Adatok
Dave788
17 bejegyzést írt és 9 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Remek cikk az épületről, csak a kőtárosokat alázó rész ne lenne benne...
http://index.hu/kultur/klassz/2010/09/23/pecskulcsprojektek/
..
Te is egyetemi oktató vagy és én is az vagyok. Te meghirdetsz 5 szemináriumot, amire jelentkezik összesen 84 hallgató, akiket végig is viszel a féléven. Én is meghirdetek 5 szemináriumot, de csak 21 emberke jelentkezik rájuk. Ráadásul csak 7-7-7, két kurzusom érdeklődés hiányában…..
Tele van a tököm ezzel a pc brigáddal. Nem a véleményük, nem az elveik és nem is gondolataik miatt, hanem azért, mert pont annyira progresszívek, mint azok, akiket fikáznak. Konstruktivizmusból zérus. Adott itten kérem ez a több évtizedes, évszázados, vagy mit tudom én…..
Épp a napokban beszélgettem egy ismerősömmel arról, hogy voltaképpen nem túl sokféle kimenetele lehet annak az elsősorban közrendvédelmi, közbiztonsági problémának, amelyet a cigány és a magyar szokások, viselkedéskultúra eltérése okoz. Az egyik ilyen kimenetel, hogy végre…..
Kezdem azt hinni, hogy Magyarországon nem lehet kulturáltan szórakozni. Nem, mert elég pár kötekedő tróger, részeg punk, brutális biztonsági őr (Simon Tibi! Simon Tibi!), neadjiste’ egy-két balhét kereső cigány, aztán máris előkerülnek a bökők, viperák és egyebek, és…..
Dave788
2009.02.08 16:36:45
Valószínűleg sohasem állt közelebb a magyar társadalom a polgárháború kitörése eshetőségéhez, mint az elmúlt 3-4 hónapban. A keletkezett és fokozatosan erősödő össztársadalmi feszültségek, melyek egy része gazdasági, más része, pedig politikai eredetű—nem beszélve a hosszú ideje létező korosztályi ellentétekről—együttesen olyan instabil helyzetet eredményezett, mely leginkább egy finoman rezgő nitroglicerinnel telt hordóra emlékeztet. A nagy történelmi fordulópontokhoz/változásokhoz általában szükségeltetik egy erupciót előidéző esemény bekövetkezte, amely önmagában még nem biztos, hogy akkora horderővel bírna, amellyel a körülmények felruházzák.
Vegyük a jelen esetet: a három kiváló sportoló sérelmére elkövetett bűncselekmény súlyos és kirívó is, tehát más körülmények között is kiváltana országos és össztársadalmi felháborodást. Azonban a jelen körülmények közt igen nagy az eshetősége, hogy ez a különösen embertelen tett elvezethet egy az egész országra kiterjedő zavargássorozathoz; ha a Magyar Köztársaság erre hivatott szervei nem cselekednek gyorsan és törvényesen. Ellenkező esetben emberek tízezrei tehetik fel—származásra és társadalmi állásra tekintet nélkül—a kérdést, hogy mennyiben is él még a Rosseau által annak idején megfogalmazott társadalmi szerződés, mely íratlanul fennáll az állam és azt létrehozó és fenntartó polgárok között.
Másrészről igen jó párhuzamokat lehet vonni hazánk jelenlegi helyzete és a Dél-Afrikai Köztársaság 1950 utáni története közt. A Magyarországon élő cigány népesség főleg kistelepüléseken élő hányada társadalmi állása, jövedelmi viszonyai és nem utolsósorban életpálya kilátásai okán a radikalizálódás útjára lépett. Ebben Magyarország többségi népességének s a mindenkori kormányzó politikai elitnek történelmi felelőssége van. A fent említett országban ugyanez a helyzet állt elő a 20. század közepére csak azzal a különbséggel, hogy ott a hatalmat birtokló politikai elitet adó nemzetiség kisebbségben volt a többségi néger népességgel szemben. A kétszáz éven át tartó folyamat, amely a nemzetségi-törzsi szinten megosztott négereket. fokozatosan társadalmi és politikai zsákutcába szorította, a 30-as években a nemzetiszocialista ideológia hatására ugyancsak—viszont teljesen más célzattal—radikalizálódott búrok által létrehozott Apartheid-rendszerrel érte el csúcspontját. Ez a helyzet idézte elő az Umkhonto we Sizwe—A Nemzet Lándzsája, az ANC fegyveres szárnya—létrejöttét 1961-ben. (en.wikipedia.org/wiki/Umkhonto_we_Sizwe) Ehhez még hozzáadódott az 1960. március 21-én történt Sharpville-i Mészárlás, amelynek során a rendőrség az újonnan hozott szegregációs törvények ellen békésen tüntetők közé lőtt 69 ember halálát és több mint 180 sérülését okozva.( en.wikipedia.org/wiki/Sharpeville_Massacre)
Hazánkban a helyzet talán még nem ilyen súlyos, hiszen egyenlőre még nem lépett színre olyan karizmatikus és tekintélyes vezető, aki össze tudná fogni a származási szinten megosztott cigánytársadalmat s a “kirakatban” politizálhatna, Nelson Mandela tette s ugyanakkor remélhetőleg még nincs meg a háttérember sem, aki a katonai/technikai oldalát fogná össze egy ilyen mozagalomnak, mint amilyen Chris Hani volt en.wikipedia.org/wiki/Chris_Hani.
Ugyan a formálódó “Cigány Gárda” valószínűleg nem jelent komoly veszélyt, hiszen az a magyar törvényesség talaján s a törvényi kereteket felhasználva kíván létezni, meg tulajdonképpen a politikai elit is némiképpen távolságot tart tőle, de a Mohácsi Viktória EP-képviselő környezetében rendre feltűnő “praetorianus gárda” már adott esetben előképe lehet egy a dél-afrikaihoz hasonló szervezetnek.
Vegyük a jelen esetet: a három kiváló sportoló sérelmére elkövetett bűncselekmény súlyos és kirívó is, tehát más körülmények között is kiváltana országos és össztársadalmi felháborodást. Azonban a jelen körülmények közt igen nagy az eshetősége, hogy ez a különösen embertelen tett elvezethet egy az egész országra kiterjedő zavargássorozathoz; ha a Magyar Köztársaság erre hivatott szervei nem cselekednek gyorsan és törvényesen. Ellenkező esetben emberek tízezrei tehetik fel—származásra és társadalmi állásra tekintet nélkül—a kérdést, hogy mennyiben is él még a Rosseau által annak idején megfogalmazott társadalmi szerződés, mely íratlanul fennáll az állam és azt létrehozó és fenntartó polgárok között.
Másrészről igen jó párhuzamokat lehet vonni hazánk jelenlegi helyzete és a Dél-Afrikai Köztársaság 1950 utáni története közt. A Magyarországon élő cigány népesség főleg kistelepüléseken élő hányada társadalmi állása, jövedelmi viszonyai és nem utolsósorban életpálya kilátásai okán a radikalizálódás útjára lépett. Ebben Magyarország többségi népességének s a mindenkori kormányzó politikai elitnek történelmi felelőssége van. A fent említett országban ugyanez a helyzet állt elő a 20. század közepére csak azzal a különbséggel, hogy ott a hatalmat birtokló politikai elitet adó nemzetiség kisebbségben volt a többségi néger népességgel szemben. A kétszáz éven át tartó folyamat, amely a nemzetségi-törzsi szinten megosztott négereket. fokozatosan társadalmi és politikai zsákutcába szorította, a 30-as években a nemzetiszocialista ideológia hatására ugyancsak—viszont teljesen más célzattal—radikalizálódott búrok által létrehozott Apartheid-rendszerrel érte el csúcspontját. Ez a helyzet idézte elő az Umkhonto we Sizwe—A Nemzet Lándzsája, az ANC fegyveres szárnya—létrejöttét 1961-ben. (en.wikipedia.org/wiki/Umkhonto_we_Sizwe) Ehhez még hozzáadódott az 1960. március 21-én történt Sharpville-i Mészárlás, amelynek során a rendőrség az újonnan hozott szegregációs törvények ellen békésen tüntetők közé lőtt 69 ember halálát és több mint 180 sérülését okozva.( en.wikipedia.org/wiki/Sharpeville_Massacre)
Hazánkban a helyzet talán még nem ilyen súlyos, hiszen egyenlőre még nem lépett színre olyan karizmatikus és tekintélyes vezető, aki össze tudná fogni a származási szinten megosztott cigánytársadalmat s a “kirakatban” politizálhatna, Nelson Mandela tette s ugyanakkor remélhetőleg még nincs meg a háttérember sem, aki a katonai/technikai oldalát fogná össze egy ilyen mozagalomnak, mint amilyen Chris Hani volt en.wikipedia.org/wiki/Chris_Hani.
Ugyan a formálódó “Cigány Gárda” valószínűleg nem jelent komoly veszélyt, hiszen az a magyar törvényesség talaján s a törvényi kereteket felhasználva kíván létezni, meg tulajdonképpen a politikai elit is némiképpen távolságot tart tőle, de a Mohácsi Viktória EP-képviselő környezetében rendre feltűnő “praetorianus gárda” már adott esetben előképe lehet egy a dél-afrikaihoz hasonló szervezetnek.
Tulajdonképpen az az érthetetlen, hogy miként gondolhatták a veszprémi kézilabdások gyilkosai azt, hogy ezt a balhét megúszhatják. Még abban sem lehetnek biztosak, hogy élve kerülnek rendőrkézre, sőt, a mai magyar társadalom indulati állapotát figyelembe véve,…..
Dave788
2009.02.08 16:31:28
Valószínűleg sohasem állt közelebb a magyar társadalom a polgárháború kitörése eshetőségéhez, mint az elmúlt 3-4 hónapban. A keletkezett és fokozatosan erősödő össztársadalmi feszültségek, melyek egy része gazdasági, más része, pedig politikai eredetű—nem beszélve a hosszú ideje létező korosztályi ellentétekről—együttesen olyan instabil helyzetet eredményezett, mely leginkább egy finoman rezgő nitroglicerinnel telt hordóra emlékeztet. A nagy történelmi fordulópontokhoz/változásokhoz általában szükségeltetik egy erupciót előidéző esemény bekövetkezte, amely önmagában még nem biztos, hogy akkora horderővel bírna, amellyel a körülmények felruházzák.
Vegyük a jelen esetet: a három kiváló sportoló sérelmére elkövetett bűncselekmény súlyos és kirívó is, tehát más körülmények között is kiváltana országos és össztársadalmi felháborodást. Azonban a jelen körülmények közt igen nagy az eshetősége, hogy ez a különösen embertelen tett elvezethet egy az egész országra kiterjedő zavargássorozathoz; ha a Magyar Köztársaság erre hivatott szervei nem cselekednek gyorsan és törvényesen. Ellenkező esetben emberek tízezrei tehetik fel—származásra és társadalmi állásra tekintet nélkül—a kérdést, hogy mennyiben is él még a Rosseau által annak idején megfogalmazott társadalmi szerződés, mely íratlanul fennáll az állam és azt létrehozó és fenntartó polgárok között.
Másrészről igen jó párhuzamokat lehet vonni hazánk jelenlegi helyzete és a Dél-Afrikai Köztársaság 1950 utáni története közt. A Magyarországon élő cigány népesség főleg kistelepüléseken élő hányada társadalmi állása, jövedelmi viszonyai és nem utolsósorban életpálya kilátásai okán a radikalizálódás útjára lépett. Ebben Magyarország többségi népességének s a mindenkori kormányzó politikai elitnek történelmi felelőssége van. A fent említett országban ugyanez a helyzet állt elő a 20. század közepére csak azzal a különbséggel, hogy ott a hatalmat birtokló politikai elitet adó nemzetiség kisebbségben volt a többségi néger népességgel szemben. A kétszáz éven át tartó folyamat, amely a nemzetségi-törzsi szinten megosztott négereket. fokozatosan társadalmi és politikai zsákutcába szorította, a 30-as években a nemzetiszocialista ideológia hatására ugyancsak—viszont teljesen más célzattal—radikalizálódott búrok által létrehozott Apartheid-rendszerrel érte el csúcspontját. Ez a helyzet idézte elő az Umkhonto we Sizwe—A Nemzet Lándzsája, az ANC fegyveres szárnya—létrejöttét 1961-ben. (en.wikipedia.org/wiki/Umkhonto_we_Sizwe) Ehhez még hozzáadódott az 1960. március 21-én történt Sharpville-i Mészárlás, amelynek során a rendőrség az újonnan hozott szegregációs törvények ellen békésen tüntetők közé lőtt 69 ember halálát és több mint 180 sérülését okozva.( en.wikipedia.org/wiki/Sharpeville_Massacre)
Hazánkban a helyzet talán még nem ilyen súlyos, hiszen egyenlőre még nem lépett színre olyan karizmatikus és tekintélyes vezető, aki össze tudná fogni a származási szinten megosztott cigánytársadalmat s a “kirakatban” politizálhatna, Nelson Mandela tette s ugyanakkor remélhetőleg még nincs meg a háttérember sem, aki a katonai/technikai oldalát fogná össze egy ilyen mozagalomnak, mint amilyen Chris Hani volt en.wikipedia.org/wiki/Chris_Hani.
Ugyan a formálódó “Cigány Gárda” valószínűleg nem jelent komoly veszélyt, hiszen az a magyar törvényesség talaján s a törvényi kereteket felhasználva kíván létezni, meg tulajdonképpen a politikai elit is némiképpen távolságot tart tőle, de a Mohácsi Viktória EP-képviselő környezetében rendre feltűnő “praetorianus gárda” már adott esetben előképe lehet egy a dél-afrikaihoz hasonló szervezetnek.
Vegyük a jelen esetet: a három kiváló sportoló sérelmére elkövetett bűncselekmény súlyos és kirívó is, tehát más körülmények között is kiváltana országos és össztársadalmi felháborodást. Azonban a jelen körülmények közt igen nagy az eshetősége, hogy ez a különösen embertelen tett elvezethet egy az egész országra kiterjedő zavargássorozathoz; ha a Magyar Köztársaság erre hivatott szervei nem cselekednek gyorsan és törvényesen. Ellenkező esetben emberek tízezrei tehetik fel—származásra és társadalmi állásra tekintet nélkül—a kérdést, hogy mennyiben is él még a Rosseau által annak idején megfogalmazott társadalmi szerződés, mely íratlanul fennáll az állam és azt létrehozó és fenntartó polgárok között.
Másrészről igen jó párhuzamokat lehet vonni hazánk jelenlegi helyzete és a Dél-Afrikai Köztársaság 1950 utáni története közt. A Magyarországon élő cigány népesség főleg kistelepüléseken élő hányada társadalmi állása, jövedelmi viszonyai és nem utolsósorban életpálya kilátásai okán a radikalizálódás útjára lépett. Ebben Magyarország többségi népességének s a mindenkori kormányzó politikai elitnek történelmi felelőssége van. A fent említett országban ugyanez a helyzet állt elő a 20. század közepére csak azzal a különbséggel, hogy ott a hatalmat birtokló politikai elitet adó nemzetiség kisebbségben volt a többségi néger népességgel szemben. A kétszáz éven át tartó folyamat, amely a nemzetségi-törzsi szinten megosztott négereket. fokozatosan társadalmi és politikai zsákutcába szorította, a 30-as években a nemzetiszocialista ideológia hatására ugyancsak—viszont teljesen más célzattal—radikalizálódott búrok által létrehozott Apartheid-rendszerrel érte el csúcspontját. Ez a helyzet idézte elő az Umkhonto we Sizwe—A Nemzet Lándzsája, az ANC fegyveres szárnya—létrejöttét 1961-ben. (en.wikipedia.org/wiki/Umkhonto_we_Sizwe) Ehhez még hozzáadódott az 1960. március 21-én történt Sharpville-i Mészárlás, amelynek során a rendőrség az újonnan hozott szegregációs törvények ellen békésen tüntetők közé lőtt 69 ember halálát és több mint 180 sérülését okozva.( en.wikipedia.org/wiki/Sharpeville_Massacre)
Hazánkban a helyzet talán még nem ilyen súlyos, hiszen egyenlőre még nem lépett színre olyan karizmatikus és tekintélyes vezető, aki össze tudná fogni a származási szinten megosztott cigánytársadalmat s a “kirakatban” politizálhatna, Nelson Mandela tette s ugyanakkor remélhetőleg még nincs meg a háttérember sem, aki a katonai/technikai oldalát fogná össze egy ilyen mozagalomnak, mint amilyen Chris Hani volt en.wikipedia.org/wiki/Chris_Hani.
Ugyan a formálódó “Cigány Gárda” valószínűleg nem jelent komoly veszélyt, hiszen az a magyar törvényesség talaján s a törvényi kereteket felhasználva kíván létezni, meg tulajdonképpen a politikai elit is némiképpen távolságot tart tőle, de a Mohácsi Viktória EP-képviselő környezetében rendre feltűnő “praetorianus gárda” már adott esetben előképe lehet egy a dél-afrikaihoz hasonló szervezetnek.
Az év első bizarr füves híre, hogy Dél-Floridában nagy erőkkel lekapcsoltak egy hatodikos általános iskolás kiscsajt, aki lefeküdt valakivel, hogy fűhöz jusson. A rendőrséget és a szülőket is lesokkolta a tudat, hogy 12 éves kislányuk idő előtt prostituálódott, úgyhogy…..
Dave788
2009.01.12 20:52:13
Dave788
2009.01.12 20:53:11
http://www.nol.hu/cikk/472720/http://www.magyarhirlap.hu/Archivum_cikk.php?cikk=139209&archiv=1&next=0http://www.mno.hu/portal/529417http://www.nepszava.hu/PrintArticle.asp?ArticleID=981667A kutyakomédia folytatódik. Olybá tűnik Mészáros uram egyedüli kakas kéván lenni a…..
http://www.dunantulinaplo.hu/index.php?apps=cikk&d=2007-11-24&r=1&c=643820Szép és tanulságos történet ez felebarátaim. Tökéletesen kiviláglik belőle az a nézőpont, amelyből a köztisztviselő--tisztelet a kivételnek--szemléli a közalkalmazottat. Csupán kiváltságos…..
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=135442Egyenesen sírnivaló ez a kutyakomédia. A fél ország ezen a tehetetlen városi szovjeten mulat. Csupán csak az a baj, hogy ha bukta lesz még akkor is meg fogják tudni magyarázni az "urak". Még nagyobb baj, hogy a városlakosok döntő…..
http://www.napigazdasag.hu/default.asp?cCenter=article.asp&nID=344052Hogy mire nem elég a felveendő 10 milliárd hitel! Tanulságos. Folyamatos igérgetés és ötletgyártás a városházán. Úgy tűnik sok mindenki szeretne eme összeg áldásaiból részesedni, hiszen Gonda…..
Némi kis túlköltekezés amúgy magyarosan.http://www.dunantulinaplo.hu/index.php?apps=cikk&d=2007-09-07&r=1&c=626405Magyar Nemzet 2007.09.11:5..
Kutyakomédia rulez!http://www.mno.hu/index.mno?cikk=428697&rvt=2http://www.dunantulinaplo.hu/index.php?apps=cikk&d=2007-09-06&r=1&c=625989 ..
http://www.mno.hu/index.mno?cikk=428138&rvt=5Magyar Nemzet Online 2007.09.03.http://www.dunantulinaplo.hu/index.php?apps=cikk&d=2007-09-04&r=1&c=625274Eddig is egy sugárzóan szép város voltunk, még több sugár nem kell. ..
Magyar Nemzet 2007.09.11:4Egyetem versus Traumatológia. Odáig fajult a finanszírozási helyzet, hogy a kórházi személyzet már a kollektív felmondás gondolatával is foglalkozik. Vajon meddig lehet a gyógyítás romos épületét felújítás nélkül használni?..
Néminemű csatornatörténelem.http://www.dunantulinaplo.hu/index.php?apps=kereses&a=11&q=ispa&hely=1&x=11&y=7 ..
Az embernek az esze megáll, olvasván a történetet; de hát kies városunkban már az a szokatlan, ha valami tisztességgel intéződik.http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=134121Egyébiránt a közbeszerzés Magyarországon szinte mindenhol problémás eset.Véleményem szerint magával…..
Egy kis adattár EKF kapcsán a teljesség igénye nélkül I. …..
Egy kis autópályatörténelem a nem is olyan távoli múltból.http://www.dunantulinaplo.hu/index.php?apps=cikk&d=2002-07-30&r=1&c=103496 ..
Felükvalifikált városvezetésünk jó magyar szokás szerint a legrosszabb időpontban esik egymásnak. Tulajdonképpen érthető az érdekcsoportok vetélkedése, hiszen messze nem mindegy, ki gyakorolja az ellenőrzést az EKF pénzügyi vetülete felett. Azonban félő, hogy a nagy…..
Örökbecsű vezetőink megintcsak bizonyságot tettek osztogatásbéli kvalitásaikról. http://www.dunantulinaplo.hu/index.php?apps=cikk&d=2007-08-01&r=1&c=617739http://www.mno.hu/index.mno?cikk=423275&rvt=2&s_text=p%E9cs&s_texttype=Az egészben nem a hitelfelvétel ténye…..
Üdvözlet minden olvasónak! Úgy gondoltam hasznos lészen egy olyan információs bázis elindítása, mely a teljesség igénye nélkül prezentál érdekes híreket, gondolatokat Pécs városával és annak lakosaival kapcsolatban. Nem csupán a jelenben, hanem a múlt eseményeiből is…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
A funkcionális analfabétizmusról írt sorait sajnos csak messzemenően igazolni tudom a tapasztalataimmal, melyeket helytörténészként és könyvtárosként szerzek a napi tájékoztatási munka során.