Selmer 2010.08.08 19:01:50

@Amici111: Bocsánat, hogy közbeszólok, de ez nem Tóth Árpád fordítása, hanem szerintem valami újabb. A Tóth Árpádé ez:

Nem ismerhettük hallatlan fejét,
melyben szeme almái értek. Ám a
csonka test mégis izzik, mint a lámpa,
melybe mintegy visszacsavarva ég

nézése. Különben nem hintene
melle káprázatot s a csöndes ágyék
íves mosollyal, mely remegve lágy még,
a nemző középig nem intene.

Különben csak torzult és suta kő
lenne, lecsapott vállal meredő,
nem villogna, mint tigris bőre, nyersen,

s nem törnék át mindenütt busa fények,
mint csillagot: mert nincsen helye egy sem,
mely rád ne nézne. Változtasd meg élted!

Én úgy tudom, az a fordítói gyakorlat, hogy a kötött formájú verseket ugyanabban a formában szokás fordítani, de ha mégis el kell térni, akkor is valami koncepció alapján. Éppen ezért nehéz a versfordítás.

Selmer 2010.08.28 20:50:01

Sziasztok!

Sajnálom, hogy így eldurvult a hangnem.
Manókomment, biztos vagy benne, hogy ez szapphói strófa?. Én nem értek a német verstanhoz, de úgy tudom, németül nem nagyon lehet időmértékben verselni, a sajátos hangsúlyozási szabályok miatt. De ez csak egy laikus vélemény. Amúgy nekem is gyanús volt a kötött szótagszám.
Tudnál nekem ajánlani valami könyvet vagy linket a német verstanhoz?

Selmer 2010.08.29 16:08:28

@manókomment: Köszönöm a válaszodat. Lehet, hogy ez a németben a szapphói strófa, de szerintem akkor is sokkal nehézkesebb, mint magyarul. Meg egy kicsit komolytalanná teszi a dolgot az az elválasztás az utolsó versszakban. A klasszikus versformák sokkal "feszesebbek".
Mindenesetre ha szapphói strófában várják el a fordítást, akkor én alaposan melléfogtam. Az enyém ugyanis nem követi ezt a formát, sőt még a szótagszámot sem sikerült mindenhol tartanom.
Utánajárok a német verstannak.