Regisztráció Blogot indítok
Adatok
savanyújóska

189 bejegyzést írt és 1040 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Hét tenger Mers el Kebir 01. 2024.03.03 16:25:11
Az első világháború sok minden más mellett olyan szempontból is kuriózum volt a korábbi európai háborúkhoz képest, hogy a felek nem voltak hajlandóak semmilyen kompromisszumra, és mindegyikük a „mindent vagy semmit” alapon játszott. A cél nem pusztán a győzelem volt, hanem a totális győzelem, az…..
savanyújóska 2024.03.04 14:33:38
@gigabursch: "Hamarabb döglik bele komplett EU gazdaság"

O sancta simplicitas! És ez a legenyhébb kifejezés, ami erről eszembe jut.
Az orosz GDP a valószínűleg kozmetikázott adataik alapján is kevesebb, mint az olasz, és alig valamivel több, mint a spanyol. Az össz EU GDPnek meg kevesebb, mint a tizede. Hogy az EU ennek ellenére képtelen lerendezni az oroszokat – sőt, még a felcsúti mangalicával se tud mit kezdeni – az nem a gazdasági kapacitás miatt van, hanem az Unió vezetésének fantáziátlan szűklátókörűsége és sötét hülyesége miatt.

@Ződ2000: Bár időnként le vagyok itt nácizva, de a Harmadik Birodalmat nem tartom olyan nagy európai sikertörténetnek. A két világháború közötti francia gazdasági csodáról meg a poszt első felében ejtettem pár szót.
savanyújóska 2024.03.04 15:13:47
@bz249: Nem kell mindig racionális indokokat keresni. A miénk nagyobb legyen, mint a szomszédnak, mire persze az is nagyobbat épít, amire nekünk még nagyobb kell. Ha a háború ezúttal nem vet véget már kezdeti stádiumban az új csatahajó építési versenynek, mentek volna még tovább, vízkiszorításban és kaliberben egyaránt.
A mission kill az nem a kalibertől, hanem sokkal inkább a találat helyétől függ. A nagy kaliber elvileg nagyobb lőtávolságról volt képes átmenni a páncélon és végzetes sebet ejteni, csakhogy nagy távolságon drasztikusan romlott a találati arány is. 15-20 kilométeren meg már a 35-38 centis kaliber is okozhatott KO-t. A franciák és az olaszok nem is tervezték növelni a kalibert, legalábbis 1940-ig nem, utána meg úgyis leálltak a csatahajó építésekkel.
A Medway-i rajtaütés után a holland flotta szoros blokádot tartott fenn a Temze torkolatban és a Csatornán, s várták, hogy az angolok végre aláírják a békeszerződést. Erre azonban még mindig nem került sor, II. Károly makacsul tovább húzta az időt, talán még mindig abban bízva, a franciákat maga…..
savanyújóska 2024.02.20 17:23:06
@Oktán Pista: "lehet köze a "briganti"(rabló, gonosztevő) becsmérlő szóhoz?"

Ha jól tudom, a név középkori eredetű, és az olasz brigante szóból származik, amit eredetileg a Földközi-tengeri kalózhajókra ragasztottak rá.

"egy párhuzam a korabeli Anglia és Szovjetunió között"

Nem beszélnék párhuzamról, inkább némi felületes hasonlóságról. Cromwell és Sztálin azért nagyon nem hasonlít. Párhuzamot inkább az 1914-es eseményekkel állítanék, amikor az angolok megint jó ötletnek gondolták, hogy a bajaikat az Európa leggazdagabb országa elleni háborúval oldják meg.

@omron: Győrben a közelünkben volt az egyik orosz laktanya, hallottuk, ahogy szinte állandóan szólnak a szirénák, folyamatosan riadó volt náluk. Többen mesélték, mikor jöttek az orosz teherautók a laktanyájukba szánt szénért a telepre, az orosz katonák kézzel szórták fel a szenet a platóra, mert nem volt semmilyen szerszámuk.
Oroszország nem Bizánc örököse, hanem az Arany Hordáé.
savanyújóska 2024.03.01 11:17:55
@Oktán Pista: "a Marjai-féle "A hajó történetét"

Gyakorlatilag mindenhol úgy emlegetik, mint "Marjai könyv", holott valójában a szöveg nagyjából kétharmadát Pataky Dénes írta.

@sponge: "mi lesz akövetkező téma? "

Új anyag nincs kész, egy régi cikket fogok megint újraközölni, az első rész néhány napon belül fent lesz.

@gigabursch: "most még csak összeveszés sem történt! "

Az általában a második világháborús témák kapcsán szokott történni, rendszerint ha csúnyákat merek írni az angolszász szabadságharcosokról. Egyébként mióta az Index NER kompatibilis lett, a legagresszívabb békeharcosok, aki ilyenkor legjobban tajtékzanak, bojkottálják az Indexet, és a blog-hu-t is. Ennek nem feltétlenül örülök, már csak azért sem, mert ez az olvasottságnak sem tett jót.
Az 1666-os év második felének legfontosabb eseményei nem a tengeren, hanem a szárazföldön, az angol hátországban zajlottak. 1666 szeptember 12-én, alig három héttel a Terschelling elleni támadás után, nagy tűzvész tört ki Londonban. A lángok az egyik királyi pékség kemencéjéből csaptak ki, ahol…..
savanyújóska 2024.02.10 13:08:15
@bz249: "hogyan tudtak volna a hollandok meg ennel is jobban gyozni?"

A franciákkal együtt, ahogy írtam. A franciák megszerezhették volna Írországot, és az ottani meg a saját kikötőikkel ők lehetettek volna az atlanti térség domináns tengeri hatalma. De őket csak Spanyol-Németalföld érdekelte.

@oranje2010: "hol állt volna le"

A holland támadás eddigre már kezdett kifulladni, és a rendelkezésre álló erőkkel sokkal tovább már tényleg nem lehetett volna erőltetni, de a Chatham előtt horgonyzó négy leszerelt sorhajót szerintem még jó eséllyel fel tudták volna gyújtani, és talán megrongálhatták volna a hajógyárat is.
savanyújóska 2024.02.12 16:39:18
@bz249: "ez nem hollandi, hanem francia gyozelem lett volna"

Így van. Nyilván ezért is nem erőltették annyira a hollandok a francia részvételt. Saját szempontjukból kétségkívül helyesen gondolhatták úgy, a francia szövetséges veszélyesebb mint az angol ellenség.

@Oktán Pista: A teljesen szárazföldi beállítottságú Napkirály szerintem eleve képtelen volt ilyen globális stratégiában gondolkozni, csak kontinentálisban.
A Négynapos Csata nem volt döntő győzelem, de mégis nagy lelkesedést váltott ki Hollandiában. Az előző háború végének vereségei és Lowestoft után végre a hollandoknak is sikerült a tengeren lealázni a briteket. Az angol flotta súlyos veszteségeket szenvedett, és úgy hitték, hónapokig nem lesz…..
savanyújóska 2024.01.19 10:32:51
@bz249: A 15 ezres számot és is kicsit túlzásnak érzem – az angoloknak száz évvel később volt nyolcezer hajójuk –, de valamelyik könyvben ezt olvastam, bár a néhány évtizeddel korábbi időszakra vonatkozóan. A holland teherhajók többsége egyébként nem a nyílt vizekre készült, hanem a partmenti forgalomra, meg az Északi és Balti tengerre. Nagy részük 200 tonna körüli fluyt volt, amiket 10-12 ember is kezelni tudott. A legénység egy része ezeken is külföldi tengerész volt. Ezenkívül ebben a számban talán benne vannak a halászhajók is, amiknek nagy része szintén a közeli vizeken tevékenykedő kis halászbárka volt, melyek személyzetét rendszerint a tulajdonos és a családja alkotta. A nyilvántartott holland hajók összvízkiszorítása 1670-ben 570 ezer tonna volt, ami az európai kereskedelmi hajók vízkiszorításának a fele.

"2 millio lakosra... szoval ugy 50 14+ ferfi/ hajo arannyal lehetett szamolni"

Ez nem olyan rendkívüli, fénykorában Velencének volt nem egészen 200 ezer lakosa, és a kereskedelmi flottájának háromezer hajója.

"ez eleg sok mindent megmagyaraz a neplelekkel kapcsolatban"

Erre is megvan a megfelelő szakkifejezés, a thalasszokrácia (thalassocracy), a tengeri birodalom, vagy találóbb kifejezéssel a tengerészek uralma.

@oranje2010: Szívesen.
savanyújóska 2024.01.24 17:43:11
@valis47: "Ha délkeletről érkezett, akkor a délkeleti szélnek kellett volna segítenie"

Az angolokhoz képest érkezett délkelet felől – abból az irányból vették észre a közeledését –, de velük nagyjából azonos irányba, észak-északkeletre tartott. A különböző korabeli leírások egyébként szokás szerint itt is ellentmondanak egymásnak, az egyik szerint északkeleti szél fújt, a másik szerint északnyugati. Próbáltam ezekből valahogy úgy kisakkozni a szélirányokat és a hajók mozgását, hogy a kettőt valahogy össze lehessen hozni egymással.

"Flushing neve hollandul Vlissingen"

Ez egy másik hibaforrás, a különböző nemzetiségű leírásokban a helynevek időnként teljesen mások, úgy ahogy gyakran a személynevek írása is. Általában próbálom őket egyeztetni, itt ez úgy látszik kimaradt.
Egy másik buktató például a dátumozás is, a hollandok már a Gergely naptárt, az angolok még a Julián naptárt használták, amik között tíz nap volt az eltérés. Az eltérő dátumokat is egyeztetni kell, ami nem mindig egyszerű dolog.
savanyújóska 2024.02.04 16:23:22
@Galaric: Csak próbálok nem hülyeségeket írni.
Hét tenger A Nap nyomában 2023.12.26 12:57:55
  Nem kell emlékeztetni rá, magam is tudom, hogy ez a téma szerepelt már egyszer a lapon. Akkor a Dékány könyvek irritálóbb ostobaságait taglaló sorozatban került szóba Gerbault élettörténete. A poszt átírt változata később megjelent a „Vitorlázás” magazinban is, és most ennek a tovább bővített…..
savanyújóska 2024.01.16 11:17:20
@valis47: A kigyúrt izom csak dekoráció. Az igazi erős emberek egész máshogy néznek ki, mint a bodybuilderek.
1666 június 12-én hajnalban napsütéses időre virradt, az előző napi vihar elcsendesedett, és csak enyhe délnyugati szél fújt. Mikor kivilágosodott, Ruyter 41 sorhajót számolt meg maga körül, az előző napi veszteségek mellett eltűnt a teljes utóvéd is. Nem sokkal később ugyan 12 sorhajóval feltűnt a…..
savanyújóska 2023.12.14 08:09:14
@hel45: "megfelelően motivált védők esetén elképesztően nehéz volt elfoglalni egy sorhajót?"

Nehéz volt átmászni rá, és a fedélzeten nehéz volt mozogni, vagyis lendületes rohamról nem nagyon lehetett szó. A kellően elszánt védelemnek tehát határozottan jó esélyei voltak. A legtöbb ilyen támadásra azonban akkor került sor, amikor a megtámadott hajót már alaposan szétlőtték, és a legénység nagy része meghalt vagy megsebesült, ami nyilván a harcképesek harci morálját is nagymértékben csökkentette. Ha felmentésre nem számíthattak, vagy a végsőkig harcoltak, ami elég ritkán fordult elő, vagy előbb-utóbb megadták magukat, ami ekkoriban teljesen elfogadott volt.

@oranje2010: "Tromp kiérdemelte, hogy fellógassák az árbocra"

Mindenki által elismerten jó képességű tengerész volt, csak éppen gyerekkora óta úgy nevelték, hogy apja után ő lesz majd a flottaparancsnok, és nehezére esett Ruytert, vagy bárki mást felettesének elismernie. Nagyjából olyan volt a viszonya Ruyterrel, mint az előző háború idején az apjának Witte de With-el. Nem szándékosan csinált bajt, csak ment a saját feje után, mert úgy gondolta, ő tudja jobban, mit kell csinálni. Egyébként Nelson a Szent Vince-foki csatában nagyjából ugyanazt csinálta mint Tromp, a parancs ellenére idő előtt fordulva kivált a csatasorból, hogy a főerőkkel ellentétes irányból támadja az ellenséget. Csak neki ez bejött, és siker utólag igazolta amit tett.

@bz249: "az kesobbi fejlemeny?"

Nem, de az alkohol ebben a csatában nem játszott szerepet, csak a következőben, ami után Trompot kirúgták a flottától.
savanyújóska 2023.12.15 08:38:22
@gigabursch: 41 van, némelyiket az aranyozás között elég nehéz észrevenni. Ezenkívül az eredeti kiosztás szerint nyolc ágyú néz előre, hat hátra, és még legalább hatot tettek a fedélzetekre, amiknek sok értelmét nem látom, de gondolom a hajót megrohanó ellenséget gondolták velük lőni. Az összeállítási rajzon jobban meg lehet számolni őket:
www.modelforum.cz/download/file.php?id=463280
Bár a háborút az angolok egy majdnem döntő győzelemmel kezdték, azt kihasználni nem tudták, és a következő hónapokban a holland haditengerészet nemcsak pótolta a lowestofti veszteségeket, hanem még növelte is erejét. Politikailag Anglia helyzete ha lehet, még rosszabb volt. Szövetségeseket szerezni…..
savanyújóska 2023.11.29 08:05:00
@Pájer_ Csaba: "a gyújtóhajók azok hogyan működtek?"

Tervezek erről majd egy posztot, valamikor később. A lényeg, hogy ezek direkt erre épített, vagy gyakrabban selejtezés előtt álló régi, kisebb hadihajók voltak, amiken gyúlékony anyagokat halmoztak fel, és nekivezették őket az ellenség nagy hadihajóinak. Ütközés előtt felgyújtották a hajót, a néhány fős legénység pedig csónakba szállva igyekezett eliszkolni onnan. Hasonló működési elven alapuló hajókat a legújabb korban is használnak, ilyenek voltak például az olaszok barchinói is. en.wikipedia.org/wiki/MT_explosive_motorboat
A Lowestoft-i vereséget alapos vizsgálat követte Hollandiában, hogy kiderítsék, milyen hibák vezettek a kudarchoz. Végül három okot neveztek meg, a fegyelmezetlenséget, a rossz taktikát, és a gyengébb tűzerőt. A fegyelmi viszonyokon a nyár során lefolytatott hadbírósági eljárások után kiszabott…..
savanyújóska 2023.11.15 17:25:02
@Oktán Pista: "Ruyter harmadik felesége az, aki mellette ül?"

Igen, Anna van Gelder. A kép 1662-ben készült, vagyis ő ekkor volt 48 éves, Ruyter pedig 55. Körülöttük a gyerekeik, illetve jobb szélen Ruyter veje, Jan de Witte, és középen az első unokája. Mai szemmel nézve a korabeli festmények nőalakjai ritkán mondhatók szépnek, de az akkori ízlésnek nyilván megfeleltek. A házasságkötésnél ez akkoriban egyébként se volt szempont.
savanyújóska 2023.11.17 06:54:55
Ez a komment ugyan privátban érkezett, de úgy vélem, LebensraumamOsten
fedőnevű szerzőjének sikerült megalkotnia a műfaj egy olyan gyöngyszemét, melynek olvasásától nem foszthatom meg a szórakozni vágyó nagyközönséget:

"Figyu mán te kis fasszopójóska!
Igen te kis köcsög, ez a név sokkal jobban illik ratyillibsi egyéniségedhez.
Arról hablatyolj már az észak-afrikai állítólagos protestáns lelkészek kiváltása helyett - amiről senki nem hallott még, csak te terjeszted - , hogy hőn szeretett katolikus egyházad által gályarabságra ítélt lelkészekről miért nem regélsz te büdös kis zsidó patkány? Véded a csuhások mundérját mi te jobboldali rubelfinanszírozott szarházi? Erre nem kaptál pénzt semjénéktől mi, te mocsok, hogy rohadnál meg! Te hazudozó kis rasszista gané! Kicsi a pöcsöd a feketékéhez képest mi? Na hol vannak a franciáknak eladott drága katolikus perekben elítélt protestáns lelkészek kiváltása te kis zsidó csótány? Hallgatsz róluk mint a szar a fűben mi, te köpedék?"

Nem igazán sikerült kibogarásznom a szövegből, hogy a szerencsétlen hülyének pontosan mi is a baja – valószínűleg elég sok van neki –, de a poszt írása közben találkoztam egy holland oldallal, melynek szerzője alig valamivel visszafogottabban átkozza a holland történelem nagyjait, Piet Heintől Ruyterig, mert az elvetemültek rabszolgákkal kereskedtek. Tulajdonképpen erre a szövegre reflektáltam a szóban forgó képaláírással.
Nem én állapítom meg először, nagy az isten állatkertje, és sajnos úgy néz ki, ledőlt a kerítés.
savanyújóska 2023.11.17 16:04:11
@bz249: "a protestans lelkeszek kiszabaditasakor mar fel labbal a sirban volt"

Szó sincs róla, korához képest jó állapotban volt, a flottaparancsnoki teendőit kifogástalan ellátta. A halálát egy ágyúgolyó okozta, nem valamilyen betegség.

@Pájer_ Csaba: "mennyi trauma és sérültség van egy-egy szava mögött"

Ismertem pár ilyen embert, nem is biztos hogy hülye, szerintem csak nincs semmilyen önreflexiója, az indulatai rángatják.

"az Andriensoon kb annak felel meg"

Ez nem keresztnév, annyit jelent, Adriaen fia. Az apja Adriaen Michielszoon volt, az utóbbi itt értelemszerűen azt jelenti, Michiel fia.
Hét tenger A La Plata-i csata 1. 2020.11.29 13:32:25
A zsebcsatahajók sorozatának harmadik, és mint utóbb kiderült, utolsó egységét 1934 június 30-án bocsátották vízre a haditengerészet Wilhelmshaven-i hajógyárában. A hajó az Admiral Graf von Spee nevet kapta, az első világháborús tengernagy után, aki a chilei Coronel közelében a háború egyetlen…..
savanyújóska 2020.12.04 09:10:27
@Nancsibacsi: „a német hajó elé kerülve - amerre csak fél tűzerővel tud lőni, 2 könnyűcirkálóra - összehangolt torpedólegyezőt terítsenek”

Akkor tudtak volna eléje kerülni, ha hagyja, és nem fordul együtt az angolokkal. Az eredményes torpedótámadáshoz meg egészen közel kellett volna menni, három kilométer felett a találat esélye már minimális volt. Szemből torpedózni meg éppen nem a jó pozíció, így volt a legkisebb a találat esélye.

„csatahajóval 2 könnyűcirkálót üldözni nem egy életbiztosítás”

Olyan nagy üldözésre nem is lett volna szükség. Kb. hét-nyolc kilométerre voltak a német hajótól, amikor beszüntették a lövöldözést, és visszavonultak. Tízcsomós sebességfölénnyel legalább egy órára lett volna szükség, hogy kikerüljenek a német ágyúk lőtávolságából, ami bőven elég idő lett volna ahhoz, hogy a 28 centis ágyúk szétlőjék őket.

„hadihajó akkor van optimálisan használva, ha nem egymás ellen harcol, hanem védtelen kereskedelmi hajókat süllyeszt el”

Ezért nagy felszíni hadihajókat megépíteni is felesleges. Ilyesmire a tengeralattjárók valók, meg - ebben az esetben - a haditengerészeti légierő nagy hatótávolságú bombázói. Még a segédcirkálók haszna is inkább csak a zavarkeltésben volt, nem az általuk elsüllyesztett hajókban. Csatahajót építeni csak azért érdemes, hogy csatát vívjanak velük. Ha nem erre használják őket, akkor rosszul vannak felhasználva.

@RoGeR: „Mi lett volna, ha nem magányos farkasként hanem kisebb flottaként küldik ki a zsebcsatahajókat egy-két romboló és egy könnyűcirkáló kíséretében?”

Sok hűhó semmiért. A végeredmény nem lett volna sokkal jobb, legfeljebb valamivel több angol hajót kötöttek volna le, de jóval nagyobb ráfordítással. Már a két zsebcsatahajó ellen is az angolok és a franciák összesen három csatacirkálót, négy anyahajót, és 16 cirkálót különítettek ki. Igazából az egésznek ez lett volna a legnagyobb haszna, nagy erőket vontak volna el a hazai vizektől, ahol a német flotta főerői ezalatt talán csinálhattak volna valamit.
savanyújóska 2023.10.29 15:05:13
@amundsen: Az angolokról ugyanazt gondolom, mint az oroszokról, nagyszerű emberek, és kártevő nemzet.
savanyújóska 2023.10.30 17:48:47
@Oktán Pista: "régebben francia, német"

Nemcsak régebben. A kis európai országok – mármint tőlünk nyugatra – saját érdekükben általában szövetségi rendszerben gondolkodnak, mert tudják, hogy egyedül nem állnak meg. A németek és a franciák viszont azt hiszik magukról, hogy ők igen.

"azt hallom újra és újra, hogy a versenyképesség érdekében az Európai Uniót is keményen központosítani kell"

Nem kell mindent beszopni, amit "nemzeti" médiákban hallasz.

"az EU versenyképesség a centralizáció hiányán bukna"

Azért ennél is árnyaltabb a kép.
www.lakmusz.hu/tenyleg-olyan-dramaian-romlik-az-eu-versenykepessege-mint-ahogy-szijjartoek-mondjak/
Az első hetekben mindkét fél arra készült, gyorsan lezavarnak egy rövid kis háborút, melyben rögtön a döntő csatával kezdik. Az angolok tudták, rogyadozó költségvetésük nem fog elbírni egy hosszú és költséges tengeri háborút, a hollandok pedig a várható angol blokádnak a gazdaságukra gyakorolt…..
savanyújóska 2023.10.29 15:00:56
@zord íjász: "a civilizált USA történelmi oktatásával kapcsolatos"

Ezt behelyettesíthetnénk a civilizált bármelyik másik ország történelemoktatásával is. Többször volt már itt is szó erről, és többször idéztem már Niall Fergusont: „Az igazi veszélyt nem is Kína, az iszlám, vagy a szén-dioxid-kibocsátás jelenti, hanem az, hogy elveszítettük hitünket az őseinktől örökölt civilizációban. ... A nyugati civilizációt nem a többi civilizáció fenyegeti leginkább, hanem saját kishitűségünk – és az ezt tápláló történelmi tudatlanság.”
Az USA egyébként mindezek mellett az az ország, ahol az emberek fele tagadja az evolúciót, és negyede úgy tudja, a Nap kering a Föld körül. A Trump jelenségben így már nincs semmi meglepő, legfeljebb csak az, hogy ilyen sokáig kellett várni rá.

@bz249: "manoverezni nem tudtak"

Igazából jobban manővereztek, mint az angolok. A fegyelmi problémák mellett leginkább a gyenge tűzerő volt a hátrányuk a britekkel szemben. A kaotikus ütközet éppen az angol tűzfölény miatt nem volt jó nekik, a számbeli egyenlőség mellett a hajó-hajó elleni harc az erősebb tüzérséggel felszerelt angolok számára kedvezett.
savanyújóska 2023.10.30 17:34:55
@zord íjász: "akkor itt tényleg kurva nagy baj van"

Méghozzá elég régóta. Többször említettem már egyik ismerősöm sztoriját, akinek egyik ismerőse Londonban dolgozott, és egyszer a Trafalgar téren áthaladva viccből megkérdezte angol kollégáját, ki az a fickó az oszlop tetején? Nem tudta megmondani. Azt meg én is láttam, a tanév végén múzeumlátogatásra cipelt angol ifjak mekkora érdeklődést mutatnak a történettudomány iránt. (És persze idehaza láttam hasonló helyzetben a magyar ifjakat is.) Más országokból is keringenek hasonló sztorik, amiket nem tudtam leellenőrizni, például hogy a francia iskolákban az ókori görögökről csak annyit tanítanak, hogy ők alapították Marseille-t.

"melyikkel kezdjem?"

Ízlés dolga. Nekem a Civilizáció tetszett jobban, A pénz története meg csalódás volt. A világ háborújából készült egy hatrészes tévésorozat is, annak idején fel is vettem videóra. Nagyjából ugyanaz a szöveg van benne, mint a könyvben. Nem tudom, hozzá lehet e férni valahol, két részt láttam belőle a Youtube-on is. De ha a nyugati civilizáció kialakulása érdekel, szerintem Fergusonnál sokkal jobb Hajnal István már itt is idézett Az újkor története című könyve. Nehezen olvasható szöveg, már csak régies nyelvezete miatt is, de érdemes böngészgetni.

@oranje2010: Valakivel ilyenkor mindig el kell vitetni a balhét. Tizedelni is mindig találomra tizedeltettek. Stinstra még olcsón megúszta, őt csak száműzték. Jan de Haent, aki a zsákmánya biztonságba helyezését fontosabbnak tartva rögtön a csata elején faképnél hagyta a flottát, ugyanekkor odahaza hősként ünnepelték, aranyláncot kapott jutalmul, és később tengernagyi rangot kapott.

@Pájer Csaba: "Vagyis az elbutulás nem Amerika-specifikus."

Globalizáció van, a hülyeség nem áll meg a határoknál. A Trump jelenség mellé párhuzamba állítható az Orbán, Le Pen, Salvini, meg Boris Johnson jelenség, és a többi. Valahol úgy jellemezték a NER lényegét, miszerint az a tahóság forradalma. Ez szerintem nagyon találó, de ez a forradalom világszerte zajlik, és nem most kezdődött, hanem legalábbis már évtizedekkel ezelőtt.

"rossz szemmel nézem, hogy az ismeretterjesztő dokumentumfilmek szerepét átvette a Netflix meg az HBO"

Többször emlegettem már itt is, hogy a showbiznisz már rég benyelte az ismeretterjesztést, és magát műveltnek tartó ember távol tartja magát a kereskedelmi kanálisok ilyen műsoraitól.

"kiművelődtek youtube-videókból"

Ezt a típust gondolom mindenki jól ismeri. Nekem is vannak ismerőseim, akik látták az abszolút hiteles Youtube-on, hogy a 9/11 meg sem történt, a repülőgépek becsapódása csak filmtrükk volt, és a tornyokat valójában a CIA robbantotta fel, de nem halt meg senki, mert ott csak zsidók dolgoztak, őket meg a Moszad előre figyelmeztette. 85 éves keresztapám meg attól retteg, hogy a gonosz sorosisták és brüsszeliták tízmilliárd migránst akarnak Magyarországra betelepíteni.

"azt gondolják, hogy ezek a dolgok csak úgy önmagukban ott vannak mindenkiben, csak nem engedik a gonosz erők felszínre törni"

Annak idején egy régi írásomban erről is értekeztem már egyszer, hogy a nyugati demokrácia az emberi természet teljes félreismerése miatt bukik meg, vagy legalábbis látszik most megbukni. Úgy gondolják ugyanis, a demokrácia az csak úgy jön magától, elég a diktátort megbuktatni, és aztán a népek gyönyörű liberális demokráciákat fognak építeni, mert természetes hajlamaik erre predesztinálják őket. Magam részéről ebben a baromságban Rousseau-nak az újkori liberalizmusra gyakorolt kártékony hatását vélem felfedezni.
Cromwell 1658 szeptember harmadikán bekövetkezett halálakor Anglia a csőd szélén állt, vagy talán már túl is rajta. A becsvágyó és küldetéstudatos diktátor egymásba érő, folyamatos háborúi nyelték a pénzt, kézzel fogható hasznot pedig – legalábbis akkor – nem nagyon hoztak. A városokban tömegek…..
savanyújóska 2023.10.16 08:42:09
@Galaric: Ezeket a támadásokat nem az angol reguláris erők, hanem mindenféle kereskedelmi társaságok magánhadseregei hajtották végre. Az angol állam így hivatkozhatott arra, hogy neki semmi köze az egészhez. Mint olvasható, a hollandok is erővel foglalták vissza a gyarmataikat, de ez hivatalosan még nem azt jelentette, hogy Angliával háborúznak. A két ország közti háborút a hollandok ezúttal is igyekeztek elkerülni, és ezért elég nagy engedményekre is hajlandóak voltak, de nekik is megvolt a tűréshatáruk.
Az első angol–holland háborút lezáró Westminsteri béke egyik fontos kikötése volt, hogy az Orániai ház tagjai nem tölthetnek be közhivatalt Hollandiában. Cromwell ragaszkodott ehhez a feltételhez, mivel az Orániaiak, már csak az angol királyi családdal való rokonságuk okán is, a királypárti angol…..
savanyújóska 2023.10.04 16:43:25
@Alexander8: "nem a történész szakma hanem a szélsőséges woke ideológia hívei teszik"

Éppen néhány hete olvastam a neten egy írást, valami olyasféle címmel, hogy "Hollandia fénykorának árnyoldalai". (Próbáltam újra megtalálni, de nem sikerült.) Ennek hatására írtam bele a posztba ezt a bekezdést. Nyilván nem írták benne, hogy szórjanak hamut a fejükre, és hogy mocsok fehérek, de az alaphangja mégis olyasmi volt, hogy a holland jólét a rabszolgakereskedelemre alapozódott, és hogy ez jujj de csúnya dolog volt. Nyilván az volt, de az összképben ez csak egy apró folt, erre hegyezni ki az egész nyugati fejlődést éppen olyan csúsztatás, mint az állítani, hogy a második világháború az a holokausztról szólt. A történészek nyilván nem vadulnak be annyira, mint a woke eszelősök, de az újabb keltezésű írásokban szerintem nagyon jól érezni az uralkodó ideológiákhoz való igazodást, ezt az önostorozó, mindenért a fehér embert felelőssé tevő attitűdöt. Ami ugyebár nagyon egyoldalú megközelítés, a török nagykövetség előtt például még nem tüntetett senki, hogy kérjenek bocsánatot és fizessenek kártérítést azért sok százezer emberért, akiket néhány évszázad alatt elhurcoltak Magyarországról rabszolgának.
savanyújóska 2023.10.06 09:04:23
@Alexander8: "nem állnak ki a széles közönség elé"

Különutasnak lenni nem kifizetődő dolog. Először ugye ösztöndíjat és kutatási támogatásokat kell szerezni, aztán jön a feleség meg a gyerekek, a tanársegédi helyett kell a jobban fizető adjunktus vagy docens munkakör, meg kell szerezni a doktorátust, a PhD-t, meg ilyesmiket. A karrierépítést pedig nem segíti elő ha az ember ellenbeszél az éppen uralkodó propagandának meg a polkorrektségnek. Váltottam régebben levelet egy-két történésszel, volt amelyiktől idéztem is a régebbi lapomon valamilyen második világháborús témában. Beleegyezett abba, hogy a levélben megírt véleményét idézzem, de nyomatékosan megkért rá, a nevét nehogy megemlítsem, és ne tegyek a személyére való utalásokat sem, nehogy ráismerjenek.
savanyújóska 2023.10.10 09:06:22
@Pájer_ Csaba: Ez a dolog azért nagyon kétoldalú. A normalitás valahol az első világháború környékén eltűnt a politikából, és mára nem nagyon maradt más, csak a balliberális idióták és a neofasiszta gazemberek. (Nyilván sarkítva fogalmazok, de ne várja senki, hogy két mondatban tökéletes közéleti látképet adjak.) Magam részéről Obamát legalább annyira utálom, mint Trumpot, ugyanakkor ha már mindenképpen választani kell, és csak ez a kettő van, inkább őt választanám, mert a hülyesége talán kevésbé kártékony. Nagyjából ez érvényes a Gyurcsány/Orbán párosításra is.
Hét tenger Rosie Swale, a boszorka 2023.09.17 13:23:11
Annak idején, mikor ezt a blogot elkezdtem, eredeti szándékaim szerint általános tengerészeti témákkal foglalkozó cikkeket szerettem volna rajta megjelentetni. Ezért is kereszteltem a blogot a kevéssé harcias „Hét tenger” névre. Született is az első időkben néhány nem haditengerészeti témájú írás,…..
savanyújóska 2023.09.18 19:21:23
@Cymantrene: "Nem voltak nagyon izgulós népek."

Helyhiány miatt a posztban nem tudtam kifejteni saját véleményemet, akkor itt mondom, hogy szerintem legalábbis súlyos felelőtlenség volt két kisgyerekkel nekivágni egy ilyen útnak. Ebben az útban nagyon is benne volt a katasztrófa lehetősége, és néhányszor valóban csak a szerencsének köszönhetően kerülték el azt.

@eMM2: "a második pedig valóságos istenkisértés volt."

Akkor pedig még nem volt tele a világ feltűnési viszketegségben szenvedő dilisekkel, akik evezős csónakon, vízibiciklin, vagy egy hordón akarnak átkelni az óceánon, hogy bekerüljenek a Guinessbe.
www.ladbible.com/news/us-news/reza-baluchi-banned-entering-sea-humanpowered-hamster-wheel-241639-20230907

@SirHiggins: "Slocum kpt egyébként nem kerül említésre valamelyik Dékány könyvben is?"

Megemlíti a nevét valahol, de nem emlékszem melyik könyvében.

@Pájer_ Csaba: "kéne venni egy katamaránt "

Sokan teszik, vagy tervezik ezt megtenni. Persze alapos előkészület, meg sok pénz kell hozzá, a katamaránok nagyon divatosak, következésképpen pofátlanul drágák. A tengeribetegség állítólag néhány nap után elmúlik, bár hallottam már olyanokról is, akiknél nem. A Balatonon és az Adrián hajóztam már hetes erősségű, 50-60 km-es szélben is, és egész jól bírtam. Jövőre szeretnék kipróbálni egy atlanti vitorlázást is, hogy tudjam, meddig mehetek el.

@Oktán Pista: "egy magyar család, akik egy Teatime nevű vitorláson karibi vizekre hajóztak"

És mentek tovább. Van weblapjuk is: sailingteatime.com/hu/
savanyújóska 2023.09.21 17:25:25
@SirHiggins: "kívül van az érdeklődéseden?"

Nincs, de sokkal egyszerűbb hadihajókról, főleg csatahajókról írni. Rengeteg könyvet lehet róluk találni, amik alapján könnyű összedobni róluk egy cikket. Az utasszállítókról már sokkal kevesebb anyag található, a teherhajókról meg szinte semmi. Ami van, az se valami részletes.

@Carada: "Angliában egy gyakorlatilag nincstelen házaspár gondolt egyet, és kvázi körbevitorlázta a földet"

A Szent Jupát útja tulajdonképpen egész hasonló volt. Persze a fiúk is beletették, amijük volt, de a szponzorok nélkül nem boldogultak volna.

"a néni Magyarországon is átfutott"

Ez akkor volt, amikor Nepálba akart elfutni, de a határlezárások miatt Törökországból vissza kellett fordulnia. Én úgy tudom, ez 2020-ban volt.
Egyébként lehet vele találkozni, úgy tudom még mindig rendszeresen tart motivációs tréningeket.
savanyújóska 2023.09.29 12:24:27
@Carada: "2019 júliusában járt Tatabányán"

Úgy tudom, 2019 júliusában indult, és következő év áprilisában fordult vissza Törökországból, a járvány miatt határzárak miatt. Tatabányán valahol a két időpont közt járhatott, lehet, hogy 2019-ben.

"A Szent Jupát útja azért 15 évvel később volt "

Voltak más próbálkozások is, nagyjából tíz évvel korábban egy B-24-essel indult útnak valaki, de úgy tudom, csak az Égei-tengerig jutott. Erről nem tudni sokat, az illető állítólag nagy hantás volt, nem lehet biztosan tudni, valójában mi is történt. Az persze nyilvánvaló, hogy a hazai és az angliai lehetőségek egészen mások voltak.
Hét tenger A Hipper portyája 02. 2023.08.27 12:23:45
 Hipperrel folytatott rövid csetepatét követően már a WS5A konvoj útja is eseménytelen volt, a hajók január hatodikán befutottak Freetownba, ahonnan két nappal később indultak tovább Dél-Afrika felé. Csak az Empire Trooper szakadt el a konvojtól. Az amúgy is géphibákkal küszködő hajó a német…..
savanyújóska 2023.09.04 16:00:29
@project640: "azok az események, amik csak vágyvezérelt emberek fejében tevődnek össze"

Mint említettem volt, ez csak gondolatkísérlet. A valóságban nyilván nem volt realitása, de technikailag igazából kivitelezhető lett volna, és utólag okoskodva az ember össze tud hozni/ el tud képzelni olyan szituációt, amiben meg lehetett volna csinálni.

@bz249: "amig a nemet csataflotta a norveg fjordokban bujkal nem lehet erdemi invaziot inditani Norvegia iranyaban"

Senki nem is akart inváziót indítani Norvégiában. Ez Hitler rögeszméje volt, amiről az angolok tudtak, és igyekeztek is ezt a mániáját erősíteni, hogy indokolatlanul nagy erőket tartson Norvégiában.

@fenn: "tudtak volna abban a korban olyat építeni ami hatékony lehetett volna"

Volt nekik ilyen gépük, a Condor.
en.wikipedia.org/wiki/Focke-Wulf_Fw_200_Condor
Szükségmegoldás volt, de egy ideig hatékonyan működött. A pótlásáról viszont nem gondoskodtak idejében, nem kis részben a Luftwaffe és a Kriegsmarine közti állandó huzakodás miatt.
savanyújóska 2023.09.06 16:53:34
@project640: "óriási hiba volt a németek részéről megszállni Franciaország jelentős részét"

Mégis mit kellett volna csinálniuk? Megveregetni a franciák vállát, hogy jól van gyerekek, legyünk újra barátok? Megszállták Elzász-Lotaringiát, mert sajátjuknak tartották, megszállták az atlanti partvidéket, mert kellettek nekik a kikötők, és megszállták a kettő közti területeket, egyrészt az ottani iparvidék miatt, másrészt meg hogy meglegyen az összeköttetés az atlanti kikötőkkel. Ez utóbbiak megszállását ideiglenesnek tekintették, ezeken a területeken megmaradt a Vichy kormány által felügyelt francia közigazgatás. A franciák igazából megkönnyebbültek, mert a vereségük után rosszabb feltételekre számítottak.
Jövőre egyébként francia év lesz, szóba kerül majd ez is.

"Technikailag ezt képtelenség lett volna kivitelezni."

Volt róla szó, hogy közös német-olasz hadműveletet képzeltünk el. Az olasz flotta például felvonul kelet felől, és kicsalja a Földközi-tengerre a Force H-t, miközben egy zivatarzóna fedezete alatt a német hajók nyugat felől megközelítik a Gibraltári-szorost. Gibraltárt meg nem csak az olasz légierő, hanem a Szardínián és Szicílián települt német gépek is tudták volna bombázni. Pontos időzítést és nagy szerencsét igényelt volna – mint a Csatorna futam –, de technikailag meg lehetett volna oldani. Persze a gyakorlatban nyilván egyik oldalon se volt senki, aki ilyen kockázatot mert volna vállalni, bizonytalan előnyökért cserébe.
savanyújóska 2023.09.07 05:52:13
@molnibalage: Valóban, alábecsültem a távolságot. Tömeges támadást legfeljebb francia repterekről tudtak volna indítani, abba meg azok biztos nem egyeztek volna bele.
Hét tenger A Hipper portyája 01. 2023.08.16 13:38:19
Az első világháborút követő fegyverzetcsökkentési konferenciák a haditengerészetek esetében elsősorban a csatahajók számát és méretét akarták korlátok közé szorítani, hogy véget vessenek az irracionális túlzásokba eső flottaépítési versengéseknek. A kisebb hadihajók nem voltak különösebben…..
savanyújóska 2023.08.17 16:31:18
@gigabursch: "akkor később miért ódzkodtak tőle."

Nem ódzkodtak, csak úgy vélték, már mindent kihoztak a radarjaikból, amit lehetett, és nem erőltették tovább a fejlesztéseket. Ahogy írni szokták, a háború első két évében a német radarok jobbak voltak, mint az angolszászoké, a második két évben nagyjából egy szinten voltak, az utolsó kettőben pedig az utóbbiak köröket vertek a németekre.

@bz249: "mindenhol ekkora kulonbseg volt a nehez- es konnyucirkalo kaliber kozott?"

Cirkálólövegek páncélátütő képességéről nehéz adatokat találni, de az alapján, amit erről tudni lehet, úgy tűnik, hogy igen. A 15 centis gránátok 20 ezer méteren már nem voltak hatásosak, jellemzően 30-50 mm-t tudtak csak átütni, a 10 centihez tízezer méterre, vagy az alá kellett menni.

@Pájer_ Csaba: "a korszak tengeri ütközeteit tulnyomó többségében nem a technikai vagy mennyiségi fölény, a brilliáns taktika vagy stratégia döntötte el, hanem az, hogy az adott pillanatban kinél volt több vagy kevesebb idióta kulcspozícióban "

Frank Jack Fletcher meghatározása szerint a tengeri csata "sötétben való tapogatózás". Egy történész véleménye szerint pedig a tengeri csatát mindig az döntötte el, ki volt a kevésbé tehetetlen.

@oranje2010: "mi lett a finn arannyal"

Az arany nem a finneké volt, hanem a svéd nemzeti banké, és magáncégeké. További sorsáról nem tudni, de miután a németek számára fontos semleges országé volt, valószínűleg nem nyúlták le, hanem valamikor, esetleg a háború után, visszaszolgáltatták a svédeknek. A hajót egyébként 1941 végén az angolok elfogták, és a háború után visszaadták a finneknek.
Hét tenger Makarov tengernagy 04. 2023.07.22 09:39:16
Az orosz nagyhatalmi terjeszkedés a XVII. század közepére érte el a Csendes-óceán nyugati partvidékét, az első orosz felfedezők – és gyarmatosítók – Szibériát átszelve ekkor jutottak ki az óceán partjára. Itt meg sem álltak, az északi szorosokon átjutottak a mai Alaszkába, és onnan tovább dél felé,…..
savanyújóska 2023.08.05 08:51:00
@Oktán Pista: "a bizalom és az együttműködés nagyobb tiszteletéhez tértek vissza"

Azt hiszem erre szokták azt mondani, remélem komolyan gondolod, mert viccnek rossz lenne. Tekinthetjük ugyan együttműködésnek azt, amit a japánok Kínával és Koreával csináltak, de ez nagyjából olyan együttműködés, mint ahogy most az oroszok együttműködnek Ukrajnával.
A jogos vagy annak vélt sérelmek meg nem adnak felmentést a japán militarizmus harmincas-negyvenes évekbeli ámokfutására, ugyanúgy, ahogy Versailles sem mentség, csak magyarázat arra, amit a németek utána műveltek.
savanyújóska 2023.08.05 17:11:40
@hel45: Végül is működött, legalábbis eleinte, amíg fel nem morzsolódtak. Komoly károkat okoztak a japánoknak, és megosztották a flottájukat, elvonva Kamimura páncéloscirkálóit a főerőktől. Négy cirkáló Port Arthurból tevékenykedve se ért volna el sokkal többet, főleg nem az ottani vezetés tehetetlensége mellett. Amúgy tényleg volt szándék a flotta egyesítésére, állítólag már Makarov is azt tervezte, a csatahajók kijavítása után átviszi az egész flottát a jobban védhető Vlagyivosztokba, és a nyári kitörési kísérleteknek is ez volt a céljuk. Nyár elején viszont még a portyára induló cirkálók kaptak olyan utasítást, kedvező körülmények esetén ne térjenek vissza, hanem hajózzanak át Port Arthurba.
savanyújóska 2023.08.07 17:41:51
@Attila Zsolt Sajo: A neten több helyen is megtalálható, például itt is:
coollib.com/b/219119-boris-genrihovich-ostrovskiy-stepan-osipovich-makarov/read
Google fordítóval tudod magyarítani.
Hét tenger Makarov tengernagy 03. 2023.07.03 14:01:45
Makarov figyelme az 1890-es évek elején fordult a Jeges-tengeri hajózás gondolata felé, amikor az első nagy expedíciók elindultak a sarkvidékek, az utolsó, még feltáratlan területek felderítésére. Makarov 1892-ben kezdett foglalkozni ezzel a kérdéssel, amikor tudomást szerzett Fridtjof Nansen…..
Hét tenger Makarov tengernagy 02. 2023.06.20 18:21:21
A török háborút lezáró fegyverszünetet követően a balkáni helyzet továbbra is nagyon feszült maradt. Az oroszokra kényszerített, számukra megalázó békefeltételeket követően a kormányzat keményvonalas emberei a diplomáciai kapcsolatok megszakítását követelték Ausztriával és Angliával, s komoly…..
savanyújóska 2023.06.23 13:31:23
@KGyST: "a helyesírás-nácik is élvezni tudnák az olvasását"

Nem tudnák. Egyébként van, hogy 15 évvel ezelőtt írott szövegeket olvasok sokadszor újra, és rendszerint még mindig találok bennük valamilyen hibát, vagy elgépelést.

@Galaric: "senki nem lehet próféta a hazájában"

Ez a hazától függ. Mahan és Fisher az lett.
savanyújóska 2023.07.02 08:30:33
@Pájer_ Csaba:
Történelmi érdeklődésű gyerek révén én arról szerettem fantáziálni – gyakran még ma is –, valamely történelmi korba – és természetesen a megfelelő pozícióba – születve hogyan alakítottam volna az eseményeket. Persze úgy, hogy a mai tudásomat is vittem volna magammal.

@Szombatitamas: "Az utolsó békeévekben"

Ott igen. De ebből a szempontból érdemesebb az 1864-1904 közti időszakot nézni. Ami meg a Makarov által szintén javasolt közös főparancsnokságot illeti, az AOK tábornokainak alighanem nem sok fogalma volt arról, hogy a flotta mire való a díszelgésen kívül, ezért küldhettek a háború kitörésekor olyan utasítást a flottának - ugyanúgy, mint 1866-ban, csak akkor nem fogadták meg -, hogy lényegében ne csináljanak semmit. Amit a tengernagyok kiváló ötletnek tartottak.
Hét tenger A La Plata-i csata 3. 2020.12.16 18:22:54
A Graf Spee az ütközet során összesen húsz találatot kapott, kettőt közülük az Exeter 203 mm-es ágyúitól. Miután az angolok kizárólag fenékgyújtóval szerelt, késleltetett gyújtású páncéltörő és félpáncéltörő gránátokkal tüzeltek – más nem is volt nekik – a páncélozatlan felépítményeket érő gránátok…..
savanyújóska 2020.12.23 07:29:08
@Szombatitamas: „kényelmes tartalékuk marad manőverezni és hazamenni.”

Korábban írtam már erről. Hogy spóroljak a munkán,bemásolom a régebbi véleményemet: „ezt lehetetlen és kivitelezhetetlen vállalkozásnak tartom. A széntüzelésű hajóknak közel sem volt olyan mozgási szabadságuk, mint olajtüzelésű társaiknak. Nemcsak hatótávolságuk volt kisebb, hanem az üzemanyagfelvételt is csak kikötőben, vagy legalábbis nyugodt vizen tudták lebonyolítani. Az oroszoknak tíz évvel korábban ugyan sikerült hasonló nehézségek közepette a fél világot megkerülni flottájukkal, azonban útjukat végig békés, semleges vizeken tették meg, az ellenséges hadihajók háborgatása nélkül. A németeknek viszont egy szigorúan és nagy erőkkel ellenőrzött hadműveleti övezeten kellett volna keresztülhajózniuk, ahol a nyílt tengeri szenelés már csak a rossz időjárás miatt is igencsak bizonytalan kimenetelű vállalkozás lett volna, ha pedig semleges vizekre vonulnak, biztosan számíthattak volna arra, hogy jelenlétükről néhány órán belül tudomást szereznek Londonban. A köteléket a britek felkészülten várták volna, és hogy Scapa Flow közelében elhajózva a német hajók elérjék a hazai kikötőket, arra kisebb esély volt, mint arra, hogy annak idején az orosz flotta a felriasztott, és helyzetükkel tisztában levő japán hajók között sértetlenül elérje Vlagyivosztokot.
Mindezek mellett Spee nyilván azt is figyelembe vette, hogy a már nem igazán modern cirkálókra a Hochseeflotte kötelékében igazából nincs nagy szükség, jelenlétük annak harckészségén nem sokat javít. Hajói tehát sokkal nagyobb szolgálatot tehetnek Németországnak a távoli tengereken, mint a hazai vizeken.
Egyébként később azok a felfegyverzett segédcirkálók is, melyek a szénutánpótlás elmaradása, vagy a gépek elhasználódása miatt nem tudták folytatni tevékenységüket, többnyire meg sem kísérelték a hazatérést Németországba, hanem inkább semleges kikötőkben internáltatták magukat.”

„mikor 4-4 ellen voltak a német brit nagy hajók”

Csak három német csatacirkáló volt ott, és a Seydlitz súlyos sérüléseket szenvedett, kilőtték a két hátsó lövegtornyát. A németek nyilván tartottak a 35 angol rombolótól is.

@Untermensch4: „falklandról "széles fésű" alakzatban hajóznak északra lincselni”

Nem volt mivel. Több cirkáló nem volt Falklandon, legfeljebb néhány romboló és őrhajó lehetett ott. Inkább a felderítőgépek jelentettek volna kockázatot, de mivel a Royal Navy repülőgéphiányban szenvedett, nem hiszem, hogy sok lett volna belőlük. A környékén egyébként gyakori a köd és a rossz idő, ez is segíthetett volna.

@molnibalage: Nem lett volna lehetetlen, persze, de azért vegyük figyelembe, hogy a Graf Spee-t nagyobb erőkkel keresték volna, mint az Altmarkot, különösen ha előtte elsüllyeszt három angol cirkálót. A britek mindig nagy gondot fordítottak a megtorlásra, hogy a presztízs ne sérüljön.
savanyújóska 2020.12.25 08:59:27
@MZoli: „nem jutott meg eszedbe irni a Rawalpindi elsullyeszteserol?”

Mások már megcsinálták.
www.haborumuveszete.hu/minden-ami-uszik/hms-rawalpindi-ketto-egy-ellen
savanyújóska 2023.06.20 07:04:11
@oranje2010: Máris változott a terv.
444.hu/2023/06/19/nem-csinal-bekegalambot-a-naci-sasbol-az-uruguayi-kormany
Most retteghetünk tovább.
Hét tenger Makarov tengernagy 01. 2023.06.02 17:54:59
Bizonyosan nem az emberi faj növekvő bölcsességének köszönhető, de jól megfigyelhető, hogy a tengeri összecsapások száma az évszázadok során folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. Pályafutása során Michiel de Ruyter például még több mint ötven tengeri összecsapásban vett részt. Ezek közül tizenöt…..
Hét tenger A nagy flottarablás 2023.05.15 17:44:06
Az 1801-es koppenhágai csatával kapcsolatban gyakran lehet olvasni olyan állításokat, melyek szerint a csatában Nelson elpusztította a dán flottát. Nos, Nelson természetesen nem pusztította el a dán flottát. Ezt már csak azért sem tehette meg, mert a dán flotta egyáltalán részt sem vett az…..
savanyújóska 2023.05.22 19:22:04
@AkosJaccik: "erről a megmozdulásról Mers-el-Kébirre asszociáltam"

A franciák meg Mers el Kebirrről asszociáltak Koppenhágára.

@Blam kapitány: "majdnem megnyerték a francia hadüzenetet"

Az angolok szerencséjére a németek még náluk is hülyébbek voltak, meg sem próbálták kihasználni az angol támadásokat arra, hogy maguk mellé állítsák a franciákat, pedig akkor ez jó eséllyel sikerülhetett volna.
savanyújóska 2023.05.31 18:15:09
@eMM2: "ajánlok egy gyöngyszemet a Bismarck utolsó 24 óra "fordítását"

Mivel nem hiányzik az agyvérzés, következetesen igyekszem távol tartani magam az "ismeretterjesztő" kanálisok XX. századdal foglalkozó filmjeitől, különösen a második világháborúsoktól, de ez érdekesnek tűnt, így megpróbáltam megnézni. Nem sikerült, nagyjából húsz percig bírtam. Ott adtam fel, amikor a narrátor közölte, az angol torpedóvető gépek pilótái parancsot kaptak, hogy a Bismarck kormánylapátjára célozzanak.
A magyar fordítók szakértelme is lenyűgöző, de sajnos nem jó értelemben. Nekem a kedvencem az, amikor a "dive bomber" úgy jelent meg a magyar szövegben, mint "merülő bombázó".
savanyújóska 2023.06.02 08:23:50
@eMM2: "kitúrtak a benfenntesek"

Vannak hasonló tapasztalataim. Magyarországon minden ilyen belterjesen működik, mindenre rátelepszik egy klikk, emberkékkel, akik örülnek, hogy találtak maguknak egy szemétdombot, ahol ők a kakasok, és kedvükre kukorékolhatnak.
Hét tenger A Radetzky-osztály 10. 2023.04.28 11:04:35
A Monarchia 3.300 mérföldes tengerpartjának nagyobb részét a Velencétől 1797-ben megszerzett dalmát területek tették ki, kisebb részét pedig a régi horvát tengerpart, illetve a már évszázadok óta osztrák kézen levő Trieszt, és környéke. A mögötte fekvő magas karszthegységek által elzárt, nehezen…..
savanyújóska 2023.05.29 12:49:44
@apro_marosan_petergabor: "szerző nem vádolható meg tárgyilagossággal illetve az előítéletesség hiányával Horthyval szemben"

Megint a szokásos. Ha valaki nem tartja nagyra, amit én, akkor az előítéletes és elfogult.

"Én ezt az embert sokkal tehetségesebbnek tartom"

Vele is az a baj, hogy a véletlen olyan pozíciókba emelte, amelyekre amúgy valóban meglevő képességei már korántsem voltak megfelelőek. Jó hajóparancsnok, és valószínűleg jó kötelékparancsnok volt, flottaparancsnoknak viszont nem volt jó. Nagykövetnek, vagy valamilyen másodvonalbeli miniszternek talán jó lett volna, kormányzónak viszont nem.

" elengedhetetlen volt ennek a flottának a felépítése és működtetése ... A flotta feladatát betöltötte, mint elrettentő erő, a partraszállás gondolatát is távol tartotta az antant erőktől, az Adriatól az antant hajókat távoltartotta."

A fél sorozat arról szól, hogy: Nem.

@Galaric: "Az országunk történelmének egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb katasztrófájába vitte bele hazánkat."

Mondjuk ehhez hozzá kell tenni, bármit csinál, a végeredmény nagyjából ugyanaz lett volna.
savanyújóska 2023.05.31 21:18:05
@fenn: A flottafejlesztésnél szerintem azt kellett volna szem előtt tartani, hogy az o-m haditengerészet jó eséllyel kétféle ellenséggel kerülhet szembe, a náluk jóval gyengébbekkel, mint a görögök, vagy törökök, akikkel szemben nincs szükség nagy tűzerejű dreadnoughtokra, vagy pedig a jóval erősebbekkel, mint az olaszok vagy franciák, akik olyan behozhatatlan fölényben lesznek, amit a dreadnoughtok tűzereje nem tud ellensúlyozni. Vagyis a tűzerő helyett a sebességre kellett volna tenni a hangsúlyt, a gyenge haditengerészetekkel szemben ezek a hajók is fölényben lettek volna, az erősekkel szemben pedig nagyobb sebességük okán ők dönthették volna el, vállalnak e összecsapást, és ha igen, milyen távolságból és helyzetből nyitnak tüzet. Ehhez nem is feltétlenül csatacirkáló kellett volna, elég lett volna néhány löveg feláldozásával 23-24 csomóra növelni a csatahajók sebességét.
A legjobb csatacirkálónak amúgy a Derrflinger osztályt tartom, erős páncélzat, jó sebesség, és nagy tűzerő.
savanyújóska 2023.06.02 08:19:00
@fenn: Utólagos okoskodás minden ilyesmi, de szórakozásból lehet elmélkedni rajta, hogyan lehetett volna jobb hajókat csinálni az o-m dreadnoughtokból. Például levenni róluk egy 305 mm-es lövegtornyot, és a súlyt a hajótest erősítésére, és nagyobb teljesítményű hajtóművekre fordítani. Azonos vízkiszorítás mellett valamivel hosszabb és keskenyebb hajótestet tervezni, döfőorr nélkül. A Taylor körte, vagyis a bulbaorr, 1908-tól ismert volt, ha ilyet építenek a hajókra, az már önmagában is növelhette volna a sebességet egy csomóval. Az olajtüzelés a teljesítményben nem jelentett volna nagy pluszt, de növelte volna a hatótávolságot, és csökkentette volna a súlyt.
A Derfflinger teljes terhelés mellett volt 31 ezer tonnás, a standard vízkiszorítása volt 26 ezer tonna. Valahol ez a felső határ, ameddig szerintem érdemes volt csatahajókat építeni.
Hét tenger A Radetzky-osztály 09. 2023.04.15 11:03:22
Alig félévszázados történetének nagyobbik részében a k. und k. Kriegsmarine egy nagyon limitált feladatkörben használt, speciális kis fegyveres testület volt, melynek a Monarchia katonai és politikai vezetése csekély jelentőséget tulajdonított. A flotta ugyanúgy csak a fegyveres testületek egyik…..
savanyújóska 2023.04.17 16:38:39
@bz249: "Vagy ki lett volna az a kereskedelmi partner akitol ez a blokad elvagta oket? Mely hadmuveleteket lehetetlenitett el az Adria blokadja?"

A Monarchiát a blokád nem vágta el semmilyen létfontosságú beszerzéstől, és a flotta Adrián túli műveletei sem lettek volna sorsdöntőek. Vagyis a Monarchia jól el lett volna haditengerészet nélkül is. De ha már ráköltötték az isten pénzét is a flottára, valamit azért csak megpróbálhattak volna kezdeni vele. Az előző részben főleg erről volt szó. Ha nem reprezentációs eszközt csinálnak a flottából, hanem ütőképes harci erőt, a Port Said-Gibraltár útvonalat legalább zavarni lehetett volna, és a balkáni országok némelyikét a központi hatalmak mellé állítani. Például Görögországot akkor talán nem az Athén előtt felvonuló francia, hanem az o-m flotta ágyúi nyomták volna bele a háborúba.

@Sigismundus: "a bolgár fegyverletételkor kezdett csak leesni sokaknak a fillér"

Jászi Oszkár visszaemlékezéseinek egyik szórakoztató része, amikor leírja, a magyar nemességnek még az utolsó hetekben is mennyire nem volt fogalma sem róla, mi történik körülöttük. (Ebben se változott semmi azóta.)

"Ferenc Ferdinándot tehát nem csak a császári udvar gáncsolta terveiben"

Utálta mindenki. A bécsi udvar még a temetésének a költségeit is megpróbálta kifizettetni az árváival

"mi lett volna más? "

Ha nincs háború, és Ferdinánd 1916-ban trónra került, az felforgatta volna a Monarchiát, és lett volna rá esély, hogy jó irányba. Ha van háború, és Ferdinánd így kerül trónra 1916-ban, nem tudott volna változtatni semmin, és ő kerül a háború után Madeirára.

@gigabursch: Szoktam is mondani, hogy Magyarország a Monarchia egyetlen túlélő állama. De sajnos csak ebből a szempontból.
savanyújóska 2023.04.25 09:03:24
@Galaric: "a legnagyobb harcértékű egységeket a háború teljes időszakára nélkülöznie kelljen a flottának"

És milyen gondot jelentett volna a hiányuk az Adrián? A dreadnoughtok itt semmilyen hasznot nem hajtottak, értelmes felhasználási lehetőségük csak az Adrián kívül lehetett volna. Az egyik orosz könyv az o-m haditengerészetről szóló fejezetnek azt a címet adta: Az értelmetlen flotta. Bővebben kifejtve: "Ezt a meghatározást kellett volna adni a Császári és Királyi Haditengerészetnek az általunk ismertetett korban. Nem tehetetlen és nem is haszontalan, ezzel minden rendben volt, csak éppen értelmetlen. Az adott stratégiai helyzet azzá tette. A flotta az osztrák–magyar parancsnokság egyetlen hadműveleti tervében sem szerepelt. De ha az osztrák–magyar admirálisok mégis megpróbáltak volna valamilyen értelmes cselekvési módszert, reálisan megvalósítható célokat találni, aligha sikerült volna. ... A flottát két forgatókönyvre számítva hozták létre. Az első a háború Olaszországgal. Ebben az esetben az osztrákoknak minden esélyük megvolt a sikerre. A második alternatíva az olaszokkal közös fellépés volt a franciák ellen."

"A politikai vezetés sem egyezett volna bele soha egy ilyen akcióba"

Ami azt illeti, éppen a politikai vezetés támogatta az ötletet, és a flottaparancsnok volt, aki mereven elutasított minden ilyen elképzelést.

"tengeralattjárók bevetése a törökök megsegítésére"

Tulajdonképpen éppen ennek elutasítása volt megindokolható. A háború elején a flottának négy harcképes tengeralattjárója volt, és még kettő javítás alatt. Hosszabb távú bevetésekre pedig ezekből is csak kettő volt használható. Érthető, ha a flotta nem akart erről a néhány hajóról is lemondani.

"Semmilyen desszantműveletet nem tartok kivitelezhetőnek ami ezrednyi katonaságnál nagyobb létszámot feltételez."

Nem D-Day-re gondoltam én se. Kis létszámú egységekkel végrehajtott diverzáns akciókra, amiket az angolok is sokszor csináltak a török partoknál. De megjegyezném, Trieszt és a Piave torkolat között nagyjából 90 km a távolság, Poláig 120. Ezen a távolságon már át lehetett volna vinni egy néhányezer fős különítményt, hogy hídfőállást foglaljanak a Piavén, mire a caporettói áttörés után odaérnek a saját csapatok. (Nyilván elméleti lehetőség ez is, a flotta és a vezetése valójában persze felkészületlen volt erre is.)

"totál kivitelezhetetlennek gondolom a Fekete-tengeri opciót. Egész egyszerűen erre teljesen alkalmatlan volt a felső vezetés."

És milyen alkalmasságot igényelt volna, hogy augusztus első napjaiban, amikor még nem állt be a hadiállapot, a három dreadnoughtot néhány Huszár osztályú rombolóval átküldjék Konstantinápolyba? Egyetlen feltétele lett volna, előre egyeztetni a törökökkel. A parancsnokságot ott átvette volna Souchon, Haus meg maradt volna Polában a flottával. Az Adrián csak a rombolók hiányoztak volna.
Megjegyzem, az előbb idézett orosz könyv szintén lehetetlennek tart egy ilyen akciót. Nem azért, mert a hajók nem tudtak volna eljutni a Dardanellákig, vagy mert hiányoztak volna az Adrián, hanem mert a török gazdaság képtelen lett volna hosszabb távon fenntartani egy ekkora hajóhadat. Amivel én is egyetértek, csak éppen úgy gondolom, a rendelkezésre álló 6-12 hónap hozhatott volna annyi politikai, és ebből fakadó stratégiai nyereséget, ami így is megérte volna a csatahajók kiküldését. (Nyilván nem véletlenül használom olyan sűrűn itt sem a feltételes módot.)
savanyújóska 2023.06.02 07:59:16
@eMM2: A szifilisz akkoriban szinte népbetegség volt, az angol matrózok csak tiszti lumbágónak hívták. Haus esetében nem tartom valószínűnek, hiszen nagyon decens úriember volt, aki nem valószínű, hogy rendszeres látogatója lett volna a bordélyházaknak, bár fiatal korában nyilván ő is megfordult bennük néhányszor. Reumás volt, és állandóan gyomorbántalmakkal küszködött, amivel a háború előtt meg is műtötték. Ezenkívül hajlamos volt a depresszióra. A halálát tüdőgyulladás, és keringési rendellenesség okozta.
Az angol–holland háború sok szempontból különlegesnek számít a hadtörténetben. Részben az ekkor először alkalmazott taktikai újítások miatt, melyek a következő évszázadok tengeri harcászatát meghatározták, részben pedig azért, mert az újkor történetében ez volt az első, és szinte az utolsó olyan…..
savanyújóska 2022.12.09 16:38:49
@apro_marosan_petergabor: Hanem? Illiberális vezető?
savanyújóska 2022.12.30 16:04:02
@molnibalage: Apránként azért összejött egy tisztes olvasottság, de eleinte nehezen indult, mert ez a poszt nem került ki Index címlapra. Újabban egyébként is ritkábban kerülök ki, és rendszerint akkor is csak este néhány órára.
savanyújóska 2023.05.22 19:23:58
@bogesz.bogi: Még neki se álltam, de őszre szeretnék elkészülni a második háborúval is. Bár lehet, hogy csúszni fog egy kicsit.
Hét tenger A Radetzky-osztály 08. 2023.04.04 17:32:50
A Radetzky osztály háborús pályafutása, melynél a Tegetthoff osztály története sem volt eseménydúsabb, gondolom nem csak bennem ébreszt kételyeket a csatahajók létezésének értelmét, illetve a flottavezetés kompetenciáját illetően. A Monarchia két, többé-kevésbé modernnek tekinthető, az Adrián túli…..
savanyújóska 2023.04.06 19:52:33
@Galaric: @Ata1981: A következő részben még ekörül a téma körül fogok keringeni, és megemlítek majd néhány mentőkörülményt. A csatahajókat alapvetően presztízs okokból építették, nem nagyon gondolkoztak azon, hogyan és mire lehetne használni azokat. A flotta bokréta volt a Monarchia kalapján, olyan dísz, amiről nem gondolták, hogy hasznot is hajthat. Erről majd jövő hét végén.

@Sigismundus: Gondos a Monarchia meg nem énekelt hőseinek egyike. Szinte teljesen elfeledték, pedig legalább olyan érdekes figura, mint a második világháborús megfelelője, Almásy László. (Igaz, az ő ismertségéhez is egy angol film kellett.) Egyébként úgy tudom, Gondost a háború végén a franciák elfogták, és mint kémet kivégezték.
savanyújóska 2023.04.07 09:46:04
@gigabursch: "flottásnak lenni a legkevésbé veszélyes egy nagy háborúban"

Csak arra kell vigyáznod, hogy ne tengeralattjáróra kerülj.
savanyújóska 2023.04.16 10:18:04
@Galaric: Érdekes, de kissé zsúfoltnak tűnik a program.

@Szombatitamas: "Nem kellett volna közelharcba bocsátkozni "

Ez mondjuk tényleg utólagos okoskodás, mert a háború előtt igazából szinte mindenki 10 km alatti lőtávolságokra számított, még a németek is. Amikor a Radetzky és a Tegetthoff osztály építését készítették elő, a bizottsági ülésekről készült jegyzőkönyvekben többször is megemlítették, hogy a várható harctávolság 6.000 méter lesz. Persze lehettek volna előrelátóbbak, és rájöhettek volna, hogy a gyengébb fél számára nagy előny, ha az ellenfél lőtávolán kívülről is csapást tud mérni, de mint volt róla szó, az o-m flotta igazából nem harcra készült.

"nem értem a németek gondolkozását sem, és a Monarchiáét sem "

Valószínűleg gyors lefolyású háborúra készültek, amiben nem látták szükségesnek a sokba került flotta kockáztatását. Mire pedig rájöttek, milyen súlyos a helyzet, addigra a tétovázással már elvesztegették a lehetőségeiket az eredményes fellépésre. Mindkét haditengerészetből hiányzott az olyan kaliberű vezető, mint az orosz Makarov, akinek az volt az egyik mondása: "Ne mérlegelj. Mutasd meg bátran minden tudásod, tapasztalatod, merészséged, próbálj megtenni minden tőled telhetőt. A lehetetlen lehetetlen marad, de mindent meg kell tenni, hogy elérd ami lehetséges."