Adatok
HátNemTudom
0 bejegyzést írt és 3 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Az interneten mindenféle megjelenik. Ha egy portálon azt olvassuk, hogy a föld lapos, és az emberek a szélén ülve a semmibe lógatják a lábukat, akkor vigyorgunk, és továbbklikkelünk. Ám nem érthetünk mindenhez, a legtöbben például híján vannak a pénzelméleti és a pénzügyi…..
HátNemTudom
2010.06.06 21:40:47
Elfelejtettem belinkelni: James Robertson és Joseph Huber egy könyve www.jamesrobertson.com/book/creatingnewmoney.pdf , továbbá itt www.jamesrobertson.com/books.htm#creating még több elérhető James Robertson tollából. És nem volt nehéz megtalálni.
HátNemTudom
2010.06.09 11:00:39
@istenszéke: Kedves istenszéke,
azt, hogy Joób Márk mivel foglalkozik, innen vettem: www.joob.org/index.html
Joób cikkét indokolva ezt írja egy kommentjében: „…az univerzális racionalitás szempontjából - csak a közjó lehet a közösségi szintű intézmények (mint például a pénzrendszer) helyes működésének a kritériuma. Ha a jelenlegi pénzrendszer továbbfejleszthető olyan irányba, hogy jobban szolgálja az egész közösség javát, akkor kötelességünk ebbe az irányba továbbfejleszteni.”
Ezen az alapon mindenképpen jogos a felvetés, hogy létezhet-e a közjót jobban szolgáló pénzrendszer. A közpénzelméletre hivatkozva felvázolt rendszerben leegyszerűsítve a (független) jegybank kereskedelmi banki szerepkört is betöltene, miközben minden más kereskedelmi bank számára 100%-os tartalékrátát írnának elő, így ők szatellit szerepkörbe kerülnének. Rendszerszinten ez az elképzelés, kérdés, hogy ez működtethető-e.
A magyar kereskedelmi bankok 2009-ben 250 Mrd Ft nyereséget értek el. Tulajdonképpen az a kérdés, hogy ebből mekkora összeg maradna a köz számára, ha állami kézbe kerülne a jelenlegi szféra döntő része. Ehhez kapcsolódott az a véleményem, hogy szerintem sajnos negatívba hajolna a mérleg.
Pete Péter használta „az így, vagy úgy, de mégiscsak versenyző bankok” szófordulatot. Ez ma Magyarországon egy nagy höhö-vel értékelhető csak. Bankszektorunk még a válságban is kiugró jövedelmezőségről tett tanúbizonyságot, és ezt nem kimagasló hatékonyságával érte el. Viszont, ha a tőlünk nyugatra lévő versenyhez hasonló lenne a hazai pénzügyi szektorban is, akkor ennek a nyereségnek jelentős része a fogyasztóknál maradna. Viszont ha az állam ezt sem képes biztosítani, a felügyeleti szerepet sem tudja ellátni, akkor hogyan tudna hatékonyan működtetni? Itt lehetne mindenféle aktuális körbetartozásos, nokia dobozos, stb. történeteket előhozni, de ha eltekintünk a mai magyar valóság e hozadékaitól, akkor is az a véleményem, hogy egy valódi - állam által felügyelt - verseny hatékonyabban működteti a rendszereket, mint az állam. A kapitalizmus nagy előnye, hogy bevonja a rendszerbe az emberi önzést. Elképzelés szinten létezhetne a közjó szempontjából ennél igazságosabb rendszer, de ilyet működtetni még sosem sikerült. Főként az európaihoz hasonló individuális társadalmi környezetben, tulajdonképpen én is leszűkítettem erre a térre gondolataimat, a különböző szocializációs, társadalmi normák persze árnyalják ezt a képet a világ más térségeiben.
Számos tanulmány foglalkozik az állam szerepével, ki több, ki kevesebb jogosítvány adna állami kézbe, a fenti a saját magánvéleményem, én annak is örülnék, ha a magyar állam képes lenne felügyeleti funkcióinak eleget tenni, ezzel már komoly hasznot hozna a köznek.
azt, hogy Joób Márk mivel foglalkozik, innen vettem: www.joob.org/index.html
Joób cikkét indokolva ezt írja egy kommentjében: „…az univerzális racionalitás szempontjából - csak a közjó lehet a közösségi szintű intézmények (mint például a pénzrendszer) helyes működésének a kritériuma. Ha a jelenlegi pénzrendszer továbbfejleszthető olyan irányba, hogy jobban szolgálja az egész közösség javát, akkor kötelességünk ebbe az irányba továbbfejleszteni.”
Ezen az alapon mindenképpen jogos a felvetés, hogy létezhet-e a közjót jobban szolgáló pénzrendszer. A közpénzelméletre hivatkozva felvázolt rendszerben leegyszerűsítve a (független) jegybank kereskedelmi banki szerepkört is betöltene, miközben minden más kereskedelmi bank számára 100%-os tartalékrátát írnának elő, így ők szatellit szerepkörbe kerülnének. Rendszerszinten ez az elképzelés, kérdés, hogy ez működtethető-e.
A magyar kereskedelmi bankok 2009-ben 250 Mrd Ft nyereséget értek el. Tulajdonképpen az a kérdés, hogy ebből mekkora összeg maradna a köz számára, ha állami kézbe kerülne a jelenlegi szféra döntő része. Ehhez kapcsolódott az a véleményem, hogy szerintem sajnos negatívba hajolna a mérleg.
Pete Péter használta „az így, vagy úgy, de mégiscsak versenyző bankok” szófordulatot. Ez ma Magyarországon egy nagy höhö-vel értékelhető csak. Bankszektorunk még a válságban is kiugró jövedelmezőségről tett tanúbizonyságot, és ezt nem kimagasló hatékonyságával érte el. Viszont, ha a tőlünk nyugatra lévő versenyhez hasonló lenne a hazai pénzügyi szektorban is, akkor ennek a nyereségnek jelentős része a fogyasztóknál maradna. Viszont ha az állam ezt sem képes biztosítani, a felügyeleti szerepet sem tudja ellátni, akkor hogyan tudna hatékonyan működtetni? Itt lehetne mindenféle aktuális körbetartozásos, nokia dobozos, stb. történeteket előhozni, de ha eltekintünk a mai magyar valóság e hozadékaitól, akkor is az a véleményem, hogy egy valódi - állam által felügyelt - verseny hatékonyabban működteti a rendszereket, mint az állam. A kapitalizmus nagy előnye, hogy bevonja a rendszerbe az emberi önzést. Elképzelés szinten létezhetne a közjó szempontjából ennél igazságosabb rendszer, de ilyet működtetni még sosem sikerült. Főként az európaihoz hasonló individuális társadalmi környezetben, tulajdonképpen én is leszűkítettem erre a térre gondolataimat, a különböző szocializációs, társadalmi normák persze árnyalják ezt a képet a világ más térségeiben.
Számos tanulmány foglalkozik az állam szerepével, ki több, ki kevesebb jogosítvány adna állami kézbe, a fenti a saját magánvéleményem, én annak is örülnék, ha a magyar állam képes lenne felügyeleti funkcióinak eleget tenni, ezzel már komoly hasznot hozna a köznek.
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
1. Joób Márktól nem volt helyén való azt a látszatot kelteni, hogy ő közgazdász. A filozófiai irányultság feltüntetése ráadásul a cikkét is érthetőbbé tenné.
2. Joób Márk feleslegesen kötötte rá mondanivalóját egy aktuális EKB döntésre.
3. Joób Márk a cikk szerint Joseph Huber és James Robertson köz-pénzelmélete kapcsán fejti ki gondolatait, mint ahogy le is hivatkozza. Ezt a hozzászólók nem veszik figyelembe, nem néznek utána az elméletnek.
4. Pete Péter szintén nem veszi a fáradságot, hogy a mainstreamből kilógó elképzeléseket olvasson, értelmezzen.
5. Pete Péter képtelen elszakadni bizonyos dogmáktól, rendszerszinten új gondolatokkal megbarátkozni.
6. Pete Péter stílusa kisstílű, egyetemi tanárhoz nem méltó, ráadásul a hangulatkeltés közben a szakmai alaposságról is megfeledkezik (reményeim szerint megfeledkezik, és nem alapból téved), pl. az egyszintű bankrendszert össze próbálja mosni a szocializmussal (amelyhez ma kellő negatív felhang tapad).
7. Sajnos a tartalom és a személy közötti különbségtétel mikéntje még nem ívódott be a tudományos elit egyes részeibe.
8. Joób Márk által előhozott köz-pénzelmélet illeszkedik az általa vizsgált világkormányzási, etikai, igazságossági kérdésekhez, viszont nem illeszkedik az emberi természethez, így véleményem szerint megvalósításra alkalmatlan.
9. Pete Péter szépen végigmegy az egyetemi alapokon, rámutat a Joób Márk által felvetett elképzelés utópisztikus voltára: „akkor majd kiderülne, hogy a bürokrácia nagyobb hatékonysággal és kisebb költséggel teszi-e ezt, mint ma az így, vagy úgy, de mégiscsak versenyző bankok”, de diszkrét homályban a hagyja a jelenlegi rendszer kritikáját, amely tulajdonképpen életre hívta többek között a köz-pénzelméletet is. Azt azért csak nem állíthatjuk, hogy a jelenleg működő rendszer minden rendszerek legjobbika, és itt pedig Joób Márkkal kell egyetértenem: „pénzrendszerünk ezzel szemben emberek által létrehozott és fenntartott képződmény, amely átalakítható és teljesen új alapokra helyezhető - feltéve persze, hogy az ember nyitott az újításokra”.
10. Pusztán filozófiai, etikai alapon talán nem lehet működőképes új rendszert kialakítani, de felelős gondolkodóként észre kell venni a társadalmi rendszereink hibáit, és a lyukak tömködésén túl is szabad (kell) elmélkedni, alternatívákat keresni.
A magyar bankrendszer jövedelmezősége nemzetközi szinten is magas, 2009-ben úgy 250 Mrd Ft nyereséget termeltek, miközben hatékonysági mutatóik alapján közel sem az élmezőnyhöz tartoztak a nemzetközi összehasonlításokban. A KKV hitelezése – és rajtuk keresztül a magyar gazdaság „táplálása” – mégsem történik megfelelően. Aztán innen tovább lehetne ugrani a teljes magyar gazdasági rendszer, benne multik, KKV-k, exportorientáltság vs. bérmunka-gazdaság irányába, hogy lássuk, rendszerszintű problémákkal küszködik az ország. Gyorsan meg is támasztom e gondolatokat egy híres közgazdász gondolataival:
nol.hu/velemeny/20100227-hejak__galambok_es_libak
www.hirszerzo.hu/cikk.rona_peter_nagyon_veszelyes_adocsokkentesrol_beszelni_ilyen_korulmenyek_kozott.151191.html
www.gondola.hu/cikkek/67727