Adatok
vaniliasky
0 bejegyzést írt és 1 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Jó pár éve nem hallottam már azokról a debil jehovistákról, akik nem engedélyezik a vérátömlesztést se maguknak, sem a gyereküknek, mert nekik van egy olyan hiedelmük, hogy az nem ér. Viszont egyre zajosabbak azok, akik egy másik egészségügyi téveszmét hirdetnek, tudniillik,…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Aztán kíváncsi lettem, mire ez a nagy ellenségesség? Miért idegesítő ez egy férfiember számára?
Sokan írtak igazán érdemi kommentet (végre!), melyben a cochrane könyvtár evidencia alapú tájékoztatása tán a leginkább tényszerű, amivel vitatkozni nem nagyon lehet, nézzen utána, hátha tágul kissé a látóköre! (hiszen egyszer csak az is kiderült, hogy a Föld mégsem lapos!)
Én szültem. Kétszer. Otthon. Pedig állítom, nem vagyok se jehovista, se neopogány-panteista nőkultusz hívő, se ezoterista, se méregzöld, se tarisznyás népi vonal, még csak potenciális gyerekgyilkos se. Egyszerűen várandós nőként utánajártam a nemzetközi szakirodalomnak, a magyarországi lehetőségeknek, megismertem, mi is történik valójában a szülésnél, hogy a komplikációk nagy részét BIZONYÍTOTTAN a kórházban hozzák létre, majd döntöttem. Nagyon jól.
Kedves Árpád! Ismer-e statisztikákat arra vonatkozóan, hogy ma Magyarországon kórházban hány csecsemő és anya hal meg szülési komplikáció következtében, hányan szenvednek oxigénhiány miatt károsodást, hány csecsemői halálozás történik évente vállelakadás miatt, hány anya kap maradandó fizikai sérülést a hosszú távú pszichés traumákról nem is beszélve? Kíváncsi volnék, ha mindennap ezeket az eseteket is hallanánk a hírekben, hogyan érintené az ítélkezésünket. Az orvosok se minden hatóak, bármennyire is igyekszünk elhinni róluk, hisz próbálják elhitetni velünk. (Ajánlott irodalom – Marsden Wagner : Amerikából jöttem, mesterségem címere sz(ülész)-n(őgyógyász), orvosként rántja le a leplet a rendszer, gyakran szándékos kártevéseiről, nem „kuruzsló” , otthonszülő boszorkányként…)
Tud-e arról a több tízéves több százezres után követéses nemzetközi vizsgálatokról, melyek az irányító-beavatkozó szülészet hatásait vizsgálják a későbbi fizikai és pszichés betegségekre vonatkozóan (pl. asztma, drogfüggőség, agresszió, depresszió stb)?
Az orvos betörése e területre nyilvánvalóan segítő szándékú volt a múlt század elején, mára viszont odáig jutottunk, hogy a nők helyett a férfiak tudják, hogy hogyan kell szülni? A patológia felismerése lenne a feladatuk. Hiteles-e, ha valaki végignéz ötezer szeretkezést, ismeri a fiziológiáját, ám még egyszer sem csinálta? Átélni valamit teljesen más, mint tudni róla. Persze az otthonszülés sem feltétlenül a jövő útja, bár jobb, ha tudjuk, mindig lesz rá igény, segíteni kéne, nem üldözni, de a nők felismerése, hogy ő szül és nem az orvos, és ennek a módja ( pl. beavatkozások elfogadása vagy elutasítása, pozíció megválasztása, stb) kórházban is az ő döntése lehet (akár akkreditált bábával), ez mindenképpen a jövőbe mutat.
Kedves Árpád! Én olyan szívesen találkoznék Önnel ennek megvitatására. Kávé mellett, indulatok nélkül. Hogy lássa, nekünk is földig ér a lábunk, sőt, a gyerekeket is szeretjük. Szívesen megismerném, hogy mi a valódi oka ennek a gyűlöletnek, hogy mi áll amögött, hogy ítélkezik olyanokról, akikről mit sem tud, csak hall, vagy olvas valós vagy valótlan írásokat…
De hát tudjuk, ezeknek legtöbbször a fele sem igaz…