Regisztráció Blogot indítok
Adatok
juditeva

0 bejegyzést írt és 9 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
A mai egy rendhagyó poszt lesz, hiszen Tímea és családja a ti segítségetek, tanácsotok kéri. Levele nem hosszú, de a blog egyik célja mégiscsak az, hogy az övékhez hasonló helyzetben a közösség ha tud, segítsen. Szóval ha tudtok, segítsetek tanáccsal, ötletekkel! A kép illusztráció..
juditeva 2019.09.16 16:24:58
@Taxomükke (UK): Abszolút Önhöz csatlakozom. Mint 65 éves ügyvéd, aki minden (ideértve a középiskolai érettségit is) iskolámat esti tagozaton, munka mellett végeztem el, rácsodálkozom és végtelenül idegennek élem meg azt a generációt, amelyik az én korosztályom gyermekeinél kissé fiatalabb. Az internet "csodás" manipulatív világában kiismerem magam .. óriási rombolást végzett mindazok lelkében, akik ebbe nőttek bele. Torz személyiség,- és énkép jellemzi az Önök korosztályát. Az én fiatalságom alatt szó nem lehetett külföldre menni, tehát választási lehetőségünk sem volt. Itthon kellett végig vergődni mindent, ami azonos volt az én esetemben a mélyszegénységgel. A "mélyszegények" sem tudják elképzelni, hogy aki a kommunizmusban dolgozott, az éppen hogy fizetéstől-fizetésig élt úgy, hogy SEMMI-re nem futotta. Szó szerint: SEMMIRE. Lakhatás, munkába oda-visszajárás költsége, évente max. 2 pár harisnyanadrág, 1-2 fehérnemű, 5-8 évente télikabát. Nyilván a kommunista pártelitnek járt a Zsiguli és a lakás .. de a társadalom döntő hányada nem tartozott ide. Lakástulajdon jószerivel csupán vidéken volt. Tanácsi bérlakások viszont voltak, azokat privatizálták 1993-től. Igaz: a lakbérek a munkabérekhez igazítva alacsonyak voltak. De ennek a feltétele - ismétlem - az volt: rendkívül alacsony munkabér, fogyasztási cikkekből egyrészt hiány, másrészt pénz sem volt. Mit akarnak Önök???? Tanulás, erőfeszítés nélkül 30 + -ként lakástulajdont, gépkocsit (lehetőleg néhány évente újat), miközben a nyugati világ 60-70 %-a is bérlakásban él. Azt gondolom az Önök generációja szinte már semmire nem alkalmas! Csak hogy megemlítsem egy bécsi 60 m2-es lakás tulajdonjoga 150-250 ezer euro között van. Mit gondolnak, mindenki képes ekkora összeg megtakarítására???? Hol élnek Önök? Miféle elégedetlen ember lesz a gyerekük, akit szintén abban az elégedetlenségben nevelnek majd, mint amilyenek Önök. Az én korosztályom "ágyra járt" .... még szoba sem volt, nemhogy önálló lakás lett volna, amit kibérelhettünk volna. A szocializmus alapvetően hiánygazdaság volt, igy beleértendő a lakás is! Óriási lakáshiány volt! Örültünk, ha valamelyik szülőnél egy 6 m2-es szoba jutott és onnan neveltünk gyermeket. És minő érdekesség: a családi közösségben fejlődött gyerek, az együttműködő család .. sokkal magasabb érzelmi intelligenciát adott, mint a ma egymástól "izolálódott" családok. Igy összességében, a fiataloknak (???), akik egymás iránt még elköteleződni sem tudnak, hiszen "párom" van és "nem férjem", mind-mind menjenek Svédországba, Hollandiába ... ott aztán már lassan telítődnek a fekete afrikaiakkal! De a svédek és a hollandok is kipusztulnak .. akkor ki a fene fogja ezt az "életunt", elfuserált generációt eltartani. Jó utat .. akárhol is kötnek ki.
Álláskeresés sikertelenségei, kudarcai a legerősebb embernél is lélekrombolók. De érdemes átvenni, hogy saját magukat milyen tévedésekkel sodorják még rosszabb helyzetbe a sikertelen álláskeresők. A kifogásépítés az, ami sajnos nagyon megy ilyenkor, és tudom, hogy azért, mert ha valaki tényleg…..
juditeva 2019.05.10 09:43:37
@evilwolf: Teljesen igaza van. Az életemet végig dolgoztam ügyvédként, állandóan tanulnom kellett, mert ez egy ilyen szakma. DE amennyi baromságot hozott a vadkapitalizmus, többek között a HR-s elnevezésű foglalkozást, agyonvágja a fiatal generációt. Munkatársat csak az tud választani, aki vele fog dolgozni. Egy ügyvédjelölt esetében engem rohadtul nem érdekel, hogy milyen szoknyát, cipőt visel, milyen a pofikája, hanem az érdekel: mennyit tud. Jogászként! És még én is csúnyán melléfoghatok, mert ezt csupán magam is csak akkor tudom meg, ha valamennyi ideig már együtt dolgoztunk. Az is szempont, hogy tanítható-e, fejleszthető-e segítséggel a meglévő tudása. Egyszóval: a HR "nemszakma" kifejezett akadálya annak, hogy a munkaerőpiacon normálisan működjenek a dolgok. Mint mentálhigiénés szakember és a pszcihológia tudományt autodidakta módon is kapizsgáló ügyvéd, a manipulációs kérdések célját is ismerem: folyamatosan azt akarják önmaguknak indokolni, hogy miért NE vegyenek fel és nem azt, hogy miért VEGYENEK fel. A fiatal HR-s önmagában is bizonytalan, retteg a főnökeitől, ugyan mitől képes jó döntéseket hozni? Normális világban az tárgyaljon a munkatárssal, aki majd együtt dolgozik vele!
juditeva 2019.05.10 12:12:53
Köszönöm a válaszát. Biztosíthatom, sehonnan nem figyelek semmit. A FB-ról tévedtem ide és mivel a vejem révén kicsit érintett vagyok, belenéztem, hogy megint milyen XX-XXI. századi baromságot akarnak eladni. A HR szakmáról nekem közvetlen ismeretem van, mert a mentálhigiénés és egyéb pszichológiai kurzusokat, amiket végeztem, tele volt ilyen "közgazdászokkal", akik HR vonalon dolgoztak multiknak. Nem kívánok senkit megítélni, tehát azokat a fiatalokat sem, akik ilyen munkát végeznek. Csupán a teljes haszontalanságára kívántam reagálni. Lévén, 64 éves vagyok .. engem teljesen kikészít ez a világ! Folyamatosan azt szajkózták itt a '80-as évek végétől a nyugati "tanácsadók", hogy mekkora "gyáron belüli munkanélküliség volt" a szocializmusban. (Előre írom: nem voltam annak a rendszernek a kegyeltje, nekem sok tanulás és több, szerencsés véletlen kapcsán), "bejött" a rendszerváltoztatás, de ettől függetlenül mélyen megvetem a "művelt nyugatot", mert a mai arca egészen más, mint amiről mi fiatalon a '70-es években ábrándoztunk. Visszatérve: a HR "szakma" szerintem pénzkidobálás, senkit nem segít semmiben; ha én cégvezető lennék, akár kicsi, akár nagyobb .. tuti, hogy tudatosan nem alkalmaznám. Azt sem tudom, hogy ez a JobAngel .. kicsoda, de innen jelzem neki: az "emberi méltóság iránti alázat" rohadtul nem azonos a "megalázkodással". Hogy lehet "JobAngel" az, aki keveri a szezont a fazonnal! Az emberi méltóság iránti alázat minden embernek kijár. Ez annyit jelent, hogy állásinterjún sem szégyenítek meg senkit, hogy nem gázolok bele az életébe, mert soha nem tudhatom, milyen sorsokkal, tragédiákkal .. netán csupa életörömmel találkozok. A megalázkodás valóban "asszimetrikus" vonatkozás két ember között, az egyik a megalázó .. a másik a megalázott! Most már csak azt kérdem a Job Angeltől .. mi a fenére gondolt, amikor állásinterjú kapcsán ez a nagyon ocsmány viszonyulás egyáltalán eszébe jutott. Ha ez felvetődik benne, élek a gyanúperrel: a JobAngel nehezen teremt "szimmentrikus" viszonyt az álláskereső és ő maga, mint állást kínáló között. Saját, önmagával szembeni negatív érzelmeit vetítheti ki az interjúk során és feltehetőleg, gyakorta felülkerekedik az álláskeresőn. Csupán ennyi közöm van az ügyhöz. Önnel, mint cégvezetővel, tökéletesen egyetértek! A szakmára tartozik a munkatárs kiválasztás és nem "pszicho-okoskodókra". Üdvözlettel,
juditeva 2019.05.11 14:14:46
@jobangel: Meglehetősen lenézi és hülyének nézi az Ön előtti generációt. Jószerivel értelmezni sem volt képes a szavaimat. Nem csoda, hiszen ha "képolvasás"-sal tanult meg írni és olvasni, akkor hosszabb és mélyebb tartalmú szövegelemzésre nem képes. Nem mondtam azt, hogy a HR-s bármilyen szakmát/összeset sajátítson el. Az az álláspontom: hogy idióta amerikai találmány, teljességgel feleslegesnek tartom az Ön és az Önhöz hasonló foglalkozásúak jelenlétét a munkaerőpiacon. Annyit meg illene megtanulnia: az ami új, nagyon nem garancia arra, hogy egyúttal jó is! Egyébiránt nekem nem volt találkozásom HR-el, nem volt rá semmilyen szükségem, egész életemben a magam lábán álltam. Azt sem mondtam, hogy régen minden jobb volt! Azt élem meg, hogy ma egy manipulált világban élünk. Ma kevéssé van jelentősége annak, hogy az ember milyen tudást, gyakorlatot sajátított el, ma a "belbecs" nélküli "külcsín" (jómagam ezt úgy nevezem: a "szar becsomagolva") világában élnek, akik élnek. Ehhez tartozik számomra a HR-szakma. De azért túlzottan nem érdekel ám az Ön munkája, csupán rögzítettem: eggyel több fölöslegesség! Hasonlatosan, mint a "celebek", tévé reklámok, a virtuális tér világa ... stb. stb. Ami gépírás tudását illeti: gratulálok! Magam is tanultam vakon gépelni, igaz még a középiskola első éve, első félévében. Ahová én jártam középiskolába, ott ez kötelező volt. Hozzáteszem - családi okokból és mert nagyon szegények voltak a szüleim - a harmadik évtől esti iskolába jártam, munka mellett, majd esti tagozaton végeztem el az egyetemeimet, szintén munka mellett. Engem nem kell kioktatni arról, hogy tudjam: mi jelen világunk és a 70-es évek világa között! Ideértve a művelt nyugatot is, mert kedves HR-es uraság, ne gondolja, hogy a nyugat is csupán ilyen elviselhetetlen módon működött, mint az elmúlt 20 évben. Ezzel a magam részéről lezártam a portálja látogatását is, mert ismétlem: számomra indiferrens, amilyen munkát Ön végez.
The but(t) girl Akcióba lendülök 2019.02.10 19:49:12
Drágám!   Tudom, hogy ma estére mozit terveztünk, és ugyan továbbra is kíváncsi vagyok rá, hogy Anne Hathaway-nek hogy áll a vásznon a kiszőkített haj, de ha te is olvastad a friss híreket a családvédelmi akciótervről, tudhatod: fordulóponthoz érkezett az életünk. Minden, ami eddig meggátolt…..
juditeva 2019.02.11 07:40:53
@Benjamin Franklin: Nem hitel drága uram! A figyelem valóban komoly agyi tevékenység. 1 gyerek után a tőke 30 %-a leírva, 2. gyerek után újabb 30 % (ez már 60 %), a harmadik gyerek után: NULLA! Istenem, szerencsétlen autista, figyelemzavaros generáció! Tényleg sajnálom és szánom önöket.
juditeva 2019.02.11 08:46:13
@csakférfi: Ad. 1. Szerintem a témát az Index újságírói dobták be, tehát nem kell felhergelni magunkat. Ad. 2. Ha ne adj Isten, ebben a manipulációs világban, tényleg belülről jött az "olvasó"-nőnek .. ez a fájdalom, akkor ez a nő nagyon szerencsétlen. Én inkább provokációt látok az egészben, nem kell vele foglalkozni. A nő agya a gyermekre van huzalozva! Vannak ugyanis olyan belső szervei (anyaméh, petevezeték, stb.), amelyek hormonálisan - adott életkortól adott életkorig - folyamatosan azt az üzenetet közvetíti az agy érzelmi területei felé: gyermeket szeretnék! Vágyom rá! Ez kiírthatatlan! Bármennyire a pozitív diszkriminált kisebbségeket favorizálják, hogy szavazatot szerezzenek ördögi terveikhez, úgysem fog menni ezeknek! Az emberi természet ellen harcolnak a hatalmukért! Buktak, buktak, és harmadszorra is buktak! Franciaország, Olaszország, Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia .. Dánia ... Németország pedig már nem tényező! Fegyverkezésileg igen .. de Merkel elbukta szörnyű aljasságait. Ezek itt most nyűszitenek! Ha van sapka azért, ha nincs sapka: azért!
Vannak ezek az íratlan szabályok a gyerekkel történő közösségbe lépéssel, az utazással, wellness hétvégékkel és nyaralással kapcsolatban. Ugyan benne van a nevében, hogy íratlan, de gondolom sokan nem hallottatok még róla, mert rohadtul nem tartjátok be, szóval inkább leírom, nehogy ne legyen mire…..
juditeva 2019.01.27 08:59:03
@almodhi: Teljesen egyetértek Önnel! Az újdondász generáció úgy kíván élni, hogy kimerevíti az időt, a teret .. és abban csak önmagának, nagyjából 20-40 között, ad levegőt. A generációk együttéltek, egymásra támaszkodva, egymást segítve sok tízezer évig. Aztán jöttek a szép 1960-as évek, felforgatták a világot, kilökték mind a négy sarkából .. és az ember önmaga ellenségévé vált. Valóban: aki ezt írta, bedobta, végtelenül remélem, hogy olyan körülmények mellett fog megöregedni, olyan végtelenül kiszolgáltatott lesz MÁSOK-nak, mint maga a gyerek. Nem beszélve arról az apróságról: ő maga is pontosan ugyanilyen gyerekként kezdte az életét! Normális ez a generáció?????????????????????????
Soma szerint az, hogy a dohányzás megöl, „totál illúzió”. Celebünk szerint azért leszünk betegek a cigitől, mert azt egészségtelennek gondoljuk. Mindenki gondolhat magában hülyeségeket, ő azonban egy nyilvános szereplés alkalmával mondta ezeket, ami…..
juditeva 2010.06.20 14:28:21
@Pénzkereskedő: Nem minősítve Somát, mert az előttem szóló ezt már megtette: dohányosként kifejezetten Selymes Orsolya módszerének szurkolok. Erősen elgondolkodtat azon, hogy magam is befejezzem ezt az őrületet, mármint a dohányzást. Igenis kínlódás, igenis elveszi a lelki szabadságomat, igenis függőként: a cigaretta határozza meg az életemet. Soma pedig nyomja ott az igét, ahová való.