Adatok
savanyújóska
264 bejegyzést írt és 1304 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
A Yamatónak meglehetősen szép szakirodalma van, annak ellenére, hogy a már említett okok miatt igazából valamennyi csatahajó közül róla tudjuk a legkevesebbet. A Yamatóról, melyről leggyakrabban úgy beszélnek, mint egyedi építésű hajóról – a róla szóló japán filmben ha jól emlékszem, még csak meg…..
A 110-es számot viselő, utóbb Shinano névre keresztelt hajó építését 1940 május negyedikén kezdték el a haditengerészet yokusakai szárazdokkjában, mely ekkor még maga is építés alatt állt. A kimondottan a leendő csatahajó kedvéért a közelben épülő új acélgyár szintén nem volt még kész erre az…..
savanyújóska
2026.10.25 08:39:58
@Oktán Pista: Ez a hadsereg 15 centis Type V ágyúja, a cikkben a haditengerészet 127 mm-es Type V-jéről van szó.
www.navweaps.com/Weapons/WNJAP_5-50_t1.php
www.navweaps.com/Weapons/WNJAP_5-50_t1.php
Miután Kurita eredeti zászlóshajóját, az Atago nehézcirkálót az amerikai tengeralattjárók elsüllyesztették, a Yamato lett a csatahajó-kötelék zászlóshajója, és a leytei csatát ebben a minőségében harcolta végig. A Sibuyan-tengeren az ellenséges légitámadások szinte teljes egészében a Musashi ellen…..
savanyújóska
2026.10.10 08:08:16
@Carada: Mondjuk úgy, hogy a japán kultúra távol áll tőlem. Eltúlzottnak érzem a gesztusaikat, túljátszottnak az érzelmeket, érthetetlennek a motivációikat.
@Macroglossa: "nem lehetett korábban detektálni?"
Valahol azt olvastam, a tengeralattjárók műszerei érzékelik a tengerfenéken heverő nagyvasak keltette mágneses anomáliákat, és azokat tájékozódásra használják, de ezeket az információkat titokként kezelik. Nem tudom ebből mi igaz.
"Milyen földi maradványokat"
Nagy mélységben a csontok is szétporladnak, de 345 méteren talán hosszabb ideig is megmaradnak, ezt megint nem tudom biztosan.
"4 torpedótalálat"
És ebből a tatot ért két találat is elég lett volna a hajó elsüllyedéséhez.
@bz249: Csatasorban is mehetett volna teljes gőzzel.
@Macroglossa: "nem lehetett korábban detektálni?"
Valahol azt olvastam, a tengeralattjárók műszerei érzékelik a tengerfenéken heverő nagyvasak keltette mágneses anomáliákat, és azokat tájékozódásra használják, de ezeket az információkat titokként kezelik. Nem tudom ebből mi igaz.
"Milyen földi maradványokat"
Nagy mélységben a csontok is szétporladnak, de 345 méteren talán hosszabb ideig is megmaradnak, ezt megint nem tudom biztosan.
"4 torpedótalálat"
És ebből a tatot ért két találat is elég lett volna a hajó elsüllyedéséhez.
@bz249: Csatasorban is mehetett volna teljes gőzzel.
savanyújóska
2026.10.11 12:46:29
@RedGreg: Tegyük azért hozzá, hogy az amerikai csatahajók is az all or nothing rendszer szerint épültek.
savanyújóska
2026.10.11 18:06:09
@molnibalage: Ha az amerikai hajókról van szó, nem utólag adtak hozzá, hanem a második világháborús csatahajóikon már használtak 30-40 mm-es szilánkvédő és decapping páncélzatot is.
1940 augusztus nyolcadikai vízrebocsátása után a Yamato építése a gépek és a fegyverzet beszerelésével, valamint a felépítmény építésével folytatódott. A csatahajó 1941 őszén került olyan készültségi szintre, hogy el lehetett kezdeni a próbajáratokat. Az utolsó hónapokban már lehetett tudni, hogy…..
savanyújóska
2026.09.29 07:38:01
@molnibalage: "A Biscmarkot oldalról telibe kapta egy torpedó"
Az rossz mélységben futó torpedó volt, ami közvetlenül a vízvonal alatt az övpáncélzatot találta el.
"a kérdés az, hogy a jenki torpedók mekkorák voltak"
Az amerikai Mark13 töltete 275 kg TNT, vagy Torpex, az angol Mark XII-é 176kg TNT, a későbbi változaté 200 kg.
Az rossz mélységben futó torpedó volt, ami közvetlenül a vízvonal alatt az övpáncélzatot találta el.
"a kérdés az, hogy a jenki torpedók mekkorák voltak"
Az amerikai Mark13 töltete 275 kg TNT, vagy Torpex, az angol Mark XII-é 176kg TNT, a későbbi változaté 200 kg.
savanyújóska
2026.09.30 14:35:50
@molnibalage: "érte egyáltalán torpedó találat?"
Az nem, de a törpe tengeralattjárók támadásakor három kéttonnás töltet robbant fel a hajó mellett, a legtávolabbi sem messzebb 50 méternél. A vízbetörés összesen 1430 tonna volt, nagyrészt a torpedóvédő rendszer tereiben, ezen belül csak néhány helyiség került víz alá. A közvetett károk voltak súlyosak, a hatalmas ütéstől törtek a gőzvezetékek, felszakadt a turbinák talapzata, levágtak a biztosítékok, a lövegtornyok kiugrottak a helyükről. Egy évvel később egy Tallboy – 2,3 tonna töltet – közvetlenül a hajó orra mellett robbant, akkor 800 tonna víz került a hajóba.
Az nem, de a törpe tengeralattjárók támadásakor három kéttonnás töltet robbant fel a hajó mellett, a legtávolabbi sem messzebb 50 méternél. A vízbetörés összesen 1430 tonna volt, nagyrészt a torpedóvédő rendszer tereiben, ezen belül csak néhány helyiség került víz alá. A közvetett károk voltak súlyosak, a hatalmas ütéstől törtek a gőzvezetékek, felszakadt a turbinák talapzata, levágtak a biztosítékok, a lövegtornyok kiugrottak a helyükről. Egy évvel később egy Tallboy – 2,3 tonna töltet – közvetlenül a hajó orra mellett robbant, akkor 800 tonna víz került a hajóba.
A Yamato osztályú csatahajókon használt 460 mm-es kaliberű lövegek a modern csatahajókon beépített legnagyobb kaliberű fegyverek voltak. (Ehhez hasonló, 457 mm-es kaliberű ágyúkkal csak az angol Furious csatacirkálót szerelték fel 1917-ben, de csak egy rövid időre.) A löveget hivatalosan a „40cm/45…..
savanyújóska
2026.09.16 16:21:41
@molnibalage: Régi szövegeket illesztgetek össze, és egészítem ki új beírásokkal. A szövegszerkesztőben újraformázom az egészet, de a blogra kitéve általában valahogy mindig előjönnek az eltérő betűtípusok.
savanyújóska
2026.09.22 07:43:29
@g.d: Egész pontosan az 1933 májusában Type93 No.1 néven rendszeresített, DC1 jelölésű töltet, ami 51,8% nitrocellulózt, 41% nitroglicerint, 4,5% centralitot, 2% orto-tolil-uretánt, és 0,7% ásványi sót tartalmazott. A DC jelölés a Doku Cordite, vagyis német kordit rövidítése, a korditot meg mindközönségesen lőpornak is szokták hívni. Amúgy tényleg nem fekete.
Miután az eredetileg tervezett 294 méteres hosszúságot racionális megfontolások miatt erősen csökkenteni voltak kénytelenek, a hajók végül egy rendkívül széles, zömök hajótestet kaptak. Ennek ugyan számos előnye volt, viszont a széles hajótest nagy ellenállása komoly kihívást jelentett a…..
savanyújóska
2026.09.17 08:45:45
@molnibalage: Ezek bombatalálatok voltak. A HE gránátok hasonló pusztítást csináltak volna, de az AP gránátok valószínűleg robbanás nélkül átmentek volna a hajón, ahogy a páncélozatlan részeken becsapódó AP gránátok valóban át is mentek a Jean Barton.
savanyújóska
2026.09.17 16:23:32
@molnibalage: Nem volt. Egyébként a diskurzus itt eredetileg nem az all or nothingról indult, hanem arról, érdemes volt e áttérni a páncéltörő gránátok kizárólagos használatára.
savanyújóska
2026.09.20 08:25:47
@gigabursch: Nem maradt fenn ilyen adat. Annyit lehet tudni, hogy a próbajáratokon nem teljesen feltöltve, 69.100 tonnás vízkiszorításnál a Yamato merülése 10,4 méter volt, 72.800 tonnás teljes terhelés mellett pedig 10,86 méter.
A Washingtoni Flottaegyezmény által megállapított 10 éves csatahajó-építési tilalom, a „naval holiday”, az eredeti elképzelések szerint 1931 december 31-én járt volna le. Ezután az időpont után vált volna lehetővé, hogy a japánok új hajókra cseréljék le legrégebbi, Kongo osztályú csatahajóikat. A…..
savanyújóska
2026.09.02 07:33:51
@Maga Lenin: Minden haditengerészetnél ez volt a tervezési koncepció. Az alapfeltételezés mindig az volt, hogy azonos erejű csatahajókkal kerülnek szembe, és miután az ellenfél ágyúiról nem rendelkeztek pontos adatokkal, és nem tudtak a tesztekhez kölcsönkérni belőlük, a saját ágyúkhoz méretezték a páncélzatot. Amivel általában nem is tévedtek nagyot, a haditengerészetek egymást követték a fejlesztésekben, és azonos időben nagyjából azonos erejű hajókat és ágyúkat építettek. A 46 centis ágyúkkal a japánok csak eléje akartak menni az amerikai fejlesztéseknek, de ők is csak körülbelül ötéves előnyre számítottak ezzel. Úgyhogy a következő lépés az 51 centis kaliber volt.
@eMM2: Az oroszok ugyanilyen betegesen titkolóznak, a szovjet időben náluk is titoknak számított a hajók neve. A japánok meg alighanem a háború végén is úgy gondolták, hogy a csatahajóik mindent felülmúló szuper-fegyverek voltak, és a terveik nagy előnyhöz juttatnák a többiekkel szemben az amerikai haditengerészetet.
@bz249: "a japanok egy tenyleges donto csataban hogyan allitottak volna ossze a csatasort?"
Nem tudom. Leyténél különválasztották a lassú és a gyors csatahajókat, de 1942-ig ez nem is lett volna szükséges, mert a leglassabb japán csatahajók tudtak annyit, mint a leggyorsabb amerikaiak, vagyis 23 csomót.
@eMM2: Az oroszok ugyanilyen betegesen titkolóznak, a szovjet időben náluk is titoknak számított a hajók neve. A japánok meg alighanem a háború végén is úgy gondolták, hogy a csatahajóik mindent felülmúló szuper-fegyverek voltak, és a terveik nagy előnyhöz juttatnák a többiekkel szemben az amerikai haditengerészetet.
@bz249: "a japanok egy tenyleges donto csataban hogyan allitottak volna ossze a csatasort?"
Nem tudom. Leyténél különválasztották a lassú és a gyors csatahajókat, de 1942-ig ez nem is lett volna szükséges, mert a leglassabb japán csatahajók tudtak annyit, mint a leggyorsabb amerikaiak, vagyis 23 csomót.
savanyújóska
2026.09.02 14:42:12
@bz249: Megtervezték hozzá a hajókat, és az ágyúkból is megrendelték az első két prototípust, de a háború kitörésekor leállították a munkákat. Később lesz még róluk szó itt is.
savanyújóska
2026.09.11 18:01:51
@Galaric: "nyolcszoros jenki főlényt mutatnak"
Ez már a végeredmény. Az első másfél évben a japán fölény volt a jellemző, még Midway után is. 1942 végén volt néhány hét, amikor az amerikaiaknak egyetlen üzemképes anyahajójuk sem maradt a Csendes-óceánon, az angoloktól kellett kölcsönkérniük egyet.
Ez már a végeredmény. Az első másfél évben a japán fölény volt a jellemző, még Midway után is. 1942 végén volt néhány hét, amikor az amerikaiaknak egyetlen üzemképes anyahajójuk sem maradt a Csendes-óceánon, az angoloktól kellett kölcsönkérniük egyet.
A háború, melybe ilyen-olyan formában gyakorlatilag Európa összes állama belekeveredett, még két évig folyt tovább. Zűrzavaros csatározások után végül a franciák kerültek fölénybe, nem olyan nagyba, hogy azzal egyértelmű győzelmet arathattak volna, de az világossá vált, hogy ellenfelei nem tudják…..
savanyújóska
2026.08.15 16:23:05
@Macroglossa: Volt újjáépítés, csak a magyari urak úgy gondolták, az 1526 előtti feudalizmust kell újjáépíteni.
savanyújóska
2026.08.21 14:55:59
@RedGreg: "Lajos egy virágzó országot hagyott hátra"
Az idei év legjobb kommentje. A nagy Lajos halálakor az ország éves bevétele 69 millió livre volt, míg az államadósság 2,4 milliárd livre, vagyis az állam 35 évi bevétele. A költségvetés 50-80 százaléka a hadsereg fenntartására, és a háborúk finanszírozására ment el. Az országban konkrétan éhínség volt, Lajos uralkodásának utolsó két évtizedében legalább másfél millióan haltak éhen. A francia paraszt átlagéletkora 25 év volt.
"Lajos után viszont Napóleonig csak a szarrá veretés maradt."
Mi van? A francia hadsereg 1871-ig a kontinens domináns hadereje volt, csak koalíciók tudták legyőzni.
"Pont pl a Monarchiától"
Ezen még gondolkozz egy kicsit.
Az idei év legjobb kommentje. A nagy Lajos halálakor az ország éves bevétele 69 millió livre volt, míg az államadósság 2,4 milliárd livre, vagyis az állam 35 évi bevétele. A költségvetés 50-80 százaléka a hadsereg fenntartására, és a háborúk finanszírozására ment el. Az országban konkrétan éhínség volt, Lajos uralkodásának utolsó két évtizedében legalább másfél millióan haltak éhen. A francia paraszt átlagéletkora 25 év volt.
"Lajos után viszont Napóleonig csak a szarrá veretés maradt."
Mi van? A francia hadsereg 1871-ig a kontinens domináns hadereje volt, csak koalíciók tudták legyőzni.
"Pont pl a Monarchiától"
Ezen még gondolkozz egy kicsit.
savanyújóska
2026.08.22 11:56:09
@RedGreg: Bocs, valóban félreértettem. A második mondatban a franciákról írtál, azt hittem az első is azokra vonatkozik. A mi Lajosunk nem amortizálta le annyira az országot, mint a francia, de a kincstárat kiürítette az értelmetlen háborúival, és végeredményben nem sokat tett hozzá ahhoz, amit az apja hagyott rá.
A francia hadsereg nyilván nem volt legyőzhetetlen, de a Napkirály utáni teljesítménye sem volt rosszabb, mint korábban, legalábbis szó sem volt semmilyen szarrá veretésről. Franciaország a kontinensen egyértelműen vezető nagyhatalom maradt, még ha a folyamatosan erősödő Ausztria és Poroszország mellett a hegemóniája nem is volt olyan erős, mint korábban. A hétéves háború valóban nagy szívás volt nekik, nem csak a tengeren, hanem a szárazföldön is, de egyik vereségük sem volt döntő jelentőségű, viszont ezek hatására a háború után komoly haderő reformba kezdtek.
A Monarchiával Franciaország meg bajosan kerülhetett ekkoriban szembe, tekintve hogy az csak 1867-ben jött létre.
A francia hadsereg nyilván nem volt legyőzhetetlen, de a Napkirály utáni teljesítménye sem volt rosszabb, mint korábban, legalábbis szó sem volt semmilyen szarrá veretésről. Franciaország a kontinensen egyértelműen vezető nagyhatalom maradt, még ha a folyamatosan erősödő Ausztria és Poroszország mellett a hegemóniája nem is volt olyan erős, mint korábban. A hétéves háború valóban nagy szívás volt nekik, nem csak a tengeren, hanem a szárazföldön is, de egyik vereségük sem volt döntő jelentőségű, viszont ezek hatására a háború után komoly haderő reformba kezdtek.
A Monarchiával Franciaország meg bajosan kerülhetett ekkoriban szembe, tekintve hogy az csak 1867-ben jött létre.
A texeli ütközet végett vetett azoknak a reményeknek, hogy az angol–francia haderő majd a tenger felől támadva számolja fel Hollandia ellenállását. A szárazföld felől ugyanekkor a hollandok által elárasztott földek állták útját a francia hadseregnek, mely képtelen volt tovább nyomulni az ország…..
savanyújóska
2026.08.01 13:26:33
@bz249: Külön posztban nem.
savanyújóska
2026.08.07 16:02:38
@Macroglossa: 1. Az ágyúkat mindenhol a kilőtt ágyúgolyók fontban mért súlya alapján kategorizálták. (Más országok a saját mértékegységük alapján mértek, de az általában hasonló volt az angol fonthoz. Az angol pound 0,453 kiló volt, míg a holland pond 0,494, a francia livre pedig 0,489 kiló.) Maguk az ágyúk a nagyjából azonos súlyú golyók ellenére sem voltak teljesen egyformák, minden országnak más szabványai voltak, bár az azonos kategóriájú ágyúk között általában nem volt nagy eltérés. A hajókon használt ágyúk sem voltak egyformák, a 12 fontos volt talán a legelterjedtebb, ezt minden haditengerészetnél használták. Az angol sorhajók alsó ütegsorában általában 32 fontos ágyúkat használtak, a legnagyobb hajókon gyakran 42 fontosakat, míg a franciáknál a 36 fontos ágyú lett a standard méret. A hollandoknál a kisebb hajóik miatt ekkortájt a 24 fontos ágyú volt a leggyakoribb, ami tűzerőben gyengébb volt a többieknél, viszont ezt némileg ellensúlyozta a nagyobb tűzgyorsaság.
2. Messina mellett még más területeket is megszereztek, de a sziget nagyobb része spanyol ellenőrzés alatt maradt. Vivonne herceg húga – mindkettő – ugyebár jól feküdt a királyi udvarban, tehát a bátyót is meg kellett tolni néhány ranggal és címmel. Később a legmagasabb katonai rangot, a marsallit is megkapta.
2. Messina mellett még más területeket is megszereztek, de a sziget nagyobb része spanyol ellenőrzés alatt maradt. Vivonne herceg húga – mindkettő – ugyebár jól feküdt a királyi udvarban, tehát a bátyót is meg kellett tolni néhány ranggal és címmel. Később a legmagasabb katonai rangot, a marsallit is megkapta.
A Solebay-i csatában elszenvedett károk és veszteségek miatt az angol–francia flotta egészen őszig nem volt képes nagyobb hadműveleteket kezdeni, ezt követően pedig már az időjárás nem kedvezett azoknak. A háború legválságosabb szakaszában Hollandia így időt nyert, ami lehetővé tette számára a…..
savanyújóska
2026.07.04 16:41:54
@Maga Lenin: Ha nem is részletekbe menően, de nagyjából ismerhették, már csak azért is, mert a jelzések egy része mindenhol ugyanaz volt, a támadást elrendelő jelzés például mindenhol a vörös zászló volt. A legnagyobb jelentősége az előzetes megbeszéléseknek volt, a csatában jelzések nélkül is tudnia kellett mindenkinek, mi a dolga, mert a füst miatt a saját zászlóshajó jelzéseit is alig látták. Az elővédnek és az utóvédnek az utasításokat gyakran futárhajóval küldték el, pedig a vitorlás korszakban ha ütközetekben nagy távolságokról beszélünk, általában néhány kilométerről van csak szó.
Nagy jelentősége tehát nem volt annak, ha tudták olvasni az ellenség jelzéseit, a saját hajókat tájékoztatni róla nem volt lehetőség, és nem volt rá idő sem. A beosztott parancsnokoknak – optimális esetben – fel kellett készülniük minden lehetőségre, és tudniuk kellett, hogyan reagáljanak rá. A főparancsnok ütközet közben általában nagyon kevés általános utasítást adott, egyrészt mert nem volt többre lehetőség, másrészt pedig mert nem is volt szükség többre. Az első schooneveldi csatában a támadást és a harc megszakítását elrendelő jelzés között Ruyter öt vagy hat utasítást adott ki a flottának.
Nagy jelentősége tehát nem volt annak, ha tudták olvasni az ellenség jelzéseit, a saját hajókat tájékoztatni róla nem volt lehetőség, és nem volt rá idő sem. A beosztott parancsnokoknak – optimális esetben – fel kellett készülniük minden lehetőségre, és tudniuk kellett, hogyan reagáljanak rá. A főparancsnok ütközet közben általában nagyon kevés általános utasítást adott, egyrészt mert nem volt többre lehetőség, másrészt pedig mert nem is volt szükség többre. Az első schooneveldi csatában a támadást és a harc megszakítását elrendelő jelzés között Ruyter öt vagy hat utasítást adott ki a flottának.
savanyújóska
2026.07.14 18:18:50
@Csaba Timar: Igazából a rádió elterjedésig nem volt megoldott, hogy a főparancsnok akár az egyes hajóknak is részletekbe menő utasításokat tudjon adni.
A hollandok szerintem vehették volna hasznát egy jobb jelzésrendszernek, az ellenség nagyobb tűzereje miatt ők nagyobb hangsúlyt fektettek a manőverezésre, a beosztott parancsnokoknak pedig általában nem volt erősségük a fegyelem, és hajlamosak voltak az elkalandozásra. Ekkoriban egyébként még a jobbnak tartott angol rendszer is összesen öt jelzőzászlóval dolgozott csak, ezeket vonták fel különböző helyekre, illetve ágyúlövésekkel és a vitorlák ki és bevonásával, vagy kilobogtatásával jeleztek. A bajban levő hajó például két ágyúlövéssel, és a fővitorla bevonásával jelezte, hogy segítséget kér. Az ilyesmi nyilván sokszor nehezen volt értelmezhető, és félreérthető is volt, főleg ütközetben, amikor egyébként is állandóan lőttek.
A hollandok szerintem vehették volna hasznát egy jobb jelzésrendszernek, az ellenség nagyobb tűzereje miatt ők nagyobb hangsúlyt fektettek a manőverezésre, a beosztott parancsnokoknak pedig általában nem volt erősségük a fegyelem, és hajlamosak voltak az elkalandozásra. Ekkoriban egyébként még a jobbnak tartott angol rendszer is összesen öt jelzőzászlóval dolgozott csak, ezeket vonták fel különböző helyekre, illetve ágyúlövésekkel és a vitorlák ki és bevonásával, vagy kilobogtatásával jeleztek. A bajban levő hajó például két ágyúlövéssel, és a fővitorla bevonásával jelezte, hogy segítséget kér. Az ilyesmi nyilván sokszor nehezen volt értelmezhető, és félreérthető is volt, főleg ütközetben, amikor egyébként is állandóan lőttek.
savanyújóska
2026.08.01 13:25:56
@rezgaras: A hajó oda megy, ahová akar, különben nem lenne értelme az egész hajózásnak. A célhoz vezető út viszont ritkán egyenes, ez a széltől függ. Széllel szemben menni egyetlen vitorlás sem tud, hogy milyen szögben tud szél felé tartani, az a vitorlázattól függ, keresztvitorlázatnál ez általában legfeljebb 60-70 fok volt, vagyis tényleg nem a negyedszeles irány volt a megszokott. A csapásváltás nagy hajóval nyilván nem egyszerű manőver, itt is volt említés olyan esetről, amikor a forduláshoz nem volt elég lendület, a hajók elvesztették a szelet, és egyszerűen megálltak széllel szemben.
1673 július 27-én a holland flotta a háború kitörése óta először ismét teljes erejét mozgósítva szállt újra tengerre, a 75 sorhajó és a négy fregatt mellett mintegy 30 kisebb hadihajó, főleg gyújtóhajók tartoztak Ruyter parancsnoksága alá. Az angol–francia flotta ekkor már szintén a tengeren volt,…..
savanyújóska
2026.07.26 06:50:42
@RedGreg: XIV. Lajosba nem kell különösebben nagy stratégiai érzéket belelátni, de ez a döntés tulajdonképpen érthető volt. Éppen a szárazföldi elérhetősége miatt Hollandia volt a sebezhetőbb, ráadásul jóval gazdagabb is, mint Anglia.
savanyújóska
2026.07.28 17:51:13
@RedGreg: Gyors győzelemben bíztak, és tulajdonképpen nem sokon múlott, hogy nem lett az. Azon buktak el, hogy nem fordítottak elég figyelmet a gátakra, és azok átvágásával a hollandok időt nyertek, hogy összeszedjék magukat. Hosszú távon nyilván jobban jártak volna az általad vázolt megoldással, de nagyon ritka az a politikus vagy hadvezér, aki hosszú távban, generációnyi időben gondolkozik. Az utolsó részben majd idézem megint Mahant, neki is a tiédhez hasonló lesz a véleménye.
Egyébként meg jó ideje érzem már úgy, ideje lenne abbahagyni, és mást csinálni. Belefásultam már ebbe, és egyébként is lassan nyugdíjaskorba érek.
@bz249: Vilmos felváltva tartózkodott Hollandiában és Angliában, ha távol volt Londontól, helyette a felesége gyakorolta a királyi jogokat. Neki az angol trón volt a nagyobb biznisz, de XIV. Lajos az ő helyében teljesen biztos, hogy nem költözött volna Londonba.
Egyébként meg jó ideje érzem már úgy, ideje lenne abbahagyni, és mást csinálni. Belefásultam már ebbe, és egyébként is lassan nyugdíjaskorba érek.
@bz249: Vilmos felváltva tartózkodott Hollandiában és Angliában, ha távol volt Londontól, helyette a felesége gyakorolta a királyi jogokat. Neki az angol trón volt a nagyobb biznisz, de XIV. Lajos az ő helyében teljesen biztos, hogy nem költözött volna Londonba.
savanyújóska
2026.07.29 07:08:04
@bz249: Nem kellett volna megszállnia Angliát, csak Írországot. Jakab meg jó vazallus lett volna az angol trónon.
Míg Hollandia a tengereken bármilyen ellenséggel, akár az egyesült angol–francia hajóhaddal szemben is a siker reményében tudta felvenni a küzdelmet, addig a szárazföldön a francia hadsereggel szemben teljesen reménytelennek látszott a helyzete. A Hollandia elleni támadásban közvetlenül 120 ezer…..
savanyújóska
2026.06.30 14:08:21
@SirHiggins: Nem őrzök róluk rossz emlékeket. Ha látták, hogy nem megy, nem erőltették.
A második angol–holland háborút lezáró békeszerződések az aláíró felek szándékától függetlenül ambivalens helyzetet teremtettek, mely nem volt sokáig fenntartható. Szinte mindenki olyan hátsó szándékokkal ment bele a békekötésbe, melyek ellentétesek voltak az egyezmények tartalmával. Anglia…..
savanyújóska
2026.06.07 06:40:58
@Galaric: Nem biztos, hogy úgy érezték, a rendszerük nem megfelelő. Az előző háborúban jó teljesítményt nyújtottak, és győztek, úgy gondolhatták, nagy baj nincs ezzel. Ők is tökéletesítgették a jelzéseiket, de azok így sem voltak olyan részletesek, mint az angolok. Egyébként mai szemmel az angol jelzésrendszer is nagyon kezdetleges volt, összetettebb utasításokat ezzel sem lehetett leadni, erre még vagy száz évet várni kellett. Nem több tucat jelzőzászlót felvonva adtak le összetett utasításokat, egész mondatokat közvetítve, mint később. Néhány jelzőzászló volt csak, ezen kívül ágyúlövésekkel, vitorlák és lobogók felvonásával és bevonásával közvetítették az előre egyeztetett parancsokat. Váratlan helyzetekben az angolok is gondban voltak a parancsok továbbításával, amire később lesz is majd példa.
savanyújóska
2026.06.08 19:41:39
@Csaba Timar: "az ágyúk tűz ereje közötti különbség mennyit számított valójában?"
Legalább ilyen fontos volt az emberi tényező, a tüzérek képzettsége és fegyelmezettsége. Az első háborúban a hollandok nem tudták kompenzálni az angol tűzfölényt, a másodikban már kiegyensúlyozottak voltak az erőviszonyok, a harmadikban pedig a nehezebb angol ágyúk és a nagyobb csőszám ellenére a tűzharcban általában a hollandok voltak fölényben. Az angol flotta fegyelmi viszonyai a cromwelli idők óta közben sokat romlottak, részben a romló ellátás és az akadozó fizetés miatt is. A holland flotta stabilabb anyagi háttérrel rendelkezett, megbízhatóan fizették a zsoldot, és meg tudták tartani a jó szakembereket. A motivációik is erősebbek voltak, mint az angoloké.
A tűzharcban a kisebb ágyúk a fedélzeteket söpörték végig, a nagyobbakkal általában a hajótestre céloztak, ha volt rá mód, főleg az ágyúablakokra. Itt nem kellett átütni a hajótestet, ha betaláltak, egy 12 fontos is nagy pusztítást tudott csinálni. A felső ütegsoroknál a hajótest vastagsága egyébként sem volt olyan nagy, mint a vízvonalon, közelharcban itt a kisebb kaliberű golyók is átüthették. Tűzgyorsaságban is a hollandok voltak jobbak, a kisebb kaliberű ágyúk, és képzettebb tüzérek miatt.
Legalább ilyen fontos volt az emberi tényező, a tüzérek képzettsége és fegyelmezettsége. Az első háborúban a hollandok nem tudták kompenzálni az angol tűzfölényt, a másodikban már kiegyensúlyozottak voltak az erőviszonyok, a harmadikban pedig a nehezebb angol ágyúk és a nagyobb csőszám ellenére a tűzharcban általában a hollandok voltak fölényben. Az angol flotta fegyelmi viszonyai a cromwelli idők óta közben sokat romlottak, részben a romló ellátás és az akadozó fizetés miatt is. A holland flotta stabilabb anyagi háttérrel rendelkezett, megbízhatóan fizették a zsoldot, és meg tudták tartani a jó szakembereket. A motivációik is erősebbek voltak, mint az angoloké.
A tűzharcban a kisebb ágyúk a fedélzeteket söpörték végig, a nagyobbakkal általában a hajótestre céloztak, ha volt rá mód, főleg az ágyúablakokra. Itt nem kellett átütni a hajótestet, ha betaláltak, egy 12 fontos is nagy pusztítást tudott csinálni. A felső ütegsoroknál a hajótest vastagsága egyébként sem volt olyan nagy, mint a vízvonalon, közelharcban itt a kisebb kaliberű golyók is átüthették. Tűzgyorsaságban is a hollandok voltak jobbak, a kisebb kaliberű ágyúk, és képzettebb tüzérek miatt.
Az első világháború négyéves Armageddonját követően a Balkán térképe is átrendeződött. Noha katonai szempontból teljes vereséget szenvedtek a háborúban, mégis Szerbia és Románia profitáltak a legtöbbet belőle. Mindkét ország hatalmas területeket nyert a szétrobbantott Monarchia kárára. A bolgárok…..
savanyújóska
2026.05.27 09:59:05
@SirHiggins: Vártam már a hozzászólásodat. Gondoltam, hogy érzékenyen fog érinteni, hogy már megint csúnyákat írok a nagyszerű Winstonról és a csodálatos angolokról.
savanyújóska
2026.05.27 10:53:44
@SirHiggins: Rozéfröccs? Hát ez elég kiábrándító.
De hogy fokozd a hangulatot:
www.zenitim.hu/termek/rozefroccs-illatgyertya/?srsltid=AfmBOooro9FGJuJ-aGiq5lNTa1RVe5O1HnzYiMXfFunGWWa0NgKeemv8
De hogy fokozd a hangulatot:
www.zenitim.hu/termek/rozefroccs-illatgyertya/?srsltid=AfmBOooro9FGJuJ-aGiq5lNTa1RVe5O1HnzYiMXfFunGWWa0NgKeemv8
savanyújóska
2026.05.27 12:34:35
@SirHiggins: Whiskyre gondoltam. Ha már Anglia.
A rozét meg még a húgom is tisztán issza, úgyhogy kíváncsiságból rákerestem a rozéfröccs szubkultúrájára, és az első oldalak egyikén ezt dobta ki.
A rozét meg még a húgom is tisztán issza, úgyhogy kíváncsiságból rákerestem a rozéfröccs szubkultúrájára, és az első oldalak egyikén ezt dobta ki.
A Matapan-foknál elszenvedett vereség sokkolta az olasz haditengerészetet, sokkal inkább, mint a fél évvel korábbi tarantói rajtaütés. Végképp nyilvánvalóvá vált, hogy a Royal Navy úgyszólván minden téren nagy fölényben van a Regia Marinával szemben. Az angolok felderítése, az alkalmazott…..
savanyújóska
2026.05.16 10:08:44
@tesz-vesz: Nem igazán illik ide. Egyébként sem világos, mit akarnak ezzel, és miért?
savanyújóska
2026.05.22 08:37:18
@SMS_Vakapád: "arra pazarolták volna el őket, hogy a hadihajóknak légifedezetet biztosítsanak?"
Légifedezetet biztosítani a saját flottának, és lehetőség szerint támadni az ellenség flottáját, mi másra használták volna őket? Az olaszok legfeljebb egy vagy két anyahajó szolgálatba állításában bízhattak – az első csak néhány hónapon múlt –, és ezeknek se lett volna olyan nagy gépállománya, hogy azzal tömeges bevetéseket indíthattak volna.
"Volt egyáltalán olyan repülőtípus, amit erre a célra lehetett volna rendszeresíteni?"
Az Aquilián a Re2001-est akarták rendszeresíteni, és felderítőgépként a FiatG50-est.
"nekem nem tűnik eleve elrendeltnek a "szárazföldi telepítésű repülők biztosítják a hajókat" koncepció bukása"
Az olaszoknak nem voltak távolsági vadászgépeik. A meglevő hatótávolsága általában 500-750 km volt, ami ha telerakjuk velük a part menti repülőtereket, papíron lefedi az olasz haditengerészet működési területét. Viszont ha harci tevékenységre kerül sor, tövig nyomják a gázpedált, és a gyakorlati hatótávolság a töredéke a papíron megadottnak. A Me109 bevetési ideje általában 30-40 perc volt. És ha nincs is semmi veszély, mire a repülőterekről elérik a több száz kilométerre levő hajókat, nagyjából annyi idejük marad, hogy tisztelegjenek nekik, és fordulhatnak is vissza. Így megoldani a folyamatos légifedezetet igen jó szervezést, és nagyon sok repülőgépet igényelne. A gyakorlatban legfeljebb a repülőterektől 100-150 kilométeren belül tudtak volna érdemi légifedezetet adni a hajóknak, ami még a Földközin se egy nagy távolság.
"Az osztrák káplárnak nem ugyanazt kellett volna tennie?"
Próbálta, de Churchill nem állt szóba vele, és mindenki másnak is megtiltotta, hogy reagáljon a német próbálkozásokra.
@molnibalage: "Ha minden ilyen sikerült lelövöldözni, akkor valójában a csatát a megmaradó páncélosok döntenék el."
Ha a felek kölcsönösen lelövik egymás repülőgép állományát. A gyakorlatban viszont valamelyik oldal mindig elérte a légifölényt, ami el is döntötte az ütközet kimenetelét. Ha viszont a légifölény megszerzése mindent eldönt, akkor mi értelme van csatahajókba beruházni az anyahajók helyett?
"ha bevállalják, akkor a japó csatahajók lazán elzavarhatták volna a jenkiket "
Persze, de ez ugyebár csak utólagos okoskodás. Mi látjuk mi történt, és a helyzet milyen lehetőségeket adott, de akkor ezt egyik oldalon sem látták át. Ahogy éppen Fletcher mondta, a tengeri csata mindig sötétben való tapogatózás.
@bz249: "Eszak-Afrikaban nem lehetett donto csapast merni a britekre"
Nem, de Egyiptom elfoglalásával és Eritrea visszaszerzésével kijutottak volna az Indiai-óceánra – közvetlen kapcsolat a japánokkal –, megszerezték volna az iraki olajmezőket, vagy legalábbis elvágták volna az angolok hozzáférését ezekhez, és dél felől bekerítették volna a Szovjetuniót.
Légifedezetet biztosítani a saját flottának, és lehetőség szerint támadni az ellenség flottáját, mi másra használták volna őket? Az olaszok legfeljebb egy vagy két anyahajó szolgálatba állításában bízhattak – az első csak néhány hónapon múlt –, és ezeknek se lett volna olyan nagy gépállománya, hogy azzal tömeges bevetéseket indíthattak volna.
"Volt egyáltalán olyan repülőtípus, amit erre a célra lehetett volna rendszeresíteni?"
Az Aquilián a Re2001-est akarták rendszeresíteni, és felderítőgépként a FiatG50-est.
"nekem nem tűnik eleve elrendeltnek a "szárazföldi telepítésű repülők biztosítják a hajókat" koncepció bukása"
Az olaszoknak nem voltak távolsági vadászgépeik. A meglevő hatótávolsága általában 500-750 km volt, ami ha telerakjuk velük a part menti repülőtereket, papíron lefedi az olasz haditengerészet működési területét. Viszont ha harci tevékenységre kerül sor, tövig nyomják a gázpedált, és a gyakorlati hatótávolság a töredéke a papíron megadottnak. A Me109 bevetési ideje általában 30-40 perc volt. És ha nincs is semmi veszély, mire a repülőterekről elérik a több száz kilométerre levő hajókat, nagyjából annyi idejük marad, hogy tisztelegjenek nekik, és fordulhatnak is vissza. Így megoldani a folyamatos légifedezetet igen jó szervezést, és nagyon sok repülőgépet igényelne. A gyakorlatban legfeljebb a repülőterektől 100-150 kilométeren belül tudtak volna érdemi légifedezetet adni a hajóknak, ami még a Földközin se egy nagy távolság.
"Az osztrák káplárnak nem ugyanazt kellett volna tennie?"
Próbálta, de Churchill nem állt szóba vele, és mindenki másnak is megtiltotta, hogy reagáljon a német próbálkozásokra.
@molnibalage: "Ha minden ilyen sikerült lelövöldözni, akkor valójában a csatát a megmaradó páncélosok döntenék el."
Ha a felek kölcsönösen lelövik egymás repülőgép állományát. A gyakorlatban viszont valamelyik oldal mindig elérte a légifölényt, ami el is döntötte az ütközet kimenetelét. Ha viszont a légifölény megszerzése mindent eldönt, akkor mi értelme van csatahajókba beruházni az anyahajók helyett?
"ha bevállalják, akkor a japó csatahajók lazán elzavarhatták volna a jenkiket "
Persze, de ez ugyebár csak utólagos okoskodás. Mi látjuk mi történt, és a helyzet milyen lehetőségeket adott, de akkor ezt egyik oldalon sem látták át. Ahogy éppen Fletcher mondta, a tengeri csata mindig sötétben való tapogatózás.
@bz249: "Eszak-Afrikaban nem lehetett donto csapast merni a britekre"
Nem, de Egyiptom elfoglalásával és Eritrea visszaszerzésével kijutottak volna az Indiai-óceánra – közvetlen kapcsolat a japánokkal –, megszerezték volna az iraki olajmezőket, vagy legalábbis elvágták volna az angolok hozzáférését ezekhez, és dél felől bekerítették volna a Szovjetuniót.
A Zenta part felé úszó túlélői nem Castellastua felé igyekeztek, hanem a halászfalu előtt fekvő két kis sziklaszigetet – Sveta Nedelja és Katic – vették célba. Egyrészt mert ezek voltak hozzájuk a legközelebb, másrészt mert úgy vélték, ha partra szállnak, a montenegrói katonaság azonnal…..
savanyújóska
2020.08.27 16:40:59
@SnowFox44: @bz249: Ha az olaszok, o-m csapatokkal kiegészülve, 1914 őszén hátba támadják a franciákat, azoknak néhány héten belül végük lett volna. Kétfrontos háborút nem bírtak volna el. A németek azonban voltak olyan hülyék, hogy olasz hadba lépés esetén azt tervezték, a védelemre szükséges minimális erőket hátrahagyva az olasz hadsereget a másodlagos jelentőségű elzászi frontra szállítják, hogy az így felszabaduló német csapatokat be tudják vetni Flandriában.
savanyújóska
2026.05.06 13:58:48
@SMS_Vakapád: A legújabb posztban hasonló kérdések merülnek fel az olasz haditengerészettel kapcsolatban, és ott sincs olyan pont, amire rá lehetne mutatni, hogy ez a kudarc oka. Sok minden játszott ebben közre, és ezt az írásokban, főleg a Radetzky sorozatban, már elég jól kitárgyaltuk. Az egyik fő ok nyilván a haditengerészethez való hozzáállás volt az olyan államok részéről, amelyek alapvetően szárazföldi hatalomként határozták meg magukat, és amelyek számára a haditengerészet alapvetően csak egy költséges státusszimbólum volt, aminek a gyakorlati hasznát nem látták, a működését nem értették. Ahogy a mostani posztban is megismétlem, úgy tekintettek a flottára, mint amelynek az önmagában vett létezése az érték, nem pedig úgy, mint egy eszközre, ami arra szolgál, hogy felhasználásával valamely célt elérjenek. Ez a vélemény a flotta egész működésére rányomta a bélyegét, egyebek közt azzal, hogy a vezető beosztásokba is olyan emberek kerültek, akik ennek megfelelően szervezték meg a flotta működését. Hausról a kortársak is azt tartották, nem annyira katona, hanem sokkal inkább diplomata, tudós, és valamennyire azért tengerész. A felső vezetés a flottától nem várt semmit, és Haus meg is felelt ennek az elvárásnak. Egy esetleges kudarc nagyobb kárt okozott volna a haditengerészet és a saját renoméjának, mint amilyen eredményeket egy bármilyen győzelemtől várhatott volna. A flotta esetleges súlyos veszteségei Haus számára nagyobb kockázatot jelentettek, mint Cattaro elvesztése. Emellett van egy olyan gyanúm, hogy igazából nem bízott sem magában, sem a beosztottaiban, sem a hajóiban.
A háború kitörése előtt egyébként levezényelték Cattaróba a Radetzky osztályt, hogy a szokásos gyakorlatnak megfelelően izmozzanak egy kicsit a montenegróiakkal, amikor azonban már várható volt, hogy a franciák is beszállnak a háborúba, tehát valódi kockázattal kellett számolni, gyorsan vissza is rendelték őket.
A háború kitörése előtt egyébként levezényelték Cattaróba a Radetzky osztályt, hogy a szokásos gyakorlatnak megfelelően izmozzanak egy kicsit a montenegróiakkal, amikor azonban már várható volt, hogy a franciák is beszállnak a háborúba, tehát valódi kockázattal kellett számolni, gyorsan vissza is rendelték őket.
savanyújóska
2026.05.12 07:22:27
@SMS_Vakapád: A leírások szerint volt némi fanyar akasztófahumora. A riválisok kitúrásában a történtek alapján nagy gyakorlata volt, nem volt szükséges hajóra rakni és messzire küldeni őket, de ha mégis ezt tette volna, szerintem a Monarch osztályt áldozta volna rá. Jó poén lett volna.
A Monarchiát inkább Oroszország tartotta sakkban, ami lekötötte az erőket Galíciában. Szerbia nagyon hatékonyan védekezett, az o-m hadsereg pedig nagyon béna volt, de ha az oroszok nem lépnek közbe, a teljes erőt mozgósítva néhány hónap alatt elnyomták volna a szerbeket.
A Monarchiát inkább Oroszország tartotta sakkban, ami lekötötte az erőket Galíciában. Szerbia nagyon hatékonyan védekezett, az o-m hadsereg pedig nagyon béna volt, de ha az oroszok nem lépnek közbe, a teljes erőt mozgósítva néhány hónap alatt elnyomták volna a szerbeket.
Az egész ütközet, melyet később szokás szerint a legközelebbi szárazföldről, a nagyjából 100 mérföldre északkeletre fekvő Matapan-fokról neveztek el, igazából lezajlott nagyjából négy és fél perc alatt. Ennyi idő elég volt ahhoz, hogy az elsöprő túlerőben levő angol hajók rommá lőjék a két olasz…..
savanyújóska
2026.04.26 17:54:17
@Maga Lenin: A korabeli torpedókkal nemcsak a németeknek voltak gondjaik. A meghibásodások elég gyakoriak voltak, könnyen eltértek a beállított iránytól, és ha célba találtak se volt biztos, hogy robbannak is.
@SirHiggins: Nem Cunningham volt a kockázat, hanem az angol repülők és tengeralattjárók, akik akkor se mindig fogták vissza magukat, ha látták, hogy mentést végző egységről van szó.
"vajon erre, vagy az aranyérre értette"
Ez már a történelem nagy rejtélyei közt fog maradni.
@SirHiggins: Nem Cunningham volt a kockázat, hanem az angol repülők és tengeralattjárók, akik akkor se mindig fogták vissza magukat, ha látták, hogy mentést végző egységről van szó.
"vajon erre, vagy az aranyérre értette"
Ez már a történelem nagy rejtélyei közt fog maradni.
savanyújóska
2026.04.29 06:55:41
@SirHiggins: Csak annyi van a szövegben. hogy toscano, pontosabb márkajelzést nem adnak.
www.reddit.com/r/HistoryPorn/comments/f092k3/the_crew_of_the_italian_heavy_cruiser_zara_c/
www.reddit.com/r/HistoryPorn/comments/f092k3/the_crew_of_the_italian_heavy_cruiser_zara_c/
A segítséget kérő Pola és a Zara közti üzenetváltást a Vittorio Venetón is vették, ahol Iachino is csak ekkor szerzett tudomást arról, hogy egyik cirkálóját találat érte. Negyed kilenckor Cattaneo is tájékoztatta főparancsnokát a történtekről, egyben kérte, engedélyezze két romboló visszaküldését a…..
savanyújóska
2026.04.14 07:29:20
@Macroglossa: Az olaszok kimondottan a Földközi-tengerre tervezték a hajóikat, ahol a hatótávolság nem volt különösebben fontos szempont. Az angol rombolók hatótávolsága kétszer akkora volt, mint az olaszoké, és ez a különbség a nagy hadihajók esetében is hasonló volt.
@Galaric: A tengeralattjárókat a felszíni hadműveletekbe nem vonták be, legfeljebb csak felderítésre használták őket. Ez a csapdaállítás egyébként papíron jól néz ki, de a gyakorlatban nem szokott eredménnyel járni.
@Galaric: A tengeralattjárókat a felszíni hadműveletekbe nem vonták be, legfeljebb csak felderítésre használták őket. Ez a csapdaállítás egyébként papíron jól néz ki, de a gyakorlatban nem szokott eredménnyel járni.
savanyújóska
2026.04.16 07:34:19
@bz249: Véletlen szerencse volt, mint az összes ilyen eset, a Royal Oak-on kívül.
@SirHiggins: alexgbolnych.narod.ru/medwin/part3_11.htm
@SirHiggins: alexgbolnych.narod.ru/medwin/part3_11.htm
savanyújóska
2026.04.17 14:10:30
@savaz: Az Ark Royalról itt van szó.
htenger.blog.hu/2021/05/06/a_torekves_nem_nyugszik_az_ark_royal_tortenete_879
Gondolom, ebből is kivehető, hogy itt is véletlen szerencséről van szó. Az U–81 nem is az Ark Royalra, hanem a Malayára lőtte ki a torpedóit, az anyahajó egy irányváltás után keveredett azok elé. Ha a Barhamnak utánanézel, láthatod, hogy hasonló történt, a cikk-cakkban haladó csatahajók véletlenül manőverezték magukat pont az U–331 elé.
htenger.blog.hu/2021/05/06/a_torekves_nem_nyugszik_az_ark_royal_tortenete_879
Gondolom, ebből is kivehető, hogy itt is véletlen szerencséről van szó. Az U–81 nem is az Ark Royalra, hanem a Malayára lőtte ki a torpedóit, az anyahajó egy irányváltás után keveredett azok elé. Ha a Barhamnak utánanézel, láthatod, hogy hasonló történt, a cikk-cakkban haladó csatahajók véletlenül manőverezték magukat pont az U–331 elé.
Bár a részletes haditerv, mely megvilágíthatná, a Korfu hadműveletben melyik csoportnak mi volt a konkrét feladata, nem maradt fenn, a hajók elhelyezkedéséből néhány következtetést talán le lehet vonni. Bár mindenhol az otrantói zár elleni támadásként emlegetik, a Korfu hadművelet valódi célja…..
savanyújóska
2022.05.22 15:08:46
@Oktán Pista: "azt sugallja, hogy a katonai győzelem a nyugati fronton ekkor még lehetséges volt"
Utólag mondhatjuk, hogy nem, de Ludendorff és köre akkor hitt benne. Németország tényleges vezetését addigra már ők vették át, és a béketárgyalásokat legfeljebb csak időhúzásnak szánva makacsul ragaszkodtak a teljes katonai győzelemhez.
"akkoriban zajlott a „tavaszi” német offenzívák negyedik szakasza"
Az előző posztnál van egy térkép a németek térnyeréséről, komolyabb előrenyomulást csak az első három offenzíva hozott, június négyig, a másik kettő már csak kis korrekció volt. Áprilisban egy ideig a franciák és az angolok is elbizonytalanodtak, nem e lesz ebből baj. Inkább ekkor kellett volna offenzívát indítani az olasz fronton is, bár persze tényleg valószínűbb, hogy nem volt jelentősége. A kompromisszumos békére való hajlandóság egyik oldalon sem volt valami erős.
@apro_marosan_petergabor: Kevesebb Csonkarétit kéne olvasnod.
Utólag mondhatjuk, hogy nem, de Ludendorff és köre akkor hitt benne. Németország tényleges vezetését addigra már ők vették át, és a béketárgyalásokat legfeljebb csak időhúzásnak szánva makacsul ragaszkodtak a teljes katonai győzelemhez.
"akkoriban zajlott a „tavaszi” német offenzívák negyedik szakasza"
Az előző posztnál van egy térkép a németek térnyeréséről, komolyabb előrenyomulást csak az első három offenzíva hozott, június négyig, a másik kettő már csak kis korrekció volt. Áprilisban egy ideig a franciák és az angolok is elbizonytalanodtak, nem e lesz ebből baj. Inkább ekkor kellett volna offenzívát indítani az olasz fronton is, bár persze tényleg valószínűbb, hogy nem volt jelentősége. A kompromisszumos békére való hajlandóság egyik oldalon sem volt valami erős.
@apro_marosan_petergabor: Kevesebb Csonkarétit kéne olvasnod.
savanyújóska
2022.05.27 08:28:21
@Oktán Pista: "A háború kirobbantása, eszkalálódása, majd annak vezetése"
A háború öncélúságáról, meg a tömegpolitika ezt befolyásoló hatásáról ennek a posztnak a bevezetésében már elmélkedtem én is.
htenger.blog.hu/2019/10/01/a_nagy_verseny_masodik_futam
"biztos tudod, mire gondolok"
Én erről Hermann von Blume mondására gondolok: "Aki csak olyan döntéseket mer meghozni, melyek következményei nem tartalmaznak semmi ijesztőt, az hamarosan az ellenség markában találja magát."
A háború öncélúságáról, meg a tömegpolitika ezt befolyásoló hatásáról ennek a posztnak a bevezetésében már elmélkedtem én is.
htenger.blog.hu/2019/10/01/a_nagy_verseny_masodik_futam
"biztos tudod, mire gondolok"
Én erről Hermann von Blume mondására gondolok: "Aki csak olyan döntéseket mer meghozni, melyek következményei nem tartalmaznak semmi ijesztőt, az hamarosan az ellenség markában találja magát."
savanyújóska
2026.04.17 13:56:00
@SMS_Vakapád: "szerinted Heysslernek reális esélye volt"
Nem tudhatom. Annyit írtam csak, hogy Heyssler haditerve – már amennyit tudni lehet róla – realistább és kivitelezhetőbb volt, mint Horthyé. A gyorscirkálók mögött, melyek többször is megtették ezt az utat, három páncélos is eljuthatott volna Otrantóig, vagy legalábbis erre nagyobb esély volt, mint Horthynak arra, hogy a fél o-m flottát észrevétlenül beviszi a szorosba. Vagyis a meglepetésszerű támadásra, ami mindkét terv döntő tényezője volt, Heysslernek volt nagyobb esélye. (A szerencse meg kiszámíthatatlan.) Brindisiben és Valonában csak az Erzherzog osztályhoz hasonló, régi csatahajók állomásoztak, ezekkel szemben két Tegetthoff vagy Radetzky osztályú hajó is biztosítani tudta volna az otrantói kötelék visszavonulását.
A Benedetto Brint azzal kapcsolatban említettem meg, hogy a környékbeli kikötőkben állomásozó régi páncélosokat sosem küldték ki az o-m cirkálók elfogására, tehát Horthy hiába reménykedett abban, hogy majd elkaphatja őket. Ennek az osztálynak a két hajója 1917-re persze már elsüllyedt, vagyis nem volt érdemes itt példának felhozni őket.
Nem tudhatom. Annyit írtam csak, hogy Heyssler haditerve – már amennyit tudni lehet róla – realistább és kivitelezhetőbb volt, mint Horthyé. A gyorscirkálók mögött, melyek többször is megtették ezt az utat, három páncélos is eljuthatott volna Otrantóig, vagy legalábbis erre nagyobb esély volt, mint Horthynak arra, hogy a fél o-m flottát észrevétlenül beviszi a szorosba. Vagyis a meglepetésszerű támadásra, ami mindkét terv döntő tényezője volt, Heysslernek volt nagyobb esélye. (A szerencse meg kiszámíthatatlan.) Brindisiben és Valonában csak az Erzherzog osztályhoz hasonló, régi csatahajók állomásoztak, ezekkel szemben két Tegetthoff vagy Radetzky osztályú hajó is biztosítani tudta volna az otrantói kötelék visszavonulását.
A Benedetto Brint azzal kapcsolatban említettem meg, hogy a környékbeli kikötőkben állomásozó régi páncélosokat sosem küldték ki az o-m cirkálók elfogására, tehát Horthy hiába reménykedett abban, hogy majd elkaphatja őket. Ennek az osztálynak a két hajója 1917-re persze már elsüllyedt, vagyis nem volt érdemes itt példának felhozni őket.
A Vittorio Venetóról indított egyik Ro–43-as felderítő hidroplánról 1941 március 28-án reggel 06.35-kor, a saját erőktől 65 km távolságra délkeletre, észrevették Pridham-Wippell kötelékét. Miután az angol hajókon először azt hitték, a repülőgép egyik saját Walrus gépük, egy ideig nem nyitottak rá…..
savanyújóska
2026.03.29 17:33:17
@Macroglossa: "a Csendes Óceán-i hadszintéren felderítésre használnának"
Itt is arra használták, illetve csalinak. A VVt a három angol csatahajónak kellett volna elintéznie.
"akkor meg japán hadizsákmány lesz belőle?"
Ha nem tudják még tovább vinni, akkor az ostrom során vagy a japánok süllyesztették volna el a kikötőben, vagy a végén maguk az angolok.
Itt is arra használták, illetve csalinak. A VVt a három angol csatahajónak kellett volna elintéznie.
"akkor meg japán hadizsákmány lesz belőle?"
Ha nem tudják még tovább vinni, akkor az ostrom során vagy a japánok süllyesztették volna el a kikötőben, vagy a végén maguk az angolok.
savanyújóska
2026.04.01 11:45:13
@Csaba Timar: "miért operáltak ilyen kis létszámú repülőgépes támadó hullámokkal?"
Mert nem volt több gépük. A Formidable-ra összesen 27 repülőgépet tudtak összeszedni, pedig kétszer ennyit is elbírt volna. A szárazföldi repülőtereken volt még egy-két tucat használható gépük, amikre viszont máshol is szükség volt. A Victorioust a Csendes-óceánon az amerikaiak látták el repülőgépekkel.
A statisztika szerint az olasz hajók ellen három hullámban összesen 21 torpedóvető gép támadott, melyek két találatot értek el. A találati arány hasonló lehetett a Csendes-óceánon is, csak ott sokkal több repülőgép bevetésével lehet számolni.
Mert nem volt több gépük. A Formidable-ra összesen 27 repülőgépet tudtak összeszedni, pedig kétszer ennyit is elbírt volna. A szárazföldi repülőtereken volt még egy-két tucat használható gépük, amikre viszont máshol is szükség volt. A Victorioust a Csendes-óceánon az amerikaiak látták el repülőgépekkel.
A statisztika szerint az olasz hajók ellen három hullámban összesen 21 torpedóvető gép támadott, melyek két találatot értek el. A találati arány hasonló lehetett a Csendes-óceánon is, csak ott sokkal több repülőgép bevetésével lehet számolni.
savanyújóska
2026.04.14 07:35:11
@bz249: Ez nem szükségszerűen van így. A hajó fordulásának iránya attól függ, honnan jön a torpedó? Adott esetben érdemesebb a torpedó felé fordulni, már csak azért is, mert az orrhullám így félre tudja lökni azt.
1941 első hónapjaiban a hadihelyzet alakulása alapján Olaszország az összeomlás küszöbén állt. A hadüzenetkor az olasz hadsereg valamit érő csapatainak zöme Etiópiában állomásozott, ahol a háború kitörését követően az angolok természetesen rögtön elvágták őket az anyaországtól. Ez az Etiópiában…..
savanyújóska
2026.03.19 07:22:32
@Macroglossa: "Az olasz hajókról indított felderítőgép ilyenkor mit csinált"
Az őt indító hajó mellett a vízre szállt, majd daruval visszaemelték a fedélzetre. Ehhez persze a hajónak egy időre meg kellett állnia, ami harci körülmények között elég veszélyessé tette ezt a műveletet. A nehézkesebb csatahajókról a háború alatt le is kerültek a repülőgépek, csak a mozgékonyabb cirkálókon maradtak meg. Ha volt a közelben elérhető repülőtér, és a gépeknek maradt elég üzemanyaga, az olaszok gyakran inkább vissza is küldték őket a szárazföldre, ne kelljen velük vesződni.
Az őt indító hajó mellett a vízre szállt, majd daruval visszaemelték a fedélzetre. Ehhez persze a hajónak egy időre meg kellett állnia, ami harci körülmények között elég veszélyessé tette ezt a műveletet. A nehézkesebb csatahajókról a háború alatt le is kerültek a repülőgépek, csak a mozgékonyabb cirkálókon maradtak meg. Ha volt a közelben elérhető repülőtér, és a gépeknek maradt elég üzemanyaga, az olaszok gyakran inkább vissza is küldték őket a szárazföldre, ne kelljen velük vesződni.
Az olasz haditengerészet fő támaszpontja elleni légitámadás gondolata egyáltalán nem volt új keletű. Az angol oldalon már az etióp válság idején, 1935-ben felmerült az ötlet, hogy az olasz flottát torpedóvető repülőgépek Taranto elleni légitámadásával kellene semlegesíteni, ha háborúra kerülne sor…..
savanyújóska
2026.03.11 15:34:29
@bz249: "Churchill miert ruhellte Sommerville-t?"
Ellenvéleményt nyilvánított. A Mers el Kebir cikkben volt róla szó.
@gigabursch: "milyen jellegű műszaki bázist adott"
Ott használták, ahol nem volt szárazdokk. Saját erőből nem mozgott, de vontatni lehetett, így mobil volt, mehetett a flotta után. A Csendes-óceánon az amerikaiak ezekre és a műhelyhajókra alapozták a hajók karbantartását, javítását. Poszt erről már nem lesz, de utánanézhetsz a témának például itt is: www.lobnitz.com/wp-content/uploads/2019/09/Types_of_Floating_Drydock_Drydock_Conference_San_Diego.pdf
@Macroglossa: "miért fordultak vissza az olasz csatahajók"
Én azt nem értem, egyáltalán miért indultak el? La Speziából sose érték volna el időben a légvonalban ezer kilométerre fekvő Málta előtt megbombázott angol hajókat. A már kikötőben álló hajókat meg a parti tüzérség, a tengeralattjárók, és a bombázók miatt nem támadhatták, ilyesmivel nem is próbálkoztak soha.
Ellenvéleményt nyilvánított. A Mers el Kebir cikkben volt róla szó.
@gigabursch: "milyen jellegű műszaki bázist adott"
Ott használták, ahol nem volt szárazdokk. Saját erőből nem mozgott, de vontatni lehetett, így mobil volt, mehetett a flotta után. A Csendes-óceánon az amerikaiak ezekre és a műhelyhajókra alapozták a hajók karbantartását, javítását. Poszt erről már nem lesz, de utánanézhetsz a témának például itt is: www.lobnitz.com/wp-content/uploads/2019/09/Types_of_Floating_Drydock_Drydock_Conference_San_Diego.pdf
@Macroglossa: "miért fordultak vissza az olasz csatahajók"
Én azt nem értem, egyáltalán miért indultak el? La Speziából sose érték volna el időben a légvonalban ezer kilométerre fekvő Málta előtt megbombázott angol hajókat. A már kikötőben álló hajókat meg a parti tüzérség, a tengeralattjárók, és a bombázók miatt nem támadhatták, ilyesmivel nem is próbálkoztak soha.
Ahogy látszólag elég illogikus volt Olaszország első világháborúba való belépése korábbi szövetségesei ellen, ugyanolyan érthetetlennek tűnik, hogy 1940-ben annak az országnak az oldalán léptek ismét háborúba, melyet Mussolini alig öt évvel korábban még „a gyilkosok és a pederaszták országának”…..
savanyújóska
2026.02.27 16:36:16
@Galaric: "Rommel is ellenezte Málta megtámadását"
Úgy gondolta, Alexandria elfoglalása után a görög kikötőkből könnyen meg tudják oldani az utánpótlást, és Málta érdektelenné válik.
"az olaszok ezt nem nagyon tudták volna kivitelezni"
1940 júniusában Máltát pár ezer katona, és mindösszesen három (3) darab vadászgép védte. Az olaszoknak ezzel kellett volna kezdeni, de ők is úgy gondolták, a háborúnak gyakorlatilag vége, az angolok heteken belül tárgyalóasztalhoz ülnek, akkor meg minek kockáztatni?
"A németeknek egy semleges Olaszország segíthetett volna a legtöbbet a háború alatt."
Adolfnak is pont ez volt a véleménye, az utolsó részben majd idézem is.
Úgy gondolta, Alexandria elfoglalása után a görög kikötőkből könnyen meg tudják oldani az utánpótlást, és Málta érdektelenné válik.
"az olaszok ezt nem nagyon tudták volna kivitelezni"
1940 júniusában Máltát pár ezer katona, és mindösszesen három (3) darab vadászgép védte. Az olaszoknak ezzel kellett volna kezdeni, de ők is úgy gondolták, a háborúnak gyakorlatilag vége, az angolok heteken belül tárgyalóasztalhoz ülnek, akkor meg minek kockáztatni?
"A németeknek egy semleges Olaszország segíthetett volna a legtöbbet a háború alatt."
Adolfnak is pont ez volt a véleménye, az utolsó részben majd idézem is.
savanyújóska
2026.03.02 08:04:48
@Macroglossa: Nem nagyon volt helyi erőfölény, a Malaya nem sokkal maradt le, és ha a Warspite szorult helyzetbe kerülve lelassul vagy visszafordul, perceken belül lőtávolságon belülre érhetett volna. Az olasz csatahajók tűzerőben és védettségben egyaránt hátrányban voltak, egyetlen előnyük a nagyobb sebességük volt, és mihelyt ezt elvesztették, Campioni rögtön kihátrált az összecsapásból. Egyébként sem legyőzni, hanem csak feltartani akarták az angolokat, hogy közben az olasz konvoj biztos távolságra kerüljön. Az olaszok nagy esélye az lett volna, ha a két új csatahajójuk időben elkészül, és részt tudnak venni az ütközetben. Dehát nem így történt.
savanyújóska
2026.03.03 16:36:19
@bz249: Ha a két Littorio is ott van, egyértelmű fölényben lettek volna, és nem nagyon lett volna szükség az óvatoskodásra. Ilyen esetben a központi utasítások is engedélyezték az ütközet vállalását. Persze az olaszoktól minden kitelik.
@Macroglossa: Tudtommal nem voltak konkrét haditervek arra, hogyan kényszerítenék csatára az alexandriai vagy gibraltári köteléket, és hogyan vívnának meg egy ilyen ütközetet. A központi irányelvekben egyszerűen csak lefektették, hogy ez lenne a kívánatos cél, de hogy hogyan érnék el, azon senki se gondolkozott túl sokat.
@Macroglossa: Tudtommal nem voltak konkrét haditervek arra, hogyan kényszerítenék csatára az alexandriai vagy gibraltári köteléket, és hogyan vívnának meg egy ilyen ütközetet. A központi irányelvekben egyszerűen csak lefektették, hogy ez lenne a kívánatos cél, de hogy hogyan érnék el, azon senki se gondolkozott túl sokat.
Az európai szempontból a világ végén fekvő, zord éghajlatú Falkland-szigetek lakossága ekkoriban mintegy kétezer főt számlált, akiknek túlnyomó része a keleti szigeten élt. A szigetek egyetlen nagyobb települése Port Stanley két utcából álló városkája volt, ahol nagyjából ezer ember élt. A…..
savanyújóska
2026.02.03 07:19:24
@kunzooo: Kikötőben állva sem volt minden kazán leállítva, legalább egy mindig üzemben volt, hogy legyen gőz az áramfejlesztőkhöz, a fűtéshez, a segédgépekhez. A többiek felfűtése, hogy a turbinákhoz is legyen elég gőz, néhány órát vett igénybe, de az angol hajók többsége itt kifutási készültségben volt, vagyis a kazánokban nem oltották ki a tüzet, így azokban csak a gőznyomást kellett növelni, és a riadó után egy órával indulni tudtak.
"A kéményekre célozva"
Néhány kilométerről már örültek, ha egyáltalán magát a hajót eltalálták. Szó nem volt arról, hogy a kéményeket vagy a lövegtornyokat célozták volna, bár néha még a szakirodalomban is olvasni ilyeneket.
"A kéményekre célozva"
Néhány kilométerről már örültek, ha egyáltalán magát a hajót eltalálták. Szó nem volt arról, hogy a kéményeket vagy a lövegtornyokat célozták volna, bár néha még a szakirodalomban is olvasni ilyeneket.
savanyújóska
2026.02.07 16:20:23
@kunzooo: "nem volt sanszuk hogy a tenger fenekére küldjék az angolokat"
Tulajdonképpen volt. Közelebből már a német 21 centis ágyúk is át tudták volna ütni az angol csatacirkálók páncélzatát, és használhatták volna a torpedókat is. A győzelemre persze így se lett volna esélyük, de arra igen, hogy súlyos károkat okozzanak az ellenségnek, és esetleg elsüllyesszék egy-két hajójukat.
A kémények ellövésével csökkent a huzat a kazánokban, ami rontotta azok hatásfokát. Ha pedig a füstcsövek is tönkremennek, a füst nem tud távozni a kazánokból, és elfojtja azokban a tüzet. A hajó sebessége tehát mindenképpen csökkent volna.
Tulajdonképpen volt. Közelebből már a német 21 centis ágyúk is át tudták volna ütni az angol csatacirkálók páncélzatát, és használhatták volna a torpedókat is. A győzelemre persze így se lett volna esélyük, de arra igen, hogy súlyos károkat okozzanak az ellenségnek, és esetleg elsüllyesszék egy-két hajójukat.
A kémények ellövésével csökkent a huzat a kazánokban, ami rontotta azok hatásfokát. Ha pedig a füstcsövek is tönkremennek, a füst nem tud távozni a kazánokból, és elfojtja azokban a tüzet. A hajó sebessége tehát mindenképpen csökkent volna.
savanyújóska
2026.02.13 07:32:25
@bz249: Műhelyek és raktárak voltak, de dokkok nem. Az ideiglenes javításokat tudták elvégezni, amivel a hajó elérhette volna a legközelebbi nagyobb kikötőt.
Spee hajórajának pusztulása, valamint az Emden és a Karlsruhe elsüllyedése után a németeknek csupán két cirkálójuk maradt az Európán kívüli vizeken, a Königsberg – a Nürnberg testvérhajója – és a Dresden. Az előbbi már nem jelentett semmilyen veszélyt a kereskedelmi hajózásra, hiszen az angolok…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
@Oktán Pista: Én azt olvastam, egyetlen példány készült el, és az se került alkalmazásra, 45 decemberében kotorták elő a kurei gyár romjai alól.