eztígyhogy (törölt) 2010.12.13 12:45:40

@Avatar:
ahogy a bankomnál is ott volt...
Komolyan, anno viccesnek tartottam, hogy a nagyszüleim, nem vicc, a spájzban tartották a pénzüket, klasszikus befőttes üveg szindróma, de mindig volt pénzük és még öregkorukban is ők adtak kölcsön az egész rokonságnak.
Egyenlőre ez az egyetlen modell, amit működni láttam.

eztígyhogy (törölt) 2010.12.13 13:02:26

@ostván:

Sajnos sok gyerek, meg sok bevándorló nem oldja meg a problémát, ha nincs munka, ami után járulékot lehet beszedni. Ha egymillióval többen dolgoznának (ugye ismerjük, teremtünk egy millió munkahelyet), akkor semmi bajunk nem lenne. A probléma továbbra is a nagyon alacsony foglalkoztatás, nagyon alacsony bérért. kevés ember fizet keveset, abból nem lehet eltartani sok embert sokért. jelenleg a nyomorgásra leég nyugdíj megközelíti az átlag fizetést. Elég gáz, hogy ezek szerint az átlagkeresők is nyomorognak, s nagyon úgy tűnik bárhol is lesznek nyomorogni fognak, hacsak nem történik valami. egy olyan országban, ahol 2,6-2,8 millió ember dolgozik unblock és kell eltartani másik 7 milliót, elég nehéz bármiféle megszorító politikába kezdeni. A megszorító politik megvolt, a megszorításból befolyt pénzt újra és újra elköltötték, egész addig, míg nincs mit megszorítani. Látszik a fogyasztási adatokon, a lakosság közüzemi számlákkal való elmaradásán etc. Ide valami nagyon-nagyon jól kigondolt út kell a gazdasági fejlődés beindítására és fenntartására. Az adókedvezmények miatt itt táborozó, majd utána továbbálló multik ötlete nem jött be. nemcsak ide kell tudni csábítani őket, hanem itt is kell tudni tartani, de nem a pénzügyi kalandorokat. Ehhez jó oktatásra, infrastruktúrára, prompt közigazgatásra, alacsony adókra, kiszámítható és biztonságos jogi környezetre, európai viselkedésre és több jókedvre lenne szükség. Enélkül aztán tök mindegy, hol a nyugdíjunk úgyse fog érni semmit.

eztígyhogy (törölt) 2010.12.13 13:07:49

@Fabius:
Azért szerintem a konszenzus hiányban az is benne volt, hogy nem vettünk fel újabb ájemef hitelt. Szerintem brüsszel sokkal barátságosabban tárgyalt volna velünk is, ha tovább ájemefezünk. A lengyeleknek mérföldekkel könnyebb volt jópofizni úgy, hhogy nem volt ájemef ügy a hátuk mögött.

eztígyhogy (törölt) 2010.10.13 17:46:13

@Izomor Lánya:

Szerinted csak szerződés aláírói viszonyban lehet felelőssége a vásárlónak, tulajdonosi viszonyban nincs. Bocsánat, ez a kijelentés értelmezhetetlen, ha a szerződést aláíró maga a tulaj.
Az állam 15 évvel a "pravda" szerint azért adta ilyen olcsón a céget, mert íly módon kompenzálta a hibás áru értékvesztését. Azt tudom mondani, mint fentebb. Ha a szerződés, amit ugye nem ismerünk csak a "Pravdából", nem tartalmazza azt, hogy a hullaféktárolás gondjait meg kellett volna oldaniuk, akkor miért kapták ilyen olcsón a céget? Bűncselekmény gyanúja ebben az esetben is felmerül...
Ismert ügy, Ny. László meggyilkolása, ahol a feleséget előzetes letartóztatásba helyezték, mert a rendőrség azzal gyanúsítja, hogy megölte a férjét. Még nincs elítélve, még nem mondták ki, hogy bűnös, neki miért kell előzetesben ülnie, ha bakonyi úrnak nem kell. Ott 1 ember halt meg, itt 8. Ott nem pusztult el néhány falu, itt igen. Ott a gyanúsított szökésére lehet számítani, itt is, meg a bizonyítékok eltüntetésére... vagy tán meg kellett várni, amíg MAL páncélszekrényei kiürülnek? Ezért nem szabad biztost kinevezni, meg a vezetőt előzetes letartóztatásba helyezni?

eztígyhogy (törölt) 2010.10.13 18:45:42

Akkor segítek, csak egy cikk a Magyar Hírlapból:

"Arcátlanul olcsón, mindössze tízmillió forint készpénzért privatizálták a hétfői vörösiszap-tragédiát okozó ajkai timföldgyárat 1997-ben – tudta meg lapunk. A szerencsés vevők mögött álló – némi iróniával élve – befektetői kör jórészt azóta is változatlan.

Birtokunkba jutott Csiha Judit, a Horn-kormány privatizációs miniszterének 1998. januári belső jelentése. Ebből tudható, hogy az akkor még Ajkai Alumíniumipari Kft. néven futó állami cég hivatalos értéke a privatizáció évében 1,7 milliárd forint volt, így a vevőknek gyakorlatilag az érték századrészénél is kevesebbet kellett az asztalra tenniük. Ráadásul a korabeli iratokból kiderül, hogy az 1,7 milliárddal meglehetősen alulértékelték a timföldgyárat, amely hatalmas ingatlanvagyonnal, megrendelésállománnyal, rengeteg nyersanyaggal, készpénzzel és korszerű berendezésekkel rendelkezett. A tizenhárom évvel ezelőtti vevő egy kft. volt, amely egy bonyolult céghálózat tagja. E hálózat fő tulajdonosa ma is a Kádár-rendszer nehéziparának három fejese, Petrusz Béla, Tolnay Lajos és Bakonyi Árpád, illetve az ő fia, Bakonyi Zoltán.

Mivel a teljes alumíniumipar eladását 1995 és ’97 között Apró Piroska, Horn Gyula akkori kabinetfőnöke, illetve az Apró család régi favoritja, Medgyessy Péter pénzügyminiszter felügyelte, nem feledkeztek meg a családba nősült tehetségről, Gyurcsány Ferencről sem. Ő például ötmillió forint készpénzt és hétszázmillió forint állami hitelt tett le a mosonmagyaróvári timföldgyárért, amely már a vásárlás évében mil­liárdos bevételt hozott. Hasonló eset volt 1996-ban, amikor Gyurcsány, Tolnay és Bakonyi kilencvenmillió (!) forintért közösen kapta meg az összes magyar bauxitbányát, holott csak a bauxit értékesítése milliárdokat fialt. A KSH adatai szerint 2000-ben pél­dául 5,5 milliárd forintos bevételt hozott a kompániának a mindössze egy budai családi ház áráért bekebelezett bányacég, s akkor még nem szóltunk a megkaparintott területeken időközben felépült és szintén milliárdos bevételeket teremtő veszélyeshulladék-depóniákról.

A címlapon bemutatott táblázatból jól látható, hogy a teljes magyar alumíniumipar ilyen feltételekkel talált gazdára, s hozzátesszük, a gazda minden esetben ugyanaz a kör volt. A szabályt erősítő kivétel a székesfehérvári Alcoa könnyűfémgyár privatizációja volt. Ezért az amerikai vevők 3,7 milliárd forintot fizettek ki ’96-ban, ami jelzi, hogy normális esetben Tolnayéknak és Gyurcsánynak milyen mélyen kellett volna zsebbe nyúlni. A nevetséges eladási árakat egyébként a Csiha-jelentés is elismeri, de a szocialista exminiszter azzal takarózik, hogy a vevők bámulatos környezetvédelmi és biztonsági vállalásokat tettek. Csak az ajkai gyárnál hárommilliárd forint értékű környezetvédelmi beruházást és négymilliárdos egyéb fejlesztést ígértek."

eztígyhogy (törölt) 2010.10.14 09:12:00

A példa nem mondva csinált, mert még az utolsó cég mögött is vannak emberek, akik erkölcsi hozzáállásán múlik az adott cég etikus tevékenysége is. Minél magasabban van valaki a "befolyás listán", annál több múlik rajta. Ez nemcsak cégtulajdonosra, menedzserre igaz, de egy közösség prominens alakjára is.

A közösség érdeke szemben az egyén érdekével: ez a filozófia már számos visszaélésre adott alkalmat, legutóbb például az előző rendszerben. Veszélyes filozófia.

A blogtulajt én nem vádoltam semmivel, merthogy a vádolni szó ebben a kontextusban értelmezhetetlen, vádolni egyébként is az ügyészség szokott. Amúgy az elmúlt 150 évben a családomtól háromszor vették el mindenüket, tudom ez mit jelent. A különbség az, hogy minden egyes alkalommal munkával építették újra, amit elvettek tőlük. A rendszerváltás privatizációja pedig közmegegyezésen alapulva, hmm, hogy szép szavakkal fejezzük ki, eredeti tőkefelhalmozás volt, annak minden "szépségével" együtt. Vajon a mai egyszeri munkanélküli miért nem tud megvenni egy komplett gyárat? Ha a dolog megszokott, általános, akkor ma is ugyanolyan esélye lenne bármely munkanélkülinek gyárat venni. Hány olyan munkanélkülit ismersz, aki gyárat vesz?

Tán azért nem vettem timföldgyárat '90-ben, mert kiskorú voltam. Sorry.
Egyébként, hogy emlékeztesselek, ez a sikeres gyár tevékenysége során legyalult egy fél megyét, kiirtotta néhány patak és folyó élővilágát, meghalt kilenc ember... "Kevesebb siker" több lett volna.

Bizony, vannak, akikről nagyszerű cikket lehet írni Magyarországon is és ha rájuk keresel a neten, nem homályos privatizációs ügyletek kapcsán merül fel a nevük és múltjuk sem vész el a jótékony homályba burkolózó eredeti tőkefelhalmozás rendszerváltó legendájába. Például, Graphisoft, Kürt kft, Lehel Coachbuilder, Szeremley. Ezeknek a cégeknek valahogy nincsenek botrányaik és homályos múltjuk. Valahogy ezeket a cégeket kemény munkával, tudással építették fel tulajdonosaik. ...és az a baj tudod, lehet, sok más ilyen jó menedzser, kreatív üzletember létezhet az országban, csak a nem fair játékszabályok miatt labdába sem rúghatnak. Vajon melyik kör viszi jó hírét az országnak, melyik járul hozzá a magyar tudás, kreativitás és intelligencia elterjesztéséhez?
Azt gondolom ez utóbbi cégek igen, azt mutatják, hogy ez egyértelmes emberekkel teli ország, míg az előző eset azt, hogy Magyarországon míg vadkapitalizmus van.
Ha pedig tűrjük és behunyjuk a szemünket az ilyen esetekben, akkor sosem jut el ez az ország oda, ahol lennie kellene. Én a tudásban, intelligenciában, kemény munkában, szorgalomban és a tisztességben hiszek. Akik így játszanak, azokat elismerem, csodálom, példaképpen tekintem, akik nem, azokért dühös vagyok, mert az Elit felelőssége az ország haladásának iránya. Ez mindig is így volt, most is így van és így is lesz. Ennyi.

Tolnay urat is tisztelném, becsülném, felnéznék rá, ha gyárát példaképként emlegetnék a környezettudatos technológiájáért Európában. Büszke lennék, hogy milyen szuper nemzet ez a magyar, micsoda nagyszerű alakjai vannak, de a helyzet az, hogy gyára elrettentő példaként szerepel az európai sajtóban. Tehát így összességében én nevezném dühömet irigységnek a sikeresek és gazdagok iránt, amiért én kimaradtam a rendszerváltás privatizációjából és nem vagyok tagja, annak az elitnek, melyhez ennek a cégnek a tulajdonosai tartoznak. Lehet, hogy nem fordul meg a fejedben, de például nem is akarok, ahogy sok más ember is gondolkodhat így. Egyébként is láttam mérföldekkel nagyobb vagyonokat, mint Tolnay úréké, és az sem mozgatott. Éppen csak, hogy fordítva lehet a dolog az irigységgel, hisz te esel hasra pár milliárd előtt és isteníted a tőkét mindenek előtt...
Amúgy meg, attól, hogy nincs minden stikkli megtiltva valamely jogszabályban, még viselkedhetem etikusan, lehetek felelősségteljes és lehetek tisztességes, hisz az sincs megtiltva... Amilyen példát mutat az elit, olyat követ a nép. Ez is az elit felelőssége.

eztígyhogy (törölt) 2010.10.13 14:42:53

@AnnaKarenina:

Felesleges azzal riogatni az embereket, hogy a fidesz a 2/3-dal visszaélve jól megvalósítja a totális diktatúrát. Attól, hogy az értelmiségi körök az embereket hülye prolinak meg parasztnak nézik, nem hülyék. A zemberek ki akarták próbálni, milyen a "szabadság" 8 évvel ezelőtt, amikor elegük lett a szentfazekasságból. Aztán a lángoló lelkű megváltónak is adtak egy esélyt, hátha több vér van a pucájában és rendes államot farag ebből a kuplerájból. Miután azonban a lángoló lelkű is puha pöcsnek bizonyult, semmi sem változott, csak a kupi lett nagyobb, megállapították, hogy a szabadsággal csúnyán vissza lehet élni, és pachjükre azok, akinél a pénz és hatalom volt, rendre vissza is éltek vele. Akkor hát jöjjön újra a keménykéz politikája meg a szentfazekasság. Néhány imát ki lehet bírni, a szinglihordák is házasodó korba kerültek és hogy tán a szőlőbiznisz se olyan rossz, legalább van munka, ha cserébe rend van. Egy kis pince itt, egy bányácska ott még mindig kevesebb, mint egy komplett ország.
A liberalizmussal az a baj, hogy cseszhetem a szép tányér megvételének lehetőségét, ha nincs pénzem megvenni, mert a cégvezetők éhbérét dolgoztatnak, mert a bankok kizsákmányolnak, mert panaszra max a Sóhivatalba lehet menni, arról nem is beszélve, már ha vagyok olyan mázlista és van munkám, hogy sajnos nemhogy tányérra, de már ételre se nagyon jut. Munkával se, vállalkozással se, tanulással se, semmivel se. Hogy hiába van meg a piros könyvecske, mint a többi pirosnak, ha audis elvtársak beszéde érthetetlen az ingyen ebédről, meg a takaróról, amikor mindennap látjuk, hogy ingyen ebédelnek és nem a takaró alá bújnak, hanem az 1000 négyzetméteres villájukba a Dombon, ahová még tán maga Szent Péter is csak külön engedéllyel hajthat be. Szép dolog a demokrácia, csak nem lehet vele jóllakni, azért nem adnak a boltban kenyeret. Meg nehéz adleri megvalósított embernek lenni a szép szabadságban, ha konkrétan a szükségletek piramisának alsó szintje sincs kielégítve, se enni, se lakni nincs hol. Arról nem is beszélve, hogy ki lehet az az Adler, mert már a wcpapír is egy vagyonba kerül és a könyvtári tagság árának is jobb helye volt, akkor amikor múltkor ki akarták kapcsolni a villanyt. Még szerencse, hogy küldik ezeket a piros újságokat, a latrinába az is megteszi. Ahol az egyén lehetőségei valójában csak a szólamok szintjén léteznek, ott nincs demokrácia. Az urak nem demokráciát építettek, hanem vadkapitalizmust, a joggal való visszaélés országát, a következmények nélküliség országát, ahol papíron joga van az anyukáknak dolgozni, de valójában nincs, ahol állítólag mindenki zsebében ott a marsallbot, persze csak, ha azt marsallbotot a befolyásos apukától kapta, ahol a gyerekeknek egyenlő esélyük van az oktatásban, mégis egyre nagyobb a megfelelő oktatásában nem részesülők aránya, ahol a cigányságnak jogai vannak, csak kenyere meg munkája nincs, ahol vannak betegjogok, mégis egyre többen halnak meg piszlicsáré betegségekben kórházakban, ahol napi hír a tanárverés, diákverés, veri a diák a tanárt, a tanár a diákot, a szülő a tanárt etc. Ez kellene siratnia a népnek. Valahogy mégse teszi.

A zemberek úgy látták ennek az országnak az urai még nem érettek a demokráciára. Nem az emberek nem érettek a demokráciára, kedves liberális értelmiségi urak, akik oly nagyon lebecsülitek a nép bölcsességét, hanem ti, mert visszaéltetek vele. Épp ezért nem érdekli az embereket se a médiatörvény, se a legfelsőbb bíró személye, se az, hogy OV jelentette be a Parlamentben, hogy letartóztatták a cégvezetőt, és ha konkrétan a cégpapíron a magyar állam neve szerepelne tulajként, azért se hullatnának könnyeket. Ugyan miért is aggódna a nép, hogy az állam elkobozza majd a vagyonukat, ha már elvitték a bankok, meg kifacsarták a munkaadók, ha sokan élnek filléres segélyekből és egyetlen valódi tulajdonuk néhány bútordarab. Nem kellett volna hagyni, hogy az elmúlt nyolc évben kifosszák az embereket, most lenne miért aggódniuk. Sajnos az urak maguk alatt vágták a fát, amikor megengedték, hogy fabatkáért dolgoztassák az embereket, a befektetéseik elússzanak, a bankok két éve fenyegessék őket, elvegyék az otthonaikat, horror közüzemi számlákat nyomjanak rájuk, amit fizetni sem tudnak, ugyan mi a francért aggódnának a gazdagok cége miatt? Az lenne logikátlan, ha aggódnának.
Nyolc éve volt arra a hazai Elitnek, hogy bebizonyítsa, felnőtt a szabadsággal járó felelősséghez. A bölcs nép türelmes volt, adott 2006-ban még egy esélyt. Aztán 2010-re elege lett, elvett mindent és odaadta azoknak, akikről azt gondolta, van olyan karizmatikus embere, aki képes rendet tenni. Azon az erkölcstelenségi szinten, amiben ez az ország van, az ár nem számít. Igen, tudatosan odaadta a másik oldalnak, olyan hatalmat adott a kezükbe, ami itt már évszázadok óta nem volt senkinek. Azért adta oda, mert a szabadság demokratái csak veszekedni és lopkodni tudtak, mint az ovisok a lapát miatt a homokozóban. Addig, amíg a liberális meg ki tudja milyen értelmiségi csak ilyen riogatásra és sirámokra képes, továbbra is csak azt bizonyítja a bölcs népnek, amit az egyszeri részeg kamasz a szüleinek, korán van még elengedni őt buliba a családi kocsival. Sem magára, sem a kocsira nem tud vigyázni, egyelőre vezesse csak apa azt a kocsit. Itt nem a jóságos állambácsikáról van szó, aki majd eltartja a népet és újra 3,60 lesz a kenyér, hanem egy határozott államférfi eszményéről, aki ki tud állni népe érdekeiért és amely megteremti a lehetőséget, hogy a népe boldogulhasson, tanulással, munkával, vállalkozással. Biztosan hallottak róla, olyan valódi demokratikus államról, ami ebben az országban a többség számára ez csak álom.
A bölcs népnek volt vér a pucájában, nagy kockázatot és bátorságot vállalva, azt mondta, akkora hatalmat adok a kezükbe, ami itt senkinek nem volt, de cserébe látni akarom, kerül, amibe kerül, ez az ország európai állam lesz és nem a dél-amerikai gerillakirályság. Elég volt a szájtépésből, meg az állandó bizonygatásból, hogy mit miért nem lehet megoldani, a nép, a zemberek tetteket akartak látni.
Igen, liberálisok meg ki tudja kik, visszaéltetek a lehetőségekkel, amit kaptatok. A hibát nem a népben kellene keresni, hanem magatokban. Az őszinte önkritika még sosem ártott, de véleményem szerint igencsak nagyon-nagyon-nagyon rosszul kellene kormányozni ennek a csapatnak ahhoz, hogy feledtetni tudja az elmúlt nyolc évet és a nép újra a tűzhöz engedje az előző garnitúrát. Hiába savanyú a szőlő (meg a szőlészet), ez van, amit főztek azt kell enni. Elárulták a saját eszményeiteket, kár, hogy közben azokét is, akik valóban hittek abban és igyekeztek magas erkölcsi szinten megfelelni azon eszményeknek. Nekik lenne miért aggódniuk. Vajon miért nem teszik ők sem?

eztígyhogy (törölt) 2010.10.13 18:14:05

@Trompf:

Használd egészséggel. ...és egyébként részemről a tenxség, én lusta vagyok blogot írni..:)

eztígyhogy (törölt) 2010.10.13 18:17:37

@AnnaKarenina:

Igazad van, nem fogjuk észrevenni, mikor lopják el az országot, mert ez az ország már úgyis el van lopva...

eztígyhogy (törölt) 2010.10.10 01:51:40

@dézsavü:
ad.2. a hangsúly a "lehetőségen" van, kérdezd meg az fhb-val szórakozó fenti kommentelő kollegát, hogy mit szól hozzá.

Mylady: elég magas költségek és díjak vannak egy hiteligénylésre, ahol nincs, vastagon bele van építve a kamatba. Hr és rendszertechnikailag minimális költsége van egy hitel előtörlesztésnek. Nem akarom neked levezetni kb mennyire kevés forint, de még ha teszem azt egy teljes munkanapot (értem 8 teljes értékű munkaórát) vacakolnának egyetlen előtörlesztéssel a magyarországi banki ügyintézői fizetéseket és a rendszerfenntartás egy tranzakcióra vetített költségét tekintve, hadd ne mondjam ki mennyire pici összegről beszélünk.
Az előtörlesztés nagy bibije az, hogy kiesik egy aranytojó tyúk és új madarat kell(ene) fogni helyette. Marketing, kampány, etető törlesztési időszak... Meg aztán a Vezetőség is jól a fejünkre koppant, ha elvándorolnak az ügyfelek, úgyhogy fűt-fát ki kell találni, húzni-halasztani, hogy feladják szabadulási kísérletüket, vagy legalábbis gondolják meg 10X.
Csak a másik oldalt tekintve: Ha a bankok rendesen üzletelnének, egy-két nótárius "nembíroktartozni" ügyfélen kívül kit érdekelne a hitelének sorsa. Menne szépen a folyószámláról 20-30 évig, rá se nézne az ember. Minek, ha nem muszáj. A zemberek azért kívánnak távozni, mert kegyetlenül kopasztják, átvágják és szívatják őket, ez rengeteg álmatlan éjszakát és foglalkozást jelent a hitellel, így egy szép napon még a habzsi-dőzsi ügyféltípus is eljut oda, hogy egy plazmatévével meg egy gonddal kevesebb, azaz a jutalmából nem plazmatévét vesz, hanem igyekszik megszabadulni a neki sok álmatlan éjszakát okozó banktól. A másik meg bankot vált, reménykedve, hogy ott kolbászból van a kerítés, persze, az előkertben. Aztán rájön, hogy a hátsó kertben nem kolbász van, hanem súlyos kamatlábak. Na, ő következő körben fog kiszállni, azaz, amint pénzhez jut. Aztán kétszer is meggondolja vegyen-e fel több hitelt. Mint apámék, akiknek anno a 90-es években emelték meg úgy a huf lakáshitelüket, hogy 3x-osára emelkedett a törlesztő. Anyám akkor vesztette el a munkahelyét (viva Bokros meg a csomagja) úgyhogy nem tudták kihasználni a lehetőséget, hogy a fele tőke kifizetésével megszabaduljanak tőle. Aztán egyszer csak lett egy kis pénzük, beballagtak a bankba, visszafizették a hitelt. Anyám egyszer vett fel kemény 100 ezer huf kamatmentes hitelt, apám soha többé. Egy számla, a legolcsóbb, arra jönnek a fizuk, mer ugye muszáj, kápé leveszik, és a bank el van felejtve. Mínusz két ügyfél a következő 40 évre. Gondolom a banknak megérte.

eztígyhogy (törölt) 2010.10.10 13:58:44

@anyádbogár:

Ja, ja, követjük az atyai példát...:)

eztígyhogy (törölt) 2010.10.10 01:16:40

A fenti esetben valószínűleg az történt, hogy az ügyfél 1-2 havi csúszásokkal fizetett s miután néhány bank magasan kakil a törvényre és a törvényalkotó szándékára, bárra tette az ügyfelet, hadd szívjon. Csak így esélye sem marad, hogy ha végre összeszedi magát anyagilag, a körülmények kedvezők lesznek, válthasson egy rendes bankra. A bank látja, hogy erőnek ereje felett törleszt, tehát később is, ha nehezen is, de fizetni fog, mert van veszítenivalója, viszont soha a büdös életbe vagy legalábbis sokáig nem hagyhatja el csodás bankját. Hogy a pszáf panasz ér-e valamit? Szerintem nem sokat, hisz rengetegen kifogásolták a bankok khr-re tételi gyakorlatát és még egy határozatról nem hallottam, ahol a pszáf kötelezte volna a bankot a hiba orvoslására. Maga az ügyfél max keresetlevelet adhat be, több évig pereskedhet.

Arról nem is beszélve, hogy az ügyfelek nagy része a bankok önhatalmú és indokolatlan nagyságú kamatemelés miatt törleszt nehezen.
A CHF referencia kamata 0,25%, a bankok 10%-on adják, ez 4000%-os haszonkulcs!!! Ennyiért megéri üzletelni. Ehhez még nyugodtan hozzá lehet számolni a +7-20% között mozgó késedelmi kamatokat. Nem akarnak a bankok kamatot csökkenteni, mert akkor több ügyfél fizetne rendesen és milyen alapon szedhetnének be +10-20% késedelmi díjat? CHF-re!!! Az alap 10%, meg a büntető - legyünk jófejek - mondjuk 10%, az 20%. Iszonyat jók az ilyen küzdő ügyfelek, aranyat tojó tyúkok. Nyilván könnyedén beleegyeztek a bankok abba, hogy nem emelnek tovább kamatot, végül is minek emelnének. 20%- a chf ért iszonyat jó nyereség, azt meg belátták, hogy azokon, akiknek már végrehajtás alatt van a cuccuk úgysem tudnak több bőrt lenyúzni.

A probléma egyébként a fenti gyakorlattal az, hogy ha az egy-két havi törlesztéssel csúszkálókat is barra teszik, az az, hogy még a valódinál is rondább a khr statisztika és ebből kifolyólag valóban drágábban finanszírozhatók a hitelek. Emiatt még több ügyfél törleszt egyre nehezebben, hisz a tartalékok elfogytak, még többen kerülnek fel, még drágább lesz a hitel...

Rengeteg-rengeteg leendő jó ügyfelüket veszítik el bankok. Végül is lehet nyitni számlát Németországban, Ausztriában, erre-arra, s a magyarországi kp felvétek díjához képest nem igazán kerül többe az onnan külföldinek számító hazai atm használat, vásárlás díjmenetes, s arrafelé nem szokás az árfolyammal sem lehúzni a kedves ügyfelet. Van rendes kamat, jog, alacsony számlavezetési díjak, megbízhatóság, s később rendes hitel. Ennyi.

eztígyhogy (törölt) 2010.10.10 11:39:29

@Vevi:

Mostanában némely bank megteszi, de amúgy sem szívesen hiteleznek jelenleg Magyarország felé. Viszont, ha vezetsz náluk számlát, szép rendes ügyfél leszel egy ideig, akkor a saját tapasztalatikat fogják figyelembe venni. Különösen, ha nem aktív, hanem passzív báros valaki.

eztígyhogy (törölt) 2010.09.16 17:18:51

@Sics68:
a gondolatmenet jó, csak nem az az érv, hogy honnan tudhatta az ügyfél, hogy a törlesztőrészlet nőni fog, mert ez nem érv. Az viszont érv, hogy igen, az ügyfelek valóban tévedésben voltak atekintetben, hogy a hosszútávú hiteleiket nem a lakáshiteleknél megszokott hosszútávú ügyletekkel, hanem rövid távú hitelekkel finanszírozzák. A 70 oldalas hitelszerződésekből valahogy ez a tény kimaradt, a bankok erről az ügyfeleket nem tájékoztatták, holott ők maguk nagyon is tisztában voltak saját gyakorlatukkal - legalábbis remélem. (Habár ez a tény azért annyira az átlag bankárok köreiben sem volt ismert.) Ez viszont így nem klasszikus lakáshitel-termék, hanem egy spekultív valami. Az induló 6-7%-os chf kamatok eleve magas hitelkamat áraival viszont alkalmasak voltak annak a látszatnak a megteremtésére, hogy egy hosszútávú szerződésről van szó, hisz mi a fene indokolná a 0,25%-os chf hitelkamat és 6-7% lakáshitelkamat közötti különbséget, mint a bankok kockázatkezelési gyakorlata a hosszútávú hiteltermékek időhorizontjából fakadó kockázatok kiegyenlítésére. Bár ez utóbbiról kiderült ugye, hogy nem így van, tehát már az elején is jól lehúzták az ügyfeleket, hiszen akkoriban - ezek szerint - "filléreket" fizettek a hitelért, csak jó drágán adták tovább. Fentebb már írtam, ez a termék ebben a formában olyan volt, mint ha egy származtatott befektetési terméket, csak befektetési termékként értékesítenének, elhallgatva, hogy származékos ügyletek állnak mögötte, a termékről meg azt állítanák, hogy kockázatos (igen, minden befektetés kockázatos valamilyen szinten), holott valójában fokozattan kockázatos a származtatott ügylet miatt.

Tehát, mindkét jogszabályt sértették:

A tévedés, a megtévesztés, a fenyegetés
> 210. § (1) Aki a szerződés megkötésekor valamely lényeges
> körülmény tekintetében tévedésben volt, a szerződési
> nyilatkozatát megtámadhatja, ha tévedését a másik fél okozta
> vagy felismerhette.

205. §
> (3) A felek a szerződés megkötésénél együttműködni
> kötelesek, és figyelemmel kell lenniük egymás jogos
> érdekeire. A szerződéskötést megelőzően is tájékoztatniuk
> kell egymást a megkötendő szerződést érintő minden
> lényeges körülményről.

eztígyhogy (törölt) 2010.09.16 20:46:39

@mcs:
Sajna van ráció abban, amit mondasz. A bankok is pont ezt gondolják a hitelfelvevők magatartásáról és ezért pont tesznek magasról a dologra.

A dolog pikantériája akkor bírna kigömbölyödni, ha egyszeri hitelfelvevő keresetében felsorolná az összes vagyoni és nem vagyoni kárát kamatos kamatostul, árfolyamveszteségestül, a félszívrohamon át, amit neki a megtévesztéssel okoztak és amennyiben ez az összeg meghaladná a bank követelését az ügyfél felé, úgy a bankok jogászai is a jövőben szorgosabban nézegetnék a szerződéseket és éreznének néminemű motivációt a tisztességes üzletelésre.
Gondolom először is kell egy próbaper egy kis összegű hitelre, a megnyert per alapján pedig a következő lépcsőben beadni a kártérítési igényt. Egy lépésben nem megy. A próbapert a gvh-n keresztül kellene intézni, mert sikeressége esetén a többi fogyasztóra is érvényes lenne. Az pedig már tömeg...

Egyébként pedig mondjuk, ha nem a 210. §, hanem a 205. § alapján perelsz, akkor viszont nem a szerződési nyilatkozatot támadod, hanem kártérítést követelsz azokért a károkért, amit a szerződéskötés előtti tájékoztatás hiánya miatt elszenvedtél. Így nem lesz semmis a szerződés, egy megnyert gvh-s fogyasztói próbapernél ez is szép kis jóváírás lenne tömeges szinten az ügyfélszámlákon...

eztígyhogy (törölt) 2010.09.16 20:49:00

@eztígyhogy:

Ja, és kimaradt, a 205. § alapján elég egy lépcsőben perelni...

eztígyhogy (törölt) 2010.09.16 09:26:45

@Behajtó70:
erősen tévedsz, ha valaki a fizetésének a 30-40%-kára vett fel hitelt, amit azóta 100-120%-kal növelet a megemelt kamat és rá az árfolyam-emelkedés, akkor most a jövedelmének a 60-100%-ánál jár és erősen bajban van...

Merthogy ez a helyzet, de az egyszeri behajtónak és ügyintézőnek fogalma sem szokott lenni arról, hogy mi volt a hitel eredeti törlesztőrészlete, mert ezt nem szokták megosztani vele a munkavégzése során.

eztígyhogy (törölt) 2010.09.16 10:48:31

@gorcsev54:
Jól járt a költségvetés, nagyon jól. Mindenki jól jár, csak az a szerencsétlen nem, aki tisztességes és iparkodó akar lenni. Dolgozni akarni, adót fizetni= nem nyerő. Ha ezek az emberek nem fizetnék be az adót, akkor most semmi bajuk nem lenne a törlesztéssel, hiszen dupla jövedelmük lenne. Győzikéhez hasonlóan a melegebb éghajlaton pihenhetnék ki a stresszes napokat.
Azt sem szabad elfelejteni, hogy eleve az adórendszeren és a multik személyzeti politikáján keresztül alacsonyan tartják a fizetéseket. Mire az egyszeri család minden havi költségét kifizeti, addigra csak max olcsó élelmiszerre meg egy pár ruhára futja. Ha bedöglik a hűtője a lakosság 3/4-e az új hűtő megvásárlást sem tudja saját erőből fizetni!
Miért kerül Budapesten kétszer annyiba a távfűtés, mint Bécsben, miért Budapesten a második legdrágább a víz, miért drágább mérföldekkel at élelmiszer Magyarországon, mint Londonban, Ausztriában, Amerikában? Miért kerül kétszer annyiba ugyanaz a márkás ruha Magyarországon, mint másutt? Miért toplistás a buszjegy árát tekintve a BKV a környező államokhoz képest? És a költői kérdés, miért negyede egy magyar munkás bére egy angolnak, vagy osztráknak? Ugyanannyi csavart csavar be, több órát dolgzik, kevesebb szabadsága van, kevesebb fizetett ünnepnapja... Tán itt van a kutya elásva...

eztígyhogy (törölt) 2010.09.16 13:19:39

@Unter Bahn:

az államilag támogatott forinthitelek kamat kedvezményét az állam fizeti a hitelnyújtóknak, 2010-ig ez összeg az 1600 milliárd forintot haladta meg. Ezért változtatták meg a feltételeit úgy, hogy lehetőleg ne nagyon lehessen igánybevenni és nyomták helyette a devizahitelt, mert hogy építőipari pörgés kellett a gazdaságnak. ezen felül míg az adókedvezmények életben voltak adókedvezményt is lehetett rá igénybe venni, évi max 240 ezer forintot, ami az évi törlesztésnek max 40%-a lehetett függetlenül attól, hogy ez a 40% akár tőketörlesztés is tartalmaz. Az ily módon visszaigényelt adókedvezmény nagyságrendjeiről nincs információm.
Egyébként meg igazad van, teljesen mindegy hogy forint vagy deviza, ebben az országban még ügyfél jól nem járt. Szüleimnek a Bokros idején a forinthitelüket emelték meg triplájára, ha nincs egy váratlanul megnyert munkaügyi perük, bukták volna a házukat. Abban az időben is sokan lettek öngyilkosok, mert elvesztették otthonukat, munkájukat. Pedig nem is olyan rég volt...

eztígyhogy (törölt) 2010.09.16 11:06:22

@dwr:
Miért nem valósítható meg itt az Észak-Balkánon az "Emöriken vély of lájf"? Vajon min múlik? Tán nem ezért csatlakoztunk vala az Unióhoz?

eztígyhogy (törölt) 2010.09.15 12:56:37

@frezenstein:

hagyd már abba a nyivákolást a béna házad miatt, az a vacak lófityinget sem érne, ha nem lett volna az általad úgy szidott devizások miatt ingatlanpiaci lufi. Ha meg kipukkadt a lufi, akkor az az istálló pont annyi fabatkát ér, amennyit itt a Balkán tetején érnie kell.

eztígyhogy (törölt) 2010.09.13 18:21:56

@kovi1970:
Hát nem tudom, mi lesz. Nyilván a bankadó erre szolgál, miután a bankok nem voltak hajlandóak semmi belátást tanúsítani, most a nyereségükből fizethetnek. nyilván, ha megelégszenek szerényebb nyereséggel, nem húzzák le gatyára az ügyfeleiket, kevesebbet kell fizetniük. feltételezem, az sem rossz, ha helytállási limit van a hitelen, azaz a lakás értékén túl nem húzható le az ügyfél, két okból is jó:egyrészt felelősebb hitelpolitikára készteti bankokat a jövőben, hiszen ha tudja, hogy csak az ingatlan értékének erejéig követelhet az ügyféltől, jól felfogott érdekében kénytelen lesz alaposan szemügyre venni az ingatlant meg a leendő tulajt is. Másodszor pedig, ha tudja, hogy ha csődbe dönti az ügyfelet, csak a ingatlan értékét kérheti, nem még az ingatlan értékén felül 20-30 évig a tőketartozás és az eladási ár között összeget, amely sokszor ezen az árfolyamon plusz költségek megegyezik szinte az eredeti tőkével, akkor nem érdeket minimum összeg alatt eladni az ingatlant meg az sem, hogy bedöntse az ügyfelét. Ez fontos. Nem véletlenül van ki ennyire a Bankszövetség. Most ha valaki vett egy panelt mondjuk 3 éve 10 millióért, amibe betett mondjuk két millát, arra cca befizetett 2,5 millát törlesztőbe. Az eredeti tőke a chf árfolyam miatt most kb 14 millió. A bank elárverezi az ingatlan 7-8 millióért, ember tartozik még 6-7 millióért, amit vonnak tőle 30%-ban vagy 20 évig, de ha teszem azt romlik még az árfolyam, ami szintén megeshet, lehet élete végéig fizetheti nem létező ingatlanát. Ez a fennmaradó tőketartozás kamattal együtt mostani kondíciókkal további 21 milliót jelentene. Azaz ügyfél a 10 milliós lakásra kifizet 5,5 milliót, majd az elárverezett, már nem létező lakására még 21 milliót. Ugye ez nonszensz, pedig most ez a gyakorlat. Ez az oka, hogy a bedőlt hitelek további kamatozását is meg kívánják tiltani, ami szintén sztenderd a világ kulturált felében, leírt hitelt nem szokás kamatoztatni. Ha ezt a Kósa-Rogán féle dolgot keresztülverik a törvényhozáson, akkor azt hiszem lassan Magyarország is megérkezik a kulturált lakáshitelezés világába. Ettől függetlenül az etikus banki magatartás korának Kánaánja akkor fog bekövetkezni teljes életnagyságában, ha egy banki visszaélés pl erőfölénnyel, nem holmi féldíj jóváírást jelentene pár száz ügyfélnek, hanem olyan rendes az éves árbevetél akár 10%-át elérő büntetések megtörténte után, pár milliárd bünti igencsak meggondolandóvá tenné a visszaéléseket.

eztígyhogy (törölt) 2010.09.13 18:49:38

@soproni1,@Spekuláns:
Igen, igazatok van, ördögi kör. Ugyanis, ha magas az albérleti díj, akkor bérlakás-tulajdonosnak jó üzlet lenni. Ha ez jó üzlet, még magasabb a lakásár, és minél magasabb a lakásár, annál magasabb lesz a bérleti díj. Most Magyarországon azért előnyösebb és olcsóbb a bérlés, mert sok a az egyedi magántulajdonos, aki nincs "rászorulva", hogy lakást béreljen. Ez mihelyst megváltozik, olyan albérleti díjak lesznek, hogy jó magyar szokás szerint sírhatunk, hogy még NY-ban is harmadannyiban kerülnek a bérleti díjak. Gyakorta mondogatják, hogy nem kell mindenkinek saját lakásban lakni, csak azt felejtik el, hogy azok a lakások is, amit bérelnek, azok is valakiék. Éltem olyan országban, ahol végignéztem egy hasonló folyamatot, amikor is a saját lakásosdiból átalakult a rendszer bérlakásosdivá. 10 év alatt 5szörösére nőttek a bérleti díjak, és egy átlag fiatal dolgozó pár képtelen volt még egy garzonlakás albérleti díját is kifizetni. Fiatal házaspárok együtt béreltek többszobás lakásokat, és persze várták a csodát, meg spóroltak családalapítás nélkül, hogy egyszer annyi pénzük legyen, hogy vehessen egy saját lakást. Szóval, ahol viszonylag a alacsonyak a fizetések, nincs jó recept. Ma az albérlet, holnap a saját lakás lesz a tuti. A jó üzlet az lett volna, ha 10-15 éve vesz valaki több lakást fillérekért, pár év és kaszálhat, igazi háziúr lesz majd. Megalapítja a cégét a lakáskiadásra és csak néha kell Hawairól hazakukkantania. Végeredményben ennek az egész lakásmizériának ez a célja. Jó lakást meg az fog tudni csak bérelni, aki iszonyat jól fog keresni.

eztígyhogy (törölt) 2010.09.13 19:03:38

@soproni1:
Ja, csak kell hozzá némi pénzmag.:)
Nemcsak a bevándorlástól függ, ha nincs munka, akkor a fiatalok tovább maradnak otthon. Az elmúlt 20 évben a szingligenerációban volt egy 10 éves fáziskésés a munkaerőpiacon és az önálló lakásszerzési piacon való megjelenésben. Azaz míg a 90 évek elején sokan 20on éves koruk elején kezdtek el dolgozni és önálló otthont szerezni (tekintsük el most attól, hogy bérlet vagy saját), addig most ez a 30 éves kor eleje. Ez egy generációs űr a piacon, aminek a kitöltése a válság miatt részben eltolódott. Örökké viszont nem tarthat (mert akkor nagyon nagy bajban lennénk úgy nemzetgazdaságilag), így előbb-utóbb egy újabb boommal lehet számolni.

eztígyhogy (törölt) 2010.08.11 22:54:20

Nem tudom, engem például a Mádl bácsitól rázott ki a hideg. Egyszerűen valahányszor a fizimiskájára tekintettem, nem tudtam elvonatkoztatni a kiálló fogaitól. Nem bírtam ránézni. A fogai miatt a beszédje sem volt tiszta, volt benne valami furcsa, így hallgatni sem bírtam. Amúgy meg folyamatosan azt vártam, hogy mikor cseppen el - bocsánat - a nyála, ami, ha valóban láttam volna, rendkívül kínosan és cikin érintett volna, lévén ő volt honom köztársasági elnöke. Olyan dolog ez, mint anyánk, ha néha ciki is a kedves mama, elég ha mi tudjuk, de nem kell észrevennie az egész világnak. Egyszerűen azt vártam, mikor szűnik meg már betölteni eme tisztséget, hogy olyan köztársasági elnökünk legyen, akinél nem kell minden egyes nyilvános szereplésnél azon drukkolnom, hogy ne legyen gond a szájfolyadékkal. Göncz bácsi se jött be annyira, mert igazából egy délceg államfit vártam volna a pozira, nem egy csoszogó öregurat, de inkább csoszogjon, mint csöpögjön. Biztos maradandót alkotott mindkét úr, számos bölcsességgel a háta mögött és gondolom ők teljesen függetlenek voltak, senkinek a senkijeként kerültek oda. Bár Sólyom nem volt egy népszerű figura, de engem már az is boldogsággal töltött el, hogy végre egy egyenes derekú, nem csoszogó, nem csöpögő, karakán figura került a közéletbe valami szikár tűzzel a szémélyiségében. Végre valaki, akiben van spiritusz. A legújabbról meg azt tudom mondani, majd elválik... Mindenesetre büszke lennék arra, ha egy olyan sportolói múlt lenne mögöttem, mint mögötte, de a fanyalgók nyilván e teljesítményt kisujjból rázzák és egyébként mindegyik a puszta tehetségére támaszkodva, vadidegenként semmi hátszél nélkül került oda, ahová és ezért telik neki most arra, hogy fanyalogva verje a billentyűket. Nyilván, a sógor-koma országban...

eztígyhogy (törölt) 2010.08.02 10:45:48

@uzsorakamat:

Szorítok nekik...

eztígyhogy (törölt) 2010.08.02 10:51:36

@dzsaszper:

Egyébként meg ne tudom emlékeztek-e arra, amikor a 90-es években a HUF hitelkamatokat emelték fel egyoldalú szerződés módosítással 3%-ról 30-re.

Még nem telt el 20 év. Most ugyanaz megy csak pepitában. Ha ezt ismét a forint kamattal játszották volna el, hallhatnák számos nagyon okos hozzászólást arról milyen hülye volt az, aki forintban adósodott el...

A lényeg, az egyoldalú szerződésmódosítás, az ügyfél kiszolgáltatottsága valahogy elsiklik. ...és természetesen a Bank Szövetségben is csak azt beszélik meg a bankok képviselői, hogy hogyan lehetnének ügyfeleik hasznára...

eztígyhogy (törölt) 2010.08.02 18:56:39

@Ben73:
Nyilván ezt azok tudták megtenni, akiknek volt megtakarításuk, nem azok akiket előtte tettek utcára minden idők legnagyobb kirúgási hullámában...

eztígyhogy (törölt) 2010.08.02 10:36:36

A képletbe sajnos a kamat emelést mindenképp bele kell számolni, ugyanis fél év után az az első, hogy bank megemeli.

Egyébként meg lehet, hogy képzetlen ügyfelünk azért választotta a CHF hitelt, mert annak kamata időtlen idők óta stabil, és jól emlékszik a 90-es évekre, amikor az addig 3%-os HUF kamatokat egy huszáros vágással 30%-ra emelték... - egyoldalú szerződésmódosítással.

eztígyhogy (törölt) 2010.08.02 13:39:48

@Ipari-antidepresszió:
...ha pedig csökken az infláció vagy a jegybanki alapkamat, tudjuk jól, bank akkor sem fog csökkenteni. Egyirányú utca.

Lehet, hogy a kilencvenes években csak alkalmazták a piaci árakat, de... az ügyfeleknek érvényes szerződéseik voltak, fix kamatra, és akkor még az egyoldalú szerződésmódosítást sem ismerte a törvény, mint olyat. Az infláció miatti kockázatot törvényi segédlettel egyszerűen áthárították az ügyfelekre.
A fura egyébként az, hogy a piaci árakat a 2000-es években már nem ismerték a bankok, legalábbis meglévő hitelszerződéseknél nem, hiszen azoknál rendületlenül tartotta magát a 30-35%-os huf hitelkamat, holott az mnb alapkamat már régen csökkent. Érdekes az új ügyleteket alacsonyabb kamatfeltételek mellett nyitották. Amikor pedig az ügyfelek tömegesen kezdték kicseréltetni a hiteleiket más bankoknál, akkor bevezették a magas visszafizetési díjat. Nem egy bank az addig 5000 költségről tért át egyből a 25-35 ezresre. Azért ez egy 300 ezres személyi kölcsönnél durva összeg. Arról nem is beszélve, hogy ezzel a magatartással további eladósodásba hajszolták az ügyfeleket. Ha csökkentik a hitelkamatot, akkor ugye ez alapból kisebb nyereség. Emellett az ügyfél kérhetett volna futamidő csökkentést is az alacsonyabb tőke+kamatteher kombinációjából adódóan. Ez pedig sok veszteség lett volna, inkább egymástól szipkázták el hitelkiváltásokkal az ügyfeleket a futamidő első harmadában, amikor az ügyfél a legjelentősebb kamatterheket már kifizette, a tőkéje meg ugye ezalatt az idő alatt még alig csökkent. Aztán már bevezették a chf személyi kölcsönöket is 17-18%-ra, végül a szabadpiaci jelzáloghitelt. Ez volt a folyamat.
Most is 30% felett van például a hitelkártyák és a személyi kölcsönök kamata, pedig az mnb alapkamat csökkent. Nyilván mert most az Etikai Kódex jegyében, ha emelni nem is lehet, de csökkenteni sem kell. Miután a kamatokat a válság első idejében, akár huf, akár eur, akár chf-ről van szó, jól megemelték, ezek a magas kamatok biztosítják a jövedelmezőséget. Jelzáloghitelnél minek emelnék a chf, eur kamatot 10-13%-nál magasabbra, a 0,25%-os chf kamatnál és 1,5-3%-os országkockázati kamat felett is marad bőven. Vagy az 5-6%-os MNB alapkamat mellett gondolom valahogy marad a 30% feletti fogyasztói hitelek kamatából. (...még mielőtt elkezdenénk sajnálni őket, igen, így kell lennie, hisz nem lennének oly nyereségesek, máskülönben együtt zokognának a 900 ezer feletti KHR-listással.)

A probléma az, hogy az ügyfelek most is, akkor is kiszolgáltatottak a pénzintézeteknek. Hacsak nem nyalókára való összeget veszel fel, minimum futamidőre, úgyis buksz. Mint a kaszinó, lehet, hogy időnként nyerőszériában vagy, de a végén úgyis mindent a bank visz.

eztígyhogy (törölt) 2010.07.19 20:37:46

@dimitrij:
...és mikor mondták el a refinanszírozásnak ezt a módját a bankok az ügyfeleiknek, hogy ennek a tudatában írják alá hitelszerződésüket. Minden valamire való prudens működésre törekvő vállalat a hosszútávú hiteleit hosszú távú refinanszírozási formákkal fedezi. Aki nem ezt teszi spekulánsnak nevezik, ha belebukik a cége, kárt okoz, akár még bűncselekményként is kezelhetik. A bankok az ügyfeleik hosszútávú finanszírozását rövid távú spekuláns refinanszírozással fedezték/fedezik, amiről természetesen ügyfeleiket nem tájékoztatták. Most pedig az egész ország álljon haptákba, mert a bankok megtévesztve az ügyfeleiket spekuláltak, de felelősségre vonni őket nem lehet, hozzájárulást a terhekhez nekik fizetni nem szabad, hitelezést nem folytatnak, azon kívül, hogy sápot szednek a gazdaságon, nagyon más tevékenységüket valahogy nem látom. A piacgazdaságban minden fél vállal kockázatot. Vagy bankok nem részei a piacgazdaságnak? Oh, bocsánat, magamnak mondok ellen, persze hogy vállalnak a bankok kockázatot, nem is kicsit, sőt spekulálnak, csak valahogy az árát visszaélve az erőfölényükkel mással fizetettik meg. Ha meg valaki meg meri érni őket, hogy ugyan legyenek szívesek valamit törleszteni a károkozásukból, akkor rászabadítják az országra az Uniót, az IMF-t, az Európai Bankszövetséget meg az Antarktiszi Kutyaszánhúzók Érdekvédelmi Szervetét is. Alapvetően ez a baj.

eztígyhogy (törölt) 2010.07.19 20:58:37

@Videofon: Na, még egy ilyen szöveg és elsírom magam. Akkor vedd elő a fizetési papírod és nézd meg mi van rajta, ha céged van, a mérlegedet. Aztán nézd meg londoni kollégádét. Felteszem nap során nem a lábad lógatod, hanem mondjuk te is olyan tempóban nyomod, mint ő. Mindezek után hogyan lehetséges, hogy a te fizetésed mérföldekkel kevesebb, mint az övé? Pedig a római szerződés szerint egyenlő munkáért egyenlő bér jár, vagy a római szerződés ezen passzusa csak Hegyeshalom után veendő figyelembe? nyilván ha te béred elérné londoni kollégád bérét, több adót fizethetnél, ez ugye jó a költségvetésnek, többet vásárolhatnál, jó lenne a hazai fogyasztásnak, a fogyasztásod miatt több termékre lenne szükség, jó lenne a hazai gazdaságnak és a kereskedelemnek, ami jó lenne a munkaerő piacnak és mai jó a munkaerő piacnak, az jó mindenkinek. Ugye nem gondolod, hogy a megszorítások majd több termeléshez fognak vezetni? Egyébként is milyen megszorításra gondolsz? Rúgjunk ki több ápolónőt vagy csökkentsük jobban a tanárok bérét, vegyük el a nyugdíjat vagy felezzük el a családi pótlékot. Ez szuper, így is lehet spórolni. de vajon elég lesz-e, ha jövőre azt mondja az IMF, hogy innentől fogva plusz 2% kamatfelárért kölcsönöz, utána mit szorítunk meg? A strukturális reformok és a gazdaság növekedési pályára állítása on the spot költségvetési kiadási tétel, de ha nem léphetjük meg, ugyan hogy termeljünk többet? Egyébként meg szerinted például London, Németország, USA nem költ többet mint, amit megtermel?

eztígyhogy (törölt) 2010.07.19 21:40:36

@nyünyüge: nyilván ezek szerint te olyan cégtulajdonos lehetsz, aki direkt olyat termel, ami a kutyának sem kell, ezt nevezem marketing politikának. Ha meg össznemzeti szinten beszélünk, nem gondolod komolyan, hogy egy ország úgy elvegetál a világgazdaság vérkeringésében, hogy nem termel semmit, nem csinál semmit, nem tesz a világhoz semmit, mert úgy sincs értelme. Basszus, ekkora nihil még Indiában sincs, pedig ott aztán van hagyománya a nihil keresésnek. De tegyük fel, amit mondasz így helyes és mi, mint ország ne termeljünk semmit, mert senkinek se kell, szerinted ki és meddig ad nekünk hitelt a nagy semmire?

eztígyhogy (törölt) 2010.07.19 19:01:09

@mavo:
Most azt mondom, legyen igazad és a szkenáriónak ne a zsarolós részénél legyünk, se most, se máskor.

eztígyhogy (törölt) 2010.07.19 19:40:18

A cikkíró véleménye egyhén szólva is érdekes. Mit akar az IMF? Megszorítást, lehetőleg sokat. Nyilván egy bizonyos szintig ennek van relevanciája, de azért gondoljunk tovább. Ha dolgozom és keveset keresek, van egy halom hitelem és már egyre magasabb a havi törlesztésem, akkor megy egy darabig, hogy megszorítsak. Este nem kapcsolom fel a villanyt, a párizsis zsömlét zsíros kenyérre cserélem, kisebb kéróba költözöm, nem veszek ruhát, ezt tudom csinálni egy darabig. Amikor azonban már a minimumnál tartok, gondolom egyikőtök sem azon kezdene el gondolkodni, hogy tán a rétre kellene kiköltözni és legelni, mert az még olcsóbb. Minden józan paraszti ésszel rendelkező ember azon kezdene el gondolkodni, hogy a francba keressen több pénzt. Keressen jobban fizető állást? Vagy egy másodállás? Vállalkozzék valamire? Vagy iratkozzon be iskolába, hogy magasabb pozícióba kerüljön több fizetésért? Gondolom egy bizonyos pont után bármennyire szeretné az ember a nadrágszíját szorongatni, arra jut, hogy a szorult helyzetből csak több munkával tud kikecmeregni. A jelenlegi tárgyalás az IMF részéről a rétre költözés, a kormány részéről a több munka. Miből gondolja a cikkíró, hogy több munka nélkül ez az ország ki fog kecmeregni az adósságcsapdából. Ha jövőre az IMF azt mondja +2% kamatfelárért ad hitelt, ha az ország rá lesz szorulva, kénytelen lesz azon az áron felvenni. Mi a garancia arra, hogy ezt az IMF nem tenné meg, hisz a magyar bankrendszer épp ezt tette az ügyfeleivel. Még magasabb adósságteher, de előtte már jól megszorítottunk... Nincs szociális rendszer, nincs egészségügy, nincs oktatás, nincs semmi. Miből gondolja a cikkíró, ha például a tbc olyan általános lesz a korszerű egészségügy hiányában, mint kétszáz éve, akkor őt az biztosan elkerüli, vagy beszerez valami csinos lányt egy kezdődő szifilisszel, akinek már a fizetéséből nem jutott orvosi vizsgálatra. Vagy ki a fene fog idehozni magas hozzáadott értékű, tudásalapú termelő munkát, ha sík hülyékkel lesz tele az ország. Mit csinál a cikkíró, ha megszűnik a szociális háló és rászabadul kedvenc kerületére mondjuk 5-6 millió éhező? Higgye el, az IMF-t majd pont úgy nem fogja érdekelni, mint ahogy a cikkíró sem gondol abba bele, hogy mi a valós tét. A valós tét az igazi strukturális átalakítás, de az ugye egyben költségvetési kiadási tétel is kezdetben, na erről hallani sem akar az IMF, a tét a valódi értékteremtő munka beindítása, ez szintén pénzbe kerül is, hát erről sem akar hallani. Semmiről sem akar hallani, ami elősegítené az ország gazdasági szuvenerítását. Amiről ő akar hallani, az egy kis mondjuk, családi pótlék eltörlés, egy kis nyugdíjcsökkentés, korhatáremelés, egy kis elbocsátás a közszférában, lehetőleg eü, oktatás, mert ez csak felesleges pénzkidobás, balkáni ország ezt nem engedheti meg magának. Érdekes, hogy az előző alkalommal mondjuk épp a gyed 2 évre csökkentése volt az egyik feltétele, olyan kiadásé, amit például azok kaphatnak, akik dolgoznak. A cél a középosztály megszüntetése, mert ez jelenti egy ország megújulásának, fejlődésének valamint nemzeti öntudatának bázisát meg persze a rövidtávú gyors pénzkeresés.

eztígyhogy (törölt) 2010.07.19 19:40:18

@mavo: hát ez elég valószínű, különösen, hogy javában nyár van. Hogy utána mi lesz? Őszintén szólva mindenki tudja, hogy +szorítás lesz, kell, szükségszerű, csak az nem mindegy, hogy kencefice megszorítás lesz, tök piti ügyekben, vagy valóban sikerül keresztül vinni az igazi strukturális átalakításokat és a gazdaság növekedési pályára alakítását. Mindannyian tudjuk, hogy sajnos 8 év áldozathozatal, de nyugodtan mondhatok 20-at is, további áldozathozatalra lesz szükség, csak nem mindegy, hogy eredményeképp ruanda-szintjére süllyedünk vagy elkezdünk felzárkózni a rendes népekhez. Sajnos már azt sem mondhatom, hogy a latin-amerikai országok szintjére esünk, mert nekünk jelenleg már arra a szintre is felzárkózni kell.:(

eztígyhogy (törölt) 2010.07.13 10:19:44

A80 2010.07.09. 20:16:36

FHB 2009 márciusában kapott 120 milliárd HUF állami támogatást, hogy hitelezzen, egy héttel később pedig, 2009. áprilisában pedig 30 milliárdot, mert csak, amit 5 év múlva kellett volna visszaadniuk. Szóval azért akárhogy nézem ez azért jelentős összeg. Egyébként az FHB a válság kelős közepén mára a 30 milliárdot visszafizette, rekordnyereséget ért el, és még több mint 1 milliárd cashért plusz pár milliárd saját részvényért megvette az Allianz banküzletágát. Mi ez a sikerszéria? Az FHB-nál tán nem volt válság? Hogy tudta mindezt összehozni cca 1 év alatt?
Nyilván az árpolitikájával.
Csak az a baj, hogy míg a bank tulajdonosai szépen gazdagodnak, addig az az ügyfelei által a banknak kamatként és költségként befizetett összeg hiányzik a gazdaságból...
Lehet, hogy cserébe a bank hitelezi a kkv-kat is, de ezért a kkv-knak is kemény kamatot kell fizetniük, így sokkal drágábban tudnak működni, ergo a termékeik is drágábbak. Ezeket a termékeket a kamatterhek alatt nyögő fogyasztók vásárlóerő hiányában egyre nehezebben vásárolják meg, így végeredményben ugyanúgy egyre több cég megy tönkre.
A hitelezésnek is van egy egészséges egyensúlya, ami azt jelenti, hogy ahová nem muszáj hitel, oda ne tegyünk hitelt. Azzal, hogy a bankok extrém kamatpolitikája nincs korlátozva, gyakorlatilag erőteljesen lefojtják a gazdaságot. A bankok reálisabb kamatpolitikával több pénz maradna a gazdaságban, több maradhatna a kkv-knál is, olcsóbb termék, és az alcsonyabb kamatterhekkel küzdő fogyasztók is többet költhetnének. (Ehhez persze kell egy kkv-barát gazdasági-jogszabályi környezet is.)A kkv-k nagyobb gazdasági aktivitása több folyó bankműveletet kívánna, így ily módon is profithoz juthatnának a bankok Ezzel a felállással a bankok szempontjából egy a probléma, a nem hitelezett ügyfél kevésbé kiszolgáltatott ügyfél, ergo verseny lenne, az meg kinek hiányzik egy ilyen pici piacon. Persze a fenti egy elég stilizált modell, de érzékeltetni szerettem volna, hogy nemzetgazdasági szinten van egy egészséges aránya a hitelezésnek. Olyan ez, mint a motornak az olaj, ha kevés az is baj, ha sok, az is baj.

eztígyhogy (törölt) 2010.07.01 20:36:25

aszora, többiek

K,érdés1: ugyan, hány bank tájékoztatta erről az ügyfelet és hánynak szerepelt a szerződésében, hogy a bank ilyen feltételekkel és háttérrel nyújt hitelt?
Kérdés2: ha erről a bank tájékoztatja az ügyfelet, vajon hány döntött volna úgy, hogy ilyen feltételekkel is vállalni meri.
Az átlag ügyfél ugyanis tévedésben volt, a bank által szándékosan megtévesztve, hiszen a prudens üzleti életben a hosszútávú hitelügyleteket hosszútávú refinanszírozással szokás fedezni, nem 1 hónapossal, mint kiderült xbizonyos bankról és nem is félévessel. Egy spekuláns terméket adtak el a fogyasztónak, anélkül, hogy a fogyasztót erről és eme spekuláns termékkel járó kockázatról tájékoztatták volna.
Magam is állami támogatású forint hitelt vettem volna fel, ha tudtam volna, de a feltételei ugye eléggé behatároltak voltak. Top 7%os legtöbbet adózó polgárként örömmel tölt el azonban, hogy támogathattam adómból szerencsés forinthiteles honpolgárainkat. Ugyanígy örömmel tölt el, hogy országunkban rajtam kívül még 4 állampolgárt is eltarthatok a saját családomon felül, egyedállóként. (...és nem, nem kapok semmiféle támogatást a 12600 huf családi pótlékon felül.) Örülök, hogy támogathattam a távfűtéses rászorulókat, a nagycsaládosokat, a gázártámogatottakat, és még ki tudja kit. Örülök, hogy az adómból megtámogatták (az én bankom kapott, valóban) a bankom és örülök, hogy mindezt a válság röpke másfél évében még vissza is tudta fizetni. Örülök, hogy ezalatt az idő alatt minden idők legnagyobb nyereségét is hozni tudta nevezett bank, negyedévről negyedévre egyre jobbat. Örülök, hogy 2 éve vagyok devizahiteles és a sokat emlegetett árfolyam nyereségből egy grandot nem realizáltam. Viszont a törlesztőrészletem svájci frankban a szerződés megkötése után 6 hónappal 54%-kal nőtt, a féléves kedvezményes periódus lejárta után ígért törlesztőrészlethez képest pedig 40%-kal. Mindezen túl, palotát, plazmatévét, terepjárót vettem-e? Nem, csak egy 2,5 szobás panelt, nincs autóm, nincs lapostévém, és drága bútorom sem. A hitelemen a befektetett összeggel plusz a zsebemből jogtalanul kivett évi extra kamatként (!) felszámolt immáron másfél millióra rúgó összeggel együtt cca 6-7 milliót buktam. A tőketartozás árfolyam vesztesége ezenfelül...
Én vagyok az átlagon felüli költekező... Az akiről beszélnek, hogy ne az én adómból, meg a hülye devizahiteles, meg a továbbnyújtózkodó, etc. Ja, és hogy miért nem jó albérletben, albérletezzen 10 évig, akinek két mamája van, a végén még egy kis gyerekkel. Ja, hogy minek szültem, legalább egyet akartam, a futamidő elején még házasságban, mielőtt kifutok az időből. Ja, és hogy előtte miért nem spóroltam, tán azért , mert albérletet és egyetemet fizettem, de még így is volt megtakarításom. ( Ez már nincs, az elmúlt másfél évben feléltem.) Miért tanultam, dolgoztam? Mert azt gondoltam, ha dolgozom, tanulok, nem a sült galambra várok, akkor boldogulhatok... Nem, nem boldogulhatok...
Hát azt mondták, el lehet innen menni... Lehet valóban ezt kellene tennem, az engem szidó ingyen önkormányzattól megvett lakásban lakó, meg a minimálbéres villalakó vállalkozó, meg az adóforintjaimból megtámogatott állami támogatású forinthiteles, meg a többi támogatott, szóval ők mind tartsák el az én adómból élő eddigi plusz 4 főt, én pedig szépen kivándorolok egy olyan országba, ahol a tudás, a munka érték, a fizetésem nem arra van, hogy a bankok és szolgáltatók sorban álljanak érte hó elején nekem ennivalóra se hagyva, ismerik a tisztességes üzlet fogalmát, ahol lehet évtizedekre tervezni, nem félévre sem, ahol a húzó lovat nem agyonütik, hanem azért etetik is... Ahol egy pénzintézet nem tehet másfél év alatt 20 évnyi munkát, életet semmivé, miközben minden idők rekordnyereségét éri el... És kedves posztíró, ebben az országban én eddig még mindig és mindenért csak fizettem, támogatást nem kaptam. Én lennék ugyanis a magyar középosztály, diplomás középvezető, magas fizetéssel, panellakó, autó és lcd tévé nélkül. Nem, nem kertvárosi 500nm-es házban lakunk, mint amerikai sorstársaink, nincs 3 dzsipünk, és nem lehet 3 gyerekünk.. Nem járunk a Maldív-szigetekre se, a Balatonra se nagyon. Ha bedől a hitelünk, mi hiába veszítjük el a lakásunk, amerikai sorstárainkkal ellentétben továbbra is adós rabszolgák maradunk, kb majdnem az eredetileg felvett tőke összegével. És ha netán megmentenek, buktuk az elmúlt 20 évben összeszedett soványka vagyonkánkat, ha(!) nyugdíjasok leszünk továbbdolgozhatunk majd, hogy kifizethessük az albérletet és miután kajára alig telik immáron biztos, hogy továbbra is olyan felelőtlen állampolgárok leszünk, hogy a havi többszázezernyi járulék és adó mellett már nincs pénzünk a bármikor csődbe vihető önkéntes nyugdíjpénztárba is ön-gondoskodni. Mindez mire volt jó? Immáron csak annyi pénzt tartok bankban, amennyit muszáj, a többi cihalakó, valamennyit valutában, a gyerekemet arra tanítom, hogy bankhoz soha, én magam is, ha egyszer bármi módon megszabadulok tőlük, soha többé nem üzletek velük a muszájon felül. Hajlandó vagyok 20 év után az abszolút nulláról kezdeni az életem, de sorry, abban sem bank, sem társadalmi szolidaritás, sem alkalmazotti lét nem szerepel. Ezek azok az üzleti és társadalmi felelősségvállalást érintő értékekben okozott károk, melyet becses pénzintézeteink és előző, a bankok túlkapásait kontroll nélkül hagyó kormányunk okozott.
Hosszú, kedves fenti posztoló, szinte egy új poszt, de unom már a sok rinyát, miközben húzom az igát. A szöveged demagóg és semmit sem tudsz az átlag devizahitelesről. A bankok szándékos megtévesztése viszont nagyon is valós, sehol nem írták le, sehol nem mondták el, semmilyen szerződésben nem szerepel, hogy hosszútávú hitelügyleteket rövidtávú spekulációs ügyletekkel fedeznek. Plusz, a chf hitelkamatok 9-11% között vannak máig is. Csodálatos bankjaink adhattak volna egy évnyi levegő vételt, nem adtak, feléltük tartalékainkat, sajna a következő svájci frank válságra nem jut. Vigyék a panelt, én meg elmegyek egy jobb országba és kezdek új életet, le vannak ezek sz..va.

eztígyhogy (törölt) 2010.07.02 21:26:02

Kedves Edit,

elkerülte a figyelmed, hogy a törlesztőrészlet emelkedés 40 illetve 55% volt CHF-ben, nem forintban. Csak a közjegyzőnél derült ki, hogy kamu kedvezményes beetető törlesztőrészlet van, és hogy jó pár tízezerrel lesz több az törlesztő, amit félév múlva fizetni fogok. Miután már többszázezrem állt az ügyletben, és egyébként kifejezetten rákérdeztem tanulva előző rossz tapasztalatimból, mire számíthatok félév múlva. A tanácsadó azt mondta ez a normál kamat és az ügyféltájékoztatókból sem derült ki más. Levezetett táblázatokat kaptam a futamidő végéig a havi törlesztőm nagyságáról, bár esküdött, hogy az árfolyam max 10-20% eltérést mutathat, én 50%-kal kalkuláltam. Nem fogadtam el a teljes felajánlott hitelösszeget, ami 40%-kal volt magasabb CHF-ben számolva, mint amire szükségem volt. Ez amúgy belefért a jövedelmembe.
Félév múlva CHF-ben lett a törlesztőm 55%-kal több. Plusz a válság. 6%-ből 9,3% kamat, ami azóta is másfél éve ennyi, és miután a legutolsó kamatperiódusban sem csökkentették, még egy darabig ennyi is marad. Az 50%-os árfolyam emelkedés bőven belefért volna, de nem az 50%-os CHF kamatmelés! Évi fizetnivalóm a bank felé nincs, nincs mi alapján feltőkésíteni az összeget. Túlvállalatam magam? A törlesztőrészletem több mint a duplája, és a különbözetet mások 1-2 hó alatt keresik meg. Sokatmondó azonban, hogy a bank a 30 éves futamidő első két évében már megkereste rajtam a kihelyezett tőke 30%-át, a futamidő végére a kihelyezett CHF tőke 3Xosát, a HUF tőke több, mint 5Xösét szeretnék beszedni. Európa kulturált felén ez uzsora kamat, van olyan ország, ahol ezt számszerűsítik is.
Kedves Edit, pontosan tudom, hogy a bank átvág. Azt is, hogy ezt a gyenge PSZÁF miatt teheti meg. Sokat mondó, hogy előző PSZÁF elnökünk készségesen átadta a helyét az újnak, miután még egy árva sort sem mutatott be arról a 30 bankos kamatvizsgálatról, amit hónapok óta reklámozott. Szintén sokat mondó, hogy kishazánkban az első kamatcsökkentések épp ezen vizsgálat idején történtek, természetesen a féléves kamat periodusok miatt pont csak a tavaszi fordulónaposok hitelére lesz hatással. Köztudomású, hogy a legtöbb lakáshitel nem áprilisban köttetik. Ha nem értenék a dologhoz, akkor elhinném a porhintést, amivel a népet etetik, de nemzetközi joggal foglalkozom és elképesztő, ami ebben az országban megy. Pontosan tudtam, hogy egy bank sok mindent megtehet ebben az országban, de legalább a saját jól felfogott üzleti érdekükben bíztam, ha már engem, mint ügyfelet lesz...ak. Sajnos a saját jól felfogott üzleti érdeküket sem bírják végiggondolni, ezért vagyunk ott, hogy a hitelállomány nagyon-nagy része billeg a bedőlt hiteleken és dőlni készülőkön túl. Mindezentúl a legnagyobb baj, hogy az a több, mint egy havi átlagfizetés, amit befizetek a csoda banknak, nem kishazánk vállalkozóit gazdagítja, hanem egy külföldi anya veszteségeit csökkenti és eme külföldi anya ügyfelének máig sem kell horrortörlesztővel küzdeni, mert őt védik saját országának ügyfél jogai. Nem véletlen, hogy az Európai Bankszövetség hisztizik a bankadó miatt; ki a fene fogja finanszírozni az anyákat, ha lányok nem utalják ez extra profitot. Minden Magyarországon bankba befektetett 100 forintból a tulajdonos éves mérlegtől éves mérlegig 100forintot akar visszakapni. Ez 100%os profitkulcs és majdnem megvan. Ha a nemzetközi bankjogot nézem az ügyféljogok szempontjából és összehasonlítom a magyarországival, alig van olyan elv, ami itthon ne sérülne. A meglevő szabályozások az ügyfelek védelmében inkább csak alaki és formai követelményeket írnak elő, mint az ügyfelek valódi jogainak biztosítását. Ez itt kérem szépen a bankjogi vadkapitalizmus. Nézd meg például a ptk-t a pénzügyi szolgálatatások részen, ha találsz benne egyetlen sort is, ami az ügyfél érdekében íródott volna, megérdemelsz egy virtuális piros pontot. Csak azért, mert az ingatlanszakmában dolgozol egyáltalán nem garantálja, hogy egyből profi nemzetközi pénzügyi jogásszá is válsz ismerve a nemzetközi gyakorlatot, szabályozásokat, azokat amiket az unióba való belépésünkkel elvben mi is követni szándékoztunk volna. (Sikerült csak a rosszat átvenni.) Nem mintha én profi lennék, de néminemű összehasonlítási alapom van.
Attól, hogy ismered a hazai banki vadkapitalizmust, egyáltalán nem biztos, hogy a demokratikus kapitalista országokban is ezek a szokások dívnak. Sajnos előző kormányaink nem erőltették meg magukat, hogy javítsanak a jogszabályi környezeten, az uzsora kamatos törvényt is úgy szétcincálták, hogy még vécépapírnak se érdemes használni. A befektetésvédelmi sem igazán vált be, szinte minden ország képes volt úgy megalkotni, hogy az alapján az egyszeri ügyfél is érvényesíthesse jogait, na pszáf szinte egy árva sort sem talál benne, ami alapján büntethetne. Megnézi a dokumentumokat, formailag ellenőrzi, de nincs annyi vér a pucájában, hogy a bankok jogász hadával szembeszálljon. Nyilván iszonyatosan jó jogászok kellenének nekik is, plusz kellene ismerni azokat a trükköket, amiket a bankok el szoktak követni, plusz ki kellene sétálni a bankhoz, helyben azonnal kérve anyagot, hogy ne tudják kozmetikázni. A pszáf nem szokott kisétálni, mondván se pénze, se ideje rá. Magyarországon nincs valódi pénzügyi kontroll. Ez volt Amerikában is, csináltak is egy világválságot. A bankárok olyanok, mint az aranyhalak, nem szabad sok kaját szórni nekik az akváriumba, mert halálra eszik magukat. Ők is ilyenek, ha nem szabályzod őket, profitéhségükben felzabálják saját ügyfeleiket, s mire észbe kapnak dől a rendszer. S még mindig aranyhal, ha legközelebb több kaját szórsz, akkor sem hagynak fel a zabálással tanulva szerencsétlen társaik végzetéből. Most ez van. A bankoknak lett volna módjuk egy évig levegőt hagyni az ügyfeleiknek, hogy ne horror kamaton törlesszenek, nem tették, sok ügyfélnek nem maradtak tartalékai a következő válságra. Az állammal felvásároltatni a rossz hiteleket gerinctelen dolog, de erre jó (lenne) az állam, bankadót fizetni, azt nem, mi az hogy... Na, itt meg a következő bibi. Az más tészta, hogy a mentettek milliókat buknak, a bankok a nyomott áron átvett hitelek után is nullán lesznek az előre beszedett horror törlesztők miatt, a szerncsétlen egyszeri hiteles meg szépen piaci bérleti díjon visszacsengeti megmentése költségét. Az államnak a 90es években eladott romhalmazából lesz egy csilli-villin felújított új bérlakása. Egyszeri ügyfél meg majd lakik valahol, ha nem fogja tudni fizetni öregkorában a piaci bérleti díjat.
...és még telik kenyérre, de a hócipőm tele van azzal, hogy félvilág támogatására adózom, én pedig mindent extra piaci áron kapok, arról nem is beszélve, hogy az elmúlt 2 év alatt milyen áremelkedések voltak... Röpke két év alatt majdnem megháromszorozódtak a megélhetési költségeim. Kicsit elegem van már abból, hogy birkának néznek és nagyon nincs már kedvem ebben résztvenni. Éltem külföldön, megálltam a helyem, boldogultam, gyarapodtam, tehát képes vagyok rá. Ha ez itt nem megy, és rajtam kívül sok millió honfitársamnak sem, akkor nem bennem/bennünk lehet a hiba.

eztígyhogy (törölt) 2010.06.03 22:47:24

vvv