Adatok
donqiote
0 bejegyzést írt és 10 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
A legenda szerint a főnix madár milyest a fészke elkészül elégeti magát a saját fészkével együtt, de újraéled! Éppen ezért az újjászületésnek is a jelképe. Nem gondolnám, hogy a HHO téma eltűnt volna véglegesen, sőt, szerintem még csak most kezdődik majd a forradalma.…..
donqiote
2013.06.12 09:13:23
@hydrokrimi: Szevasz!
Ugyan nem engem kérdeztél,de szeretnék segíteni a problémádon(vagyis a bontóén).Az elektrolit töménységről;Méréseim szerint(ezreket csináltam,kellő alapossággal és hidd el,a segítő szándék vezet-nem az átverés)20% fölötti töménységnél a töményebb elektrolit inkább ront a hatásfokon(és így a gázmennyiségen is)mintsem javít.Három %ról kezdtem és haladtam felfelé,a leg kedvezőbb értékeket 6-12% töménység között produkálta a bontó.Azonban a számok csak számok!Millió más beleszól a dolgokba,úgymint:bontó típus(lemezes vagy csöves)elektrolit anyaga(NaOH,KOH,szódabikarbóna,nátriumszulfát)az alkalmazott feszültség-áram viszonyok.Nem utolsó sorban a cella geometriája-és itt jegyezném meg,hogy a nálad 2mm elektródatávolság nagyon nagy!Minél nagyobb az elektródák közötti távolság,annál nagyobb feszültség kell,hogy ugyanakkora áramot áthajts a bontón.Nálam 1.5 mm van az elektródák között,de le akarom csökkenteni 0.6-0.8 mm re(attól függ tudok-e összeillő csöveket beszerezni)mivel minél kisebb a távolság-annál kisebb feszültség kell ugyanakkora áramhoz.A szemben álló elektróda felületek nagysága szintén meghatározó az áramerősségben,nagyobb felület-nagyobb áramerősség,viszont KISEBB ÁRAMSŰRŰSÉG!ami szintén nem kívánatos.Bár ebből sem jó a nagy sűrűség,-melegedéshez sőt az elektródák elszíneződéséhez vezet.Lehetne estig sorolni mi játszik szerepet a cellán átfolyó áram erősségében,röviden:minden.Az elektrolit hőfokot majdnem kifelejtettem.A lényeg biztosan nyilván való neked is,minél kisebb árammal(és feszültséggel)minél több gázt előállítani minél rövidebb idő alatt.Ezt azonban(mármint a "tutit")közülünk senki sem tudja,legfeljebb sejtések vannak ebben biztos vagyok.Mint ahogy abban is,hogy valahol,valakik már tudják-de ez nagyobb titok,mint az 51-es körzet!Annyira titkos,hogy hivatalosan nem is létezik olyan mint vízbontás kutatás!De nem szabad feladni,egyszer valaki "civil"biztosan ráfog akadni a titok nyitjára!
Ugyan nem engem kérdeztél,de szeretnék segíteni a problémádon(vagyis a bontóén).Az elektrolit töménységről;Méréseim szerint(ezreket csináltam,kellő alapossággal és hidd el,a segítő szándék vezet-nem az átverés)20% fölötti töménységnél a töményebb elektrolit inkább ront a hatásfokon(és így a gázmennyiségen is)mintsem javít.Három %ról kezdtem és haladtam felfelé,a leg kedvezőbb értékeket 6-12% töménység között produkálta a bontó.Azonban a számok csak számok!Millió más beleszól a dolgokba,úgymint:bontó típus(lemezes vagy csöves)elektrolit anyaga(NaOH,KOH,szódabikarbóna,nátriumszulfát)az alkalmazott feszültség-áram viszonyok.Nem utolsó sorban a cella geometriája-és itt jegyezném meg,hogy a nálad 2mm elektródatávolság nagyon nagy!Minél nagyobb az elektródák közötti távolság,annál nagyobb feszültség kell,hogy ugyanakkora áramot áthajts a bontón.Nálam 1.5 mm van az elektródák között,de le akarom csökkenteni 0.6-0.8 mm re(attól függ tudok-e összeillő csöveket beszerezni)mivel minél kisebb a távolság-annál kisebb feszültség kell ugyanakkora áramhoz.A szemben álló elektróda felületek nagysága szintén meghatározó az áramerősségben,nagyobb felület-nagyobb áramerősség,viszont KISEBB ÁRAMSŰRŰSÉG!ami szintén nem kívánatos.Bár ebből sem jó a nagy sűrűség,-melegedéshez sőt az elektródák elszíneződéséhez vezet.Lehetne estig sorolni mi játszik szerepet a cellán átfolyó áram erősségében,röviden:minden.Az elektrolit hőfokot majdnem kifelejtettem.A lényeg biztosan nyilván való neked is,minél kisebb árammal(és feszültséggel)minél több gázt előállítani minél rövidebb idő alatt.Ezt azonban(mármint a "tutit")közülünk senki sem tudja,legfeljebb sejtések vannak ebben biztos vagyok.Mint ahogy abban is,hogy valahol,valakik már tudják-de ez nagyobb titok,mint az 51-es körzet!Annyira titkos,hogy hivatalosan nem is létezik olyan mint vízbontás kutatás!De nem szabad feladni,egyszer valaki "civil"biztosan ráfog akadni a titok nyitjára!
donqiote
2013.06.16 17:38:32
@patkolttojas: Leteszteltem a szén(grafit)elektródát.Szétszedtem egy lemerült elemet,letisztítottam a szénrudat.Közvetlen tápról sima egyenárammal 3 Ampert vett fel.Melegedett is ,mint a rezsóra tett víz.Fél óra múlva 60 C fok körül volt,a szén elektróda meg beleoldódott az elektrolitba,úgy hogy fekete lett az induláskor átlátszó elektrolit.A felülete is szép ragyás.Szerintem mint elektróda anyag elvetve.
Felhőtlen tavaszt Mindenkinek!
Ezt a bejegyzést pár hete kezdtem írni, pihentettem, szerkesztgettem, közben Patkolttojás kolléga megelőzött, de sebaj!
Jól látjátok, nem könnyeztek, a HHO News csatorna ismét jelentkezik. Nem fejezte be a sugárzást, csak érdeklődés és…..
donqiote
2013.06.10 07:44:30
@Icekukac: A dupla rétegű páraszűrő soha nem fog telítődeni nátriumhidroxiddal(vagy mással)és átengedni azt a motor felé?
donqiote
2013.06.10 07:44:30
@Icekukac: A dupla rétegű páraszűrő soha nem fog telítődeni nátriumhidroxiddal(vagy mással)és átengedni azt a motor felé?
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Csak röviden;Ugyanaz a bontó,aminek KOH elektrolittal az MMWje 9.221 ,a nátriumszulfáttal 7.049 MMWt tud.A 6 sorba kapcsolt csőpáron 14V alatti fesz nemhajt át 1mA áramot sem,NULLA áram van-vagyis nincs.Négy csőpáron 13.51 Volt 4 Ampert bír át tolni,az 500 ml gázt 175 mp alatt izzadja ki-siralmas!!!Kidobtam az ablakon 2350 Ft-ot,igaz valamit tanultam is, így nem veszett teljesen kárba a vagyon.SZáz variációt próbáltam vele,higgyétek el,jobb ha elfelejtitek a nátriumszulfátot mint elektrolit.Persze,aki nem hiszi-járjon utána.