Zivatarfelhő 2012.02.22 20:50:28

@bes3: Bocsánat, pár szó kimaradt, tehát 50%-kal kevesebb vörösvérsejt kerül át, ez kb 30%-kal kevesebb vért jelent a babának.

Zivatarfelhő 2012.02.22 21:12:36

@liv731: Az előző kicsit zavaros lett, de azt akartam mondani, hogy az egyenleg kb azonos lesz, vagyis egyrészt van egy kis nyereség a rutinszerű beavatkozások miatt, és azzal kb azonos nagyságrendű veszteség más okok miatt.
Viszont azt is gondolom, hogy fontos a problémák kialakulásának okait is vizsgálni, és a megelőzésre is odafigyelni, és a jelenlegi kórházi ellátásban nagyon sok probléma vezethető vissza arra, hogy egyszerűen túl sok a rutinbeavatkozás, és kevés a személyre szabott gondoskodás.
Az intézeten kívüli ellátásban pedig kellene jó szakmai szervezet, önszabályozás, minőségellenőrzés, oktatási-továbbképzési rendszer.
És mindenhol kellene adatgyűjtés, közérthető statisztikák. És együttműködés meg kommunikáció. Meg visszacsatolási lehetőség, az ügyfelek észrevételeinek a becsatornázása a rendszerbe.

Zivatarfelhő 2012.03.03 17:46:30

@IrishOak: Másképp látom annak a hátterét, hogy miért nem lett korábban szabályozás. Nem hiszem, hogy a bábák túlzott liberalizmusa vagy sértődöttsége meg tudta volna akadályozni a jogszabály létrehozását, ha az elmúlt 20 évben meglett volna a döntéshozókban a valódi politikai szándék az ügy rendezésére. Szerintem a bábák igyekeztek tudományos érvekkel alátámasztani az álláspontjukat (www.szules.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=155:az-egeszseguegyi-miniszterium-javaslatahoz&catid=53:egyeb-irasok&Itemid=76), de persze lehet, hogy a kommunikációs stílusuk nem volt kellően kifinomult, viszont ettől függetlenül bármelyik minisztérium megtehette volna korábban is, hogy valamilyen, akármilyen rendeletet azért meghoz. Még jobb lett volna persze alapos, társadalmi egyeztetéseken alapuló folyamat után hozni a jogszabályt, itt a blogon Felicitasz leírta, hogy a kanadaiak hogyan csinálták (felicitasz.blog.hu/2010/11/17/fuggetlen_babasag_es_korhazon_kivuli_szules_kanadaban_mi_kellett_a_torvenyi_szabalyozashoz). Magyarországon is többször nekifutottak hasonlónak, de nem lett kézzelfogható eredménye, csak a fiókba kerültek a kész koncepciók. http://mindenszules.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=50:jogi-koncepcio&catid=47:beszamolok&Itemid=71 
Évek óta minden ilyen egyeztetésen elhangzik például az is, hogy legyen lehetőség ambuláns szülésre, és a kórház ne csak akkor kapja meg a teljes finanszírozást, ha a szülés után 3 napot bent tölt az anya és a baba (császármetszésnél csak 2 napot kell) - tehát nem egészségügyi szempontok alapján döntenek, hanem aszerint, hogy egy rendelet mellékletében a táblázatban mennyi a hüvelyi szülés alsó határnapja. Az egészséges anyák haza akarnak menni szülés után, és nem engedik őket, mert akkor a kórház nem kapja meg a szülés után járó pénzt. A minisztérium is elismerte, hogy ezt tényleg egy tollvonással meg lehetne változtatni, az orvosok is szeretnék, de mégse történik meg.
Én valami olyasmit gondolok ezeknek a jelenségeknek a hátterében, hogy mindenki sejti, hogy itt alapvető, nagyszabású változásokra lenne szükség, de ezt a fájdalmas folyamatot egyik minisztérium se akarta felvállalni. Ezért addig húzzák-halasztják a szükséges lépéseket, amíg tényleg már kínosan halaszthatatlanná nem válik.

Zivatarfelhő 2012.02.26 16:17:46

@bes3: (2112-02-25) A konkrét vállelakadás esetében NEM volt diabétesz, a terheléses vizsgálat eredményei a normál tartományban voltak, az első UH-n látott echogén foltok miatt Geréb Ágnes elküldte a szülőket egy specialistához, aki minden rendben talált (echogén foltok gyakran felszívódnak), a nőnek kezelt pajzsmirigy-alulműködése volt, ami a szülés kimenetelére nézve nem kockázati tényező, és a 37. heti UH-n 2,9 kg-ra becsülték a magzatot. Ezzel az előzménnyel most is választhatná ez az asszony az otthonszülést, nem voltak kockázati tényezők. És a helyszínen több segítő is jelen volt, nem volt olyan műfogás vagy egyéb teendő, amit azért nem tudtak megcsinálni, mert nem volt hozzá elég ember. Ez a konkrét eset nem bug volt.

Zivatarfelhő 2012.02.27 09:29:27

@bes3: Ezt akartam linkelni, egy általános áttekintés a svéd terhesgondozásról: andrea-momdoc.blogspot.com/2009/07/sved-terhesgondozas.html

Szerintem ez a munkaóra-kalkuláció, amit írtál, nagyon komoly probléma. Hogy egy szülő nőre 4-5 munkaóra jut a teljes gondozás alatt. Ez érzelmileg, és konkrétan a szülés kimenetelére nézve is nagyon kockázatos magatartás, szerintem megengedhetetlen, hogy 5-10 perces vizitekből áll a terhesgondozás (alkalmanként 8-12 ezer forint, ezt sok helyen nem magánpraxisban is fizetni kell), majd a vajúdás során akár órákra magára hagyott nő, infúzióra és CTG-re kötve (ezért meg egy vizit árának a tízszeresét szokták kérni, vagy többet, de ez nem úgy "hálapénz", hogy akkor fizeti az anya, ha úgy érzi, hanem az orvos ezt előre megmondja, hogy ennyibe fog kerülni - maga a megnevezés is félrevezető, hiszen sok egészségügyi szolgáltatásnál már ahhoz előre kell fizetni, hogy az orvos a szokásos rendelési időben fogadjon, nem magánrendelésen, és persze nem számlával. Döbbenetes szemforgató képmutatás, amikor úgy állítják be, mintha a hálapénz valóban utólag, a gyógyulás felett érzett örömben önkéntesen fizetett pénz lenne.)

Szerintem minden vajúdó nőnek a rendelkezésére kellene állnia egy szülésznőnek. Akkor is, ha nem ül közvetlenül mellette, de legyen ott a közelben, úgy, hogy bármikor képes legyen a teljes figyelmét afelé az egyetlen nő felé fordítani, de nem akkor, amikor már akut vészhelyzet van. Nem helyes, hogy egyszerre 5-6 vajúdó kismama között próbál szaladgálni egy szülésznő, és az se, hogy esetleg ez az egyetlen szülésznő arra az egy nőre figyel, aki pénzt adott neki, míg a többieknek félóra-óráig felé se néz.

Zivatarfelhő 2012.02.27 15:31:37

@bes3: Igen, az is egy modell, abban is meg lehet találni azokat az elemeket, amik nálunk is alkalmazhatóak lennének. Svédországban és Norvégiában is szinte csak a fővárosban van bármilyen alternatív szülészeti ellátás (független bába vagy születésközpont), viszont  mondjuk minden kórház vagy 15 éve bababarát, és nem mellesleg erősen érvényesül az esélyegyenlőség az élet szinte minden területén. nokert.hu/index.php/koezelet/kuelfoeldi/939-miert-jo-a-nknek-norvegiaban
Magyarország ehhez viszonyítva határozottan patriarchális berendezkedésű, ezen belül az egészségügy különösen hierarchikus és tekintélyelvű szervezet, aminek egyik következménye az, hogy a legtöbb magyar páciens a legtöbb magyar kórházban igen korlátozottan tudja a jogait és érdekeit érvényesíteni. Talán ezzel is összefügg, hogy egy skandináv nőhöz képest itthon egy szülő nő jobban ragaszkodik valakihez, akit már ismer, akivel az egész terhesség alatt végig kapcsolatban volt. Meg egy magyar kórházban tényleg orvosról orvosra más választ fogsz kapni bármilyen kérdésben, pl hogy ő mikor látja indokoltnak egy szülés megindítását (és bár mindegyik mást mond, mégis a protokollra fog hivatkozni!) Ehhez jön, hogy a bábai gondozási modellnek számomra fontos eleme a személyes kapcsolat, a bizalom, ami nem jár automatikusan minden egészségügyi dolgozónak, csak azoknak, akikről már van olyan személyes tapasztalatom, amire építeni tudok (de rossz tapasztalat után megvonhatom tőle ezt a bizalmat, és lehet, hogy később nem akarok visszamenni hozzá). Vagyis szerintem az itthoni, jelenlegi szülészeti viszonyok között nem érdemes egy ilyen irányba indulni, hogy ne legyen szabad orvos- és szülésznőválasztás, hanem a most meglévő, elsősorban a választott orvoson alapuló rendszerbe kell beépíteni az önálló szülésznői kompetenciát, a kórházakon belül és kívül működő közös és egyéni szülésznői/bábai praxisokat, és közben meg kivezetni a rendszerből a hálapénzt és a dokumentációhamisítást (akár finanszírozási ügyeskedés, akár felelősségelkerülés a célja), és érvényt szerezni a betegjogoknak. Ezek szerintem épp elég feladatot jelentenek a következő néhány évre. ;)

Zivatarfelhő 2011.06.02 23:50:14

Nem azt mondja a WHO, hogy nagyobb a vérveszteség függőleges kitolásnál, hanem hogy nagyobb az _észlelt_ vérveszteség, de ez valószínűleg csak látszat (aminek az is lehet az egyik oka, hogy hanyattfekve a méh súlya a fő gyűjtőérre nehezedik és elszorítja, vagyis ilyenkor a vérzés nem akkor, hanem valamikor később jelentkezik, amikor a nő függőleges testhelyzetbe kerül)

Más tanulmányok meg is erősítették, hogy a függőleges szülési pozíció nem jár nagyobb vérveszteséggel
www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/16627774
nem-hanyattfekve kevesebb gátsérülés és ödéma, kevesebb vérveszteség - klinikai előnyök, miközben az anya és a magzat számára nincs kockázatnövekedés

Az utóbbi időben egyébként a legmegbízhatóbb tanulmányok a szülés utáni vérzés tekintetében nem is annyira a többnyire pontatlanul mért (mondjuk valamilyen edényben felfogott) vérveszteség mérésére alapoznak, hanem a szülés utáni időszakban mért hemoglobin értékekre, már csak azért is, mert a nő általános egészségi állapotától függően lehet, hogy valakinek meg se kottyan 800 ml vérveszteség, míg valaki másnak már az 500 ml-nél kevesebb is súlyos következményekkel jár

A WHO ajánlásban nem az van, hogy az anyai sérülés több, hanem a "labial" vagyis a szeméremajkakat érintő sérülés több, viszont a gáttájék és a hüvely sérülése kevesebb

Bár valóban nem friss ez a WHO dokumentum, de szerintem éppen azért figyelemreméltó, mert 15 évvel ezelőtt már leírtak számos egyértelműen hasznos és bizonyítottan káros gyakorlatot, amelyek túlnyomó többségét azóta is további tudományos bizonyítékok támasztották alá, és ennek ellenére a mai magyar szülészeti ellátásban több káros eljárást napi szinten alkalmaznak, míg a bizonyítottan pozitív hatású gyakorlatok sok helyen inkább a kivételt jelentik, mint a szabályt.

Zivatarfelhő 2011.06.02 23:54:53

Egyébként mi a baj a térd-könyök kitolási testhelyzettel? Azok a nők, akik szabadon választhatják meg a pozíciójukat, szoktak négykézláb szülni. Vagy guggolva. Vagy féltérden.

A német intézeten kívüli szülések 2009. évi statisztikáinál a szülések a következő testhelyzetekben történtek:

www.quag.de/content/publikationen.htm (2009. év, 42. oldal)
ülve, szülősámlin: 26,7%
négykézláb:23%
kádban, vízben: 17,3%
oldalt fekve: 13,9%
hanyattfeve: 9,9%
állva, függeszkedve: 4,1% (az általam ismert német születésházakban mindenhol van a plafonról lelógatott erős kendő)
nincs jelölve: 5,1%

A vállelakadás elhárítására szolgáló Gaskin-manővernek is az a lényege, hogy térd-könyök testhelyzetben nagyobb a medenceátmérő, és enyhébb vállelakadások megoldására már az ezzel a testhelyzetváltással járó átmérőnövekedés is elegendő:
www.thefarm.org/midwives/dystocia.html

Itt egy (korhatáros :) ) négykézlábas szülési videó (farfekvéses baba, kórházban):
www.youtube.com/verify_age?next_url=http%3A//www.youtube.com/watch%3Fv%3D2KWSAFYgdoQ

Engelmann művében (Labor among primitive peoples, 1883) egyetlen hanyattfekvő szülést sem ábrázol, az összes leírt népcsoport hagyományos pozíciói a térdelés, függeszkedés, guggolás, négykézláb (képeket nem találtam a neten, Ina May Gaskin Útmutató szüléshez c. könyvében több is szerepel ezek közül az ábrázolások közül)

"I entered upon the study of the posture occupied by the women of other people .. (and) it soon became evident .. that the recumbent position in labor is rarely assumed among those people who live naturally and are, as yet, governed by their instincts and have escaped the influence of civilization and modem obstetrics. It certainly appeared as if the ordinary obstetrical position of today must be an unnatural one..."

Szóval egyes források szerint kifejezetten előnyös a magzat számára a függőleges testhelyzet, és nincs olyan forrás, ami szerint hátrányos lenne, tehát miért ne választhatna a nő szabadon testhelyzetet? Ha a magzatra nézve semmilyen káros következmény nincs, a nő egészségére nézve meg a legrosszabb esetben is bizonyos előnyök mellett esetleg bizonyos hátrányok is jelentkeznek, akkor szerintem bőven elegendő indok az is, hogy a nőnek egyszerűen kényelmesebb egy pozíció (bár azért ennél komolyabb érvek is szólnak amellett, hogy ne kelljen mindenkinek hanyatt feküdnie)

Zivatarfelhő 2011.06.03 01:16:16

@bes3: Igazad van teljesen, hogy ne KELLJEN senkinek se lógva vagy guggolva szülnie. De ne KELLJEN hanyattfekve se. Ami viszont sajnos még mindig általános. Az "alternatív" budapesti szülészeteken is elég gyakori, hogy a kitolásra beeső orvos az utolsó pillanatban még felfekteti a nőt az ágyra. Esetleg még állítgatják kicsit a háttámlát, hogy ne kelljen teljesen vízszintesen feküdni, de ez akkor sem számít szabadon megválasztott testhelyzetnek.
De nagyon elkanyarodtunk a hosszú élet hét titkától. :)

Zivatarfelhő 2011.04.06 07:52:45

@bes3: Kutatások bebizonyították, hogy nem burokrepedés után szaporodnak el a baktériumok, hanem a burokrepedést követő első manuális belső vizsgálat után, ugyanis hiába a steril kesztyű, az is felfelé tolja a hüvely és a hüvelybemenet környékén található baktériumokat. Belső vizsgálat nélkül akár nyugodtan lehet tovább várni a burokrepedés után, a fertőzésveszély növekedése nélkül. A bábák nem is végeznek belső vizsgálatot akkor, ha a burok rendszeres fájástevékenység nélkül repedt meg (bár az egész vajúdás alatt is tipikusan sokkal ritkább a belső vizsgálat.)

A streptococcus B-vel pedig nem is tudom, mit akarsz mondani, hogyan függ össze a strepto B a szülés helyszínével? Ha akarnának, akkor tudnának otthon is antibiotikumot adni, de a kutatások szerint a megelőző céllal adott antibiotikumos kezelés nem csökkentette a súlyos és halálos kimenetelű strepto B fertőzések számát:
www2.cochrane.org/reviews/en/ab007467.html

(Egyébként pedig strepto hordozó kb a nők 30%-a, ezeknek 1%-a betegszik meg, és nem is feltétlenül csak azok, akiknél a szűrés kimutatta a streptot, ugyanis van olyan eset, hogy a szűrővizsgálat által mértnél alacsonyabb csíraszám is megbetegedést okoz - a megbetegedés következményei súlyosak, de úgy tűnik, hogy se az előzetes szűrővizsgálat, se a profilaktikus antibiotikum nem oldja meg ezt a problémát.)

Zivatarfelhő 2011.04.06 08:00:32

@bes3: Európában a francia perinatális mutatók a legrosszabbak. Rosszabbak, mint a hollandok.
Pl. 2006-ban Franciaországban 11,2 ezrelék volt, Hollandiában 6,0, Magyarországon 7,6, Bulgáriában 10,7, Romániában 10,6.

ec.europa.eu/health/indicators/echi/list/index_en.htm

Zivatarfelhő 2011.04.06 20:24:41

@bes3: 2006. évben a perinatális halálozás Európa országaiban:
ec.europa.eu/health/ph_information/dissemination/echi/echi_05_en.pdf

Zivatarfelhő 2011.03.29 00:18:37

Többen írtátok, hogy azért jogos a nagy szigor, mert "tojt" az eltiltó végzésre. Felhívnám a figyelmeteket, hogy egyrészt a most tárgyalt ügyek mindegyike az eltiltás előtti időszakban történt (az eltiltás dátuma: 2007. október 26.), másrészt a végzés külön kiemeli, hogy a szülész-nőgyógyász szakorvosi tevékenységtől tilt el, más orvosi, szülésznői, pszichológusi tevékenységtől nem:
www.szules.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=159:buntetes&catid=53:egyeb-irasok&Itemid=76

A vonatkozó EU irányelv szerint az élettani szülés levezetése szülésznői kompetencia, nem kell hozzá orvosi felügyelet, tehát szülésznői végzettséggel az Európai Unióban mindenhol lehet szüléseket kísérni.

Ezen felül azt is fontos megjegyezni, hogy éppen ebben az időszakban (2007 őszén) a Napvilág Születésház bábái bejelentették, hogy a jogi és egyéb fenyegetettség nem teszi lehetővé a háborítatlan szülést és a háborítatlan szüléskísérést, ezért munkájukat felfüggesztik. Ekkor az akkori egészségügyi miniszter, Horváth Ágnes hivatalosan felkérte a bábákat, hogy továbbra is segítsék a hozzájuk fordulő nőket, ne kelljen senkinek se emiatt szaksegítség nélkül szülni (de ezt már fent régimotoros is leírta).

(Ugyanekkor a budapesti Szent István Kórház kapott egy összeget, hogy berendezzenek ott egy olyan szülőszobát, ahová a megkezdett otthonszülésekből valami miatt kórházba érkező anyák a saját bábájukkal folytathatják a vajúdást - hol ez a szülőszoba? és hol a pénz?)

Tehát többszörösen nem helytálló az érvelés, hogy az eltiltás ellenére folytatta a tevékenységét.

Zivatarfelhő 2011.03.17 18:37:35

@Felicitasz: Köszönöm a magyarázatot. Azt hittem, hogy esetleg nálad megjelenik ás moderálásra vár a kiszűrt komment is.

Zivatarfelhő 2011.03.19 20:05:56

@steierhoffer: Nincs is nagy bajom azzal, hogy "mindenki másképp csinálja", sőt kifejezetten támogatom az egyéni elbírálást és a konkrét körülmények alapján való mérlegelést, meg a "kinek a pap, kinek a papné" is érvényesül sok esetben, de azt tartom helyénvalónak, ha a partneri viszony jegyében ehhez korrekt magyarázat tartozik. Úgy is mint:
"Ebben nincs tapasztalatom, kérem, keressen fel másik kollégát."
"Ezt én eddig mindig így csináltam, de tulajdonképpen megpróbálhatjuk másképp is."
"Ebben a kórházban ez a szokás, nem tudom garantálni, hogy a főorvos engedélyezi az ettől való eltérést."
"Kérjünk még egy szakvéleményt az xy-tól, és annak alapján eldöntjük, de egyedül ezt így nem merem vállalni."
"Ne haragudjon, de ez már kívül esik a komfortzónámon, nem lennék nyugodt, jobb lenne más megoldást keresni."
És így tovább. A variációk száma végtelen, hogy ki miért mit nem tud vagy nem akar elvállalni, vagy ki mit miért csinál úgy, ahogy csinálja, csak ne az legyen a jolly joker válasz minden kérdésre, hogy "mert ez a szabály".

Zivatarfelhő 2011.03.19 20:16:03

@steierhoffer:
Az EBF-es linkkel kapcsolatban:
Most akkor az EBF megszűnésével nincs ehhez hasonló feljebbviteli, panasztételi fórum?

A leírás egyébként éppen azt mutatja, hogy a protokollok rosszak. Csak néhányat emelek ki példaként, hiszen annyi beavatkozás van felsorolva, hogy nem győzném egyesével mindegyikhez a vonatkozó bizonyítékokat referálni.
Burokrepedés után csak 6 óra várakozás? Amikor kutatások bizonyítják, hogy nem a burokrepedés, hanem az első manuális vizsgálat utáni 24 (!) órában szaporodnak el kórokozók (és van olyan kórház, ahol várnak is 24 órát - akkor most nem mindenkire kötelezők ezek a szabályok?).
Aztán a hölgy kapott oxitocint, meg még pár kipontozott szert is - a szülésznő alig fért oda a sok szereléktől, közben legalább 3 másik kismama jött-ment, betegfelvétel, burokrepesztés azoknak is (tudományos bizonyítékok alapján nem ajánlott a rutinszerű burokrepesztés), a szülésznő több szülő nő között kénytelen rohangálni, miközben az oxitocin tájékoztatója szerint csak folyamatos felügyelet mellett lenne szabad használni (www.globalrph.com/oxytocin_dilution.htm - "Minden páciens, aki intravénásan oxitocin infúziót kap, legyen szakképzett személyzet folyamatos megfigyelése alatt, aki alaposan ismeri a szert és felismeri a komplikációkat. A komplikációkat kezelni tudó orvos legyen azonnal elérhető").
Aztán például van még irányított kitolás a történetben ("A diktált ütemű légzéssel járó kitolás, különösen hanyattfekvő testhelyzetben, rossz hatással van az anya-magzati keringésére és az oxigénellátásra. Bár az irányított kitolás egy kicsit megrövidíti a kitolás időtartamát, de közben megnő a szívritmus-változás kockázata. A vizsgálatok szerint a kitartott nyomásra felszólított nők babáinál alacsonyabb volt a köldökzsinór pH-ja és rosszabbak voltak az Apgar értékek. A vizsgálatok szerint a spontán, nem irányított kitolási szak eredményei jobbak" - áll a korábban már idézett WHO ajánlásokban:
WHO: Care in normal birth: a practical guide
www.who.int/making_pregnancy_safer/documents/who_frh_msm_9624/en/

De az EBF a vizsgálat során nem ezeket meg a többi evidencia alapú ajánlást kéri számon, nem azt, hogy a folyamatos beavatkozások hogyan eszkalálódnak, hogyan vezet egyik a másikhoz, hanem ami a protokollban szerepel: a burokrepedés utáni 6 órát, az amnioszkópiát meg a császármetszést.

Szerintem ebből az következik, hogy minden, kórházban dolgozó orvosnak is érdeke lenne, ha a protokollok a tudományos bizonyítékokon alapulnának.

És az ilyen történetek csak még ijesztőbbé teszik azt a perspektívát, hogy ezen protokollok alapján dolgozzanak az intézeten kívüli szülés szaksegítségei, illetve hogy vitás esetekben ezeket kérjék rajtuk is számon.
Nagyon fontos lenne minél hamarabb felállítani a Bábai Szakmai Kollégiumot, és elfogadtatni az intézeten kívüli szüléskísérés protokolljait.

Zivatarfelhő 2011.02.18 10:44:27

@steierhoffer: Attól, hogy magánvállalkozás, még finanszírozhatja a tb. Nálunk a gyerekorvos bt-ként, a legközelebbi kórház kft-ként működik, de vannak magánvállalkozásként szolgáltató védőnők is. És figyelembe véve az ország kórházi/szülészeti lefedettségét, akár az a lehetőség is felmerülhet, hogy egy önkormányzat vagy egy kistérségi társulás egy születésházat üzemeltet.
Ezzel csak azt szeretném pontosítani, hogy egy egészségügyi intézmény fenntartójának jogi vagy gazdasági formája nem érv a tb-finanszírozás mellett vagy ellen.

Zivatarfelhő 2011.02.19 16:27:03

@zellerlevél: Szerintem tegyél jogi lépéseket (pl. betegjogi képviselő, orvosi kamara, a rendelő tulajdonosa, fenntartója felé). Mégha nincs is eredménye, de legalább van nyoma. Ez tényleg felháborító.

Zivatarfelhő 2011.02.19 16:38:00

Szerintem a szülés során szaksegítség igénybevétele a szükséglet, a társadalombiztosításnak ezt a szükségletet kell kielégítenie. Nem a kórházban-szülés a szükséglet, hanem a biztonságosan-szülés, aminek persze vannak szubjektív elemei, hogy kinek mi és hogyan jelenti a biztonságot. Tehát el lehet kezdeni gondolkozni azon, hogy ezt a biztonságosan-szülési szükségletet milyen módokon lehet kielégíteni, és a lehetséges megoldásokat lehet költséghatékonység szempontjából rangsorolni, és mérlegelni, hogy mi az a szolgáltatás, amit már nem lehet közpénzből finanszírozni.
Tudtommal ilyen költséghatékonysági számítások nem készültek Magyarországon. Pedig szerintem hasznos lehetett volna, mivel az eddig ebben a témában külföldön készült jelentések szerint az intézeten kívüli szülés olcsóbb, így esetleg a folyamatosan a csőd szélén álló magyar társadalombiztosítási rendszer is pénzt spórolhatna meg.

Születésházak költségkalkulációja Franciaországban
ddata.over-blog.com/xxxyyy/0/25/46/25/mdn/forfait-agn-mdn.pdf
A bábák bérét és a születésház működési költségeit beleszámítva egy terhesség és szülés során 764 EUR-val kerül kevesebbe a születésházi ellátás, mint a kórházi.

Az összefoglalóban ezt írják:
A közösség számára tehát 30%-os megtakarítás, kevesebb beavatkozás (tehát kevesebb jatrogén hatás), humán szempontból jobb minőségű ellátás, és nagyobb elégedettség azon nők és párok körében, akik ezt az ellátási formát választják. Ne felejtsük el, hogy éppen ez a "Perinatális terv" prioritása: "több közelség, több emberség"
Plan Périnatalité 2005-2007
www.sante.gouv.fr/htm/actu/perinatalite04/planperinat.pdf
Ez az anyag része volt annak a több éves előkészítésnek, melynek eredményeképpen 2010 novemberében Franciaországban a kormány útjára indította kísérleti jelleggel a születésházak hálózatának kiépítését. Állami támogatással!

UK National Birthday Trust Report (www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/10481690?dopt=Abstract) szerint pedig:
“A szülés előtti látogatások és vizsgálatok, a személyzet jelenléte a vajúdás és szülés során, a vajúdás során alkalamzott eljárások és fájdalomcsillapítás, a gátsérülések, és legfőképpen a kórházban tartózkodás időtartama egyaránt a kórházi szülés magasabb költségeit támasztotta alá."

Anderson tanulmánya (The cost-effectiveness of home birth)
www.crd.york.ac.uk/crdweb/ShowRecord.asp?LinkFrom=OAI&ID=21999006672

"Az átlagos komplikciómentes hüvelyi szülés otthoni környezetben átlagosan 68%-kal kerül kevesebbe, mint kórházban, és az otthon megkezdett szülések intrapartum és neonatális mortalitása együttesen alacsonyabb értéket ad, illetve alacsonyabb a császármetszés előfordulása."

Belgiumban pedig olyan sokba kerül a kórházi szülés az államnak, hogy az otthonszülőknek még párszáz eurós prémiumot is fizet, hogy megköszönje nekik, hogy megspórolták a többezer eurós kórházi költségeket!

Természetesen minden ilyen költséghatékonysági elemzésnek csak a konkrét egészségügyi ellátórendszerre vetítve van értelme, de szerintem annyit megért volna a dolog, hogy valaki készítsen erről egy elemzést. Ne felejtsük el, hogy 89-90-ben az országgyűlés megszavazott egy talán 6 milliós támogatást az első magyarországi születésház elindítására (amit nem sokkal később mégis visszavontak)! Tehát kezdetben volt valami szándék az intézeten kívüli szülés intézményrendszerének kialakítására. Az azóta eltelt 20 év alatt szerintem lett volna mód és idő arra, hogy a sok-sok, részben csak a fióknak készülő egészségpolitikai stratégiai kutatás között esetleg egy ilyen költség-haszon elemzés is elkészüljön.

Itt van példának az egynapos sebészet, ami annyira költséghatékony és annyira jó lenne, ha terjedne és minél több mindenki számára elérhető lenne, hogy az OEP még a teljesen magánklinikaként működő Telkivel is szerződést köt az ilyen egynapos műtétek finanszírozására.

De mit mondott az Állami Számvevőszék, hogy miért nem terjed jobban az egynapos sebészet, amikor pedig nyilvánvaló előnyökkel járna mindenki számára?
"Nehezíti az egynapos sebészet terjedését az is, hogy a forráselosztás még mindig a kórházi ágyak száma, az ágykihasználtsági mutatók figyelembevételével történik, és nem az ellátandó lakosság egészségügyi szükségletének legköltséghatékonyabb módon történő kielégítésére épül."

Ebbe a mondatba szerintem pontosan beilleszthető "az ambuláns szülés" vagy "az intézeten kívüli szülés" is. Többek között.

(Mondjuk a hasonló végkicsengésű tanulmányokkal tele van az ESKI honlapja is www.eski.hu, és mégse nagyon látszik a változás se az egynapos sebészetben, se az ellátás más területein.)

A köznek nem az lenne az érdeke, hogy minél több ember szükségleteit optimális ráfordítással elégítse ki a társadalombiztosítási kassza? Tényleg nem értem, hogy ha vannak nők, családok, akik bábai ellátással, intézeten kívül akarnak szülni, és ez - a külföldi tapasztalatok alapján - vélhetően nálunk is kevesebbe kerülne, tehát az OEP is jól járna, meg az ügyfélelégedettség is nőne, akkor miért kell ezt a lehetőséget gondolkodás nélkül lesöpörni az asztalról?

Zivatarfelhő 2010.12.31 17:01:59

Visszatérve még a placenta praeviara:
egyáltalán nem mindegy, hogy mikor nézik.

A 20. hétig kb. 3 terhességből 1 esetben fordul elő placenta praevia, de a méhlepény legtöbbször később feljebb kerül a méhben, így a terminus idején kb. 200-ból 1 nőnél marad a méhlepény a méhszáj közelében.

www.webmd.com/baby/understanding-placenta-previa-basics

Egy jogszabálynál, amelyik alapjogot korlátoz, szerintem azért lehetne kicsit nagyobb hangsúlyt fektetni az ilyen részletekre, hogy a pontosan mikor diagnosztizált placenta previa jelent kizáró okot.

Zivatarfelhő 2010.12.31 17:05:34

@tbjárulékfizető: Elképzelhető, hogy esetleg a terhesgondoásra vonatkozó rendeletet is módosítani szeretnék, vagy egy teljesen újat készíteni a közeljövőben, és ezért nem tették bele ebbe a rendeletbe a konkrét jogszabály-hivatkozást, nem?
Nem biztos, hogy ez az oka, lehet, hogy tényleg csak a slendriánság, ami amúgy a rendeletet sok helyen jellemzi.

Zivatarfelhő 2011.01.02 23:53:14

Az eü. tv-ben a külföldi képesítések elfogadásával kapcsolatban a 110. paragrafusban vannak rendelkezések:
net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700154.TV

Valamint van egy törvény a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről is:
net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0100100.TV

Ezek alapján a külföldön (nem-EU tagállamokat is beleértve) szerzett szakképzettségek magyarországi elismertetésének lehetősége adott. A törvény magasabb szintű jogszabály, mint a rendelet, és az alacsonyabb szintű jogszabály nem lehet ellentétes egy magasabb szintűvel. Ebből szerintem az következik, hogy sokkal egyszerűbb lenne mindenféle külföldi képesítést figyelembe venni ebben a kormányrendeletben, mert ezzel jelentősen csökkenteni lehetne a honosítással kapcsolatos bizonytalanságokat és az időhúzó bürokratikus zavarokat.

Zivatarfelhő 2010.12.12 12:21:21

@juliosastre: steierhofferre utaltam, ő írta
"Kialakult s folyamatosan újratermeli magát egy köztörvényes bűnöző orvosgengszter réteg. Köztük felülreprezentáltak a szakmailag kiváló kvalitású, de morálisan az emberiség trágyadombjára valók."

Gondoltam, hogy ő biztos jobban tudja, mivel belülről ismeri a rendszert, benne él és dolgozik. És azt írtam, hogy ez a réteg is lehet a nagy strukturális változás egyik akadálya - nem az egyetlen, de az egyik tényező, ami miatt eddig semmelyik politikai erő nem mert nekiállni a nagy átalakításnak.
És egy "rétegről" volt szó, tehát nem azt írtam, hogy úgy általában az orvostársadalom, és még csak nem is tömeges visszaéléseket mondtam - a politikai döntések befolyásolásához néha elég 1-2 nagy hatalmú szereplő is, és könnyen lehet, hogy ezek a nagy hatalmúak nem éppen azok, akiket te ismersz.
Biztos vagyok abban, hogy lehetne ebben az országban olyan kiváló és elkötelezett orvosokat és más egészségügyi szakembereket találni, akiknek a tanácsai alapján sokat lehetne javítani a rendszeren. De valami miatt a legtöbbször nem ezek a szakemberek ülnek a döntéshozó és tanácsadó testületekben.

Zivatarfelhő 2010.12.12 16:20:35

@zellerlevél: A "rózsaszín köd" azt jelenti, hogy az indikátorrendszer adatai a valósnál kedvezőbb képet mutatnak?

Azért ne feledkezzünk meg arról, hogy az egészségügyben nagyon sokat dolgoznak olyanok, akik soha a közelébe se jutnak hálapénznek, és ez a rendszer velük szemben is tisztességtelen és igazságtalan.

Eszembe jutott, hogy vannak olyan vendéglátóipari egységek, ahol a nap végén a pincérek leadják a jattot, és elosztják azokkal, akik a "back-office"-ban dolgoznak, mosogatnak, rakodnak, kávét főznek stb. Eljátszottam a gondolattal, hogy a kórházakban is ugyanez történik ügyelet végén, kiteszik az asztalra a borítékokat, és szépen elosztják, hogy jusson a takarítónőtől a karbantartóig mindenkinek.

Zivatarfelhő 2010.12.22 00:13:16

A Magyar Köztársaság Alkotmánya
8. § (2) A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja.

Törvény. Nem kormányrendelet.

Az élethez, az egészséghez való jog, az önrendelkezés joga alapvető jogok.
Ld. ombudsman állásfoglalása:
www.obh.hu/allam/aktualis/htm/kozlemeny20101014_2.htm

Zivatarfelhő 2010.12.06 17:14:34

@csutkababa: Kérlek, mutasd meg azt a jogszabályhelyet, amely szerint a szülő nő korlátozottan cselekvőképes, és nem tehet jognyilatkozatot. Nem találtam sehol ilyet.

Átolvastam ezeket az oldalakat, és nem találok utalást arra, hogy a szülés bármilyen módon korlátozza vagy kizárja a cselekvőképességet (a műtéti altatás szerepel benne, de ez csak a szülések kis részére jellemző)
ugyintezes.magyarorszag.hu/ugyek/410000/420001/Jogkepesseg_es_cselekvokepesseg20091202.html
wapedia.mobi/hu/Cselekv%C5%91k%C3%A9pess%C3%A9g#2.

Itt megtaláltam, hogy - ha a beteg nem cselekvőképes - ki dönthet helyette:
www.szoszolo.hu/08bjogok_mnek/220118.bj15.htm
Ha előre írásban megnevezett valakit, akkor az.
Ha ilyen nyilatkozat és törvényes képviselő nincs, akkor a törvény szerint meghatározott sorrend a következő:

* házastársa vagy élettársa, ennek hiányában
* gyermeke, ennek hiányában
* szülője, ennek hiányában
* testvére, ennek hiányában
* nagyszülője, ennek hiányában
* unokája.

Tehát például ha esetleg tényleg valamilyen oknál fogva a szülő nő cselekvőképessége megszűnik, akkor mondjuk a férje tehet helyette jognyilatkozatot.

És hol van az, hogy rendőri kényszerintézkedést lehet alkalmazni, ha valaki nem akar kórházba menni? A rendőrségről szóló törvényben nem találtam ilyesmit. Bemásolom azt a néhány paragrafust, ami valamennyire kapcsolódik a kérdéshez, de nem találtam egyértelmű választ, hogy milyen esetekben lehet kényszerintézkedést alkalmazni. Te tudsz más jogforrást, ahol erről szó van?

net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99400034.TV
2. § (1) A Rendőrség védelmet nyújt az életet, a testi épséget, a vagyonbiztonságot közvetlenül fenyegető vagy sértő cselekménnyel szemben, felvilágosítást és segítséget ad a rászorulónak. A Rendőrség tiszteletben tartja és védelmezi az emberi méltóságot, óvja az ember jogait.

13. § (1) A rendőr jogkörében eljárva köteles intézkedni vagy intézkedést kezdeményezni, ha a közbiztonságot, a közrendet vagy az államhatár rendjét sértő vagy veszélyeztető tényt, körülményt vagy cselekményt észlel, illetve ilyet a tudomására hoznak. Ez a kötelezettség a rendőrt halaszthatatlan esetben szolgálaton kívül is terheli, feltéve, hogy az intézkedés szükségességének időpontjában intézkedésre alkalmas állapotban van.

14. § A rendőr közreműködik a közbiztonságot fenyegető veszélyhelyzet elhárításában. Ha a veszélyhelyzet elhárítása más szerv feladatkörébe tartozik, de beavatkozására csak késedelmesen van lehetőség, a rendőr haladéktalanul gondoskodik a veszély elhárításáért felelős hatóság vagy más szerv értesítéséről.

61. § (1) A kényszerítő eszköz alkalmazására az érintettet - ha az eset körülményei lehetővé teszik - előzetesen figyelmeztetni kell.

(2) A testi kényszer és a bilincs kivételével kényszerítő eszköz - a jogos védelem esetét kivéve - nem alkalmazható a láthatóan terhes nővel és a gyermekkorúval szemben.

Van a kényszergyógykezelés, de az csak büntetőeljárás alatt állókra vonatkozik, ha jól értettem:
ugyintezes.magyarorszag.hu/ugyek/410006/420012/420014/Kenyszerintezkedesek_szemellyel_kapcsolatos20091202.html?ugy=kenyszergyogyk.html#topicissue

Sajnálom, hogy olyasmit feltételeztél a szavaim mögött, amik nem voltak ott. Sajnálom, hogy úgy érezted, hogy a szakmai kollégium legitimitását szándékoztam kétségve vonni, mert ez eszembe se volt. Egyszerűen többet akartam megtudni a felépítéséről, a munkájáról, a szervezeti struktúrájáról, arról, hogy az állásfoglalásai hogyan készülnek, és azok a tagokra jogilag vagy "morálisan" mennyire kötelezőek, és azt is szerettem volna megtudni, hogy hány tagja van. Ugyanis egyáltalán nem holmi gittegyletnek gondolva, hanem éppen ellenkezőleg azt feltételezve, hogy minden vagy szinte minden szülész-nőgyógyász a tagja a kollégiumnak, a tagok számából szerettem volna következtetni a hazánkban dolgozó szülész-nőgyógyászok számára. Köszönöm a linket, de ebből az elnökségi tagokon kívül a többi kérdésre nem kaptam sajnos választ. A MOTESZ-nek az alapszabályát is végigolvastam, de nem említik benne a kollégiumokat, csak bizottságokról esik szó, így nem tudom, hogy a MOTESZ, a bizottságok és a kollégiumok viszonya. Tényleg minden hátsó szándék nélkül kérdezem, ne sejts mögötte semmi rosszindulatot.

Zivatarfelhő 2010.12.06 17:22:50

@csutkababa: Ne haragudj, pontosítanád, hogy mit és hol fikáztam? Mi rosszat mondtam bármilyen szakmai kollégiumról?
Ezt a cikket ismerem forrásként, ahol a kollégium nevében olyasmit állítanak, ami egyértelműen ellentétes a ránk is kötelező jogi érvényű uniós joggal a szülésznők önálló szakmai kompetenciájáról:
www.nepszava.hu/articles/article.php?id=356110

"Önállóan tervezett szülést szülésznő nem vezethet le a nőgyógyász szakmai kollégium álláspontja szerint."

Többek között éppen azért szeretnék tudni többet a kollégium működéséről, mint ahogy azt már az előbb kifejtettem, hogy például a cikkben a szakártő által idézett állásfoglalást megismerhessem, éppen azzal a szándékkal, hogy megtudjam, ha esetleg az újság a szövegkörnyezetéből kiszakítva más színben akarta feltüntetni az állásfoglalás tartalmát (mint ahogy az a média esetében elő szokott fordulni).

Nem állítottam, hogy a lábbilincset bármelyik nőgyógyász tette GÁ lábára. Kérdezted, hogy minek mennek az emberek tüntetni, és én erre válaszoltam, hogy talán azért, mert itt jogsértések történtek, például az előzetes letartóztatással és a fogvatartás körülményeivel kapcsolatban. Ezek rendészeti kérdések. Meg talán azért is tüntetnek, mert az intézeten kívüli szülés szabályozásával kb. 20 éve adós a kormány, és miközben többször elmondják az illetékesek, hogy az önrendelkezés jogából következik, hogy a nő megválaszthatja a szülés helyszínét, eközben nem rendezi (eddig legalábbis nem rendezte) a szaksegítség működésének jogi és pénzügyi feltételeit, és így vagy a szaksegítség nélküli szülést kénytelenek választani azok, akik nem akarnak kórházba menni, vagy pedig folyamatos jogbizonytalanságban léteznek azok, akik mégis vállalják, hogy szaksegítséget biztosítanak. Nem mondtam egyetlen szóval sem, hogy ez bármelyik szülész-nőgyógyász hibája lenne. Ez a mindenkori kormányzat mulasztása. Hol látod ebben a csúsztatást, a ferdítést?

Hidd el, hogy szívesen folytatnám a párbeszédet. Ha nem érdekelne, amit gondolsz, bizonyára nem koptatnám ennyit a billentyűzetet.

Zivatarfelhő 2010.12.06 20:17:37

@csutkababa: Nem akartam lesajnálni senkit, csak többet akartam megtudni egy szervezet működéséről. Például azt sem tudtam, hogy a szakvizsga a kollégium előtt zajlik. Köszönöm az infot.
Nem látom pontosan annak a kereteit, hogy hogyan és kinek lehet a rendelettervezet érdemi vitájában részt venni (mármint abban az értelemben, hogy a tervezetre hatással is lenni, nem csak úgy a magunk kedvére vitázni róla). De azért köszönöm az invitálást.

Zivatarfelhő 2010.11.01 20:31:05

Pontosítanék, mert nem tudom biztosan, hogy te is úgy érted-e a függetlenséget, mint én.
Szóval nem gondolom, hogy minden bábának függetlennek kellene lennie abban az értelemben, hogy intézeten kívül, önálló praxisban dolgozik. Itt a függetlenség számomra önálló szakmai kompetenciát jelent. Az EU irányelve (összhangban a WHO ajánlásaival, a Nemzetközi Bábaszövetség irányelveivel is) azt állítja, hogy az élettani szülés kísérése nem orvosi tevékenység. A bábaság és a szülészet-nőgyógyászat két különálló szakma, nincsenek egymással alá-fölé rendeltségi viszonyban, mint mondjuk a fogorvos se egy belgyógyász felügyeletével vagy jelenlétével dolgozhat (lehet, hogy nem a legjobb példa).
Te is így értetted a függetlenséget?

Zivatarfelhő 2010.11.04 17:29:28

Addig is el lehet olvasni az eredeti kutatást itt: www.bmj.com/content/341/bmj.c5639.full

Zivatarfelhő 2010.12.04 01:32:11

Ez is érdekes:
aszklepioszforum.shp.hu/hpc/web.php?a=aszklepioszforum&o=betegjog_a_gyakorlatban_S3gg

Zivatarfelhő 2010.11.22 16:56:10

Nagyon sok érdekes dolog van, amire szeretnék reagálni, mert igazán izgalmas dolgokról folyik a szó. Most csak egyről írnék, az egészségügyben egyszerre jelenlévő pazarlásról és pénzhiányról. Az Egészségügyi Stratégiai Kutató Intézet www.eski.hu honlapján szép számmal lehet az ezt a kérdést feszegető tanulmányokat találni, most
Itt van pl. egy részlet D. Fülöp Rudolf "Pazarlás" vagy "pénzkivonás"? c. cikkéből:

"Ma már közhely az egészségügyben dolgozók számára, hogy a kórházvezetés, illetve az orvosok és az ápolószemélyzet 2006. szeptember 30-ig elsősorban a betegforgalom növelésében volt érdekelt.
A 2004. év elején bevezetett – volumenkorlátos – finanszírozási rendszernek is egyik legnagyobb ellentmondásossága – ha bevalljuk, ha nem –, hogy minden szolgáltatót a teljesítmény további növelésére ösztönzött. Más megfogalmazásban: a kórházakat – mivel költségeiket (kiadásaikat) csak akkor tudják fedezni, ha fekvőbetegként látják el betegeiket – a finanszírozási rendszer az egészségpolitikai célokkal ellentétes magatartásra ösztönzi."

Zivatarfelhő 2010.11.22 17:22:53

Védőnői rendszerről
Védőnők etikai kódexe:
www.mave.hu/?q=webpage/etikai_kodex

NM rendelet a terhesgondozásról
net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99200033.NM

ESzCsM rendelet a területi védőnői ellátásról
net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0400049.ESC

Szerintem ezekből kiderül, hogy a védőnőnek feladata lenne a mentálhigiénés gondozás is. Ennek egészen nyilvánvalóan az az oka, hogy a várandósság és szülés olyan jelentős sorsforduló, amely alapvetően átalakítja az érintettek életét. Konkrétan pedig az anamnézisben szereplő egyes események segíthetnek annak a megértésében, hogy a szülés során mi miért történik (tipikusan a pszichés megakadásokra gondolok, amelyek hátterében családi feszültségek, párkapcsolati problémák, alkoholista szülők, bántalmazás, szexuális abúzus is állhat - ennek jelentőségét nem szabad lebecsülni, a nők negyede érintett például valamilyen szintű szexuális abúzusban, amely elég konkrét formát ölthet a vajúdás, szülés során). Ezek feltárása tehát igen nagy jelentőségű (lenne) a szülés kimenetelére és a szülés utáni családi struktúraátalakulás minél gördülékenyebb megvalósítására nézve egyaránt.

És szerintem ez a baj a jelenlegi várandósgondozási rendszerrel. Hogy a védőnő, akit egyrészt központilag rendelnek ki, tehát ha szimpatikus, ha nem, ő lesz az én gondozóm, hiába ismeri meg az én előtörténetemet, a szülésemnél, amikor ez kifejezett jelentőséget nyerhetne, nincs jelen. Az orvos, aki jelen van, az meg általában nem tud annyi időt tölteni a kismamáival, hogy ilyesmiről szó essék. A szülésznő, aki meg szintén nagyon sokat tudna ebben az ügyben segíteni a szülés során, vele hivatalosan nem is tudok várandósgondozási alkalmon részt venni, mert nincs "rendelési" idejük, pecsétjük vagy szakmakódjuk, ami lehetővé tenné, hogy formálisan is illeszkedjenek a várandósgondozási rendszerbe. Ezzel együtt vannak olyan kórházi szülésznők, akik többször is találkoznak azokkal a nőkkel, akik velük terveznek szülni, de ez megint csak növeli a redundanciát, a szaksegítség részéről a felesleges munkával, a dolgozó anya részéről pedig a feleslegesen nem-munkával :) töltött időt.
(Ha jól emlékszem, Noll Andrea Nandu Vajúdástámogatás mindenkinek c. könyvében:
www.jaffa.hu/?c=2&p=1&a=672
olvastam, hogy egy szülésznő/bába rájött, hogy azoknál a vele szülő nőknél, akikkel korábban nem találkozott, gyakoribb pl. a gátsérülés, mert nincs meg az a bizalom és együttműködés, ami a megfelelő gátvédelmet biztosítja).

Szóval értem, hogy az USA-ból milyen jónak látszik a védőnői rendszer, hiszen ott nagy probléma, hogy sok nő egyáltalán semmilyen gondozásban nem részesül. De az, hogy van olyan ország, ahol rosszabb a rendszer, nem jelenti azt, hogy mi itt ne próbáljunk meg rajta javítani.
El tudnék képzelni olyan megoldást, hogy alapból védőnői gondozásba kerül mindenki, de ha jelzi, hogy a továbbiakban milyen szakemberhez fog járni (orvos, szülésznő, bába), akkor a védőnői ellátást már nem kötelező igénybe vennie (igen, erre az elméleti lehetőség most is megvan, de ritkán lehet megúszni a dolgot sértődés nélkül).
Nem hiszem, hogy ez a védőnők presztízsveszteségét jelentené, sőt a munkájuk se válna feleslegessé. Ahány védőnővel beszéltem, ők mind inkább arra panaszkodnak, hogy sok a munka, és ezt a módosítást akár úgy is fel lehetne fogni, mint a védőnők tehermentesítése. Így a valóban problémás, egyéb gondozásban nem részesülő várandósokra, illetve a 6 hetesnél idősebb gyerekek gondozására több idő és figyelem jutna.
A rendszerbe belépő szülésznő/bába pedig megkapná a lehetőséget, hogy megvalósítsa a bábai gondozási modellt.

Zivatarfelhő 2010.11.22 23:07:55

@juliosastre: Szerintem ez nem 4 rendszer, hanem 3:
- a védőnő
- a szülésznő/bába, aki önállóan szülést kísérhet a WHO és az EU vonatkozó irányelveinek megfelelően, helyszíntől megfelelően
- a szakorvos

Ebből a háromból kettő már most is részt vesz a gondozásban (jelenleg a jogszabály szerint a háziorvos is), és szerintem valamilyen áthidaló megoldás kellene, hogy a bábák/szülésznők fokozatosan "belefolyjanak" a gondozási modellbe, és hosszú távon esetleg teljesen átvegyék azt a védőnőktől, akiknek így megmaradna a gyerekek egészségének utánkövetése. Továbbra is azt gondolom, hogy sokkal hatékonyabb megoldás a várandósság során olyan személyhez járni a "lelki kezelésre" is, aki jelen lesz a szülésnél, ezért tartanám ésszerűnek, hogy a szülésznő/bába végezze a gondozást is, de elfogadom, hogy a semmilyen gondozásnál jobb a kötelezően kirendelt és nem választható védőnői rendszer is, ezért nem szüntetném meg egyik napról a másikra.
A védőnő szülészeti szakasszisztenciaként való bevonása is jó megoldás lehetne, de szerintem ehhez nagyobb mértékben módosítani kellene a képzési rendszerükön.

Nem látom ezt olyan bonyolult rendszernek, több országban működik hasonló struktúra. Több olyan modell is van, amelyben a szülésznő/bába (a te terminológiádban szülészorvos) kompetenciája teljes mértékben annak eldöntése, hogy mikor és milyen feltételekkel von be (másik) szakorvost, hiszen tisztában van a saját tapasztalatával, tudásával, felelősségével, és többnyire írásos protokollok is rögzítik ezeket a feltételeket. Persze mindig vannak határesetek, amelyek egyéni mérlegelést tesznek lehetővé.

A finanszírozás kérdése nagyon fontos, és szerintem igazán nagy kár, hogy az eddigi szakmai adminisztrációk közül egyik sem jutott el odáig, hogy a finanszírozás életképes és választható modelljeit kidolgozza és szakmai vitára bocsássa. Valószínűleg azért (is), mert nehéz lenne az ellátásnak csak egy szegmensét módosítani, a nagy strukturális átalakítást meg mindenki igyekszik inkább valaki másra hagyni, mert nyilván sok-sok népszerűtlen, sőt egyenesen fájdalmas lépéssel is járna a folyamat. Pedig előbb-utóbb muszáj lesz ebbe is belefogni végre...

Zivatarfelhő 2010.11.03 20:48:50

A tájékoztatáshoz való jogot a magyar egészségügyi törvény (1997. évi CLIV. tv.) is biztosítja
(net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700154.TV)

A törvény tételesen felsorolja, hogy miről kell tájékoztatást kapnia a betegnek (vagyis az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevőnek, így a terhesgondozáson részt vevő vagy szülő nőnek is) az egészségügyi ellátást végző személyektől:

- egészségi állapotáról, beleértve ennek orvosi megítélését is,

- a javasolt vizsgálatokról, beavatkozásokról,

- a javasolt vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének, illetve elmaradásának lehetséges előnyeiről és kockázatairól,

- a vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének tervezett időpontjairól,

- döntési jogáról a javasolt vizsgálatok, beavatkozások tekintetében,

- más lehetséges eljárásokról, módszerekről,

- az ellátás folyamatáról és várható kimeneteléről,

- az egyes vizsgálatok, beavatkozások eredményéről,

- a további ellátásokról,

- a javasolt életmódról, valamint

- közölni kell az ellátásban közvetlenül közreműködő személyek nevét, szakképesítését és beosztását.

Zivatarfelhő 2010.10.09 02:25:15

A teljesség kedvéért:
hüvelyi szülés esetén 3 nap a kórházi tartózkodás alsó határnapja, vagyis 3 napot kell bent lenni, hogy a kórház a teljes összeget megkapja
császármetszésnél ez 2 nap
valakinek van erre értelmes magyarázata??

Zivatarfelhő 2010.07.17 00:13:01

Felicitasz!
Olvastad a www.ajog.org/inpress oldalon a 23. és 24. számmal ellátott kiegészítéseket a cikkhez? Csak nyomtatott formában lehet hozzájutni, így én sajnos nem tudom megnézni. :(

Zivatarfelhő 2010.06.21 12:17:32

Magyarországon az intézeten kívüli szüléseknél az elmúlt 20 év adatai alapján a csecsemőmortalitás 1 ezrelék.
Kórházban ez a szám 8 ezrelék (bár a statisztika iányosságai miatt ez a szám nem feltétlenül vethető össze az intézeten kívüli adattal, hiszen ezek közül nyilván nem mindegyik tartozik az alacsony kockázatú csoportba.)
Intézeten kívül perinatális anyai halálozás nem történt.