Regisztráció Blogot indítok
Adatok
savanyújóska

153 bejegyzést írt és 916 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Az 1652 december elsején kifutó holland flotta nem azért hagyta el kikötőit, hogy megrohanja az angolokat, és ütközetre kényszerítse őket. A hollandok nem a harci dicsőségért viseltek háborút, hanem üzleti okok miatt. A flotta feladata ezúttal az volt, hogy egy közel háromszáz teherhajóból álló…..
savanyújóska 2022.09.27 07:31:04
@Galaric: "Emlékezettt a mai viszonyokra."

Az ember nem változik, úgyhogy a történelem is mindig ismétli önmagát.

@bz249: "a hollandi hadsereg Oraniai Vilmos* vezetesevel bevonul Londonba"

De azért ez nem hódítás volt, hanem az angolok többségének támogatásával lezajlott puccs.
Miután Angliában diadalmaskodtak a köztársaságpárti erők, s felszámolták a királypártiak ellenállásának utolsó gócpontjait, sikerült stabilizálniuk a közállapotokat is, helyreállítva a közigazgatást, s rendezve a pénzügyeket. A belpolitikai helyzetet rendeződésével, és hatalma megszilárdításával…..
savanyújóska 2022.09.14 18:26:49
@Galaric: Egyszerű, amikor már közeledtek, a konvojkíséret egyik hajója általában előrement, és jelezte az érkezés várható időpontját, illetve a konvoj útvonalát.
savanyújóska 2022.09.16 08:15:51
@Galaric: Az útvonal és a menetrend, az ismert széljárások figyelembevételével, megvolt, tehát nagyjából amúgy is tudták, hol és merre jár a konvoj, ha minden jól megy. Ettől függetlenül ha lehetett, igyekeztek előre felvenni a kapcsolatot a kísérőflottával. A Földköziről meg a Balti-tengerről érkező konvojokkal akár a szárazföldön keresztül is lehetett tartani a kapcsolatot, távolabbról érkezők hajókat küldtek előre. Általában nem egy lendülettel tették meg az utat, Szent Ilonán, Kanári-szigeteken megállókat tartottak, innen küldtek előre egy gyorsabb hajót, hogy jelezze, hol tartanak.

@gigabursch: Kereskedelemnek hívják. Ebből lett az az erőforrás, amivel később tényleg kitolták a törököt Európából.
savanyújóska 2022.09.18 21:02:46
@Zs_: Nem sok minden. Régi épületek, és néhány erőd. Tengerészeti múzeum létrehozását úgy tudom, még csak tervezik, bár a meglevő múzeumokban is van tengerészeti anyag.
Gyakran kritizálom az angol történészeket, mennyire figyelmen kívül hagyják, illetve lekezelik más nemzetek tengerészeteit és tengernagyait. Az igazság kedvéért azonban meg kell jegyezni, az angol történészek általában a saját tengernagyaikkal se sokat foglalkoznak, ha nem Horatio Nelsonnak hívják…..
savanyújóska 2022.09.02 15:02:41
@bz249: @Galaric: "milyen trükköket tudott Blake"

Nem kell itt olyan nagy csodára gondolni, leginkább csak a racionális szervezettségre, a puritán fegyelmezettségre, és a protestáns munkamorálra. Ez kellett csak ahhoz, hogy fel tudják mérni milyen utánpótlásra lesz szükség, milyen időközönként, azt milyen úton és milyen hajókkal szállítsák, hogyan rakodják át a nyílt tengeren – vagy hogyan oldják meg a biztonságos horgonyzóhelyen való átrakodást úgy, hogy közben a flotta egy része fenntartja a blokádot –, mikor küldjék a következő szállítmányt a feltöltött raktárakból, meg ilyesmik. A friss élelmiszert nem otthonról, hanem a legközelebbi semleges kikötőből szerezték be – ott végezték el a hajók javítását is –, amíg voltak a környéken ilyenek, mert egy idő után mindenkit maguk ellen fordítottak. Utána már voltak gondok az ellátással, emiatt is, meg a hazai pénzügyi nehézségek miatt is. Meg persze kellettek a hajókra jól képzett orvosok is, meg egy fegyelmezett legénység, amellyel be lehetett tartatni a legalapvetőbb higiéniás szabályokat.

@Cymantrene: "puritán sztereotípiaként a sok munka - kevés lopás"

Később azért lesz rá példa, hogy a puritánok sem mindig akartak ellenállni a kísértésnek.
A francia forradalom előtti Európa történelme mára kezd kihullani a köztudatból, mintha az nem is játszott volna szerepet a mai világ kialakulásában. A korábbi események, és az azokat alakító emberek kezdenek feledésbe merülni, a hatás pedig, amit a jelenkorra gyakoroltak, rendszerint méltatlanul…..
savanyújóska 2022.08.18 17:45:49
@gigabursch: Nagyjából azt a szerepet töltötték be, mint a várak bástyái, hívják előbástyának és tatbástyának is. (Angolul forecastle és aftcastle.) Az íjászok és a muskétások innen tűz alá tudták venni az ellenséges hajó fedélzetét, nekik meg biztos fedezékük volt. Hacsak az ellenséges hajó bástyái nem voltak még magasabbak. A nagyobb ágyúkat viszont már nem bírták el, és közben egyre fontosabb lett a tengerállóság és stabilitás is, így az orr és tatfelépítmények idővel egyre alacsonyabbak lettek.
savanyújóska 2022.08.20 10:38:58
@Wildhunt: Valószínűleg tényleg az, kijavítottam.
savanyújóska 2022.08.20 17:14:46
@gigabursch: Ehhez nem igazán kapcsolódik, ez már a harmadik angol–holland háború idején történt.
Hét tenger Off topic 2022.07.20 08:53:43
Korábbi weblapomon volt az a rossz szokásom, hogy írásaimhoz időnként hozzátoldottam olyan fejezeteket, melyek anyaga a cikkek választott témájához csak feltételesen kapcsolódott. Ezekben főleg egyes történeti/politikai eseményekről, vagy azok utólagos értelmezéseiről fejtettem ki saját…..
savanyújóska 2022.08.11 05:52:48
@gigabursch: "Mi magyarok nagyon is sokra jutottunk. "

Az eddigiek után sajnos már nem feltételezem, hogy viccelsz.
Túléltük valahogy, legalábbis egyelőre. Nagyjából ennyi, amit a magyarok elértek. A környező országok az elmúlt száz évben a nemlétből jutottak el hozzánk hasonló körülmények között odáig, ameddig. Nem állítom, hogy sokkal többre vitték – Ausztriát és Finnországot kivéve –, de a pályaív egészen más mint a mienk. Talán emlékszel a 35 évvel ezelőtti várakozásokra. Biztos volt benn mindenki, köztük balgatag fiatal fejjel én is, hogy az elnyomás megszűntével a magyarság kiváló képességei érvényesülni tudnak, és hallatlan fellendülés kezdődik majd, húsz év alatt utolérjük és meg is előzzük Ausztriát, és mi leszünk Kelet-Európa Svájca. A kilencvenes években hosszú éveken át több külföldi támogatás és tőke érkezett Magyarországra, mint az összes többi kelet-európai országba együttvéve, Oroszországot is beleértve. Az uniós pénzszórásnak szintén mi vagyunk a legfőbb haszonélvezői, bár ez már mindegy. Ehhez képest, amit elértünk, és amit ebből ki tudtunk hozni, az nagyjából az, hogy a nyugathoz képest tovább nőtt a lemaradásunk, a kelet-európai országok pedig utolértek, és többnyire már meg is előztek minket. Sokra jutottunk, ja.
savanyújóska 2022.08.17 07:51:37
@gigabursch: "hogy ízekre szedjük, ahogy @Oktán Pista: tette"

Ja tényleg, mit szedett ízekre?
savanyújóska 2022.08.18 17:28:31
@Xezs: Ha utánanézel, láthatod, egyik közép és kelet-európai ország története sem egy diadalmenet. Még csak az sem biztos, hogy mi szívtuk a legtöbbet.
A Nyugatot meg a társadalmi berendezkedés és a klasszikus nyugati kultúra szempontjából értem, nem a Volkswagen AGt, a JP Morgant, meg az amerikai kormányt értem alatta, bár szerintem ezek is sokkal vonzóbb alternatívát jelentenek, mint az oroszok ázsiai autokratizmusa. A kihasználásról csak annyit, senki nem szolgáltatta még ki jobban az országot a német nagyiparnak, mint a mostani rezsim, a nagypofájú szabadságharcosok.
Az egyre inkább csak papíron létező Német-római Birodalom nyugati, Németalföld néven ismert sík területein a Lotaringiai Királyság felbomlását követően nagyszámú, a gyakorlatban önálló kis államként funkcionáló grófság és hercegség jött létre. A fontos tengeri és szárazföldi kereskedelmi útvonalak…..
savanyújóska 2022.08.05 08:41:19
@at900: Itt a bárkákra és csónakokra szerelt kisebb ágyúkról van szó, amik az ellenséges hajókban körülbelül ilyen távolságról tudtak csak kárt okozni. Élőerő ellen persze messzebbről is hatásosak voltak. A drake-ek 250 méteres lőtávolsága szintén a hajók elleni hatásos lőtávolság.

@Cymantrene: "Mohács után sok rosszat írtak róla"

Mert úgy gondolták, káros befolyással volt II. Lajosra, aki szerintük miatta puhult el. Például naponta fürdött, méghozzá meleg vízben.
savanyújóska 2022.08.05 09:55:44
@Head Honcho: A legmélyebb tisztelettel és őszinte aggodalommal kérdezem, orvosnál jártál már?
savanyújóska 2022.08.05 18:37:24
@zord íjász: "de se eltéríteni, se megállítani nem voltak képesek"

Az angolok javára kell írni, hogy nem is maguknak tulajdonították a sikert, hanem az isteni beavatkozásnak. Ahogy az egyik emlékérmén írták: Isten rájuk fújt, és szétszórta őket.

"teljesen logikus választás volt az angolok részéről a váltás "

Mint a későbbi részekből is látható lesz, ez be is jött nekik.

@buszrajongó: És valóban. Kösz, javítottam.
Hét tenger Korfu hadművelet 05. 2022.06.26 08:12:27
Korfu hadművelet tehát kudarcot vallott, és utólag belegondolva ez alighanem tényleg elkerülhetetlen volt. Egy ilyen hosszú ideig tartó, és ilyen nagyszabású flottafelvonulást a háború negyedik évében észrevétlenül végrehajtani szinte lehetetlen volt. A hadművelet mindenképpen lelepleződött volna,…..
savanyújóska 2022.07.16 14:27:34
@Pájer Csaba: @apro_marosan_petergabor: @Wierosssz: @AkosJaccik: Mint már említettem, év vége felé remélhetőleg lesz még egy másik sorozat o-m témában, ebben is írok ezekről a kérdésekről. Előre lelőve a poént, nagyjából arra a következtetésre jutok majd, hogy a flotta fejlesztését illetően a Monarchiának két lehetősége volt. Az első, hogy maradnak a szűk értelemben vett partvédelemnél, s a flotta állományának zömét kicsi és olcsó torpedónaszádokból, rombolókból, meg tengeralattjárókból építik fel, illetve tartanak mellettük néhány cirkálót, és reprezentációs célokra egypár öreg csatahajót. A magát kizárólag szárazföldi nagyhatalomként meghatározó Monarchia számára ez a koncepció igazából nagyon is megfelelt. Sem a Monarchia kereskedelmi flottájának, sem a dalmát partvidéknek nem volt olyan nagy értéke, melynek védelme érdekében érdemes lett volna egy nagy, csatahajókra alapozó haditengerészetet fenntartani. Pusztán csak azért, hogy a dalmát partokat és szigeteket védjék, teljesen értelmetlen volt horribilis összegeket áldozni egy csatahajóflotta kiépítésére és fenntartására. Nagy haditengerészet fenntartásának csak akkor volt értelme, ha a birodalom túl akart lépni regionális szerepkörén, a Mediterráneum tágabb térségében is ki akarta terjeszteni befolyását, és hatalmi tényezővé akart válni. A költségtakarékos, a hadseregnek abszolút prioritást adó partvédelmi koncepció a Monarchia tényleges pillanatnyi helyzetének jobban megfelelt, míg a birodalmat nemzetközi viszonylatban is jelentős tengeri nagyhatalommá tenni akaró program nagyobb távlatokban gondolkozott, és hosszú távon jobban segítette a birodalom fejlődését. A századforduló körüli időkben a nagy haditengerészet támogatói kerültek fölénybe, és a háború előtti két évtized fejlesztéseivel egyértelműen ezt a programot valósították meg. Aztán jött a csavar, a második koncepció alapján felépített flottát végül az első koncepciónak megfelelően használták fel, vagyis a tengeri uralom kivívására épített flottát partvédő flottaként alkalmazták. A flotta anyagi fejlesztését ugyanis nem követte a szükséges szervezeti átalakulás, sem pedig a stratégiai elképzelések kellő mélységű újragondolása.

@Szombatitamas: Ez így teljesen jó, de Haus valószínűleg a kelleténél egy lépéssel tovább gondolta a dolgot. Mert mi van, ha balul sül el a dolog, és nem a franciák, hanem az o-m flotta szenved vereséget? Ez épphogy felbátorította volna az olaszokat a Monarchia ellen.
Ezenkívül egy ilyen csata megvívását már évekkel korábban el kellett volna kezdeni, de ezt nem tették meg. Gondolok itt arra, hogy az o-m csatahajók és azok tisztjei valójában teljesen felkészületlenek és alkalmatlanok voltak egy nagy felszíni ütközet megvívására, és a flotta vezetésének 1918-ig alighanem soha nem is állt szándékában tényleg harcba vinni a csatahajókat. Erről majd megint a következő sorozatban lesz szó.
savanyújóska 2022.07.18 18:19:44
@apro_marosan_petergabor: "elfujják a partvédő erőket"

A tucatnyi cattarói rombolót és torpedónaszádot, meg a három repülőcsónakot se tudták elfújni.

"hamarosan frontot nyitottak volna ott"

Jártál te már azon a vidéken? Vagy egyáltalán megnézted már térképen?

"mégerősebb flottája volt ezzel az Adrián hasonló erőt kellett szembeállítani"

Akkor szerencse, hogy a háború előtt az angol flottát nem vették számításba lehetséges ellenfélként, mert bővíteni kellett volna a polai öblöt, hogy elférjenek ott az o-m csatahajók.

Már bocs, de nem nagyon érzem úgy, hogy tudod miről beszélsz.
Hét tenger Korfu hadművelet 04. 2022.06.10 09:24:23
Bár a Szent István elsüllyesztése az adriai hadszíntér talán legjobban dokumentált eseménye, a támadás pontos lezajlása körül mégis sok a kérdőjel. Már az sem teljesen biztos, valóban a füstöt vették e észre először, mivel a Tegetthoff kéményeiből szikrák is szálltak, a Szent István előárbocán levő…..
savanyújóska 2022.06.10 16:05:39
@bz249: 1-2 km feletti távolságról még a második világháborúban se nagyon volt érdemes torpedót indítani. Ezek még nem önvezérlésű torpedók voltak, csak mentek előre a beállított irányba, s ha nagy távolságról indították, könnyen ki lehetett kerülni őket. Nagyobb távolságon célozni se lehetett velük pontosan, a célpont sebességét és irányát sem lehetett teljesen pontosan megbecsülni, és ha mégis, már a hullámzás, vagy a kormány kis kilengése is eltéríthette őket annyira, hogy ne találjanak célba.
A makettek nem méretarányosan vannak elrendezve, csak a kötelék hajóinak az elhelyezkedését mutatják. A Szent István és a 76T között 800 méter volt a távolság. Mivel több hajó nem volt, egy második, nagyobb távolságban elhelyezkedő védőgyűrűt nem tudtak kialakítani. Értelme se sok lett volna, az olasz naszádokat egészen közelről se vették észre.
savanyújóska 2022.06.14 06:32:14
@bz249: "Mi volt a bevett harceljaras?"

Gondolom a csatahajók elfordulnak, a torpedónaszádok pedig tüzet nyitnak és üldözőbe veszik a MASokat, hogy elsüllyesszék, vagy legalábbis elkergessék őket.

@Cymantrene: "esetleg Horthy Miklós fényezésére hegyezik ki"

Gondolt másra bárki is?
Hét tenger Korfu hadművelet 3. 2022.05.26 09:20:57
A korábbiakban ismertetett előzmények után került sor az első csoport kifutására Polából, 1918 június nyolcadikán délután. A csoportot Horthy zászlóshajója, a Viribus Unitis vezette, melynek parancsnoka Janko Vukovic de Podkapelski sorhajókapitány volt. A másik csatahajó Horthy korábbi hajója, a…..
savanyújóska 2022.05.27 08:09:33
@AkosJaccik: "ehhez_ képest még egész produktív húzásnak is tűnik"

A felkent szakértők nyilván nem értenek egyet, de általában azt gondolom, ezért csatahajókat építeni felesleges pénzkidobás volt. 1915 nyarát követően az lett volna a legészszerűbb, amit tíz évvel korábban az oroszok is csináltak Port Arthurnál, vagyis a csatahajókat és a bevetésre nem küldhető régebbi hadihajókat leszerelik, a kiskaliberű ágyúikat átadják a hadseregnek, a legénységet meg átvezénylik a partvédelemhez, vagy a frontra.

@jkoenig: "A MAS-csónak milyen módon indította a torpedóit?"

A darukkal oldalt a hajótest mellett kilógatták őket a víz fölé, és indításkor egyszerűen a vízbe pottyantották őket. Nagyjából itt is látni lehet:
www.youtube.com/watch?v=wQr2wUFEhdU

@at900: "mekkora volt a szokásos méretű kíséret?"

Nem volt rá előírás, mekkorának kell lenni. A második helgolandi csatánál a három angol csatacirkálót nyolc cirkáló és tíz romboló kísérte, a két német csatahajót meg négy cirkáló és nyolc romboló. A nagyokkal persze nem érdemes párhuzamot vonni, de hat torpedónaszád, és egy régi építésű, szintén torpedónaszád méretű romboló azért gyenge kíséret volt két csatahajónak.
savanyújóska 2022.05.27 18:14:35
@gigabursch: "a teljes K.U.K adriai flottát igazában 15-20(-30) MAS egyidejű támadásával kb egy nap alatt padlóra (tengerfenékre) lehetett volna küldeni. "

Nonszensz. Egy-két MAS tud meglepetésszerűen támadni, de egyszerre harminc nem. És bár az o-m flottának kevés kísérőhajója volt, azért így is volt vagy hetven torpedónaszád, és két tucat romboló. A nagy hajókon is volt erős kiskaliberű torpedóelhárító tüzérség, és volt légierő is.

@Cymantrene: "a bloggazda miért őt tette a poszt elejére"

Negyvenoldalnyi szöveget kellett öt részre osztani, és úgy jött ki a beosztás, hogy ez a szövegrész került a harmadik rész elejére. És akárhogy keresem, nem találok olyan utalást, mely szerint a hadművelet kudarcáért Kisch lett volna a felelős.
savanyújóska 2022.05.29 07:17:17
@Cymantrene: "nem túl előnyös fölvétellel"

Annak idején tettem fel egyszer rendőrségi képeket a fiatal Mussoliniről is, akkor senki sem reklamált.

@at900: "Tényleg ennyit tudtak? "

Még csak ennyit se. A MAS-15/21 legnagyobb sebessége 24 csomó volt.

@gigabursch: "A 12-16 csomós csatahajók és a 20-22 csomós cirkálók korában"

De ez már nem az a kor volt. A csatahajók jellemzően 18-22 csomót tudtak, a könnyűcirkálók 25-30 csomót.
Hét tenger Korfu hadművelet 2. 2022.05.10 09:05:39
Bár a részletes haditerv, mely megvilágíthatná, a Korfu hadműveletben melyik csoportnak mi volt a konkrét feladata, nem maradt fenn, a hajók elhelyezkedéséből néhány következtetést talán le lehet vonni. Bár mindenhol az otrantói zár elleni támadásként emlegetik, a Korfu hadművelet valódi célja…..
savanyújóska 2022.05.19 18:54:32
Jelzem, előreláthatólag még az idén lesz majd még egy osztrák–magyar témájú sorozat, ott tovább rágódhatunk majd ezeken a kérdéseken.

@bz249: "miert voltak ilyen beszariak a haditengereszetek ebben az idoszakban"

Sok oka van neki, párat már említettek is a kommentekben. Annyit tennék hozzá, hogy a háború egy nagyjából békés, vagy legalábbis a tengereken békés évszázad után érte Európát. A napóleoni idők óta európai vizeken két komoly flottaütközet volt, a navarinói és a lissai. Vagyis nem volt senkinek semmilyen harci tapasztalata, és arról se nagyon voltak elképzelések, pontosan hogyan is kell majd használni az új típusú csatahajókat, amik nem mellesleg méregdrágák voltak – amúgy a régiek is –, és csak nagyon indokolt esetben tették volna kockára őket. Azt viszont mindenki tudta, hogy egyetlen haditengerészet sem tud olyan győzelmet aratni, ami döntő hatással lenne a háború kimenetelére, így inkább kímélték a drága csecsebecséket. Ha az angolok az utolsó hajóig megsemmisítik a német és az o-m flottát, az sem lett volna nagy hatással a háborúra, ami egyértelműen a szárazföldön kellett, hogy eldőljön. A németek meg olyan hátrányban voltak, vagy legalábbis ők ezt hitték, hogy esélyük sem látszott egy döntő győzelemre a Royal Navy-vel szemben.
És még tegyük hozzá, a háború előtti évtized rengeteg technológiai újítást hozott, repülőgép, tengeralattjáró, rádió, ésatöbbi, ami alapjaiban forgatta fel a tengeri hadviselést, és zavarta össze a zömmel 60-70 éves tengernagyokat.

@apro_marosan_petergabor: "igen sok magyar élt úgy Fiumében, úgy a tengerparton"

index.hu/velemeny/2022/05/18/tengerhez-magyar-/

"Az o-m flotta amelynek legénységi törzsét a horvátok, tisztikarát az osztrákok, magyarok, horvátok adták 1867-ben verte meg az olaszokat... majd az elős VH kezdetekor a világ VI. flottája volt"

1866-ban verte meg az olaszokat, a kiegyezés előtt. A magyar tengerészek részaránya a flottánál nagyjából a századfordulóig elhanyagolható volt, a kiegyezés előtt magyar legénységi állományúak szinte nem is voltak a flottánál, magyar származású tiszt is talán egy tucat. Még a századforduló idején is csak alig öt százalék volt a magyarok a részaránya a flottánál. A magyar állam szerepét meg a nemzetközi szakirodalom általában abban látja az 1910 előtti időszakban, hogy "a passzív ellenállástól a nyílt szabotázsig" terjedő eszközökkel igyekezett akadályozni a haditengerészet fejlesztését.
Az o-m flotta a háború előtt a világ nyolcadik legerősebb flottája volt. Lefordítva ez annyit jelent, hogy a valamirevaló haditengerészetek közül az osztrák–magyar volt a leggyengébb. (Ha kilencedikként beleszámítjuk a spanyolokat, akkor az utolsó előtti.) Ebben amúgy nincs semmi degradáló, a Monarchia lehetőségeiből erre futotta, értelmetlen lett volna még jobban erőltetni a flottaépítést.

"Mo nemrég valóban vett adriai kikötőfejlesztéshez alkalmas területet"

Ja.
hu.euronews.com/2019/07/17/kikoto-helyett-elhagyott-olajfinomitot-vett-a-magyar-kormany-triesztben
savanyújóska 2022.05.22 15:08:46
@Oktán Pista: "azt sugallja, hogy a katonai győzelem a nyugati fronton ekkor még lehetséges volt"

Utólag mondhatjuk, hogy nem, de Ludendorff és köre akkor hitt benne. Németország tényleges vezetését addigra már ők vették át, és a béketárgyalásokat legfeljebb csak időhúzásnak szánva makacsul ragaszkodtak a teljes katonai győzelemhez.

"akkoriban zajlott a „tavaszi” német offenzívák negyedik szakasza"

Az előző posztnál van egy térkép a németek térnyeréséről, komolyabb előrenyomulást csak az első három offenzíva hozott, június négyig, a másik kettő már csak kis korrekció volt. Áprilisban egy ideig a franciák és az angolok is elbizonytalanodtak, nem e lesz ebből baj. Inkább ekkor kellett volna offenzívát indítani az olasz fronton is, bár persze tényleg valószínűbb, hogy nem volt jelentősége. A kompromisszumos békére való hajlandóság egyik oldalon sem volt valami erős.

@apro_marosan_petergabor: Kevesebb Csonkarétit kéne olvasnod.
savanyújóska 2022.05.27 08:28:21
@Oktán Pista: "A háború kirobbantása, eszkalálódása, majd annak vezetése"

A háború öncélúságáról, meg a tömegpolitika ezt befolyásoló hatásáról ennek a posztnak a bevezetésében már elmélkedtem én is.
htenger.blog.hu/2019/10/01/a_nagy_verseny_masodik_futam

"biztos tudod, mire gondolok"

Én erről Hermann von Blume mondására gondolok: "Aki csak olyan döntéseket mer meghozni, melyek következményei nem tartalmaznak semmi ijesztőt, az hamarosan az ellenség markában találja magát."
Hét tenger Korfu hadművelet 1. 2022.05.02 09:56:34
1917 február nyolcadikán bekövetkezett halála után Anton Haus vezértengernagyot Maximilian Njegovan altengernagy követte az Osztrák-Magyar Monarchia haditengerészetének főparancsnoki tisztségben. Az 1858-as születésű Njegovan addig az I. Csatahajóraj Első Osztályát, vagyis a Tegetthoff és Prinz…..
savanyújóska 2022.05.03 18:06:17
@AkosJaccik: "60 ember kedvéért szándékosan nem szarakodtak B-tervekkel"

A hadseregnek nyilván nem számított volna, de a flottának hatvan képzett tengerész elvesztése érzékeny veszteség volt. Egyébként az utolsó fázisig minden jól alakult, csak arra nem számítottak, hogy az olaszok legnagyobb MAS támaszpontján egyetlen naszád van csak bent, és azon is éppen motort cserélnek. A B terv hiánya meg úgy általában jellemző volt az osztrák–magyar haditervekre, de erről a következő részben lesz majd szó bővebben.
savanyújóska 2022.05.06 08:21:27
@Blam kapitány: Utalás lesz, nagyon nem részletezem, egyrészt mert a közelükbe se jutottak, másrészt meg nincs róla elég infóm.
Hét tenger A Laconia incidens 2022.04.11 07:26:06
1942 július 29-én, a Szuezi-csatorna déli kijáratánál fekvő Port Tewfik kikötőjében az utasok megkezdték a beszállást a móló mellé álló Laconia gőzösre, mely Afrika megkerülésével Angliába indult vissza. Az utasok többsége nem saját elhatározásából szállt hajóra, a Dél-Afrikába, illetve Angliába…..
savanyújóska 2022.04.22 11:21:45
@project640: Egyre inkább biztos vagyok benne, nem fogod fel, miket írsz.
savanyújóska 2022.04.22 19:36:00
@project640: Valószínűleg te nem így érzed, de nekem a hozzászólásaidból az jön le, hogy nagyon kettős mércével ítélsz. Az egyik oldalon felmentesz mindenkit minden alól, mert háborús szükségszerűség, kedvezőtlen körülmények, egyedi, helyi, és nem rendszerszintű gazemberség, véletlen balszerencse, nem ezt akarták, nem úgy gondolták, ők jót akartak, rossz politikai döntés, lelki megrázkódtatás, és egyébként is, a németek kezdték! A másik oldalon meg ők tehetnek mindenről, úgy kell nekik, dögöljenek meg!

"ezer bocs savanyújóska, hogy már itt tartunk"

Sokkal rosszabbra számítottam. Ha utánanézel a Cap Arcona és a Baralong posztoknál láthatod, az úri közönség mekkora hisztit levágott, mert írni mertem az angolok mocsokságairól. (Ja, tudom, angolszász utálat meg zsigeri nyugatellenesség…) Most alig volt ezért reklamáció, gondolom mert jobb körökből sokan otthagyták az Indexet, némileg érthető okokból.

Ukrán háborúval kapcsolatban nagyjából egyetértek. Én a legalja körökben mozgok, szakmunkások és segédmunkások között, és úgy látom, drága honfitársaim nagy része úgy tekint a háborúra, mint Oroszországnak a gyarmatosító nyugattal szemben folytatott hősies szabadságharcára. Viszont megjegyezném, a franciák éppen arra készülnek, hogy elnökükké válasszák Putyin egyik fizetett ügynökét, és ha ez netán nem is fog megtörténni, minden előrejelzés szerint nagyon kevésen fog múlni. A németekről meg jobb nem is beszélni.
savanyújóska 2022.04.24 08:12:58
@omron: A társadalmi megbecsülést tekintve legalja, amit mi leginkább saját főnökeinken tudunk mérni, mennyire lenéznek, semmibe vesznek, és hülyének tartanak minket.
Hét tenger A La Plata-i csata 4. 2020.12.28 11:40:58
A három vontatón összezsúfolt kimerült, éhes, elcsüggedt tengerészek másnap reggel érkeztek meg az argentin fővárosba, ahol azonban korántsem várta őket olyan baráti fogadtatás, amilyet reméltek. Langsdorff abban bízott, az argentin hatóságok hajótöröttként fogják majd kezelni őket, és lehetővé…..
savanyújóska 2021.01.10 07:41:04
@Untermensch4: @omron: Boldogult fiatalkoromban a rádiófelderítőkhöz soroztak be. Elvileg afféle színe-java alakulat, féléves alapkiképzéssel. A színe-javáról annyit, hogy volt köztünk, aki a cipőfűzőjét nem tudta egyedül megkötni. A laktanyában a mi századunk volt a legnagyobb létszámú, ötvenvalahány fővel, így ha kellett ember valahová udvart söprögetni, ládákat cipelni, tiszti irodákat ganajozni, mindig nekünk szóltak, mert mi sokan vagyunk. Volt nap, hogy az első tanórán az ötvenből nyolc ember volt jelen. Aztán húsz perc után jött a törzsőrmester, hogy kéne tíz ember a raktárba. Rádiókhoz azóta se nagyon értek, de felmosni profin tudok.
savanyújóska 2021.01.12 08:20:53
@horthyadmiral: Na ja, hát katonaélményekről oldalakon át nosztalgiázhatnánk, és nem azért, mert jó volt. Én tíz évvel korábban pazaroltam el az életemből egy évet a Magyar Honvédség nevű képződményre, a nyolcvanas évek végén, amikor az országgal együtt a katonaság szétzüllése is elkezdődött. Ötvenes évekbeli nyeles kézigránátokat dobáltunk mi is, és egy év alatt talán háromszor lőttem a Kalasnyikovval. Szakadt, ócska, régi gázálarcokat kaptunk, az enyém hosszában kettészakadt, amikor először felvettem. Aztán a tűzakadálypályán soha nem használt, vadonatúj gázálarcokat gyújtottak meg zsákszámra, azok között kellett rohangálnunk. A laktanyában volt vagy 400 tiszt és tisztes. Félkézen meg tudtuk számolni azokat, akik tényleg komolyan vették, és hivatásuknak tekintették a szakmát.
A 44-es Wehrmachttal kapcsolatos a régi vicc – talán van, aki nem ismeri -, miszerint megkérdezik Keitelt, mennyi időt venne igénybe Magyarország megszállása? 24 óra. És ha ellenállnak? 12 óra. Hogyhogy? Elmaradnak az üdvözlőbeszédek.
savanyújóska 2022.04.09 15:42:37
@Pepejoe: Részemről korántsem ilyen pozitív a katonaidőm emlékezete. Nem történt velem semmi szörnyűség, egyszerűen csak úgy érzem, értelmetlenül csesztek el egy évet az életemből. A felmosórongy használatán kívül semmit nem tanítottak meg nekünk rendesen, pedig műszaki alakulatnál voltam, a rádiósoknál. Amikor kikerültünk csapathoz, kiderült, egészen máshogy kell telepíteni és használni a készülékeket, mint ahogy a kiképzésen nekünk tanították. A mi századunk volt a legnagyobb létszámú a laktanyában, így ha valamit vinni, emelni, takarítani kellett, mindig hozzánk jöttek emberért. Volt hogy az oktatáson reggel az 51 emberből már csak nyolc jelent meg, aztán tíz perc múlva jött az őrmester valamelyik raktárból, hogy kellene neki tíz ember. Ez a nyolcvanas évek második felében volt, a honvédség akkor már bomlani kezdett. A tisztek nagy ívben tettek az egészre, ittak és sakkoztak az irodáikban, és számlálgatták a nyugdíjig hátralevő éveket, vagy igyekeztek átjelentkezni a rendőrséghez. Kiképzőközpontban voltunk, a laktanyában volt több száz tiszt, de fél kézen meg tudtuk számolni azokat, akik tényleg komolyan vették, és hivatásként űzték a mesterségüket.
Miután életem első 50 évét szinte teljes egészében a Nyugat-Dunántúl területén töltöttem, a második 50 évbe lépve úgy gondoltam, megérett már a helyzet arra, hogy kicsit kidugjam az orromat a tágabb környezetbe is. A tágabb környezet fogalmát elég tágan értelmeztem, mert elsőre rögtön nagyot léptem,…..
savanyújóska 2022.03.23 17:25:37
@gigabursch: "A hajóosztály besorolás a következő évtizedekben meg jelentősen bővülhet..."

Szerintem csak a nevek fognak változni.

"Tehettek volna napfelkeltés képet is."

Csak nézőpont kérdése, a képről igazából nem nagyon lehetne biztosan megmondani, hogy éppen felkel, vagy lemegy.

@Cymantrene: "a Balaton mélysége valamelyest gátat szab a hajóméreteknek "

2-2,5 méter merülésig jöhetnek. Úgyis csak arra fogják használni őket, mint az 50+ lábas vitorlásokat, néha kimennek velük a kikötő elé naplementét nézni.

"Bvilágoson próbálkozhatsz"

A nyugati medencében vagyok érdekelt. A hajózást idén feladtam, mert a Balatonhoz már nem vagyok elég gazdag, de gyakran járok a Keszthely-Révfülöp térségbe. Megfelelő körülmények esetén itt is tiszta a víz, pár éve a szigligeti kikötőben lestük mi is a gyerekekkel a nagyjából méter mélyen, a kövek közt vadászó siklókat.

@savaz: "Kár, hogy a törökök lebontották a Goebent!"

A franciáknak sem tudom megbocsátani a Jean Bartot. A Goeben amúgy inkább a németek sara.
savanyújóska 2022.03.23 17:35:19
@savaz: Ja igen, Londonban a Belfast van.
savanyújóska 2022.03.25 08:21:40
@gigabursch: Mióta nincs hajó, ritkábban járok le, idén még csak egyszer voltam. Nyáron valószínűleg azért majd gyakrabban elnézek arrafelé.

@Pájer Csaba: "meg leszel szólva, hogy aktuálpolitizálsz"

És még csak nem is én találtam ki, a magyarok ott tényleg így kategorizálják a jachtokat.

@apro_marosan_petergabor: "a motorhasználat tilalom miatt"

Ez alól könnyen ki lehet bújni, például ha vízitaxiként lajstromoztatod a hajódat. Egyébként meg a vízirendőrök is gyorsan megtanulják, melyik hajót nem érdemes megállítani.

"a szépen fejlődő kikötői infrastruktúrában"

Hogy szépen fejlődik, azt nem lehet tagadni. A kikötőben, ahol utoljára voltam, a legalja kategória – 25 láb hosszig, ebbe tartoztam én is – éves díja tavaly 1700 euró volt, idén 2.500.
Hét tenger Farlövés 4. 2022.03.06 14:07:25
Az első világháború utáni évtizedben szűkös idők jártak az olasz haditengerészetre. A háborúban szinte csődbe ment ország költségvetéséből nem futotta nemhogy a flotta bővítésére, de még a meglevő hajók fenntartására sem. A harmincas évekre minden csatahajót tartalékállományba helyeztek, vagy…..
savanyújóska 2022.03.07 17:28:48
@eMM2: "az elysyum már nem volt annyira vonzó"

Ekkoriban szerintem már senkinek sem volt vonzó, más motivációjuk meg az olaszoknak nem nagyon volt. A fasiszta rendszer népszerűsége eddigre már nagyon megkopott, a németeket meg alapból utálták. Ettől függetlenül, főleg a hadsereg esetében, tényleg ott volt még a hiányos felszereltség, az elavult technika, és a pocsék vezetés is.

@savaz: "nem szánták őket hosszú bevetésekre"

Eleve kizárólag a Földközi-tengerre tervezték őket. A háborúban szerintem egyetlen bevetésen sem töltöttek egyhuzamban három-négy napnál többet a tengeren.
savanyújóska 2022.03.09 07:19:43
@eMM2: "De miért is?"

A harmincas évek elejétől az olasz gazdaság recesszióba fordult, az életszínvonal stagnált, majd süllyedni kezdett. Figyelemelterelésnek Mussolini harci babérokkal akarta etetni a népet, belement olyan háborúkba, amik elvileg sikeresek voltak az olaszok számára, de konkrét nyereség egyikből sem származott, csak a gazdasági nehézségeket növelték tovább. A német szövetség meg végképp rendkívül népszerűtlen volt, úgyszólván a teljes olasz katonai vezetés angolbarát volt.

@Galaric: "az elfogóvadászok az igazi védelem első vonala"

1919-ben az US Navy és a Royal Navy főtervezője írt egy méltatlanul keveset idézett közös tanulmányt, amiben egyebek közt megállapították: „A légelhárító fegyverzetre csak azért van szükség, hogy az képes legyen az ellenség aeroplánjait vagy léghajóit távol tartani. A repülőgépek elleni legjobb védelem a légifölény birtoklása.”

@bz249: "a mission kill egyaltalan nem volt nehez"

A csatahajókat általában nagyon nehéz volt elsüllyeszteni, de már egyetlen bomba vagy torpedótalálat elég lehetett ahhoz, hogy mehessenek haza hónapokig tartó nagyjavításra.
savanyújóska 2022.03.14 07:57:34
@Valandil: "a hordozható szivattyúikkal mi volt a gond?"

Azt nem részletezi a szakirodalom, de több helyen is megemlítik, hogy nem sokra mentek velük. Gondolom gyakran bedöglöttek, és túl kicsi volt a teljesítményük. Meg kevés is volt belőlük.

@AkosJaccik: A kedvenc art deco stílusom. A szieszta azért még itt is fontos volt, még a gépházakban is párnázott karosszékek és heverők vannak.
Hét tenger Farlövés 3. 2022.02.15 10:18:38
A csatahajók manőverezőképességét befolyásoló torpedótalálatok leghíresebb példája nyilvánvalóan a Bismarck esete. A hatalmas hajó egyetlen találattól vált béna kacsává, és könnyű prédává az őt üldöző angol hadihajók számára. A nevezetes eseményt rengetegen feldolgozták már, s a sztori minden, a…..
savanyújóska 2022.02.18 16:22:32
@Akos Gergely: "lehet nem volt több nafta helyben"

Tudtommal volt, neki is álltak feltankolni a Bismarckot, de közben jött a parancs Berlinből, hogy fessék át a hajó álcázófestését egyszínű szürkére. Lütjensnek ezúttal is a parancsteljesítés volt a legfontosabb, leállíttatta a tankolást, és a legénységet festeni küldte.

"a puszta létük elég volt egyfajta elrettentésnek"

Nem elismerésnek szántam, amit a fleet in beingről írtam. Az elrettentés szerintem a gyakorlatban nem rettentett el senkit, elrettentő erőnek csatahajókat építeni értelmetlen pénzkidobás volt.

@gigabursch: "Rászervezetten sehol nem nyüzsögtek a tengók"

A hajóknak együtt kellett volna működniük a térségben tevékenykedő tengeralattjárókkal, de egyébként a felszíni hajók hadműveletét nem hangolták össze a tengeralattjárókéval, és külön erre nem szerveztek rá U-Boot hadműveletet.
savanyújóska 2022.02.19 08:42:04
@Oktán Pista: "őt is azon nyomban eltávolította volna"

Nem hinném. Marschallt azért rúgták ki, mert nem követte Raeder utasításait, Lütjensnél engedelmesebb beosztottat viszont keresve sem találtak volna.
Egyébként ha a Bismarck eléri Brestet, Raeder valószínűleg tényleg tovább erőltette volna a portyázásokat – így is azt tette, Hitler állította le a bevetéseket –, és a Bismarck előbb-utóbb rajtavesztett volna valahol.

@Akos Gergely: Az atombombával való analógiát egy bizonyos szinten túl nem érdemes tovább erőltetni, alapvetően szárazföldi ország számára a csatahajó nem lehetett volna elrettentő erő. Hogy a tengerparttal és tengeri kereskedelemmel bíró országok számára a csatahajó volt a tekintély és a hatalom fokmérője, az nyilvánvaló, én csak ezt a hitet tartom alapjában tévesnek, bár ez nyilván utólagos okoskodás. Írtam már máshol is, szerintem alapjában véve csak három olyan ország volt, aminek tényleg létkérdés volt az erős hadiflotta, következésképpen a csatahajók létezése, a három szigetország, Anglia, Japán, és az USA.
savanyújóska 2022.02.20 16:31:55
@Oktán Pista: "az a lehetőség is eszembe jutott"

Nekem is, a Norvégia sorozatban írtam is, talán azért adott annyi ellentmondó utasítást Marschallnak, hogy azokat lehetetlen legyen mind teljesíteni, és legyen valami, amibe belekötve ki tudja golyózni Marschallt a flottától. Sok hasonló esetet lehetne említeni, ilyesféle vezető volt az o-m flottánál Haus is. Nekem erről leginkább volt cégvezetőnk jut eszembe, aki elég jó szakember volt, de erősen autokratikus személyiség, aki mellett középvezetőként hosszú távon csak kipróbált, hűséges seggnyalók, és semmirevaló fejbólintójánosok maradhattak. És miután ő nyugdíjazta magát, ezek a seggfejek lettek a cégnél a főnökök.
Hét tenger Rövidhírek 2022.01.28 08:37:32
Az év eleji újsághírek között találtam rá véletlenül egy szomorú, de nem váratlanul érkező hírre, ami a blog törzsvendégeit is érdekelheti, hiszen annak egyik főszereplőjéről többször is esett már itt említés. A hír röviden abból áll, hogy az US Navy eladta két leselejtezett anyahajóját egy…..
savanyújóska 2022.02.02 16:39:14
@Kallard: A Graf Zeppelint már tíz éve csinálom, azt hiszem ezt nevezhetjük stagnálásnak. Újabban inkább igazi hajókkal foglalkozom.
savanyújóska 2022.02.07 16:28:02
@Akos Gergely: A Queen Mary – "további intézkedésig" – zárva van. A szállót nem hiszem, hogy addig újra nyitnák, de májusra a hajó talán már látogatható lesz. Amúgy ez is ott van az Iowa közelében – lanevictory.org/ – ,talán érdekes lehet, bár annak idején én sajnos kihagytam.
savanyújóska 2022.02.09 08:09:20
@Akos Gergely: Örömmel fogadunk minden adományt. A North Carolina különösen érdekel.
Hét tenger Farlövés 2. 2022.01.18 09:54:00
A versaillesi egyezmények által rájuk kényszerített kvóták betartásával a németek a húszas években kezdték el a háború utáni első nagy hadihajóik építését, melyek tízezer tonnás engedélyezett vízkiszorítása nem tett lehetővé olyan képességeket, amik a német haditengerészet kívánalmait kielégítették…..
savanyújóska 2022.01.20 09:51:24
@tötteröön: "önként indult arra"

Az utasítás úgy szólt, hogy három hónapig portyázzanak az észak-atlanti óceánon, majd francia kikötőbe fussanak be. Nem feltétlenül Brestbe, a Bismarcknak jobb lett volna St.Nazaire, mert ott tudták volna csak dokkba állítani. Brestben már május elején elkezdték az előkészületeket a hajók fogadására.

@at900: "a második világháború idejére nagyon sebezhetővé lettek"

Mindig azok voltak. Elég nyilvánvaló, hogy egy vízvonal alatti sérülés mindig nagyobb veszélyt jelent a hajóra, mint egy vízvonal feletti.

@bz249: "mi volt az elonye"

Megspóroltak egy teljes turbinakészletet. Könnyebb, egyszerűbb, kisebb helyet foglal el.
savanyújóska 2022.01.23 06:59:05
@gigabursch: "Vizsgálták egy ilyen kiépítés lehetőségét?"

Vizsgálták, de végül elvetették az ötletet. A turbó-elektromos rendszer valamivel nehezebb lett volna, mint a gőzturbinás, és műszaki kockázatai is voltak, mert a német iparnak nem volt tapasztalata ilyen villamos berendezések előállításával, és nem akartak az új csatahajókon kísérletezni.

@Szombatitamas: "gyakorlatilag a régi cirkálók páncélzata"

32-38 centi vastag?

"8×380 mm főfegyverzet 40 ezer tonna körüli hajókon nem számít olyan soknak"

Ez volt az európai csatahajók standard fegyverzete, nagyjából megfelel a KGV osztály tíz 356 mm-es ágyújának.
savanyújóska 2022.01.23 17:50:43
@gigabursch: @Szombatitamas: @omron: A tízes-húszas években a turbó-elektromos rendszer könnyebb volt, mint az akkoriban használt hagyományos meghajtás. A harmincas évekre, az új típusú kazánok és turbinák megjelenésével ez az előny elveszett.
A turbó-elektromos meghajtás turbinái egy generátort hajtottak meg, egyenletes fordulatszámmal, vagyis nem volt szükség több fokozatra, meg fordulatszám csökkentőre. Egyszerűbb volt a turbina felépítése, következésképpen olcsóbb is volt, és kevesebbet is fogyasztott, vagyis jócskán megnőtt a hatótávolság. A villanymotorokat közelebb lehetett vinni a csavarokhoz, mint a nagyméretű turbinákat, így csökkent a sebezhető csavartengely hossza. A villanymotorokkal könnyen és gyorsan lehetett a fordulatszámot változtatni, vagy hátramenetbe kapcsolni, tehát a hajók manőverezőképessége is jobb volt. A rendszer kisebb helyigényű volt, és jobban lehetett tagolni, a válaszfalakat pedig nem kellett annyi csőátvezetéssel gyengíteni, mint a kazán-gőzturbina megoldásnál.
A rendszer végül azért ment ki a divatból, mert nehezebb volt, mint az új gőzturbinás meghajtás, és érzékeny volt a víz alatti robbanások okozta sokkhatásra, vagyis az erős rázkódásokra.
A németek egyébként inkább a dízelre tettek, a későbbi csatahajóikat dízelmotorokkal akarták felszerelni.
Hét tenger Farlövés 1. 2021.12.28 10:00:30
Az előző posztban részletesen tárgyaltuk, hogyan bénította meg egyetlen torpedó az angolok akkor legmodernebb csatahajóját, a Prince of Wales-t. Említettem, hogy a hasonló esetek nem mentek ritkaságszámba, a különösen sebezhető hajócsavarok és kormánylapátok szinte mágnesként vonzották az ellenséges…..
savanyújóska 2022.01.15 08:14:33
@geegee: "Tudni valamit a diplomáciai következményekről?"

Mers el Kebir után bombázták Gibraltárt, és csak Pétain meg Badouin vétójának köszönhetően nem üzentek hadat Angliának. A diplomáciai kapcsolatokat megszakították az angolokkal, akik amúgy sem tekintették legitimnek a Vichy kormányt. A diplomáciai kapcsolatokat később sem állították helyre, de amerikai nyomásra az angolok, hogy enyhítsék a feszültséget, semleges országokon keresztül végül felvették a kapcsolatot Vichy-vel, és megígérték, nem fogják többet támadni a francia gyarmati területeket, és engedélyezik az élelmiszer-szállító hajók eljutását a francia kikötőkbe. Gondolom magától értetődő, hogy az angolok természetesen egyik ígéretüket sem tartották be.

@Oktán Pista: "Miért adta fel ezt az opciót Petain"

Miért folytatták volna ? Csak Churchill rajongott ezért a "l’art pour l’art" háborúért. (Győzni a győzelemért.) A franciák tudomásul vették, hogy vesztettek, és miután az amerikaiak nyilvánvalóvá tették, hogy nem fognak beavatkozni, a németek meg korrektnek tekinthető békeajánlatot tettek, semmi értelmét nem látták a folytatásnak. Senki se értette, mit akarnak az angolok még mindig ezzel a háborúval, a németeknek nem voltak területi követeléseik az angolokkal szemben, és azoknak se a németekkel szemben. Hogy a franciák kiesése után az angolok, akiket Belgiumban ugyanúgy megvertek, mint a franciákat, akárcsak középhosszú távon is képesek lesznek kitartani, senki se hitte, Pétain meg is jegyezte, ebben a helyzetben szövetségre lépni az angolokkal olyan, mint közösülni egy hullával.
savanyújóska 2022.01.16 09:52:20
@omron: "A Bismarck - Hoodon kívül volt valami?"

Időrendi sorrendben ezek jutnak eszembe:

Renown – Gneisenau, Scharnhorst; 1940 április 09
Hood, Valiant, Resolution – Dunkerque, Strasbourg, Bretagne, Provance; 1940 július 03
Warspite – Giulio Cesare, Conte di Cavour; 1940 július 09
Barham, Resolution – Richelieu; 1940 szeptember 23-25
Renown – Vittorio Veneto; 1940 november 27
Hood, Prince of Wales – Bismarck; 1941 május 24
King George V, Rodney – Bismarck; 1941 május 27
Massachusetts – Jean Bart; 1942 november 08
South Dakota, Washington – Kirishima; 1942 november 14
Duke of York – Scharnhorst; 1943 december 26
West Virginia, Maryland, Tennessee, California, Mississippi – Yamashiro; 1944 október 25
A japán gépek második hulláma 11.38-kor indított támadást az angol hajók ellen. A Genzan ezred tizenhat, torpedókkal felszerelt G3M bombázója két hullámban közeledett az angolok felé. Kilenc bombázó a Prince of Wales, hét a Repulse ellen indult. A gépek a Type 91 légitorpedókkal voltak felszerelve,…..
savanyújóska 2021.12.16 13:04:43
@Cymantrene: "hogyha hamarébb odaérnek, az mennyit ért volna"

Sokkal előbb nem tudtak volna indulni, a Repulse csak hetedikén délután ért vissza Szingapúrba, és indulás előtt még ellenőrizni kellett, a japánok nem e telepítettek aknákat a kikötő előtt. A csapatszállítókat azok így is hátrébb vonták, amikor észrevették az angolokat.
Ha éjszaka találkoznak a japánokkal, a rombolók lőtték volna ki az angol csatahajókat, ha nappal, akkor a bombázók. A két csatacirkálónak legfeljebb annyi dolga maradt volna, hogy eltakarítja a roncsokat. Ha viszont nappali ütközetben találkoznak a Kongóval és a Harunával – a britek egyébként nem tudták, hogy a Haruna is ott van –, lettek volna esélyeik, mert a japán hajók páncélzatát cirkálók ellen méretezték.
savanyújóska 2021.12.17 07:55:27
@bz249: Itt vízvonal alatti sérülésekről van szó, a páncélzatnak ehhez nem sok köze van. A rosszul felépített elektromos rendszer, a hibás szellőzővezetékek és vízzáró ajtók, és a legénység hiányos kiképzése volt a süllyedés fő oka.
Az all or nothing hajók esetében amúgy tényleg volt olyan tendencia, hogy nem csak a páncélzatot hagyták el az orr és a tatrészen, hanem a szerkezeti felépítésüket is túl gyengére méretezték, és ezeken a részeken nem fordítottak nagy figyelmet a víztelenítő rendszerre sem. A KGV osztálynál nem tudom, mennyiben volt így, de a Richelieu esetében például ez volt a túl nagy vízbetörés egyik oka. Erről szól egyébként majd a következő poszt.
savanyújóska 2021.12.23 07:38:15
@bz249: @gigabursch: @Wierosssz: Tegyük hozzá, hogy a kisugárzott jelet messzebbről lehetett fogni, mint a visszaverődőt. Többször előfordult, hogy a németek még akkor is észlelték az angolok radarjelzéseit, amikor azok már rég nem tudták fogni a visszaverődő jeleket, és szem elől tévesztették az ellenséget. Ez történt például a Bismarck esetében is, az angolok már nem látták őket a radaron, ők viszont ezt nem tudták, és vidáman nekiálltak rádiózni, gondolván, az ellenség úgyis ismeri a helyzetüket. A háború után egyébként a szövetségesek nagy érdeklődéssel tanulmányozták a németek passzív detektorait, azok ugyanis sokkal fejlettebbek voltak, mint az övéik.
A béke rövid éveit Duguay-Trouin nagyrészt a szárazföldön töltötte, St.Malóban, és Brestben vásárolt birtokán. Még a békekötés évében, 1697-ben, egy újabb párbajba keveredett, természetesen ezúttal is permanens nőügyei miatt. A helyi rendőrfőnök azonban tudomást szerzett a készülő párbajról, és…..
savanyújóska 2021.11.16 08:12:36
@Cymantrene: @gigabursch: Mégis gyakran előfordult, hogy a rosszul kiszámított ballaszt, vagy egy rosszul kivitelezett manőver miatt a hajók csak úgy maguktól felborultak, mint a Vasa, vagy a Mary Rose.

@Oktán Pista: Igen, az apja volt.
savanyújóska 2021.12.12 09:00:43
@Bandibacsi34: "jo lenne egy sorozat arrol, hogy hogy emelkedett fel a brit flotta "

Nyárra tervezek egyet az első angol–holland háborúról, ami tulajdonképpen erről szól.
  Miközben a britek Európában a németekkel küszködtek, a Távol-Keleten a japánok egyre rámenősebben nyomultak előre, kihasználva az európai országok meggyengülését. Miután az amerikaiaknak benyalni akaró britek 1922-ben felmondták a több évtizedes múltra visszatekintő, és addig mindkét fél számára…..
savanyújóska 2021.12.05 08:17:33
@Szombatitamas: Az, hogy az angol flottát a japán légierő hatósugarán belül eső Szingapúrba vezényelték, már az ellenség alábecsülését bizonyítja. Ez ugyanolyan ostobaság volt, mint az, hogy a németek Brestbe telepítették a felszíni flottájukat. És mint már előttem is írták, az egymástól 11.000 kilométerre fekvő Szingapúrban és Pearl Harborban állomásozó flották semmilyen szempontból sem tudták volna egymást támogatni.
Pearl Harborról amúgy volt már itten szó. htenger.blog.hu/2017/12/06/a_szegyen_napja_909
savanyújóska 2021.12.05 09:41:15
@MZoli: Ugyan mégis miből induljak ki? Mondjam azt, hogy a britek rendelkezésére álló adatok alapján ragyogó ötlet volt Szingapúrba vezényelni a Force Z hajóit? Vagy mondjam, hogy az adott információk alapján briliáns húzás volt Ulászlótól megrohanni a szultánt védő janicsárokat Várnánál? Egyébként egyik állítás sem lenne igaz, az angoloknak is megvoltak azok az információik, amiket helyesen értékelve jó döntést hozhattak volna, mondjuk a japán támadás hírére azonnal visszavonják a hajóikat Ceylonba, vagy már eleve nem Szingapúrba, hanem oda küldik őket.
savanyújóska 2021.12.05 18:36:18
@bz249: "Az ABDA+Force Z nem jatszott volna? "

Ha megvan nekik a légifölény, akkor talán igen, de nem volt meg. Így meg egy-két csatahajó nagyon sokat nem számított volna, legfeljebb kitarthattak volna Jáván addig, amíg áprilisban a japánok ide nem vezényelték az anyahajóikat.

@MZoli: "Visszavonni a hajokat Ceylonba, az egyenerteku az indonez terseg feladasaval, es Ausztralia es Uj Zeeland potencialis elvesztesevel."

Visszavonták a hajóikat Ceylonba, aztán még hátrább, és nem vesztették el Ausztráliát és Új-Zélandot. Ha a japánok mégis errefelé nyomulnak, Ceylonból átküldhették volna a hajókat ausztrál kikötőkbe.

"A brittek es az USA rendelkeztek azokkal az adatokkal, miszerint a japan vadaszgepek hatotavolsaga lehetove teszi szamukra a legi harcot Szingapur es Luzon felett Taiwanrol es Francis Indokinabol? "

Nem tudom, milyen adatokkal rendelkeztek, de tekintve hogy milyen sokan ellenezték a csatahajók Szingapúrba küldését, lehettek sejtéseik. Egyébként az angolok azt sem láthatták előre, hogy a japánok majd Pearl Harbor ellen vetik be a főerőiket, a logikus lépés az lett volna, hogy a briteket és a hollandokat söprik ki először Indonéziából, ahol az olaj volt. Az akkor valószínűnek tűnő forgatókönyv szerint tehát a Force Z a japán főerőkkel került volna szembe, tehát Churchill alighanem komolyan gondolta, hogy a PoW egymaga képes elpusztítani egy egész japán flottát.

"A POW harcertekben kb. felette volt harcertekben az osszes japan csatahajonak"

A Haruna osztály kivételével mindegyik japán csatahajó felülmúlta tűzerőben, bár lassabbak voltak.
Hét tenger A Napkirály kalóza 2. 2021.10.30 09:47:24
Több kereskedelmi hajó levadászása után a Diligente május harmadikán összeakadt a 60 ágyús angol Prince of Orange-al. A britek üldözőbe vették a francia hajót, amely azonban gyorsan lerázta nála lassabb ellenfelét. Az angol hajó néhány elülső ágyújából több lövést is leadott ellenfelére, a nagy…..
savanyújóska 2021.11.10 17:41:08
@Oktán Pista: „Jól belenevelték az angol tengernagyokba, mit tesz a Flotta, és mit nem.”

Ez még talán a puritán fanatizmusban gyökeredzik. Jövőre lesz majd egy sorozat az első angol-holland háborúról, és lesz benne szó az angol hadi szabályzatról, aminek az egyik cikkelye úgy hangzik: „Minden kapitány vagy tiszt helyének megfelelően köteles a tengerészeket és a katonákat lelkesíteni és bátorítani, hősiesen harcolni, a gyávaságot elkerülni, az ellenségnek nem kegyelmezni, kegyelemért nem esedezni. Ezzel ellenkező magatartás büntetése halál, vagy azzal összemérhető nagyságú büntetés.” Az ellenség elől való való visszavonulás ugyanilyen büntetést vont maga után.

„Az a pali a beképzelt vezetők örökranglistájának biztos dobogósa”

Mégis megkapta a „Nagy” előnevet. Pedig a halálakor országszerte ünnepeltek, és hálaadó istentiszteleteket tartottak.
savanyújóska 2021.11.11 16:14:47
@Oktán Pista: A Graf Spee és Langsdorff kapcsán ilyesmire céloztam én is, hogy ilyen az, amikor a jól nevelt úriember találkozik egy igazi profi harcossal.
Hét tenger Az első veszteség 2021.10.14 11:29:47
A Dreadnought megépítéséhez az angolok eredetileg azt a reményt fűzték, hogy a hajóval véget fog érni a gazdaságilag már akkor is nagyon megterhelő flottaépítési verseny. A britek úgy vélték, a Dreadnought meggyőző erővel fogja demonstrálni az angol ipar és az angol haditengerészet…..
savanyújóska 2021.10.14 17:22:34
@hátramozdító: "nem foglalkozott ezzel más is?"

Úgy tudom, más nem lát összefüggést a különböző esetek között.

@Pájer Csaba: "felismerte volna a Dreadnought jelentette veszélyt"

A levegőben lógott már az "all big gun battleship" megépítése, majdnem minden nagyobb haditengerészet foglalkozott a gondolattal. Ha az angolok nem lépnek időben, a japánok vagy az amerikaiak megelőzték volna őket.

"két darab King George V. osztály"

A szokás az volt, hogy az új uralkodó koronázása után épülő első csatahajó osztály névadó egységét az uralkodóról nevezik el. A második világháborús osztály első egysége eredetileg a King Edward VIII nevet kapta volna, majd miután Edward lemondott a trónról, a King George VI név járt volna neki. Az új király kérte azt, hogy ne róla, hanem az apjáról nevezzék el a csatahajót, így lett mindkét háborúban egy King George V osztálya a Royal Navynek. A szövegből egyébként teljesen egyértelmű kell legyen, melyik háborúról, és melyik osztályról van szó.

"más volt az alap elgondolás a két osztálynál"

Nem igazán volt más, legalábbis a fegyverzetet tekintve. A Satsuma eredetileg 12 darab 305 mm-es ágyúval épült volna, de az angolok nyilván nem szerették volna, ha a japánok eléjük vágnak, és megnyirbálták a japánoknak adott kölcsönöket, akik önerőből nem tudták finanszírozni az eredeti elképzelést. Az ágyúk elrendezése egyébként rosszabb lett volna, mint a Dreadnoughton.
savanyújóska 2021.10.16 16:36:52
@jkoenig: Igen, ez némileg megtévesztő, a hadihajóknál a vízkiszorítást adják meg, ami nagyjából a hajó saját tömege, kereskedelmi hajóknál meg a hordképességet meghatározó űrtartalmat. Utóbbi esetben a tonna a belső térfogatot jelzi, egy regisztertonna 100 köbláb, ami nagyjából 2,8 m3. A bruttó regisztertonna – BRT, angolban GRT – a hajó teljes belső térfogata, a nettó regisztertonna a berakodható rakomány térfogata. Általában az előbbit adták meg. (A nyolcvanas évek óta az űrtartalmat köbméterben mérik.) Az Olympic esetében a hordképesség nagyjából 45 ezer BRT, a vízkiszorítás, vagyis a hajó tömege pedig 52 ezer tonna, kétszer annyi, mint az Audaciousé.
savanyújóska 2021.11.04 09:23:17
@J.László: Az instabil lőpor általában a hőmérsékleti hatásokra, a túlzott felmelegedésre reagált önrobbanással. A boruláskor bekövetkező robbanás oka inkább valamilyen külső hatás lehetett. Én azt mondanám, a helyükről kieső töltetek talán valamilyen rövidzárlat miatt keletkezett kisebb tűzzel, vagy égve maradt lámpával kerültek érintkezésbe. (Ha a világítás megszűnt, mécsest, vagy olajlámpát is használtak.) A német lőpor csak a gyutacs elsütésekor keletkező szúrólángra reagált, az angol viszont a sima tűztől is belobbant.
A franciák veresége, és az olaszok hadbalépése után az angol haditengerészet helyzete válságosra fordult a Földközi-tengeren. Az olasz haditengerészetet általában nem sokra tartották, számbeli fölénye azonban papíron olyan nyomasztó volt, hogy az angolok komolyan foglalkoztak a gondolattal, kiürítik…..
savanyújóska 2021.05.06 08:55:10
@apro_marosan_petergabor: „hány helyről/forrásból lett összegyűjtve, összerendezve?”

A forrásmunkák között csak néhány fontosabbat tüntetek fel, egyébként az ilyen nagyobb terjedelmű írásoknál rendszerint több tucat weblapról és könyvből szedegetem össze az infókat.

„az olasz hadvezetést hihetetlen amatőrnek mutatják”

Talán meglepő lehet, de a német se volt jobb. A következő sorozat nagyjából erről fog szólni. Azt mondanám, több évszázados pályafutása során a Royal Navynek csupán két méltó ellenfele akadt, a holland, és a japán tengerészet.
savanyújóska 2021.05.07 17:03:37
@bz249: Na igen, de ezek kivételek voltak. Suffrenre szokták néha mondani: Nelson, Collingwood nélkül. Vagyis egyedi tehetség, olyan beosztottak nélkül, akikkel az elképzeléseit tényleg meg tudta volna valósítani. Ha Csuzimánál az orosz gránátok leterítik Togót és a vezérkarát, ami nem sokon múlott, nem történt volna semmi különös, a helyére beállt volna egy másik, ugyanolyan, vagy közel ugyanolyan rátermett japán tengernagy, valószínűleg Misu, vagy Kataoka. De a franciák hasonló helyzetben általában nem mondhatták volna azt, hogy: Van másik!
savanyújóska 2021.10.23 07:32:30
@Bandibacsi34: Ez egy jól ismert történet, nem hiszem, hogy bármi újat tudnék mondani róla.