Adatok
savanyújóska
250 bejegyzést írt és 1261 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
A Zenta part felé úszó túlélői nem Castellastua felé igyekeztek, hanem a halászfalu előtt fekvő két kis sziklaszigetet – Sveta Nedelja és Katic – vették célba. Egyrészt mert ezek voltak hozzájuk a legközelebb, másrészt mert úgy vélték, ha partra szállnak, a montenegrói katonaság azonnal…..
savanyújóska
2020.08.27 16:40:59
@SnowFox44: @bz249: Ha az olaszok, o-m csapatokkal kiegészülve, 1914 őszén hátba támadják a franciákat, azoknak néhány héten belül végük lett volna. Kétfrontos háborút nem bírtak volna el. A németek azonban voltak olyan hülyék, hogy olasz hadba lépés esetén azt tervezték, a védelemre szükséges minimális erőket hátrahagyva az olasz hadsereget a másodlagos jelentőségű elzászi frontra szállítják, hogy az így felszabaduló német csapatokat be tudják vetni Flandriában.
savanyújóska
2026.05.06 13:58:48
@SMS_Vakapád: A legújabb posztban hasonló kérdések merülnek fel az olasz haditengerészettel kapcsolatban, és ott sincs olyan pont, amire rá lehetne mutatni, hogy ez a kudarc oka. Sok minden játszott ebben közre, és ezt az írásokban, főleg a Radetzky sorozatban, már elég jól kitárgyaltuk. Az egyik fő ok nyilván a haditengerészethez való hozzáállás volt az olyan államok részéről, amelyek alapvetően szárazföldi hatalomként határozták meg magukat, és amelyek számára a haditengerészet alapvetően csak egy költséges státusszimbólum volt, aminek a gyakorlati hasznát nem látták, a működését nem értették. Ahogy a mostani posztban is megismétlem, úgy tekintettek a flottára, mint amelynek az önmagában vett létezése az érték, nem pedig úgy, mint egy eszközre, ami arra szolgál, hogy felhasználásával valamely célt elérjenek. Ez a vélemény a flotta egész működésére rányomta a bélyegét, egyebek közt azzal, hogy a vezető beosztásokba is olyan emberek kerültek, akik ennek megfelelően szervezték meg a flotta működését. Hausról a kortársak is azt tartották, nem annyira katona, hanem sokkal inkább diplomata, tudós, és valamennyire azért tengerész. A felső vezetés a flottától nem várt semmit, és Haus meg is felelt ennek az elvárásnak. Egy esetleges kudarc nagyobb kárt okozott volna a haditengerészet és a saját renoméjának, mint amilyen eredményeket egy bármilyen győzelemtől várhatott volna. A flotta esetleges súlyos veszteségei Haus számára nagyobb kockázatot jelentettek, mint Cattaro elvesztése. Emellett van egy olyan gyanúm, hogy igazából nem bízott sem magában, sem a beosztottaiban, sem a hajóiban.
A háború kitörése előtt egyébként levezényelték Cattaróba a Radetzky osztályt, hogy a szokásos gyakorlatnak megfelelően izmozzanak egy kicsit a montenegróiakkal, amikor azonban már várható volt, hogy a franciák is beszállnak a háborúba, tehát valódi kockázattal kellett számolni, gyorsan vissza is rendelték őket.
A háború kitörése előtt egyébként levezényelték Cattaróba a Radetzky osztályt, hogy a szokásos gyakorlatnak megfelelően izmozzanak egy kicsit a montenegróiakkal, amikor azonban már várható volt, hogy a franciák is beszállnak a háborúba, tehát valódi kockázattal kellett számolni, gyorsan vissza is rendelték őket.
savanyújóska
2026.05.12 07:22:27
@SMS_Vakapád: A leírások szerint volt némi fanyar akasztófahumora. A riválisok kitúrásában a történtek alapján nagy gyakorlata volt, nem volt szükséges hajóra rakni és messzire küldeni őket, de ha mégis ezt tette volna, szerintem a Monarch osztályt áldozta volna rá. Jó poén lett volna.
A Monarchiát inkább Oroszország tartotta sakkban, ami lekötötte az erőket Galíciában. Szerbia nagyon hatékonyan védekezett, az o-m hadsereg pedig nagyon béna volt, de ha az oroszok nem lépnek közbe, a teljes erőt mozgósítva néhány hónap alatt elnyomták volna a szerbeket.
A Monarchiát inkább Oroszország tartotta sakkban, ami lekötötte az erőket Galíciában. Szerbia nagyon hatékonyan védekezett, az o-m hadsereg pedig nagyon béna volt, de ha az oroszok nem lépnek közbe, a teljes erőt mozgósítva néhány hónap alatt elnyomták volna a szerbeket.
A Matapan-foknál elszenvedett vereség sokkolta az olasz haditengerészetet, sokkal inkább, mint a fél évvel korábbi tarantói rajtaütés. Végképp nyilvánvalóvá vált, hogy a Royal Navy úgyszólván minden téren nagy fölényben van a Regia Marinával szemben. Az angolok felderítése, az alkalmazott…..
Az egész ütközet, melyet később szokás szerint a legközelebbi szárazföldről, a nagyjából 100 mérföldre északkeletre fekvő Matapan-fokról neveztek el, igazából lezajlott nagyjából négy és fél perc alatt. Ennyi idő elég volt ahhoz, hogy az elsöprő túlerőben levő angol hajók rommá lőjék a két olasz…..
savanyújóska
2026.04.26 17:54:17
@Maga Lenin: A korabeli torpedókkal nemcsak a németeknek voltak gondjaik. A meghibásodások elég gyakoriak voltak, könnyen eltértek a beállított iránytól, és ha célba találtak se volt biztos, hogy robbannak is.
@SirHiggins: Nem Cunningham volt a kockázat, hanem az angol repülők és tengeralattjárók, akik akkor se mindig fogták vissza magukat, ha látták, hogy mentést végző egységről van szó.
"vajon erre, vagy az aranyérre értette"
Ez már a történelem nagy rejtélyei közt fog maradni.
@SirHiggins: Nem Cunningham volt a kockázat, hanem az angol repülők és tengeralattjárók, akik akkor se mindig fogták vissza magukat, ha látták, hogy mentést végző egységről van szó.
"vajon erre, vagy az aranyérre értette"
Ez már a történelem nagy rejtélyei közt fog maradni.
savanyújóska
2026.04.29 06:55:41
@SirHiggins: Csak annyi van a szövegben. hogy toscano, pontosabb márkajelzést nem adnak.
www.reddit.com/r/HistoryPorn/comments/f092k3/the_crew_of_the_italian_heavy_cruiser_zara_c/
www.reddit.com/r/HistoryPorn/comments/f092k3/the_crew_of_the_italian_heavy_cruiser_zara_c/
A segítséget kérő Pola és a Zara közti üzenetváltást a Vittorio Venetón is vették, ahol Iachino is csak ekkor szerzett tudomást arról, hogy egyik cirkálóját találat érte. Negyed kilenckor Cattaneo is tájékoztatta főparancsnokát a történtekről, egyben kérte, engedélyezze két romboló visszaküldését a…..
savanyújóska
2026.04.14 07:29:20
@Macroglossa: Az olaszok kimondottan a Földközi-tengerre tervezték a hajóikat, ahol a hatótávolság nem volt különösebben fontos szempont. Az angol rombolók hatótávolsága kétszer akkora volt, mint az olaszoké, és ez a különbség a nagy hadihajók esetében is hasonló volt.
@Galaric: A tengeralattjárókat a felszíni hadműveletekbe nem vonták be, legfeljebb csak felderítésre használták őket. Ez a csapdaállítás egyébként papíron jól néz ki, de a gyakorlatban nem szokott eredménnyel járni.
@Galaric: A tengeralattjárókat a felszíni hadműveletekbe nem vonták be, legfeljebb csak felderítésre használták őket. Ez a csapdaállítás egyébként papíron jól néz ki, de a gyakorlatban nem szokott eredménnyel járni.
savanyújóska
2026.04.16 07:34:19
@bz249: Véletlen szerencse volt, mint az összes ilyen eset, a Royal Oak-on kívül.
@SirHiggins: alexgbolnych.narod.ru/medwin/part3_11.htm
@SirHiggins: alexgbolnych.narod.ru/medwin/part3_11.htm
savanyújóska
2026.04.17 14:10:30
@savaz: Az Ark Royalról itt van szó.
htenger.blog.hu/2021/05/06/a_torekves_nem_nyugszik_az_ark_royal_tortenete_879
Gondolom, ebből is kivehető, hogy itt is véletlen szerencséről van szó. Az U–81 nem is az Ark Royalra, hanem a Malayára lőtte ki a torpedóit, az anyahajó egy irányváltás után keveredett azok elé. Ha a Barhamnak utánanézel, láthatod, hogy hasonló történt, a cikk-cakkban haladó csatahajók véletlenül manőverezték magukat pont az U–331 elé.
htenger.blog.hu/2021/05/06/a_torekves_nem_nyugszik_az_ark_royal_tortenete_879
Gondolom, ebből is kivehető, hogy itt is véletlen szerencséről van szó. Az U–81 nem is az Ark Royalra, hanem a Malayára lőtte ki a torpedóit, az anyahajó egy irányváltás után keveredett azok elé. Ha a Barhamnak utánanézel, láthatod, hogy hasonló történt, a cikk-cakkban haladó csatahajók véletlenül manőverezték magukat pont az U–331 elé.
Bár a részletes haditerv, mely megvilágíthatná, a Korfu hadműveletben melyik csoportnak mi volt a konkrét feladata, nem maradt fenn, a hajók elhelyezkedéséből néhány következtetést talán le lehet vonni. Bár mindenhol az otrantói zár elleni támadásként emlegetik, a Korfu hadművelet valódi célja…..
savanyújóska
2022.05.22 15:08:46
@Oktán Pista: "azt sugallja, hogy a katonai győzelem a nyugati fronton ekkor még lehetséges volt"
Utólag mondhatjuk, hogy nem, de Ludendorff és köre akkor hitt benne. Németország tényleges vezetését addigra már ők vették át, és a béketárgyalásokat legfeljebb csak időhúzásnak szánva makacsul ragaszkodtak a teljes katonai győzelemhez.
"akkoriban zajlott a „tavaszi” német offenzívák negyedik szakasza"
Az előző posztnál van egy térkép a németek térnyeréséről, komolyabb előrenyomulást csak az első három offenzíva hozott, június négyig, a másik kettő már csak kis korrekció volt. Áprilisban egy ideig a franciák és az angolok is elbizonytalanodtak, nem e lesz ebből baj. Inkább ekkor kellett volna offenzívát indítani az olasz fronton is, bár persze tényleg valószínűbb, hogy nem volt jelentősége. A kompromisszumos békére való hajlandóság egyik oldalon sem volt valami erős.
@apro_marosan_petergabor: Kevesebb Csonkarétit kéne olvasnod.
Utólag mondhatjuk, hogy nem, de Ludendorff és köre akkor hitt benne. Németország tényleges vezetését addigra már ők vették át, és a béketárgyalásokat legfeljebb csak időhúzásnak szánva makacsul ragaszkodtak a teljes katonai győzelemhez.
"akkoriban zajlott a „tavaszi” német offenzívák negyedik szakasza"
Az előző posztnál van egy térkép a németek térnyeréséről, komolyabb előrenyomulást csak az első három offenzíva hozott, június négyig, a másik kettő már csak kis korrekció volt. Áprilisban egy ideig a franciák és az angolok is elbizonytalanodtak, nem e lesz ebből baj. Inkább ekkor kellett volna offenzívát indítani az olasz fronton is, bár persze tényleg valószínűbb, hogy nem volt jelentősége. A kompromisszumos békére való hajlandóság egyik oldalon sem volt valami erős.
@apro_marosan_petergabor: Kevesebb Csonkarétit kéne olvasnod.
savanyújóska
2022.05.27 08:28:21
@Oktán Pista: "A háború kirobbantása, eszkalálódása, majd annak vezetése"
A háború öncélúságáról, meg a tömegpolitika ezt befolyásoló hatásáról ennek a posztnak a bevezetésében már elmélkedtem én is.
htenger.blog.hu/2019/10/01/a_nagy_verseny_masodik_futam
"biztos tudod, mire gondolok"
Én erről Hermann von Blume mondására gondolok: "Aki csak olyan döntéseket mer meghozni, melyek következményei nem tartalmaznak semmi ijesztőt, az hamarosan az ellenség markában találja magát."
A háború öncélúságáról, meg a tömegpolitika ezt befolyásoló hatásáról ennek a posztnak a bevezetésében már elmélkedtem én is.
htenger.blog.hu/2019/10/01/a_nagy_verseny_masodik_futam
"biztos tudod, mire gondolok"
Én erről Hermann von Blume mondására gondolok: "Aki csak olyan döntéseket mer meghozni, melyek következményei nem tartalmaznak semmi ijesztőt, az hamarosan az ellenség markában találja magát."
savanyújóska
2026.04.17 13:56:00
@SMS_Vakapád: "szerinted Heysslernek reális esélye volt"
Nem tudhatom. Annyit írtam csak, hogy Heyssler haditerve – már amennyit tudni lehet róla – realistább és kivitelezhetőbb volt, mint Horthyé. A gyorscirkálók mögött, melyek többször is megtették ezt az utat, három páncélos is eljuthatott volna Otrantóig, vagy legalábbis erre nagyobb esély volt, mint Horthynak arra, hogy a fél o-m flottát észrevétlenül beviszi a szorosba. Vagyis a meglepetésszerű támadásra, ami mindkét terv döntő tényezője volt, Heysslernek volt nagyobb esélye. (A szerencse meg kiszámíthatatlan.) Brindisiben és Valonában csak az Erzherzog osztályhoz hasonló, régi csatahajók állomásoztak, ezekkel szemben két Tegetthoff vagy Radetzky osztályú hajó is biztosítani tudta volna az otrantói kötelék visszavonulását.
A Benedetto Brint azzal kapcsolatban említettem meg, hogy a környékbeli kikötőkben állomásozó régi páncélosokat sosem küldték ki az o-m cirkálók elfogására, tehát Horthy hiába reménykedett abban, hogy majd elkaphatja őket. Ennek az osztálynak a két hajója 1917-re persze már elsüllyedt, vagyis nem volt érdemes itt példának felhozni őket.
Nem tudhatom. Annyit írtam csak, hogy Heyssler haditerve – már amennyit tudni lehet róla – realistább és kivitelezhetőbb volt, mint Horthyé. A gyorscirkálók mögött, melyek többször is megtették ezt az utat, három páncélos is eljuthatott volna Otrantóig, vagy legalábbis erre nagyobb esély volt, mint Horthynak arra, hogy a fél o-m flottát észrevétlenül beviszi a szorosba. Vagyis a meglepetésszerű támadásra, ami mindkét terv döntő tényezője volt, Heysslernek volt nagyobb esélye. (A szerencse meg kiszámíthatatlan.) Brindisiben és Valonában csak az Erzherzog osztályhoz hasonló, régi csatahajók állomásoztak, ezekkel szemben két Tegetthoff vagy Radetzky osztályú hajó is biztosítani tudta volna az otrantói kötelék visszavonulását.
A Benedetto Brint azzal kapcsolatban említettem meg, hogy a környékbeli kikötőkben állomásozó régi páncélosokat sosem küldték ki az o-m cirkálók elfogására, tehát Horthy hiába reménykedett abban, hogy majd elkaphatja őket. Ennek az osztálynak a két hajója 1917-re persze már elsüllyedt, vagyis nem volt érdemes itt példának felhozni őket.
A Vittorio Venetóról indított egyik Ro–43-as felderítő hidroplánról 1941 március 28-án reggel 06.35-kor, a saját erőktől 65 km távolságra délkeletre, észrevették Pridham-Wippell kötelékét. Miután az angol hajókon először azt hitték, a repülőgép egyik saját Walrus gépük, egy ideig nem nyitottak rá…..
savanyújóska
2026.03.29 17:33:17
@Macroglossa: "a Csendes Óceán-i hadszintéren felderítésre használnának"
Itt is arra használták, illetve csalinak. A VVt a három angol csatahajónak kellett volna elintéznie.
"akkor meg japán hadizsákmány lesz belőle?"
Ha nem tudják még tovább vinni, akkor az ostrom során vagy a japánok süllyesztették volna el a kikötőben, vagy a végén maguk az angolok.
Itt is arra használták, illetve csalinak. A VVt a három angol csatahajónak kellett volna elintéznie.
"akkor meg japán hadizsákmány lesz belőle?"
Ha nem tudják még tovább vinni, akkor az ostrom során vagy a japánok süllyesztették volna el a kikötőben, vagy a végén maguk az angolok.
savanyújóska
2026.04.01 11:45:13
@Csaba Timar: "miért operáltak ilyen kis létszámú repülőgépes támadó hullámokkal?"
Mert nem volt több gépük. A Formidable-ra összesen 27 repülőgépet tudtak összeszedni, pedig kétszer ennyit is elbírt volna. A szárazföldi repülőtereken volt még egy-két tucat használható gépük, amikre viszont máshol is szükség volt. A Victorioust a Csendes-óceánon az amerikaiak látták el repülőgépekkel.
A statisztika szerint az olasz hajók ellen három hullámban összesen 21 torpedóvető gép támadott, melyek két találatot értek el. A találati arány hasonló lehetett a Csendes-óceánon is, csak ott sokkal több repülőgép bevetésével lehet számolni.
Mert nem volt több gépük. A Formidable-ra összesen 27 repülőgépet tudtak összeszedni, pedig kétszer ennyit is elbírt volna. A szárazföldi repülőtereken volt még egy-két tucat használható gépük, amikre viszont máshol is szükség volt. A Victorioust a Csendes-óceánon az amerikaiak látták el repülőgépekkel.
A statisztika szerint az olasz hajók ellen három hullámban összesen 21 torpedóvető gép támadott, melyek két találatot értek el. A találati arány hasonló lehetett a Csendes-óceánon is, csak ott sokkal több repülőgép bevetésével lehet számolni.
savanyújóska
2026.04.14 07:35:11
@bz249: Ez nem szükségszerűen van így. A hajó fordulásának iránya attól függ, honnan jön a torpedó? Adott esetben érdemesebb a torpedó felé fordulni, már csak azért is, mert az orrhullám így félre tudja lökni azt.
1941 első hónapjaiban a hadihelyzet alakulása alapján Olaszország az összeomlás küszöbén állt. A hadüzenetkor az olasz hadsereg valamit érő csapatainak zöme Etiópiában állomásozott, ahol a háború kitörését követően az angolok természetesen rögtön elvágták őket az anyaországtól. Ez az Etiópiában…..
savanyújóska
2026.03.19 07:22:32
@Macroglossa: "Az olasz hajókról indított felderítőgép ilyenkor mit csinált"
Az őt indító hajó mellett a vízre szállt, majd daruval visszaemelték a fedélzetre. Ehhez persze a hajónak egy időre meg kellett állnia, ami harci körülmények között elég veszélyessé tette ezt a műveletet. A nehézkesebb csatahajókról a háború alatt le is kerültek a repülőgépek, csak a mozgékonyabb cirkálókon maradtak meg. Ha volt a közelben elérhető repülőtér, és a gépeknek maradt elég üzemanyaga, az olaszok gyakran inkább vissza is küldték őket a szárazföldre, ne kelljen velük vesződni.
Az őt indító hajó mellett a vízre szállt, majd daruval visszaemelték a fedélzetre. Ehhez persze a hajónak egy időre meg kellett állnia, ami harci körülmények között elég veszélyessé tette ezt a műveletet. A nehézkesebb csatahajókról a háború alatt le is kerültek a repülőgépek, csak a mozgékonyabb cirkálókon maradtak meg. Ha volt a közelben elérhető repülőtér, és a gépeknek maradt elég üzemanyaga, az olaszok gyakran inkább vissza is küldték őket a szárazföldre, ne kelljen velük vesződni.
Az olasz haditengerészet fő támaszpontja elleni légitámadás gondolata egyáltalán nem volt új keletű. Az angol oldalon már az etióp válság idején, 1935-ben felmerült az ötlet, hogy az olasz flottát torpedóvető repülőgépek Taranto elleni légitámadásával kellene semlegesíteni, ha háborúra kerülne sor…..
savanyújóska
2026.03.11 15:34:29
@bz249: "Churchill miert ruhellte Sommerville-t?"
Ellenvéleményt nyilvánított. A Mers el Kebir cikkben volt róla szó.
@gigabursch: "milyen jellegű műszaki bázist adott"
Ott használták, ahol nem volt szárazdokk. Saját erőből nem mozgott, de vontatni lehetett, így mobil volt, mehetett a flotta után. A Csendes-óceánon az amerikaiak ezekre és a műhelyhajókra alapozták a hajók karbantartását, javítását. Poszt erről már nem lesz, de utánanézhetsz a témának például itt is: www.lobnitz.com/wp-content/uploads/2019/09/Types_of_Floating_Drydock_Drydock_Conference_San_Diego.pdf
@Macroglossa: "miért fordultak vissza az olasz csatahajók"
Én azt nem értem, egyáltalán miért indultak el? La Speziából sose érték volna el időben a légvonalban ezer kilométerre fekvő Málta előtt megbombázott angol hajókat. A már kikötőben álló hajókat meg a parti tüzérség, a tengeralattjárók, és a bombázók miatt nem támadhatták, ilyesmivel nem is próbálkoztak soha.
Ellenvéleményt nyilvánított. A Mers el Kebir cikkben volt róla szó.
@gigabursch: "milyen jellegű műszaki bázist adott"
Ott használták, ahol nem volt szárazdokk. Saját erőből nem mozgott, de vontatni lehetett, így mobil volt, mehetett a flotta után. A Csendes-óceánon az amerikaiak ezekre és a műhelyhajókra alapozták a hajók karbantartását, javítását. Poszt erről már nem lesz, de utánanézhetsz a témának például itt is: www.lobnitz.com/wp-content/uploads/2019/09/Types_of_Floating_Drydock_Drydock_Conference_San_Diego.pdf
@Macroglossa: "miért fordultak vissza az olasz csatahajók"
Én azt nem értem, egyáltalán miért indultak el? La Speziából sose érték volna el időben a légvonalban ezer kilométerre fekvő Málta előtt megbombázott angol hajókat. A már kikötőben álló hajókat meg a parti tüzérség, a tengeralattjárók, és a bombázók miatt nem támadhatták, ilyesmivel nem is próbálkoztak soha.
Ahogy látszólag elég illogikus volt Olaszország első világháborúba való belépése korábbi szövetségesei ellen, ugyanolyan érthetetlennek tűnik, hogy 1940-ben annak az országnak az oldalán léptek ismét háborúba, melyet Mussolini alig öt évvel korábban még „a gyilkosok és a pederaszták országának”…..
savanyújóska
2026.02.27 16:36:16
@Galaric: "Rommel is ellenezte Málta megtámadását"
Úgy gondolta, Alexandria elfoglalása után a görög kikötőkből könnyen meg tudják oldani az utánpótlást, és Málta érdektelenné válik.
"az olaszok ezt nem nagyon tudták volna kivitelezni"
1940 júniusában Máltát pár ezer katona, és mindösszesen három (3) darab vadászgép védte. Az olaszoknak ezzel kellett volna kezdeni, de ők is úgy gondolták, a háborúnak gyakorlatilag vége, az angolok heteken belül tárgyalóasztalhoz ülnek, akkor meg minek kockáztatni?
"A németeknek egy semleges Olaszország segíthetett volna a legtöbbet a háború alatt."
Adolfnak is pont ez volt a véleménye, az utolsó részben majd idézem is.
Úgy gondolta, Alexandria elfoglalása után a görög kikötőkből könnyen meg tudják oldani az utánpótlást, és Málta érdektelenné válik.
"az olaszok ezt nem nagyon tudták volna kivitelezni"
1940 júniusában Máltát pár ezer katona, és mindösszesen három (3) darab vadászgép védte. Az olaszoknak ezzel kellett volna kezdeni, de ők is úgy gondolták, a háborúnak gyakorlatilag vége, az angolok heteken belül tárgyalóasztalhoz ülnek, akkor meg minek kockáztatni?
"A németeknek egy semleges Olaszország segíthetett volna a legtöbbet a háború alatt."
Adolfnak is pont ez volt a véleménye, az utolsó részben majd idézem is.
savanyújóska
2026.03.02 08:04:48
@Macroglossa: Nem nagyon volt helyi erőfölény, a Malaya nem sokkal maradt le, és ha a Warspite szorult helyzetbe kerülve lelassul vagy visszafordul, perceken belül lőtávolságon belülre érhetett volna. Az olasz csatahajók tűzerőben és védettségben egyaránt hátrányban voltak, egyetlen előnyük a nagyobb sebességük volt, és mihelyt ezt elvesztették, Campioni rögtön kihátrált az összecsapásból. Egyébként sem legyőzni, hanem csak feltartani akarták az angolokat, hogy közben az olasz konvoj biztos távolságra kerüljön. Az olaszok nagy esélye az lett volna, ha a két új csatahajójuk időben elkészül, és részt tudnak venni az ütközetben. Dehát nem így történt.
savanyújóska
2026.03.03 16:36:19
@bz249: Ha a két Littorio is ott van, egyértelmű fölényben lettek volna, és nem nagyon lett volna szükség az óvatoskodásra. Ilyen esetben a központi utasítások is engedélyezték az ütközet vállalását. Persze az olaszoktól minden kitelik.
@Macroglossa: Tudtommal nem voltak konkrét haditervek arra, hogyan kényszerítenék csatára az alexandriai vagy gibraltári köteléket, és hogyan vívnának meg egy ilyen ütközetet. A központi irányelvekben egyszerűen csak lefektették, hogy ez lenne a kívánatos cél, de hogy hogyan érnék el, azon senki se gondolkozott túl sokat.
@Macroglossa: Tudtommal nem voltak konkrét haditervek arra, hogyan kényszerítenék csatára az alexandriai vagy gibraltári köteléket, és hogyan vívnának meg egy ilyen ütközetet. A központi irányelvekben egyszerűen csak lefektették, hogy ez lenne a kívánatos cél, de hogy hogyan érnék el, azon senki se gondolkozott túl sokat.
Az európai szempontból a világ végén fekvő, zord éghajlatú Falkland-szigetek lakossága ekkoriban mintegy kétezer főt számlált, akiknek túlnyomó része a keleti szigeten élt. A szigetek egyetlen nagyobb települése Port Stanley két utcából álló városkája volt, ahol nagyjából ezer ember élt. A…..
savanyújóska
2026.02.03 07:19:24
@kunzooo: Kikötőben állva sem volt minden kazán leállítva, legalább egy mindig üzemben volt, hogy legyen gőz az áramfejlesztőkhöz, a fűtéshez, a segédgépekhez. A többiek felfűtése, hogy a turbinákhoz is legyen elég gőz, néhány órát vett igénybe, de az angol hajók többsége itt kifutási készültségben volt, vagyis a kazánokban nem oltották ki a tüzet, így azokban csak a gőznyomást kellett növelni, és a riadó után egy órával indulni tudtak.
"A kéményekre célozva"
Néhány kilométerről már örültek, ha egyáltalán magát a hajót eltalálták. Szó nem volt arról, hogy a kéményeket vagy a lövegtornyokat célozták volna, bár néha még a szakirodalomban is olvasni ilyeneket.
"A kéményekre célozva"
Néhány kilométerről már örültek, ha egyáltalán magát a hajót eltalálták. Szó nem volt arról, hogy a kéményeket vagy a lövegtornyokat célozták volna, bár néha még a szakirodalomban is olvasni ilyeneket.
savanyújóska
2026.02.07 16:20:23
@kunzooo: "nem volt sanszuk hogy a tenger fenekére küldjék az angolokat"
Tulajdonképpen volt. Közelebből már a német 21 centis ágyúk is át tudták volna ütni az angol csatacirkálók páncélzatát, és használhatták volna a torpedókat is. A győzelemre persze így se lett volna esélyük, de arra igen, hogy súlyos károkat okozzanak az ellenségnek, és esetleg elsüllyesszék egy-két hajójukat.
A kémények ellövésével csökkent a huzat a kazánokban, ami rontotta azok hatásfokát. Ha pedig a füstcsövek is tönkremennek, a füst nem tud távozni a kazánokból, és elfojtja azokban a tüzet. A hajó sebessége tehát mindenképpen csökkent volna.
Tulajdonképpen volt. Közelebből már a német 21 centis ágyúk is át tudták volna ütni az angol csatacirkálók páncélzatát, és használhatták volna a torpedókat is. A győzelemre persze így se lett volna esélyük, de arra igen, hogy súlyos károkat okozzanak az ellenségnek, és esetleg elsüllyesszék egy-két hajójukat.
A kémények ellövésével csökkent a huzat a kazánokban, ami rontotta azok hatásfokát. Ha pedig a füstcsövek is tönkremennek, a füst nem tud távozni a kazánokból, és elfojtja azokban a tüzet. A hajó sebessége tehát mindenképpen csökkent volna.
savanyújóska
2026.02.13 07:32:25
@bz249: Műhelyek és raktárak voltak, de dokkok nem. Az ideiglenes javításokat tudták elvégezni, amivel a hajó elérhette volna a legközelebbi nagyobb kikötőt.
Spee hajórajának pusztulása, valamint az Emden és a Karlsruhe elsüllyedése után a németeknek csupán két cirkálójuk maradt az Európán kívüli vizeken, a Königsberg – a Nürnberg testvérhajója – és a Dresden. Az előbbi már nem jelentett semmilyen veszélyt a kereskedelmi hajózásra, hiszen az angolok…..
Mikor 13.20-kor Spee az angol csatacirkálók elé fordult, hogy két páncéloscirkálója feláldozásával biztosítsa a többiek menekülését, a három német könnyűcirkáló dél felé fordult, és a tőlük telhető legnagyobb sebességgel igyekeztek elszakadni az őket üldöző ellenségtől. A brit kötelékből ugyanekkor…..
savanyújóska
2026.01.24 07:24:05
@Macroglossa: "miért nem használtak HE lövedékeket"
Általában azokat használtak, de többségük nem lyydittel volt töltve. A lyddit – a franciáknál melanit, a japánoknál simoze – igen nagy erejű, de nagyon érzékeny, öngyulladásra hajlamos robbanóanyag volt, ami a baleset veszélyessége miatt nem volt nagyon kedvelt. A németek inkább TNTt használtak, és később az angolok is átálltak shellitre.
"mennyire hasonlít"
Másoknak is feltűnt.
upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/3/34/George_V_and_Nicholas_II_in_Berlin%2C_1913.jpg
Általában azokat használtak, de többségük nem lyydittel volt töltve. A lyddit – a franciáknál melanit, a japánoknál simoze – igen nagy erejű, de nagyon érzékeny, öngyulladásra hajlamos robbanóanyag volt, ami a baleset veszélyessége miatt nem volt nagyon kedvelt. A németek inkább TNTt használtak, és később az angolok is átálltak shellitre.
"mennyire hasonlít"
Másoknak is feltűnt.
upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/3/34/George_V_and_Nicholas_II_in_Berlin%2C_1913.jpg
savanyújóska
2026.01.28 17:08:13
@rezgaras: Úgy tudom, csak az o-m haditengerészetnél volt a kiképzés része az úszni tanítás. Ettől függetlenül valószínűnek tartom, hogy a német matrózok többsége is tudott valamennyire úszni.
savanyújóska
2026.01.30 08:11:31
@valis47: Igen, viszont a tengerészek többsége ekkor már évek óta szolgált a flottánál, az Ostasiengeschwader esetében nagyrészt a meleg vizű Csendes-óceáni területeken, egy jó részük tehát megtanulhatott valamennyire úszni. Ez persze csak feltételezés, ere vonatkozóan nem ismerek adatokat.
Az atlanti partok nagy múltú francia kikötőiről olvasva az ember hatalmas kikötővárosokat képzel el, és aztán meglepődik amikor kiderül, némelyik még magyar viszonylatban is csak kisváros minősítést kapna. Ilyen például Cherbourg, melynek hatalmas kikötője Napóleon egyik nagy presztízsberuházása…..
savanyújóska
2025.12.27 14:32:39
@Csaba Timar: "a CO2-t hogy kezelték"
A levegőt keringetés közben olyan anyagokon vezetik át, amik megkötik a szén-monoxidot. A tengeralattjárókon úgy tudom az amingázokkal való kezelés a leggyakoribb. A részletekkel nem vagyok egészen tisztában, itt utánanézhetsz: en.wikipedia.org/wiki/Amine_gas_treating
Oxigént meg elektrolízissel állítanak elő a tengervízből.
@Cymantrene: "reaktorok mellett volt valami közlekedőfolyosó"
Úgy mint most, akkor is vezetett át egy folyosó a reaktorblokkon, csak az akkor zárt volt.
A levegőt keringetés közben olyan anyagokon vezetik át, amik megkötik a szén-monoxidot. A tengeralattjárókon úgy tudom az amingázokkal való kezelés a leggyakoribb. A részletekkel nem vagyok egészen tisztában, itt utánanézhetsz: en.wikipedia.org/wiki/Amine_gas_treating
Oxigént meg elektrolízissel állítanak elő a tengervízből.
@Cymantrene: "reaktorok mellett volt valami közlekedőfolyosó"
Úgy mint most, akkor is vezetett át egy folyosó a reaktorblokkon, csak az akkor zárt volt.
savanyújóska
2025.12.29 17:31:30
@Maga Lenin: Technikai részletekben nem akartam nagyon elmerülni, márcsak azért sem, mert nem értek hozzá. Az említett részeket kiigazítottam.
savanyújóska
2026.01.07 12:58:22
@Oktán Pista: Nem tudom miből van, valószínűnek tartom, hogy fautánzat, vagy ha mégis fa, nyilván impregnálva van, és tűzálló.
A Tennessee-t néhány nappal a leytei ütközet után visszavezényelték a nyugati partra, a régóta esedékes nagyjavításra. A csatahajó november 26-án érkezett meg Bremertonba, ahol a hajó szárazdokkba állt, a legénységet pedig szabadságolták. A Big Five többi csatahajója a Hetedik Flotta kötelékében…..
savanyújóska
2025.12.29 17:07:05
@sponge: 16 ezer tonna, egy jól fejlett cirkáló mérete. Úgy látszik hasznos darab volt, mert csak a nyolcvanas évek végén selejtezték le.
savanyújóska
2026.01.02 07:17:14
@sponge: Nem nagyon horgonyozhattak le, mert az ellenség időnként visszalőtt, és akkor gyorsan odébb kellett állni. Torpedókra is számítani lehetett, azokat meg ki kellett kerülni. Mint már írták, lassan cirkáltak a partok előtt.
A Coronelt túlélő angol hajók a csata után azonnal visszaindultak Falkland felé, mivel teljesen nyilvánvaló volt, ha a chilei vizeken maradnak, ők sem kerülhetik el a Good Hope és a Monmouth sorsát. Miután sikerült leráznia üldözőit, a Glasgow nyugat felé egy nagy kanyart megtéve déli irányba…..
savanyújóska
2025.12.18 08:34:17
@bz249: Távoli szikla, de brit terület. Annyira viszont nem volt fontos, hogy az elvesztésébe Churchill belebukott volna. 1982-ben is sokan voltak azon a véleményen, az egész nem ér annyit, hogy háborúzzanak miatta. Tulajdonképpen csak Thatcher és az akkori Első Lord, Henry Leach vette rá a kabinetet a válaszlépésre.
@Oktán Pista: "ha felmerül lehetséges opcióként"
Csupán feltételezés, hogy a németek erre készültek. Nincs rá semmilyen bizonyíték, egyszerűen csak logikusnak tűnik, hogy Falkland elfoglalása után felkínálták volna a szigeteket Argentínának, a hadihajók ellátásáért cserébe. A hadihajók lőszerrel való ellátása, vagy a sérüléseik kijavítása a harci cselekményekbe való beavatkozásnak minősült, ami a semlegesség megsértését jelentette. Az USA mindkét háborúban leplezetlenül és nagyban művelte ugyanezt, de nekik lehet, mert ők a jók. A németek csak élelmiszer és üzemanyag felvételre voltak jogosultak, bár a dél-amerikai országok angol nyomásra korlátozták a szén eladását is.
@Oktán Pista: "ha felmerül lehetséges opcióként"
Csupán feltételezés, hogy a németek erre készültek. Nincs rá semmilyen bizonyíték, egyszerűen csak logikusnak tűnik, hogy Falkland elfoglalása után felkínálták volna a szigeteket Argentínának, a hadihajók ellátásáért cserébe. A hadihajók lőszerrel való ellátása, vagy a sérüléseik kijavítása a harci cselekményekbe való beavatkozásnak minősült, ami a semlegesség megsértését jelentette. Az USA mindkét háborúban leplezetlenül és nagyban művelte ugyanezt, de nekik lehet, mert ők a jók. A németek csak élelmiszer és üzemanyag felvételre voltak jogosultak, bár a dél-amerikai országok angol nyomásra korlátozták a szén eladását is.
A háború kitörésekor Németországnak két cirkálója, és három segédcirkálója tartózkodott az Atlanti-óceánon. A Dresden néhány heti portyázás és két teherhajó elsüllyesztése után áthajózott a Csendes-óceánra, így az eredetileg az ő leváltására érkezett Karlsruhe maradt az egyetlen német hadihajó a…..
savanyújóska
2025.12.01 07:14:13
@Galaric: Mindenhol máshol páncéloscirkálók voltak, ide is jó lett volna, különösen hogy a Blücher volt kategóriájában a legerősebb és a leggyorsabb. Az angolok nem a Goeben miatt állomásoztattak itt csatacirkálókat, hanem azért, hogy a dreadnoughtjaikat össze tudják vonni az Északi-tengeren.
savanyújóska
2025.12.10 09:24:45
@SMS_Vakapád: "milyen érvek szólnak amellett, hogy a németek jobban jártak volna Törökország baráti semlegességével"
Nem látom be, miért volt nagy nyereség a csatlakozása? A tengerszorosokat augusztusban már amúgy is lezárták és elaknásították. A kaukázusi orosz csapatokat egy határ menti mozgósítással is le tudták volna kötni. A török csatlakozást a németek erőltették, hogy azok elvonják az orosz csapatokat a keleti hadszíntérről, de szerintem 1914 őszén jobb ötlet lett volna a bolgárokat vagy akár a görögöket bevonni a háborúba – akiket az ősellenség törökök csatlakozása éppenhogy elbizonytalanított afelől, ki mellé érdemes állniuk –, következő tavaszra így végezhettek volna a szerbekkel, és a teljes kuk haderőt át lehetett volna irányítani az orosz frontra. A törökök három új frontot nyitottak meg, és mindegyiken támogatásra szorultak, bár le is kötöttek antant erőket. A semleges Törökország gazdasági szempontból is hasznosabb lehetett volna a központi hatalmaknak.
"miből gondolod, hogy az egy darab Goeben csatacirkáló Északi-tengeri jelenléte változtatott volna érdemben a helyzeten? "
Nem gondolom, bár a háború után voltak olyan német vélekedések, hogy ha kettővel több csatacirkálójuk lett volna, ők nyerték volna meg skagerraki csatát. A háború első tengeri ütközeteiben mindenesetre kiegyensúlyozottabbak lettek volna az erőviszonyok, különösen Dogger Banknál. Egyszerűen csak hiba volt a korlátozott erőket így szétforgácsolni, bár ugyanezt a hibát az angolok is elkövették.
Nem látom be, miért volt nagy nyereség a csatlakozása? A tengerszorosokat augusztusban már amúgy is lezárták és elaknásították. A kaukázusi orosz csapatokat egy határ menti mozgósítással is le tudták volna kötni. A török csatlakozást a németek erőltették, hogy azok elvonják az orosz csapatokat a keleti hadszíntérről, de szerintem 1914 őszén jobb ötlet lett volna a bolgárokat vagy akár a görögöket bevonni a háborúba – akiket az ősellenség törökök csatlakozása éppenhogy elbizonytalanított afelől, ki mellé érdemes állniuk –, következő tavaszra így végezhettek volna a szerbekkel, és a teljes kuk haderőt át lehetett volna irányítani az orosz frontra. A törökök három új frontot nyitottak meg, és mindegyiken támogatásra szorultak, bár le is kötöttek antant erőket. A semleges Törökország gazdasági szempontból is hasznosabb lehetett volna a központi hatalmaknak.
"miből gondolod, hogy az egy darab Goeben csatacirkáló Északi-tengeri jelenléte változtatott volna érdemben a helyzeten? "
Nem gondolom, bár a háború után voltak olyan német vélekedések, hogy ha kettővel több csatacirkálójuk lett volna, ők nyerték volna meg skagerraki csatát. A háború első tengeri ütközeteiben mindenesetre kiegyensúlyozottabbak lettek volna az erőviszonyok, különösen Dogger Banknál. Egyszerűen csak hiba volt a korlátozott erőket így szétforgácsolni, bár ugyanezt a hibát az angolok is elkövették.
savanyújóska
2025.12.11 12:40:35
@bz249: Az olasz csatlakozással se nyertek volna sokat, csak egy tehetetlen szövetséges hadsereget, ami aligha vont volna el nagy erőket a flandriai frontról, és közben nagy valószínűséggel erős támogatást igényelt volna, hogy egyáltalán tartani tudja magát az antanttal szemben. Az olasz haditengerészetről később a gyakorlatban is bebizonyosodott, hogy nem ér semmit, képtelen lett volna megvédeni az olasz partokat a francia és angol támadásokkal szemben, ami Olaszország esetében nagyon súlyos következményekkel járt volna, ellentétben a Monarchiával, melynek a tengermellék alig jelentett valamit. Az olasz csatlakozás így csak növelte volna a központi hatalmak terheit, jobbak voltak ellenségnek.
A törököknél erős volt a német befolyás, ha azok a Balkánon és az orosz fronton sikereket érnek el, nem hiszem, hogy az angolok maguk mellé tudták volna csalogatni őket.
A törököknél erős volt a német befolyás, ha azok a Balkánon és az orosz fronton sikereket érnek el, nem hiszem, hogy az angolok maguk mellé tudták volna csalogatni őket.
Londonba először nem az ütközet híre jutott el, hanem az, hogy a német hajók november harmadikán befutottak Valparaisóba. A vereségről egy nappal később szereztek tudomást, amikor a németek nyilvánosságra hozták Spee Berlinbe küldött jelentését, és ünnepelni kezdték győzelmüket.
Az anyagi…..
Mint mindenki mást, a Kelet-ázsiai Hajórajt is teljesen váratlanul érte a háború kitörése. 1914 júniusában a hajóraj még békésen készülődött a német kézen levő Csendes-óceáni szigetek közötti szokásos nyári körútjára. A két páncéloscirkálón esedékes javításokat ezúttal is a japán Nagasaki…..
savanyújóska
2025.11.14 14:32:52
@bz249: "ezt a cirkalohaborut mikent kell elkepzelni?"
Úgy, ahogy a gyakorlatban is csinálták. Lövöldözünk amíg van lőszerünk, aztán ha a hazatérés reménytelen, elsüllyesztjük, vagy semleges kikötőben internáljuk a hajót. Hacsak az angolok előbb el nem kapnak, amire elég nagy esély volt.
"a szarazdokk hianya is bejon egy ido utan"
Egy idő után, de általában a lőszer előbb fogyott ki, és a gépek előbb használódtak el.
Úgy, ahogy a gyakorlatban is csinálták. Lövöldözünk amíg van lőszerünk, aztán ha a hazatérés reménytelen, elsüllyesztjük, vagy semleges kikötőben internáljuk a hajót. Hacsak az angolok előbb el nem kapnak, amire elég nagy esély volt.
"a szarazdokk hianya is bejon egy ido utan"
Egy idő után, de általában a lőszer előbb fogyott ki, és a gépek előbb használódtak el.
savanyújóska
2025.11.14 17:46:59
@bz249: Ezek a hajók már ott voltak a távoli vizeken, hazavinni nem tudták őket, a harc nélküli internálás meg számukra nem volt opció. Érthetetlenebb, hogy miért küldtek ki később további hajókat portyázni, amikor pedig láthatták, hogy ez öngyilkos vállalkozás, ami nem is hajt túl nagy hasznot.
@SMS_Vakapád: A németek számára elfogadhatatlan választás lett volna, hogy ütőképes hajókkal a kikötőben állva, passzívan várják az ellenséget, ahogy az osztrák–magyar flotta csinálta. A német haditengerészetnél, és ugyanígy az angolnál is, az volt az alapelv, amíg van lőszer, addig nem adjuk fel. Amikor a német hajók elhagyták Tsingtaót, még egyébként sem volt szó angol és japán hadüzenetről, tehát okkal gondolhatták, hogy van lehetőség az eredményes offenzívára is. Partvédő ütegnek a Kaiserin Elisabeth-et hagyták hátra, ami másra tényleg nem volt alkalmas.
@SMS_Vakapád: A németek számára elfogadhatatlan választás lett volna, hogy ütőképes hajókkal a kikötőben állva, passzívan várják az ellenséget, ahogy az osztrák–magyar flotta csinálta. A német haditengerészetnél, és ugyanígy az angolnál is, az volt az alapelv, amíg van lőszer, addig nem adjuk fel. Amikor a német hajók elhagyták Tsingtaót, még egyébként sem volt szó angol és japán hadüzenetről, tehát okkal gondolhatták, hogy van lehetőség az eredményes offenzívára is. Partvédő ütegnek a Kaiserin Elisabeth-et hagyták hátra, ami másra tényleg nem volt alkalmas.
savanyújóska
2025.11.15 11:39:58
A három évvel ezelőtti angliai körút alapvetően pozitív tapasztalatokkal járt, az ország egész kellemesnek és érdekesnek bizonyult, olyannak ahová szívesen látogatnék el újra. Azt azonban nem gondoltam, hogy erre a látogatásra a közeljövőben sor kerülne, és egyébként is inkább az északi, skót…..
savanyújóska
2025.10.26 16:04:24
@Galaric: Egy napba szerintem még a Historic Dockyard sem fér bele, csak a Mary Rosenál el lehet tölteni egy egész délutánt. A gosporti nyitvatartási idő egyébként is ütközik a túlpartival, mindkettő tízkor nyit, de Gosport már délután négykor bezár. A Dockyard után sehogy se értem volna oda időben, ha meg a tengeralattjárós múzeumot nézem meg először, a túlpartra nem marad idő. Portsmouthra és környékére szerintem kellene egy hét, hogy kényelmesen végigjárjunk mindent.
savanyújóska
2025.10.30 07:08:52
@Cymantrene: Van erre egy szép magyar szó, a replika. A Constitution faanyagának például már csak 10-15 százaléka eredeti, és idehaza a Lajtán is alig van valami, ami valóban a régi monitorból maradt meg, vagyis ezek inkább replikák, mint eredeti hajók. A Vasa viszont valódi, és talán a Victoryval is azt kellett volna csinálni, mint vele és a Mary Rose-al, szétszedni, a faanyagát konzerválni, aztán újra összerakni, és egy zárt, klimatizált térben kiállítani.
savanyújóska
2025.11.12 08:11:59
@SirHiggins: Terveztem, de egy napom volt erre, és mivel a Mary Rose-ra ráment majdnem az egész délután, a Warriorra meg a délelőtt, nem fért bele más. Utólag belegondolva alighanem jobb lett volna, ha a Victory helyett most valami mást nézek meg. A nyitvatartási idő – általában 10-16 – szerintem amúgy is szűkre van szabva.
A XVII. század végére egyértelművé vált, hogy a tengerek ura Nagy-Britannia maradt. Uralkodó pozíciójukat az angolok Gibraltár 1704-es, majd Málta 1798-as megszállásával tették vitathatatlanná és megtámadhatatlanná. A britek ezzel gyakorlatilag bekerítették Európát. Erről a három pontról – hazai…..
savanyújóska
2025.11.03 06:40:29
@valis47: Jogos. Javítva van.
savanyújóska
2025.11.05 15:41:14
@SirHiggins: "biztosítani kellett a Nílust"
Kitől? Minek?
"illetve a többi eu-i hatalomtól Egyiptomot"
Nem hiszem, hogy az lett volna a fő veszély, hogy a franciák egy átkaroló hadművelettel Szudánon át támadnák meg Szuezt. Egyiptom megtartásához Máltát és Ciprust kellett biztosítani, meg Alexandriát és Port Saidot.
"Laosz esetében meg a ott a rizs, gumi, selyem"
Nagy deal. Az ország jelenlegi jellemzése szerint: "elmaradott agrárország". A mezőgazdaságuk az ezredforduló körül jutott el odáig, hogy rizsből nem szorulnak behozatalra. A gumitermelés itt még nem tart, a kisipari selyemgyártásból származó haszon meg még Laosz gazdaságához mérten sem jelentős.
Kitől? Minek?
"illetve a többi eu-i hatalomtól Egyiptomot"
Nem hiszem, hogy az lett volna a fő veszély, hogy a franciák egy átkaroló hadművelettel Szudánon át támadnák meg Szuezt. Egyiptom megtartásához Máltát és Ciprust kellett biztosítani, meg Alexandriát és Port Saidot.
"Laosz esetében meg a ott a rizs, gumi, selyem"
Nagy deal. Az ország jelenlegi jellemzése szerint: "elmaradott agrárország". A mezőgazdaságuk az ezredforduló körül jutott el odáig, hogy rizsből nem szorulnak behozatalra. A gumitermelés itt még nem tart, a kisipari selyemgyártásból származó haszon meg még Laosz gazdaságához mérten sem jelentős.
savanyújóska
2025.11.06 13:19:20
@SirHiggins: Nem vitatom, hogy az angolok akkor fontosnak gondolták, hogy Afrikában Alexandriától Fokvárosig összefüggő területeik legyenek, csak azt állítom, hogy valójában ennek korántsem volt nagy jelentősége. A térképen nyilván jól nézett ki, hogy besatírozhatták maguknak ezt a nagy foltot – bár Egyiptom szó szerint nem volt gyarmat –, de a szárazföldi összeköttetés csak ezen a térképen létezett, nem voltak sem utak, sem vasutak, a gyarmatokkal a tengeren, jóval később légi úton tartották fenn a kapcsolatot. A tervezett – és el is kezdett – Kairó-Fokváros vonalra a gatyájukat is ráfizették volna, nagy valószínűséggel úgy, hogy az életben nem térül meg az ára. Abban is egyetértek a posztban idézett szerzővel, hogy az európai országok tökön lőtték magukat, amikor a saját belső fejlődésük helyett gyarmatbirodalmak megszerzésére és kiépítésére fordították a gazdasági erőforrásaik jelentős részét.
Korábbi weblapomon volt az a rossz szokásom, hogy írásaimhoz időnként hozzátoldottam olyan fejezeteket, melyek anyaga a cikkek választott témájához csak feltételesen kapcsolódott. Ezekben főleg egyes történeti/politikai eseményekről, vagy azok utólagos értelmezéseiről fejtettem ki saját…..
savanyújóska
2025.11.03 06:49:30
@Pájer Csaba: Ez az értetlenség szerintem nem olyan régi eredetű. 1945 előtt az angolok még nagyon is jól tudták a faj jelentését.
savanyújóska
2025.11.05 08:09:40
@valis47: Köszönjük Vásárhelyi Máriának, hogy ezúttal is megtalálta az Ellenséget. Elmondhatatlan, mennyire hiányzik a magyar közéletből az általa képviselt SZDSZ-es szellemiség.
savanyújóska
2025.11.05 08:12:13
@bz249: Nézd meg a kakadut meg a gazdáját, nemcsak okosnak és ravasznak hiszik magukat, hanem világpolitikai tényezőknek is. Ez az igazi hungarikum.
A tervezés első pillanataitól kezdve eldöntött kérdés volt, hogy az új csatahajókat a főfegyverzet kaliberét tekintve is fel kell zárkóztatni a nemzetközi standardhoz. A kaliberről folytak viták, de az értekezletek során gyakorlatilag végig a 305 mm-es űrméret volt a favorit, és a megbeszélések…..
savanyújóska
2023.03.09 12:12:49
@Kreitl István: A csatáról sok történet kering, többnyire a kínaiak kárára, és nehéz megmondani, melyik igaz. Az egyik szerint például Philo McGiffen nem a zászlóshajón, hanem a másik páncéloson, a Chen Yuen-en tartózkodott, és ő vette át a csatahajó irányítását, amikor annak kapitánya az első lövésekre pánikba esett, és tisztjeivel együtt a parancsnoki híd ablakain kimászva elmenekült a hajóról.
savanyújóska
2025.05.22 16:59:47
@SMS_Vakapád: "sok volt erre a hajóosztályra a 32 db löveg"
A nyolc 24 centis feleslegesen nagy kaliberű volt, a húsz tízcentis meg feleslegesen sok.
"hogyan lehetett volna a háborúban jobban kihasználni?"
Úgy, hogy bevetik őket. Volt már erről itt valahol szó, akkor is írtam, hogy nem valamiféle D-Day-re gondolok, hanem kisebb-nagyobb diverzáns akciókra, amiket az angolok rendszeresen csináltak a török partoknál, hidakat meg vasútvonalakat robbantgatva, kisebb rajtaütésekkel zavart keltve a hátországban.
A nyolc 24 centis feleslegesen nagy kaliberű volt, a húsz tízcentis meg feleslegesen sok.
"hogyan lehetett volna a háborúban jobban kihasználni?"
Úgy, hogy bevetik őket. Volt már erről itt valahol szó, akkor is írtam, hogy nem valamiféle D-Day-re gondolok, hanem kisebb-nagyobb diverzáns akciókra, amiket az angolok rendszeresen csináltak a török partoknál, hidakat meg vasútvonalakat robbantgatva, kisebb rajtaütésekkel zavart keltve a hátországban.
savanyújóska
2025.11.05 07:53:04
@portepee: "erről a célzásról nem írnál bővebben"
A sorozat következő részében van róla szó, amennyire itt érdemes ezzel foglalkozni. Írom ott is, a tűzvezető rendszerek olyan bonyolult matematikai apparátussal dolgoznak, ami laikus számára szinte érthetetlen, hacsak nem matematikus az illető.
"De melyik monitor?"
A szakirodalom szerint a Temes, de erről vannak viták, egyesek szerint a hadsereg egyik Zimonynál települt ütege adta le az első lövéseket.
A sorozat következő részében van róla szó, amennyire itt érdemes ezzel foglalkozni. Írom ott is, a tűzvezető rendszerek olyan bonyolult matematikai apparátussal dolgoznak, ami laikus számára szinte érthetetlen, hacsak nem matematikus az illető.
"De melyik monitor?"
A szakirodalom szerint a Temes, de erről vannak viták, egyesek szerint a hadsereg egyik Zimonynál települt ütege adta le az első lövéseket.
A Fülöp-szigeteki partraszállás hevenyészve összecsapott hadművelet volt, melynek szokatlan módon nem volt főparancsnoka. A flotta és a hadsereg nem egyeztetett, és nem hangolta össze a tevékenységét. Nimitz nagylelkűen MacArthur parancsnoksága alá rendelte az egész Hetedik Flottát, melyhez a régi…..
savanyújóska
2025.10.13 11:33:30
@SMS_Vakapád: Az olasz flottavezetés szokása volt, hogy Rómából próbálták irányítani a fronton hadműveletező erőket, mondjuk úgy, hogy mérsékelt sikerrel.
A Puget Sound hajógyárában megtartott tíznapos próbaüzemet követően az újjáépített Tennessee 1943 május 23-án futott ki ismét a tengerre, és indult útnak San Pedro felé. A csatahajó egy teljesen új legénységgel a fedélzetén kezdte meg új életét. A Tennessee régi embereiből alig néhányan kerültek…..
savanyújóska
2025.09.25 09:17:50
@Cymantrene: Nem feltétlenül, a csövek élettartamát nagy távolságra, teljes kivetőtöltettel leadott lövésekkel számolták ki, a parti célokat meg viszonylag közelről lőtték, amihez csőkímélő résztöltetek is elegendőek voltak.
@Motorogre: "a halál rettegése bezárva is, szabad ég alatt is egyformán borzalmas"
És ez az, amit sosem látsz az akciófilmekben, és általában a háborús filmekben se nagyon.
@Motorogre: "a halál rettegése bezárva is, szabad ég alatt is egyformán borzalmas"
És ez az, amit sosem látsz az akciófilmekben, és általában a háborús filmekben se nagyon.
savanyújóska
2025.09.26 08:00:18
@Galaric: A hajóparancsnoki beosztást egy tiszt általában egy vagy két évig látta el, utána más beosztásba helyezték át. Haggart egyszerűen csak kitöltötte az idejét, 20 hónapig volt a Tennessee parancsnoka, aztán áthelyezték, és a San Diego-i kiképző központ vezetője lett.
A XX. századi legendárium egyik fontos eleme, hogy a két világháború során háborús bűnöket, emberiség elleni bűncselekményeket, meg hasonlókat elkövetni a németek és a japánok privilégiuma volt. Időnként persze az angolszász vitézek is megbotlottak, és csináltak nem egészen tisztességes dolgokat,…..
savanyújóska
2025.09.24 12:38:49
@Artyom2k33: "Még pár évtizednek biztosan elkell telnie ahhoz, hogy a második világháború kronológiája egy dogmából nyíltan kutatható, árnyaltabb eseménysorozat legyen."
Régebben én is ezt hittem, de úgy látom, ezzel ellentétes ami történik, ahogy múlik az idő, úgy lesz egyre őrültebb a történtek hivatalos narratívája. Európa azóta is állandóan önmaga körül kering, nem jut sehová, és miközben feltörekvő szélsőséges politikai erők kezdik szétszaggatni, a legnagyobb gondja még mindig az, hogy fogcsikorgatva "harcoljon" a nyolcvan éve halott Hitler Adolf ellen.
A többivel egyetértek, többségét én is megírtam már régebbi cikkekben. Ha kíváncsi vagy a "progresszív értelmiség" reakcióira, olvasgasd kicsit a kommenteket itt, vagy a Cap Arcona és Wahoo posztok alatt.
Régebben én is ezt hittem, de úgy látom, ezzel ellentétes ami történik, ahogy múlik az idő, úgy lesz egyre őrültebb a történtek hivatalos narratívája. Európa azóta is állandóan önmaga körül kering, nem jut sehová, és miközben feltörekvő szélsőséges politikai erők kezdik szétszaggatni, a legnagyobb gondja még mindig az, hogy fogcsikorgatva "harcoljon" a nyolcvan éve halott Hitler Adolf ellen.
A többivel egyetértek, többségét én is megírtam már régebbi cikkekben. Ha kíváncsi vagy a "progresszív értelmiség" reakcióira, olvasgasd kicsit a kommenteket itt, vagy a Cap Arcona és Wahoo posztok alatt.
savanyújóska
2025.09.25 09:00:36
@valis47: Igen, a lengyelek közismerten elfogult németbarátok.
savanyújóska
2025.09.25 19:52:39
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz