünk van a bátorságra. Add, hogy az élet legszebb, legnehezebb, legkockázatosabb és legtörékenyebb ajándékára méltók lehessünk!
Ajándékozz elegendő fantáziát ahhoz, hogy a kellő pillanatban és a megfelelő helyen-szavakkal vagy szavak nélkül-egy kis jóságot közvetíthessek! Őrizz meg az élet elszalasztásának a félelmétől. Ne azt add nekem, amit kívánok, hanem azt, amire szükségem van!
Taníts meg a kis lépések művészetére!
Antoine de Saint-Exupery:Fohász
Uram, nem a csodákért és látomásokért fohászkodom, csak erőt kérek a hétköznapokhoz. Taníts meg a kis lépések művészetére! Tégy leleményessé és ötletessé, hogy a napok sokféleségében és forgatagában idejében rögzítsem a számomra fontos felismeréseket és tapasztalatokat! Segíts engem a helyes időbeosztásban. Ajándékozz biztos érzéket a dolgok fontossági sorrendjében, elsőrangú vagy csak másodrangú fontosságának megítéléséhez. Erőt kérek a fegyelmezettséghez és mértéktartáshoz, hogy ne csak átfussak az életen, de értelmesen osszam be napjaimat, észleljem a váratlan örömöket és magaslatokat. Őrizz meg attól a naiv hittől, hogy az életben mindennek simán kell mennie. Ajándékozz meg azzal a józan felismeréssel, hogy a nehézségek, kudarcok, sikertelenségek, visszaesések az élet magától adódó ráadásai, amelynek révén növekedünk és érlelődünk.
Küldd el hozzám a kellő pillanatban azt, akinek van elegendő bátorsága és szeretete az igazság kimondásához! Az igazságot az ember nem magának mondja meg, azt mások mondják meg nekünk. Tudom, hogy sok probléma éppen úgy oldódik meg, hogy nem teszünk semmit. Kérlek segíts, hogy tudjak várni! Te tudod, hogy milyen nagy szükségünk van a bátorságra. Add, hogy az élet legszebb, legnehezebb, legkockázatosabb és legtörékenyebb ajándékára méltók lehessünk!
Ajándékozz elegendő fantáziát ahhoz, hogy a kellő pillanatban és a megfelelő helyen-szavakkal vagy szavak nélkül-egy kis jóságot közvetíthessek! Őrizz meg az élet elszalasztásának a félelmétől. Ne azt add nekem, amit kívánok, hanem azt, amire szükségem van!
Taníts meg a kis lépések művészetére!
Antoine de Saint-Exupery:Fohász
- Apó, igaz az, hogy egy klubot akarsz alapítani?- Igen, szeretném összeszedni azokat az embereket, akik csatlakoznának a NEM PANASZKODÓK KLUBJÁ-hoz! Amikor 17 évvel ezelőtt visszajöttem Japánból, nagyon elcsodálkoztam azon, hogy a magyarok mennyit panaszkodnak. Lehet, hogy meg is van…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
és mindenkinek, aki Jób könyvéből keresi a válaszokat a saját és mások szenvedéseire, jó szívvel ajánlom Richard Rohr spirituális töprengéseit "Jób és a szenvedés misztériuma" címmel.