Adatok
savanyújóska
225 bejegyzést írt és 1177 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Bár az ötlet már korábban is többször felmerült, az US Navy vezetése mégis csak 1910-ben határozta el, hogy a további csatahajó-építéseket egy előre meghatározott követelményrendszer szerint fogják folytatni, mellyel egységesítik az új hajók paramétereit, és szabványosítják azok főbb elemeit. Ez…..
Bár a Roosevelt névről ma többnyire mindenkinek az oldalági rokon, Franklin Delano Roosevelt jut eszébe, de azért Theodore Roosevelt sem véletlenül került fel a Mount Rushmore oldalára. A robusztus, életerős Roosevelt általános habitusa sok szempontból erősen emlékeztet Churchillére, eltekintve…..
savanyújóska
2025.06.26 10:18:43
@bz249: Jobb az ágyúk kilövési szöge, a felük tüzelhet előre és hátra, több hely marad a gépházaknak és a felépítményeknek, el lehet helyezni a fedélzeten a közepes lövegeket és a légvédelmi ágyúkat, bár ugyanekkor a Cuniberti elrendezés jobb súlyelosztást és alacsonyabb súlypontot eredményezett.
Bár ezt akkor még nem lehetett előre látni, de 1776-ban egy új fejezet kezdődött a fehér ember, vagyis a görög-római-keresztény civilizáció történetében. Ezt a civilizációt mindaddig európainak nevezték, képviselői azonban ebben az évben a kontinensen kívül alapítottak új államot. Nem holmi…..
savanyújóska
2025.06.05 07:53:04
@bz249: Igen, de ezek már ismét gazdasági kérdések, ahol nem elvekről van szó, hanem pénzről és politikáról.
@gigabursch: Az o-m utak inkább afféle tudományos expedíciók voltak, nem katonai küldetések. Tudtommal Horthy egyébként nem jutott el Kínáig, Szingapúr és Ausztrália környékén hajózott, itt szerezte be a sárkányos tetoválását is. Az orosz flottában sok mérnök volt, többségük ott is maradt Csuzimánál. Az út és a csata tapasztalatait az oroszok később alaposan kiértékelték, és figyelembe vették az új hajók építésénél, illetve a flotta új harceljárásainak kidolgozása során.
@Fredddy2: Erre csak egy lájkot tudnék nyomni, vitatkozni nem tudok vele.
@gigabursch: Az o-m utak inkább afféle tudományos expedíciók voltak, nem katonai küldetések. Tudtommal Horthy egyébként nem jutott el Kínáig, Szingapúr és Ausztrália környékén hajózott, itt szerezte be a sárkányos tetoválását is. Az orosz flottában sok mérnök volt, többségük ott is maradt Csuzimánál. Az út és a csata tapasztalatait az oroszok később alaposan kiértékelték, és figyelembe vették az új hajók építésénél, illetve a flotta új harceljárásainak kidolgozása során.
@Fredddy2: Erre csak egy lájkot tudnék nyomni, vitatkozni nem tudok vele.
savanyújóska
2025.06.05 07:54:36
@gigabursch: Jé, ez még megvan? Emlékszem rá, amikor legalább 15 évvel ezelőtt a fickó minden lehetséges helyen elkezdett kommentelni, különféle birkás nick neveken. Akkoriban még volt benne némi kétely és bizonytalanság, időnként lehetett vele értelmesen vitázni. Aztán a kétely helyére a bizonyosság lépett, a hitetlenség helyére a hit, és mára már ugyanolyan eszelős bolond lett, mint az ifjabb Jeszenszky.
savanyújóska
2025.06.05 17:20:39
@Oktán Pista: Az első világháború előtt elkezdett amerikai csatahajó építési program utolsó öt hajójáról van szó. Laikusoknak valóban nem egyértelmű, de nem tudtam jobb címet kitalálni. Egyébként ezúttal is egy régebbi cikk újrakiadásáról van szó.
"mintha a New Jersey-t díszítené"
Ahonnan régen letöltöttem, Wisconsint írtak, most utánanézve úgy tűnik, tényleg a New Jersey lövegtornyára van felfestve, érdekes módon a torony belsejében.
www.reddit.com/media?url=https%3A%2F%2Fi.redd.it%2Fuss-new-jersey-had-a-marine-unit-attached-v0-vjrogg29agza1.jpg%3Fwidth%3D4032%26format%3Dpjpg%26auto%3Dwebp%26s%3Df83e7caead2f034e78d52765f11811b41185230c
"ellentmondásban van az írás korábbi (bő tíz bekezdéssel följebbi) részével "
Az eredeti szövegben még úgy szerepelt, hogy jobban kizsákmányolták a területeiket, mint az angolok a gyarmataikat, de úgy gondoltam, ez a megfogalmazás fog felesleges vitákat kiváltani, így módosítottam a szövegen.
"már majd’ 30 éve, az internet hőskorában volt szerencsém találkozni vele"
Én csak húsz éve vagyok fenn a neten, a birka úgy emlékszem akkor már tényleg ott volt.
"mintha a New Jersey-t díszítené"
Ahonnan régen letöltöttem, Wisconsint írtak, most utánanézve úgy tűnik, tényleg a New Jersey lövegtornyára van felfestve, érdekes módon a torony belsejében.
www.reddit.com/media?url=https%3A%2F%2Fi.redd.it%2Fuss-new-jersey-had-a-marine-unit-attached-v0-vjrogg29agza1.jpg%3Fwidth%3D4032%26format%3Dpjpg%26auto%3Dwebp%26s%3Df83e7caead2f034e78d52765f11811b41185230c
"ellentmondásban van az írás korábbi (bő tíz bekezdéssel följebbi) részével "
Az eredeti szövegben még úgy szerepelt, hogy jobban kizsákmányolták a területeiket, mint az angolok a gyarmataikat, de úgy gondoltam, ez a megfogalmazás fog felesleges vitákat kiváltani, így módosítottam a szövegen.
"már majd’ 30 éve, az internet hőskorában volt szerencsém találkozni vele"
Én csak húsz éve vagyok fenn a neten, a birka úgy emlékszem akkor már tényleg ott volt.
A tervezés első pillanataitól kezdve eldöntött kérdés volt, hogy az új csatahajókat a főfegyverzet kaliberét tekintve is fel kell zárkóztatni a nemzetközi standardhoz. A kaliberről folytak viták, de az értekezletek során gyakorlatilag végig a 305 mm-es űrméret volt a favorit, és a megbeszélések…..
savanyújóska
2023.03.06 07:44:47
@amundsen: A csatáról és a kínai flottáról sok ilyen történet van, nekem az a kedvencem, ahogy a kínai tüzérek kilőtték a saját vezérkarukat. A szárnytornyokkal ugyanis nem lehetett egyenesen előre tüzelni, amit figyelmen kívül hagytak, és úgy nyitottak tüzet, hogy a csőtorkolatoktól pár méterre ott állt a hídon Ting tengernagy, akit teljes vezérkarával együtt leterített a légnyomás.
@hátramozdító: "Lesz majd szó a tűzvezetésről is? "
Következő rész.
@hátramozdító: "Lesz majd szó a tűzvezetésről is? "
Következő rész.
savanyújóska
2023.03.09 12:12:49
@Kreitl István: A csatáról sok történet kering, többnyire a kínaiak kárára, és nehéz megmondani, melyik igaz. Az egyik szerint például Philo McGiffen nem a zászlóshajón, hanem a másik páncéloson, a Chen Yuen-en tartózkodott, és ő vette át a csatahajó irányítását, amikor annak kapitánya az első lövésekre pánikba esett, és tisztjeivel együtt a parancsnoki híd ablakain kimászva elmenekült a hajóról.
savanyújóska
2025.05.22 16:59:47
@SMS_Vakapád: "sok volt erre a hajóosztályra a 32 db löveg"
A nyolc 24 centis feleslegesen nagy kaliberű volt, a húsz tízcentis meg feleslegesen sok.
"hogyan lehetett volna a háborúban jobban kihasználni?"
Úgy, hogy bevetik őket. Volt már erről itt valahol szó, akkor is írtam, hogy nem valamiféle D-Day-re gondolok, hanem kisebb-nagyobb diverzáns akciókra, amiket az angolok rendszeresen csináltak a török partoknál, hidakat meg vasútvonalakat robbantgatva, kisebb rajtaütésekkel zavart keltve a hátországban.
A nyolc 24 centis feleslegesen nagy kaliberű volt, a húsz tízcentis meg feleslegesen sok.
"hogyan lehetett volna a háborúban jobban kihasználni?"
Úgy, hogy bevetik őket. Volt már erről itt valahol szó, akkor is írtam, hogy nem valamiféle D-Day-re gondolok, hanem kisebb-nagyobb diverzáns akciókra, amiket az angolok rendszeresen csináltak a török partoknál, hidakat meg vasútvonalakat robbantgatva, kisebb rajtaütésekkel zavart keltve a hátországban.
Az STT rutinos munkásai jó tempóban haladtak a csatahajók építésével, és az osztály első egysége alig egy évvel a gerincfektetés után már készen állt a vízrebocsátásra. A trónörökösről elnevezett csatahajó keresztanyja az eredeti elképzelés szerint Ferenc Ferdinánd felesége lett volna, aki azonban…..
savanyújóska
2023.03.29 09:38:40
@Cymantrene: "Melyik Zrínyiről lett elnevezve a Zrínyi?"
Amennyire én tudom, a szigetváriról.
Mondhatjuk, hogy a család később elmagyarosodott, de a horvát eredet vitathatatlan.
Amennyire én tudom, a szigetváriról.
Mondhatjuk, hogy a család később elmagyarosodott, de a horvát eredet vitathatatlan.
savanyújóska
2023.03.31 09:21:56
@bagolyember szelleme: "a "fedélzetről üzemeltetés" hogyan nézett ki a gyakorlatban?"
Eleinte szó szerint a fedélzetről, használat után a csónakdarukkal emelték fel őket oda. Mindegyik csatahajó egy hidroplánt üzemeltetett. A gyakorlatban ez nehézkes megoldás volt, így később a repülőket áttelepítették a közeli Cattaróba, onnan indulva végeztek felderítéseket Montenegró és Albánia felett. Már csak ezért is érdekes, hogy egy évvel később, a háború kitörésekor, hetekig nem jutott eszébe senkinek, hogy a cattarói repülőket kiküldje felderítésre a montenegrói partok elé.
"ha már megépítették őket, nem ártott volna használni is"
Még két további részben rugózom ezen a témán.
Eleinte szó szerint a fedélzetről, használat után a csónakdarukkal emelték fel őket oda. Mindegyik csatahajó egy hidroplánt üzemeltetett. A gyakorlatban ez nehézkes megoldás volt, így később a repülőket áttelepítették a közeli Cattaróba, onnan indulva végeztek felderítéseket Montenegró és Albánia felett. Már csak ezért is érdekes, hogy egy évvel később, a háború kitörésekor, hetekig nem jutott eszébe senkinek, hogy a cattarói repülőket kiküldje felderítésre a montenegrói partok elé.
"ha már megépítették őket, nem ártott volna használni is"
Még két további részben rugózom ezen a témán.
savanyújóska
2025.05.22 16:58:44
@SMS_Vakapád: "közvetlen parancsot ad Hausnak"
Fentebb is van róla szó, hogy a hadvezetés nem tulajdonított semmilyen jelentőséget a flottának, és nem is tartották szükségesnek annak bevetését. (Hogy akkor a háború előtt miért öltek bele annyi pénzt, az jó kérdés.) A főparancsnokság rögtön a háború elején kiadta Hausnak azt az utasítást, amit a flotta parancsnoksága hallani akart: "Excellenciád feladatai az Adria védelmére korlátozódnak". Később küldtek néhány kérést és javaslatot a flottának, hogy például küldjenek erősítést a törököknek, vagy támadják az olasz kikötőket, Haus pedig mindegyikről elmagyarázta, hogy az miért lehetetlen.
Fentebb is van róla szó, hogy a hadvezetés nem tulajdonított semmilyen jelentőséget a flottának, és nem is tartották szükségesnek annak bevetését. (Hogy akkor a háború előtt miért öltek bele annyi pénzt, az jó kérdés.) A főparancsnokság rögtön a háború elején kiadta Hausnak azt az utasítást, amit a flotta parancsnoksága hallani akart: "Excellenciád feladatai az Adria védelmére korlátozódnak". Később küldtek néhány kérést és javaslatot a flottának, hogy például küldjenek erősítést a törököknek, vagy támadják az olasz kikötőket, Haus pedig mindegyikről elmagyarázta, hogy az miért lehetetlen.
1864 május kilencedikén nyugodt nap virradt a Helgoland melletti vizekre. Derűs, napos idő volt, enyhe délkeleti széllel. A dánok nem sokkal délelőtt tíz után vették észre a feléjük közeledő hajókat, míg az osztrák zászlóshajón Tegetthoff-nak valamivel később jelentették a láthatáron megpillantott…..
savanyújóska
2025.05.12 16:29:41
@Oktán Pista: "Mit is kezd egy szárazföldi birodalom azzal"
Az osztrák vezetésnek ezt kellett volna eldöntenie. Lehetett volna abba az irányba elmozdulni, hogy kiépítünk egy ésszerű méretű, jól szervezett haditengerészetet, amivel nem a Royal Navy-t akarjuk megverni, hanem az érdekeinknek és esetleges követeléseinknek akarunk nyomatékot adni ott, ahol erre szükség és lehetőség van, a Monarchia esetében elsősorban a balkáni és közel-keleti területeken. De éppen a dán expedíció mutathatta volna meg, hogy a flotta távolabbi területeken is ütőkártya lehet, és tényezővé teheti a birodalmat ott is, ahol amúgy nincs nagyon jelen. Egy jó haditengerészet növelte a nagyhatalmi presztízst, és szövetségesként is értékesebbé tehette a birodalmat.
Aztán volt a másik lehetőség, hogy a Monarchia tudomásul veszi regionális szárazföldi nagyhatalom státuszát, ennél többre nem tör, és ezt igyekszik erősíteni a hadsereg fejlesztésével, a flotta meg megmarad kis költségvetésű partvédő erőnek. Amihez elég lett volna néhány cirkáló vagy régi csatahajó reprezentációs célokra, sok romboló és torpedónaszád, a századforduló után tengeralattjárók, repülőgépek, és aknák. A Monarchia esetében ez is teljesen ésszerű és elfogadható koncepció lett volna.
Az osztrákok viszont azt csinálták, hogy felépítettek egy nagy csatahajókra alapozó haditengerészetet, és aztán ezt a haditengerészetet a legszorosabb értelemben vett partvédelemre használták. Vagyis a második koncepciót valósították meg, az elsőre alkalmas flottával.
@Greg36: Valóban, javítom.
Az osztrák vezetésnek ezt kellett volna eldöntenie. Lehetett volna abba az irányba elmozdulni, hogy kiépítünk egy ésszerű méretű, jól szervezett haditengerészetet, amivel nem a Royal Navy-t akarjuk megverni, hanem az érdekeinknek és esetleges követeléseinknek akarunk nyomatékot adni ott, ahol erre szükség és lehetőség van, a Monarchia esetében elsősorban a balkáni és közel-keleti területeken. De éppen a dán expedíció mutathatta volna meg, hogy a flotta távolabbi területeken is ütőkártya lehet, és tényezővé teheti a birodalmat ott is, ahol amúgy nincs nagyon jelen. Egy jó haditengerészet növelte a nagyhatalmi presztízst, és szövetségesként is értékesebbé tehette a birodalmat.
Aztán volt a másik lehetőség, hogy a Monarchia tudomásul veszi regionális szárazföldi nagyhatalom státuszát, ennél többre nem tör, és ezt igyekszik erősíteni a hadsereg fejlesztésével, a flotta meg megmarad kis költségvetésű partvédő erőnek. Amihez elég lett volna néhány cirkáló vagy régi csatahajó reprezentációs célokra, sok romboló és torpedónaszád, a századforduló után tengeralattjárók, repülőgépek, és aknák. A Monarchia esetében ez is teljesen ésszerű és elfogadható koncepció lett volna.
Az osztrákok viszont azt csinálták, hogy felépítettek egy nagy csatahajókra alapozó haditengerészetet, és aztán ezt a haditengerészetet a legszorosabb értelemben vett partvédelemre használták. Vagyis a második koncepciót valósították meg, az elsőre alkalmas flottával.
@Greg36: Valóban, javítom.
savanyújóska
2025.05.13 19:05:36
@Oktán Pista: "A Balkán vonatkozásában a szárazföldi erő a döntő"
Senki sem vitatta, de a háború előtt a haditengerészet az egymást érő balkáni válságok és háborúk idején valójában nagyon sok akcióban vett részt, többnyire nemzetközi kötelékek tagjaként, de néha önállóan is. A figyelmeztető flottafelvonulások a diplomáciai nyomásgyakorlás eszközei voltak, és ha ez nem vezetett eredményre, jött a blokád, majd alkalmanként a fegyveres fellépés, mint a Mytilene-i partraszállás 1905-ben, ahol az abban részt vevő o-m különítményt éppen Horthy vezette. A flotta védelmet adhatott a fontosabb kikötőkben levő o-m kereskedelmi kirendeltségeknek, ahogy tették azt 1912-ben Szmirnában (Izmir) és Szalonikiben. Nem a direkt területszerzéshez/gyarmatosításhoz, hanem az ilyesféle jelenléthez volt szükség egy komoly tengerészeti erőre, ami tekintélyt adott a a birodalomnak a határaival nem közvetlen szomszédságban levő államok előtt is. A Monarchia számára ez nyilván nem volt létfontosságú, de nem is lett volna értelmetlen a katonai költségvetés egy részét egy ilyen tengerészetre költeni.
A nagy csatahajók építésének egyik indoka egyébként éppen az volt, hogy a birodalom így a tengeren is értékes szövetséges lesz majd a németeknek, vagy éppen az olaszoknak, a tervekben az szerepelt, hogy a flotta velük közösen lép majd fel.
"távoli támaszpontokra is szükség lett volna"
Minek? A dán expedíció során is Cuxhavenből tevékenykedtek. Általában nem arról volt szó, hogy fészket vernek valahol, és a területet állandó megszállás alatt tartják, hanem néhány hetes vagy hónapos küldetésekről, amit saját erőből, illetve közeli semleges vagy szövetséges kikötőkre támaszkodva is le tudtak bonyolítani.
"Helgolandnál nem voltak osztrák érdekek"
De a vezetés azt hitte, hogy vannak, és a birodalom 1859-ben kicsorbult presztízsét még jobban megtépázza, ha kimaradnak ebből a buliból.
Senki sem vitatta, de a háború előtt a haditengerészet az egymást érő balkáni válságok és háborúk idején valójában nagyon sok akcióban vett részt, többnyire nemzetközi kötelékek tagjaként, de néha önállóan is. A figyelmeztető flottafelvonulások a diplomáciai nyomásgyakorlás eszközei voltak, és ha ez nem vezetett eredményre, jött a blokád, majd alkalmanként a fegyveres fellépés, mint a Mytilene-i partraszállás 1905-ben, ahol az abban részt vevő o-m különítményt éppen Horthy vezette. A flotta védelmet adhatott a fontosabb kikötőkben levő o-m kereskedelmi kirendeltségeknek, ahogy tették azt 1912-ben Szmirnában (Izmir) és Szalonikiben. Nem a direkt területszerzéshez/gyarmatosításhoz, hanem az ilyesféle jelenléthez volt szükség egy komoly tengerészeti erőre, ami tekintélyt adott a a birodalomnak a határaival nem közvetlen szomszédságban levő államok előtt is. A Monarchia számára ez nyilván nem volt létfontosságú, de nem is lett volna értelmetlen a katonai költségvetés egy részét egy ilyen tengerészetre költeni.
A nagy csatahajók építésének egyik indoka egyébként éppen az volt, hogy a birodalom így a tengeren is értékes szövetséges lesz majd a németeknek, vagy éppen az olaszoknak, a tervekben az szerepelt, hogy a flotta velük közösen lép majd fel.
"távoli támaszpontokra is szükség lett volna"
Minek? A dán expedíció során is Cuxhavenből tevékenykedtek. Általában nem arról volt szó, hogy fészket vernek valahol, és a területet állandó megszállás alatt tartják, hanem néhány hetes vagy hónapos küldetésekről, amit saját erőből, illetve közeli semleges vagy szövetséges kikötőkre támaszkodva is le tudtak bonyolítani.
"Helgolandnál nem voltak osztrák érdekek"
De a vezetés azt hitte, hogy vannak, és a birodalom 1859-ben kicsorbult presztízsét még jobban megtépázza, ha kimaradnak ebből a buliból.
savanyújóska
2025.05.17 14:28:00
@Fredddy2: "Ilyen támadásra viszont nem került sor- mert a Monarchiának volt nagy hajókból álló flottája, és az horgonyon is elég erős volt ahhoz, hogy ne érje meg megtámadni."
Éppen hogy nem. A Radetzky sorozatban bőven volt róla szó, hogy a Polában horgonyzó csatahajók nem elrettentő erők voltak, hanem vonzó célpontok, amik nem elriasztották, hanem éppen bevonzották a térségbe az ellenséges flottát. Full scale flottatámadást a dalmát partokon nem nagyon volt értelme más ellen intézni, mint Pola és Trieszt ellen, amik viszont az adriai zsák túlsó végén vannak. A franciák csak azért nem hajóztak fel az Isztriáig, Pola ellen, mert ehhez oda is, vissza is legalább egy éjszakát kellett volna ezen a szűk beltengeren tölteniük, és ezalatt az egészségesnél nagyobb mértékben ki lettek volna téve a torpedótámadásoknak. Az ellenség nem a csatahajóktól félt, hanem az aknáktól, a torpedónaszádoktól és a rombolóktól, meg a tengeralattjáróktól. Ezek voltak az elrettentő erők.
A tétlenül álló csatahajók semmilyen elrettentő erővel nem bírtak, pont ellenkezőleg, bizonyítékai voltak a Monarchia katonai impotenciájának. Egy aktív és sikeres flotta lehetett volna elrettentő erő, ez tarthatta volna távol Olaszországot a háborútól, és ez ösztönözhette volna Romániát és Görögországot a központi hatalmakhoz való csatlakozásra, amire a háború elején mindketten komoly hajlandóságot éreztek. (Persze hogy a flotta esetleges sikerei felülírták volna Potiorek szerbiai szerencsétlenkedését, az más kérdés.)
Éppen hogy nem. A Radetzky sorozatban bőven volt róla szó, hogy a Polában horgonyzó csatahajók nem elrettentő erők voltak, hanem vonzó célpontok, amik nem elriasztották, hanem éppen bevonzották a térségbe az ellenséges flottát. Full scale flottatámadást a dalmát partokon nem nagyon volt értelme más ellen intézni, mint Pola és Trieszt ellen, amik viszont az adriai zsák túlsó végén vannak. A franciák csak azért nem hajóztak fel az Isztriáig, Pola ellen, mert ehhez oda is, vissza is legalább egy éjszakát kellett volna ezen a szűk beltengeren tölteniük, és ezalatt az egészségesnél nagyobb mértékben ki lettek volna téve a torpedótámadásoknak. Az ellenség nem a csatahajóktól félt, hanem az aknáktól, a torpedónaszádoktól és a rombolóktól, meg a tengeralattjáróktól. Ezek voltak az elrettentő erők.
A tétlenül álló csatahajók semmilyen elrettentő erővel nem bírtak, pont ellenkezőleg, bizonyítékai voltak a Monarchia katonai impotenciájának. Egy aktív és sikeres flotta lehetett volna elrettentő erő, ez tarthatta volna távol Olaszországot a háborútól, és ez ösztönözhette volna Romániát és Görögországot a központi hatalmakhoz való csatlakozásra, amire a háború elején mindketten komoly hajlandóságot éreztek. (Persze hogy a flotta esetleges sikerei felülírták volna Potiorek szerbiai szerencsétlenkedését, az más kérdés.)
Európa északi területei amolyan félreeső peremvidékként szerepelnek a köztudatban, és gyakran a történelemkönyvekben is. Valójában azonban a Baltikum már az ókor óta kiemelt szerepet játszott a kontinens életében, és nemcsak gazdasági, hanem politikai és katonai szempontból is. A térség két domináns…..
savanyújóska
2025.05.10 17:30:50
@SirHiggins: "Mi minden máshogy alakulhatott volna"
Nagyon vigyáztak rá, hogy ne alakulhasson másként. Ferenc József ekkoriban határozottan népszerűtlen uralkodó volt, és az 1859-es vereség után még az osztrák újságok is nyíltan cikkeztek arról, helyette inkább Miksát kellene trónra ültetni. Úgyhogy az uralkodó klikk, ferencjóskával az élen, igyekezett minél messzebb eltávolítani Miksát Bécs közeléből, és miután beleugratták a mexikói vállalkozásba, indulás előtt gondosan aláíratták vele a trónigényéről való lemondását.
Nagyon vigyáztak rá, hogy ne alakulhasson másként. Ferenc József ekkoriban határozottan népszerűtlen uralkodó volt, és az 1859-es vereség után még az osztrák újságok is nyíltan cikkeztek arról, helyette inkább Miksát kellene trónra ültetni. Úgyhogy az uralkodó klikk, ferencjóskával az élen, igyekezett minél messzebb eltávolítani Miksát Bécs közeléből, és miután beleugratták a mexikói vállalkozásba, indulás előtt gondosan aláíratták vele a trónigényéről való lemondását.
A XIX. század végére nagyjából kialakult a csatahajóknak az a standard felépítése, mely egészen az első világháborúig, sőt, sok jellemzőjüket tekintve az után is jellemezte az ebbe a kategóriába tartozó hajókat. A csatahajók lényegében hasonló felépítésűek voltak, a világ összes haditengerészeténél.…..
savanyújóska
2025.04.15 18:42:02
@bz249: "hogy lehetett komolyan gondolni?"
Bizonyos körökben volt olyan elvárás a csatahajókkal szemben, hogy legyenek mindenre alkalmasak. Legyen sok nagy ágyúja, sok közepes kaliberű ágyúja, és még több kis kaliberű ágyúja, legyenek rajta torpedóvető csövek, lehessen róla aknákat telepíteni, legyenek rajta repülőgépek, és az a jó, ha törpe-tengeralattjárókat is tud hordozni.
@gigabursch: "rövid időn belül süllyedjen el?"
Csataleírásokban néhol olvastam, hogy a győztes fél a győzelem után azért is igyekezett minél előbb elhagyni a csatateret, mert tartottak a sok kilőtt, és célt tévesztett torpedótól, amik szanaszét ott lebegtek a vízben. Egy idő után persze maguktól is elmerültek, de ezek szerint nem olyan rövid idő után.
@Maga Lenin: Mondjuk akkor úgy, hogy nem a repülőgépek voltak a kizárólagos fegyvereik, hanem a klasszikus fegyvereket is hordozták, akkor az ágyúkat, később a rakétákat.
Bizonyos körökben volt olyan elvárás a csatahajókkal szemben, hogy legyenek mindenre alkalmasak. Legyen sok nagy ágyúja, sok közepes kaliberű ágyúja, és még több kis kaliberű ágyúja, legyenek rajta torpedóvető csövek, lehessen róla aknákat telepíteni, legyenek rajta repülőgépek, és az a jó, ha törpe-tengeralattjárókat is tud hordozni.
@gigabursch: "rövid időn belül süllyedjen el?"
Csataleírásokban néhol olvastam, hogy a győztes fél a győzelem után azért is igyekezett minél előbb elhagyni a csatateret, mert tartottak a sok kilőtt, és célt tévesztett torpedótól, amik szanaszét ott lebegtek a vízben. Egy idő után persze maguktól is elmerültek, de ezek szerint nem olyan rövid idő után.
@Maga Lenin: Mondjuk akkor úgy, hogy nem a repülőgépek voltak a kizárólagos fegyvereik, hanem a klasszikus fegyvereket is hordozták, akkor az ágyúkat, később a rakétákat.
Korfu hadművelet tehát kudarcot vallott, és utólag belegondolva ez alighanem tényleg elkerülhetetlen volt. Egy ilyen hosszú ideig tartó, és ilyen nagyszabású flottafelvonulást a háború negyedik évében észrevétlenül végrehajtani szinte lehetetlen volt. A hadművelet mindenképpen lelepleződött volna,…..
savanyújóska
2025.03.27 08:36:56
@SMS_Vakapád: Az elért eredményeket sokkal kisebb erőkkel is el lehetett volna érni, a flottafejlesztésébe az utolsó két évtizedben beleölt hatalmas pénzek ezekkel közelítőleg sem térültek meg. (Bár ezt minden más, korabeli haditengerészetről is el lehet mondani.) Csatahajókat építeni azért, hogy laktanyákat, vasútállomásokat, kikötői raktárat, és 10-15 centis parti ütegeket lőjenek velük – azokat is csak egy-két alkalommal –, értelmetlen pénzkidobás. A nagy hadihajókat is az aknák és a tengeralattjárók riasztották el az Adriától, nem a csatahajók, Cattarónál pedig a franciák egyrészt azért nem szálltak partra, mert ehhez nem voltak szabad erőik, másrészt meg azért, mert ez a terület érdektelen volt számukra. Hogy az olaszok harci morálját feldobta volna egy még nagyobb vereség, az nem tűnik nagyon valószínűnek, az antant propaganda meg már így is csúcsra volt járatva, a Velencében esett károk nem sokat tettek volna már hozzá. Az igazán érdekes kérdés szerintem az, lehetett e volna a csatahajóknak olyan feladatokat találni, amik igazolták volna a létjogosultságukat, és rentábilissá tették volna a rájuk alapozó haditengerészet fenntartását?
savanyújóska
2025.03.27 17:02:23
@bz249: "meg mindig csak egy nagyobb pocsolyaban ucsorog"
A kérdés nem az volt, hogy kijutnak e az óceánra, mert minek? Egy olyan pocsolyát kellett volna keresni, ahol tudnak valami hasznosat csinálni, és az Adria nem ilyen volt.
"volt vajon olyan haditerv"
Nem volt. Ha jól emlékszem, a caporettói haditerv is eredetileg csak azzal számolt, hogy talán a Tagliamentóig is vissza tudják nyomni az olaszokat. A siker a németeket és az osztrákokat is váratlanul érte. A flotta közvetlen beavatkozása semmilyen formában nem merült fel a tervekben.
Az o-m tengerészek egyébként fel voltak készítve a partraszálló hadműveletekre, a háború előtt hetente egyszer ezt gyakorolták.
A kérdés nem az volt, hogy kijutnak e az óceánra, mert minek? Egy olyan pocsolyát kellett volna keresni, ahol tudnak valami hasznosat csinálni, és az Adria nem ilyen volt.
"volt vajon olyan haditerv"
Nem volt. Ha jól emlékszem, a caporettói haditerv is eredetileg csak azzal számolt, hogy talán a Tagliamentóig is vissza tudják nyomni az olaszokat. A siker a németeket és az osztrákokat is váratlanul érte. A flotta közvetlen beavatkozása semmilyen formában nem merült fel a tervekben.
Az o-m tengerészek egyébként fel voltak készítve a partraszálló hadműveletekre, a háború előtt hetente egyszer ezt gyakorolták.
savanyújóska
2025.03.31 13:08:14
@bz249: "mit is nyert volna a Monarchia?"
Presztízst és morált növelő győzelmet, a balkáni befolyás erősödését, és talán néhány balkáni ország maguk mellé állítását. Háborút eldöntő jelentősége önmagában nyilván nem lett volna, az angol hajóknak csak kerülniük kellett volna egy nagyot Afrika körül.
Presztízst és morált növelő győzelmet, a balkáni befolyás erősödését, és talán néhány balkáni ország maguk mellé állítását. Háborút eldöntő jelentősége önmagában nyilván nem lett volna, az angol hajóknak csak kerülniük kellett volna egy nagyot Afrika körül.
A franciák május végére szedték össze flottájuk maradványait, és Vaudreuil parancsnoksága alatt végül 26 sorhajót gyűjtöttek össze a Francois-foknál, ahol csatlakozott hozzájuk a spanyol flotta 12 sorhajója is. Az erőviszonyok tehát nem változtak a csatát követően, sőt, az egyesült francia–spanyol…..
savanyújóska
2025.03.31 13:04:17
@bz249: "altalaban ongyilkossag lenne"
Csak meg kell nézni azt a vérfürdőt, amit Lissánál az angol tüzérség csinált az oszlopot vezető francia fregatton. Ahogy valahol olvastam is, egy jól képzett és gyakorlott flottával szemben Nelson taktikája az öngyilkosság biztos receptje lett volna.
"lasd Hipper rohama"
Hipper rohama szerintem annak volt köszönhető, hogy Scheer bepánikolt, és a biztos pusztulásba küldte a csatacirkálóit, hogy közben ő mentse a bőrét a csatahajókkal. Elég lett volna a cirkálókat és a rombolókat torpedótámadásra küldenie, a csatacirkálók odadobása az angoloknak szerintem nem arra vall, hogy a főparancsnok megőrizte a józan ítélőképességét.
@Galaric: "mi adta az alapját?"
Úgy tudom, alapvetően a cég termékeinek gyenge minősége, és a munkaerő még akkoriban is felháborító mértékű kizsákmányolása.
@SirHiggins: Ahogy azt hadtudományi értekezésekben gyakran megállapítják, egy csatát nem csak a győztesnek kell megnyernie, hanem a vesztesnek is el kell veszítenie. Vagyis a győztes jó döntései mellett a végeredményt ugyanennyire meghatározzák a vesztes hibái is.
Csak meg kell nézni azt a vérfürdőt, amit Lissánál az angol tüzérség csinált az oszlopot vezető francia fregatton. Ahogy valahol olvastam is, egy jól képzett és gyakorlott flottával szemben Nelson taktikája az öngyilkosság biztos receptje lett volna.
"lasd Hipper rohama"
Hipper rohama szerintem annak volt köszönhető, hogy Scheer bepánikolt, és a biztos pusztulásba küldte a csatacirkálóit, hogy közben ő mentse a bőrét a csatahajókkal. Elég lett volna a cirkálókat és a rombolókat torpedótámadásra küldenie, a csatacirkálók odadobása az angoloknak szerintem nem arra vall, hogy a főparancsnok megőrizte a józan ítélőképességét.
@Galaric: "mi adta az alapját?"
Úgy tudom, alapvetően a cég termékeinek gyenge minősége, és a munkaerő még akkoriban is felháborító mértékű kizsákmányolása.
@SirHiggins: Ahogy azt hadtudományi értekezésekben gyakran megállapítják, egy csatát nem csak a győztesnek kell megnyernie, hanem a vesztesnek is el kell veszítenie. Vagyis a győztes jó döntései mellett a végeredményt ugyanennyire meghatározzák a vesztes hibái is.
Az angol hadsereg Yorktown-i kapitulációjával a háború az amerikai kontinensen tulajdonképpen véget ért, nagyobb hadműveleteket a szárazföldön már egyik fél sem indított, és a háttérben megkezdődtek a békekötés előtti előzetes alkudozások. A háború most már ténylegesen is Anglia, valamint…..
savanyújóska
2025.03.09 15:51:24
@Pájer Csaba: A medwayi rajtaütésről szóló posztban van is rá utalás, hogy amikor a hollandok Chatham közelébe értek, a hajógyár igazgatójának egyik legnagyobb gondja az volt, hogy biztonságba helyezze a hajómodelljeit.
savanyújóska
2025.03.11 17:37:02
@gigabursch: A hajótestet a vízvonal felett többnyire fakátránnyal kezelték, ezzel impregnálták a kenderköteleket is. A vízvonal alatti részt bálnaolaj, gyanta, és kén keverékével vonták be.
Apám hajdan fáradtolaj és gázolaj keverékével kente be a szabadtéri faanyagot, például a kerítésoszlopokat.
Apám hajdan fáradtolaj és gázolaj keverékével kente be a szabadtéri faanyagot, például a kerítésoszlopokat.
savanyújóska
2025.03.17 14:42:14
@gigabursch: "azzal kenték, ami rendelkezésre állt"
Ha más nem volt, jött a kátrány és a szurok.
"gázolajszagú kertibútoron"
Használati tárgyak nem kaptak ilyen kezelést, csak a kerítésoszlopok, a tetőn az oromdeszka, meg hasonlók. Boldogult apám még a kerítésdrótot is bekente vele, szépen rászáradt, és elvette a vállalkozó szellemű fiatalemberek kedvét attól, hogy megpróbáljanak átmászni a kerítésen.
Ha más nem volt, jött a kátrány és a szurok.
"gázolajszagú kertibútoron"
Használati tárgyak nem kaptak ilyen kezelést, csak a kerítésoszlopok, a tetőn az oromdeszka, meg hasonlók. Boldogult apám még a kerítésdrótot is bekente vele, szépen rászáradt, és elvette a vállalkozó szellemű fiatalemberek kedvét attól, hogy megpróbáljanak átmászni a kerítésen.
Az április kilencedikei csatározásokat követő két nap történései elég homályosak, és az ezzel az időszakkal valahogy nem foglalkozó leírásokból is nehéz kisilabizálni, mi történt valójában. Úgy tűnik, valamiért mindkét flotta két napon át a Dominika és Guadeloupe közötti tengerszorosban keringett,…..
savanyújóska
2025.03.17 14:38:07
@bz249: Erről az előző részben volt szó. A franciák Santo Domingo mellett egyesültek volna a spanyol flottával, és ezután indították volna meg az offenzívát Jamaica ellen, ahol optimális esetben 40 ezer katonát és tengerészt tudtak volna partra tenni. A francia stratégiának megfelelően nem volt szó arról, hogy előzetes csapást mérjenek az angol flottára, csak akkor kellett velük felvenni a harcot, ha azok megpróbálták volna megakadályozni a partraszállást, amit persze biztosra lehetett venni.
Az amerikai függetlenségi háborúként ismert események a valóságban egyáltalán nem korlátozódtak Észak-Amerikára, a harcok kisebb-nagyobb mértékben szinte valamennyi kontinensre kiterjedtek, olyannyira, hogy többen ezt tartják a történelem első világháborújának. (Mások pedig a hétéves háborút.) Az…..
savanyújóska
2025.02.19 12:30:33
@valis47: @SirHiggins: Ha az amerikai tartományok a birodalmi kereteken belül maradnak, az Egyesült Államok a civilizált világ része marad, és bár később nyilván Kanadához hasonlóan függetlenedik az anyaországtól, mégis az angol kultúrkör része marad, és annak befolyását, dominanciáját erősíti. Franciaország elkerüli az államcsődöt, a forradalmat, és a napóleoni háborúkat, lassú reformokkal erősödik, és Oroszország helyet ő lesz/marad a kontinens vezető nagyhatalma.
De persze könnyen lehet, hogy minden egészen másként történt volna.
De persze könnyen lehet, hogy minden egészen másként történt volna.
savanyújóska
2025.02.19 14:23:21
@SirHiggins: Nyilván. De régebben kedvenc időtöltésem volt azon elmélkedni, ha a történet valamelyik pontján valamelyik tényezőn változtatunk egy kicsit, milyen más végeredményt kaphatnánk. Bár ahogy öregszem, úgy lesz egyre jobban úrrá rajtam a determinizmus, miszerint ami megtörtént, nem történhetett másként, mint ahogy megtörtént.
@valis47: "A nyugati kultúrkör nem a nyugat mínusz USA"
Nem, de ugyanolyan periferikusan csatlakozott hozzá, mint Oroszország, és jelenleg ugyanúgy távolodik is attól, mint az oroszok.
"bizonyos erőknek nagyon fontos volt a németeket lent tartani"
Ne hegyezzük ki a dolgot a németekre, az ellenség, vagy politikusan fogalmazva vetélytárs, Európa volt, már a két világháborúban is, főleg a másodikban. És most is az. Az oroszok pedig sakkban tudják tartani Európát, amíg az amerikaiak Kínával foglalkoznak.
@valis47: "A nyugati kultúrkör nem a nyugat mínusz USA"
Nem, de ugyanolyan periferikusan csatlakozott hozzá, mint Oroszország, és jelenleg ugyanúgy távolodik is attól, mint az oroszok.
"bizonyos erőknek nagyon fontos volt a németeket lent tartani"
Ne hegyezzük ki a dolgot a németekre, az ellenség, vagy politikusan fogalmazva vetélytárs, Európa volt, már a két világháborúban is, főleg a másodikban. És most is az. Az oroszok pedig sakkban tudják tartani Európát, amíg az amerikaiak Kínával foglalkoznak.
savanyújóska
2025.02.22 12:39:20
@Cymantrene: "az angolok eleve valahogy félszívvel álltak bele a függetlenségi háborúba"
Itt nem esik róla szó, mert nem tartozik ide, de erősen megosztotta és hátráltatta őket a whigek és a toryk közötti belpolitikai harc, ami kiterjedt a hadseregre és a haditengerészetre is.
Itt nem esik róla szó, mert nem tartozik ide, de erősen megosztotta és hátráltatta őket a whigek és a toryk közötti belpolitikai harc, ami kiterjedt a hadseregre és a haditengerészetre is.
Miután Ausztráliában befejezte az adománygyűjtést, Scott Új-Zélandon csatlakozott ismét a Terra Novához. Itt rakodták be a felszerelés zömét is, közte a 34 kutyát, 19 pónit, és a három motoros vontatót. Az út az Antarktisz felé egyáltalán nem volt zökkenőmentes. A Terra Nova igen erős viharba…..
savanyújóska
2018.01.03 11:33:13
@molnibalage: „hasonló mázlival akár már sokkal korábban is meghódítható lett volna a dél sark is? „
Sokkal korábban nem, Shackleton próbálkozott ezzel először 1908-ban, és sikerült is volna neki, ha nem rosszul számítja ki ő is az élelmiszeradagokat.
@Galaric: „hogy a fenébe tudták kiépíteni a világ legnagyobb gyarmatbirodalmát? „
Jól választották meg az ellenségeiket, és mindig gondoskodtak megfelelő szövetségesekről, akik kikaparták nekik a gesztenyét.
@Lobo Marunga: Na ja, ez így tényleg hülyén néz ki, javítottam.
@Ambiorix: „a tragédia - minden hibás tervezés ellenére sem - Scott kapitány, hanem annak a néhány gazembernek a lelkén szárad „
Atkinson tökét tényleg meg lehetett volna csavargatni egy kicsit, ha időben elindult, és elmegy a tervezett pontig, a One Ton Depoton túlra, és ha nem is várja meg Scottékat, de legalább lerak néhány élelmiszer lerakatot, Evans kivételével mindenki kijuthatott volna. De az elsődleges felelősség akkor is Scotté, ha nem a pónikat félti, és a tervezett helyen rakja le a One Tone Depotot, akkor is túlélték volna. Meg akkor is, ha nem porciózza ki annyira a fejadagokat, ha jobban megbízik a kutyákban, ha nem akar mindenben újítani, és így tovább.
Atkinsont gazembernek nevezni meg tényleg vaskos túlzás. Legjobb tudása szerint járt el, csak ő sem valódi felfedező volt, hanem inkább szobatudós, mint Cherry-Garrard. Ennyi tellett tőlük. Egyébként mindkettejüket nagyon megviselte az expedíció, életük végéig szenvedtek az ott szerzett fizikai és lelki sérülésektől.
Sokkal korábban nem, Shackleton próbálkozott ezzel először 1908-ban, és sikerült is volna neki, ha nem rosszul számítja ki ő is az élelmiszeradagokat.
@Galaric: „hogy a fenébe tudták kiépíteni a világ legnagyobb gyarmatbirodalmát? „
Jól választották meg az ellenségeiket, és mindig gondoskodtak megfelelő szövetségesekről, akik kikaparták nekik a gesztenyét.
@Lobo Marunga: Na ja, ez így tényleg hülyén néz ki, javítottam.
@Ambiorix: „a tragédia - minden hibás tervezés ellenére sem - Scott kapitány, hanem annak a néhány gazembernek a lelkén szárad „
Atkinson tökét tényleg meg lehetett volna csavargatni egy kicsit, ha időben elindult, és elmegy a tervezett pontig, a One Ton Depoton túlra, és ha nem is várja meg Scottékat, de legalább lerak néhány élelmiszer lerakatot, Evans kivételével mindenki kijuthatott volna. De az elsődleges felelősség akkor is Scotté, ha nem a pónikat félti, és a tervezett helyen rakja le a One Tone Depotot, akkor is túlélték volna. Meg akkor is, ha nem porciózza ki annyira a fejadagokat, ha jobban megbízik a kutyákban, ha nem akar mindenben újítani, és így tovább.
Atkinsont gazembernek nevezni meg tényleg vaskos túlzás. Legjobb tudása szerint járt el, csak ő sem valódi felfedező volt, hanem inkább szobatudós, mint Cherry-Garrard. Ennyi tellett tőlük. Egyébként mindkettejüket nagyon megviselte az expedíció, életük végéig szenvedtek az ott szerzett fizikai és lelki sérülésektől.
savanyújóska
2025.02.15 08:16:52
@molnibalage: @AkosJaccik: A Franklin expedíció néhány résztvevője másfélszáz év után: radiojamming.tumblr.com/post/612166196689780736/warning-in-depth-discussion-of-human-remains
A Szibériában időnként talált fagyott mammutokból a vadászok úgy tudom régebben néha ki is sütöttek egy-egy darab húst.
A Szibériában időnként talált fagyott mammutokból a vadászok úgy tudom régebben néha ki is sütöttek egy-egy darab húst.
Az első napokban a Gipsy Moth IV. kiváló tempóban haladt az erős, időnként viharos szélben. Chichester, mint indulás után majdnem mindig, a tengeribetegséggel küszködött, két napig nem is evett semmit, de néhány nap után most is felépült. Több gondja volt a sérült lábával, mely miatt még mindig alig…..
savanyújóska
2025.01.27 17:14:50
@molnibalage: Íróemberként volt stílusérzéke, lehet, hogy úgy érezte, így lesz szép kerek a történet, és ez jól fog mutatni majd az életrajzában is.
A Gipsy Moth terveinek és a tervezési folyamat fennmaradt dokumentumainak alapos szakértői vizsgálata talán fényt deríthetne rá, tulajdonképpen mit rontottak el a hajón, és kinek köszönhetően, de szerintem senki sem akarja bolygatni az ügyet. Illingworth is meg Chichester is nagy név a szakmában, senki sem akarhatja utólag bepiszkolni a hírnevüket, hajó meg így is célba ért, tehát végülis teljesítette, amit elvártak tőle.
A Gipsy Moth terveinek és a tervezési folyamat fennmaradt dokumentumainak alapos szakértői vizsgálata talán fényt deríthetne rá, tulajdonképpen mit rontottak el a hajón, és kinek köszönhetően, de szerintem senki sem akarja bolygatni az ügyet. Illingworth is meg Chichester is nagy név a szakmában, senki sem akarhatja utólag bepiszkolni a hírnevüket, hajó meg így is célba ért, tehát végülis teljesítette, amit elvártak tőle.
Az első transzatlanti verseny – a későbbi TRANSAT – indulására 1960 június 11-én került sor, esős, hűvös időben. A partot elhagyva a szél és a hullámzás is megerősödött, és Lewis hajójának árboca nem sokkal az indulás után kettétört. Motorral tért vissza Plymouthba, ahol kicserélték az árbocát, és…..
savanyújóska
2025.01.17 09:18:06
@Tudok én türelmes is lenni, ha írsz időnként: Köszi. Ezek lennének: 354-355; 358-359; 362-363.
savanyújóska
2025.01.17 16:14:57
savanyújóska
2025.01.18 15:32:35
@Macroglossa: Nem tudom, a versenyszabályzatban volt e erre valami kikötés. Amennyire a könyveiből kiolvasható, a motort Chichester nem sok mindenre használta, leginkább annyi jelentősége volt csak, hogy hajtotta a generátort.
Amikor belengettem, hogy a katonai témákat megszakítva időnként civil, „kedvtelési” hajósokról is írni fogok egy-egy posztot, megemlítettem azt is, hogy a sport iránti érdektelenségem okán nem teljesítménymániás sportvitorlázókról fogok írni, hanem olyanokról, akik csak a saját mulatságukra…..
savanyújóska
2025.01.02 16:44:06
@Hungarian Guy Fawkes: "Az ingatlan irodán kívül semmi nem sikerült életében."
Nyilván ezért ütötték lovaggá.
Nyilván ezért ütötték lovaggá.
savanyújóska
2025.01.04 08:37:55
@Macroglossa: Fene tudja, akárhogy olvasom, nekem nem az jön le a saját szövegemből, hogy ez egy szerencsétlen lúzer lett volna. Felelőtlen kalandor, néha, szenzációhajhász, talán. De mindig nagyon keményen dolgozott azért, hogy megcsinálja amit a fejébe vett, és a saját szakterületén mindig jó szakemberré képezte magát.
@Pájer Csaba: "ez annyira én!"
Ejnye.
@Pájer Csaba: "ez annyira én!"
Ejnye.
savanyújóska
2025.01.06 16:51:35
@molnibalage: A szigetlakók magukra voltak utalva, így sok mindenhez kellett érteniük, amihez jól felszerelt műhelyeik voltak. A gépet jó egy hónap alatt gyakorlatilag apró darabokra szedték szét, és aztán újra összerakták. Azt a néhány alkatrészt, amit helyben nem tudtak megjavítani, azt Ausztráliából rendelték meg.
Az Algerie-t 1932 május 21-én, délután háromnegyed négykor bocsátották vízre, a haditengerészet vezérkari főnöke, Georges Durand-Viel ellentengernagy jelenlétében. Egy ilyen horderejű eseményt általában nagyobb felhajtással szoktak megtartani, az adott időben azonban éppen nemzeti gyász volt…..
Annak idején, mikor ezt a blogot elkezdtem, eredeti szándékaim szerint általános tengerészeti témákkal foglalkozó cikkeket szerettem volna rajta megjelentetni. Ezért is kereszteltem a blogot a kevéssé harcias „Hét tenger” névre. Született is az első időkben néhány nem haditengerészeti témájú írás,…..
savanyújóska
2023.09.21 17:25:25
@SirHiggins: "kívül van az érdeklődéseden?"
Nincs, de sokkal egyszerűbb hadihajókról, főleg csatahajókról írni. Rengeteg könyvet lehet róluk találni, amik alapján könnyű összedobni róluk egy cikket. Az utasszállítókról már sokkal kevesebb anyag található, a teherhajókról meg szinte semmi. Ami van, az se valami részletes.
@Carada: "Angliában egy gyakorlatilag nincstelen házaspár gondolt egyet, és kvázi körbevitorlázta a földet"
A Szent Jupát útja tulajdonképpen egész hasonló volt. Persze a fiúk is beletették, amijük volt, de a szponzorok nélkül nem boldogultak volna.
"a néni Magyarországon is átfutott"
Ez akkor volt, amikor Nepálba akart elfutni, de a határlezárások miatt Törökországból vissza kellett fordulnia. Én úgy tudom, ez 2020-ban volt.
Egyébként lehet vele találkozni, úgy tudom még mindig rendszeresen tart motivációs tréningeket.
Nincs, de sokkal egyszerűbb hadihajókról, főleg csatahajókról írni. Rengeteg könyvet lehet róluk találni, amik alapján könnyű összedobni róluk egy cikket. Az utasszállítókról már sokkal kevesebb anyag található, a teherhajókról meg szinte semmi. Ami van, az se valami részletes.
@Carada: "Angliában egy gyakorlatilag nincstelen házaspár gondolt egyet, és kvázi körbevitorlázta a földet"
A Szent Jupát útja tulajdonképpen egész hasonló volt. Persze a fiúk is beletették, amijük volt, de a szponzorok nélkül nem boldogultak volna.
"a néni Magyarországon is átfutott"
Ez akkor volt, amikor Nepálba akart elfutni, de a határlezárások miatt Törökországból vissza kellett fordulnia. Én úgy tudom, ez 2020-ban volt.
Egyébként lehet vele találkozni, úgy tudom még mindig rendszeresen tart motivációs tréningeket.
savanyújóska
2023.09.29 12:24:27
@Carada: "2019 júliusában járt Tatabányán"
Úgy tudom, 2019 júliusában indult, és következő év áprilisában fordult vissza Törökországból, a járvány miatt határzárak miatt. Tatabányán valahol a két időpont közt járhatott, lehet, hogy 2019-ben.
"A Szent Jupát útja azért 15 évvel később volt "
Voltak más próbálkozások is, nagyjából tíz évvel korábban egy B-24-essel indult útnak valaki, de úgy tudom, csak az Égei-tengerig jutott. Erről nem tudni sokat, az illető állítólag nagy hantás volt, nem lehet biztosan tudni, valójában mi is történt. Az persze nyilvánvaló, hogy a hazai és az angliai lehetőségek egészen mások voltak.
Úgy tudom, 2019 júliusában indult, és következő év áprilisában fordult vissza Törökországból, a járvány miatt határzárak miatt. Tatabányán valahol a két időpont közt járhatott, lehet, hogy 2019-ben.
"A Szent Jupát útja azért 15 évvel később volt "
Voltak más próbálkozások is, nagyjából tíz évvel korábban egy B-24-essel indult útnak valaki, de úgy tudom, csak az Égei-tengerig jutott. Erről nem tudni sokat, az illető állítólag nagy hantás volt, nem lehet biztosan tudni, valójában mi is történt. Az persze nyilvánvaló, hogy a hazai és az angliai lehetőségek egészen mások voltak.
savanyújóska
2024.12.21 08:27:16
@Minyma: Kicsi a világ. Akkor most már van magyar szál is a történetben.
A Duguay-Trouin osztályú cirkálókon a franciák a világon először adaptálták a csatahajókon használt 4×2-es lövegtorony elrendezést cirkálókra is. A négy ikerlövegtorony tervezésénél is a csatahajók lövegtornyainak mintájából indultak ki, a tornyok többé-kevésbé ezek kicsinyített változatai voltak. A…..
savanyújóska
2024.12.17 15:48:30
@Pájer Csaba: Hatótávolság az egy feltöltéssel megtehető távolság, a visszaút beszámításával az hatósugár (akciórádiusz). A gazdaságos sebességre számítva adják meg, amelyiknél a legkisebb az üzemanyag-fogyasztás. Általában különböző sebességekre vonatkoztatva is megadják a hatótávolságot, ami annál kisebb, minél nagyobb a sebesség. Hogy útközben milyen manőverezésre lesz szükség, azt nem lehet előre kiszámítani, az alapelv az volt, minden lehetséges alkalommal tankolni kell, hogy mindig a lehető legtöbb üzemanyag legyen a tartályokban.
savanyújóska
2024.12.17 16:06:17
@bz249: "foglalkoztak vajon a hatotavolsagtartalekkal? "
Persze. Ha a Bismarck sötétedésig megússza nagyobb sérülés nélkül, Tovey is beintett volna Churchillnek, és visszavonult volna a hajóival. A biztonsági üzemanyagtartalék döntőbb tényező volt, mint egy idióta miniszterelnök idióta utasításai.
Persze. Ha a Bismarck sötétedésig megússza nagyobb sérülés nélkül, Tovey is beintett volna Churchillnek, és visszavonult volna a hajóival. A biztonsági üzemanyagtartalék döntőbb tényező volt, mint egy idióta miniszterelnök idióta utasításai.
savanyújóska
2024.12.20 08:08:46
@bz249: Az újfajta kazánokkal már nem volt probléma a gőztermelés, nagy sebességgel is tudtak menni, amíg ki nem fogyott az olaj. Egyetlen bevetése alatt a Bismarck is majdnem végig 25-30 csomós sebességgel haladt.
A korábbi nehézcirkálók alapvetően ugyanazzal a hajótesttel épültek, mint a sorozat első darabja, a Duquesne. Kisebb-nagyobb módosítások persze mindig történtek, az egyes osztályoknál, vagy akár azokon belül is, más volt a csavarok és a kormánylapátok elrendezése, a páncélzat felépítése, és a belső…..
savanyújóska
2024.12.01 09:15:50
@Macroglossa: Az édesvízkészletek minden hadihajón szűkösre voltak méretezve, általában csak a gépészek, fűtők, és a szakácsok zuhanyozhattak minden nap.
A sótalanítót illetően eléggé homályban vagyok, a vonatkozó forrás csak annyit ír, hogy a kapacitást a korábbi 20-ról 37 tonnára növelték, de hogy ez milyen időtartamra vonatkozik, arról nem történik említést. Végül azt írtam, hogy napi 37 tonna, de utólag belegondolva igazából ez is soknak tűnik. Feltételezem, az így nyert vizet nem ivóvízként, hanem ipari vízként használták.
A sótalanítót illetően eléggé homályban vagyok, a vonatkozó forrás csak annyit ír, hogy a kapacitást a korábbi 20-ról 37 tonnára növelték, de hogy ez milyen időtartamra vonatkozik, arról nem történik említést. Végül azt írtam, hogy napi 37 tonna, de utólag belegondolva igazából ez is soknak tűnik. Feltételezem, az így nyert vizet nem ivóvízként, hanem ipari vízként használták.
savanyújóska
2024.12.03 07:58:57
@valis47: Legfeljebb a fedélzeten nagy melegekben felállított zuhany működött tengervízzel, mosdásra édesvizet használtak.
@pernahajder Campbell: Napi egy liter víz, egy liter bor, plusz leves, kávé, meg amit a kantinban vásárol magának, szerintem fedezi az átlagos napi szükségletet, legfeljebb a trópusokon lehetett kevés.
@pernahajder Campbell: Napi egy liter víz, egy liter bor, plusz leves, kávé, meg amit a kantinban vásárol magának, szerintem fedezi az átlagos napi szükségletet, legfeljebb a trópusokon lehetett kevés.
savanyújóska
2024.12.03 18:06:07
@bz249: "mi lett volna a megcelzott mukodesi terulet?"
Alapvetően a Földközi-tenger. Erre is tervezték, az olasz nehézcirkálók ellen.
Alapvetően a Földközi-tenger. Erre is tervezték, az olasz nehézcirkálók ellen.
A győzteseket és veszteseket egyaránt megrendítő első világháborút követően széles körben elfogadottá vált a vélemény, a katasztrofális eseményeket elsősorban a nagyhatalmak közt kialakult flottaépítési verseny idézte elő, mindenekelőtt az egyre nagyobb dreadnoughtok eszetlen tempójú építése.…..
savanyújóska
2024.11.15 08:09:08
@Macroglossa: "a 15-20 km-es lőtávolság erőltetésnek mi értelme volt"
A páncélzatuk ezen a távolságon adott már védettséget a rombolók és könnyűcirkálók 120-150 mm-es ágyúival szemben. A koncepció egyébként is az volt, az van előnyben, aki előbb tud tüzet nyitni, és esetleg még néhány találatot is elérni.
"optikai távolságmérővel mit lehet bemérni rajta?"
Távolságot, meg célszöget. Ha csak a kémény füstjét látják, akkor is be lehet mérni.
"ez melyik csatában történt meg a gyakorlatban?"
Savo-sziget, Guadalcanal.
A páncélzatuk ezen a távolságon adott már védettséget a rombolók és könnyűcirkálók 120-150 mm-es ágyúival szemben. A koncepció egyébként is az volt, az van előnyben, aki előbb tud tüzet nyitni, és esetleg még néhány találatot is elérni.
"optikai távolságmérővel mit lehet bemérni rajta?"
Távolságot, meg célszöget. Ha csak a kémény füstjét látják, akkor is be lehet mérni.
"ez melyik csatában történt meg a gyakorlatban?"
Savo-sziget, Guadalcanal.
savanyújóska
2024.11.15 11:54:15
@Macroglossa: Savo helyett Jáva-tengert akartam írni, de igazából ez se rossz.
savanyújóska
2024.11.20 20:10:54
@gigabursch: "Mi a szakszerű neve?"
Pont az, kalapácsfejű daru, hammerhead crane. Régi típus, már nem nagyon használják. Ipari műemlékként még van néhány, a legismertebb a Titan, a régi Clydbank-i hajógyárban, már a Hood építésénél is használták.
en.wikipedia.org/wiki/Crane_(machine)#Hammerhead
Pont az, kalapácsfejű daru, hammerhead crane. Régi típus, már nem nagyon használják. Ipari műemlékként még van néhány, a legismertebb a Titan, a régi Clydbank-i hajógyárban, már a Hood építésénél is használták.
en.wikipedia.org/wiki/Crane_(machine)#Hammerhead
Hollandia tengeri hatalomként való hanyatlásával a XVIII. századra a tengereken a francia flotta vált az angol haditengerészet legfőbb ellenfelévé. Azonban míg korábban a hollandok egyenrangú ellenfelei voltak a briteknek, és gyakran felül is múlták őket, addig a franciák egy-egy ritka győzelmüktől…..
savanyújóska
2024.07.08 12:51:11
@bz249: "nem lesz akkor harmadik angol-holland haboru?"
Muszáj lesz megírnom, de idén már biztosan nem kerül rá sor.
Muszáj lesz megírnom, de idén már biztosan nem kerül rá sor.
savanyújóska
2024.07.09 18:49:46
@Galaric: Az angol hajóépítés a 18 század elején még nagyrészt ösztönös volt, a hajók nem tervrajzok alapján készültek, hanem inkább a mesterek tapasztalatai alapján, mondhatni szemmértékre. A franciák viszont már tudományos alapokra fektették a hajóépítést, matematikusok számolták ki az optimális hajótestformát, és a hajótest szerkezeti elemeinek a méretezését. A francia hajók gyorsabbak és jobban manőverezhetőek voltak, nehezebb fegyverzetet tudtak hordozni, és könnyebben lehetett őket kezelni. Az angol hajók ugyanekkor erősebb szerkezetűek voltak, és nagyobbak voltak a raktereik, ami hosszabb utakon előnyt jelentett.
savanyújóska
2024.10.27 11:17:01
@Oktán Pista: "angol haditengerészeti sikertörténet megalapozói, Popham, Blake, és Deane szintén a hadsereg tábornokai voltak"
De ők ténylegesen átkerültek a flottához, a hadsereget meg a polgárháború után feloszlatták. A francia tábornokok sosem szolgáltak a tengeren, egyszerűen csak nekik volt nagyobb befolyásuk a prioritások meghatározásakor, és ők a hadsereget tették az első helyre, francia szempontból akkor tulajdonképpen nem megalapozatlanul. A flotta szerepe a francia doktrínában másodlagos, feladata a védekezés, és az ellenséges erők lekötése fleet in beeing-ként.
De ők ténylegesen átkerültek a flottához, a hadsereget meg a polgárháború után feloszlatták. A francia tábornokok sosem szolgáltak a tengeren, egyszerűen csak nekik volt nagyobb befolyásuk a prioritások meghatározásakor, és ők a hadsereget tették az első helyre, francia szempontból akkor tulajdonképpen nem megalapozatlanul. A flotta szerepe a francia doktrínában másodlagos, feladata a védekezés, és az ellenséges erők lekötése fleet in beeing-ként.
A háborúban a francia flotta ha tengeri fölényt nem is vívott ki, de korábbi önmagához képest határozottan jó teljesítményt nyújtott, és ezúttal végig nyitva tartotta a tengeri kereskedelmi útvonalakat. A haditengerészet visszaszerezte tekintélyét, ami az ország siralmas gazdasági helyzete ellenére…..
savanyújóska
2024.10.27 10:51:59
@bz249: "Anglia az ahol a hadseregben penzert veszik a rangokat"
Bevett gyakorlat volt ez akkoriban mindenhol. Wallenstein is pénzért vette a rangját, és Cromwellnek se volt semmilyen katonai képzettsége.
Bevett gyakorlat volt ez akkoriban mindenhol. Wallenstein is pénzért vette a rangját, és Cromwellnek se volt semmilyen katonai képzettsége.
A francia hajóraj 15 sorhajóból állt, melyeket három fregatt kísért, a Cleopatre, a Bellone, és a közben újra felszerelt Coventry. A Franciaországból kapott utasítások között szerepelt, hogy Suffren-nek a továbbiakban semmilyen személyes kockázatot nem szabad vállalnia, így a várható ütközetet a…..
savanyújóska
2024.10.14 16:25:45
@Pájer Csaba: Nem tudom, ez mennyit segít, szerintem közel se olyan jó, mint az eredeti.
sketchfab.com/3d-models/pierre-andre-de-suffren-rijksmuseum-acbc73ef3bd44f9c81140e0492d677db
Napóleon érdeklődése a haditengerészet iránt olyan volt, mint később II. Vilmosé, inkább akadályozta, mint segítette a flottát.
sketchfab.com/3d-models/pierre-andre-de-suffren-rijksmuseum-acbc73ef3bd44f9c81140e0492d677db
Napóleon érdeklődése a haditengerészet iránt olyan volt, mint később II. Vilmosé, inkább akadályozta, mint segítette a flottát.
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Erről igazában azóta is megoszlanak a vélemények, egyesek szerint jól bevált, mások szerint túl gyenge volt, és a túl nagy rezonancia miatt nem volt jó alap a távolságmérőknek. Végül az angol minta szerint lecserélték őket a szilárdabb és merevebb tripód árbócokra.
@Cymantrene: A Csatornán 15-20 fokos időben, tízcsomós sebesség és 20 csomó körüli szél mellett két pulóver, vízhatlan kabát, kötött sapka, és fáztam.